Magyar Hirlap, 1896. március (6. évfolyam, 60-90. szám)

1896-03-23 / 82. szám

1896. márczius 23. réseke tett Gorzaleszkinéra. A férj egy darabig hallgatta, azután odament a főhadnagyhoz és fele­lősségre vonta. A főhadnagy erre azzal felelt, hogy kardot rántott és kétszer rávágott Gorzaleszkira, aki vérbeborultan esett össze. A kávéházban levő polgárok rendőrökért mentek, de ekkorra a főhadnagy eltűnt. A súlyosan megsebesült polgárt lakására vitték, a rendőrség pedig jelentést tett a katonai hatóságnak, amely a vizsgálatot megindította. — Viszálkodó czipészek. A budapesti czi­­pészipartestületnek nemrégiben tartott közgyűlése után az ellenzék »A haladó párt küzdő bizottsága» aláírással olyan nyomtatványokat osztott szét a ta­gok közt, amelyek az elnök személyét sértő állí­tásokat tartalmaztak. Sturdza János czipész ipar­testületi elnök, a testületi elöljáróság elé terjesztette a dolgot, amely az elnök ügyét a magáévá tette s neki egyhangúlag bizalmat szavazott és elítélte a méltatlan támadást. — Sikkasztó árvaszéki ülnök. Sátoralja­újhelyről telegrafálja levelezőnk, hogy a megye fegyelmi választmánya ma, Molnár főispán elnök­lete alatt tartott ülésén foglalkozott Polónyi Gyula, a sikkasztás miatt fegyelmi vizsgálat alá helyezett árvaszéki ülnök ügyével. A fegyelmi választmány Polónyit sikkasztásai miatt hivatalvesztésre ítélte• — Hymen. Fáji Fáy Aladár dr. belügyminisz­teri fogalmazó tegnap tartotta esküvőjét a buda­pesti ref. templomban Edvi Illés Ödön tolmácsi földbirtokos leányával, Gizellával. Tanuk voltak: Beniczky Mihály pénzügyi tanácsos és Toldy Géza dr. ügyvéd. — Kiutasított szónok. Azok a lelketlen izgatók, akik nem tudják nyugodt szemmel nézni hogy józan magyar munkások békében munkálkod­nak a millenniumi ünnepségek sikerén, megkoczkáz­­tatnak egy-egy kirohanást. így történt ez ma a szabó­legények gyűlésén, ahol Pfeiffer Sándor »szónokolt« a millenniumi béke ellen. Nem sokáig tehette azon­ban, mert Korbay Károly rendőrfogalmazó meg­vonta tőle a szót s amikor felcselgetni kezdett, kiutasította a teremből. A szabólegények nagyon jól megvoltak nélküle is, sőt meg is köszönték a derék rendőrtisztviselőnek ezt az intézkedését. — Készpénzes jelzálogkölcsönök igen előnyösen, akár milliós összegig 15 évtől 60 évig, buda­pesti házakra és földbirtokokra; visszafizethető bármikor. 20 000 frtig községi becslevél elégséges. Semmi előleges költség. Szigorú diskréczió. Leveleket»Készpénz» czimen a kiadóhivatal továbbít. «KSÍAR HSR&JUr­ let mondja ki, hogy a politikai téren való mozgal­mat időelőttinek tartja. Még Deszkás, majd újból Végh szólalt fel, melynek befejeztével elfogadták Schubert Sándor indítványát, melynek értelmében az újlakiak annak idején Ó-Budával vállvetve fog­nak pártpolitikai mozgalmat indítani. SZÍNHÁZ és művészet. — Kopácsi Prágában. Kopácsi Juliska — mint­­ Prágából táviratozzák — ma énekelte először Carment a prágai operában, mely zsúfolásig meg­telt fényes közönséggel. A művésznő szenzá­­cziós sikert aratott. Elárasztották virággal, taps­viharral és 36-szor hívták ki. Előadás után tiszte­letére a »Comcordiá«-ban banker volt. Kopácsi most Berlinbe készül száz vendégjátékra s Carment a berlini operában fogja énekelni. 5 MEGYEI és VÁROSI ÉLET. — Pártalakulási mozgalom Újlakon. Az újlaki választók közül körülbelül százan értekez­letre gyűltek össze ma délelőtt a Lajos-utczai elemi iskolában, hogy az óbudai szabadelvű párt megala­kulása ügyében tanácskoznak. Az értekezlet elnö­kévé Deszkás Gyulát, főjegyzőjévé Schubert Arnol­­dot választották meg. Deszkás megnyitóbeszédében kifejezte, hogy az értekezleten szó sem lehet arról, hogy egy, vagy más jelölt mellett állást foglalja­nak. Tisztán a szabadelvű párt megalakulása iránti mogalomról van szó és arról, hogy az újlaki szabadelvűek szorosabb érintkezésbe lép­jenek az ó­budai szabadelvű pártiakkal. Indítvá­nyozza, hogy az értekezlet hatalmazza fel az egybe­­hívókat, hogy ezek indítsák meg a mozgalmat az egész kerület szabadelvű pártjának megalakulása érdekében. Kari Nándor szólalt fel ezután. Arról beszélt, hogy Ó-buda, de különösen Újlak mennyire el van hanyagolva. A főváros, melynek mindig mostohagyermeke volt, nem törődik vele semmit. A képviselők is, ha egyszer megválasztoták őket, nem törődnek kerületük érdekeivel. Schubert Arnold szólalt ezután, hazafias beszédet mond­ván. Arról szólt, hogy a szabadelvűség legnagyobb bajnokának ma van a kihalála napja. Az egész ország gyászol, csak éppen­­ Budán űznek pártpolitikát ezen a szent napon. Ku­gler József szavára folytatta tanácskozását az értekezlet. Végh János kifejtette, hogy nem tartja időszerűnek a pártalakulást most. A mai értekezletet Horváth Gyula, a kerület mostani képviselője esetleg félremagyarázhatná, amit kerülni akar, mert el kell ismerniük, hogy Horváth Gyula mindig derekasan küzdött nemcsak az orszá­gos, de a kerületi érdekekért is. Ha mégis vannak a kerületnek bajai, annak a kerületi a polgárok maguk az okai, akik mindig torzsalkod­­tak egymás között. Indítványozza, hogy az értekez­ Reichemberg. A legenda téved: Reichemberg nem született se Nagyváradon, se Temesvárott. Reichemberg Pá­riában született. A családja azonban csakugyan a mi földünkről való; a nagyapja innen valahonnan szár­mazott el a franczia fővárosba. Ezt az öreg zsidót még teljességgel nem reklamáltuk hazánkfiának, sőt a fiát se, aki színházi szabó volt. De Suzanne már a mienk­ elég hírnevet szerzett arra, hogy vállal­hassuk vele az atyafiságot. Ennek az elfogadható hírnévnek a története meglehetősen rövid. Mikor a színházi szabót a csa­ládos élet egy szöszke kis lán­nyal ajándékozta meg, a szegény szabó legjobb kliensét, Augustine Bro­­hant szólította fel komaasszonynak. És ezt igen jól cselekedte. Mert midőn a kis­lány négy esztendős korában teljesen árván maradt, a híres színésznő komolyan vette keresztanyai kötelességét, s magához vette az árva gye­reket. Ezzel körülbelül eldőlt, hogy Suzanne is szí­nésznő lesz. Az ötesztendős kis jószág csodagyerek módjára szavalgatta keresztanyja meséit, s a Brohan­­dinasztia népes udvarában előre tudták,hogy Augus­tine és Madeleine Brirtian színpadi őröket a kis Suzanne, majd utóbb a kis Jeanne (Samary) fogják átvenni. Suzanne tizenhárom éves korában lépett a konzervatóriumba, s két évvel később mint első eminens végezte iskoláit. Néhány hónappal később, 1868 ban a Théatre Francaiéhoz szerződtették, ahol először a Nők iskolájában lépett fel. Ágnese rendkívüli szen­­zácziót keltett, s mindjárt ez az első szerepelése megalapította hírnevét. Azóta a vékony kis szőke­ség egyik legerősebb oszlopa a franczia színháznak s huszonhat éve már, hogy nem hall egyebet, csak az elismerés és a hódolat egyhangú frázisait. Pedig Suzanne Reichemberg nem­ tartozik azok közé, akiket az alakítás változatossága tesz kiválóvá, s tulajdonképpen csak egy szerepe van: az ártatlan kis leány. De ezt aztán mesteri tökéletességgel játsza s úgy, hogy a legteljesebb illúziót kelti. E tekintetben Reichemberg valósággal egyetlen. A sdinpadi típusok közül egy se oly ritka, mint az igazi „ingénye." Nemcsak azért, mert a naivság olyan hivatal, amelyet rendes körülmények között tíz, legfeljebb tizenöt évig lehet viselni, hanem legfőképpen talán azért, mert az igazi naivi­tás, a dolog természeténél fogva, alig-alig fér össze a komédia-játszással. A színműírók és a színházak pedig nem igen lehetnek el naivák nélkül, így aztán gyakran látni naivákat, akik okosabbak, mint egy káptalan; látni Ágneseket, akik csak azért nai­vák, mert butácskák; látni rosszképű naivákat, olyanokat, akiknek a naivsága csupa affek­­tálásból áll, s olyanokat, akik pusztán azért naivák, mert nagyon közönségesek; vannak végre naivák, a­kik jó színésznők, kedvesek is, csakhogy nem leá­nyos jelenségek, de az a színésznő, aki a félig gyer­mek, szűzies fiatal leányok alakjában teljes illúziót tud adni, nagyon ritka jelenség. Pieichemberg ilyen. Ilyennek született. S mikor először látjuk, még meg se kell szólalnia, pusztán megjelenésére azt kérdez­zük magunktól: »Istenem, hogy került a zárdából ide a színpadra ez a szegény kis teremtés ?« Mert őt fizikumának a sajátossága utalta erre a szerepkörre: kicsiny, szűzies alakja, melyet az idő se tudott nagyon megváltoztatni, filigrán arcza, szép szemének ártatlan, lélekkel teli tekintete, finom, tiszta, édes, ezüstös hangocskája, járásának, mozdu­latainak sajátos, gyermekies bája. Ennek a kivételes adománynak nemes, előkelő, tökéletes művészete csak a zománczát adja meg; ami Reichembergben uni­kum, az vele született. Soha se volt szép s arczának üdeségéből bizony sokat elrabolt az idő. De lénye nem változ­hatott meg s megmaradt a maga tökéletességében: művészete. S ma is elég egy iczi-piczi mosolya, egy iczi-piczi kis könye, hogy megragadja s megindítsa egész hallgatóságát. Csak egy matinéét szánt nekünk, de ez is elég volt rá, hogy meghódítsa Budapestet­­ is. Paille­­ron Egérké­ jét játszotta s bár a Somossy-mulató földszintje, ahol ma apró székeket zsúfoltak egy­másra, teljességgel nem volt alkalmas terrénum semmiféle műélvezetre, a jókora és előkelő kö­zönség nagy figyelemmel, majd rendkívüli érdeklő­déssel kisérte egész játékát. Ennek a harmonikus, tökéletes előadásnak egyik részjele épp oly szép volt, mint a másik, mégis följegyezzük, hogy leg­mélyebb hatást abban a jelenetben tett, amelyben Max Márthát megkéri s Márth­a»nem meri« szerelmét megvallani. Tetszett kívüle még Frédérick kisasszony 18, aki Pépát adta.Frédérick kisasszony nagyon tempera­mentumos színésznő, akinek eleven, kissé lármás játéka nincs minden kedvesség nélkül. Gyakran megtapsolták. Nem volt rossz Sagancey báróné személyesítője sem; a többiekről nincs mit monda­nunk. (a. z.) EGYESÜLETEK. — Az egyetemi kör jubileuma. Az egye­temi kör az idén üli meg fennállásának 25 éves jubileumát. A jubileumot május elsején fogják meg­ünnepelni, mikor a kör kecskeméti-utczai új helyi­ségébe költözik át. Délelőtt malinót rendeznek, este pedig pikniket. — A debreczeni Csokonai-kör még a tél elmúltával is nagy közönséget vonz a maga felolvasó estéire, melyeket minden második pénteken rendez. A legutóbbin, e hónap 20-án Gulyás István dr., ev. ref. főgimnáziumi tanár értekezett az irodalmi divatokról, állást foglalván a naturalizmus ellen, majd Benedek János, akinek néhány költeménye Debreczen falain túl is ismeretes, adta elő két ked­ves és szép versét, a gazdag tárgysorozatot Varga Emil dr. az egészségtan köréből vett értekezése és Szücs Jenő kis novellája zárja be. — A mag­yar turista-egyonáUt tanító osztálya az idei húsvéti napokon kirándulást rendez Pécsre és Abaligetbe a csepkebarlanghoz. A kirán­dulók Verédy Károly dr. elnök vezetése mellett április 1-én indulnak a központi pályaudvarból este fél 10-kor. Jelentkezéseket csupán e hónap 25-ig fogad el az elnökség, Kemnitzer­ u. 33., ahol az uta­zás részletei is megtudhatók. as. . i ..i­t----- asz ----------------------------aaim NYÍLT-TÉR. ,ií rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.) Közgyű­lések. — Saját tudósítónktól. — Számos kisebb részvénytársaságon kívül, két nagy intézetünk is a mai vasárnapot használta fel arra, hogy évi rendes közgyűlését megtartsa. A gaz­dáinkra kiváló fontossággal bíró, a Magyar föld­­hitelintézett, az ország első jelzálogintézete, vala­mint nagy bankjaink egyik legnépszerűbbike a «Leszrimitáló bank» közgyűléseinek lefolyása meg­győzheti a még kétkedőket pénzpiaczunk erejéről és szívósságáról. A „Magyar Közgazdasági­­ Társaság“ tagjai szintén vasárnap jöttek össze közgyűlésükre,

Next