Magyar Hirlap, 1930. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-02 / 27. szám

Vasárnap »RABILAL* HÍRLAP 1930 február ?. 13 Abdul Kadir herceg akkor is Budapesten marad, ha megkapja az örökségét Abdul Hamid örökösei egyességet kötnek a görög kormánnyal Törökországból való száműzetése után rö­vid időn belül ismert alakja lett Buda­pestnek Abdul Kadir herceg, aki annak idején 17 mil­liárd papírkoronával jött Budapestre és két év alatt az utolsó fillérig elköltötte ezt a hatalmas összeget. Sok kalandon, nehéz meg­próbáltatásokon ment keresztül a detronizált török uralkodóház tagja, akinek neve kü­lön­­b­öző ügyekkel kapcsolatosan csaknem na­ponta szerepelt a lapokban. Abdul Kadir herceget megviselték ezek a küzdelmek, megtört, szomorú ember lett, akinek különben megjelenésén, öltözködésén sem látszott, hogy királyi család tagja. Ami­kor megérkezett Budapestre, egy előkelő dunaparti szállóban appartementet bérelt, de később kiköltözött onnan s állandóan kopott felöltőben járt, amelynek már rojtosodott a széle. Abdul Kadir nem törődött sohasem a ruháival, csendes ember lett, esténként egy ferencvárosi kávéházban fitt magányosan és feketekávé mellett olvasgatta a külföldi la­pokat. Legutóbb szalonzenekart alakított s estén­ként egy körúti kávéházban muzsikált Abdul Kadir herceg, de kevés szerencsével. Ekkor vidékre utazott s nagyobb vidéki kávéhá­­z­akban lépett fel. Sikerült neki kétszobás la­kás bútorzatát összemuzsikálnia, a gond azonban vele maradt továbbra is s amikor szerződését elvesztette, el kellett adnia re­mekművű hegedűjét. A barátai, akiket állan­dóan segélyezett, elfordultak tőle, nagyobb segítséget sehonnan sem kapott és hiába hangoztatta, hogy nagy örökség vár rá s rövidesen fontmilliomos lesz belőle, nem hittek neki. Pedig most kiderült, hogy Abdul Kadirnak igaza volt, mert Görögország 10 millió fontot ajánlott fel Abdul Hamid szultán örököseinek, akik pert indítottak örökségükért a görög kor­mány ellen. Ez a tízmillió font azonban csak jelentéktelen része annak az örökség­nek, amely Abdul Hamid gyermekeire és öz­vegyeire vár. Angol konzorcium alakul Abdul Hamid vagyonának értékesítésére i1. Abdul Hamid egyike volt a leggazda­gabb uralkodóknak, aki ülén rengeteg ma­gánvagyon maradt. A többek között a mos­­suli hatalmas petróleumtelepek, amelyek­nek értékét nem lehet felbecsülni, Párizs­ban több bérpalota, Görögországban nagy erdőségek, Ázsiában hatalmas földbirtokok. A mossuli petróleumtelepekre Törökország tette rá a kezét, a szíriai birtokokat a fran­ciák foglalták le, Görögország pedig Ab­dul Hamid erdeit tartotta meg magának s a bunarisari aranybányát. Abban a sictben voltak, hogy Abdul Hamid rengeteg vagyo­nát igazoló okmányok már nincsenek meg, pedig Abdul Hamid háziügyvédje, egy ra­vasz görög ember, a vagyonokra vonatkozó összes iratokat magához vette s azokkal Gö­rögországba menekült. Ez az ügyvéd érintkezésbe lépett John Godephin Bennett londoni lakossal és George Maitland Edwards angol alezredessel, akik konzorciumot alakítottak Abdul Hamid vagyonának értékesítésére. Bennett és Edwards alezredes felkeresték Abdul Hamid örököseit, akikkel a vagyonra vonatkozólag tárgyalásokba kezdtek. A detronizált török szultán vagyonát fiai: Mehm­ed Selim, Abdul Kadir, Ahmed, Bour­­haroedán, Abdul Rahim, Ahmed Nouredin és Mehmed Avid, leányai: Zékmé, Mainée, Nailé, Ohadie, Adie, özvegyei: Bedrifelek, Peveste, Behidje, Nadjie, Katimé, Emsali­­nouri, Carighiar és Muehfika Kedmé igé­nyelték. A konzorcium, amely, mint említettük, Abdul Hamid vagyonának kihasználására alakult, 1922-ben meg is állapodott az örö­kösökkel Eszerint több részvénytársaságot alapítanak, így a messuli petróleumbányák kihasználására 150 millió dolláros alaptőké­vel, két vállalatot 125.000 angol font tőkével és több részvénytársaságot 5 millió dollár alaptőkével. .A szerződés aláírásakor az örö­kösök 500.000 török fontot kaptak előleg címén és ebből 17 milliárd papírkorona ju­tott Abdul Kadirnak, aki ezzel a pénzzel Budapestre utazott. Ugyanakkor megállapod­tak abban, hogy az örökösök, amíg a szerző­dést végre lehet hajtani, havonta 100 angol font apanázst kapnak. Hamisítvány a szultán vagyonát igazoló okmány ? Az angol konzorcium a szerződés megköté­sével kapcsolatban Aixlus Hamid vagyonát igazoló okiratokra hivatkozott, amelyekről azt hitték, hogy eltűntek. A török kormány nem volt hajlandó lemondani a mossuli petróleumtelepekről, a görögök pedig nem akarták átengedni a volt török szultán tulaj­donát képező erdőségeket. Törökország arra hivatkozott, hogy a petróleum­zerepek a ki­rályi ház vagyonát alkották s az ennek ellenkezőjét bizonyító okiratokat nem ismer­ték el valódiaknak. Görögország hasonló álláspontra helyezkedett és így a különböző részvénytársaságok nem kezdhették meg munkájukat. Közben tárgyalások indultak meg Görögország és Törökország között bizonyos kártalanítások tekintetében, de a megegyezéseknél állandó ütközőpont volt Abdul Hamid vagyosoz. Hosszas tárgyalások után az a gyanú me­rült fel, hogy az okiratok valóban hamisak s ezért Törökország feljelentést tett azok ellen, akiknek birtokában voltak a volt török szállók vagyonára vonatkozó iratok. A feljelentés nyomán Szalonikiben le­tartóztatták a szultán volt ügyvédjét, Bennettet és Edwards alezredest és ve­lük együtt több görög pénzembert. A letartóztatás azonban nem járt eredmény­eivel, mert a koronatanút, akinek állítólag tudomása volt a hamisításról, halva találták a cellájában és nemsokára rá a társaság többi tagjait szabadlábra is helyezték. A szultán örökösei most már erősebb tem­póban folytatták a harcot a hagyatékért. Abdul Hamid fiai és leányai Párizsban élnek, ahol Millerand volt köztársasági elnököt, aki most ügyvédi praksymát folytat, bízták meg ügyük vitelével. Abdul Kadir pedig dr Bernhardt Emil buda­pesti ügyvédet bízta meg képviseletével. Az ügyben Millerand és Bernhardt között állandó kapcsolat van és Bernhardt több ízben szor­galmazta Párizsban, hogy­ a nyomorban lévő Ab­dul Kadir részére folyósítsák a szerződé­sileg megállapított havonkénti 100 fontos apanázst. Eddig azonban nem történt ebben az ügyben semmi. Az örökséget illetően je­lenleg Párizsban folynak a tárgyalások és Ab­dul Hamid örökösei nemcsak Görögországban lévő vagyonu­kat, turném azokat az ingatlanokat is követelik, amelyek Palesztinában, Szí­riában, Irakban és Mossulban. vannak. Görögországtól 476,190.000 angol fontot kö­vetelnek. Ezzel szemben a görög kormány 10 millió fontot hajlandó fizetni az örkösök­­nek. Annyi tény, hogy ha az örökösök nem is kapják meg mindazt, amire igényt tarta­nak, mégis valamennyiből rövidesen font­­milliomos lesz. A3 it mond Abdul Kadir herceg Abdul Kadir herceget nem érte váratlanul a hír, mert hiszen váltig hangoztatta, hogy mérhetetlen vagyona van és hogy rövidesen ismét gazdag ember lesz belőle. Egyelőre azonban egy ferencvárosi kis kétszobás la­kásban lakik feleségével és három gyerme­kével. Nővére, Kaimé segélyezi, akinek Niz­zában nagy szállodája van. Arra vonatkozó­lag, hogy mit fog csinálni Ab­dul Kadir, ha örökségrészét kézhez kapja, a következőket mondja: — Nagyon megszerettem Budapestet, itt maradok és vagyonom egy részét házakba fektetem. Én nem haragszom senkire, pedig sok bántódásban volt részem. Annak bizo­nyítására, hogy m­ennyire megszerettem Budapestet, a magyar árvagyerekek részére jótékony­sági alapítványt teszek. Abdul Kadir hivatalosan még nem értesült arról, hogy a görögországi vagyont sikerült likvidálni, de bízik abban, hogy rövidesen ismét vendég lehet ott, ahol az utóbbi idő­ben a közönségnek muzsikált. A herceg, mint említette, nem haragszik senkire és elvált feleségére, Medjidje hercegnőre sem, aki két hónappal ezelőtt Anett­óliában férjhez­­ment egy dúsgazdag földbirtokoshoz. Ebből is megállapítható, hogy végre helyreáll a rend az Abdul Kadir-fronton. HftFGS rÉSünif • Wilsöff 2000 drb­ímodollp.k­is)­áj házak méreteiben is most anyaga árában. Anyagárai:­ svájci corniszretardin. 1*10 rm. 1 SS. 113 m­. I.Sfi. 130 rm. 5.S3. Tüll .inn rm 3.00. Tuszor 150 cm. 2.40. Csir­kearf.vet 150 cm. 3 r­fi. Hungoléselyem dekája 12­­illír. Minden teller és ekrüben. Valódi és gépi csip­kék potom árban. Mindenkinek 1 gorcelinpárna ingyen, tippen ízemben a Vigszinhával Vjesiinbír hídmunká­­ba. V.. lápót kerét 13. Honvéd uccu tarok. Magyar műkorcsolyázók győzelmei St.­Moritzban ..Jg­ffftLl st. Moritzból jelentik: A szombaton megtar-­ó Berlin-Westsn legnagyobb tolt műkorcsolyázóversenyeken a magyar mű- j­­­jfflj] é­s legmodernebb szállodája, korcsolyázók az egész vonalon kitűnően szere-­j egy percnyire a Zoo pályaudvartól. lettek. A műkorcsolyázó párosversenyt az —— Európa-bajnok Orgonista-Szalag-pár nyerte az , Frio­MUlViltoll * FilPil-d­är ugyancsak magyar Szollás-Rotter-pár elött. A EUvlt jJUYlIlUN­ EUCU­liul férfi-műkorcsolyázóverseny győztese Vadas volt.­­ Teteterrasz * Dísztermek , míg a női műkorcsolyázóversenyben Levitzky Piroska második tett. .... ui Veszedelmes tűz volt egy Zrínyi utcai gyógyszer­­árugyár raktárában A kiáramló mérges gázok miatt a tűzoltóság csak nehezen közelíthette meg a tűz fő fészkét Szombaton délután három órakor a Thallmayer és Seitz gyógyszeráru-gyárban, a Zrínyi utca 3. szám alatt tűz keletkezett. A veszedelmes tűzhöz nagy készültséggel vonultak ki a központi, a IV. és V. kerületi tűzoltók őrségei. Teasdale és Szilvay fötlsü­­­tek, továbbá Kéler segédtiszt vezetésével. A tűz színhelyéhez érkezve megállapították, hogy a raktárhelyiség a tűz föfészke, amely raktárhelyiség­­ben rengeteg könnyen gyűlő és rob­banó vegyianyag van felhalmozva. A gyógyszerárugyár raktártü­zét a kiáramló mérges gázok miatt a tűzoltóság csak ne­hezen közelíthette meg és szárazoltó-kész­í­­lékről szerelt porsugárral lokalizálták a tü­zet. A gyógyszerárugyár raktártü­zét félóra alatt sikerült lokalizálni s az oltási mun­kálatok, az üszkök eltakarítása csaknem két óra hosszat tartott. A rögtönzött tíz­vizsgálat eredménye­ként megállapították, hogy egy salét­­romsavas üveg eltörött, s az abból kifolyt salétromsav nitrátta a többi gyé­kény fonatú üvegeket, amelyek i tánga borultak. A gyógyszerárugyár kárát a­­ hétfői tűzvizsgálat állapít­ja meg. Újból szabályozzák a külföldiek ellenőrzését A minisztertanács fontos rendelkezéseket fogadott el a külföldiek ellenőrzése tárgyában A kormány tagjai szombaton délután 8 órakor gróf Bethlen István miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsot tartottak. A minisztertanács Scitovszky Béla belügymi­niszter előterjesztése alapján fontos rendel­kezéseket fogadott el a külföldiek ellenőrzé­sének újabb szabályozása tárgyában. Erről az újabb szabályozásról, amely je­lentős könnyítéseket fog hozni, legközelebb külön belügyminiszteri rendelet­­jelenik meg.­­ A minisztertanács, amely ezután gazda­sági kérdéseket és folyó ügyeket tárgyalt, este 9 órakor ért véget Ankét a kereskedelmi minisztérium­ban a Budapesti Nemzetközi Vásár területének problémájáról A Budapesti Nemzetközi Vásár önállóvá való fejlesztése érdekében Bud János keres­kedelmi miniszter szombaton an­kétot hívott egybe, amelyen Káliny Miklós kereskedelmi államtitkár, Szipka Ferenc főpolgármester, Bérczes Jenő alpolgármester, Lohmeiger Jenő és Vajta Ede tanácsnokok, Belatiny Artúr, Székács Antal, Bittner János, Fenyő Miksa, a GYOSZ igazgatója. Fischer Emil, Halasi Fischer Ödön, Vértes Emil, Hallósy István és mások jelentek meg. Kállay Miklós államtitkár az 1930. évi vá­sár elhelyezésével kapcsolatban három meg­oldási tenet terjesztett elő, egyik szerint a vásár a Lágymányosra kerülne, a másik sze­rint a tenyészállatvásár területére, a harma­dik kombinációba pedig az ügető pályát ve­szik. Az államtitkár előadta, hogy a kereske­delmi minisztérium nagy súlyt helyez arra, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár jövő fejlődése biztosítva legyen és hogy a kereskedelmi és ipari érdekeltségek óhajai szerint működjön. Az előterjesztéshez Belatiny Artúr, Ripka Ferenc, Bérczes Jenő szóltak hozzá, akik ideális megoldásnak a lágymányosi terüldet tartják. Fenyő Miksa kijelentette, hogy a lágymá­nyosi terület ma még álom, mert 10—15 évig is eltart, amíg ott árumintavásárt lehet rendezni. A tenyészállatvásár épületei sem esztétikai, sem célszerűségi szempontból nem jöhetnek számításba az ipar számára és így a második alternatíva marad, még­pedig az ügetőpálya. Bittner János és Szé­kács Antal felszólalásai után Bud János mi­niszter összefoglalta a vita eredményét, majd leszögezte, hogy a vásár közgazdasági ér­téke kötelezi a fővárost arra, hogy a vásár számára megfelelő területet bocsásson rendelkezésére, úgy mint azt minden külföldi város is megteszi. .A főváros áldozatkészségére szükség van. Végül kijelentette, hogy megbízást ad há­rom tervnek pénzügyi kidolgozására, egyik a, tenyészállatvásár területére való áttelepedés kérdése, a másik a kamara által javasolt átmeneti megoldás, vagyis az Iparcsarnok, Közlekedési Múzeum s az ügetőpálya kom­binációja. A Harmadik pedig a két előző ja­vaslat továbbfejlesztése oly módon, hogy a leendő állandó területen egymásután több kiállítást és hasonló attrakciót lehessen tar­tani. m————.......a— — Tar­die­u Párizsban Párizsból jelentik. Tardieu miniszterelnök szombaton Londonból jövet Párizsba ér­kezett. Izzadás, bőrkeményedés, égő érzések, kipállás, bokaduzzadás MA ESTE VEGYEN EGY JÓ MELEG LÁBFÜR­­DŐT, MELYBEN ELŐZŐLEG NÉHÁNY DEKA SZENT­ RÓKUS LÁBSÓT FELOLD. Az igy keletkezett oxigénes tejszerű víz egy csapásra elmulasztja a láb összes bánlalnait. A Szent Rókus lábsósfü­rdőtől lábai valósággal újjászületnek annyira hogy járkálhat egész nap, láncaiba­ egész éjjel, szaladgálhat egész délután dolgai után a legcsekélyebb fáradtság­­érzet nélkül. Egy nagy csomag Szent Rókus­­lábló ára 1 , 28 fillér. Kapható mindenütt. Ha valahol nem volna, beszerezhető a Szent Rókus gyógyszertár, Budapest, .VII., Rákóczi-út 70. ...... . .. . .. ...- - . r. v ..." ••• FAGYÁSOS TYVÁSZOM­KTÓL, 1 m j FELTÖRÉSEKTŐL J f 'f LÁBAK 5 jl 4) int 'jHi, "Swg/­­siglarestr. issgM a

Next