Magyar Hirlap, 1897. szeptember (7. évfolyam, 242-271. szám)
1897-09-18 / 259. szám
1897 szeptember 18. WBfgYAR HIElLfKS» A császár lakosztálya ugyanaz, amelyben annak idején Rudolf trónörökös és később Albert főherczeg és Károly Lajos főherczeg is lakott. A román királyi pár, mely e hónap végén érkezik ide, e termekben fog lakni, amelyek a Dunára nyílnak, de melyekből az ablakok előtt emelkedő számos lombos fa miatt a pesti oldalra kilátás alig nyílik. A felső négyszög nagy lépcsőjéről folyosón át egyszerű, de előkelő ízléssel berendezett előszobába jutni, amelynek legértékesebb dísze az a kovácsolt vasból való berendezés, amelyet a boldogult trónörökös a budapesti 1885-i kiállításon vásárolt: magas tükör kovácsolt vasból való kerettel, két vasgyertyatartóval és egy vasórával. Az előszobából a hadsegéd egy ablaka szobájába jutni, amely kék selyemmel van bevonva és kék selyem bútorzattal van berendezve; ezután a nagy fogadóterem következik, amelynek falai tarka selyemmel vannak bevonva. Ifjabb Vastaghnak egy tigrisképe, TJivárynak egy genre-képe és Pappnak ismeretes képe: «Melyik itt a Lázi?» díszítik a falakat. Következik egy egy ablakos szoba, amelyből a vendég dolgozószobájába jutunk. Ennek falai ponceau-vörösek, a bútorok mahagóni fából valók, az íróasztal bronz berendezésével pompás darab; az írókészlet, a gyertyatartó s a csillár mind bronzból valók. Temple, Mednyánszky báró és Bihary festőinknek kiállításainkból ismert festményei teszik a gyönyörű terem művészi díszét. Az ajtók és kályhák, — miként az egész lakosztályban — itt is fehérek, aranydísszel. Egyszerű a hálószoba, amelyet épp ez alkalomból természetesen a legújabb kényelmi berendezéssel láttak el. A fürdőszoba mellett van a komornyik szobája, a szomszédságban lakik az udvari orvos. Az összes helyiségekbe villamos világítás van bevezetve, a pad, melyt mindenütt szőnyeg borítja. Különben a vendéglakosztály alighanem utoljára szolgál ezúttal e rendeltetésnek, mert a jövő évben az egész szárnyat lebontják, hogy pompás termet építsenek helyére. A várkert elzárt részének angol parkjában az év folyamán egész csendben alapos átalakító munkákat végeztek. A királyné, amikor október 1-én Budapestre érkezik, az alsó négyszögben levő lakosztályából, melyből gyönyörű kilátás nyílik a Duna balpartjára és Buda déli részére, az újonan épült lépcsőpavillonon át a téli kertbe juthat; ételszerű épület, amely belül majolikával van kirakva. A lépcsőpavillon két oldalán teraszok vezetnek a kertbe, amelyek majdan zöld díszükben elragadó kilátást nyújtanak a várhegy két oldalára. A télikerttel szemben voltak azelőtt az üvegházak, amelyeket a tulajdonképpeni park területéről a régi szellőbe helyeztek át. Az angol parkban magában a királyné részére fentartott helyen sikerült sziklarészlet készült; havasi virágok és fenyők, a királyné kedvelt növényei diszlenek ott, melyeket gondos kezek szeretettel ápolnak. Hatalmas sziklatömbökön vízesés zuhog; valóságos alagút van a sziklákon átfúrva s a sziklakapun s a vízesésen át hid épült. Természet alkotta lépcső egyszerü falusias korláttal vezet a természettől elesett e regényes idillikus képnek színhelyéről a park magasabb részletein s az említett teraszon át a királyné lakosztályához az alsó négyszögben, amelynek erkélyéről kiváncsi tekintettel menten élvezheti a remek kilátást. Fogadás a várban. A német császár az alsó négyszög lépcsőjénél hajtat a váriakba, ahol Lichtenstein herczeg első főudvarmester és Apponyi Lajos gróf magyarországi udvarnagy fogadják. A lépcsőházban valószinüleg Mária Jozefa, Klotild és Auguszta főherczegnők üdvözlik a német császárt, akit azon a termen át, amelyet Engert festőnek koronázás festménye díszit, a fehér terembe kisérnek, ahol a legfőbb udvari és állami méltóságok fogadják. A kék szalonban, ahol Markó, Telepy, Tölgyessy, Tornay és Siltzer képei kötik le a figyelmet, mutatják be az uralkodónak a tisztelgésre megjelenteket, mire a nagy szertartási termeken át a vendéglakosztályba vonul a császár. A nagy szertartási teremben este 8 és fél órakor tartandó udvari este alkalmából emelvényt készítenek a főherczegnők részére. Az oldalfolyosó közepén rögtönzött emelvény van a czigányzenekar részére, amely a legszebb magyar darabokat fogja játszani. A német császár a lakosztályába vezető úton az úgynevezett Zenta-szobrn is át fog menni, amely nevét Engertnek a zentai csatát ábrázoló nagyszerű festményétől nyerte. A tartalékos tisztek a német császár fogadtatása alkalmával a budai királyi vár őrségi épületének folyosóján az őrszobától balra gyülekeznek. Ez a hely azonban csak 250—300 személy részére elegendő. Emiatt a térparancsnokság belépő jegyeket bocsátott ki s a folyosóra csak azokat bocsátják föl, akik a térparancsnokságnál belépőjegyüket kikérték. Az iparművészeti múzeum, Vilmos császár kedden, szeptember 21-én délelőtt meglátogatja az országos iparművészeti múzeumnak üllői úti új palotáját. A látogatás alatt csakis Bánffy Dezső báró miniszterelnök, Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter, Rudnay Béla főkapitány, Radisits Jenő igazgató és az udvari kíséret tagjai lesznek jelen a palotában, ahol a császár megtekinti az összes kül- és belföldi iparművészeti gyűjteményeket. A palotában levő iparművészeti iskolában aznap az előadások szünetelnek s a látogatás idején sem a tanárok, sem a növendékek nem tartózkodhatnak az épületben. A rendőrség készülődése. A német császár fogadtatása alkalmából ma délelőtt Rudnay Béla főkapitány elnöklete alatt értekezlet volt, amelyen részt vettek a kerületi kapitányok és az osztályvezetők. Az értekezleten, amely két óra hosszáig tartott, részletesen megbeszélték és megállapították a bevonulásra és a felségek itt tartózkodásának idejére teendő intézkedéseket. A folyó hónap 21-én tartandó operai előadás és kivilágítás alkalmával a közönség igen helyesen tenné, ha az úttestet, amelyen a felségek és kíséretük az előadásra hajtatnak, s amelyen a kivilágítás megszemlélésére indulnak, nem foglalná el. Közönségünk, a király és koronás vendége iránti tiszteletből bizonyára meg fogja ezt tenni vendégeinek, hogy zavartalanul gyönyörködhessenek a kivilágítás látványában. A kivilágítás alkalmával mint, halljuk, a rendet kizárólag a rendőrség tartja fenn s teljesen mellőzik a katonai kordont. Az újságírók vendégei. A tegnap említetteken kívül megérkeztek még a következő újságírók Budapestre, Vilmos német császár látogatása alkalmából: Grünwald Mór, a «Berliner Localanzeiger», Lauser udvari tanácsos a «Norddeusehe Allgemeine», Zheil Gyula dr. a «Münchener Allgemeine», Fernau L., a lipcsei «Neueste Nachrichten», Listotzky Henrik dr. az «Auswärtige Correspondenz», Glücksmann Henrik dr. a «Leipziger Klustrirte», Freund Gyula a «Volksblatt», Hermann Vilmos dr. a «Berliner Tagblatt», Krausz dr. és Holtzbock több újság részéről. Képviselni fogják továbbá a párisi «Figarót» Degaston, a «Frankfurter Zeitungot»-ot Ganz Hugó, a Fanfullát, Seligmann Metreles, a müncheni 111. Fremdenblattot Schönfeld Miksa a «Graphic»-ot Kaskelinot, több német lapot Rotter Lajos és Stedtenheim Gyula, a «National Zeitungot» Bogler A., a «Mainzer Neueste Nachrichten»-t Sösmann Rudolf. A külföldi hírlapírók tiszteletére rendezendő est, az «Otthon” helyiségében vasárnap este 8 órakor lesz. Az ismerkedő estére a jegyeket szombaton délután 4 óráig kell megváltani a «Budapesti Újságírók Egyesülete» és az «Otthon» klub tagjainak. A két klub helyiségében a jegyeket mindjárt át is lehet venni. Az estére és vacsorára a részvételi jegy ára 4 forint (borral és pezsgővel együtt.) Külföldi lapvélemények. A franczia sajtó legtekintélyesebb közlönyei foglalkoznak a budapesti császárlátogatással, mégpedig igen tárgyilagos és udvarias módon. A Journals des Debats *11. Vilmos Magyarországon» czim alatt vezérczikket hoz, amelyben többek közt igy nyilatkozik: «A magyaroknak II. Vilmos jelenléte nagy elégtételül szolgál s ez könnyen érthető Eddig Németország császára a császár-királyt csak Ausztria székvárosában látogatta volt meg. Most Magyarország királyát kereste föl Szent István királyságának határai közt. Ez a magyarok önérzetének annál inkább hizeleghet, mert ők minden alkalommal azon vannak, hogy nemzeti egyéniségüket Ausztriával szemben kimutassák.» Később czikke folyamában a nemzetközi helyzettel foglalkozva, így folytatja: "Németország kénytelen Magyarországban támpontot keresni politikája számára, mert az Ausztriában végbemenő átalakulások, ha közvetetlenül nem is veszélyeztetik az osztrák-német szövetséget, arra mindenesetre kedvező hatással nincsenek.» A Temps<is lapja élen vezérczikkezik e tárgyról »Németország császára Magyarországon« czim alatt czikkét igy kezdi: »A magyar sajtó II. Vilmos budapesti látogatása elé rendkívüli meleg üdvözletekkel harangoz. Akik ismerik a magyarok szellemét, büszkeségét, függetlenségi hajlamát és önszeretetét, azokat meg fogja lepni a lelkesedésnek és a spontán hódolatnak ez a foka, amelyet saját uralkodójuknak is csak föltételesen szoktak megadni. Hogy ennek titkos okait megértsük, tekintetbe kell vennünk azokat a körülményeket, melyek a császárlátogatást kísérik. Magyarország — úgy mondják — most először mutatja be egy nagy uralkodónak az ő fővárosát, mely modern jól szervezett és viruló államának ragyogó és fényes képe. A magyarok, dacára lelkesedésüknek, a világ legjózanabb politikusai, akik rögtön felismerik a működő erőket és azokhoz képest vesznek irányzatot. 1866-ban Poroszország győzelmének köszönhette Magyarország önállóságát és elismertetését mint állam. E pillanattól fogva államférfiainak elméjében a diplomácziai szövetség Németországgal létrejött és Andrássy nyomása győzött mindazokon az akadályokon, melyek a szövetséget Ausztriában ellenezték, még a gasteini konferencziák előtt is.» Áttérve azután a monarkia belpolitikai helyzetére, szól az Ausztriában feltámadt federalizmusról, mely a magyar érdekeket veszélyezteti és czikkét igy végzi: «A lelkes fogadás, amelyet fővárosában a leghatalmasabb németnek készit, nemcsak diplomácziája szövetségesének, hanem politikája protektorának is szól.» Kitüntetés. Mamos német császár a magyar posta- és táviróintézet elnökigazgatójának, Szalay Péter miniszteri tanácsosnak a koronarend II-od osztályát a csillaggal adományozta. Leányvásár. — Saját tudósítónktól. — • A lélekkufárok áldozatai a legszerencsétlenebb teremtések. Javarészük nem meri a törvény kezére adni azokat a veszedelmes embereket, akik tőrbe csalták őket, mert attól tartanak, hogy ezzel magukat is bajba keverik, némelyek még le is tagadják a szégyenüket, hogy bukásuk híre ne kerüljön a világ szájára, a többiek pedig annyira belekeveredtek a kufárok hálójába, hogy semmi áron se képesek többé szabadulni. Elzüllenek és a világ sose tudja meg, hogy kinek a bűne annak a léleknek a pusztulása. És a lélekkufárok olyan furfangosan készítik elő terveiket, olyan vakmerően mennek bele a legveszedelmesebb vállalkozásba, hogy a legtöbb esetben a hatóság is tehetetlen velük szemben. Csak nagy ritkán esik meg, hogy egy-egy elkeseredett áldozat nyomra vezeti a rendőrséget és olyan kétségtelen adatokat ad a hatóság embereinek kezébe, hogy a bűnös nem képes szabadulni. Egy ilyen lélekhutár ellen folytat a budapesti rendőrség napok óta vizsgálatot. A bűnös idevaló asszony, aki elváltan él az urától és régóta űzi ezt a szennyes foglalkozást, Karner-Beck Teréznek hivják. A derék asszonyságnak elegánsan berendezett ötszobás lakása van a Kőfaragó-utcza 5. számú ház első emeletén, ahol sűrűn fordulnak meg kéteshírű ,fiatal hölgyek. Eltekintve azonban attól, hogy Karner- Beck készséggel ad alkalmat lakásán titkos randevúkra, van a rovásán egy másik, ennél sokkal veszedelmesebb dolog. Magyar leányokat szállít Oroszországba. A rendőrség P. Irmától, Karner-Beck Teréz egyik áldozatától tudta meg, hogy miképpen szokta ez az asszony tőrbe csalni azokat, akiket transzportra kiszemelt magának. A legképtelenebb ígéretekkel ráveszi őket, hogy kisérjék őt el Rigába, ahol egy szinésztruppnál jövedelmező állást szerezhet nekik. Némelyeket pinczérnők gyanánt szerződtet és biztosítja őket arról, hogy azon a helyen gondos családi felügyelet alatt lesznek. Akinek a fejét aztán csábító ígéreteivel elcsavarta, azzal útra kel Riga felé. Egy másik asszonyság is megy velük. Karner-Beck Teréz az áldozat szeme láttára levelet ír Rigába, hogy küldjenek az uj »attrakczió»-nak 20 rubel előleget és mire elérkezik az elutazás ideje, a pénzt meg is kapja. De nem adja oda a leánynak, hanem ezzel nyugtatja meg. — Majd az után megkapja, lelkem. Az útlevélről is ő maga gondoskodik. Egy darabig utazik a leánnyal, aztán egy közbenes