Magyar Hirlap, 1932. július (42. évfolyam, 145-159. szám)

1932-07-16 / 158. szám

Szombat mpla. Próbajátszmát játszottak le a bírósági szakértők Berzeviczy a bécsi kártyaperben rendszerét zseniálisnak mondta az egyik szakértő A bécsi hamiskártyás bűnper negyedik tárgyalási napján elsőül dr Ehrenfeld Alfréd bankcégvezető tett tanúvallomást, ő volt az, aki annak idején a klubok vezető­ségeinél tett bejelentéseivel az egész ügyet megindította és a hamiskártyásokat lelep­lezte. Az elnök kérdéseire elmondta, hogy már a múlt év elején hallott arról sugdo­­lódzni, hogy a Wiener Club és a Wiener Cercle játéktermeiben hamisan kártyáznak. .Neki magának is feltűnt báró Guttmann Ottó és báró Menasse Henrik nagy nyerési szériája. Követni kezdte a két báró játék­szisztémáját és sikerült is ezzel rövid idő alatt nyolcezer schillinget nyernie. Feltűnt neki az is, hogy a két báró sokkal többet nyert és olyan biztonsággal játszott, hogy arcukon sohasem tükröződött vissza a já­tékosok ismert idegessége a bizonytalan esélyektől. Amikor megfigyelte, hogy bizonyos kombinációk állandóan meg­ismétlődnek, jelentést tett erről Philipp vezérigazgatónak, a Wiener Club elnö­kének, aki azonban nem akarta tudo­másul venni, hogy a klubban hamis játék folyik. Miután kényesnek találta, hogy az ügyet tovább bolygassa, a dolog elaludt s csak az idén márciusban tört ki a botrány. Elő­adta még dr Ehrenfeld, hogy az azóta ön­gyilkossá lett dr Löwg megjelent Hauser elnöknél és elmondta, hogy játékpartnerei becsapták őt. Ennek a bejelentésnek a nyo­mán derült ki ez a csúnya botrány. A következő tanúnak, dr Fritz Voregger ügyvédnek a vallomásából érdekesen bon­takozik ki Berzeviczy György portréja. Az ügyvéd részleteket mondott el egy szerző­désről, amelyet Berzeviczy György és báró Guttmann hét évvel ezelőtt versenyistálló alapítása ügyében kötöttek meg. Előadta a tanú, hogy az ő benyomása szerint Berze­­viczy furcsa keveréke a zseninek, a bűnöző­nek és a bolondnak. Nagyszerűen bánt az emberekkel, értett ahhoz, hogy megnyerje eszméi számára azokat, akik vele tárgyal­tak. A továbbiakban elmondta, hogy Berzeviczy évekkel ezelőtt nagy örök­ség folytán igen jó viszonyok közt élt, a pénzt azonban főleg nőkre költötte el. Harminc-negyven év óta Berzeviczy állan­dóan nagy lábon él, egyik napról a má­sikra és senki sem tudja, honnan teremti elő a szükséges összeget. A háború után műkereskedéssel is foglalkozott és két éven át évi 40.000 frank apanázst is kapott. Dr Körner ügyvéd aziránt érdeklődött ezután a tanútól, hogy léteznek-e Berzeviczy nagy örökségi ügyei? Dr Voregger válaszá­ban kijelentette, hogy nem sok realitás volt ezekben az örökségi ügyekben. Legutóbb a budapesti evangélikus egyház elleni perében nyert másodfokon kisebb összeget Berze­viczy. A szóbanforgó örökség mindössze 10—20.000 schilling körül mozoghatott. A következő tanú Josef Fischer, a Wiener Cercle klubgondnoka volt. Tanúvallomásá­ban elmondotta, hogyan ismerkedett meg Berzeviczy Györgygyel, aki már első találkozásuk alkalmával közölte vele, hogy biztosan nyerő kártyarend­szere van, amellyel rizikómentesen lehet nagy pénzeket keresni. A tanú­ nem akart Berzeviczyvel erről az ügyről­­tovább tárgyalni és megfenyegette őt rendőrségi följelentéssel. Az elnök ezután felolvasta a budapesti JÖN A HI­T BŐ ESZTENDŐ! Nem hiszi? Olvassa el a Színházi Élet új számában. «P wiiaavvt vntvvmnmmmemrmi rendőrség átiratát Berzeviczy György elő­életéről. Az átirat szerint Berzeviczy György 1890-ben nagy hozományhoz jutott, amelyet Monte Carlóban hamrosan elkártyázott. Fele­sége azután nagy nyomorban halt meg 1925-ben Budapesten. Egy másik aktát is felolvasott az elnök, amelyből kiderült, hogy Berzeviczy Györgyöt 1917-ben Karlsbadban tíznapi fogházra átváltoztatható pénzbünte­tésre ítélték hazárdjátékban való részvétel miatt. Ezután Pool Frigyes tanúkihallgatása kö­vetkezett, aki szintén a Wiener Cercle alkal­mazottja. Elmondotta, hogy sorozatos botrányok után a klub vezető­sége úgy határozott, hogy ezentúl csak úgynevezett kommersz játékokat szabad játszani a klubban, mostanában például csak bridget és romit játszanak. Ezután megkezdődött a szakértők kihall­gatása. Elsőnek Kneppler igazgatót, egy hang­­versenyiroda vezetőjét hallgatták ki, aki el­mondotta, hogy évtizedek óta tanulmá­nyozza a különböző kártyázási módszereket. Jól ismeri Berzeviczy György játékrend­szereit is és kijelentette, hogy ezeket a mód­szereket tartja a legzseniálisabb rendszerek­nek, amelyeket valaha is ismert. A szakértő szerint Berzeviczy játékmódszereinek tudo­mányos alapja van és Kneppler meg is emlí­tett több matematikai művet, amelyekből Berzeviczy rendszerének alaptételeit merí­tette. Kneppler Hugó szakértő ezután a tárgyalóteremben próbajátszmát mu­tatott be. Partnere dr Stern Pál ügyvéd, a bíróság által kirendelt másik kártya­szakértő volt. Kneppler bevezetőben elmagyarázta a bírák­nak a baccarat-játék szabályait. A játszmát Berzeviczy módszere alapján játszották le és a szakértő ismét rámutatott arra, hogy milyen zseniális számításokkal dolgozta ki Berzeviczy György játékrendszerét. A szak­értő az elnök kérdésére kijelentette, hogy dacára a rendszer kitűnőségének, ez még egymagában nem volt elég ahhoz, hogy fel­tétlenül nyereséggel járjon a játék a rend­szer követőjének, hanem bizonyos fokig a szerencsének is kedveznie kellett. A tárgyalást az elnök ezután szombatra elnapolta. Magyarország pénzügyi helyzete a népszövetség tanácsa előtt Genfből jelentik. A népszövetségi tanács pénteki ülésében a lausannei konferencia által egybehívott világgazdasági és pénz­ügyi konferencia előkészítésével foglalkozott. A tanácskozást Sir John Simon angol kül­ügyminiszter beszéde vezette be, aki kijelen­tette, hogy az angol—francia meghívás nemzetközi viszályokban ezentúl a nyílt tár­gyalási módszerhez folyamodni és amelyet Olaszország és Belgium máris elfogadott, valamennyi államnak szól és nem csupán a lausannei konferenciát egybehívó hatal­maknak. Sir John kijelentette továbbá, hogy úgy Angliától, mint Franciaországtól távol áll az a szándék, hogy az új politikai mód­szer végrehajtására olyan nemzetközi szer­vezetet állítsanak fel, amely a népszövetség­nek esetleg versenyt támasztana. A tanács ezután elhatározta, hogy a világ­gazdasági és pénzügyi konferencia előkészí­tésére szervezőbizottságot küld ki, amely Anglia, Franciaország, Olaszország, Német­ország, Japán és Norvégia képviselőiből, va­lamint a tanács pénzügyi és gazdasági elő­adóiból fog állani. A tanács ezután a pénzügyi bizottságnak Görögország, Bulgária és Magyarország pénz­ügyi helyzetéről szóló jelentésével foglalko­zott. A tanács sajnálattal állapította meg, hogy Magyarország az 1924. évi nemzetközi kölcsön kamatszolgálatát július elsején be­szüntette és a kamatokat az eredetileg kikö­tött valutában nem utalja át. A tanács elha­tározta, hogy figyelmeztetni fogja Magyar­­országot ünnepélyesen elvállalt kötelezettsé­geire és felhívja a többi államot arra, hogy fizetési kötelezettségeiknek pontosan eleget tegyenek. Alaírták Genfben a 398 milliós 91 osztrák kölcsönre vonatkozó magannaolást Bécsből jelentik. Miután pénteken este Genfben Anglia, Franciaország, Olaszország, Belgium és Ausztria népszövetségi delegá­tusai aláírták az osztrák kölcsön kibocsátá­sára vonatkozó jegyzőkönyvet, Dollfuss szövetségi kancellár azt nyomban be is mutatta a nemzeti tanács főbizottságá­nak. A jegyzőkönyv szerint az új kölcsönt az 1922-es kölcsön folytatásaként engedélyezik és az eredeti kölcsönben résztvett államok elhatározására bízzák, hogy csatlakoznak-e a jegyzőkönyvhöz, vagy pedig a kölcsön rájuk eső részét közvetlenül engedélyezik-e Ausztriának. A jegyzőkönyv tíz pragrafust tartalmaz, amik meghatározzák: milyen feltételekkel kötelezik magukat a külföldi kormányok arra, hogy az osztrák kormánynak rendelkezésére bo­■ssmmmmKmrnieamBBaammKetmmmKssso­­csássák a 300 millió schillinges köl­csönt, amely ugyan húsz évre szól, de már ko­rábban, esetleg tíz év után is visszafizet­hető. Ezzel szemben az osztrák kormány is kötelezettségeket vállalt a kölcsön felhasz­nálásának módjaira nézve. A kancellár felkérte a főbizottság elnö­két, hogy a nemzeti tanácsot lehetőleg a jövő hét keddjére hívja össze, hogy a kor­mánynak módjában legyen a jegyzőkönyvet jóváhagyás végett formálisan is bemutatni. A nemzeti tanács főbizottsága pénteki ülésében egyúttal jóváhagyta azt a kormányrendeletet is, amely átmeneti intézkedéseket tesz a külföldi tartozások devizazárlatának idejére. A kormányrendelet hangsúlyozza, hogy semmiesetre sincs szó transzfermorató­riumról, hanem éppen ellenkezőleg arról, hogy a külföldi tartozások esedékességei a devizazárlat alatt is biztosíttassanak. Egy amerikai asszony rejtélyes körülmények között meghalt Párizsban Párizsból jelentik: Mrs. Gordon Ellis dús­gazdag fiatal amerikai asszony, aki férjétől különváltan élt Párizsban, veronálmérgezés következtében meghalt. Halála nagy megdöbbenést keltett a pá­rizsi amerikaiak társaságában, amelynek közismert tagja volt. A vizsgálat eddig még nem tudta megállapítani, vájjon véletlen szerencsétlenség történt-e, vagy pedig ön­­gyilkosság. Tűz pusztított egy miskolci laktanyában Miskolcról jelentik: Pénteken reggel tűz ütött ki a Baross úli tüzérlaktanyában. A tűz elpusztította az egyik istálló tetőzetét. A tűz­oltóknak­­csak nagy nehezen sikerült a tüzet lokalizálni és így a nagyobb veszedelemnek elejét venni. A tűz okának kiderítésére meg­indult a nyomozás. T532 július 16. 5 á*TM ' WEEHEBD - HÍRfiílDÜLéSBHIiliL nem szabad megfeledkeznie arról, hogy magával vigyen egy palack valódi DIANA SÓSBORSZESZT. Ez az általános bevált, világhírű házi­szer mindenkor első segítséget nyújt kisebb baleseteknél, a nyári kánikula kínzó hősége, a fáradtság, a bágyadt­­ság, stb. ellen. Akinek egy üveg valódi DIANA SÓSBORSZESZ van a hátizsákjában, az egész útja alatt jól el van látva és sohasem fog zavarba jönni, ha váratlan nehézsége támad. Bankrablás New Yorkban New Yorkból jelentik. A Manhattan Bank egyik fiókjába pénteken délelőtt négy fegy­veres bandita tört be. A banditák egy sa­rokba terelték fegyvereikkel a fiók tizenkét alkalmazottját és azután tízezer dollár ér­tékű bankjegyet raboltak. A sikerült rablás után a banditák zavartalanul elmenekültek. A PALIM JÚLIUSI ÚJDONSÁGAI PENGŐS REGÉNYEK P. C. Wren: A rejtélyes végzet. A „Kék Csillag“ trilógia zseniális szerzője páratlanul áll a modern irodalomban azzal a művészeté­vel, hogy minden könyvének már az első lap­ján megteremti azt a miliőt, azt a lebilincselő hangulatot, amely végigkíséri az olvasót az utolsó sorig és állandóan ébren tartja, sőt egyre fokozza az izgalmas érdeklődést. Ahogy a cselekményt elindítja és mindenre kiterjedő, aprólékos gonddal felépíti a mesét, a fantáziá­nak és a valóságnak olyan csodálatos összhang­jával teszi ezt, hogy minden szereplője egy­­egy kabinet-alak, amelynek tetteiben, szavaiban és egész valójában ott vibrálnak az emberi szenvedélyek , örömök és bánatok egyaránt. Hihetetlenül izgalmas és emellett elsőrendű irodalmi alkotás ez a regény, amely rikító szí­nekkel világít be az alvilág sötét rejtelmeibe, amelyek fölött állandóan ott lebeg a rejtélyes Végzet­ — a megtorlás, a büntetés veszedelme... Percival Wren szinte önmagát múlja felül eb­ben a könyvében, mely minden eddiginél meg­­rázóbb erővel nagyobb művészettel mutatja be ragyogó fantáziájának technikáját. Edgar Wallace: A becsületes betörő. A Hollywoodban nemrég elhúnyt világhírű mes­ter egyik legizgatóbb regénye, a milliomos bankár, aki máról holnapra — mint naiv nagylelkűségének és ideális önzetlen szerel­mének áldozata — pont az esküvője után kol­dusbotra jut és hivatásos tolvajok és­­betörők közé sodródik ... olyan téma, amelynek szen­zációs érdekességét Wallace zseniális inven­ciója ritka élménnyé fokozza. Egyfelől a rend­őrség üldözi, másfelől az alvilági banditák akarják állandóan zsarolni a szerencsétlen embert, aki már-már felőrlődik a két malom­kő között, mert akármerre fordul, mindenütt romlás és veszedelem állja útját. Oly legyőz­­hetetlennek látszó fizikai és erkölcsi akadályok merednek elébe, hogy még Wallace boszorká­nyos ügyessége mellett­ is szorongva várjuk a történet végét. De Wallace itt se tagadja meg önmagát: a befejezés méltó a detektív­­zseni nagy talentumához. FÉLPENGŐS REGÉNYEK Kurt Siodmak: Eltévedt golyó. Külön­leges érdekessége ennek a regénynek, hogy a film­ atelier boszorkányos világába vezeti az olvasót. A dráma szereplői film­színészek , sztárok és statiszták — s a tragikus törté­netet olyan szerelmi bonyodalom indítja el, amely egyformán játszódik le az életben és a film-atelierben. — Szerelmi dráma, félté­kenység! — véli a rendőrfelügyelő és a bűn­ügyi vallatás technikájának minden eszközé­vel szorítja, kényszeríti vallomásra a jegyes­párt, akik azonban kétségbe­esetten tagad­nak... Egyik megrázó jelenet követi a mási­kat: a drámai fordulatok boszorkányos gyor­sasággal kergetik egymást, a lélegzetfojtó iz­galmak közt pereg, egyre pereg a film, de az igazi gyilkos nincsen sehol, bár mindenki gyanús, aki a film­ atelierben van. ''Mesteri bravúrral megírt regény, melynek szerzője végsőkig felcsigázza az olvasó érdeklődését, a bonyodalom zseniális megoldásával pedig egyenesen bámulatba ejt. Jean Sutherland: Rejtelmek. Az „Oltha­tatlan lángok“ és az „Éjjeli támadás“ írónő­jét jól ismeri már a „Pengős Regények“ ol­vasóközönsége, mely a szó szoros értelmében szétkapkodta ezt a két regényt. Hasonló sikert jósolunk a félpengős „Rejtelmekének is, mely tárgyában és elgondolásában annyira elüt a másik köttőtől, hogy csakis a szerzőnek írói kvalitásai éreztetik velük a kapcsolatot. Ezek a nagy írói kvalitások­ — a kezdettől végig izgalmas meseszövés, a lélektani finom­ságok mesteri elemzése, két ellentétes nőnek belső vívódása, a gránitba faragott erős férfi­jellemek — talán egyetlen regényében se érik el a tökéletességnek azt a fokát, mely a „Rejtelmek”nek egyik legnagyobb értéke. A másik nagy értéke Sutherland regényének az a precíz és mégis színes irodalmi nyelv, amely szigorú logikával érvényesül kezdettől végig és maradéktalanul adja a ragyogó fan­táziával elképzelt történetnek minden részle­tét. Olyan regény, amelyről azt szokták mon­dani, hogy­­ „egy darab élet“, s ez a legna­ Svábhegyi gyermeküdülő Az ország egyetlen magas­lati helye. Havi P 240.— Telefon: Tekintse meg. 65-0­45 Béla királykát 18. gyobb dicséret..

Next