Magyar Hirlap, 1919. március (29. évfolyam, 55-56. szám)
1919-03-05 / 55. szám
A földreform a magyar jövő legnagyobb problémája és voltaképen ezen a ponton dől el a forradalomnak, az ország jövőjének, valutánknak, közélelmezésünknek, iparunknak sorsa is. Ettől frigg, hogy lesz-e kenyerünk, ruhánk, lesz-e tej a csecsemők, aggastyánok, betegek számára, lesz-e hús, zsír a városi lakosság számára. , Teljesen egyetértünk a Népszavával abban, hogy a földreformnak nem szabad egyértelműnek lenni a földosztással. Egyenesen katasztrófára vezetne az, ha a jól megművelt mintagazdaságokat vagy olyan területeket, amelyek mezőgazdasági üzemeket látnak el cukorrépával vagy egyéb nyersanyaggal, apró parcellákra tagolnának szét, amelyeket a mai keserves viszonyok között igásolattal, trágyával, mezőgazdasági gépekkel megfelelően ellátni nem tudunk. Végzetes katasztrófára vezettek ha a földre nem egyszerű földosztássá sülyed azért is, mert mindenki a jó parcellákat akarja, amelyek a falu közelében vannak. A földmunkások számos helyen nem vennék szívesen a nagybirtok feldarabolását, mert úgy gondolkodnak, hogy tisztességes kollektív szerződésekkel több konvenciót, jobb bért tudnak elérni, mintha primitív módszerekkel tíztizenöt holdas birtokokon gazdálkodnak megfelelő lakóház, felszerelés nélkül. Mindezek fölött ott áll a többtermelés nagy érdeke. Néhány évi jó termés minden bajunkat meggyógyíthatja, de ha a földreform a termelés gátlója lenne, akárcsak egy évre is, akkor jövő évre koplal a városi polgár és munkás. A koplaló város pedig a polgárháborút, anarchiát jelenti. Mi tehát a megoldás? Szematikus megoldást nem lehet találni. A mintagazdaságokat, jól felszerelt nagybirtokot, azokat a birtokokat, amelyek mezőgazdasági gyárak számára termelnek, azokat a gazdaságokat, ahol a földmunkások így kívánják és megfelelő szakemberek is rendelkezésre állanak, termelő szövetkezetekké kell átalakítani. Egy tagban kell tartani a legelőket, erdőket is. Ezekbe a termelőszövetkezetekbe beléphet munkanapja arányában a kis- és törpebirtokos is. Ahol viszont a tömegek földet akarnak, ki kell elégíteni a jogos földéhséget, mert parasztzendülést sem akarunk. Minden vármegyébe hozzáértő, a viszonyokkal ismerős, gyors elhatározási, biztos ítéletű kormányzati közegeket kell küldeni, akik tapintattal, bölcsességgel, felvilágosítással, agitációval a tömegekkel egyetértésben lehetővé teszik, hogy a földreform gyorsan megindítsa a termelő munkát. Mert ettől függ minden. Apáthy István ügyében a román bíróság megkezdte tárgyalásait A bukaresti kormány kiküldöttei a tárgyaláson — A Magyar Hírlap tudósítójától — Kolozsvár, márc. 4. Vasárnap délben megérkezett Désre az a tizenöt tagú román bizottság, amelyet a bukaresti kormány küldött ki azzal, hogy az Apáthy István elleni vádakat megvizsgálja. Az Apáthy felett ítélkező román bíróság hétfőn megkezdte tárgyalásait, amelyeken a bukaresti bizottság is részt vesz. Először a zigándi véres események okát tárgyalják. Neculcea tábornok a zigándi események okozójául Apáthyt vádolja. A bukaresti kiküldöttek rokonszenves magatartást tanúsítanak Apáthy irányában és igen előzékenyek vele szemben. A tárgyalások a jövő hét folyamán véget érnek és kilátás van arra, hogy Apáthyt szabadlábra fogják helyezni. Apáthy feleségét és gyermekét a tárgyalásról kizárták. (MM) Hogyan vertük ki Zilahról a románokat Vyx alezredes Zilahra és Temesvárra utazik — A Magyar Hírlap tudósítójától — Szilágysomlyó, márc. 4. Tegnap este Zilahról ideérkezett mintegy százhúsz menekült, akik a zilahi eseményekről a következőket mondották el: — Csapataink február 26-án ürítették ki Zilah városát és 27-én mintegy kétszáz román felfegyverzett katona vonult be a városba. A magyar lakosság alig mert az utcán mutatkozni. Már néhány nappal a megszállás után a románok léptennyomon keresték az alkalmat a lakosság nyugalmának megbontására. Mintegy százharminc gépfegyvert állítottak fel a városban, elrendelték, hogy nyolc óra után senki se mutatkozzék az utcákon, házkutatásokat tartottak és akinél fegyvert találtak, azt megbotozták, némelyiket el is hurcolták. Akinél nagyobb mennyiségű élelmiszert találtak, attól mindent elvettek. Kihirdették, hogy ha magyar katonaság megtámadná őket, akkor összelövik a várost. A magyar katonák hétfőn minden parancs nélkül megkezdték aámadást a románok ellen. A támadás hirtelen jött. A románok a város előtt megütköztek a magyar katonasággal. A templom tornyaiba gépfegyvereket állítottak és onnan lőtték a magyar katonákat, akiknek egy része felhatolt a templomtoronyba és elfoglalta a gépfegyvereket. A gépfegyverek román legénységét irgalmatlanul leöldösték. A románoknak egy része kelet felé menekült, másik része tovább harcolt, mire újabb összecsapás történt mindkét részről számos sebesülttel. Végül katonáink felrobbantották a gimnázium épületét A román katonák közül mintegy ötvenen az épületben lelték borzalmas halálukat. A lakosság nagy örömmel fogadta a magyar katonákat. Kendő- lobogtatással, virággal, lelkes szónoklatokkal üdvözölték őket. Katonáink bevonulásuk után kijelentették, hogy ha utolsó vérig is kell harcolniuk, nem engedik be többé a románokat a városba. Most teljes a rend és nyugalom. Egy- kétszáz főnyi francia csapatot várnak, ameiyet az entente küld ki a város megszállására. Vix alezredes Ameill kapitánynyal tervbe vette, hogy a napokban Zilahra utazik, innen Temesvárra megy, ahol megbeszéléseket folytat a megszálló szerb parancsnokkal V • * « Budapest 1919 # XXIX. évfolyam 55. szám Szerda, március 5 MAGYAR HÍRLAP előfizetési •• “ír.““z ír,:::; I «—-*» *• « "•l,,r ESTES SZÁMÁRA: 'Helyben, vidéken és a tasntl állomásokon MÁRKUS MIKSA rrízarkeaiHaegl 38-86 » Kladéklantall telefon 44-OS. 70 fillér. /iteP laferurbán telefon b-78 „ .. -----------------—......................... , ■ ,11 ■■ .......... A választások után az entente elismeri a magyar köztársaságot — Szikratávírót a Magyar Hírlap párisi tudósítójától — Pária, március 4. Az az, hogy a magyar kormány elhatározta, hogy április első felére kiírja az alkotmányozó nemzeti gyűlés választását, a konferencia összes tagjai körében rendkívül kedvező hatást gyakorolt. A békekonferencia tagjai kijelentik, hogy a magyar forradalmat és a magyar köztársaságot csak akkor ismerik el, ha az alkotmányozó gyűlés jóváhagyja a mostani rendszert. Ilyen módon könnyű lesz a megegyezés, mert Károlyi és hívei Magyarország hivatott képviselőiként léphetnek föl. Mielőbbi békekötésre van szükség — Churchil beszéde — London, márc. 4. (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a budapesti rádioállomás útján.) Winston Churchill a katonai költségvetés előterjesztése alkalmával az alsóházban beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy mielőbbi békekötésre van szükség. — Értesülésünk szerint — mondotta — a német nép a legnagyobb nélkülözéseket szenvedi és a német társadalmi és nemzeti élet egész szerkezete az éhség nyomása alatt összeomlással fenyeget. A békekötés rendkívüli késedelmeskedése azzal a kockázattal jár, hogy végül nem lesz kivel békét kötni és a világnak egy másik nagy területe a bolsevista anarchiába sülyed. Churchill így folytatta azután: — Most, amikor a háborúból a békébe vezető útnak közepén állunk, véglegesen nem lehet meghatározni az angol hadsereg leszerelésének mértékét, sem a megszálláshoz szükséges csapatok mennyiségét. A kormány nem tudja, vájjon Németország el fogja-e fogadni feltételeinket, tényleges ellentállást fejt-e ki, vagy esetleg nem következik-e be a teljes német összeomlás. A katonai költségvetés alapjául két és fél milliós hadsereget vettünk, azonban ez a szám esetleg csak ideiglenes megállapításnak bizonyul. A hadsereg leszerelése most oly gyors tempóban folyik, hogy naponta 25.000 embert demobilizálnak, viszont az új hadsereg részére igen kielégítően folynak a jelentkezések, a jelentkezők száma naponta átlag ezer. A Németországtól behajtandó öszszegre vonatkozólag Churchill azt mondotta, hogy a szövetségesek híven eddigi kijelentéseikhez, mindazt be akarják hajtani Németországon, amit Németország valószínűség szerint fizethet. Lényeges költségbe kerül a rajnamenti hadsereg em tartása, azonban az összegről nem ehet nyilatkozni, minthogy a költség elosztásának a kérdését a szövetségesek most vitatják meg. A győzelem órájában két nagy szempontnak kell irányadónak lenni. Az egyik az, hogy a szövetségesek erejükkel vissza ne éljenek, a második pedig az, hogy le ne szereljünk addig, amíg feltételeink elfogadását nem biztosítottuk. A civilizációt biztosítani kell a bolsevista anarchia ellen. Európa ügye most hasonlít a Titanic gőzös esetéhez, amely lassan-lassan elsülyed a jeges vízben, amint egyre több és több rekesze telik meg az ellenséges tenger árjával, amely végül az egész hajót elnyeli.