Magyar Hirlap, 1897. december (7. évfolyam, 333-362. szám)

1897-12-31 / 362. szám

­­ ­­yház kebeléből is. A dolog annál nagyobb jelentő­ségű, mert a kilépettek között van Charbonnel abbé is, aki bár még fiatal ember, mégis jól ismert filozófus. Mi a véleménye az egyházról, azt a párisi érsekhez intézet következő lemondó levélben fejti ki: "Amikor ifjú érzelmeim őszinteségével életemet az egyháznak szenteltem, egész életemet Istennek akar­tam szentelni. Hosszú és szomorú próbák meggyőz­­tek arról, hogy nem mindegy az, váljon az egyház­nak és az annak igazgatását végző em­bereknek szolgál-e az ember, vagy pedig az Istennek. Fájdalmas szemrehányás nélkül nem is mondhatom magamat szolidárisnak olyan szervezettel, mely ügyes adminisztrácziót csinál a vallásból, uralkodó hatalmat, eszközt szellemi és szocziális uralomra, a türelmetlenség rendszerét, de nem nemesíti a szívet, nem keresi az isteni ideált, az erkölcsi támaszt, nem keresi a szeretet és a testvériség elvét — szóval, amely emberi politikát követ, de egyáltalán nem a hitet szolgálja. Lelki­­iismeretem őszintesége és lelkem nyugalma köteles­­ségemmá teszi annak kijelentését, hogy nem tekin­tem magam többé a papsághoz tartozónak és hogy kilépek az egyházból. Szerencse disznók és tombola Kertész T.-nál. •........................................ ................VT.................... SZÍNHÁZ és művészet. — Magyar festmények Berlinben. A budai királyi várpalotából — mint értesülünk — e napok­ban kilencz darab magyar művészektől való eredeti olajfestményt indítanak útnak Berlin felé, melyeket ő felsége a király berlini nagykövetségünk palotájába szánt. A képek, melyek a nagykövetség falait fogják díszíteni, a következők: 1. Baditz Ottó: »Vadorzók«; 2. Margitay Tihamér: »Mézes hetek«; 3. Nadler Róbert: »Balatoni mosónők«; 4. Pap Henrik: »Me­lyik itt a Lizi kisasszony?« 5. Peske Géza: »Vásárfia«; 6. Pállik Béla:­­»Delelő tehenek«; 7. Stetka Gyula: »A kiváncsiak«; 8. Tornai Gyula: »Herodes«; 9. Ujváry Ignácz »Templombamenet«. — Pál­may Ilka. A mi idegenbe szakadt pri­madonnánk, Pál­may Ilka tudvalevőleg két hónapos vendégszereplésre a bécsi an der Wien színházhoz szerző­dött. Fel is lépett már egynéhányszor Wein­berger új operettjében a ■‘Blumen-Mary »-ban, most azonban — mint bécsi levelezőnk telefonon jelenti — hirtelen megszakítja vendégszereplését és holnapután, szombaton játszik utoljára Pécsben. — A czigány. Szigligeti rég nem játszott népszínműve: «A czigány» került ma előadásra a népszínházban. Nagy közönség tapsolta a hatásos drámai jeleneteket és az előadókat. Rózsit, a szerelmetes czigányleányt P. Lukács Julisk [UNK] [UNK] ját­szotta megrázó hatással. Z. Bárc­y Gabi bájos Évike volt, aki egyszerűen, természetesen játszott és szé­pen énekelt. A férfiak közül: Szabó Antal, Szirmai és Raskó jeleskedtek. — Hírek a népszínházból. Kürti Klára gyöngélkedése miatt ma, csütörtökön »A varázs­­gyürü« helyett Szigligeti népszínművét, »A czi­gány­t« adták elő. A szombat estére hirdetett »Bo­szorkányvárt helyett »­4 szókimondó asszonyság« kerül színre. » Audrannak »A baba« czimü ope­rettje lesz a népszínház legközelebbi újdonsága. A színpadi próbák már megkezdődtek. A bemutató előadás január 7-én lesz, a főszereplők: Küry Klára, Hegyi Aranka, Csatai Zsófi, Gazsi Mariska, Vidor, Németh, Sólymosi és Horváth. — A kormány képvásárlásai. A fővárosban ez idő szerint nyitva levő három tárlaton, a mű­csarnok, nemzeti szalon és a nagybányai festők kiállításán a kormány mintegy tízezer forint értékű képet vásárol a nemzeti múzeum és egyéb nyilvános gyűjtemények számára. Az országos képzőművészeti tanács már kiválogatta a képeket és javaslatát beterjesztette a közoktatásügyi miniszternek, aki a napokban véglegesen fog dönteni a képvásárlás ügyében. — A vígszínház új darabjai. A vígszín­ház két új franczia bohózat előadási jogát szerezte meg. Az egyiknek Egy úr a Prony-utczából a czsipe­s szerzője Brueheron, a másik A nőszabó magyar hírlap (Tailleur pour dames) Feydeautól. Mindkét bohózat­nak óriási sikere volt Parisban. — Új magyar egyfelvonásos. A magyar színház igazgatósága előadásra elfogadta Sziklay Kornél, ismert komikus »Bölcsőda” czimü egy­felvonásos dramolettjét. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A revisió joga. A városi villamos vasút viteldijai revisiójának kérdése foglalkoztatta ma a jogügyi bizottságot. A székes­főváros törvényható­ságának ugyanis a vállalattal kötött szerződése ér­telmében jogában áll a viteldijakat minden egymás­után következő öt üzleti év után újból megállapí­tani, s ha ezekben az üzleti években a vállalat által fizetett osztalék a 8 százalékot meghaladja! joga van a városnak a viteldíjakat leszállítani. A vállalat beadványában kijelenti, hogy hajlandó 1808. január 1-sején az új tarifát megállapítani, ha a kö­vetkező tarifa-revizió csak 1004 január 1-én törté­nik. A főszámvevő az alapszabályok értelmében már az 1892-ik évet is rendes üzleti évnek minő­sítette és e szerint kérte a tanácsot a tarifa-revizió idejének megállapítására, míg Toldy József főügyész azon az alapon, hogy a szerződést csak 1893-ban kötötték meg, csakis 1893. január 1-től számítja az első üzleti évet. A tanács ezért fölhívta a jogügyi bizottságot, hogy tárgyalja a kérdést és állapítsa meg a tarifa-revizionális jog határidejét. A bizottság beható tanácskozás után magáévá tette a tiszti főügyész álláspontját, s azt javasolja a tanácsnak, hogy az első revíziót 1898. janár 1-án eszközölje, a másodikat pedig 1903 január 1-jjeén és így tovább öt évenként. — Csipri-csupri közgyűlése volt ma a fővárosnak. A napirenden tegnapról visszamaradt kisebb érdekű ügyeket intéztek el. Megemlíthető, hogy a budapesti gyógyszerésztestület ama kérelmé­nek, hogy a gyógyszertárakba ne kelljen vízmérő órákat beállítani, helyt adtak s igy a gyógytárakból természetesen eltávolítják a már odatelt órákat. Tizennégy ilyen gyógytár van eddig Budapesten. Szintén egy felebbezés folytán azt is kimondották, hogy a temetőkben, hol eddig a sírköveket és rá­csokat, valamint a sírszegélyeket csak terméskőből, márványból és vasból volt szabad készíteni, ezentúl csementből is szabad lesz ezeket előállíttatni. Egyebekben pedig a tanács összes előterjesztéseihez vita nélkül hozzájárult a közgyűlés. — A kúria ítélete. A központi választmány­nak Rózsavölgyi alpolgármester elnöklete alatt tar­tott mai ülésén hirdették ki a kúriának az 1898. évre megállapított képviselő választási névjegyzék ellen beadott felebbezések ügyében hozott határoza­tait. Ezek szerint elrendelte a Kúria, hogy Veit Miklós a IV-dik, Gelléri Szabó János az V-ik, Ferenczi József, a IV-ik, Hubenay József a IV-ik, Fischer Béla a IV-ik és Bravanelz Ferencz, Burg­­hardt János, Herpich Ferencz, Sándor Sándor, Leit­­ham Antal és Schmonk József a III-dik kerületi képviselőválasztói névjegyzékbe újból fölvétessenek, ellenben Grünbaum Miksa, Ruszler Béla, Budai Barnabás, Forster Géza, Jeszenszky Pál, Kirchner Lajos, Rubinek Gyula, Szitány Zoltán, Szántó Mór, dr. Hellebrandt János, Ifj. Herczeg Konrád, Fodor Lázár, Holczer Ede, Szavánszi Alfonz, Bobula János, Eramusz István dr,, Jefuis Boldizsár dr. és Szitányi Ödön felebbezéseinek helyt nem adott. — A tisztújítás vége. A főváros mai köz­gyűlésén állapította meg a főpolgármester a sorren­det, a­melyben a restauráczió még hátralevő részét befejezik. E szerint: Január 5-ikén — rend­kívüli közgyűlésen választják: a főjegyzőt, öt árva­széki ülnököt, három első osztályú ügyészt, tíz városbírót és a fizetéstelen árvaszéki ülnököket; január 12-én — szerdán rendes közgyűlésen meg­választják­ az I. osztályú tanácsjegyzőket, I. oszt. árvaszéki jegyzőket, II. oszt. ügyészeket s az összes szakbizottságokat: január 19-én — szerdán rend­kívüli közgyűlésen választják a II. osztályú tanács­jegyzőket, II. osztályú árvaszéki jegyzőket és a kerületi orvosokat. — Jelölések: A hivatalos kijelölő választ­mány ma délután ejtette meg a főpolgámester elnöklete alatt a kijelölést a főjegyzői, árvaszéki ülnöki, első osztályú tiszti ügyészi és városbírói állá­sokra. A főjegyzői állásra jelölték első helyen: Rényi Dezsőt, második helyen: Eszlári Sándort, harmadik helyen: Amtmann Gézát, az öt árvaszéki ülnöki állásra a jelenlegieket kandidálták s második helyen 1897. deczember 31. Haas Zsigmondo­t, a két jegyzői állásra szintén a mostaniakat. Az I. oszt. tiszti ügyészi állásokra első helyen jelölték: Fülep Kálmánt, Alkér Emilt és Melha Kálmánt; második helyen: Kobler Fe­rencz dr.-t, Csele Kálmánt és Sebők Bélát; harma­dik helyen: Borbás Gáspárt, Farkas Józsefet és Gallovits Zoltánt. Ab­ál Ferencz jelenlegi 1. tiszti ügyészt a kandidálásból kihagyták, a tíz város­­bírói állásra a jelenlegieket jelölték. TÖRVÉNYKEZÉS. — A szavazatok ára. A gödöllői képviselő­­választásból kifolyólag Jamriska Lajos péczeli jegyző ellen indított bünperben ma befejezte a pest­vidéki törvényszék a tárgyalást s Ítéletet is hozott. A kir. ügyész, Nagy László beszédével kezdődött a folytatólagos tárgyalás. Nagy a vádat elejtette Jam­riska ellen, azt mondván, hogy a szavazóknak ki­osztott 10—10 forintot a költségek fedezésére adta, ami nem tekinthető vesztegetésnek. — Várady Károly dr., a panaszosok képviselője 15 esetben beigazoltnak látta a vádat és kérte Jamriska meg­büntetését. A védő, Darvas Fülöp dr. röviden szó­lott, tekintettel arra, hogy a kir. ügyész elejtette a vádat és szintén felmentést kért. A magánpanaszos és a védő ügyvédek még replikáztak, miközben majdnem a személyes térre vitték a polémiát. E szóvitának az elnök azzal vetett véget, hogy rossza­­lását fejezte ki Várady dr. személyeskedése felett, azután bezárta a tárgyalást. A törvényszék erre visszavonult és félórai tanácskozás után Jamriska Lajost a btkv. 185. §-ába ütköző, a polgárok válasz­tási joga ellen elkövetett vétség vádja alól felmen­tette. Az ítélet indoka az, hogy a nevezett törvény­­szakaszban megállapított vétség csak akkor forog fenn, ha a pénz azért adatik a választóknak, hogy valakire szavazzanak vagy ne szavazzanak. Jamriska pedig nem ilyen czélból osztogatta a 10 forintokat. Az Ítélet ellen csak a magánpanaszosok felebbeztek. — Sajtóper a karácsonyi népgyülés miatt. A függetlenségi párt tudvalevőleg népgyülést hirde­tett és tartott karácsony másodnapján az önálló vámterület érdekében. A felhívások szövegét,amelyet már a minap közöltünk, a főkapitány beküldte a kir. ügyészségnek, amely ennek alapján sajtópert indított annak szerzője ellen s pedig egyrészt fenn­­álló törvényes intézmények ellen való izgatás, másrészt az összminisztérium ellen elkövetett nyil­vános rágalmazás és becsületsértés miatt. A sajtó­ügyi vizsgálóbíró, Oláh András már megtette a kellő intézkedéseket a plakátok konfiskálása iránt és ha ez megtörténik, akkor kihallgatja a nyomdatulajdonost arra nézve, hogy ki fogalmazta a felhívás szövegét. — A »bájos«. E jelige alatt érkezett a mi­napában meglehetősen nagyszámú poste restante levél a főpostára. A levelek írói az apró hirdetések rovatából merítették az ihletet, ahol több napon át jelent meg ez a kis felhivás: „Fiatal, feltűnő, szép leány csinos fiatal ember ismeretsé­gét keresi. Levelek „Bájos“ jelige alatt a főpostára poste restante intézendők.“ Kétségtelen, hogy mindazok a fiatal emberek, akik csinosaknak tartják magukat, reagáltak erre a felhívásra; sőt amikor a »bájos« ismeretlen a talál­kozás biztossága czéljából színházi jegyeket kért tőlük, ennek a kívánságnak is örömmel tettek ele­get — az ismeretség üdvének reményében. A fel­tűnő szépségű leány ugyanis válaszaiban minden önkéntes lovagjának színházban adott találkát és így minden lovagjától kapott egy-egy földszinti színházi jegyet. De a lovagok hasztalanul mentek a színházba. A beküldött jegyeik helyén nem találták a »bájos« ismeretlent, hanem hol egy vén anyókát, hol egy vigéczet, hol más, éppen nem »bájos« ismeretlent. Az egyik gavallért szörnyen boszantotta a fölsülés, másodszor is küldött jegyet a feltűnő szép leánynak és figyelni kezdett. Rájött aztán, hogy az apró hirdetést valami Gerjen Oszkár nevű fiatal ember tette közé, ő kéregette a színházi jegyeket, amelyeket értékesített. Ilyen módon egészen csinos összeget vágott zsebre, mindaddig, amíg el nem fogták. Ma már vizsgálati fogságban van a törvény­szék fogházában. — Távozó ügyész. A budapesti kir. ügyész­ség tisztikarában a közeli napokban igen fontos változás áll be. Az ügyészség vezetője, Baumgarten Izidor dr. ugyanis megválik állásától, mert az igaz­ságügyminiszter berendelte a minisztérium kodifi­­káczionális osztályába. Baumgarten dr. itt osztály?

Next