Magyar Hirlap, 1926. november (36. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-14 / 259. szám

10 1926 november 14­. MPZ­P IRODALMI ÉLET Külföldi ifjúsági irodalom 1926-ban NÉMETEI Ifjúsági irodalom alatt még mindig a mese­­irodalmat gondoljuk. Hiába nőtt meg igazán nagy arányokban az ismeretek tárháza, hiába jelent meg egész sorozat tudományos könyv is az ifjúság részére, még mindig a mese fogalma alá gondolunk mindent, ami rájuk vonatkozik. Itt mindjárt két kis tévedésre kell rámutatnunk. Az egyik az, hogy a mese nem csak a 6—10 esztendő lelki táplálója lehetne. A mese nehéz, komoly olvasmány. Vegyük csak elő Andersent vagy olvassuk el igazi figyelem­mel a Móra-meséket. Bizony, a szavak, a külső történés mögött ott settenkedik a nagy mon­danivaló, ami az igazi mese velejárója. A hol volt, hol nem volt mögött gyakran az életnek legszentebb, legfájdalmasabb igazságai rejtőz­nek. Vájjon nem jelképezheti-e A borsó­­hercegnő az érzékeny, finom lelkű embert ? A hamelni patkányfogó a hitványság és csalás rettenetes leim­hődését. Ha pedig ezeket és más hasonlókat egymás mellé helyezzük — igazán érdemes és érdekes volna megcselekedni — akkor éppen úgy kialakul előttünk az élet arculata, mintha Shakespeare-t és Moliére-t teregetnek magunk elé. A mesékben gyermek­korunkban gyönyörködünk, de felnőtt korunk­ban értjük meg igazán. A másik tévedés, mintha az ifjúságnak más módon kellene írni, mint a felnőttnek. Csak arról lehet szó, hogy a keve­sebb tudású könnyebb dolgokat olvashat. De ez a felnőttre is áll. Érdekes jelensége az ifjúsági irodalomnak, hogy úgynevezett klasszikusai a felnőttek szá­mára íródtak. Robinson, Gulliver, Don Quijote, Le petit chose csak átváltoztak ifjúsági könyv­vé, azért, mert érdekes történéseken, fordula­tokon teljesen leegyszerűsített formában jut­nak el az igazsághoz. A szív a felnőtteknek, ifjúságnak egyaránt kedves olvasmánya. Az ifjúságnak szóló irodalom hatalmas ará­nyokban bővült az ismeretekkel. Érdekes, hogy az újdonság, meglepetések, változatosság min­dig megtalálja útját az ifjúsághoz. Innen van a Verne-regények nagy népszerűsége, az út­leírások, utazások irodalmának hatása az ifjú­ságra, s az a még ki nem használt nagy erő, ami például a moziban van. Az egyes országok ifjúsági irodalmának különben éppen úgy megvan a nép karaktere, mint a felnőtt-iro­dalom­,nk. A német Hofzmann-mesék érzelgős­sége a múlt század német levegőjét adja. A szív az olasz érzelmesség, Verne a francia képzelő erő és lendület, Robinson, Gulliver az ammt erő, szívósság, kezdeményezés, reális meglátás, Don Quijote a spanyol kalandosság képei. De mindnek közös mása is van másikkal. Legnagyobb arányú terjedelemben és tartalomban a német ifjúsági irodalom. Ez természetes. Ahol a legtöbb a könyv, ahol az ismeretek minden fajtája minden ‘eru’®‘° ^ van dolgozva, ott az ifjúság is mindenből be­vesen kap. Nézzük az 1926-ik, német ifjú­ Sz irodalom termését. Természetesen ez sem telj«!«». * - » fo­­­nos képet kaphatunk az egészről. A­z eredeti dolgokról. Az ifjúsági irodalom lé­­nyeges vonása az is, hogy a fordítások nagyon hamar eredetiekké válnak. A szellemi aprosság itt ver leghamarabb erős gyökeret-Az 1926. év eddig - tehát november elsejéig - megjelent terméséből megláthatjuk azt a pontos tervszerűséget, amellyel a németek az ifjúság szellemi táplálékát összeálltják. N­a ezt csoportosítani akarjuk, megkapjuk a mese irodámat, a nagy költők műveit, operetek tárházát és a vegyes tartalmú dolgokat. Az 1920. év tíz hónapjának meseirodalma „mcsak újdonságokból «­• ,■““ “ r‘‘‘‘kn,j ü rs ä*«SL ’<££ , . chamisso: Der Mann ohne Schatten. m»do*,.«d.n. «. M—b. Ebner : Mein Puppchen F‘cAe,- , her; I«»!«“ »Ä» £SS~. Geschichte fur A Hoffmann-könyvek új ^sorozata. ^ Fraueng rab er : Reinecke Fuchs, uj sorozz Qnmmlunö d. schön­er Wundergarten. Eme hammiung 22STSÄT^s:: K abgebrannte Weihnachtsmann. Bräuer. Traum in Rübezahls Reich. A költők, írók müveiből: Rosegger.- Die schönsten Geschichten. Das Felsenbildms. Grillparzer: Der arme Spielmann. S«'iLer ■ Wallenstein - aus Märchen. Sage und Dich­tung Tolstoj: Vier Volkserzählungen. Monte. Mozart auf der Reise nach Prag. Goethe : Aus meipem Leben. Dichtung und Wahrheit. Ismeretek: Hédin Sven: Pol zu Pol. Amund­sen : Den Südpol erreicht. Freytag: Karl der Grosse. Knaben-Kalender. Der gute Kamerad. Mädchen-Kalender. Das Kränzchen. Das neue Universum. Selbstbeschäftigung. Häusl. Werk­stadt. Waldemar Bonseis: Indienfahrt. Dharz Gopal Mukendschi: Jugendjahre im Dschun­gel (indus író) és Kari der Elefant. Schrem­­mer: Erzählungen aus den schlesischen Ber­gen. Sonnleitner: Die Höhlenkinder im Heim­lichen Grund. Kater Mutz: Tiergeschichten. Becg: Kasperl Bücher. Kino Bilderbuch. Wie­ner Künstler-Bilderbücher. Fuhlberg Horst: Radio bei Onkel Herbert. Spiel und Arbeit. Allerhand Knabenbeschäfligung. Wagner: Un­ser Vaterland Sachsen im Bilde. Emmerich: Unter den Indianern in Mato Grosso. Winter : Der Herr des Urwaldes. Scheel: Elektro­technisches Experimentierbuch. Busch: Er­zählungen aus dem Leben unserer Marine. Freytag: Bilder aus der deutschen Vergangen­heit. Wohlbold: Geologische Streifzüge. Eber­lein : Der Seebär. Schreiner: Im Zauber der Südsee. Vegyes tartalmú művek: Kinderwelt-Kalen­­ der. Der Pfadfinder. Deutsche Jugendbüche­rei, Andersen, Freytag, Knausbauer, Schmidt­bonn, Storm, Viebig. Capeller: Ex libris. Jugcndbüchcrei. Hermuth: Der junge Flug­zeugbauer. Bunte Jugendbücherei. 100 illus­trierte Taschenbücher für die Jugend. Honold : Kopierapparat und andere photograf. Hilfs­apparate. Danilowatz: Auf der Strasse Land und Stadt. Künstlerfriese für Kinderstuben. Eine Sammlung von Wcihnachtsgeschichten. F ‘ '-'■"'■’■’eitung. ♦ Ez az összeállítás áttekintést ad a német ifjúsági irodalomról. Mese, szépirodalom, isme­ret ebből tevődik össze. Az ismeretek vezetnek és mind nagyobb lesz az utazási, leíró és tech­­nikai könyvek száma. Teljes pontos képét adja az ország szellemi fejlődésének" (K.) Nem vagy bűnös, csak boldogtalan A MAGYAR IRODALOM ÚJ NAGY DÁTUMAI NAGY ENDRE ÚJ REGÉNYE LUKITS MILOS KAJLAJTOJJLI MEGJELENIK A GENIUSNÁL NOV. 22. MIT DOLGOZNAK? — Ezen a héten? — Egy reinkarnációs regényünk van. A re­gény hőse egy asszony, aki visszaálmodja kö­zépkori életét. A címe: Máglyahalál, szerzője Gáspárné Dávid Margit. — Sok a külföldi könyv is. Sok dolguk van a fordítóknak. — Ez igaz. A magyar írók panaszkodnak is hogy amíg ők alig bírnak kiadót találni, addig tömegesen áldoznak az idegen művekre. — Ezúttal milyen külföldiek jöttek? — Először is a népszerű Wells új regénye, A püspök lelke, Tonelli Sándor fordításában. Aztán a nagy flamand Charles de Costell műve, a Thyl Kleuspiegel, Bálint Lajos átültetésében Galsworthy Forset-saga regényét pedig Kiss Dezső fordította. És ha érdekli még a cári Oroszország, olvassa el magyarul Oszendovszky ................ könyvét:Véres napok, cári rabol — A magyarok? — Gergely Sándor, aki kétszer elvesztette már a szemevilágát és most újból egészséges, Dózsa Györgyről ír kétkötetes nagy regényt — Karinthy? — összegyűjtött munkái tíz kötetben jelennek meg rövidesen. Egyébként a sokoldalú Karinthy most egyfelvonásosokat ír kabarék számára. — Lassanként eljutnak az írók az össze­gyűjtött munkákig. — Heltai Jenő is. Ugyancsak tíz kötetben je­lennek meg az ő munkái is. Köztük Az utolsó bohém, amelyről meghatottan beszélt Heltai leg­utóbb is egy társaságban. Azt mondta, hogy ifjúsága levegője él a regényben. Bizonyos, hogy az „összegyűjtött munkák“ egy jobb világ ké­pét rajzolják meg és sok örömünk lesz benne. Zsolt Béla „Házassággal végződik" című re­génye néhány nap múlva kerül a könyvpiacra. Az izgalmas szövésű, teljesen korszerű re­gény, amelyen az utolsó évtized társadalmi és lelki viharai süvítenek át, a magyar iroda­lomban talán első, amely a freudi értelemben vett pszichoanalízis eszközeivel motiválja meg emberek sorsának változásait. A regény beve­zetése, amely szinte félreérthetetlenül vallo­mást tesz a pszich­oanalízis mellett, a követ­kezőképpen hangzik: „Azt kérdezed, miről szól a regény? Felelhetném: egy generáció életéről, szerel­méről, rabságáról, bukásáról, így is mondhat­nám: felesleges emberek sorsáról, a háború, a forradalom, a szenvedély, a pénz és a sze­génység zavaraiban a végzet és a neuraszténia kormányozhatatlan léghajóján. Igazában azonban arról szól, amiről nem szeretsz beszélni. Amit titkolsz, tagadsz, szé­­gyelsz, elfojtasz, amit legigazabb perceidben sem ismersz be sem a pap, sem önmagad előtt. Titkod, tagadásod, szégyened és bűnöd le­leplezése ez a regény. Kiderül belőle, hogy nem vagy bűnös, csak boldogtalan.“ Az Ősember. Lambrecht Kálmán Ősember című műve példátlan sikert aratott a magyar könyvpiacon. Rövid pár nap alatt két kiadás­ban fogyott el. Ennek a nagy sikernek az a magyarázata, hogy Lambrecht Kálmán hatalmas tudományos anyagát nem csonkította meg a népszerűség érdekében, hanem az ősemberre vonatkozó minden tudományos adatot azzal a közvetlenséggel juttatta az olvasóhoz, amely az ember emberré fejlődésének folyamatát min­denkinek szinte személyes élményévé teszi. A háromszáz képpel illusztrált hatalmas könyv, mely a Dante kiadóvállalat elismer­ésre mélt­ó munkája, nem tudományos könyv, nem kézi­könyv, hanem regényszerűen izgalmas olvas­mány. Ebben a műfajban sokszor utóléri, sőt túlszárnyalja a közvetlen előadásnak és a köl­tői lendületnek azt a mértékét, amellyel Wil­helm Bölsche az ontológia kutatásának ered­ményeit és hipotéziseit oly élvezetessé tudta va­rázsolni. A százesztendős ősembertudomány minden figyelemreméltó megállapítása meg­található a pazarul illusztrált műben. Lambrecht Kálmán egy kalandorregény film­szerűen izgalmas pergésével vonultatja fel előt­tünk a tudósok évszázados erőfeszítéseit, ame­lyekkel az ősember nyomait keresték. Megele­venednek a könyvben a veszélyes expedíciók, amelyek feltárták az ősvilág emberének és ál­latainak lelőhelyeit. Az aprólékos kutatómunka, amely egy törött koponyacsontból, primitív ló­szerszámból komoly tudományos eredményeket vont le, minden részletében megvilágosodik az olvasónak, aki bár sohasem foglalkozott antropológiával és ontológiával és nem ismeri a műszavakat, mégis hiánytalanul megismer­kedik nemének hajnalkorával, a történelem­­előtti idővel, amelyet a tudomány meghódított a történelemnek. Külön meg kell emlékeznünk arról az el­­ismer­ésre méltó munkáról, amellyel a nyomda­ipar, grafikus és könyvkötő összeforrt, hogy a könyvet méltóvá tegye a nyugateurópai biblio­filek könyvespolca számára. Műmellékletei, mélynyomású tábla-illusztrációi, papírjának és kötésének előkelősége nemcsak tudományos irodalmunk,­ hanem könyvészeti iparunknak is egyik büszkeségévé avatja Lambrecht Kálmán művét. Debussy és művészete, „Musteten framjais“, így nevezte magát és valóban nehezen lehetne őt találóbbnak jellemezni. Művészete nemcsak a francia zenének, hanem általában a gall gé­niusznak egyik legjellegzetesebb megnyilatko­zása. Sokáig kellett küzdenie hazája és a mű­velt világ közönyével, míg végre sikerült fel­szabadítania a francia zenét az olasz és a wag­­neri befolyások alól és sikerült megalkotni a zenei tartalmi és formanyelv nemzeti, önálló és mégis tisztán csak művészi eredményeit. A német-francia háború utáni egy-két évtized a teljes zenei tespedés korát jelentette Párizs­ban. Ekkor érte el csúcspontját Wagner. Ek­kon bontogatta szárnyait Liszt hatalmas pro­gramzenéje, ekkor kezdett érvényesülni Strauss Richard és az olasz Verdi. Párizs zenei élete szinte megszűnt. Aki sikereket tudott elérni, mint pl. Saint-Saens, az olcsó hatásokra töre­kedett, míg a komoly és elmélyedt művészek, Caesar Franck, Bizet, Debussy, nem tudtak a közönség szívéhez férkőzni. Lassú munkával, lépésről-lépésre való térhódítással kellett ki­verekednie Debussynek a maga helyét. Csak a századforduló után kezdték felismerni kor­szakalkotó művészetének súlyát, amivel meg­törte a germán zenei szellem fényes emléke­zetű, de sokszor zsarnoki hegemóniáját és ma­gasra emelte a francia szellem vezérzászlaját a zenében is. Claude Debussy jelentőségét, hatá­sát, életét és műveit ismerteti most megjelent könyvében Fábián László, az ismert zenekri­tikus. Világos szemmel fogja meg a kor zűr­zavarából helyenként kicsillanó szellemi áram­latok fonalát, biztos ítélettel sorozza méltó helyére a zenei impresszionizmus nagy vezér­alakját. Ítéleteiben mindenütt megőrzi fölényes pártatlanságát, nem értékel, csak megállapít és a döntést az olvasó ízlésére bízza. A gyönyö­rűen kiállított kis kötet a Pantheon kiadá­sában jelent meg, a művészi bor­ítéklap Fiola Margit igen ötletes munkája. Ára fűzve 35.000 korona. r­om­pf n in gépir­ási tanfolyamok l (l i II It ^ I K Ad 8 lelkiismeretes tanítása al '* Jt UllJlll nál, „Belvárosi“Gyorsíró Szak- I Iskolában. TV. Múzeum körút 2­1—25., I. em. Tel. J. 104-07 I Vasárnap Mindnyájunk könyvtára Új színnel gazdagodtak a könyvkereskedések kirakatai, a Mindnyájunk Könyvtára ízléses, újszerű borítékú köteteit ott látni mindenütt. Egy új könyvsorozat megjelenése mindig ese­ménye volt a magyar irodalomnak, hangsúlyo­zottan jelentős eseménye különösen ma, ami­kor a súlyos gazdasági viszonyok oly bénító­­lag hatnak a könyvkiadásra. A Mindnyájunk Könyvtára most megjelent első négy kötete már teljességgel mutatja azt a gondos körültekintéssel, nagy megfontolással körülvonalazott nagyszabású programot, ame­lyet kiadója e sorozattal a jövőben folytatni akar. Irodalmi értékű tömegolvasmányokat kíván adni a közönség kezébe, oly műveket, amelyek érdekfeszítő tartalmukkal mindvégig lekössék az olvasó figyelmét, úgynevezett könnyű olvasmányokat, de amelyek ugyan­akkor tiszta irodalmat is nyújtsanak. Regények­ből, regényes életrajzokból s egyéb minden­kit érdeklő értékes művekből rekrutálódik ez a sorozat. A világirodalom nagyjainak nép­szerű írásait épp úgy meg tudjuk találni benne, mint új írók szórakoztató és tanulságos műveit. Ilyen program mellett egész bizo­nyosra lehet venni, hogy a könyvek meg fog­ják találni az utat a magyar olvasóközönség érdeklődéséhez és szeretetéhez. Egy nálunk először szereplő, de külföldön jól ismert s népszerű spanyol író, Jesus de Aragón műve, Kaland az óceán fenekén, az első kötete a Mindnyájunk Könyvtárának. A fantasztikus irodalom különös terméke ez a mű, amely a modern technika legújabb talál­mányait állítja izgalmas meséjének szolgála­tába. Az Atlantiszról szóló régi mondák és a Wellsre emlékeztető tudományos utópiák cso­dálatos találkozása a fantasztikus irodalom­nak ez a kétségtelen mesterműve. A mind­végig eleven fordítás Balogh Barna munkája. Az újabb orosz irodalom kiváló reprezentán­sát, Brjusszov­ot mutatja be a másik könyv, a Tüzes angyal, mely a középkor boszorkány­­köreiből kibontakozó, a vallásháború zűr­zavarában elmerülő Németország misztikus életébe viszi az olvasót. Mindvégig lenyűgöző mese keretében a mágia titokzatos világát, a háborúk féktelenségeit s egy szenvedélyes sze­relem történetét írja meg. Az ismert műfor­dító, Kiss Dezső, ültette át magyarra a nagy­szerű művet. Chateaubriand Napóleonja — a sorozat har­madik kötete — régi nevezetessége a világ­­irodalomnak. A franciák nagy császárja nim­busz nélkül úgy elevenedik meg ebben a mű­ben, ahogy a kortárs közvetlen közelről látta őt. A francia romanticizmus legkiválóbb írója egészen más képet fest Napóleonról, mint ahogy az utókor idealizáló költői rajzolták meg. A royalista, arisztokrata Chateaubriand nem szerethette Napóleont, de mégis kényte­­telen volt bámulni őt. A művet, amelyet írás­művészete a francia irodalom egyik legkivá­lóbb alkotásává avat, Antal Dezső igaz költői­­séggel fordította magyarra. A nagyvilági élet kiváló rajzolójának, Mar­cel Prévost-nak, egyik legfinomabb lélekrajz­­ban legmélyebb regényét, az „őszi alkony“-t (L’automne D’une Femme) nyújtja a sorozat negyedik kötete. Az öregedő asszony tragikus szerelmének költői rajza ez a kiváló regény­­amelynek hátterében a háború előtti Párizs előkelő élete vonul el s amely méltán sorako­zik a francia akadémikus írók nálunk oly közkedveltségnek örvendő többi műveihez. Kalotai Sándorné fordítása az eredeti regény minden szépségét híven tolmácsolja. A Franklin-Társulat áldozatkészségét mu­tatja ez a csinos, tipográfiájában, kiállításá­ban a legkényesebb ízlést is kielégítő könyv­­sorozat, amelynek minden kötete több száz oldalas vaskos könyv s amely mégis feltűnő olcsó áron kerül forgalomba. Egy-egy kötet mindössze 3.50 pengő , 43.750 korona. Jack London: A farkas fia. Jack London minden könyvében, a drámaian pergő esemé­nyek mögött, a cselekmény széles epikájának hátterében, van valami líra is. A nyugtalan, kóbor lélek, Jack London lelke, hajtja alak­jait is tengereken, hómezőkön, szirteken át a világ egyik végétől a másikig. A Farkas fia is ilyen nyugtalan lélek, aki mintegy modern bolygó zsidó, hajszolódik ezer kaland közt egyre messzebb, a megállás egyre kevesebb reménye nélkül. Jack London e pompás ka­land-regényének izgalmas rohanásában az em­ber rohanását a kaland után, az elérhetetlen után, az örökké újuló vágyak után érezzük és ezért szerez ez a regény a szórakoztatás mel­lett mélyebb emberi gyönyörűséget is. A pom­pás kötet az Athenaeum teljes Jack London­­sorozatának új köteteként jelent meg Végh Dezső művészi címlapjával. Ára 40.000 korona.

Next