Magyar Hirlap, 1930. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

4 . 1S50 jatroSr­­!«_______________ HÍRLAP ^ ^^iHixfAdtcaBxrO ro^meE; it KIMERŐ HELYEI 5 i‘­. y: 1 Fafak­ritr ftniigll Marv tomat rrmdiglSjt I­I !va& Potchy Dohány a. SS. VI., Thököly At 44. J.. » u_j nif.rmM Mfixner GonHi Tend«Kl«jr 9C^?tAle rv“ Miri« IV- K^kemen n«a l* 1 V*14ro w*a­­­li ado, Jane! vwKttjISp |.nm Mutt y»Bdi*l«|e !■• Krii^* kSnit 6--10. 10., Károly király út 13. pár«r tinó* TrnAéglök­ I ffch*.* Sír#*# Wnj“"CC« 7‘ ' VHJ., Rákócd út 1. Felírnám» Gyula vendéglője Ben Rendi rendexlel* I.. Szent Gellért tér 3. ^ U­, Marsit körút 8. Po«eh Jérset Te»4égí«i* Wrí T»«m »«ndíílök­ VUI" 16^se, Wrút 3' 1 EV., Vimhir körút 16. p»«], Gyula „Virágbokor 4' Brans lakai) vendégisir vendéjW. V.. Jóraci tér 1. VIB, Baross ucca 57. p««eh Károly vendéglőjt Erdei Banaié körút 1 VI. . fülarínhái see# A» Stefánis-úíleren» „_. .. VI.. Téré* körút 15. Mii Jénait vendéglői« VII. Thököly út 4. Steiner Anni» vendéglöje V. Személynök ucca 7. 'vtTSlJfa* ****** Stim Ferepe vesdéglíj. vru utysb w «• y.. Berlini tér 4. Kaieef Jim* veodetfij* „ , n.u VtTT tér 8. SMDO '* ,tDCDf€e«a «He* VUI., Jtíta tér e. rfm4 TO­­ ?li]iócá *t 88. Kiemel»«!* F. wndégléje Szorjek István »endigt«* VUI., Nepsrfaháa ncea 39. VL. Hungária út 56. R«t*!w*v F. rendéjflíje mm tfeilé „g.ent latrán“ VUL. Mset körút 65. rendé*!«. I.. Alagút u. 5. Sz.as* Gésa rendistől« Varsa Jénes rendéglöje VT, Nagymesé neca 11. L. Vár, Tárnok neca 10. Maidé Antal rendeglöj*. Weldinfer F. rendéslöj« V., Dorottya ueca 11. II. Batthyány tér 1 . ........ ." ‘ I tár» való csábítást, de bűncselekmény a /Hamisított kábító­szeres forgalombahozatala ig. A bűn felé* három hónaptól két évig ter­­­jedő fogház. Ha a bűncselekményt elkövető egyén külföldi, akkor kitoloncolják és ki­tiltják Franciaországból. -Jói.—Ez különösen fontos — folytatta­­ Bergard rendőrf­elügyelő, — mert a kokain­üzérek legnagyobb része nem francia.­­ A kábítószereket vagy matrózok csem* *­­­pészik hajókon, vagy pedig a darm* stadli gyárból hozzák, kizárólag ezzel foglalkozó csempészek. — Tiszta kokain alig van forgalomban iis .üzérek csaknem minden esetben ártalmat­lan fehér pofokkal keverik a kokaint, hogy éttek is többet keressenek. Az árusítás és a Szakas­z helyiségekben, mulatóhelyiségekben fő magánlakásokban folyik. 1 ._ Az elmúlt év folyamán kétszázhuszo­n­­m titkos kokaincsempészt és azért leplez-­­tünk le, míg 1627-ben négyszázkilencvenet, tehát a rendőrség erélyes és megfeszített munkával máris jelentékeny eredményt ért Az­ elmúlt évek folyamán összesen, mint­­egy hat kilogramm kokain került a rendőrség kezébe-Ennek a kokaintömegnek a kábítószer- piacon húszezer frank az értéke. . .Természetesen nagyon megnehezít munkánkat, hogy a kokainkereskedelem­ leg­­­nagyobb részét magánlakásokban bonyolít­ják le. Ez is erősen hozzájárul ahhoz, hogy éppen úgy, ahogy teljes lehetetlenség az­­ öngyilkosság megakadályozása, nem lehet a kábítószerek szenvedélyét sem megsemmisí­teni. Az fizetők pedig­ kihasználják, hogy egyes emberek rabjai ennek a szenvedélynek és " grammonként 160—200 frankért áru­sítják a kokaint és fényesen megélnek abból, hogy más em­bereke­t an­yiyilag és erkölcsileg tönkre tesznek. Egy bécsi gyáros öngyilkossága Bécsből jelentik.••' Feltűnést keltő öngyil­­kosság történt tegnap éjszaka Bécsben. Hals Moritz 57 éves gmmiám­gyáros pénzügyi nehézségek miatt megölte .. • ' ‘ magát. Midőn titkárnője m­a reggel 8 órakor belé­pett főnöke szobájába, ott találta Hals Moritzot élettelenül ,a dolgozószoba díványán. s Agyár­os- világítógázzal -mérgezte meg magát. Tizenkétezer kilométert gyalogolt két ausztráliai Capetowntól Kairóig (A Magyar Hírlap londoni tudósítójától.) Három nappal karácsony estéje előtt, decem­ber 21-én két poros, fáradt ember tűnt fel Kairó utcáin: Mr. Morson és Mr. Wilson, akik tizenöt és fél hónap előtt indultak el Capetownból, hogy gyalog tegyék meg az utat Afrika déli csúcsától Afrika északi csúcsáig. A két ausztráliai október 21-ike óta szakadat­lanul gyalogolt, hogy még karácsony előtt megérkezzenek útjuk céljához és ez alatt a két hónap alatt 2300 kilométer utat tettek meg, ugyanis ilyen messze van Gharb­antól Kairó. A tizenöt és fél hónap alatt összesen 1000 kilométeres utat tettek meg gyalog Marson és Wilton és ebből a rettentően hosszú útból mindössze ezer kilométert tettek meg csóna­kon olyan vidéken keresztül, ahol az árvizek miatt lehetetlen volt gyalog járni. A két ausztráliai súlyos szenvedéseken ment keresz­tül: nem volt vizük, nem volt eledelük, a nap pedig forrón tűzött a fejükre, úgy ahogyan csak az egyenlítő alatt tud tüzelni, de a két ausztráliai hallatlan akaratereje megküzdött minden nehézséggel. Maguk a benszülöttek nem sok bajt okoz­tak a gyaloglóknak, sőt a legtöbb helyen a négerek barátságosan fogadták őket, azonban Abesszínia határán azzal fogadták őket, hogy a fővárosból parancs érkezett, amely megtiltja nekik, hogy Abesszínia területén haladjanak át. Nem volt mit tenni s a két sportember óriási kerülőt tett, hogy így jusson el a Nílus völ­gyébe, de amikor Abesszínia legnyugatibb partjára érkeztek, újabb akadályra bukkan­tak: egy abesszíniai törzs, a mur­ék törzse éppen rablóhadjáratra készült Szudánba és így újabb óriási kitérőt kellett az ausztrá­liaiaknak tenniök. A benszülött kísérők ragaszkodása a ku­tatókhoz egyenesen megható volt, így például az egyik teherhordójuk, aki egészen Kairóig elkísérte őket, Észak-Rodézia egyik törzséhez tartozik. Ez az ember annak ellenére, hogy nem beszél sem angolul, sem arabul, csupán annak a hírére, hogy két fehér ember gyalog akar végigmenni Afrikán, há­romszáz kilométeren követte a már el­haladt expedíciót és felajánlotta a szol­gálatait. Ezt a benszülöttet a két ausztráliai magával akarja vinni Mebou­rneba. Marson és Wilson Kairóba érkezve, egy­előre még túlságosan fáradtak ahhoz, hogy részletesen beszámoljanak útjukról, azonban annyit máris kijelente­ttek, hogy a tapasztala­tok bőségesen megjutalmazták őket fáradsá­gukért és Afrika csodálatos növényzete, a gyö­nyörű tájékok és a benszülöttek barátságos­sága, véleményük szerint, igazságtalanná te­szik „a legsötétebb Afrika“ jelzőjét. 21 ezer magántisztviselő 43 ezer családtagot tart el Sorra vonulnak el előttünk közel huszon­­kétezer magántisztviselőnek születési hely és korcsoportok, családi állapot, vallás, nyelv­­ismeret és honosság szerint részletesen feldol­gozott személyi adatai. Majd műveltségi és vagyoni állapotukat boncolgatja a pártatlan kutatás. De a fővárosi statisztikai hivatal kitűnő igazgatójának, dr. Hlyefalvi S. Lajos­nak adatgyűjtése kiterjeszkedik a magán­tisztviselők életpályájának minden változá­sára. Beszámol fizetésükről és munkaidejük­ről. Ismerteti lakásviszonyaikat. És végül át­tekintő képet nyújt arról, hogy az utolsó tíz év alatt milyen foglalkozáscserére voltak kényszerítve és milyen előhaladást tettek mostani életpályájuk során. Ebből a változatos kaleidoszkópból rögzí­tünk meg most egy kár érdekesebb képet. Már említettük, hogy a magántisztviselő­­társadalom egynegyedrésze nő és felerészben 35 évesnél fiatalabb. Ezer közülük még húsz éves sincsen ugyan, de körülbelül ennyien már 60 életévükön is túl vannak. Alig fele­részük született csak Budapesten és majdnem felerészük izraelita vallású. A férfiak csoport­jának hatvan százaléka nős, a nő magántiszt­viselőknek azonban csak egyötöde van férj­nél. De amíg a nős magántisztviselők csoport­jának kétharmadrészéne­k van gyermeke, addig a férjes magántisztviselőneik még egy­harmadrészének a háza tájékát is alig népesítik be gyermekek. A túlnépesedés veszélye a magántisztvise­lőket tehát nem igen fenyegeti, bár az egyke vádjával sem igen illethetők. A gyermekkel bíró házas magántisztviselők között ugyanis csak a felerészüknek van csupán egyettemi gyermeke és egyharmadrészü­k kétgyermekes. De még a négynél több gyermekkel bírók száma is túl van a négyszázon, sőt 68 csa­ládban hatnál is több a gyermek. Amíg azon­­ban a nős magántisztviselők egyharmadrészé­­nek nincs egyetlen gyermeke sem, addig a férjes magántisztviselőnőknél még szomorúbb az arány. Itt ugyanis kétszer annyi gyermek­­telep­i házasságot látunk, mint ahány házas­ságból mégis született gyermek. Szomorúbb, hogy még a gyermekkel bíró férjes magán­­tisztviselőnek nagyobbik felének is csak egyetlen gyermeke van. A nős magántisztviselők nehéz életkörül­ményeit mutatják azok­ a számok, amelyek szerint ezer esetben a feleség is vállalt külön foglalkozást. Jellemző módon azonban itt már a gyermek­telen házaspárok száma csaknem kétszer­­annyi, mint ahol gyermek is van. Az összeírt gyermekes magántisztviség A családokban össze­sen 12.161 gyermeket találunk. Átlagban 1.8 gyermek jut minden családra. De ha a gyér­­telep-házasságokat is figyelembe vesszük, akkor a házas, özvegy és elvált magántiszt­viselőknél átlagban csak egy gyermek (pon­tosan 1.1) jut egy-egy házasságra, ami pedig ilyenformán mégis elvitathatatlan jel® az egy­kének! Pedig jelentékeny az olyan családok száma, amelyeknél » felnőtt gyermekek, mint kereső csa­­lád­tagok, ellátási díjat fizetve hozzá­járulnak a megélhetési nehézségek könnyítéséhez. Kereken hétezer családban találunk kereső családtagot és csak feler­észükben jutott egy családtag keresethez. Majdnem 1200 esetben három családtag is keres. Mégis össze-vissza csak alig több mint ezer olyan kereső család­tag van, akik ellátásukért fizetnek. Ezeknek felerésze ugyan csa­k havi száz pengőnél ki­sebb összeggel járul hozzá a család megélhe­tési költségeihez. Egyötödrészük azonban 150—200 pengő havi ellátási költséget is fizet. És több mint másfélszáz kereső családtag havi 250 pengőnél is magasabb ellátási díjjal járul a szükségletek fedezéséhez. Jelentős se­gítség ez nagyon. Különösen, ha elgondoljuk, hogy a magántisztviselők zöme, csaknem felé­rés­­e, föl­től 200 pengőig terjedő havi fize­tésből kénytelen élni — és több mint másfél­ezer olyan van közöttük, akinek havi 100 pengőt sem ér el e fizetése. Bár az összeírt 11.277 családos magán­­tisztviselőnek csak 12.464 gyermeke van, mégis az 21.432 magán őszi viselőre több mint 43.000 családtal eltart­ó fog hárul. A keresetképtelen szülők és más munkanél­küli rokonok duzzasztják ilyen nagyra ezt a számot. Eszerint, bár a tisztviselők felerésze nőtlen vagy hajadon, mégis átlag mindegyi­kükre jut két olyan hozzátartozó, akinek az ellátásáról kell gondoskodjunk. Érdekes, hogy ebben a tekintetben mind a férfiakra, mind a nőkre egyformán jut eltartott családtag. Az összeírt 15.645 férfinek ugyanis 31.624 csa­ládtagról kell gondoskodni. Az 5787 magán­­tisztviselőnő vékonyka fizetésére pedig 11.857 családtag van ráutalva. Bizony nem igen sok juthat egyre-egyre, különösen akkor, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a nők átlagos havi fizetése 150 pengő alatt van és csaknem egy ötödrészük havi 100 pengőt sem keres. De vannak közöttük szép számmal olyanok is, akik havi 50 pengőnél is kisebb fizetésért dolgoznak. És most gondoljuk hozzá, hogy nem egynek tíz — sőt ennél több csa­­ládtagot is kell eltartania a lehetetlenül szűkre szabott havi fixumokból. Több mint száz férfi tisztviselő­­ és 18 nő­tisztviselő akadt az összeírtak közt, akinek hatnál több családtag eltartásáról kellett gon­doskodni. A fővárosi statisztikai hivatal gondossága olyan messzemenőleg vizsgálta ezt a fontos kérdést, hogy kiterjesztette kutatásait az is­kolába járó gyermekekre is. És m­egállapí­totta, hogy a nős magántisztviselők között félszáznál több olyan apa van, akinek négy, vagy ennél több iskolás gyermeke okoz kült. nősebb költséget és gondot. De a férjes ma­­­gántisztviselőnőknél már egyetlen olyan sem akadt, akinek négynél több gyermeke jár iskolába. Sőt, amíg a nős magántisztviselők között több mint másfélszáznak van öt vagy ennél is több gyermeke, addig a férjes magán­­tisztviselőnők között mindössze három várt ilyen. (Legfeszelebbi számjunkban folytatjuk.)" Kipps H- G. Wells legderűsebb ■ regénye a „Magyar hírlap Könyvek" januári kötete „The story of a simple soul“ — egy jam­­­bor, egyszerű, szimpla lélek története: ezt az alcímet adta Wells a Kipps regényének. Kippset sema a családja, sem a neveltetése nem predesztinál­ta arra, hogy az élet bo­nyolultabb kérdéseivel foglalkozzék. De így is, a maga szűk körén belül is, elég probléma gyötörte, miközben a boldogulás útjait kereste. Hamar elkerült szülőfalujából és inas lett egy városi divatáruházban. A kereskedői segédek és inasok nem tartoznak a társada­lom legroroantikusabb alakjai közé és na-­­gyon kevés író méltatta őket figyelemre. Pe­­dig mennyi érdekes epizód van egy ilyen áruház kora hajnaltól késő estig tartó robot, jóban. Kipps bent lakott a boltban, szűk, marka és vasöklű főnöke élelmezte. A rang­­létre legalacsonyabb fokán állt. Istenei van­tak nemcsak a vevők, nemcsak a főnök úr, hanem az összes segédek és nála öregebb ina­sok is. Így múltak az évek, így jutott abba a korba, amikor a kamaszember lelkébe szint® brutális erővel hatol be az élet minden ragyog; Sása. Külső éleviszonyainak zordságába vala­hogy még beletörődött a fiatal Kipps. De volt két dolog, amely nem hagyta nyugodni. Elő­ször nagy-nagy tudatlansága, a műveltség hiánya, ami nagyon nyomta, aztán ... a Nő. Olvasni kezdett, beiratkozott mindenféle tan­folyamokra és kolléganői közt elsajátította a flörtölés alapismereteit. Ez volt a helyzet, amikor a nagy örökség váratlanul gazdag emberré tette Kippst. Most kezdődtek csak igazán a kompliká­­­ciók! Kipps pénze révén előkelőbb társa­­ságba jutott. Múltjánál fogva nem volt oda­­való és ezernyi kényes helyzetbe került. Olyan helyzetekbe, amelyek az olvasó szá­­mára hallatlanul mulatságosak, de Kippst részére annál kínosabbak­ volták-Az a mód, ahogy Wells levezeti Kipps fejlődését, asszimilációs törekvéseit és­­ külö­nös helyzetének egyetlen lehető megoldásán nemcsak regényben, de lélektani tanulmány­ban is megállta a helyét. Miként a tudós a mikroszkópja alá helyezett közönséges, víz­­ cseppben, Wells is rengeteg érdekes meg­­figyelnivalót talál egy „simple soul“ — egy egészen egyszerű lélek tanulmányozásában. * A 371 oldal terjedelmű regényt, művészi egész vászonkötésben a „Magyar Hírlap” előfizetői 1,60 pengő kedvezményes árért kaptak. Szerek" A miniszterelnök Apponyival és külöldi diplomatákkal tanácskozott A hágai út előtt kedden a magyar dele­­gáció tagjai folytatták a tanácskozásokhoz szükséges előkészületeket. A szakreferensek már teljesen összegyűjtötték az anyagot és a delegáció előtt útnak is indulnak, hogy még a konferencia megnyitását megelőzően Hágában legyenek. Bethlen István miniszter­elnök újév napján a kormány összes tagjai­val megjelenik a kormányzó előtt, hogy ez új év alkalmából üdvözöljék, csütörtök reg­gel pedig a miniszterelnök vezetésével a ma­gyar delegáció elutazik Hágába. Gróf Bethlen István miniszterelnök egyéb­ként kedden délelőtt felkereste Apponyi Al­bertet Verbőczy utcai palotájában és hosz­­szabb ideig tanácskozott vele. Apponyitól a miniszterelnök visszament a miniszter­­elnöki palotába és itt Walkó és Wekerle miniszterekkel tanácskozott. Később pedig de Asíts olasz ügyvivő, azután pedig de Vienne francia követ látogatását fogadta. Mindkét diplomata hosszabb ideig tartó lá­togatást tett a miniszterelnöknél. ...............................................mi....... Szovjetorosz foglyok szabadulása a mand­­zsúriai börtönökből Londonból jelentik, Szilveszter estéjén.­-* mukde­ni jellntések szerint — háromezer szovjet-orosz alattvaló szabadul a mandzsú­­riai börtönökből. A foglyokat rmnák idején az orosz—kínai konfliktussal kapcsolatban tartóztatták le a kínai hatóságok azzal az in­dokolással, hogy tiltott kommunista propa­gandát folytattak Mandzsúria területén. A háromezer politikai fogsng szabadonbocsá­­tása egyike volt az orosz és a mandzsuri­i kormány között létrejött fegyverszüneti megállapodások feltételeinek.

Next