Magyar Hirlap, 1928. április (38. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-11 / 82. szám
5 192. április 0. Megindult a választási harc Németországban és Franciaországban Berlinből jelentik. A húsvéti ünnepek elmúltával Németországban teljes erővel megindult a választási harc. A pártcsoportosulásokban máris két érdekes eltolódás állott be. Az egyik A német néppárt kötelékébe tartozó német konzervatív frakció kilépése és a szélsőjobboldali blokkhoz való csatlakozása volt. A német konzervatív frakció tegnap kiáltványt tett közzé, amelyben felhívja választóit, hogy szavazzanak a fajvédő blokk jelöltjeire. Szakadás állott be a kommunista pártban is. A párt baloldali szárnyának, az úgynevezett Lenin szövetségnek húsvét vasárnapján megtartott berlini kongresszuson 153 szavazattal egyhangúan úgy határoztak, hogy a frakció a küszöbön álló birodalmi, tartománygyűlési és községi választásokon saját jelölteket állít. A frakció nyílt levelet intézett a moszkvai harmadik internacionáléhoz, amelyben azt javasolja, vegyék fel a kommunista internacionálé kötelékébe a Lenin-szövetséget is. Párizsból jelentik: Az Humanité ma reggeli számában azt a hírt közölte, hogy Párizs egyik külvárosában St. Denis-ben tegnap egy kommunista választói népgyűlés alkalmából letartóztattak egy külföldi delegátust. A lap nem nevezte meg az illető delegátus személyét az esti lapok azonban már megírják, hogy a letartóztatott a moszkvai kommunista internacionálé végrehajtó bizottságának delegátusa, Schuler Richárd, moszkvai kommunista párttitkár, aki egyébként osztrák állampolgár. Schuler a st. denisi népgyűlésen nagy beszédet mondott, amelyben azt követelte, fokozza a párt a hadsereg kebelén belül kifejtett antimilitarista propagandát. Schulert letartózttaása alkalmából alaposan megmotozták, útlevelén kívül azonban semmit sem találtak nála. Az útlevelet a moszkvai osztrák konzulátus állította ki. A különböző vízumokból megállapítást nyert, hogy Schuler Párizsba érkezése előtt hosszabb időt töltött Bécsben, Berlinben, Brüsszelben és Londonban is. A letartóztatott kommunista párttitkár hevesen tiltakozott őrizetbevétele ellen s egyre csak azt hangsúlyozta, hogy húsvéti üdülésre jött Párizsba. A belügyminisztérium körlevelet intézett az egyes rendőrprefektusokhoz, amelyben emlékezteti őket arra, hogy a választási küzdelem tartama alatt semmiféle politikai beszédet sem szabad továbbítani rádió útján. A rendelet nemcsak az állami, hanem valamennyi magán-rádióállomásra is vonatkozik. Dálnoky-Kováts előadása a Cobden Szövetségben az életszínvonal alakulásáról Dálnoky-Kováts Jenő, az Országos Iparegyesület igazgatója, kedden este rendkívül érdekes előadást tartott a Cobden Szövetség szemináriumában Az életszínvonal alakulása címmel. A nagy tetszéssel fogadott előadást a következőkben ismertetjük: A közszükségleti cikkek árszínvonalának indexszáma aranykoronában kifejezve azt mutatja, hogy az első háborús év a közszükségleti cikkek átlagos árát 26,7 százalékkal drágította. Ez a drágasági színvonal körülbelül megmarad a háború utolsó évéig, 1918-ig, amely időponttól kezdve az árak nem tudják követni a korona romlásának mértékét és aranykoronában kifejezve, a közszükségleti cikkek átlagos árszínvonala csaknem 50 százalékkal marad az aranyparitás alatt. A valóságban tehát aranykoronában kifejezve a békeévekhez viszonyítva körülbelül 50 százalékos olcsóbbodás volt tapasztalható éppen azokban az években, amikor a közönség elviselhetetlennek találta a drágaságot. 1924-től kezdve az árak ismét túlhaladják az aranyparitást és ma a békeévekhez viszonyítva aranykoronában a drágulás 16,4 százalék. A külföld drágasági index számlai bizonyítják, hogy Magyarország nemzetközi viszonylatban az olcsóbb országok közé tartozik. A magyarországi 16 százalékos drágulással szemben aranykoronában kifejezve, Németországban 51, Svájcban 62, Angliában 68, Svédországban 71 százalék drágulás tapasztalható. Az árak emelkedése azonban egymagában nem jelent drágaságot, csupán akkor, ha a jövedelmek nem tartanak lépést az árak emelkedésével. A szakmunkások órakeresete a háború első évében aranykoronában kifejezve mintegy 20 százalékkal az aranyparitás alá esett, a háború utáni három év folyamán pedig a veszteség körülbelül 80 százalék. Ettől kezdve emelkednek az órakeresetek és ma már 14,3%-kal állanak aranyparitás fölött. A napszámosok aranykoronában kifejezett órakeresete az elmúlt 13 év alatt körülbelül azonosan alakul és ma ll.1%-kal haladja túl az aranyparitást. Ha azonban arányba hozzuk a közszükségleti cikkek indexszámát a munkabérek indexszámával, azt látjuk, hogy a szakmun- iffmírni flfja a 'Mkánsziser ősidők óta szuverén gyógyhely© a csúzos, köszvényes betegségeknek. Ideális gyógyujt a Tyss'enia Paiaca' Iszapfürdők andzsan) Uignatytis» ahol a napi penzióár És a aíl I «& ital Ke. 45 nél kezdődik. Prospektus, vizuraszerzés : EISNER drogéria, Budapest, VI., Andrássy ut 37. Tel: T. 285-24 mások életszínvonala a háború első évében mintegy 35% csökkenést mutat, amely 1919-ben 74%-ra fokozódik. Ettől kezdve javulás következik be és a mai órakeresetek csupán 10% -kal maradnak el a békeparitás mögött. Anapszámos életszínvonalának alakulása valamivel kedvezőbb és míg a mélyponton 1919-ben életszínvonalvesztesége 70%, a mai órakeresete csupán 4%-kal marad el a békeparitástól. Vannak azonban ipari szakmák, amelyek órakeresete lényegesen magasabb életszínvonalat biztosít, így például a sütőiparban 28.9%-kal, a textiliparban 37.8%-kal, a nyomdaiparban 43.1%-kal, a bányaiparban 58.2%-kal haladja túl a békeparitást. A szellemi munkások életszínvonalának alakulása sokkal szomorúbb képet ad. A magántisztviselők életszínvonalának vesztesége már a háború első évében több mint 40%, 1919-ben pedig meghaladja a 80%-ot is. 1921 óta fokozódó javulás következik be és ma a magántisztviselők életszínvonala 12%-kal van a háború előtti életszínvonal mögött. A köztisztviselők életszínvonaláról szólva, ezek életszínvonal-változása a különböző fizetési osztályokban teljesen elütő és míg például a legkritikusabb esztendőben, 1921-ben a II. fizetési osztályú köztisztviselő kénytelen volt megelégedni a háború előtti életszínvonalának 7.8%-ával, addig ugyanekkor a X. fizetési osztályú köztisztviselő életszínvonalának 21.3%-át biztosíthatta keresetéből. Ettől kezdve a különböző fizetési osztályok között bizonyos kiegyenlítődés következett be és ma a legmagasabb fizetési osztályú köztisztviselő életszínvonala 34,2%-kal, a X. fizetési osztályú tisztviselőé 2,8%-kal marad a háború előtti életszínvonal mögött. Átlagban véve a köztisztviselők életszínvonala a háború első évében mintegy 15% csökkenést mutat, a csökkenés fokozódik 1919-ig, amikor a csökkenés 87%. Ettől kezdve javulás tapasztalható és ma átlagban véve a köztisztviselő életszínvonal-vesztesége 11,5%. Az elmúlt 13 év alatt átlagban a békéhez viszonyítva, az ipari szakmunkások életszínvonal-vesztesége 37.5%, a napszámosé 32.7%, a magántisztviselőé 49.7%, a köztisztviselőé 51.5% volt. Ha az átlagos jövedelmeket vesszük alapul, ez a veszteség az elmúlt 13 év alatt a szakmunkásoknál 8720 aranykorona, a napszámosoknál 3933, a magántisztviselőknél 21.215, a köztisztviselőknél 27.550 aranykorona volt. A has teltsége, szívtáji fájdalmak és az emésztési nehézségek a természetes „Ferenc József“ keserűvíz használata által megszüntethetők és az agy, a szem, tüdő vagy szív felé irányuló vértolulások ellensúlyozhatók. Gyomor- és bélspecialisták igazolják, hogy a Ferenc József vízzel, különösen az ülő életmód következtében jelentkező bajoknál, nagyon kedvező eredményeket érnek el. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben. Nagy az öröm kormánypárti berkekben: büszkén jelentik, hogy az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár ügye nem kerül le a közgyűlés napirendjéről. Nem kerül le. Hiába bizonyították be a baloldal pártjai, hogy az üzlet katasztrófálisan rossz, a jobboldal ragaszkodik hozzá. Hiába derült ki, hogy a néhány milliós terhen kívül, melyet világosan látott mindenki, a váltótárca egyes tételei újabb milliókat rejthettek vagy rejtettek — a jobboldal ragaszkodik hozzá. S még egy kis kárörvendés is csendül hangjukban: lám, hiába érezte magát győztesnek a polgárság. Hiába deficit, hiába ingadozás, hiába a nem egészen aranyfedezetű váltótárca — korai öröm. Ez mind nem fontos. Fontos csak a gőgös akarat. Akarják, tehát meg fogják szavazni. Mit nekik egy kis váltótárca. Ha vasvillák potyognak az égből, ha még akkorát kell a pótadó présén szorítani, ha fellázadnak a tengerek és hullámzani kezdenek a földek, a többség megszavazza, örvendj, budapesti adófizető az örvendezőkkel. Ők tudják, minek örülnek. Annak talán nem, hogy a fővárosnak lesz egy rossz üzlete. (Feltenni sem akarjuk.) Annak sem, hogy ez a rossz üzlet megint csak pénzt nyer. Csak annak örülhetnek, hogy igazságon, jószándékon győzött a többségi akarat. „Szilárd világ“ fintorította el orrát a költő. A mi szörnyű labilitásunkban ez tényleg a legszilárdabb pont. A többségi erő. Mint a vasnehezék a fuldokló zsebében. 1 . Nem engedi a szabad levegőre. ___ (b.) — Budapest husvétja. A Feltámadás kettős ünnepén Budapest lakói a husvéti örömök reményétől megújhodó életkedvvel elözönlötték a fővárosnak azokat a helyeit, ahol minden teremtett lélek ősi nosztalgiájával ölelhették szívükbe az ég kékjét, a nap aranyát és a zsendülő élet világos zöldjét. A Városligetben és a többi népligetben, meg a budai hegyekben tarka szerpentinben kígyózott a kiránduló pestiek tömege és évek óta nem volt olyan népes a gellérthegyi búcsú, mint az idén. A Citadella komor falai közül a vásári sátrak világában a késő esti órákig adta át magát a főváros fiatalsága a húsvét apró kedves szórakozásainak. A városligeti „vurstli“-ban a béke éveire emlékeztető mozgalmasságú élet zajlott és a dumaparti korzókon is ezrével hullámzott a tavasz verőfényeiben sütkérező közönség. A húsvétvasárnapi körmenetben tízezrek vettek részt és a Feltámadást áhítattal ünneplők zsúfolásig megtöltötték a főváros templomait az ünnepi istentiszteletekre. Budapest húsvétja tehát külsőségeiben meglehetősen színes és vidám volt, két napra marketizálta a főváros megnehezült életeinek fájdalmait és jókedvvel álcázta azt a szomorúságát, amellyel a holnap gondjai várták. — Olasz képviselők jönnek Budapestre. A magyar képviselők olaszországi látogatását az olasz parlament tagjai már régebben készülnek visszaadni. Több ízben volt már arról szó, hogy az olasz képviselők rövidesen Magyarországra jönnek, a tervbe vett utazást azonban mindig elhalasztották. Most azután a képviselőház elnöksége értesítést kapott az olasz parlamenttől, hogy az olasz politikusok rövidesen visszaadják a magyar képviselők látogatását. Valószínű, hogy körülbelül negyven-ötven olasz képviselő április 17-én érkezik Budapestre és tíz napig marad Magyarországon. Szó van arról is, hogy a képviselőkkel együtt részt vesz a magyarországi utazásban Fedele olasz kultuszminiszter és Federzoni belügyminiszter is. A kormánypárt előkészítőbizottságot alakít, amely kidolgozza az olasz képviselők fogadtatásának és itt tartózkodásának teljes programját. Szombaton érkezik haza a főváros amerikai küldöttsége. A főváros Kossuthküldöttsége — mint már jelentettük — több napot töltött Londonban és Rothermere lord meglátogatása után hétfőn utazott el Párizsba, ahol a Hotel de Pont Royal-ban szállottak meg. A küldöttség csütörtökön este nyolc órakor indul haza Budapestre Sipőcz Jenő polgármester vezetésével. Ilyenformán az amerikai delegátusok szombat reggel érkeznek haza. A pályaudvaron különösebb fogadtatás nem lesz, csupán a tanács és a törvényhatóság néhány tagja lesz jelen az érkezésnél. — Bestiális merénylet egy nyolcéves kislány ellen. Miskolcról jelenti a Magyar Hírlap tudósítója, Tamás Lajos munkás hétfő délután részeg állapotban egy 8 éves kislányt cukorral egy lakatlan épületbe csalt s ott erkölcstelen merényletet követett el ellene. A kislányt eszméletlen állapotban vitték be a miskolci Erzsébet-kórházba. A bestiális munkást letartóztatták. — Schandl Károlyt kihallgatáson fogadta a kormányzó. A kormányzó ma délelőtt magánkihallgatáson fogadta dr. Schandl Károly államtitkárt, az O. K. H. alelnök-vezérigazgatóját, aki a minap kapott magas kitüntetést köszönte meg, egyben előterjesztette az O. K. H.-ra vonatkozó munkaprogramját. Csathó Ferenc, a budapesti ítélőtábla nyugalmazott elnöke meghalt. A magyar bírói karnak egy kivételes tehetségű, régi bírája, Csathó Ferenc v. b. t. t., a budapesti ítélőtábla nyugalmazott elnöke 83 éves korában Budapesten elhunyt. Csathó Ferenc 1845 június 29-én született Nagyváradon. Jogi tanulmányait a nagyváradi, majd a pozsonyi jogakadémián végezte s előbb szülővárosának szolgálatába állott, majd pedig a budapesti ítélőtáblához került. 1889-ben lett táblabíró és két évvel később már a debreceni táblának tanácselnökévé nevezték ki. 1893-ban kúriai bíró lett és a marosvásárhelyi, majd pedig a szegedi táblának az elnöke. Tanácselnöki rangban 1905-ben a kúriához került és 1904-ben nevezték ki a budapesti ítélőtábla elnökévé, amely tisztségét egészen 1915-ig, nyugalombavonulásáig viselte. Az igazságszolgáltatás terén szerzett érdemeiért a király 1908-ban valóságos belső titkos tanácsosi címet adományozott neki, özvegye, leánya Halász Jenőné és fia, Csathó Kálmán, az ismert író gyászolják. Degré Miklós, a budapesti ítélőtábla elnöke, amikor értesült Csathó Ferenci haláláról, teljes ülésre hívta egybe az ítélőtáblát és az ülésen úgy határoztak, hogy Csathó Ferencet a tábla a maga halottjának tekinti. Holttestét az igazságügyi palota előcsarnokában ravatalozzák fel és innen temetik csütörtökön délután. A táblabíróság nevében • gyászbeszédet Degré Miklós, a tábla elnökei mondja. Csathó Ferenc, az elhunyt volt táblaelnök temetése csütörtökön délután négy órakor lesi a kúria épületéből. Repülem szombaton délelőtt tizenegy órakor a Ferenciek templomában. — Dr. Melly József előadása a kuruzslásról Az Országos Közegészségügyi Egyesület előadássorozatán kedden este dr. Melly József egyetemi magántanár tartott érdekes előadást a kuruzslásról. Ismertette a régi kuruzslófő életrajzát, visszamenőleg egészen Hypocratesig, aki az első ú. n. tudós kuruzsló volt és megalapítója a tudományos orvoslásnak. Ilyen kuruzsló volt Priessnitz is, aki tulajdonképpen greifenbergi paraszt volt. Még egy csomó kuruzslóról beszélt az előadó, így Kneipp páterről, aki minden baj okát a vérben látta. Majd a magyar kuruzslókat ismertette, akik között fontos szerepet játszottak a foghúzók, a maszszőrök és a hipnotizőrök. A kuruzslók — mondotta előadása további során Melly profeszszor — nagyon sok bajt idéztek elő, mert azok a betegek, akik még gyógyíthatók, feltétlenül elpusztulnak az ő kezük alatt. Kétségtelen azonban, hogy mindig sok hívük volt és a régi kuruzslók vagyonokat szereztek mesterségükkel. A kuruzslás elleni védekezés minden nemzet életében rendkívül fontos és ezért szükségesnek tartja az előadó, hogy mielőbb törvényerőre emelkedjék az a javaslat, amelyet még 1921-ben a székesfőváros tisztifőorvosa, dr. Végh János és dr. Flesch Nándor, az orvosszövetség akkori főtitkára készítettek el. Dr. Gerlóczy Zsigmond professzor mondott köszönetet dr. Melly Józsefnek a nagy érdeklődéssel hallgatott előadásért. — Motorkerékpár baleset Fabinyi Elek 44 éves légiforgalmi tisztviselő oldalkocsis motorkerékpárjával a Kerepesi út 63. számú ház előtt nekiment egy teherkocsinak. Az összeütközés következtében Fabinyi Elek motorkerékpárjáról lezuhant és súlyos sérüléseket szenvedett. A mentők a Rókus-kórházba szállították. A Magyar Jogászegylet és a Budapesti ügyvédi Kör április 11-én, szerdán este fél hét órakor együttes ülést tart az ügyvédi kamara dísztermében (V., Szemere ucca 10. I. emelet), amelyen Magyarország magánjogi törvénytervezetéről szóló javaslat ismertetését folytatják. Napirend: dr. Kolozsváry Bálint egyetemi tanár előadása a tulajdon, teleki szolgalmak, személyi szolgalmak, építményi jog második rész első és második cím 1—3. fejezete. Vendégeket szívesen látnak. Az előadás után társasvacsora lesz. — Tisza István-emléklakoma. A Tisza István Társas Kör, a Tisza István Emlékbizottsággal együttesen április 22-én este fél kilenc órakor a Hungária-szálló különtermében Tisza-emléklakomát rendez, amelyen az emlékbeszédet Scitovszky Béla belügyminiszter, a Tisza István Társas Kör választmányának tagja tartja. Felkértnek a tagok, hogy a vacsorán való részvételüket a titkárságnál (Károly körút 3.) írásiban vagy személyesen jelentsék be. * HREK ii—11 Szeixlet