Magyar Hirlap, 1897. december (7. évfolyam, 333-362. szám)
1897-12-31 / 362. szám
yház kebeléből is. A dolog annál nagyobb jelentőségű, mert a kilépettek között van Charbonnel abbé is, aki bár még fiatal ember, mégis jól ismert filozófus. Mi a véleménye az egyházról, azt a párisi érsekhez intézet következő lemondó levélben fejti ki: "Amikor ifjú érzelmeim őszinteségével életemet az egyháznak szenteltem, egész életemet Istennek akartam szentelni. Hosszú és szomorú próbák meggyőztek arról, hogy nem mindegy az, váljon az egyháznak és az annak igazgatását végző embereknek szolgál-e az ember, vagy pedig az Istennek. Fájdalmas szemrehányás nélkül nem is mondhatom magamat szolidárisnak olyan szervezettel, mely ügyes adminisztrácziót csinál a vallásból, uralkodó hatalmat, eszközt szellemi és szocziális uralomra, a türelmetlenség rendszerét, de nem nemesíti a szívet, nem keresi az isteni ideált, az erkölcsi támaszt, nem keresi a szeretet és a testvériség elvét — szóval, amely emberi politikát követ, de egyáltalán nem a hitet szolgálja. Lelkiiismeretem őszintesége és lelkem nyugalma kötelességemmá teszi annak kijelentését, hogy nem tekintem magam többé a papsághoz tartozónak és hogy kilépek az egyházból. Szerencse disznók és tombola Kertész T.-nál. •........................................ ................VT.................... SZÍNHÁZ és művészet. — Magyar festmények Berlinben. A budai királyi várpalotából — mint értesülünk — e napokban kilencz darab magyar művészektől való eredeti olajfestményt indítanak útnak Berlin felé, melyeket ő felsége a király berlini nagykövetségünk palotájába szánt. A képek, melyek a nagykövetség falait fogják díszíteni, a következők: 1. Baditz Ottó: »Vadorzók«; 2. Margitay Tihamér: »Mézes hetek«; 3. Nadler Róbert: »Balatoni mosónők«; 4. Pap Henrik: »Melyik itt a Lizi kisasszony?« 5. Peske Géza: »Vásárfia«; 6. Pállik Béla:»Delelő tehenek«; 7. Stetka Gyula: »A kiváncsiak«; 8. Tornai Gyula: »Herodes«; 9. Ujváry Ignácz »Templombamenet«. — Pálmay Ilka. A mi idegenbe szakadt primadonnánk, Pálmay Ilka tudvalevőleg két hónapos vendégszereplésre a bécsi an der Wien színházhoz szerződött. Fel is lépett már egynéhányszor Weinberger új operettjében a ■‘Blumen-Mary »-ban, most azonban — mint bécsi levelezőnk telefonon jelenti — hirtelen megszakítja vendégszereplését és holnapután, szombaton játszik utoljára Pécsben. — A czigány. Szigligeti rég nem játszott népszínműve: «A czigány» került ma előadásra a népszínházban. Nagy közönség tapsolta a hatásos drámai jeleneteket és az előadókat. Rózsit, a szerelmetes czigányleányt P. Lukács Julisk [UNK] [UNK] játszotta megrázó hatással. Z. Bárcy Gabi bájos Évike volt, aki egyszerűen, természetesen játszott és szépen énekelt. A férfiak közül: Szabó Antal, Szirmai és Raskó jeleskedtek. — Hírek a népszínházból. Kürti Klára gyöngélkedése miatt ma, csütörtökön »A varázsgyürü« helyett Szigligeti népszínművét, »A czigányt« adták elő. A szombat estére hirdetett »Boszorkányvárt helyett »4 szókimondó asszonyság« kerül színre. » Audrannak »A baba« czimü operettje lesz a népszínház legközelebbi újdonsága. A színpadi próbák már megkezdődtek. A bemutató előadás január 7-én lesz, a főszereplők: Küry Klára, Hegyi Aranka, Csatai Zsófi, Gazsi Mariska, Vidor, Németh, Sólymosi és Horváth. — A kormány képvásárlásai. A fővárosban ez idő szerint nyitva levő három tárlaton, a műcsarnok, nemzeti szalon és a nagybányai festők kiállításán a kormány mintegy tízezer forint értékű képet vásárol a nemzeti múzeum és egyéb nyilvános gyűjtemények számára. Az országos képzőművészeti tanács már kiválogatta a képeket és javaslatát beterjesztette a közoktatásügyi miniszternek, aki a napokban véglegesen fog dönteni a képvásárlás ügyében. — A vígszínház új darabjai. A vígszínház két új franczia bohózat előadási jogát szerezte meg. Az egyiknek Egy úr a Prony-utczából a czsipes szerzője Brueheron, a másik A nőszabó magyar hírlap (Tailleur pour dames) Feydeautól. Mindkét bohózatnak óriási sikere volt Parisban. — Új magyar egyfelvonásos. A magyar színház igazgatósága előadásra elfogadta Sziklay Kornél, ismert komikus »Bölcsőda” czimü egyfelvonásos dramolettjét. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A revisió joga. A városi villamos vasút viteldijai revisiójának kérdése foglalkoztatta ma a jogügyi bizottságot. A székesfőváros törvényhatóságának ugyanis a vállalattal kötött szerződése értelmében jogában áll a viteldijakat minden egymásután következő öt üzleti év után újból megállapítani, s ha ezekben az üzleti években a vállalat által fizetett osztalék a 8 százalékot meghaladja! joga van a városnak a viteldíjakat leszállítani. A vállalat beadványában kijelenti, hogy hajlandó 1808. január 1-sején az új tarifát megállapítani, ha a következő tarifa-revizió csak 1004 január 1-én történik. A főszámvevő az alapszabályok értelmében már az 1892-ik évet is rendes üzleti évnek minősítette és e szerint kérte a tanácsot a tarifa-revizió idejének megállapítására, míg Toldy József főügyész azon az alapon, hogy a szerződést csak 1893-ban kötötték meg, csakis 1893. január 1-től számítja az első üzleti évet. A tanács ezért fölhívta a jogügyi bizottságot, hogy tárgyalja a kérdést és állapítsa meg a tarifa-revizionális jog határidejét. A bizottság beható tanácskozás után magáévá tette a tiszti főügyész álláspontját, s azt javasolja a tanácsnak, hogy az első revíziót 1898. janár 1-án eszközölje, a másodikat pedig 1903 január 1-jjeén és így tovább öt évenként. — Csipri-csupri közgyűlése volt ma a fővárosnak. A napirenden tegnapról visszamaradt kisebb érdekű ügyeket intéztek el. Megemlíthető, hogy a budapesti gyógyszerésztestület ama kérelmének, hogy a gyógyszertárakba ne kelljen vízmérő órákat beállítani, helyt adtak s igy a gyógytárakból természetesen eltávolítják a már odatelt órákat. Tizennégy ilyen gyógytár van eddig Budapesten. Szintén egy felebbezés folytán azt is kimondották, hogy a temetőkben, hol eddig a sírköveket és rácsokat, valamint a sírszegélyeket csak terméskőből, márványból és vasból volt szabad készíteni, ezentúl csementből is szabad lesz ezeket előállíttatni. Egyebekben pedig a tanács összes előterjesztéseihez vita nélkül hozzájárult a közgyűlés. — A kúria ítélete. A központi választmánynak Rózsavölgyi alpolgármester elnöklete alatt tartott mai ülésén hirdették ki a kúriának az 1898. évre megállapított képviselő választási névjegyzék ellen beadott felebbezések ügyében hozott határozatait. Ezek szerint elrendelte a Kúria, hogy Veit Miklós a IV-dik, Gelléri Szabó János az V-ik, Ferenczi József, a IV-ik, Hubenay József a IV-ik, Fischer Béla a IV-ik és Bravanelz Ferencz, Burghardt János, Herpich Ferencz, Sándor Sándor, Leitham Antal és Schmonk József a III-dik kerületi képviselőválasztói névjegyzékbe újból fölvétessenek, ellenben Grünbaum Miksa, Ruszler Béla, Budai Barnabás, Forster Géza, Jeszenszky Pál, Kirchner Lajos, Rubinek Gyula, Szitány Zoltán, Szántó Mór, dr. Hellebrandt János, Ifj. Herczeg Konrád, Fodor Lázár, Holczer Ede, Szavánszi Alfonz, Bobula János, Eramusz István dr,, Jefuis Boldizsár dr. és Szitányi Ödön felebbezéseinek helyt nem adott. — A tisztújítás vége. A főváros mai közgyűlésén állapította meg a főpolgármester a sorrendet, amelyben a restauráczió még hátralevő részét befejezik. E szerint: Január 5-ikén — rendkívüli közgyűlésen választják: a főjegyzőt, öt árvaszéki ülnököt, három első osztályú ügyészt, tíz városbírót és a fizetéstelen árvaszéki ülnököket; január 12-én — szerdán rendes közgyűlésen megválasztják az I. osztályú tanácsjegyzőket, I. oszt. árvaszéki jegyzőket, II. oszt. ügyészeket s az összes szakbizottságokat: január 19-én — szerdán rendkívüli közgyűlésen választják a II. osztályú tanácsjegyzőket, II. osztályú árvaszéki jegyzőket és a kerületi orvosokat. — Jelölések: A hivatalos kijelölő választmány ma délután ejtette meg a főpolgámester elnöklete alatt a kijelölést a főjegyzői, árvaszéki ülnöki, első osztályú tiszti ügyészi és városbírói állásokra. A főjegyzői állásra jelölték első helyen: Rényi Dezsőt, második helyen: Eszlári Sándort, harmadik helyen: Amtmann Gézát, az öt árvaszéki ülnöki állásra a jelenlegieket kandidálták s második helyen 1897. deczember 31. Haas Zsigmondot, a két jegyzői állásra szintén a mostaniakat. Az I. oszt. tiszti ügyészi állásokra első helyen jelölték: Fülep Kálmánt, Alkér Emilt és Melha Kálmánt; második helyen: Kobler Ferencz dr.-t, Csele Kálmánt és Sebők Bélát; harmadik helyen: Borbás Gáspárt, Farkas Józsefet és Gallovits Zoltánt. Abál Ferencz jelenlegi 1. tiszti ügyészt a kandidálásból kihagyták, a tíz városbírói állásra a jelenlegieket jelölték. TÖRVÉNYKEZÉS. — A szavazatok ára. A gödöllői képviselőválasztásból kifolyólag Jamriska Lajos péczeli jegyző ellen indított bünperben ma befejezte a pestvidéki törvényszék a tárgyalást s Ítéletet is hozott. A kir. ügyész, Nagy László beszédével kezdődött a folytatólagos tárgyalás. Nagy a vádat elejtette Jamriska ellen, azt mondván, hogy a szavazóknak kiosztott 10—10 forintot a költségek fedezésére adta, ami nem tekinthető vesztegetésnek. — Várady Károly dr., a panaszosok képviselője 15 esetben beigazoltnak látta a vádat és kérte Jamriska megbüntetését. A védő, Darvas Fülöp dr. röviden szólott, tekintettel arra, hogy a kir. ügyész elejtette a vádat és szintén felmentést kért. A magánpanaszos és a védő ügyvédek még replikáztak, miközben majdnem a személyes térre vitték a polémiát. E szóvitának az elnök azzal vetett véget, hogy rosszalását fejezte ki Várady dr. személyeskedése felett, azután bezárta a tárgyalást. A törvényszék erre visszavonult és félórai tanácskozás után Jamriska Lajost a btkv. 185. §-ába ütköző, a polgárok választási joga ellen elkövetett vétség vádja alól felmentette. Az ítélet indoka az, hogy a nevezett törvényszakaszban megállapított vétség csak akkor forog fenn, ha a pénz azért adatik a választóknak, hogy valakire szavazzanak vagy ne szavazzanak. Jamriska pedig nem ilyen czélból osztogatta a 10 forintokat. Az Ítélet ellen csak a magánpanaszosok felebbeztek. — Sajtóper a karácsonyi népgyülés miatt. A függetlenségi párt tudvalevőleg népgyülést hirdetett és tartott karácsony másodnapján az önálló vámterület érdekében. A felhívások szövegét,amelyet már a minap közöltünk, a főkapitány beküldte a kir. ügyészségnek, amely ennek alapján sajtópert indított annak szerzője ellen s pedig egyrészt fennálló törvényes intézmények ellen való izgatás, másrészt az összminisztérium ellen elkövetett nyilvános rágalmazás és becsületsértés miatt. A sajtóügyi vizsgálóbíró, Oláh András már megtette a kellő intézkedéseket a plakátok konfiskálása iránt és ha ez megtörténik, akkor kihallgatja a nyomdatulajdonost arra nézve, hogy ki fogalmazta a felhívás szövegét. — A »bájos«. E jelige alatt érkezett a minapában meglehetősen nagyszámú poste restante levél a főpostára. A levelek írói az apró hirdetések rovatából merítették az ihletet, ahol több napon át jelent meg ez a kis felhivás: „Fiatal, feltűnő, szép leány csinos fiatal ember ismeretségét keresi. Levelek „Bájos“ jelige alatt a főpostára poste restante intézendők.“ Kétségtelen, hogy mindazok a fiatal emberek, akik csinosaknak tartják magukat, reagáltak erre a felhívásra; sőt amikor a »bájos« ismeretlen a találkozás biztossága czéljából színházi jegyeket kért tőlük, ennek a kívánságnak is örömmel tettek eleget — az ismeretség üdvének reményében. A feltűnő szépségű leány ugyanis válaszaiban minden önkéntes lovagjának színházban adott találkát és így minden lovagjától kapott egy-egy földszinti színházi jegyet. De a lovagok hasztalanul mentek a színházba. A beküldött jegyeik helyén nem találták a »bájos« ismeretlent, hanem hol egy vén anyókát, hol egy vigéczet, hol más, éppen nem »bájos« ismeretlent. Az egyik gavallért szörnyen boszantotta a fölsülés, másodszor is küldött jegyet a feltűnő szép leánynak és figyelni kezdett. Rájött aztán, hogy az apró hirdetést valami Gerjen Oszkár nevű fiatal ember tette közé, ő kéregette a színházi jegyeket, amelyeket értékesített. Ilyen módon egészen csinos összeget vágott zsebre, mindaddig, amíg el nem fogták. Ma már vizsgálati fogságban van a törvényszék fogházában. — Távozó ügyész. A budapesti kir. ügyészség tisztikarában a közeli napokban igen fontos változás áll be. Az ügyészség vezetője, Baumgarten Izidor dr. ugyanis megválik állásától, mert az igazságügyminiszter berendelte a minisztérium kodifikáczionális osztályába. Baumgarten dr. itt osztály?