Magyar Hirlap, 1918. november (28. évfolyam, 270-277. szám)

1918-11-26 / 277. szám

BUS. december 7. MMGYnn HTRnmr s « Vérengzés Alsónémedin. Törvény ellenére statáriumot hirdettek. — Kilenc fosztogatót agyonlőttek. A Magyar Hírlap tudósítójától, Pest megyében, túl Soroksáron, Alsó-Ném­edi­­ községben az elmúlt vasárnap este a hazatért kft-­­ lor­ák, asszonyaik és a lakosság egy része kih­ir- ■ dette a népítéletet. Beüzent a boltosokhoz, hogy­­ miután a háború alatt úgyis eleget kerestek, a­­ raktárakban felhalmozott árukat most fel fogják­­ osztani a nép között. A községi elöljáróság tele­fonon segítséget kért Budapestről, a nem­zetéri ke­rület parancsnokságától, ahonnan Füzesséry pa­rancsnok húsz embert küldött ki Alsónémedibe, Szántó Ede főhadnagy vezetésével. Mikor a nemzetőri csapat a községben megje­lent, a fosztogatók még munkában voltak. Meglát­ván a karhatalmat, fegyveresen védekeztek, rá­­lőttek a nemzetőrökre s a szorongatott helyzetben Szántó főhadnagy tüzet vezényelt a támadók ellen. Valóságos csata fejlődött ki, amelynek során a fosztogatók közül négy halálosan megsebesült. Egy ember rögtön meghalt,­­három pedig reggelre ki­szenvedett a községházon. Az izgalom a községben tetőpontjára hágott, úgy, hogy Szántó főhadnagy még huszonöt foszto­­gatót összefogatott és az­ elöljáróságon őrizetbe vette őket. Később az elöljáróság és a nemzetőrz­i A tiszti főorvosi hivatal jelentése sze­rint tegnap, december 5-én 403-an beteged­tek meg spanyol járványban, mely számá­ból a kerületekre 294 megbetegedés esik. A kerületekben 23-an, a kórházakban 26-an haltak­ meg a tegnapi nap folyamán, úgy, hogy az összes halálozások száma 49. A­ kórházakban 1834 beteget ápolnak és teg­nap 101-et bocsátottak el gyógyultan. A járványbizottság ma délelőtt Folkus­­házy Lajos alpolgármester elnökletével ülést tartott. Dr. S­zendy Károly jegyző tett je­lentést az eddig tett intézkedésekről. Meg­említi, hogy a kormányhatóságok a szénügyi kormánybiztos­ kivételével nem tettek intéz­kedést a járványbizottság által tett felter­jesztésekre. Közli, hogy a katonai kórházak­ban elterhetetlen hulla nincsen, mert a fő­város tanácsa a legnagyobb anyagi áldoza­tok árán is gondoskodott a hullák eltakarítá­sáról. Dr. Friedrich Vilmos itt megjegyzi, hogy az Alföldi­ utcai hadi kórházban a India hét napig­­feküdt eltakarítatlanul. Jelenti, hogy a Színházak ázsiai a kéréssel fordultak a járványbizottsághoz, hogy a szellőztetési idő betartásával naponta két előadást tarthas­sanak, a tánciskolák pedig azt l­érték, hogy őket vegyék ki az iskola fogalma alól és en-­ gedjék­ meg nekik a nyitvatartá­st. Dr. Szabó Nándor tiszti főorvos ellend a tánciskolák megnyitását, mert ezek ideá­lis terjesztői a járványnak. A színházaknál a két előadást a­ szellőztetési időpontok be­­tartásával megengedhetőn­ek tartja..J©lenti, hogy csapat parancsnoka, — noha az­ 5220.­rendelet vég­rehajtási utasításában határozottan meg van mond­va, hogy a rend helyreállítása céljából statáriumot kihirdetni nem szabad,­­ mégis kihirdették a statáriális állapotot és másnap reggel még öt em­bert ítéltek halálra, s az ítéletet nyomban végre is hajtották rajtuk, összesen tehát kilenc ember halálával járt a rendcsinálás Alsónémedin. Az eset tudomására jutott Fényes Lászlónak, a nemzetőrség kormánybiztosának, aki a hadbíró­ságtól hadbíró kirendelését kérte és vele, valamint egy húsztagú nemzetőri különítménynyel kiutazott Alsónémedibe. Mesgállapította, hogy Szántó főhad­nagy jogtalanul vélekedett sőt Füzesséry nem­­zetőri kerületi parancsnok előzőleg nyomatékosan figyelmeztette is a főhadnagyot, hogy ítélkeznie és statáriumot elrendelni nincs joga, kizáróan csak a rendet kell helyreállítani. Szántó mégis végrehaj­totta az ítéletet, amit a községi elöljáróság hozott. A­ kormánybiztos Szántót azonnal elmozdította és miután az előzetes vizsgálat a főhadnagy bűnössé­gét is megállapította- Szántót letartóztatásba he­lyeztette. A vizsgálat a helyszínen tovább folyik: októberben 21,499, novemberben pedig 9440 spanyol beteg­edés történt a fővár­os te­­rületén. A halálozás száma októberben 1453­, novemberben 840. A két hónap alatt 32,000 ember'beteg'edett meg és 2300 ember halt m­­eg spanyol járványban. A statisztikából látható, hogy október­ben erős volt a járvány, azután lecsökkent, november végén pedig ú­j erőre kapott. A betegek beszállítása teljesen akadálytal, bár a szállító eszközök kiál­lítása sok nehéz­ségbe ütközik. A betegek kórházi felvételé­nél nincs semmi baj. A katonai hullák el­­takarításánál, mikor a hőmérséklet­­ fölé szállt és így a holttestek természetszerűen nem konzerválódhattak annyira, a tanács a legradikálisabb intézkedéseket léptette életbe. Sajnálattal állapít­ja meg, hogy a jár-' vány állandóan emelkedik. Ennek okát a katonák és menekültek ideözön­lésében, a munkátalan tömegek ácsorgásában látja elsősorban. Indítványoz­za, hogy a bizottság intézzen sürgős felter­jesztést a belügyminisztériumhoz, hogy az a spanyol járványt népszerűen ismerteti­ füzeteket bocsásson ki. Hangsúlyozniuk kell ezeknek a füzeteknek, hogy a hatósági in­tézkedések egymagukban nem él,gondok a spanyoljárvány leküzdésére, itt az egyénnek kell védekezie, megfelelő tisztasági eszközök­kel. A hatóság intézkedései az iskolák és­ mozikk bezárásán kivítt nem valósultak meg, mert a nagyytömegek hullámzása nem­ szia­nik. A villamosokon bor­niumas a közlekedés. A­­szemétf­uvarozás hiányos, mert, nincs­, elég kocsis .indítványozza, hogy tíz iskolák él­­n­ek­ v­eg Úgy élnek zárva, mert az az egy-két , nap, ami ve-ó és a karácsonyi szünidő meg­kezdése közé esik, eliminálható.. .. A belü­gyminiszterh­ez feliratot kell in­tézni az irányban is, hogy a spanyol járvány elleni védekezést különösen a­­Budapestet körülvevő törvényhatóságokban és ált ági­ban az egész ország területén egységesen­ szabályozzák. Dr. Boros Ernő azt mondja:" Hoggy ha nem teszünk többet a járvány­bien,' ',min­t a legutóbbi ülésen, akkor albizottság tanácsko­zásának nincs helye. Annál is inkább, miért a járvány egyre terjed. A bizottságnak csak a közérdekre­ szabad tekintettel lennie, 3—5 napig tartó általános zárlatot ja­vasol. A gyárak, műhelyek, hivatalok beatlo­vásával, kivéve a legfontosabb közüzemeket. A villamosközlekedésnek a peri­fériálára való csökkentését szintén szükségesnek tart­­ja erre az időre. A tiszti főorvos statisztikájában a ka­tonai megbetegedések és halálozásaik, kik­nek a száma szintén igen jelentős,­ szántért nincsen benne. Az orvosoknak kész bejelen­tőlapokat kell küldeni, ami­kt ők abban az esetben is kötelesek beküldeni a­ tiszti fő­­orvosi hivatalhoz, ha nem volt esetük­.Kéri a katonaságnak polgári felruházok alkalma­zásával időleges karranténolását. Végezetül az utazásnak hatósági engedélyhez valló kö­­töde iránt tesz javaslatot, esetleg a személy­­forgalom teljes eltörlésével. . Székely rendőrtanácsos azt kéri,­ hogy tizenöt éven aluli gyermekek még szüleik­ társaságában se mehessenek moziba. A mo­­zik szellőztetésére egy órai időt elevendőnek tart. Dr. Gerber Béla a radikális intézkedé­sek ellen van, azonban kívánja, hogy a­ színű házak, mozik és m­idol­ók teljesen bezárassan­dók. Dr.­­Jerlóczy Zsigmond szerint itt minden hatósági intézkedés ívábavall, csak az egyéni védekezés segít. Wattnes Marian felemlíti, hogy a hiozifi a szellőztetési idő alatt is beengedik a kö­zönséget a terembe. Meisels Vilmos azt­ mondja, hogy a apa­­nyol betegek lakásain nincsen mindig kifüg­gesztve a vörös cédula. Erélyes­­intézkedést kér. •' ^ Friedrich Vilmos dr. a szállodai megbe­­tegedések ügyében kér intézkedést. Dr. Reisó Mór a kórházi ambulanciák csökkentését kívánja. " Dr. Steiner Ede felszólalása után ifr. Temesvári­ Rezső azt állapítja meg, hogy a betegség leginkább a középosztályból szedi áldozatait, akiknek drága szánadó­­r­ximra, pénzük nincsen, bár a szanitóriu­­mok úgy sem igen fogadnak be spanyol be­­tegeket, kórházba menni pedig nem akar­­nak. ■ ■■■' 1 A leszerelés által üresen maradt-­ ferbi­nai kórházakba olcsó, középosztóig-Fionas­tóriumok felállítását kéri. Dr. Tirs Bernát szerint a Boros Ernő által javasolt intézkedések Svájcban sem váltak be. A spanyol betegségnél a hatósági intézkedés csak másodsorban jöhet tekin­tetbe, a legfontosabb az egyéni védekezés., Dr. Szabó Sándor tisztifőorvos reflek­tál a vitában elhangzottakra, majd az in­dítványokat szavazás alá bocsátották.­ A határozat. Elfogadták­ az iskoláknak január­­iig bezárólag való zárvatartását azzal, hogy a főváros azonnali sill­gős­ feltév­­esztést"in­téz a­­ kultuszkormányhoz, melyben hivat­kozva arra, hogy múl heti felt­erjesztésére még csak válasz sem érkezett, követeli az egyetemek ellen tett intézkedéseknek az egész ország területére- való kiterjesztésére, továbbá az irtot. Hogy a kormány a gyépet a legítélesebb körben ’ vizn­goéitsa IVt-‘ az egy­éni védekezért font­osságár­ól. , Székely Vladimír indítványát a ker-dü-­­ ellen korúak m­ozibajárásának meg­gátlására az iskolák január 6-ikáig zárva maradnak. A színházakat nem zárják be. A járványbizottság konstatálja, hogy a spanyolnátha ijesztően terjed.

Next