Magyar Hirlap, 1930. június (40. évfolyam, 123-145. szám)
1930-06-24 / 140. szám
6 június 13. *AAG55^la HIRLAP Fenyő Sándor meghal! Bécsből érkezik a híradás, hogy Fenyő Sándor, a kilencvenes esztendők magyar újságírógárdájának egyik nagyon tehetséges, vezető egyénisége egy bécsi szanatóriumban meghalt. A Magyar Hírlapot valamikor erős szálak fűzték Fenyő Sándorhoz, aki negyven esztendővel ezelőtt Horváth Gyula társaságában részt vett a lap alapításában és egy évtizeden keresztül volt felelős szerkesztője, irányítója a Magyar Hírlapnak. Több mint négy évtizede annak, hogy a nemzeti párt egyik vezére, a politikai és társadalmi életben egyaránt nagytekintélyű és népszerű Horváth Gyula megalapította a Magyar Hírlapot, melynek szerkesztését a 24 éves Fenyő Sándorra bízza. Nagy kitüntetés ez a megbízás a fiatal újságíróra, aki azóta, hogy a zsurnalisztikáért otthagyja az orvosegyetemet, dolgozott az Egyetértés és a Pesti Napló szerkesztőségében. Csávolszky Lajos és Ábrányi Kornél voltak a mesterei; nagyszerű redigáló és szervező tehetségét azonban csak akkor mutatta meg a maga valóságában, mikor kezébe került a fiatal Magyar Hírlap vezetése. Mindenekelőtt olyan briliáns szerkesztőségi gárdát szervezett, mely szinte példátlanul állott a magyar zsurnalisztikában. A legkitűnőbb újságírók, a legragyogóbb tollú publicisták és szépírók voltak a Magyar Hírlap munkatársai. Hogy csak néhányat említsünk: Horváth Gyula, Benedek Elek, Szemere Attila, Márkus Miksa, Ignotus, Papp Dávid írták a politikai cikkeket. Bródy Sándor, Ambrus Zoltán, Hertai Jenő, Bársony István, Lövik Károly novellái, versei és kritikái adtak színt, érdekességet a lapnak. Volt idő, mikor Jókai Mór regényei is a Magyar Hírlapban jelentek meg. Ezzel a nagyszerű gárdával Fenyő Sándor olyan lapot produkált, amilyet azelőtt nem csináltak. Új volt ennek a lapnak a formája, a hangja, az egész habitusa, teletűzdelve elmésséggel, ragyogó ötlettel. Fenyő Sándor igazi szerkesztő-tehetség volt: írni ugyan nem írt, de a szerkesztéshez annál jobban értett, valósággal művésze volt a redigálásnak. Eseményekben oly gazdag korszak a Magyar Hírlap első tíz esztendeje, hogy voltak, akik azt mondták, hogy ilyen időkben nem is nehéz jó lapot csinálni. Nagy reformoktól izzott a politika levegője. A véderő-vitával és Tisza Kálmán bukásával kezdődött ez a tíz esztendő és a Fejérváryféle obstrukcióval végződött. Közbeesett a polgári házasságról való vita, meg a recepciós törvényjavaslat, amely felzavarta az egész ország lelkületét. Közbeesett a millenáris kiállítás. Ezekben az időkben volt szerkesztője Fenyő Sándor a Magyar Hírlapnak. De Fenyő Sándor mestere volt az újságkiadásnak is és valósággal szervező zseni volt. Megérezte, hogy a kispénzű és kiskultúrájú embereknek is szükségük van újságra, amely röviden, markánsan mondja ela napi eseményeket és így született meg a krajcáros Friss Újság, melyet 170 ezres példányszámban nyomtak. Csinált egy délben megjelenő olcsó újságot is. „Szókimondó és liberális, szabadelvű és demokrata“ — ezt írta Fenyő Sándor a Magyar Hírlap élére. Ez volt mottója és ezt a mottót száz százalékig betartotta. De akaratos természete konfliktusba keverte 1901-ben a lap új gazdájával, dr Hertzka Tivadarral is és akkor Fenyő Sándor otthagyta a Magyar Hírlap-ot. Megvásárolta az Egyetértés-t, annak lett a főszerkesztője. Mint az Egyetértés főszerkesztője, egy kellemetlen magántermészetű ügybe keveredett. Ez az ügy aztán kettétörte szerkesztői karrierjét. Fenyő Sándor lemondott az Egyetértés főszerkesztői állásáról, itthagyta Budapestet, Bécsbe költözött és elvállalta a Nordeutscher Lloyd ausztriai vezérképviseletét. " Ennek is huszonöt esztendeje múlt már. Azóta keveset hallottunk róla. Néha ugyan, nagyritkán el-ellátogatott Budapestre. De csak látogatóba jött, ha jött. Ma aztán váratlanul érte régi pesti ismerőseit a bécsi híradás, hogy hatvannégyesztendős korában egy szanatóriumban meghalt. A félvihar pusztított Zala, ésegyvébesi Zalaegerszegről jelentik. Murakeresztúr és Molnári zalamegyei községek fölött jégvihar dühöngött és elverte az egész termést. Közel egy óra hosszáig csapkodott a jég és harminc centiméter magasságban borította el a földet. Cigarettatárcák, ezüsttárgyak, ékszerek, legjobb járású órák Schönwald Imre 1852. óta fennálló ékszerüzletében kaphatók. A Ferencváros 3:2 (2:2) arányban megnyerte prágai mérkőzését Prágából jelentik. A Ferencváros csapata hétfőn Prágában játszott a Viktoria Ziskov és a Teplitzer FC kombinált csapatával A mérkőzést a Ferencváros nyerte 3:2 (2:2) arányban. Hatezer néző előtt folyt le a mérkőzés a bécsi Frankenstein bíráskodása mellett A Ferencváros több tartalékkal játszott, míg a Viktória Ziskov csapatában az első félidőben a tepliciek közül Haiti, Sima és Sembal, a második félidőben Haftl, Höffel és Novak játszottak. Az első félidő 10. percében a prágai kombinált jutott vezetéshez Faila gólja révén. Három perc múlva a Ferencváros már kiegyenlített Takács 11. lövésével A 29. percben ismét a prágaiak vezettek Sima góljával A félidő végén, a 41. percben Toldi bombalövése megszerezte a kiegyenlítést A második félidő 3. percében a Ferencváros új gólzsákja, Toldi, megszerezte a vezetést, amely egyben a győzelmet jelentő gól is volt. Az eredmény egyáltalán nem fejezi ki hűen a mérkőzés képét, mert a Ferencváros csapata úgy az első félidőben, de főképpen a másodikban nagyon nagy fölényben játszott. Fölényét azonban csatársora nem tudta gólokra fölváltani. Dr Zob Mihály sírva fakadt bűnügyének hétfői tárgyalásán Zalaegerszegről jelentik: A zalaegerszegi törvényszék öt hétig tárgyalta dr Zob Mihály volt sümegi ügyvéd és lapszerkesztő, az OKI sümegi fiókjának volt igazgatója és ügyésze és három társának bűnpörét. Sümegen 170 tanút hallgattak ki. A tanúkihallgatások befejeztével a tárgyalást hétfőn délelőtt Zalaegerszegen folytatták. Dr Kovács János főtárgyalási elnök nyitotta meg a tárgyalást. Zob Mihály a fiktív nyugták kiállításáról adott felvilágosítást. Előadása közben Zob Mihály sírva fakadt és pereeken át görcsösen zokfigott, majd amikor magához tért, ki-k 1 jelentette, hogy ellene vad hajszát invdítottak s tönkre akarják tenni, pedig teljesen ártatlan. Ezután a másodrendű vádlott, Gruber Vilmos, az OKH sümegi fiókjának pénztárosa egészítette ki vallomását. Kijelentette, hogy 1927 november 29-ike óta tudott Zol Mihály fizérmeiről többi vádlotttársával együtt, azonban nem mert följelentést tenni ellene, mert attól félt, hogy kidobják állásából. A többi vádlott is a bizonyítás kiegészítését kérte. Az ügyész nem terjesztett elő indítványt, míg a vádlottak és védőik bizonyos és fontos szempontokból a bizonyítás kiegészítésének elrendelését kérték. Délben az elnök szünetet rendelt el. Délután négy órakor folytatták a főtárgyalást. Az elnök kihirdette a törvényszék végzését a bizonyítás kiegészítése ügyében. Továbbá elrendelte a törvényszék Sigmond Jenőt Koltzmann budapesti részvénytársasági igazgatóknak, akik a pikben tanúként szerepeltek, újból való kihallgatását. A törvényszék ugyanis megállapította, hogy úgy Sigmond, mint Holtzmann tudott a fiktív váltókról. Elrendelték azonkívül dr Fára József városi főlevéltáros szakértőként való meghallgatását. A többi bizonyításkiegészítésre vonatkozó kérelmet elutasították. A főtárgyalást 27-én, pénteken délelőtt 9 órakor folytatják. A felsőház szónokai támadják a kormányt és megszavazzák a költségvetést A felsőház báró Wlassics Gyula elnöklete alatt folytatta a költségvetés vitáját. Napirend előtt előbb Huszár Károly szólalt fel az oroszországi vallásüldözések ellen. 150 millió ember él Oroszországban megfosztva a lelki szabadságtól és kiszolgáltatva egy féktelen kormányzat önkényének. Az orosz sátánokrácia ellen kell védekezni. Az oroszok Krisztus helyett Lucifernek állítottak szobrot. Negyvennyolc püspök, 3700 pap és 8000 szerzetes van a bolsevisták fogságában. Ez ellen tiltakozni kell. Ravasz László református püspök ugyancsak ezt a kérdést hozta szóba. Egy szerencsétlen ország szerencsétlen gyermekei rettentő téboly prédáivá tettek. A keresztény társadalomnak közösen kell védekezni az ottani önkény és vallásellenes üldözések ellen. Szőke Gyula volt a költségvetés első szónoka, aki károsnak tartja, ha a vidéket szembeállítják a fővárossal. Felpanaszolja, hogy a fővárosban rosszabbodott a vízellátás. Több tízmillió pengő ment veszendőbe és a vízművek javítása 30 millió költségbe fog kerülni. A tervezett játékbank ellen tiltakozást jelent be. Inkább legyen kisebb az idegenforgalom, de nem kell, hogy jöjjön a kártyás söpredék. A költségvetést elfogadta. Székács Antal elpanaszolja az ország nehéz gazdasági helyzetét és hogy a közterhek már lerontottak a dolgozó polgárok teherbíróképességét. A közterhek 72 százalékkal emelkedtek. És ebben az emelkedésben még nincsenek benne a szociális terhek. Az adó már nem a jövedelmet, hanem a termelő tőkét támadta meg, amivel elpusztítja a gazdaság életerejét A személyi járandóságok és a nyugellátások nyolcmillióval továbbszaporodtak, ennek egyszer véget kell már vetni. Az állami bevételek hanyatló tendenciát mutatnak, amiért is a megtakarítási politikának sokkal radikálisabbnak kellene lennie. Sürgős egész gazdasági politikánkban az erélyes rendszerváltozás. A nagymérvű etatizmus a legnagyobb akadálya a takarékosságnak és mert ebbe az etatizmusba beleszólnak pártpolitikai és egyéni érdekek, azért nem lehet remélni, hogy a takarékosság a megkezdett úton lényeges eredményt érhet el. A pénzügyminiszter utasította a pénzügyi hatóságokat, hogy vegyék figyelembe az adó kivetésénél a rossz kereseti viszonyokat, de a miniszter rendel és az adóbürokrácia végez. A kincstár a többi hitelezők kárára előnyös helyzetbe kívánja helyezni, kényszeregyesség és tönkremenetel esetén is, az ő követeléseit. Kéri, hogy a kincstár ilyen esetekben a többi hitelezővel egyenlő elbánásban részesüljön és hogy az adómegállapításnál a külön szakértői rendszert véglegesen szüntessék meg. Az egyfázisú rendszerre való átalakításnak akadálya, hogy nincs adóstatisztika a forgalmi adóról és hogy a miniszter görcsösen ragaszkodik ahhoz a forgalmi adó-jövedékre összeghez, amelyet kissé hevenyészve állítottak össze. A textilforgalmiadó-válságot az egyfázisú rendszerre való áttéréssel kell enyhíteni. Szerencsétlennek tartja a boléta rendszert, mert sok a hibája. A tisztadónál antiszociálisabb adót nem lehet el sem képzelni. Fordított progresszió érvényesül itt, mert a legszegényebb néposztályra hárítja a legnagyobb terhet. Tiltakozik az ellen, hogy az állam privilegizált szervei után vásároljon gabonát. Ez veszedelmes és erkölcstelen. Amikor üldözi az állam a spekulációt, ugyanakkor maga is ily módon spekulációba bocsátkozik. Meg kell védeni a gabonakereskedelem szabadságát. Ilyen rettenetes küzdelemben helytelen dolog, hogy az állam üzemeivel az adófizető polgárokkal szemben versenyezzen. Tavaly 23.547 adóalany szűnt meg. A versenyt okozó üzemeket sürgősen le kell építeni. A költségvetést elfogadja. Bezerédy István a tuberkulózis ellen való védekezést ajánlja a kormány figyelmébe s a költségvetést elfogadja. Menyhárt Gáspár helyesli a kultuszminiszter politikáját. A szegedi egyetemen kórbonctani klinikát sürget. A költségvetést elfogadja. Elfogadja a költségvetést Márdy Samu is, aki ugyancsak megvédi a kultuszminisztert és csak azt kéri, hogy ne csak a szegedi egyetemnek, hanem a többieknek is adjanak elegendő pénzt. Figyelmébe ajánlja a kormánynak, hogy igyekezzen közös vámterületet teremteni Magyarország, Ausztria és Németország közt. A vitát holnap folytatják. Fölavatták a francia írók új székházát Párizsból jelentik: Doumergue elnök hétfőn délután fölavatta a francia írók új székházát. Ez a székház régebben a Hotel de Massa épületében volt, amelyet egy évvel ezelőtt lebontottak és ugyanabból az anyagból, ugyanolyan formában a Rue du Faubourg St. Jacques kerületben építették föl. A felavatási ünnepségen Párizs valamennyi szellemi kiválósága ott volt. Az államot a köztársasági elnökön kívül igen sok miniszter képviselte. Az egész diplomáciai testület is megjelent. Ktsa Iglesttred Magast»« gyógyfordi vízgyógyintéz* Kitűnő cilága és lakda 40 CK-tCl Kiss József síremlékének felavatása A mezőcsáti szolgabíró minden magyar testvériségét hirdette a felavató-ünnepségen A kerepesi úti temetőben vasárnap délelőtt avatták fel Kiss Józsefnek, a magyar lírai költészet klasszikusának síremlékét. A terméskőből faragott emlékművet, mely Gárdos Aladár művészi alkotása, a pesti zsidó hitközség állíttatta a nagy magyar poéta sírja fölé. Az emlékkőre Kiss Józsefnek ezek az örökszépségű verssorai vannak felvésve: „Az én mezőmön nem értek kalászok, az én aratásom egy marék virág, az én gyönyöröm az álomlátások, az én világom egy álomvilág.“ Ábrahamsohn főkántor éneke után dr Weisz Miksa rabbi méltatta a költő endékét és avatta fel Kiss József munkásságát méltató beszéddel. Utána Stern Samu udvari tanácsos tartott beszédet a hitközség nevében és hangsúlyozta, hogy a zsidó vallás hű fiát és a hazának nagy költőjét ünnepük, nem gyásszal, hanem igazi ünnepséggel. Weisz rabbi imája után S Nép Ernő mondott emlékbeszédet. .— Félszázadig hangzott — mondotta többek között — édes lágy éneked a hazában. Nemzedékek lelkének adtál hangulatot, rokona lettél a kedves estharangnak, amely apák, fiúk, unokák szívére hint örvendezést és nyugasztalást. A harangok tovább élnek, mint a poéták, de a poéta tovább zeng, mint a legerősebb harangok ... A poéta az ország énekszava, a vers a szülőföld dala az időkön át hullámzó nemzetélet fölött... A mi királyi költőink a mi integritásunk. Magyar az a magyar föld mind messze, ameddig Himnuszt, Szózatot tudnak és mind a hermelines poétáink verssorain ringatódznak a lelkek és az ajkak. A dalt író tollat legerősebb kard védeni, őrzeni, megtartani népeket... Élet, világszín, jóféle illat lészen belőled Kiss József, a mezőkben, mezők fölött felszállasz a magyar föld párája, harmatja közt a naphoz. Szép Ernő emlékbeszéde után Sebestyén Károly a Kisfaludy Társaság nevében emlékezett meg Kiss Józsefről, majd Feleky Sándor a Petőfi Társaság nevében hódolt Kiss József emlékének, aki tiszteletbeli tagja volt a Petőfi Társaságnak. Az újságíróintézmények és a Magyar Újságírók Egyesülete nevében dr Sziklay János beszélt. Kiss József aratása — mondotta — nem egy marék virág, hanem a magyar szívek örök virágözöne. Kiss József szülőföldjének, Mezőcsátnak nevében Vitéz Kiss Lajos szolgabíró állott ezután a sír elé. — Akik egy főidőn születtek — mondotta —, akik egy ég alatt éltek, egy dalt daloltak, egy ideálért lelkesedtek, mind testvérek ők, e nemzet fiai, mind magyarok. Kiss József Mezőcsát halhatatlan büszkesége, nem egy felekeleté, hanem a magyar nemzeté. Mély megilletődést keltettek Kiss Lajos szolgabírónak testvériséget hirdető szavai, melyek után Beregi Oszkár nagy tragikus erővel szavalta el Kiss József A naphoz című ódáját. A síremlékavató ünnepség, amelyen az irodalmi élet számos kimagasló egyénisége vett részt, az énekkar zsolozsmájával ért véget. Letartóztattak egy recepthamisító csalót A kispesti rendőrségen többen feljelentést tettek egy férfi ellen, aki magát dr Eckstein Miklósnak, a zsidó kórház orvosának adta ki. A rendőrségen kiderült, hogy Eckstein Miklós nem orvos, még kevésbé a zsidó, kórház orvosa, hanem büntetett előéletű ügynök. Eckstein Miklós a zsidó kórház receptjeit hamisította és családtagjainak orvosságokat, saját magának pedig morfiumot írt elő ezeken a recepteken. Kiderült róla, hogy erős morfinista. F Ecksteint pestszentlőrinci lakásáról előállították és letartóztatták. ója A Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság igazgatósága, felügyelőbizotsága és tisztikai a mély megilletődéssel jelentik, hogy IMI M úr ,, a társaság nyugalmazott igazgatója, felügyelő- III bizottságunk elnöke június hó 23-án jobblétre 19 szenderült. II A megboldogult több, mint hat évtizeden át , odaadással szolgálta társulatunk érdekeit. Elégigénnk egész munkáját nekünk szentelte, puritán III egyénisége mindannyiunk előtt példaadó volt. Emlékét hálós kegyelettel fogjuk megőrizni. Él Budapest, 1930 június 23-án.