Magyar Hirlap, 1927. október (37. évfolyam, 222-247. szám)
1927-10-21 / 239. szám
0927 október 21. A demokrata párt fentartja a húsfogyasztási adó eltörlésére vonatkozó követelését A független nemzeti demokrata párt törvényhatósági bizottsági tagjai ma este Baracs Marcel országgyűlési képviselő elnökletével a párt országos klubhelyiségében pártértekezletet tartottak. Baracs elnök ismertette a főváros pénzügyi bizottságából kiküldött úgynevezett egyeztető bizottságnak az elmúlt éjjel folytatott tárgyalásait a napirenden szereplő közszolgáltatási díjak leszállítása és a húsfogyasztási adó eltörlése ügyében. Közölte az értekezlettel azt is, hogy ezen a tanácskozáson a főváros tanácsa azzal állott elő, hogy nem mondhat le az öt és félmillió pengőben előirányzott húsfogyasztási adójövedelemről, mert számolnia kell a városi tisztviselők újabb 10—12 százalékos fizetésemelésével, valamint azzal a körülménnyel, hogy az új adójavaslat a főváros költségvetésének terhére egy további másfél millió pengős eltolódást fog előidézni. Bejelentette Baracs, hogy Bedő Mór bizottsági tagtársával együtt ezzel szemben is fentartotta a párt követelését a húsfogyasztási adó eltörlésére és rá is mutatott arra a fedezetre, amely az újabban jelzett tehertételek mellett is a húsfogyasztási adó eltörlését lehetővé teszi. Mégis kötelességének ismeri, hogy a helyzetnek őszinte feltárása mellett a pártot felkérje arra, hogy a korábbi elhatározását újabb megfontolás tárgyává tegye. A párt beható vita után, amelyben Hann Arnold, Lázár Miklós, Bródy Ernő, Hoffmann Mihály, Fábián Béla Bedő Mór, Hajdu Marcel, Magyar Miklós, Kovács Ernő, Koréii Dezső, Zimmermann Dezső és Fözösváry Miklós vettek részt, egyhangúlag elhatározta, hogy fentartja azt a határozatát, amely a húsfogyasztási adó eltörlését, a gáz árának leszállítását, a villany árának 10 százalékkal való csökkentését és a villamosvasúti tarifának ugyancsak indokolt leszállítását követeli. Impozáns lesz az országos iparosnagygyűlés Minden jel arra vall, hogy a fővárosi iparosság vasárnap délelőtt 9 órára, a régi képviselőházba összehívott nagygyűlése méreteiben nagyszabású és lefolyásában méltóságteljes lesz, összesen 30.000 meghívót küldtek szét az összehívók. A meghívó szövege a következő: Mélyen tisztelt Iparostársunk! A kézműves iparososztály gazdasági és társadalmi helyzete soha nem volt annyira súlyos, jövője sohasem volt olyan bizonytalan, mint ma. A nyomasztó közterhekkel szemben napról-napra apad a munkavállalás és kereset lehetősége. Gazdasági életünkben ezernyi támadásnak és veszélynek vagyunk kitéve, védelmet és támogatást pedig alig találunk! Negyedmillió magyar iparos jogos panamai és kívánságai elintézetlenek, nincs erős és céltudatos, országos és egyetemes érdekképviseletünk. A gazdasági érdekek harcában elbukunk, ha a dolgozó iparosok százezreit szervezetten nem tudjuk odaállítani a már erőteljesen megszervezett és fegyelmezetten dolgozó többi társadalmi osztály mellé. Méltóságteljes és határozott fellépéssel, kontóig, meggyőző érvekkel tudjuk csak sérelmeink orvoslását és jogos kívánságaink teljesítését kivívni. Iparostársi üdvözlettel: Arany- és Ezüstműves, Ékszerész, Aranyverő és Óratokkészítő Ipartestület, Bádogos, Szerető stb. Ipartestület, Budapesti Építőmesterek Szövetsége, Budapesti Ácsmesterek Ipartestülete, Budapesti Férfiszabók Ipartestülete, Budapesti Fehérneműtisztítók Ipartestülete, Budapesti Kárpitos, Gombkötő, Paszományos és Paplanos Ipartestület, Budapesti Kávés Ipartársulat, Budapesti Kőművesmesterek és Kőfaragómesterek Ipartestülete, Budapesti Kocsmárosok Ipartársulata, Budapesti Órás Ipartestület, Budapesti Üvegesmesterek Ipartestülete, Cipész Ipartestülete, Dunaharaszti Általános Ipartestület, Debreceni Általános Ipartestület, Egyesült Szabóiparosok Köre, Iparosok Országos Szövetsége, Kárpitos és Paszományos Mesterek Országos Szövetsége, Keresztény Iparosok Országos Szövetsége, Kézműiparosok és Kereskedők Országos Szövetsége, Kispesti Általános Ipartestület, Lábbelikészítők Országos Szövetsége, Magyar Bőriparosok Országos Szövetsége, Magyar Kőművesmesterek Országos Szövetsége, Pesterzsébeti Általános Ipartestület, Sütők Ipartestülete, Szobafestő, Címfestő, Mázoló, Aranyozó és Fényező Ipartestület, Szabómesterek Országos Szövetsége, Szűcs, Sapkás, Kalapos stb. Ipartestület, Villanyszerelő, Műszerész és Látszerész Ipartestület, Fémiparosok Országos Egyesülete, Budapesti Vegyes Ipartestület, Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete, Kőfaragók, Sírkőkészítők és Kőiparosok Ipartestülete, Budapesti Droglisták Ipartestülete, Budapesti Kozmetikusok Ipartestülete, Budapesti Fogászok Ipartestülete. Összesen 37 fővárosi ipartestület és szabad érdekképviselet írta alá a felhívást. A nagygyűlést csütörtökön jelentették bea főkapitányságon. Mint összehívók dr. Becsey Antal törvényhatósági bizottsági tag, a bádogosok ipartestületének elnöke, Latinák Jenő törvényhatósági bizottsági tag, a KÉSIOSz elnöke, Bartha Artúr, az Iparos Szaksajtó központi elnöke és Keródy László kárpitosmester, szaklapszerkesztő szerepelnek. Az előkészítő bizottság egyik tagja a következőkkel indokolta a nagygyűlés összehívását: — A nagygyűlésre két okból volt szükség. Először, az iparosságnak nincsen olyan érdekképviselete, mely lefelé is kellő népszerűséggel, fölfelé pedig kellő súllyal tudná képviselni az iparosság kívánságait és panaszait. Az IPOSz lenne ilyen intézmény, azonban laza szerkezete és közgyűlései, melyek három év óta állandóan veszekedésbe fulladnak, nem teszik alkalmassá arra, hogy ez képviselje az iparosság akaratmegnyilvánulását. A vasárnapi nagygyűlés, amelyen az iparosság minden árnyalata a KÉKOSz-tól a Keresztény Iparosok Országos Szövetségéig képviselve lesz és amelyen hatvan-hetven vidéki város ipartestületőinek küldöttei is megjelennek, jogosan beszélhet majd az egész ország iparosainak nevében. Másodszor, szükséges, hogy a világnézet és pártpolitika által széthúzott iparosságot a gazdaságpolitika terén egy közös nevezőre hozzuk. Hogy aztán leszögezhessük legsürgősebb kívánságainkat, amelyek sürgős kormányintézkedést igényelnek. A nagygyűlésen gróf Hadik János is megjelenik, sőt fel is fog szólalni. Az összes szakminisztériumok, a főváros és mindazon hatóságok, melyeknek az iparossághoz köze van, képviseltetni fogják magukat. Az elnök dr. Becsey Antal lesz, a napirendet neves iparosvezetők fogják ismertetni. A gyűlésen választandó száztagú végrehajtóbizottság hétfőn délelőtt adja át a határozatot Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszternek. A tárgyalás rendjének zavartalan menetét kétszáz tagú rendezőgárda biztosítja. fjWtf1«mwn mmwMmzammrmk/^eBBammsammKr 'jiuiiiw—y Minden külön értesítés helyett! Szöllösi Sándor és felesége szül. Rosenberg Irén, dr. Wirkmann Árminné és férje dr. Wirkmann Ármin, Szöllösi Gyurka és Magda, Wirkmann Jancsi és Pista úgy a maguk, mint az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a legönzetlenebb lelkű jó apa és nagyapa, a legjobb testvér és rokon, a nemeslelkű igaz ember, ... Szikiai ül! ny. m. kir. honvéd-főtárzsorvos, több katonai érdemrend tulajdonosa nemes életének 84-ik évében, kívánságának megfelelően, rövid szenvedés után, örökre elaludt. A megboldogult földi maradványait október 19-én Kassán adtuk át az örök nyugalomnak. Békében nyugodjék, emléke élni fog! Budapest, 1927 október 20. Sem az angol bank, sem a svájci jegybank nem emelte föl a kamatlábat Egész Európa feszült várakozással nézett ma London és Bern felé, mert úgy az angol jegybank, mint a svájci jegybank ma tanácsülést tartott s ma kellett dönteniük, hogy a leszámítolási kamatlábat változatlanul hagyják-e vagy fölemelik? Egész Európában kedvezőtlen a pénzpiac helyzete és a jegybankok közül a holland jegybank és a német jegybank már emelte is a kamatlábát. Attól féltek tehát Európa gazdasági köreiben, hogy ez a két kamatlábemelés védekező intézkedésekre fogja kényszeríteni az angol és a svájci jegybankokat is és hogy ezek közt az első intézkedés az lesz, hogy ma mindkét jegybank fel fogja emelni a kamatlábát. A Londonból és Bernből érkezett jelentések szerint azonban úgy az angol, mint a svájci jegybank változatlanul hagyta a kamatlábát. Ez egyelőre megnyugvást kelt ugyan egész Európában, de a mai határozat csak egy hétig marad érvényben s kérdés, hogy egy hét múlva is ezt az álláspontot foglalják-e el az angol és a svájci jegybank főtanácsai. HÍREK. ..... '■ 1 Brassai Sámuel A Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet Brassói Sámuel halálának harmincadik évfordulóján, október 21-én délután 5 órakor ünnepséget rendez a budapesti unitárius templomban. Hogyan kutatta ki a kevés számú budapesti unitárius ezt a dátumot ? — nem tudjuk, nem is keressük ; — egy kicsit talán erőszakos jubileum is valaki halálának harmincadik évfordulóját fogni ki lasszóval az ötven éves jubileumok és a centennáriumok óriási méneséből, de mindegy , az a fontos, hogy érdemeset ért a kegyeletes emlékezet ez ünnepe és a kultúrellenes kibicsaklások e sivár korszakában végre valami olyan előtt vonulhat fel az elismerés, ami a magyar műveltség egyik legmeghatóbb fejezete. Gyakran szokták azt emlegetni, hogy a ma nagyon lezüllött a tegnaptól. A ma emberei nem mérhetők a Kossuthok, Széchenyiek, Deákok, Jókaiak, Eötvösök, Petőfiek, Aranyok, Vörösmartyak, Lisztek, Munkácsyak, Semmelweisek korának fiaihoz ; — de a tegnapelőttéhez sem, amikor a Szemerék huszonkét éves korukban sok tucatszámra műveltebbek voltak a ma legműveltebbjeinél s várjon ma is Berangert fordít-e a kicsapott diák, Shakespearet-e a szalontai jegyző s Indiának vág-e neki nyelvrokonságot keresni a nagyenyedi érettségizett gimnazista ? És azok, akik ma a nyugat haladása ellen szőnek komplettat, hasonlítanak-e nagyapáikhoz, akik azért mentek tönkre, csukatták be magukat, mert maguk akartak adót fizetni felszabadítandó ingyen munkásaik — a jobbágyok — helyett ? Ennek a tegnapelőttnek és tegnapnak volt nagy fia Brassai Sámuel, akire azt szokták mondani, hogy — utolsó polihisztor. Pedig ő nem volt sem az utolsó, sem az egyetlen polihisztor, mert az ő korában több tucatjával éltek a polihisztorok s még utána is itt felejtődött egy pár Pulszky Ferenc, Schwartz Gyula, Szily Kálmán, Hermann Ottó, egészen Hoitsy Pálig, aki utolsó eleven gyermeke e valamikor igen nagyszámú famíliának. Brassai 1800-ban született, nyolcvannégy éves korában tudta elérni, hogy észrevegye az Akadémia és beválassza tagjai közé. — 1897-ben halt meg, de még halála előtt pár héttel is olyan friss és virgonc volt, hogy maga mondta : — Itt felejtett engem a halál, meglátjátok, engem nektek kell' agyonverni, mérj d'hutai magától nem fog elvinni. * Brassai csak tizenhárom éves korában került iskolába, addig atyja — a torockószentgyörgyi unitárius pap — tanította s Brassai gyakran ■ állította, hogy azért lehetett belőle tudós, mert — a tudás fundamentumát nem volt módja nála elrontani az iskolának. Egész élete Kolozsváré volt. Itt diákoskodott, itt lett számtantanár, múzeumigazgató, egyetemi professzor is. Rövid ideig nevelősködött csak Bethleneknél s rövid ideig volt csak kénytelen a szabadságharc leveretése után Pesten magániskolákban lektoroskodni. Kolozsvár magáénak vallotta s ő sem tudott volna megválni a kincses várostól, ha fel kellett jönnie Budapestre, mindig riadtan menekült vissza s el-elmondta féltréfásan, hogy : — Pesten sohasem lesz igazi tudomány, mert sok ott a tanár, tudós, akadémikus és sok ott az iskola. A módszeres, vaskalapos iskolát nem szerette. Az volt a véleménye, hogy az iskolákban az a fontos, hogy tanuljon a gyerek és nem az, hogy tudjon. Mikor ő fiatal korában tanár lett a kolozsvári unitárius kollégiumban, elsősorban is sutba dobatta a sok könyvet és másodsorban pajtáskodva kezdte oktatni diákjait, volt is fölháborodás, amikor szakított a diákok akkori „rideg ,Kolomine", „kend“, „fráter“ megszólításával s ehelyett ,,barátom“-nak, „öcsém“-nek, „fiam“-nak titulálta a nebulókat. Első, nagy feltűnést keltő könyveit ennek is szentelte : a tanítási rendszereknek, pedagógiának, didaktikának. Forrongást is keltett vele. Leginkább a számtant szerette, ő is volt kora egyik legkiválóbb matematikusa. Valójában a logika volt legerősebb eleme és nagy matematikus is azért lett, mert nagy logikus volt. Bölcsészi munkái valamikor alapvetőek voltak s különösen elterjedtek külföldön is azok a filozófiai művei, amelyeknek az volt az alapja, hogy csak egy van, ami bizonyos, hogy van: az ész s ennek közvetlen tartalma : az öntudat. Nyelvészeti munkáinak is ez volt az alapja. A nyelvet ő a fajta, a nép gondolkodása logikai kifejezésének tartotta s a nyelvészeti egység szerinte nem a szó, hanem a mondat. A nyelv sajátságai a mondat sajátságaiban fészkelnek s a mondat főrésze az állítmány, a többi mind ennek alárendeltje. Könyvei a magyar mondatról, a magyar sorrendről, akcentusról korszakalkotónk s ő kezdte meg a harcot a magyartalanságok ellen. Ő volt 11 nyelvtisztaság harcának ama úttörője, akinek csak követői voltak Szarvas Gábor, majd Simonyi Zsigmond. Kiváló tudósa volt a klasszikus nyelvek- nek is. Különösen Horatiussal és Virgiliussal foglalkozott sokat. S ő volt Magyarországon az első, aki nagyon alapos és érdeskés könyveket írt a német nyelv logikájáról is. Sokan legtöbbre őt mint botanikust tartják s növényföldrajza, botanikája, füvészeti könyve e tudomány legbecsesebbjei. Hogy emellett politikával, államtudománnyal is foglalkozott, feltűnést keltő közgazdasági könyvet írt Bankismeret eímén s foglalkozott zenei tudományokkal is — ennek a megállapítása nem meríti ki polihisztori sokrétűségét, csak ennek egy-egy fejezetét emeli ki. Már javában foglalkozott zenetudománnyal, amikor például még sohasem hallott zongorázni. Maga rajzolt magának zongorát, metszette mozgathatóvá a kirajzolt billentyűket s ezen a hangtalan zongorán játszott. Amikor végre elment egy hangversenyre az öreg könyvmoly, nagyon meglepték az igazi zongora hangjai. Riadtan menekült haza s sutbadobta a zenetudományt, annyira kiábrándította az elméleti muzsikust a valóságos muzsika. — Halált okozott az orvosság. Pécsről jelenti a Magyar Hírlap tudósítója: Babocsán Ferenc tizennégy éves tanulót mérgezési tünetek között szállították be a napokban a pécsi egyetem gyermekklinikájára, ahol a szerencsétlen fiú csütörtök délután kínos szenvedések után meghalt. Megállapították, hogy Babocsán egy külső használatra rendelt orvosságot vett be és az okozta halálát. Az orvosságot az egyetem bőrklinikáján rendelték számára, ahová kezelésre járt be. A vizsgálóbíró Babocsán Ferenc halála ügyében elrendelte a vizsgálatot, valamint a holttest felboncolását. Elhalasztották a sakkszövetség bankettjét. A Magyar Sakkszövetség a londoni győzelem megünneplésére október 22-re kitűzött közgyűlése és bankettje az erre hivatott tényezők átmeneti akadályoztatása miatt rövid halasztást szenved. A bankettet fényes keretek között a kultuszminisztérium és a főváros kiküldötteinek részvétele mellett rövidesen meg fogják tartani. A Finn vendégek Szegeden. Szegedről jelenti a Magyar Hírlap tudósítója: Csütörtökön este fél tízkor Szegedre érkeztek a magyarországi tanulmányúton lévő finn vendégeink, akiket a fő-, ispánnal az élén a hatóságok, a katonaság és a városi társadalom kiküldötteinek nagy csoportja várt a vonatnál. Somogyi Szilveszter polgármester üdvözlő beszéde után a Pass-szállóba hajtattak a vendégek, akiknek tiszteletére a város teát adott. A finn vendégek pénteken megtekintik a város nevezetességeit, este részt vesznek a kereskedelmi és iparkamara vacsoráján és szombaton reggel utaznak tovább. Többszáz milliót sikkasztott a Somogysámsoni körjegyző. Pécsről jelenti a Magyar Hírlap tudósítója. A kaposvári pénzügyigazgatóság egyik kiküldött tisztviselője, aki a községek adókezelését ellenőrzi, Somogysámson községben nagy sikkasztásoknak jött a nyomára. A csendőrség őrizetbe vette Szabó Béla körjegyzőt, akit beszállítottak a kaposvári ügyészség fogházába. Szabó kihallgatása során bevallotta, hogy már hoszszabb idő óta folytatta üzelmeit, arról azonban, hogy a pénzt hol és mire költötte el, nem tudott felvilágosítást adni. Azt sem tudta megmondani, hogy mekkora az öszszeg, amelyet elsikkasztott, a futólagos elővizsgálat szerint azonban valószínűleg többszáz millióra tehető az okozott kár. A vizsgálóbíró kihirdette Szabó előtt a letartóztatást elrendelő végzését, amelyben a körjegyző megnyugodott. — Rekedtséget, torokgyulladást, garathurutot gyógyít az Anacot-pasztilla. — Házeladások a fővárosban. A múlt héten a következő nagyobb házeladások fordultak elő Budapesten: dr. Münnich Aurélné eladta Dohány utca 80. számú házát 408.000 pengőért a Magyarországi Munkások Rokkantsegélyző és Nyugdíjintézetének, dr. Szegő Sándor a Garay ucca 33. számú házát 138.000 pengőért Reich Jakabnak, Steiner Gabriella Szigligeti ucca 9/b. számú házát 12.800 pengőért Biró Gyulánénak, Schrotz Ferencné a Czobor ucca 23. sz. házát 18.400 pengőért Árvay Lászlónak, Csekő Sándor Istenhegyen fekvő 10.043. hrsz. ingatlanát 20.000 pengőért Unger Ottónak, Lukász Lajos Emőd ucca 27. sz. házát 10.500 pengőért Wohlmuth Bertának, Michula Józsefné Gellérthegy ucca 37. sz. házát 12.800 pengőért Kiász Lajosnak, Fürst Lajos Kisrókus ucca 1., 3. és 5. sz. házait 28.800 pengőért a Telek- és Házértékesítő Rt.-nak, Holek Sámuel Mozdony ucca 47. sz. házát 30.000 pengőért a Kertváros Társasház Szövetkezetnek, Binder József Szőlő ucca 21. sz. házát 10.400 pengőért Preisz Márknak, Durand Gyuláné Pasaréti út 28. sz. házát 42.800 pengőért Kohner Jolánnak, dr. Bucsányi Gyula Kissvábhegyi út 52. sz. házát 22.800 pengőért Szaszovszky Ottónak, Rosmus Béla a Kelenföld 3090. hrsz. ingatlanát 32.000 pengőért Reitzer Emilnek, Pálinkás Ilona Tégla ucca 11. sz. házát 10.000 pengőért Jenay Rezsőnénak, Fülöp Zsigmond Átlós út 44. sz. házát 10.000 pengőért Várnai Alajosnak, özv. Sternfeld Ignácné Mészáros ucca 4. sz. házának kéttizenhatodrészét 15.000 pengőért Hoffmann Gézánknak, Simkó Ferencné Mária ucca 7. sz. házát 13.600 pengőért Schmidt Miksánénak. Péntek