Magyar Hirlap, 1893. augusztus (3. évfolyam, 210-240. szám)
1893-08-07 / 216. szám
ft .«►----------------------- - ------------- _ -----------... - - ------------------------- I MAGYAR HÍRLAP____________ jak rabolni.» Ügy éjjel 12 óra tájban felszedelőszködtek és hazafelé mentek a munkások. Petrovicsot társai egy darabig elkísérték a Dunaparton s aztán elbúcsúzva tőle elszéledtek. Petrovics pedig fütyörészve folytatta útját a Lipótváros felé. Amint az Árpád-utczába be akart kanyarodni, egy ház kapujának sörmélyedéséből két ember nekiugrott, miközben az egyik ember olyan ütést mért a tarkójára, hogy a napszámos a fájdalomtól elkábítva a földre rogyott. Erre a másik támadó a mellére térdelt és azt mondta neki: — Add ide a pénzedet, vagy meghalsz. Petrovics eleintén ki akarta magát szabadítani a rablók kezei közöl, de mikor belátta, hogy ez lehetetlen, torkaszakadtából kiabálni kezdett. — Segítség emberek, gyilkolnak. A munkás mellén térdelő rabló, mikor látta, hogy a megtámadottnak jól eldugott pénzét egyhamar nem találja meg, egyik oldalzsebéből kést rántott elő és összevissza szurkálta Petrovicsot. Tán mégis ölte volna, ha ekkor a közelben nem hallatszik lépés zaja. A két rabló erre felugrott és futni kezdtek a Dunapart felé. Akkor érkezett oda két rendőr, kik a kiabálásra siettek oda. Amint meglátták a vérében fetrengő embert, az egyik a sebesültnél maradt, a másik rendőr pedig a rablók után futott. De mire az az Árpád utcza túlsó sarkára ért, addigra a két rabló már eltűnt a Rudolf-rakparton lévő raktárak között. A súlyosan sérült napszámost a mentők vették ápolás alá s aztán beszállították az üllői-úti új kórházba, ahová nemsokára megérkezett a főkapitányság szolgálatot tevő rendőrtisztviselője a vizsgálóbíróval együtt, kik az esetről jegyzőkönyvet vettek fel. A rablókat most a rendőrség nyomozza. — Halálozások. Gábos Dénesné született Kovács Ilonka augusztus 3-án halt meg Újszékelyen 23 éves korában. — Somogyi Gyula mocsai plébános, tegnapelőtt halt meg horvát Kimlén 45 éves korában. — Három öngyilkosság. Budapesten ma három ember lett öngyilkossá. Az egyik Pittnar Mihály 45 éves, viczeházmester, aki a Nagy-koronautcza 34. számú ház második emeletéről leugrott. Mire a házbeliek hozzárohantak már halva volt. — Adamovics Győző 19 éves, nőtlen üveges segéd gazdájának Tavasz utcza 9. szám alatti lakásán, egy lámpatartó szegre felakasztotta magát. Testét már későn vették észre, mert mire levágták, már meg volt halva. A harmadik egy öreg honvéd őrmester, Balzsam Tivadar, honvéd menházban. Az agastyán, azért mert lakását el kellett hagynia, ma este 7 órakor a nadrágszijjával megfojtotta magát A honvédtársai, a mikor bementek hozzá, a szalmasákján találták elterülve — holtan. — Iskolatársak találkozója. Az esztergomi főgimnázium azon tanulóit, akik 1883. júniusában tették le az érettségit, Zsolnay Imre dr. m. k. pénzügyi fogalmazó és Krausz Kálmán, Selmeczbánya főkapitánya, felhívják, hogy e hónap 15-én délben az esztergomi fürdő-vendéglőben gyűljenek össze találkozóra. — Mátyás szobor a Mátyás földön. Strobl Alajos tanár, a mult napokban több Mátyás földi nyaralótulajdonosnak ígéretet tett, hogy a telepnek egy Mátyás-szobrot ajándékoz. A szobrot, mely nagyítva fogja ábrázolni a nagy királyt, a téren fogja elkészíteni epreskerti műtermében. — Lopás az omnibuszon. Csendes Emilia, a berlini opera tagja, ma délután felszállt egy, az Andrássy úton haladó omnibuszra, hol már akkor két nő ült. Amikor az Andrássy út végén le akart szállni, rémülve vette észre, hogy tárczája — körülbelül száz forint tartalommal — eltűnt. Persze rögtön az időközben leszállt két, mellette ülő nőre gyanakodott. És csakugyan a rendőrség — kit az esetről értesített a károsult, — csakhamar el is fogta a hölgyeket Grofcsik Erzsi és Treusz Julia, ismert tolvajnők személyében. A két nőt bekísérték a főkapitányság börtönébe. — Társadalmi probléma. Nem kis dologról vitatkoznak most New York elegáns köreiben. Azt kell eldönteni, vájjon «sikkes dolog-e a felgyúrt nadrág, vagy sem .» Amerika gigerlii, vagy ahogy őket a yankeek hazájában hívják: a »swells» tekintet nélkül az időjárásra, felgyűrik az inexpressible alsó részét, négy ujjnyi szélességben, de ezzel még nincs eldöntve az, vajjon szalonképes-e a művészileg megrövidített ruhadarab, vagy sem; a bontonhoz tartozik-e a harisnyák mutogatása vagy sem ?! És nem tudták eldönteni ezt a kérdést máig sem. Egy mérges disputáló, aki rendkívüli mértékben agitált a felgyúrt állapot mellett, ezt az indítványt tette hangadó társaságban: — Várjunk két napig. Holnapután esküszik Croven lord, a legelegánsab férfiú. Nos hát, ha ez az az ur esküvőn felgyúrt nadrággal jelen meg, mint vőlegény, akkor nekem van igazam. Ha nem — nincs. Hát vártak. Két nappal később volt az esküvő, a vőlegény fekete frakkban vezette oltárhoz remegő óráját. A vőlegénynek fekete harisnyája volt. A vőlegény nadrágja tenyérnyi szélességben fel volt hajtva. A feltörtek pártja győzött. Az ellenvéleményen lévők azonban még nem adták meg magukat, hanem elmentek mr. Ward Mac Allister bácsihoz, másként * Etikett, Salamonhoz» (azért hívják így, mert etikett-kérdésekben Salamoni Ítéleteket szokott hozni) és megkérdezték tőle, vájjon — nem-e véletlenségből hagyta-e feltürve a nadrágját Croven lord? — Hm. Valószinü. Valószínű. És a «sovells»-ek, minden ország gigerliének nagy örömére, mégis azt határozták, hogy ezentúl hivatalos ünnepek, bálok és más egyéb morikon felgyúrt nadrággal jelennek meg, akár a véletlen volt az oka Croven lord esküvő-toalettjének, akár nem. A határozat — úgy rebesgetik — törvényerőre emelkedik, rögtön hatályba lép, s addig tart, míg valamely újabb divat — például a nadrágnak egészen a czipőig való felhajtása, vagy teljes mellőzése ellenmondásba nem keveredik a régi törvénnyel. Akkor majd: lex posterior derogat priori. Az újabb törvény hatályon kívül helyezi a régit. — Öngyilkos háziul. Bánáss Jenő dr. holttestét tegnap délelőtt bontották föl a törvényszéki orvostani intézet bonczoló termében. A bonczolás után a holttestet kocsira tették s a vas-utat a 9. sz. a. házba szállították, ahol ravatalra helyezték. A temetési délután 3 órakor ment végbe a közönség nagy részvéte mellett. A közönség soraiban az elhunyt számos fővárosi orvos barátja volt jelen. — Az életet a czárért! Mint egy chikagói távirat jelenti, egy a czár tiszteletére rendezett örömünnep nagyon szomorúan végződött. A czár egészségére mondott egyik teszt alatt Csehki orosz polgár úgy adott kifejezést czárellenes érzelmeinek, hogy a minden oroszok urának arczképét a földre dobta s megrugdalta. Erre a társaság czár elleni és czár melletti pártra oszlott s addig ütötték, verték egymást, míg a Szár melletti párt tizenkét bajnoka sebesülve bukott a földre. Hat embert elfogtak. Új iskolai épületek. A székesfőváros iskolái és ezekkel fényes palotái is egyre szaporodnak. Most a közelgő szeptemberben is több uj épületet adnak át a kultúrának, így a többek között a községi felső iparrajziskola is uj, a kivánalmaknak teljesen megfelelő, saját palotájába költözködik be. Ez eddig a gróf Károlyi-utczai községi iskola harmadik emeletén szorongott. Az uj iskola a Lónyai- és oroszlán-utczák sarkán van s Kauser József műépítész tervei szerint körülbelül 350,000 írt költséggel épült s a tágas és világos rajztermek mintegy ezer tanulót fogadhatnak magukba. — Új palotában kezdi továbbá a tanévet a práter-niczai községi polgári leány- s a fiú- és elemi, s Budán a Miklós-téri községi elemi iskola is. Mindezen épületek a székesfőváros áldozatkészségét hirdetik s fényes bizonyítékai, hogy akarnak is és tudnak is lelkesedni a tanügyért. — Szétugrasztott Játékbank. A luczerni gyógyhely játékbarlangját tegnap a rendőrség bezáratta. A kormány az utolsó időkben eltiltotta a baraque és baccarat játékokat, de a gyógyhely bérlője nem törődött a tilalommal, olyannyira, hogy végre a szigorúbb eszközökhöz nyúltak. Minden teketória nélkül bezárták a játékbarlangot. — A szomolnoki tűz. A Szomolnokon volt nagy tűzről most újabb tudósításokat kaptunk. A tűz úgy keletkezett, hogy egy konyhakályhából, — amelyet akkor tisztelt egy kéményseprő, — szikra pattant a koromra s ez gyújtotta ki az egész házat. A A kár majdnem százötvenezer forint A rákövetkező napon megint tűz volt, de ez gyújtogatásból eredt, mindazonáltal a szomolnoki biró még ki sem hallgatta a gyujtogatót. A népnek a közel fűrészmalom ígért annyi deszkát, mely elegendő arra, hogy a leégett tetőket deszkákkal helyettesítsék és a biró is megtette a magáét: száz háznak egy vagyon fát hozatott. (!) A nép nagy hálával fogadta a «Magyar Hírlap* adományát. — «Helgolanüon.» Ez a czime a nagy némajátéknak, melyet ma este játszottak a Salamonszkyczirkuszban. Egy pesti balletmester rendezte a nagyobbrészt tánczokból álló némajátékot. Az egész színpad s a kosztümök pazar fénynyel vannak kiállítva. Többek közt felvonulnak a hármas-szövetség államainak katonái. Ebből a karzat politikai tüntetést csinált, nagyban abczunolva a fekete-sárga sél-1 18(lC. UUgUBKáB t jelezve a nemzeti szinü zászlót. A közönség többször hívta ki a játék után úgy Salamonsky igazgatót, mint a rendezőt. A Somossy orpheum-igazgató újabban Bornardelli Adél énekesnőt, Parsano Arthur és Wran Giusto olasz énekeseket szerződtette vendégszereplése a Sonzogno operatársulattól s első fellépésük kedden, augusztus 8-án lesz. Vasárnap a városligetben. A városligetnek a «holt szezon* a legvirágzóbb korszaka. A fővárosnak ez most a legfőbb muliisága, kivált vasárnapon. Ide jár most egész Budapest, még a Lipótvárost is beleértve. Mert a Lipótváros külön világrészében három társadalmi osztályt kell megkülönböztetnünk. Az elsőt most nem találhatjuk Budapesten, de még az országban sem. Ischl, Aussee, Marienbad, — ez az ő nyári szállásuk. 1. A második rendnek az Erzsébet tér a mulató tanyája, ahol 3 krajczárokkal adóznak a friss levegőért. Némelyik, különösen a szép nem egy-egy idősebb tagja, egész a dobzódásig viszi ezt a mulatságot s délután 2 órakor beleplántálván bájait egy 3 kros zsöllyébe, el sem is hagyja azt, mig csak végsi tust nem zendit a kioszk katona-bandája. A legalsó fokon álló harmadik rend — a városligetben tolong. Leereszkedőleg szemléli egy-egy «friss óriás» élvezése mellett a «ringli-spieU-t, a «bábszinház»-at, vagy a tóban oly méltósággal U82- káló hattyúkat, élénken sajnálva őket, hogy olyat sovány nyakuk van. A forgó komédia verklije mellett üde torta suhanez harsogtatja a «sárga reczecze* dallamát. Ez a városliget legfrissebb terméke. Egy pár zenebarát utána is dúdolja. De hahó! micsoda csengés-bongás az a szomszédban. Harsány hangon deklamálja, csalogatja fenn az emelvényen az áhítattal hallgató közönséget egy nem közönséges torokkal bíró szónok: «Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim! Mély tisztelettel van szerencsém önöket meghívni előadásunkra, mely nyomban kezdetét veendi. A csekély ár, melyet belépti díj gyanánt szabtunk, legkevésbé sem fizetheti meg azon magasztos élvezetet, melyet önök maguknak azzal szerezhetnek, ha belépést»« által bennünket megtisztelni kegyeskednek . . . De talán ideje volna, ha betérnénk a csukrászdába, egy 8 krajczáros jeges kávéra. Ismerősitek sül már ott, egy vézna szabó. Akaratlanul is ki kell hallgatni kurizálását, melyet emelkedett szellemben folytat hölgyével. — Nagyfádnak mi tetszik jobban, a szép arc vagy a szép termet ? Én oda vagyok a szép női tír metélt s az arezra nem fektetek olyan súlyt. — De hiszen — válaszolja a cziezus — megeheti a kutya a szép termetet, a ha pofa nem szidc* czedál. S élvezik a nyolczkrajezáros jegeskávét, lenézve a kívül szorongó «köznép *-et, mely szomjúságát egy krajezár ára „szibériai“-vá oltogatja. A liget fái ezalatt végzik rendeltetésüket: lombsuttogással töltik az időt, de elvesz az most a nagy zajban s nincs, a ki hallgassa. Pedig a városligeti tó környéke egészen poétikus. Az ember önkéntelenül is a Csokonai leggyönyörűbb verséie gondol: „A tanúbizonyságul hivott liget“-re, «Itt a liget, Zöld rejtekébe, Lillám, a végre hivtalak, Hogy a nyárfák kies enyhében Velők szemközt állítsalak: Ezek tanuk, ezek hallották Szerelmem gyászos énekét; Gyakorta vissza is hangzottak Busan a Lilla szép nevét!» De ez nem az a liget. Hiányzik belőle a lényeg, a lélek, a magány. Ami itt bennünket pillanatnyi édes csalódásba ringat: csak — «Kunstpoesie». Ide csak a tárczaíró jön; a költő otthonában marad s a költők költőjével, Vajda Jánossal tart: «Akkor megyek ki a ligetbe, Mikor még nincs megfertőztetve. Nem járnak ott az emberek.» B.