Magyar Hirlap, 1896. június (6. évfolyam, 151-179. szám)
1896-06-01 / 151. szám
1896. junius 1. 13. A karszalagokat és jelvényeket az ünnepség napjáig a főkapitányság I. em. 8. sz. szobájában fognak az arra jogosultaknak kiadatni. A váczi népgyülés. . — Saját tudósítónktól. — Váczott ma délután tartották meg az önálló vámterület érdekében hirdetett népgyülést, amelynek előzményei egy ideig azt a hiedelmet keltették, hogy ez lesz a függetlenségi párt két árnyalata közt a testvérháború kezdete, mert Vácznak az Agronpárti Majthényi István a képviselője, a gyűlést pedig Kossuth-ista függetlenségiek rendezték, s a Kossuth árnyalathoz tartozó képviselők készültek résztvenni a népgyülésen. A gyűlés azonban a két árnyalat közt a legszebb egyetértésben folyt le. A népgyülésen Majthényi üdvözölte Kossuth Ferenczet s Kossuth Ferencz arra buzdította a vácziakat, hogy szavazzanak Hajthényire, így politikailag a két árnyalat közt való testvérisüléssel végződött az ünnep, eltekintve az általános szavazatjogra vonatkozó kis disszonancziától, ami azonban csendben simult el. Kossuth Ferencz, Lakatos Miklós s Sentaller Lajos orsz. képviselők társaságában s a fővárosi függetlenségi 48-as polgári körnek 70 tagja kíséretében, valamint a Fehér Károly pártelnök vezetése alatti kőbányai függetlenségiek kíséretében ment Váczra, ahol d. u. 3 órakor ezernyi néptömeg fogadta a pályaudvarnak Kiss József dr. a függetlenségi polgárok, Racsek János az iparosok nevében, üdvözölte Kossuth Ferenczet, Zalánfy Gizella és Kiss Erzsike kisasszonyok pedig a váczi nők nevében gyönyörű bokrétákat nyújtottak át. A vaspályától a menet egyenesen a városháztérre ment, ahol a szónoki emelvényt már tömérdek nép vette körül. A népggyűlés főrendezője Reiser Béla dr. ügyvéd megpillantva itt Majthényi István képviselőt, feléje sietett, Reiser és Majthényi megcsókolták egymást. A két árnyalat váczi hívei közt e kibékülés nagy éljenzést keltett. A gyűlést Kovács Ernő szövetkezeti igazgató nyitotta meg. Majthényi István orsz. képviselő üdvözölte Kossuth Ferenczet Váczott az önálló vámterület érdekében megindult mozgalomban s felkérte, hogy fejtse ki nézeteit az önálló vámterületről. Kossuth Ferencz kifejti, hogy az 1867-diki alap is jogot ad az anyagi függetlenségre. A gazdasági függetlenség kérdésében egyetért a függetlenségi 48-as párt mindkét árnyalata. Mi függetlenségiek természetesen az anyagi függetlenségen kívül a politikai függetlenséget is követeljük. Szól az önálló vámterület felállításának hasznáról. Egy közbeszólásra szól az általános választási jogról, amelyet e magyar nyelv tudásához akar kötni. Végül buzdítja a vácziakat arra, hogy jövőre is kitartsanak a függetlenségi eszmék mellett s válasszák meg Majthényi Istvánt. Lakatos Miklós orsz. képviselő élesen, nagy hatással ostorozta, a kormánypárt húsosfazék-politikáját. Hentaldr Lajos nagy hatásközt kifejti, hogy ha csak tíz esztendeig lenne önálló vámterületünk, annyira megerősödnénk, hogy árverezhetünk Ausztriára, amikor a politikai viszonyok változásával Ausztria politikailag dobra kerül. Nagy Gyula jegyző felolvassa a közvetlen határozati javaslatot. Szóltak még az önálló vámterület szükségességéről Molnár Jenő dr. budapesti ügyvéd, a budapesti függetlenségi polgári kör elnöke, Markotitcs János a váczi ipartársulat jegyzője, s nagy hatással Kardhordó Árpád budapesti kereskedő. Kovács Ernő elnök a határozati javaslatot elfogadottnak jelentve ki, ki zárta a gyűlést. A népgyülés után Kossuth Ferencz s a budapesti vendégek meglátogatták a honvédemléket s a honvédsirokat. Az emlék és a sírok megkoszorúzásánál Kossuth Ferencz, Glatz György és Lakatos Miklós szónokoltak. Este mintegy háromszáz teriékü lakoma volt, melyen Majthényi éltette Kossuth Ferenczet. Tósztoltak Kossuth, Reiser Béla, Glatz György, Hentaller Lajos, Lakatos Miklós, Kiss József és mások. Több szónok a párt egyesülésére ürített poharat. MAGYAR HÍRLAP Uj diszdoktorok. — A kolozsvári egyetem ünnepe. — A budapesti egyetem példáját követve, a millennium alkalmából a kolozsvári Ferencz József tudomány-egyetem is megválasztotta diszdoktorait. Tudományos és közéletünknek huszonhat kiváló tagja lett díszdoktora a kolozsvári egyetemnek, akiknek választását a király — a hivatalos lap mai közlése szerint — megerősítette. A diszdoktorok névsorát ma hirdették ki Kolosvárott az egyetem millennáris ünnepélyén, amelyről a következő távirati tudósítást kaptuk: Kolozsvár, május 311 A kolozsvári egyetem ma délelőtt ünnepelte a redutban millennáris ünnepélyét, melyen a város legelőkelőbb közönsége vett részt. A hatóságok Bélai gróf főispán, a városi tanács Albach polgármester vezetése alatt jelentek meg. Számos katonai méltóság is emelte az ünnepély fényét. A közoktatásügyi minisztert Leövey Sándor miniszteri tanácsos képviselte, ki fényes magyar díszben jelent meg és zajos ovácziókban részesült. Az egyetemi tanács és a tanári kar szintén díszben jelent meg. A rektor és a dékánok ma használták a király által adományozott díszjelvényeket, éppúgy a pedellusok a díszruhákat és diszbotokat, melyeket Leövey miniszteri tanácsos magával hozott Budapestről. Az ifjúság énekkara hazafias dalt énekelt, mely után Madin Lajos rektor megnyitót mondott. Szádeczky Lajos, a bölcsészeti kar dékánja tartotta ezután tetszéssel fogadott emlékbeszédét és egy hallgató Széchy Károly alkalmi ódáját szavalta el. Az egyes karok dékánjai ezután kihirdették az uj diszdoktorok névsorát. József főherczeg tiszteletbeli bölcsészdoktor lett. Szabó Miklós valóságos belső titkos tanácsos, a kúria elnöke, Horvát Boldizsár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, Daruváry Alajos, a kúria nyugalmazott másodelnöke, Csemegi Károly kúriai nyugalmazott tanácselnök, Czorda Bódog, a kúria másodelnöke, Karap Ferencz, kir. táblai nyugalmazott tanácselnök és Oberschall Adolf kúriai tanácselnök a jogtudományok tiszteletbeli doktorai lettek. Csáky Albin gróf, Apponyi Albert gróf és Hegedűs Sándor országgyűlési képviselők, Körösi József, a székesfővárosi statisztikai hivatal igazgatóját és Schwarz Gyula dr., budapesti tudományegyetemi tanár az államtudományok tiszteletbeli doktorai lettek. Bálint Gábor kolozsvári egyetemi nyilvános rendkivüli tanár, Böhm Károly és Schneller István kolozsvári egyetemi nyilvános rendes tanárok,Esterházy János gróf műtörténész, Müller Frigyes erdélyrészi ágostai hitvallású evangélikus püspök, Szilády Áron halasi ev. ref. lelkész, dunamelléki ev. ref. egyházkerületi főjegyző, Thaly Kálmán országyűlési képviselő, Zsilinszky Mihály vallás és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár, Bollán Emö nyug. altábornagy Hieronymi Károly, Széchenyi Béla gróf, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és igazgató tagja, Bedő Albert földmivelésügyi ministériumi államtitkár és Bielz Albert nyugalmazott tanfelügyelő tiszteletbeli bölcsészeti doktorok lettek. erre rá megalakítja Eötvös József báró akkori közoktatásügyi miniszter felhívására a népoktatási kört melynek elnöke, legbuzgóbb előharczosa és legbőkezűbb támogatója. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Gyulai Béla titkár az egyesület huszonöt éves történetét adta elő. Felemlítette, hogy ez idő alatt 11,235 nő és 14,819 férfi, összesen 26,054 egyén részesült oktatásban. Ezek közül a legtöbb résztvevő az első évekre esik, mely időben még nem volt sem ismétlő sem ipariskola. A résztvevőknek fele magyar anyanyelvű, más fele idegen nyelvű volt. Koruk szerint legtöbben húsz év aluliak voltak, de ötven éven túli korban 59-en jártak a kör iskoláiba. A résztvevők közül 5817-nek nem volt foglalkozása, hanem mint a család tagjai látogatták a tanfolyamot; volt továbbá 130 honvéd, 95 közös hadseregbeli közkatona és altiszt, sőt egy kapitány is, 28 háztulajdonos, 1649 cseléd stb. Az eredmény is kielégítő volt, amennyiben 22,499 résztvevő sikerrel végezte a tanfolyamot. Az oktatásra a kör 25 év alatt 72,875 forintot költött. A titkári jelentés után Helfy Ignácz emlékezett meg néhai Irányi Dánielnek a kör körül szerzett érdemeiről, ki a körnek huszonkét éven át volt alelnöke és elnök távollétében vezetője, indítványozza, hogy ez érdemek elismeréséül a kör »Irányi- alapítványt« létesítsen, mely alapítvány czéljaira a választmány 300 forintot gyűjtött. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Ezután megválasztották tiszteletbeli tagoknak: Wlassics Gyulát, Dániel Ernőt, Zsilinszky Mihályt, Ráth Károlyt, Kamermayer Károlyt, Gerlóczy Károlyt, Márkus Józsefet, Horvát Jánost, Rózsavölgyi Gyulát és Verédy Károlyt. A választás után Zsilinszky Mihály államtitkár, a közoktatásügyi miniszter nevében üdvözölte a kört, ígérve, hogy annak működését mindig figyelemmel kísérni és támogatni fogja. A népoktatási kor jubileuma. (Saját tudósítónktól.) Huszonöt éve, hogy Türr István tábornok felhívására létesült fővárosunkban a budapesti népoktatási kör, mely czéljául tűzte ki, taníttatni oly felnőtteket, kik egyáltalában nem, vagy csak csekély mértékben részesültek iskoláztatásban. Negyedszázados működéséről számolt be a kör ma délelőtt a megyeház közgyűlési termében tartott jubiláns ünnepélyén. A gyűlést Rakovszky István elnök nyitotta meg, üdvözölve a kör megalapítóját és örökös tiszteletbeli elnökét Türr Istvánt, ki elsőnek hangoztatta a felnőttek oktatásának szükségességét 1868 szeptember 30-án kibocsátott felhívásában és két 3 Tornászok ünnepe. — Saját tudósítónktól. — Az óbudai tornázó ifjúság nem valami jó kedvvel nézte, mikor ma délelőtt sürü, haragos fel— fellegek borultak az ég aljára. Egy szép ünnepet, pompásnak ígérkező mulatságot fenyegettek a felhők esővel: a budapesti III. kerületi torna- és vivőegylet zászlóavatási ünnepét. Délután két óra tájban azonban hirtelen derükre fordult a délelőtti borús erővel fenyegető idő és a házak tetején végig tánczoló, csillogó, meleg napsugarak ígértek dicsőséget a tornászoknak, sikert az ünnepnek. Kilencz éve, hogy megalakult az egylet s mennyi derék, izmos legényt nevelt azóta Ó-Budának! Zászlót azonban, amely szimbóluma legyen az összetartásnak, bátorítás a jövőben való fejlődésre és küzdelmekre, csak ma kapott. Lelkesedéssel s a szép múltból fakadó jogos reménykedéssel tartották meg felavató ünnepét. A felavatás a főtéri katonai ruhatár udvarán volt, amelyt erre az alkalomra a ruhatár parancsnoka, Rósa Ármin őrnagy szívességből engedett, Maga József kapitány pedig a saját költségén csinosan feldíszített. Az udvar végében két szép sátrat emeltek a zászlóanya, Stern József drné és a mindkét nemből való notabilitások számára. Két felől széksorok húzódtak köralakban a vendégek részére. Ezeket csakhamar végig elfoglalta az a díszes, előkelő közönség, amelynek java része az óbudai szép asszonyokból és leányokból telt ki. A pompás nyári toilettek színes, csillogó gyűrűt alkottak a tornászok helye körül, amely a középen volt. A kapuban Kovács Rezső elnöklete alatt fürge rendező sereg foglalt helyet és ő fogadta a vendégeket, akiknek sorában ott volt Horváth Gyula, a kerület képviselője, Márkus József alpolgármester, Stern József dr., Végh János, Sziklay Salamon dr., Csilléry Dávid, Krausz Jakab dr., Schubert Sándor, Maurer János s még sokan Ó-Buda előkelőségei közül. , Négy óra tájban megkezdődött a felavató ünnep. Kovács Rezső, a rendező bizottsági elnök megnyitóbeszédet mondott, amelyben üdvözölte a főváros tanácsának jelen volt tagjait, Horváth Gyulát és a vendég tornászokat. Megemlékezett aztán az egyesület alapításáról, küzdelmeiről és végül felhívta Czölder János drt, a „Magyarországi Tornaegyletek szövetsége“ kiküldöttét, hogy tartsa meg felavató beszédét. Czötder megemlékezett arról a sok küzdelemről és fáradságról, amellyel a mai tornásznemzedéket felnevelték s aztán kifejtette, hogy a mai ünnep hézagos volna, ha meg nem emlékeznének azokról, akik az egyesületet lelkesedéssel és buzgalommal megalapították, akik az alapvető munkát végezték ahhoz, hogy a tornában egyesüljenek mindazok, akiket az élet egymástól elválasztott. Végül áldást kért a zászlóra és felavatta azt, intvén a tornászokat, hogy becsüljék meg és szerezzenek neki becsületet. Stern József dr.-né ezután, a közönség folyton tartó éljenzése mellett felkötötte a zászlóra a szalagot, mire a szögbeverések következtek. Márkus alpolgármester a főváros közönséének kéül