Magyar Hirlap, 1929. szeptember (39. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-03 / 198. szám

4 1929 szeptember 3. HÍRLAP Lázasan folyik a nyomozás a b­elügyminisztériumi titok­zatos rablótámadás ügyében Hétfőn éjszakáig még nem jutott pozitív nyomra a rend­őrség • Kiadták a rejtélyes rablótámadók személyleírását A bűnügyek történetében szinte példát­lanul álló rejtélyes rablótámadás történt hétfőn reggel kilenc órakor a belügyminisz­tériumnak abban a helyiségében ahol a rendőrfőparancsnokság házipénztára van el­helyezve. Hétfőn reggel a belügyminiszté­rium tisztviselői arra lettek figyelmesek, hogy a földszinti folyosó egyik ajtajában Csizmás Oktávián igazgató, a gazda­sági pénztár vezetője segítségért kiál­­tozik. Több tisztviselő vette körül Csizmás igaz­gatót, akiinek arcát, ruháját vöröses színű folyadék tarkította. A gazdasági pénztár ve­zetője izgatott hangon mesélte el, hogy vak­merő módon néhány perccel előbb két férfi megtámadta, szemébe kábító folyadékot öntött és azután kirabolta a házi pénztárt. A belügyminisztérium tisztviselői azonnal intézkedtek, hogy az összes ajtókat zárják le és az esetről ugyanekkor telefonértesítés ment a főkapitányságra és az első kerületi kapitányságra. A főkapitányságról Doming Henrik főkapitányhelyettes, a bűnügyi osz­tály vezetője, Angyal László detektív-főcso­­portvezető és Nagy Dénes detektívfőfelügyelő a riadó­autón robogott ki a belügyminisz­tériumba egy csoport detektívvel, ugyan­ekkor érkezett oda Szacsvay rendőrf­­taná­csos is, az I. kerületi rendőrkapitányság ve­zetője. Doming Henrik főkapitányhelyettes azonnal hozzálátott Csizmás Oktavián kihallgatásához, aki elmondotta, hogy reggel nyolc óra körül hivatali szobájába, ahol egyedül ült, két öltözött férfi lépett bel. Az egyik negyven-negyvenöt év körüli, jól megtermett ember volt, szürke ruhát viselt, a másik feltűnően magas, világosruhás férfi volt. Mikor beléptek a földszinti irodahelyi­ségbe, arra kérték az igazgatót, hogy mu­tassa meg, merre van a postahivatal. Ő felállt, az ajtó felé akart menni, ebben a pillanatban az egyik férfi maró folya­dékot öntött a szemébe, amelytől el­ájult. Mintegy félálomban látta, amint az egyik férfi a páncélszekrényhez ugrik és bele­markol a pénzbe. Később magához tért, volt annyi ereje, hogy az ajtóhoz siessen és segítséget hívjon. A pénztárból — mint később megállapították — közel hétezer pengő tűnt el. A detektívek Csizmás kihallgatása köz­ben átkutatták a helyiségeket, kihallgatták a portásokat, az ajtóknál álló altiszteket, de egyikük se látott olyan személyleírású fér­fiakat, mint amilyenek a megtámadott igaz­gató leírásában szerepelnek. Ujjlenyomatot, amely a nyomozás szempontjából értékes lehetne, nem sikerült találni, mert az éteres üveget, amelyben a maró folyadék volt, már többen összefogdosták, úgyhogy azon több ujjlenyomat van. Azt is megállapították, hogy az üvegben, melynek tartalmától elkábult Csizmás Oktávián, éterben feloldott paprika volt, azonban az üvegcsén nincs olyan cédula, amelyről megállapítható lenne, hogy hol adták ki az üveget. A rendőrségi nyomozás a délutáni órákban is teljes erővel folyt, de nem tudott pozi­tív eredményeket felmutatni. Csizmás Oktávián több homályos pontra vonatkozó­lag mondta jegyzőkönyvbe megfigyeléseit és részletes leírást adott a támadóiról. Elmon­dotta, hogy az a pénz, ami eltűnt a házipénztárból, tulajdonképpen szombaton folyt be. A minisztériumok rendesen postatakarék­pénztár útján folyósítanak kifizetéseket, de van egy rendelkezési alap abból a célból, hogy kisebb kiadásoknál ne kelljen mindig a postatakarékpénztárhoz bemenni. Ez a rendelkezési alap, mint a többi miniszté­riumban, a belügyminisztériumban is meg­van s körülbelül 5000 pengőre rúg. A hónap folyamán történt kiadások összegével le­csökkent rendelkezési alapot a hónap végén kiegészítik 5000 pengőre. Ez a kiegészítés került be szombaton a pénztárba. Azonkívül több olyan tisztviselő fizetése is bent volt a pénztárban, akik az iroda tisztviselői lét­számából szabadságon vannak s ezért nem vették még fel a fizetésüket Ebből a pénz­ből vittek el a támadók 5—6000 pengő körüli összeget. A belügyminisztériumnak három kapuja van s a kapuknál szolgálatot teljesítő mind a három portást a délután folya­mán kihallgatta a rendőrség, de egyikük sem látott gyanús egyéneket abban az időben, úgyhogy az ő révükön semmi­féle felvilágosításhoz nem jutott a rend­őrség. A nyomozás tovább folyik és remélik, hogy rövidesen sikerül fényt deríteni a rejtélyes és szinte fantasztikum számba menő rabló­­támadás ügyében. A rablótámadással kapcsolatban a rend­őrség egyébként a következő személyleírá­sokat adta ki: Az egyik támadó körülbelül 170 centi­méter magas, erős, zömök testalkatú, 40—45 év körüli, jobb iparos külsejű férfi, aki erős hangon beszélt, orra kissé széles, arca telt, kerek, barna haját oldalt választva hordja, bajusza fekete, nyírott, borotvált állú. Sötét­szürke zakóruhát, kemény duplagallért, fe­kete félcipőt viselt. A másik 30—32 év körüli, ugyancsak iparos külsejű, szikár termetű férfi, akinek magas­sága 174—175 centiméter, haja barna, rövid, borotvált bajuszú és állú. Világosszürke öltönyt, kemény gallért és fekete cipőt hor­dott. A rendőrség a nyomozást folytatja. A Haggenmacher Kőbányai és­­ Budafoki Sörgyárak Rt. igazgató-­­­sága, felügyelőbizottsága és tiszt­­viselőkara mély fájdalommal je­­­­lenti, hogy a vállalatnak éveken ái­nt igazgatósági tagja és műszaki­­ igazgatója­­ Hausier Frigyes úr , 1929 szeptember 1-én elhunyt.­­ A megboldogult páratlan szaktu- I dását és fáradhatatlan tetterejét I teljes odaadással vállalatunknak I szentelte. Törhetetlen munkaszere­­tetével mindnyájunknak követendő I példát mutatott; jellemének tiszta- I­ságával, valamint munkatársaival | való együttérzésével mindnyájunk I szeretetét és becsülését biztosította­­ magának. Földi maradványai 1929 szep­­­­tember 3-án délután 5 órakor a kerepesi úti temetőben a róm. kat. egyház szertartásai szerint helyez­­­­tetnek örök nyugalomra.­­ Budapest, 1929 szeptember hó 3’-án.­­ Emlékét mindenkor kegyelettel fogjuk megőrizni! Iratokat ismertettek a Tuka-pör hétfői főtárgyalásán Pozsonyból jelentik: A dr. Tuka és társai ellen folyó per hatodik hete ma reggel fél 9 órakor az iratok felolvasásának folytatásá­val kezdődött. Felolvasták a szlovák néppárt szervezeti szabályzatát, majd a Rodobrana katonai mintára megalkotott gyakorlatainak irány­vonalait. Snacky itt kijelentette, hogy csu­pán fegyvertelen kiképzésről volt szó. Amikor a lefoglalt számadások felolvasá­sára került a sor, Tuka közölte, hogy mint az anya- és csecsemővédő egyesület vezető­tagja, három vállalatot vezetett, még­pedig az Elit-m­ozgót, az ABC fogyasztási szövet­kezetét és a Kinax gépműhelyt. A három vállalat bankbetétjei­­fölött ő disz­ponált a szükség szerint és kész minden té­telről felvilágosítást adni. Felolvasták azután azokat az iratokat, amelyek Tuka és Tisseyre volt francia kép­viselő 1924. évi találkozásával foglalkoznak, amikor Tisseyre könyve számára anyagot akart szerezni a politikai és gazdasági életről. A lengyel vonatkozású iratanyaggal kap­csolatosan kijelentette dr. Tuka, hogy annak­idején, amikor Varsóban tartózkodott, a len­gyel szejm elnökénél és a külügyminiszté­riumban panaszkodott, hogy Lengyelország­ban nagyon keveset foglalkoznak szlovák ügyekkel. Unger: Hogyan utaznak a szlovák emigránsok című röpiratát Tuka postán a parlamentben kapta kézhez. A rendelkezési alap számadásainak felol­vasása előtt dr. Tuka a nyilvánosság kizá­rását kérte, a bíróság azonban kívánságának nem adott helyet. Tuka ezután ismertette, hogy kitől kapott pénzeket alapja javára és milyen célra teljesített kifizetéseket. A Rodobrana és folyóirata számára össze­sen 75.000 koronát adott ki 1923-tól 1926-ig. A tárgyalást ezután egy órakor másnapra halasztották. Kétségbeesett szülők harca a teljes egyetemi tanszabadságért A vasárnapi szü­­ői nagygyűlés teljes tanszabadságot követelt az összes diákok számára . Szerdán megy a szülők küldöttsége a kultuszminiszterhez Vasárnap délelőtt az Országos Iparegyesü­letben a főiskolai és középiskolai hallgatók szüleinek egyesülete népes nagygyűlést ren­dezett, hogy demonstráljon ama kultuszmi­niszteri rendelet ellen, amely ismét a mini­mumra akarja korlátozni a főiskolákra föl­vehető hallgatók számát. Lázár Miklós el­nökölt a nagygyűlésen. Megnyitó beszédében kifejezést adott a megjelentek kívánságának. — Első kérésünk az, — mondotta Lázár Miklós —, hogy a budapesti egyetemekre minden fővá­rosi adófizető polgár fiát, aki a törvé­nyes és szükséges kellékekkel rendelke­zik, vegyék fel. A másik kérésünk az, hogy ne történhessék meg egyetlen budapesti polgár fiával sem, hogy elviselhetetlen anyagi áldozatok árán vidéki egyetemeken legyen kénytelen tanul­mányait folytatni. Lázár Miklós azután utalt arra a furcsa helyzetre, hogy tőzsgyökeres budapesti pol­gár a mai gazdasági helyzetben vidéken kénytelen neveltetni a fiát ugyanakkor, ami­kor a vidéki adófizető polgár kénytelen vi­szont Budapestre küldeni a gyermekét, hogy az tanulmányait folytathassa.­ ­ A tanszabadság épolyan alkotmányos biztosíték, mint a gyülekezési jog, a sajtó­­szabadság vagy a választások tisztasága. Ez a mai nagygyűlés megdöngeti a kultuszmi­nisztérium kapuját és figyelmezteti a kul­tuszkormányt arra, hogy egész kultúrpolitikai és gazdasági rend­szerünknek meg kell változnia, mert különben elkerülhetetlenül bekövetke­zik a magyar értelmiség Szedánja. Ez a kultúrpolitika katasztrófába sodorja az egész magyar értelmiséget, amelyet zá­logházakkal és pumpkasszákkal próbálnak szanálni. Felvesszük a harcot minden ta­­nulni vágyó, arra érdemes magyar gyerek érdekében, bár a fiúk és szülők igazi meg­próbáltatása akkor kezdődik, amikor a dip­loma berámázva függ a falon, de nem tud megélhetést biztosítani. — Új utakat kell teremteni a megélhe­tésre, ez az igazi első faladata a mai kor­mányzatnak. De ez a szociális és kulturális probléma nem oldható meg fordított spártai rendszerrel. A mai tarpei szikláról nem a szellemi nyomorékokat taszítják le, hanem azokat, akiknek hiányzik a protekciójuk. Lázár Miklósnak lelkes éljenzéssel foga­dott megnyitó beszéde után dr. Vajda József szólalt fel, majd dr. timótfalvi Nagy János előterjesztette a határozati javaslatot, amelyben kéri a nagygyűlés a kultusz­­minisztert, hogy minden diákot a­­lakhelyéhez legköze­lebb eső egyetemre vegyenek föl s a más egyetemeken töltött féléveket min­denütt fogadják el érvényesnek. Szabályozzák újra a külföldi diplomák nosztrifikálását s ebben a kérdésben hívjon össze sürgősen ankétot a kultuszminiszter. A határozati javaslat elfogadása után Lázár Miklós bejelentette, hogy a szervező­­bizottság Rassay Károlyt kérte fel arra. Kean NÁDOR PENSIÓ Budapest, Nádor ucca 24. Telefon : Aut. 266—49. Kényelmes modern családi otthon. Szabadság törvé nye 16 szobáit. Elsőrendű ellátás Figyelmes kiszolgálás. Hosszabb tartózkodás esetén külön megegyezés szerinti árak. hogy a szülők küldöttségét a kultuszminisz­ter elé vezesse. Rassay vállalta a megbízást és szerdán dr. bikafalvi Máthé Dezsővel, dr. Vajda Józseffel, dr. timótfalvi Nagy János­sal, Berinkey Gyulával, Vidacs Istvánnal, dr. Kovalóczy Dezsővel, Ney Rezsővel és Steiner Jánossal a kultuszminiszterhez megy és megindokolja a miniszter előtt a nagy­gyűlés határozatait. Lázár Miklósnak lelkesedéssel fogadott bejelentése után a nagygyűlés véget ért. Megrohanták a diákok a pesti egyetemeket Hétfőn délelőtt benépesedett az egyete­mek környéke. A dekanátusok és a kresztu­­rák valósággal ostrom alatt állottak, min­denki aziránt érdeklődött, mennyien jelent­keztek az első félévre. A hírek szerint nincs egyetlen fakultás sem, ahol kétszer­, sőt háromszor annyi hallgató ne jelentkezett volna, mint amennyit a kultuszminiszter rendelete megenged. Legsúlyosabb a helyzet a jogi fakultáson. Tavaly még 550 hallgatót lehetett fel­venni, az idén viszont, bár ezer jelent­kező van, a miniszter háromszázra kontingentálta a felvehető hallgatók számát. Mivel maga a fakultás tanári kara is be­látta, hogy a helyzet így lehetetlen, admi­nisztratív úton már most megtörténtek a lépések, hogy a kuluszminisztertől a létszám felemelését kérjék. A bölcsészeti fakultáson hatszázan je­lentkeztek az idén, viszont csak kétszáz hallgatót lehet a rendelet alapján fel­venni. Az orvosi fakultáson 332 felvé­teli kérvényt nyújtottak be, viszont csak 160 elsőéves hallgatót szabad fel­venni. Az orvosegyetem pénteken kari ülést tart, amelyen arról döntenek: javasolják-e a kul­tuszminiszternek a létszámemelést. A köz­­gazdasági egyetemen az idén 300 hallgatót lehet felvenni, bár több mint 500 felvételi kérvény futott be. Érdekes, hogy a Műegye­temen, ahol 300 új hallgatót vehetnek fel, alig jelentkeztek többen a megengedett számnál. A kultuszminiszter nyilatkozata a „létszámcsökkentés“ okairól Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter­ már nyilatkozott ebben a kérdésben. Sze­rinte azért kellett a jogi karra felvehető hall­gatók számát ilyen alacsonyan — 300-ban — szabni meg, mert a jogi kar még most sem kandidált a római jog II. tanszékére ta­nárt és bár ő figyelmeztette a kart, hogy amíg ez a kandidálás meg nem történik, a karra felvehető hallgatók száma nem lehet magas, mert egy tanár háromszáznál több hallgatót nem tud ellátni, a kar döntése mégis húzódott és ma sincs betöltve a második római jogi tanszék. A másik ok a miniszter szerint az, hogy visz­­sza kellett a katonaságnak adni a Horthy­­kollégium egyik pavilionját, amiért is 350-nel csökkent Budapesten az internátusi helyek száma. A miniszter kijelentette, hogy ő nem akarja elzárni a vidéki fiúkat attól, hogy a budapesti egyetemre jöjjenek, sőt szeretné, ha minden hallgató egy-két sze­mesztert töltene Budapesten, ellenben nem helyesli az ifjúságnak Budapestre való cső­dülését, főként az elsőéves hallgatókat ille­tően, mert igen sokan nem tanulmányi okokból, hanem más célokból tódulnak Bu­dapestre. Az internátusokban van fegyelem, viszont a hónapos szobákban senki sem ügyel fel a vidékiek fizikai és erkölcsi érde­keire. Kérte az egyetemeket, hogy a jeles éret­teket mindenesetre vegyék fel és még a látszatát is kerüljék annak, mintha a numerus claususnak felekezeti éle lenne. — Sajnos, — tette hozzá a miniszter — a megszigorítás fennáll, bár ő ezt nem csinálta volna meg, ígéri azonban, hogy amíg ő lesz miniszter, addig semmi körülmények között nem lehet a numerus claususnak még csak antiszemita mellékíze sem. Sajnos, arról szó sem lehet, hogy nagy arányokban emelje a kontingenst, hszen az a numerus clausus megszüntetését jelentené. Ha a vidékiek a vidéki egyetemekre akarnának beiratkozni, akkor sokkal könnyebben mennének a dol­gok, mert nem lenne ez a nagy torlódás a budapesti főiskolákon. L­evélpapírok, töltőtollak, Kőrös Dezső iskolaszerek ETM~* Telefon: József 54-580

Next