Magyar Hirlap, 1930. június (40. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-24 / 140. szám

6 június 13. *AAG55^la HIRLAP Fenyő Sándor meghal! Bécsből érkezik a híradás, hogy Fenyő Sándor, a kilencvenes esztendők magyar új­­ságírógárdájának egyik nagyon tehetséges, vezető egyénisége egy bécsi szanatóriumban meghalt. A Magyar Hírlap­ot valamikor erős szálak fűzték Fenyő Sándorhoz, aki negy­ven esztendővel ezelőtt Horváth Gyula tár­saságában részt vett a lap alapításában és egy évtizeden keresztül volt felelős szerkesz­tője, irányítója a Magyar Hírlap­nak. Több mint négy évtizede annak, hogy a nemzeti párt egyik vezére, a politikai és tár­sadalmi életben egyaránt nagytekintélyű és népszerű Horváth Gyula megalapította a Magyar Hírlap­ot, melynek szerkesztését a 24 éves Fenyő Sándorra bízza. Nagy kitün­tetés ez a megbízás a fiatal újságíróra, aki azóta, hogy a zsurnalisztikáért otthagyja az orvosegyetemet, dolgozott az Egyetértés és a Pesti Napló szerkesztőségében. Csávolszky Lajos és Ábrányi Kornél voltak a mesterei; nagyszerű redigáló és szervező tehetségét azonban csak akkor mutatta meg a maga valóságában, mikor kezébe került a fiatal Magyar Hírlap vezetése. Mindenekelőtt olyan briliáns szerkesztőségi gárdát szerve­zett, mely szinte példátlanul állott a magyar zsurnalisztikában. A legkitűnőbb újságírók, a legragyogóbb tollú publicisták és szépírók voltak a Magyar Hírlap munkatársai. Hogy csak néhányat említsünk: Horváth Gyula, Benedek Elek, Szemere Attila, Márkus Miksa, Ignotus, Papp Dávid írták a politikai cikke­ket. Bródy Sándor, Ambrus Zoltán, Hertai Jenő, Bársony István, Lövik Károly novel­lái, versei és kritikái adtak színt, érdekessé­get a lapnak. Volt idő, mikor Jókai Mór regényei is a Magyar Hírlap­ban jelentek meg. Ezzel a nagyszerű gárdával Fenyő Sán­dor olyan lapot produkált, amilyet azelőtt nem csináltak. Új volt ennek a lapnak a formája, a hangja, az egész habitusa, tele­tűzdelve elmésséggel, ragyogó ötlettel. Fenyő Sándor igazi szerkesztő-tehetség volt: írni ugyan nem írt, de a szerkesztéshez annál jobban értett, valósággal művésze volt a re­­digálásnak. Eseményekben oly gazdag kor­szak a Magyar Hírlap első tíz esztendeje, hogy voltak, akik azt mondták, hogy ilyen időkben nem is nehéz jó lapot csinálni. Nagy reformoktól izzott a politika levegője. A véderő-vitával és Tisza Kálmán bukásával kezdődött ez a tíz esztendő és a Fejérváry­­féle obstrukcióval végződött. Közbeesett a polgári házasságról való vita, meg a recep­ciós törvényjavaslat, amely felzavarta az egész ország lelkü­letét. Közbeesett a mille­náris kiállítás. Ezekben az időkben volt szerkesztő­je Fenyő Sándor a Magyar Hírlap­nak. De Fenyő Sándor mestere volt az újság­­kiadásnak is és valósággal szervező zseni volt. Megérezte, hogy a kispénzű és kis­­kultúrájú embereknek is szükségük van új­ságra, amely röviden, markánsan mondja el­­a napi eseményeket és így született meg a krajcáros Friss Újság, melyet 170 ezres pél­dányszámban nyomtak. Csinált egy délben megjelenő olcsó újságot is. „Szókimondó és liberális, szabadelvű és demokrata“ — ezt írta Fenyő Sándor a Magyar Hírlap élére. Ez volt mottója és ezt a mottót száz száza­lékig betartotta. De akaratos természete konfliktusba keverte 1901-ben a lap új gaz­­dájával, dr Hertzka Tivadarral is és akkor Fenyő Sándor otthagyta a Magyar Hírlap-ot. Megvásárolta az Egyetértés-t, annak lett a főszerkesztője. Mint az Egyetértés főszer­kesztője, egy kellemetlen magántermészetű ügybe keveredett. Ez az ügy aztán ketté­törte szerkesztői karrierjét. Fenyő Sándor lemondott az Egyetértés főszerkesztői állá­sáról, itthagyta Budapestet, Bécsbe költözött és elvállalta a Nordeutscher Lloyd ausztriai vezérképviseletét. " Ennek is huszonöt esztendeje múlt már. Azóta keveset hallottunk róla. Néha ugyan, nagyritkán el-ellátogatott Budapestre. De csak látogatóba jött, ha jött. Ma aztán várat­lanul érte régi pesti ismerőseit a bécsi hír­adás, hogy hatvannégyesztendős korában egy szanatóriumban meghalt. A fél­vihar pusztított Zala, ésegyvébesi Zalaegerszegről jelentik. Murakeresztúr és Molnári zalamegyei községek fölött jégvihar dühöngött és elverte az egész termést. Közel egy óra hosszáig csapkodott a jég és har­minc centiméter magasságban borította el a földet. Cigarettatárcák, ezüsttárgyak, ékszerek, legjobb járású órák Sch­önwald Imre 1852. óta fennálló ékszerüzletében kaphatók. A Ferencváros 3:2 (2:2) arányban megnyerte prágai mérkőzését Prágából jelentik. A Ferencváros csapata hét­főn Prágában játszott a Viktoria Ziskov és a Teplitzer FC kombinált csapatával A mérkő­zést a Ferencváros nyerte 3:2 (2:2) arányban. Hatezer néző előtt folyt le a mérkőzés a bécsi Frankenstein bíráskodása mellett A Ferencvá­ros több tartalékkal játszott, míg a Viktória Ziskov csapatában az első félidőben a tepliciek közül Haiti, Sima és Sembal, a második félidő­ben Haftl, Höffel és Novak játszottak. Az első félidő 10. percében a prágai kombi­nált jutott vezetéshez Faila gólja révén. Három perc múlva a Ferencváros már kiegyenlített Takács 11. lövésével A 29. percben ismét a prá­gaiak vezettek Sima góljával A félidő végén, a 41. percben Toldi bombalövése megszerezte a kiegyenlítést A második félidő 3. percében a Ferencváros új gólzsákja, Toldi, megszerezte a vezetést, amely egyben a győzelmet jelentő gól is volt. Az eredmény egyáltalán nem fejezi ki hűen a mérkőzés képét, mert a Ferencváros csapata úgy az első félidőben, de főképpen a második­ban nagyon nagy fölényben játszott. Fölényét azonban csatársora nem tudta gólokra föl­váltani. Dr Zob Mihály sírva fakadt bűnügyének hétfői tárgyalásán Zalaegerszegről jelentik: A zalaegerszegi törvényszék öt hétig tárgyalta dr Zob Mi­hály volt sümegi ügyvéd és lapszerkesztő, az OKI­ sümegi fiókjának volt igazgatója és ügyésze és három társának bűnpörét. Sümegen 170 tanút hallgattak ki. A tanúkihallgatások befejeztével a tár­gyalást hétfőn délelőtt Zalaegerszegen foly­tatták. Dr Kovács János főtárgyalási elnök nyitotta meg a tárgyalást. Zob Mihály a fiktív nyugták kiállításáról adott felvilágo­sítást. Előadása közben Zob Mihály sírva­ fakadt és pereeken át görcsösen zokfi­­gott, majd amikor magához tért, ki-k 1 jelentette, hogy ellene vad hajszát in­v­dítottak s tönkre akarják tenni, pedig teljesen ár­tatlan. Ezután a másodrendű vádlott, Gru­ber Vilmos, az OKH sümegi fiókjának pénztárosa egészítette ki vallomását. Kije­lentette, hogy 1927 november 29-ike óta tudott Zol Mihály fizérmeiről többi vádlott­­társával együtt, azonban nem mert följelen­tést tenni ellene, mert attól félt, hogy ki­dobják állásából. A többi vádlott is a bizo­nyítás kiegészítését kérte. Az ügyész nem terjesztett elő indítványt, míg a vádlottak és védőik bizonyos és fontos szempontok­ból a bizonyítás kiegészítésének elrendelé­sét kérték. Délben az elnök szünetet ren­delt el. Délután négy órakor folytatták a főtár­gyalást. Az elnök kihirdette a törvényszék végzését a bizonyítás kiegészítése ügyében. Továbbá­­ elrendelte a törvényszék Sigmond Jenő­t Koltzmann budapesti részvénytársa­sági igazgatóknak, akik a pik­ben tanú­ként szerepeltek, újból való kihallga­tását. A törvényszék ugyanis megállapította, hogy úgy Sigmond, mint Holtzmann tudott a fiktív váltókról. Elrendelték azonkívül dr Fára József városi főlevéltáros szakértőként való meghallgatását. A többi bizonyításkiegészí­­tésre vonatkozó kérelmet elutasították. A főtárgyalást 27-én, pénteken délelőtt 9 óra­kor folytatják. A felsőház szónokai támadják a kormányt és megszavazzák a költségvetést A felsőház báró Wlassics Gyula elnöklete alatt folytatta a költségvetés vitáját. Napi­rend előtt előbb Huszár Károly szólalt fel az oroszországi vallásü­ldözések ellen. 150 millió ember él Oroszországban megfosztva a lelki szabadságtól és kiszolgáltatva egy féktelen kormányzat önkényének. Az orosz sátánokrácia ellen kell védekezni. Az oro­szok Krisztus helyett Lucifernek állítottak szobrot. Negyvennyolc püspök, 3700 pap és 8000 szerzetes van a bolsevisták fogságában. Ez ellen tiltakozni kell. Ravasz László református püspök ugyancsak ezt a kérdést hozta szóba. Egy szerencsétlen ország sze­rencsétlen gyermekei rettentő téboly pré­dáivá tettek. A keresztény társadalomnak közösen kell védekezni az ottani önkény és vallásellenes üldözések ellen. Szőke Gyula volt a költségvetés első szó­noka, aki károsnak tartja, ha a vidéket szembeállítják a fővárossal. Felpanaszolja, hogy a fővárosban rosszabbodott a vízellátás. Több tízmillió pengő ment veszendőbe és a vízművek javítása 30 millió költ­ségbe fog kerülni. A tervezett játékbank ellen tiltakozást jelent be. Inkább legyen kisebb az idegenforgalom, de nem kell, hogy jöjjön a kártyás söpredék. A költségvetést elfogadta. Székács Antal elpanaszolja az ország nehéz gazdasági helyzetét és hogy a közterhek már lerontottak a dolgozó polgárok teherbíró­­képességét. A közterhek 72 százalékkal emel­kedtek. És ebben az emelkedésben még nin­csenek benne a szociális terhek. Az adó már nem a jövedelmet, hanem a termelő tőkét támadta meg, amivel elpusztítja a gazdaság életerejét A személyi járandóságok és a nyugellátások nyolcmillióval továbbszaporodtak, ennek egyszer véget kell már vetni. Az állami be­vételek hanyatló tendenciát mutatnak, amiért is a megtakarítási politikának sokkal radikálisabbnak kellene lennie. Sürgős egész gazdasági politikánkban az erélyes rendszerváltozás. A nagymérvű eta­­tizmus a legnagyobb akadálya a takarékos­ságnak és mert ebbe az etatizmusba bele­szólnak pártpolitikai és egyéni érdekek, azért nem lehet remélni, hogy a takarékos­ság a megkezdett úton lényeges eredményt érhet el. A pénzügyminiszter utasította a pénzügyi hatóságokat, hogy vegyék figye­lembe az adó kivetésénél a rossz kereseti vi­szonyokat, de a miniszter rendel és az adó­­bürokrácia végez. A kincstár a többi hitele­zők kárára előnyös helyzetbe kívánja he­lyezni, kényszeregyesség és tönkremenetel esetén is, az ő követeléseit. Kéri, hogy a kincstár ilyen esetekben a többi hite­lezővel egyenlő elbánásban részesüljön és hogy az adómegállapításnál a külön szakértői rendszert véglegesen szüntes­sék meg. Az egyfázisú rendszerre való átalakításnak akadálya, hogy nincs adóstatisztika a for­galmi adóról és hogy a miniszter görcsösen ragaszkodik ahhoz a forgalmi adó-jövedékre összeghez, amelyet kissé hevenyészve állí­tottak össze. A textilforgalmiadó-válságot az egyfázisú rendszerre való áttéréssel kell enyhíteni. Szerencsétlennek tartja a boléta rendszert, mert sok a hibája. A tisztadónál antiszociálisabb adót nem lehet el sem kép­zelni. Fordított progresszió érvényesül itt, mert a legszegényebb néposztályra há­rítja a legnagyobb terhet. Tiltakozik az ellen, hogy az állam privilegizált szervei után vásároljon gabonát. Ez veszedel­mes és erkölcstelen. Amikor üldözi az állam a spekulációt, ugyanakkor maga is ily módon spekulációba bocsátkozik. Meg kell védeni a gabonakeres­kedelem szabadságát. Ilyen rettenetes küz­delemben helytelen dolog, hogy az állam üzemeivel az adófizető polgárokkal szemben versenyezzen. Tavaly 23.547 adóalany szűnt meg. A versenyt okozó üzemeket sürgősen le kell építeni. A költségvetést elfogadja. Bezerédy István a tuberkulózis ellen való védekezést ajánlja a kormány figyelmébe s a költségvetést elfogadja. Menyhárt Gás­pár helyesli a kultuszminiszter politikáját. A szegedi egyetemen kórbonctani klinikát sürget. A költségvetést elfogadja. Elfo­gadja a költségvetést Már­dy Samu is, aki ugyancsak megvédi a kultuszminisztert és csak azt kéri, hogy ne csak a szegedi egye­temnek, hanem a többieknek is adjanak elegendő pénzt. Figyelmébe ajánlja a kor­m­ánynak, hogy igyekezzen közös vámterü­letet teremteni Magyarország, Ausztria és Németország közt. A vitát holnap folytatják. Fölavatták a francia írók új székházát Párizsból jelentik: Doum­ergue elnök hét­főn délután fölavatta a francia írók új szék­házát. Ez a székház régebben a Hotel de Massa épületében volt, amelyet egy évvel ez­előtt lebontottak és ugyanabból az anyagból, ugyanolyan formában a Rue du Faubourg St. Jacques kerületben építették föl. A fel­avatási ünnepségen Párizs valamennyi szel­lemi kiválósága ott volt. Az államot a köz­­társasági elnökön kívül igen sok miniszter képviselte. Az egész diplomáciai testület is megjelent. Ktsa Iglesttred Magast»« gyógyfordi vízgyógyintéz* Kitűnő cilága és lakda 40 CK-tCl Kiss József síremlékének felavatása A mezőcsáti szolgabíró minden magyar testvériségét hirdette a felavató-ünnepségen A kerepesi úti temetőben vasárnap délelőtt avatták fel Kiss Józsefnek, a magyar lírai köl­tészet klasszikusának síremlékét. A terméskőből faragott emlékművet, mely Gárdos Aladár mű­vészi alkotása, a pesti zsidó hitközség állíttatta a nagy magyar poéta sírja fölé. Az emlékkőre Kiss Józsefnek ezek az örökszépségű verssorai vannak felvésve: „Az én mezőmön nem értek kalászok, az én aratásom egy marék virág, az én gyönyöröm az álomlátások, az én világom egy álomvilág.“ Ábrahamsohn főkántor éneke után dr Weisz Miksa rabbi méltatta a költő endékét és avatta fel Kiss József munkásságát méltató beszéddel. Utána Stern Samu udvari tanácsos tartott be­szédet a hitközség nevében és hangsúlyozta, hogy a zsidó vallás hű fiát és a hazának nagy költőjét ünnepük, nem gyásszal, hanem­ igazi ünnepséggel. Weisz rabbi imája után S Nép Ernő mondott emlékbeszédet. .— Félszázadig hangzott —­ mondotta többek között — édes lágy éneked a hazában. Nemze­dékek lelkének adtál hangulatot, rokona lettél a kedves estharangnak, amely apák, fiúk, uno­kák szívére hint örvendezést és nyugasztalást. A harangok tovább élnek, mint a poéták, de a poéta tovább zeng, mint a legerősebb haran­gok ... A poéta az ország énekszava, a vers a szülőföld dala az időkön át hullámzó nemzet­­élet fölött... A mi királyi költőink a mi in­tegritásunk. Magyar az a magyar föld mind messze, ameddig Himnuszt, Szózatot tudnak és mind a hermelines poétáink verssorain ringa­­tódznak a lelkek és az ajkak. A dalt író toll­at legerősebb kard védeni, őrzeni, megtartani né­­peket... Élet, világszín, jóféle illat lészen be­lőled Kiss József, a mezőkben, mezők fölött fel­­szállasz a magyar föld párája, harmatja közt a naphoz. Szép Ernő emlékbeszéde után Sebestyén Ká­roly a Kisfaludy Társaság nevében emlékezett meg Kiss Józsefről, majd Feleky Sándor a Pe­­tőfi Társaság nevében hódolt Kiss József emlé­kének, aki tiszteletbeli tagja volt a Petőfi Tár­saságnak. Az újságíróintézmények és a Magyar Újságírók Egyesülete nevében dr Sziklay János beszélt. Kiss József aratása — mondotta — nem egy marék virág, hanem a magyar szívek örök virágözöne. Kiss József szülőföldjének, Mező­­csátnak nevében Vitéz Kiss Lajos szolgabíró ál­lott ezután a sír elé. — Akik egy főidőn születtek — mondotta —, akik egy ég alatt éltek, egy dalt daloltak, egy ideálért lelkesedtek, mind testvérek ők, e nem­zet fiai, mind magyarok. Kiss József Mezőcsát halhatatlan büszkesége, nem egy felekeleté, hanem a magyar nemzeté. Mély megilletődést keltettek Kiss Lajos szolgabírónak testvériséget hirdető szavai, me­lyek után Beregi Oszkár nagy tragikus erővel szavalta el Kiss József A naphoz című ódáját. A síremlékavató ünnepség, amelyen az iro­dalmi élet számos kimagasló egyénisége vett részt, az énekkar zsolozsmájával ért véget. Letartóztattak egy recepthamisító csalót A kispesti rendőrségen többen feljelentést tettek egy férfi ellen, aki magát dr Eckstein Miklósnak, a zsidó­ kórház orvosának adta ki. A rendőrségen kiderült, hogy Eckstein Miklós nem orvos, még kevésbé a zsidó­, kórház orvosa, hanem büntetett előéletű ügynök. Eckstein Miklós a zsidó­ kórház re­ceptjeit hamisította és családtagjainak or­vosságokat, saját magának pedig morfiumot írt elő ezeken a recepteken. Kiderült róla, hogy erős morfinista. F Ecksteint pestszent­lőrinci lakásáról előállították és letartóz­tatták. ója A Rimamu­rány—Salgótarjáni Vasmű Részvény­társaság igazgatósága, felügyelőbizotsága és tisztikai a mély megilletődéssel jelentik, hogy IMI M úr ,, a társaság nyugalmazott igazgatója, felügyelő- III bizottságunk elnöke június hó 23-án jobblétre 19 szenderült. II A megboldogult több, mint hat évtizeden át , odaadással szolgálta társulatunk érdekeit. Elé­gi­génnk egész munkáját nekünk szentelte, puritán III egyénisége mindannyiunk előtt példaadó volt.­­ Emlékét hálós kegyelettel fogjuk megőrizni. Él Budapest, 1930 június 23-án.

Next