Magyar Hirlap, 1896. március (6. évfolyam, 60-90. szám)
1896-03-23 / 82. szám
1896. márczius 23. réseke tett Gorzaleszkinéra. A férj egy darabig hallgatta, azután odament a főhadnagyhoz és felelősségre vonta. A főhadnagy erre azzal felelt, hogy kardot rántott és kétszer rávágott Gorzaleszkira, aki vérbeborultan esett össze. A kávéházban levő polgárok rendőrökért mentek, de ekkorra a főhadnagy eltűnt. A súlyosan megsebesült polgárt lakására vitték, a rendőrség pedig jelentést tett a katonai hatóságnak, amely a vizsgálatot megindította. — Viszálkodó czipészek. A budapesti czipészipartestületnek nemrégiben tartott közgyűlése után az ellenzék »A haladó párt küzdő bizottsága» aláírással olyan nyomtatványokat osztott szét a tagok közt, amelyek az elnök személyét sértő állításokat tartalmaztak. Sturdza János czipész ipartestületi elnök, a testületi elöljáróság elé terjesztette a dolgot, amely az elnök ügyét a magáévá tette s neki egyhangúlag bizalmat szavazott és elítélte a méltatlan támadást. — Sikkasztó árvaszéki ülnök. Sátoraljaújhelyről telegrafálja levelezőnk, hogy a megye fegyelmi választmánya ma, Molnár főispán elnöklete alatt tartott ülésén foglalkozott Polónyi Gyula, a sikkasztás miatt fegyelmi vizsgálat alá helyezett árvaszéki ülnök ügyével. A fegyelmi választmány Polónyit sikkasztásai miatt hivatalvesztésre ítélte• — Hymen. Fáji Fáy Aladár dr. belügyminiszteri fogalmazó tegnap tartotta esküvőjét a budapesti ref. templomban Edvi Illés Ödön tolmácsi földbirtokos leányával, Gizellával. Tanuk voltak: Beniczky Mihály pénzügyi tanácsos és Toldy Géza dr. ügyvéd. — Kiutasított szónok. Azok a lelketlen izgatók, akik nem tudják nyugodt szemmel nézni hogy józan magyar munkások békében munkálkodnak a millenniumi ünnepségek sikerén, megkoczkáztatnak egy-egy kirohanást. így történt ez ma a szabólegények gyűlésén, ahol Pfeiffer Sándor »szónokolt« a millenniumi béke ellen. Nem sokáig tehette azonban, mert Korbay Károly rendőrfogalmazó megvonta tőle a szót s amikor felcselgetni kezdett, kiutasította a teremből. A szabólegények nagyon jól megvoltak nélküle is, sőt meg is köszönték a derék rendőrtisztviselőnek ezt az intézkedését. — Készpénzes jelzálogkölcsönök igen előnyösen, akár milliós összegig 15 évtől 60 évig, budapesti házakra és földbirtokokra; visszafizethető bármikor. 20 000 frtig községi becslevél elégséges. Semmi előleges költség. Szigorú diskréczió. Leveleket»Készpénz» czimen a kiadóhivatal továbbít. «KSÍAR HSR&JUr let mondja ki, hogy a politikai téren való mozgalmat időelőttinek tartja. Még Deszkás, majd újból Végh szólalt fel, melynek befejeztével elfogadták Schubert Sándor indítványát, melynek értelmében az újlakiak annak idején Ó-Budával vállvetve fognak pártpolitikai mozgalmat indítani. SZÍNHÁZ és művészet. — Kopácsi Prágában. Kopácsi Juliska — mint Prágából táviratozzák — ma énekelte először Carment a prágai operában, mely zsúfolásig megtelt fényes közönséggel. A művésznő szenzácziós sikert aratott. Elárasztották virággal, tapsviharral és 36-szor hívták ki. Előadás után tiszteletére a »Comcordiá«-ban banker volt. Kopácsi most Berlinbe készül száz vendégjátékra s Carment a berlini operában fogja énekelni. 5 MEGYEI és VÁROSI ÉLET. — Pártalakulási mozgalom Újlakon. Az újlaki választók közül körülbelül százan értekezletre gyűltek össze ma délelőtt a Lajos-utczai elemi iskolában, hogy az óbudai szabadelvű párt megalakulása ügyében tanácskoznak. Az értekezlet elnökévé Deszkás Gyulát, főjegyzőjévé Schubert Arnoldot választották meg. Deszkás megnyitóbeszédében kifejezte, hogy az értekezleten szó sem lehet arról, hogy egy, vagy más jelölt mellett állást foglaljanak. Tisztán a szabadelvű párt megalakulása iránti mogalomról van szó és arról, hogy az újlaki szabadelvűek szorosabb érintkezésbe lépjenek az óbudai szabadelvű pártiakkal. Indítványozza, hogy az értekezlet hatalmazza fel az egybehívókat, hogy ezek indítsák meg a mozgalmat az egész kerület szabadelvű pártjának megalakulása érdekében. Kari Nándor szólalt fel ezután. Arról beszélt, hogy Ó-buda, de különösen Újlak mennyire el van hanyagolva. A főváros, melynek mindig mostohagyermeke volt, nem törődik vele semmit. A képviselők is, ha egyszer megválasztoták őket, nem törődnek kerületük érdekeivel. Schubert Arnold szólalt ezután, hazafias beszédet mondván. Arról szólt, hogy a szabadelvűség legnagyobb bajnokának ma van a kihalála napja. Az egész ország gyászol, csak éppen Budán űznek pártpolitikát ezen a szent napon. Kugler József szavára folytatta tanácskozását az értekezlet. Végh János kifejtette, hogy nem tartja időszerűnek a pártalakulást most. A mai értekezletet Horváth Gyula, a kerület mostani képviselője esetleg félremagyarázhatná, amit kerülni akar, mert el kell ismerniük, hogy Horváth Gyula mindig derekasan küzdött nemcsak az országos, de a kerületi érdekekért is. Ha mégis vannak a kerületnek bajai, annak a kerületi a polgárok maguk az okai, akik mindig torzsalkodtak egymás között. Indítványozza, hogy az értekez Reichemberg. A legenda téved: Reichemberg nem született se Nagyváradon, se Temesvárott. Reichemberg Páriában született. A családja azonban csakugyan a mi földünkről való; a nagyapja innen valahonnan származott el a franczia fővárosba. Ezt az öreg zsidót még teljességgel nem reklamáltuk hazánkfiának, sőt a fiát se, aki színházi szabó volt. De Suzanne már a mienk elég hírnevet szerzett arra, hogy vállalhassuk vele az atyafiságot. Ennek az elfogadható hírnévnek a története meglehetősen rövid. Mikor a színházi szabót a családos élet egy szöszke kis lánnyal ajándékozta meg, a szegény szabó legjobb kliensét, Augustine Brohant szólította fel komaasszonynak. És ezt igen jól cselekedte. Mert midőn a kislány négy esztendős korában teljesen árván maradt, a híres színésznő komolyan vette keresztanyai kötelességét, s magához vette az árva gyereket. Ezzel körülbelül eldőlt, hogy Suzanne is színésznő lesz. Az ötesztendős kis jószág csodagyerek módjára szavalgatta keresztanyja meséit, s a Brohandinasztia népes udvarában előre tudták,hogy Augustine és Madeleine Brirtian színpadi őröket a kis Suzanne, majd utóbb a kis Jeanne (Samary) fogják átvenni. Suzanne tizenhárom éves korában lépett a konzervatóriumba, s két évvel később mint első eminens végezte iskoláit. Néhány hónappal később, 1868 ban a Théatre Francaiéhoz szerződtették, ahol először a Nők iskolájában lépett fel. Ágnese rendkívüli szenzácziót keltett, s mindjárt ez az első szerepelése megalapította hírnevét. Azóta a vékony kis szőkeség egyik legerősebb oszlopa a franczia színháznak s huszonhat éve már, hogy nem hall egyebet, csak az elismerés és a hódolat egyhangú frázisait. Pedig Suzanne Reichemberg nem tartozik azok közé, akiket az alakítás változatossága tesz kiválóvá, s tulajdonképpen csak egy szerepe van: az ártatlan kis leány. De ezt aztán mesteri tökéletességgel játsza s úgy, hogy a legteljesebb illúziót kelti. E tekintetben Reichemberg valósággal egyetlen. A sdinpadi típusok közül egy se oly ritka, mint az igazi „ingénye." Nemcsak azért, mert a naivság olyan hivatal, amelyet rendes körülmények között tíz, legfeljebb tizenöt évig lehet viselni, hanem legfőképpen talán azért, mert az igazi naivitás, a dolog természeténél fogva, alig-alig fér össze a komédia-játszással. A színműírók és a színházak pedig nem igen lehetnek el naivák nélkül, így aztán gyakran látni naivákat, akik okosabbak, mint egy káptalan; látni Ágneseket, akik csak azért naivák, mert butácskák; látni rosszképű naivákat, olyanokat, akiknek a naivsága csupa affektálásból áll, s olyanokat, akik pusztán azért naivák, mert nagyon közönségesek; vannak végre naivák, akik jó színésznők, kedvesek is, csakhogy nem leányos jelenségek, de az a színésznő, aki a félig gyermek, szűzies fiatal leányok alakjában teljes illúziót tud adni, nagyon ritka jelenség. Pieichemberg ilyen. Ilyennek született. S mikor először látjuk, még meg se kell szólalnia, pusztán megjelenésére azt kérdezzük magunktól: »Istenem, hogy került a zárdából ide a színpadra ez a szegény kis teremtés ?« Mert őt fizikumának a sajátossága utalta erre a szerepkörre: kicsiny, szűzies alakja, melyet az idő se tudott nagyon megváltoztatni, filigrán arcza, szép szemének ártatlan, lélekkel teli tekintete, finom, tiszta, édes, ezüstös hangocskája, járásának, mozdulatainak sajátos, gyermekies bája. Ennek a kivételes adománynak nemes, előkelő, tökéletes művészete csak a zománczát adja meg; ami Reichembergben unikum, az vele született. Soha se volt szép s arczának üdeségéből bizony sokat elrabolt az idő. De lénye nem változhatott meg s megmaradt a maga tökéletességében: művészete. S ma is elég egy iczi-piczi mosolya, egy iczi-piczi kis könye, hogy megragadja s megindítsa egész hallgatóságát. Csak egy matinéét szánt nekünk, de ez is elég volt rá, hogy meghódítsa Budapestet is. Pailleron Egérké jét játszotta s bár a Somossy-mulató földszintje, ahol ma apró székeket zsúfoltak egymásra, teljességgel nem volt alkalmas terrénum semmiféle műélvezetre, a jókora és előkelő közönség nagy figyelemmel, majd rendkívüli érdeklődéssel kisérte egész játékát. Ennek a harmonikus, tökéletes előadásnak egyik részjele épp oly szép volt, mint a másik, mégis följegyezzük, hogy legmélyebb hatást abban a jelenetben tett, amelyben Max Márthát megkéri s Mártha»nem meri« szerelmét megvallani. Tetszett kívüle még Frédérick kisasszony 18, aki Pépát adta.Frédérick kisasszony nagyon temperamentumos színésznő, akinek eleven, kissé lármás játéka nincs minden kedvesség nélkül. Gyakran megtapsolták. Nem volt rossz Sagancey báróné személyesítője sem; a többiekről nincs mit mondanunk. (a. z.) EGYESÜLETEK. — Az egyetemi kör jubileuma. Az egyetemi kör az idén üli meg fennállásának 25 éves jubileumát. A jubileumot május elsején fogják megünnepelni, mikor a kör kecskeméti-utczai új helyiségébe költözik át. Délelőtt malinót rendeznek, este pedig pikniket. — A debreczeni Csokonai-kör még a tél elmúltával is nagy közönséget vonz a maga felolvasó estéire, melyeket minden második pénteken rendez. A legutóbbin, e hónap 20-án Gulyás István dr., ev. ref. főgimnáziumi tanár értekezett az irodalmi divatokról, állást foglalván a naturalizmus ellen, majd Benedek János, akinek néhány költeménye Debreczen falain túl is ismeretes, adta elő két kedves és szép versét, a gazdag tárgysorozatot Varga Emil dr. az egészségtan köréből vett értekezése és Szücs Jenő kis novellája zárja be. — A magyar turista-egyonáUt tanító osztálya az idei húsvéti napokon kirándulást rendez Pécsre és Abaligetbe a csepkebarlanghoz. A kirándulók Verédy Károly dr. elnök vezetése mellett április 1-én indulnak a központi pályaudvarból este fél 10-kor. Jelentkezéseket csupán e hónap 25-ig fogad el az elnökség, Kemnitzer u. 33., ahol az utazás részletei is megtudhatók. as. . i ..it----- asz ----------------------------aaim NYÍLT-TÉR. ,ií rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.) Közgyűlések. — Saját tudósítónktól. — Számos kisebb részvénytársaságon kívül, két nagy intézetünk is a mai vasárnapot használta fel arra, hogy évi rendes közgyűlését megtartsa. A gazdáinkra kiváló fontossággal bíró, a Magyar földhitelintézett, az ország első jelzálogintézete, valamint nagy bankjaink egyik legnépszerűbbike a «Leszrimitáló bank» közgyűléseinek lefolyása meggyőzheti a még kétkedőket pénzpiaczunk erejéről és szívósságáról. A „Magyar Közgazdasági Társaság“ tagjai szintén vasárnap jöttek össze közgyűlésükre,