Magyar Hirlap, 1927. október (37. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-21 / 239. szám

0­­927 október 21. A demokrata párt fentartja a húsfogyasztási adó eltörlésére vonatkozó követelését A független nemzeti demokrata párt tör­vényhatósági bizottsági tagjai ma este Ba­­racs Marcel országgyűlési képviselő elnök­letével a párt országos klubhelyiségében pártértekezletet tartottak. Baracs elnök is­mertette a főváros pénzügyi bizottságából kiküldött úgynevezett egyeztető bizottság­nak az elmúlt éjjel folytatott tárgyalásait a napirenden szereplő közszolgáltatási díjak leszállítása és a húsfogyasztási adó eltörlése ügyében. Közölte az értekezlettel azt is, hogy ezen a tanácskozáson a főváros tanácsa azzal állott elő, hogy nem mondhat le az öt és félmillió pengőben­­ előirányzott húsfogyasz­tási adójövedelemről, mert számolnia kell a városi tisztviselők újabb 10—12 százalékos fizetésemelésével, valamint azzal a körül­ménnyel, hogy az új adójavaslat a főváros költségvetésének terhére egy további másfél millió pengős eltolódást fog előidézni. Be­jelentette Baracs, hogy Bedő Mór bizottsági tagtársával együtt ezzel szemben is fentar­­totta a párt követelését a húsfogyasztási adó eltörlésére és rá is mutatott arra a fe­dezetre, amely az újabban jelzett teher­tételek mellett is a húsfogyasztási adó eltör­lését lehetővé teszi. Mégis kötelességének is­meri, hogy a helyzetnek őszinte feltárása mellett a pártot felkérje arra, hogy a ko­rábbi elhatározását újabb megfontolás tár­gyává tegye. A párt beható vita után, amelyben Hann Arnold, Lázár Miklós, Bródy Ernő, Hoff­mann Mihály, Fábián Béla Bedő Mór, Hajdu Marcel, Magyar Miklós, Kovács Ernő, Koréii Dezső, Zimmermann Dezső és Fö­­zösváry Miklós vettek részt, egyhangúlag elhatározta, hogy fentartja azt a határoza­tát, amely a húsfogyasztási adó eltörlését, a gáz árának leszállítását, a villany árának 10 százalékkal való csökkentését és a vil­lamosvasúti tarifának ugyancsak indokolt leszállítását követeli. Impozáns lesz az országos iparosnagygyűlés Minden jel arra vall, hogy a fővárosi ipa­rosság vasárnap délelőtt 9 órára, a régi kép­viselőházba összehívott nagygyűlése méretei­ben nagyszabású és lefolyásában méltóságtel­jes lesz, összesen 30.000 meghívót küldtek szét az összehívók. A meghívó szövege a kö­vetkező: Mélyen tisztelt Iparostársunk! A kézműves iparososztály gazdasági és tár­sadalmi helyzete soha nem volt annyira sú­lyos, jövője sohasem volt olyan bizonytalan, mint ma. A nyomasztó közterhekkel szemben napról-napra apad a munkavállalás és kereset lehetősége. Gazdasági életünkben ezernyi tá­madásnak és veszélynek vagyunk kitéve, vé­delmet és támogatást pedig alig találunk! Negyedmillió magyar iparos jogos panamai és kívánságai elintézetlenek, nincs erős és céltudatos, országos és egye­temes érdekképviseletünk. A gazdasági érdekek harcában elbukunk, ha a dolgozó iparosok százezreit szervezetten nem tudjuk odaállítani a már erőteljesen megszervezett és fegyelmezetten dolgozó többi társadalmi osztály mellé. Méltóságteljes és határozott fellépéssel, ko­ntóig, meggyőző érvekkel tudjuk csak sérel­meink orvoslását és jogos kívánságaink teljesí­tését kivívni. Iparostársi üdvözlettel: Arany- és Ezüstműves, Ékszerész, Aranyverő és Óratok­­készítő Ipartestület, Bádogos, Szerető stb. Ipar­testület, Budapesti Építőmesterek Szövetsége, Budapesti Ácsmesterek Ipartestülete, Budapesti Férfiszabók Ipartestülete, Budapesti Fehérnemű­­tisztítók Ipartestülete, Budapesti Kárpitos, Gombkötő, Paszományos és Paplanos Ipartestü­let, Budapesti Kávés Ipartársulat, Budapesti Kőművesmesterek és Kőfaragómesterek Ipar­­testülete, Budapesti Kocsmárosok Ipartársulata, Budapesti Órás Ipartestület, Budapesti Üveges­mesterek Ipartestülete, Cipész Ipartestülete, Dunaharaszti Általános Ipartestület, Debreceni Általános Ipartestület, Egyesült Szabóiparosok Köre, Iparosok Országos Szövetsége, Kárpitos és Paszományos Mesterek Országos Szövetsége, Keresztény Iparosok Országos Szövetsége, Kéz­­műiparosok és Kereskedők Országos Szövetsége, Kispesti Általános Ipartestület, Lábbelikészítők Országos Szövetsége, Magyar Bőriparosok Or­szágos Szövetsége, Magyar Kőművesmesterek Országos Szövetsége, Pesterzsébeti Általános Ipartestület, Sütők Ipartestülete, Szobafestő, Címfestő, Mázoló, Aranyozó és Fényező Ipar­testület, Szabómesterek Országos Szövetsége, Szűcs, Sapkás, Kalapos stb. Ipartestület, Vil­lanyszerelő, Műszerész és Látszerész Ipartestü­­­let, Fémiparosok Országos Egyesülete, Buda­pesti Vegyes Ipartestület, Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete, Kőfaragók, Sírkő­készítők és Kőiparosok Ipartestülete, Budapesti Droglisták Ipartestülete, Budapesti Kozmetiku­sok Ipartestülete, Budapesti Fogászok Ipartes­tülete. Összesen 37 fővárosi ipartestület és szabad érdekképviselet írta alá a felhívást. A nagygyűlést csütörtökön jelentették be­­a fő­­kapitányságon. Mint összehívók dr. Becsey Antal törvényhatósági bizottsági tag, a bádogo­sok ipartestületének elnöke, Latinák Jenő tör­vényhatósági bizottsági tag, a KÉSIOSz elnöke, Bartha Artúr, az Iparos Szaksajtó központi el­nöke és Keródy László kárpitosmester, szaklap­szerkesztő szerepelnek. Az előkészítő­ bizottság egyik tagja a követ­kezőkkel indokolta a nagygyűlés összehívását: — A nagygyűlésre két okból volt szükség. Először, az iparosságnak nincsen olyan érdek­­képviselete, mely lefelé is kellő népszerűséggel, fölfelé pedig kellő súllyal tudná képviselni az iparosság kívánságait és panaszait. Az IPOSz lenne ilyen intézmény, azonban laza szerkezete és közgyűlései, melyek három év óta állandóan veszekedésbe fulladnak, nem teszik alkalmassá arra, hogy ez kép­viselje az iparosság akaratmegnyilvánulását. A vasárnapi nagygyűlés, amelyen az iparos­ság minden árnyalata a KÉKOSz-tól a Keresz­tény Iparosok Országos Szövetségéig képviselve lesz és amelyen hatvan-hetven vidéki város ipartest­ü­letőinek küldöttei is megjelennek, jo­gosan beszélhet majd az egész ország iparosai­nak nevében. Másodszor, szükséges, hogy a világnézet és pártpolitika által széthúzott iparosságot a gazdaságpolitika terén egy közös nevezőre hozzuk. Hogy aztán leszögezhessük legsürgősebb kíván­ságainkat, amelyek sürgős kormányintézkedést igényelnek. A nagygyűlésen gróf Hadik János is meg­jelenik, sőt fel is fog szólalni. Az összes szak­minisztériumok, a főváros és mindazon ható­ságok, melyeknek az iparossághoz köze van, képviseltetni fogják magukat. Az elnök dr. Becsey Antal lesz, a napirendet neves iparosvezetők fogják ismertetni. A gyű­lésen választandó száztagú végrehajtóbizottság hétfőn délelőtt adja át a határozatot Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszternek. A tár­gyalás rendjének zavartalan menetét kétszáz tagú rendezőgárda biztosítja. fjWtf1«mwn mmwMmzammrmk/^eBBammsammKr 'jiuiiiw—y Minden külön értesítés helyett! Szöllösi Sándor és felesége szül. Ro­senberg Irén, dr. Wirkm­ann Árminné és férje dr. Wirkmann Ármin, Szöllösi Gyurka és Magda, Wirkmann Jancsi és Pista úgy a maguk, mint az egész ro­konság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a legönzetlenebb lelkű jó apa és nagyapa, a legjobb test­vér és rokon, a nemeslelkű igaz ember, ... Szik­iai ül! ny. m. kir. honvéd-főtárzsorvos, több ka­tonai érdemrend tulajdonosa nemes életének 84-ik évében, kívánságá­nak megfelelően, rövid szenvedés után, örökre elaludt. A megboldogult földi maradványait október 19-én Kassán adtuk át az örök nyugalomnak. Békében nyugodjék, emléke élni fog! Budapest, 1927 október 20. Sem az angol bank, sem a svájci jegybank nem emelte föl a kamatlábat Egész Európa feszült várakozással né­zett ma London és Bern felé, mert úgy az angol jegybank, mint a svájci jegybank ma tanácsülést tartott s ma kellett dönteniük, hogy a leszámítolási kamatlábat változat­lanul hagyják-e vagy fölemelik? Egész Európában kedvezőtlen a pénzpiac helyzete és a jegybankok közül a holland jegybank és a német jegybank már emelte is a ka­matlábát. Attól féltek tehát Európa gazda­sági köreiben, hogy ez a két kamatlábeme­lés védekező intézkedésekre fogja kénysze­ríteni az angol és a svájci jegybankokat is és hogy ezek közt az első intézkedés az lesz, hogy ma mindkét jegybank fel fogja emelni a kamatlábát. A Londonból és Bernből érkezett jelentések szerint azonban úgy az angol, mint a svájci jegybank válto­zatlanul hagyta a kamatlábát. Ez egyelőre megnyugvást kelt ugyan egész Európában, de a mai határozat csak egy hétig marad érvényben s kérdés, hogy egy hét múlva is ezt az álláspontot foglalják-e el az angol és a svájci jegybank főtanácsai. H­ÍREK.­­ ..... '■ 1 Brassai Sámuel A Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet Brassói Sámuel halálának harmincadik évforduló­ján, október 21-én délután 5 órakor ünnep­séget rendez a budapesti unitárius templom­ban. Hogyan kutatta ki a kevés számú budapesti unitárius ezt a dátumot ? — nem tudjuk, nem is keressük ; — egy kicsit ta­lán erőszakos jubileum is valaki halálának harmincadik évfordulóját fogni ki lasszóval az ötven éves jubileumok és a centennáriu­­mok óriási méneséből, de mindegy , az a fontos, hogy érdemeset ért a kegyeletes em­lékezet ez ünnepe és a kultúrellenes kibi­­csaklások e sivár korszakában végre valami olyan előtt vonulhat fel az elismerés, ami a magyar műveltség egyik legmeghatóbb fe­jezete. Gyakran szokták azt emlegetni, hogy a ma nagyon lezüllött a tegnaptól. A ma em­berei nem mérhetők a Kossuthok, Széche­nyiek, Deákok, Jókaiak, Eötvösök, Petőfiek, Aranyok, Vörösmartyak, Lisztek, Munká­­csyak, Semmelweisek korának fiaihoz ; — de a tegnapelőttéhez sem, amikor a Sze­­merék huszonkét éves korukban sok tucat­­számra műveltebbek voltak a ma legművel­tebbjeinél s várjon ma is Berangert fordít-e a kicsapott diák, Shakespearet-e a szalontai jegyző s Indiának vág-e neki nyelvrokonsá­got keresni a nagyenyedi érettségizett gim­­nazista ? És azok, akik ma a nyugat hala­dása ellen szőnek komplettat, hasonlítanak-e nagyapáikhoz, akik azért mentek tönkre, csukatták be magukat, mert maguk akartak adót fizetni felszabadítandó ingyen­ munká­saik — a jobbágyok — helyett ? Ennek a tegnapelőttnek és tegnapnak volt nagy fia Brassai Sámuel, akire azt szokták mondani, hogy — utolsó polihisztor. Pedig ő nem volt sem az utolsó, sem az egyetlen polihisztor, mert az ő korában több tucatjá­val éltek a polihisztorok s még utána is itt felejtődött egy pár Pulszky Ferenc, Schwartz Gyula, Szily Kálmán, Hermann Ottó, egészen Hoitsy Pálig, aki utolsó eleven gyermeke e valamikor igen nagyszámú famíliának. Brassai 1800-ban született, nyolcvannégy éves korában tudta elérni, hogy észrevegye az Akadémia és beválassza tagjai közé. — 1897-ben halt meg, de még halála előtt pár héttel is olyan friss és virgonc volt, hogy­­ maga mondta : — Itt felejtett engem a halál, meglátjátok, engem nektek kell' agyonverni, mérj d'hutai magától nem­ fog elvinni. * Brassai csak tizenhárom éves korában ke­rült iskolába, addig atyja — a torockószent­­györgyi unitárius pap — tanította s Brassai gyakran ■ állította, hogy azért lehetett belőle tudós, mert — a tudás fundamentumát nem volt módja nála elrontani az iskolának. Egész élete Kolozsváré volt. Itt diákoskodott, itt lett számtantanár, múzeumigazgató, egye­temi professzor is. Rövid ideig nevelőskö­­dött csak Bethleneknél s rövid ideig volt csak kénytelen a szabadságharc leveretése után Pesten magániskolákban lektoros­­kodni. Kolozsvár magáénak vallotta s ő sem tu­dott volna megválni a kincses várostól, ha fel kellett jönnie Budapestre, mindig riad­tan menekült vissza s el-elmondta féltréfá­­san, hogy : — Pesten sohasem lesz igazi tudomány, mert sok ott a tanár, tudós, akadémikus és sok ott az iskola. A módszeres, vaskalapos iskolát nem sze­rette. Az volt a véleménye, hogy az i­skolák­­ban az a fontos, hogy tanuljon a gyerek és nem az, hogy tudjon. Mikor ő fiatal korában tanár lett a kolozsvári unitárius kollégium­ban, elsősorban is sutba dobatta a sok köny­­­vet és másodsorban pajtáskodva kezdte ok­tatni diákjait, volt is fölháborodás, amikor szakított a diákok akkori „rideg ,Kolomine", „kend“, „fráter“ megszólításával s ehelyett ,,barátom“-nak, „öcsém“-nek, „fiam“-nak titulálta a nebulókat. Első, nagy feltűnést keltő könyveit ennek is szentelte : a tanítási rendszereknek, peda­gógiának, didaktikának. Forrongást is kel­tett vele.­­ Leginkább a számtant szerette, ő is volt kora egyik legkiválóbb matematikusa. Való­jában a logika volt legerősebb eleme és nagy matematikus is azért lett, mert nagy logikus volt. Bölcsészi munkái valamikor alapvetőek­ voltak s különösen elterjedtek külföldön is azok a filozófiai művei, amelyeknek az volt az alapja, hogy csak egy van, ami bizonyos, hogy van: az ész s ennek közvetlen tar­talma : az öntudat. Nyelvészeti munkáinak is ez volt az alapja. A nyelvet ő a fajta, a nép gondolkodása lo­gikai kifejezésének tartotta s a nyelvészeti egység szerinte nem a szó, hanem a mondat. A nyelv sajátságai a mondat sajátságaiban fészkelnek s a mondat főrésze az állítmány, a többi mind ennek alárendeltje. Könyvei a magyar mondatról, a magyar sorrendről, akcentusról korszakalkotónk s ő kezdte meg a harcot a magyartalanságok ellen. Ő volt 11 nyelv­tisztaság harcának ama úttörője, aki­nek csak követői voltak Szarvas Gábor, majd Simonyi Zsigmond. Kiváló tudósa volt a klasszikus nyelvek-­ nek is. Különösen Horatiussal és Virgilius­­sal foglalkozott sokat. S ő volt Magyaror­­szágon az első, aki nagyon alapos és érdes­kés könyveket írt a német nyelv logikájá­­ról is. Sokan legtöbbre őt mint botanikust tart­­ják s növényföldrajza, botanikája, füvészeti könyve e tudomány legbecsesebbjei. Hogy emellett politikával, államtudománnyal is foglalkozott, feltűnést keltő közgazdasági könyvet írt Bankismeret eímén s foglalkozott zenei tudományokkal is — ennek a megál­lapítása nem meríti ki polihisztori sokrétű­ségét, csak ennek egy-egy fejezetét emeli ki. Már javában foglalkozott zenetudománnyal, amikor például még sohasem hallott zongo­rázni. Maga rajzolt magának zongorát, met­szette mozgathatóvá a kirajzolt billentyűket s ezen a hangtalan zongorán játszott. Ami­kor végre elment egy hangversenyre az öreg könyvmoly, nagyon meglepték az igazi zongora hangjai. Riadtan menekült haza s sutbadobta a zenetudományt, annyira ki­ábrándította az elméleti muzsikust a valósá­gos muzsika. — Halált okozott az orvosság. Pécsről jelenti a Magyar Hírlap tudósítója: Ba­bocsán Ferenc tizennégy éves tanulót mér­gezési tünetek között szállították be a na­pokban a pécsi egyetem gyermekkliniká­jára, ahol a szerencsétlen fiú csütörtök dél­után kínos szenvedések után meghalt. Meg­állapították, hogy Babocsán egy külső használatra rendelt orvosságot vett be és az okozta halálát. Az orvosságot az egyetem bőrklinikáján rendelték számára, ahová kezelésre járt be. A vizsgálóbíró Babocsán Ferenc halála ügyében elrendelte a vizsgá­latot, valamint a holttest felboncolását.­­­ Elhalasztották a sakkszövetség bankettjét. A Magyar Sakkszövetség a londoni győzelem megünneplésére október 22-re kitűzött köz­gyűlése és bankettje az erre hivatott tényezők átmeneti akadályoztatása miatt rövid halasz­tást szenved. A bankettet fényes keretek kö­zött a kultuszminisztérium és a főváros kikül­dötteinek részvétele mellett rövidesen meg fogják tartani. A Finn vendégek Szegeden. Szegedről jelenti a Magyar Hírlap tudósítója: Csütörtökön este fél tízkor Szegedre érkeztek a magyarországi ta­nulmányúton­ lévő finn vendégeink, akiket a fő-,­­ ispánnal az élén­ a hatóságok, a katonaság és a városi társadalom kiküldötteinek nagy csoportja várt a vonatnál. Somogyi Szilveszter polgármes­ter üdvözlő beszéde után a Pass-szállóba hajtat­tak a vendégek, akiknek tiszteletére a város teát adott. A finn vendégek pénteken megtekintik a város nevezetességeit, este részt vesznek a keres­kedelmi és iparkamara vacsoráján és szombaton reggel utaznak tovább.­­ Többszáz milliót sikkasztott a Somogy­sámsoni körjegyző. Pécsről jelenti a Magyar Hírlap tudósítója. A kaposvári pénzügy­igazgatóság egyik kiküldött tisztviselője, aki a községek adókezelését ellenőrzi, Somogy­­sámson községben nagy sikkasztásoknak jött a nyomára. A csendőrség őrizetbe vette Szabó Béla körjegyzőt, akit beszállítottak a kaposvári ügyészség fogházába. Szabó ki­hallgatása során bevallotta, hogy már hosz­­szabb idő óta folytatta üzelmeit, arról azon­ban, hogy a pénzt hol és mire költötte el, nem tudott felvilágosítást adni. Azt sem tudta megmondani, hogy mekkora az ösz­­szeg, amelyet elsikkasztott, a futólagos elő­vizsgálat szerint azonban valószínűleg több­száz millióra tehető az okozott kár. A vizs­gálóbíró kihirdette Szabó előtt a letartózta­tást elrendelő végzését, amelyben a kör­jegyző megnyugodott. — Rekedtséget, torokgyulladást, garat­­hurutot gyógyít az Anacot-pasztilla. — Házeladások a fővárosban. A múlt héten a következő nagyobb házeladások fordultak elő Budapesten: dr. Münnich Aurélné eladta Dohány utca 80. számú házát 408.000 pengőért a Magyarországi Munkások Rokkantsegélyző és Nyugdíjintézetének, dr. Szegő Sándor a Garay ucca 33. számú házát 138.000 pengőért Reich Jakabnak, Steiner Gabriella Szigligeti ucca 9/b. számú házát 12.800 pengőért Biró Gyulánénak, Schrotz Ferencné a Czobor ucca 23. sz. házát 18.400 pengőért Árvay Lászlónak, Csekő Sán­dor Istenhegyen fekvő 10.043. hrsz. ingatlanát 20.000 pengőért Unger Ottónak, Lukász Lajos Em­őd ucca 27. sz. házát 10.500 pengőért Wohl­­muth Bertának, Michula Józsefné Gellérthegy ucca 37. sz. házát 12.800 pengőért Kiász La­josnak, Fürst Lajos Kisrókus ucca 1., 3. és 5. sz. házait 28.800 pengőért a Telek- és Házérté­kesítő Rt.-nak, Holek Sámuel Mozdony ucca 47. sz. házát 30.000 pengőért a Kertváros Tár­sasház Szövetkezetnek, Binder József Szőlő ucca 21. sz. házát 10.400 pengőért Preisz Márk­nak, Durand Gyuláné Pasaréti út 28. sz. házát 42.800 pengőért Kohner Jolánnak, dr. Bucsányi Gyula Kissvábhegyi út 52. sz. házát 22.800 pen­gőért Szaszovszky Ottónak, Rosmus Béla a Ke­lenföld 3090. hrsz. ingatlanát 32.000 pengőért Reitzer Emilnek, Pálinkás Ilona Tégla ucca 11. sz. házát 10.000 pengőért Jenay Rezsőnénak, Fü­löp Zsigmond Átlós út 44. sz. házát 10.000 pengőért Várnai Alajosnak, özv. Sternfeld Ig­­nácné Mészáros ucca 4. sz. házának kéttizen­­hatodrészét 15.000 pengőért Hoffmann Gézánk­nak, Simkó Ferencné Mária ucca 7. sz. házát 13.600 pengőért Schmidt Miksánénak. Péntek

Next