Magyar Hirlap, 1933. február (43. évfolyam, 26-48. szám)
1933-02-11 / 34. szám
2 TS33 február 0. fflPIAP TMKmmtmrumuHrm A spanyolnátha fran» Általában mindenfajta meghűléses megbetegedés legbátosabban leküzdhető az ezerszeresen bevált •Asgrahamtabletták eredeti „'dayer'-csomagolásra, a zöld sza-Minden szertárban alsóvárosban, ahol körülbelül tízezren laknak, talán egyetlen ember sem maradt épen. A kórházakban már nincs hely és a sebesülteket a középületekben próbálják elhelyezni. A világítás hiánya természetesen itt is rettenetesen érezteti hatását, mert súlyos operációkat kell végrehajtani villanyáram és rendes világítás nélkül. Napokig is eltarthat, amíg az összes áldozatok holttestét kiássák Neunkirchen városa olyan, mintha rommá lőtték volna. A világháború legszörnyűbb pusztítása sem végezhetett volna többet, mint a százezer köbméteres óriási gáztartály robbanása. Napokig is eltarthat, amíg valamennyi áldozatot kiássák a romok alól, mert egyes utcákban 8—10 méter magasan áll a kőhalmaz. Az alsóvárosban nemcsak azok pusztultak el, akik a házakban tartózkodtak, hanem azok is, akik a katasztrófa pillanatában az utcán jártak. A házak lakóit agyonnyomták a beomló falak, az uccákon tartózkodókat pedig megfojtotta az óriási légnyomás. A Saarvidék városaiból és falvaiból teherautomobilokon hozzák a rontőcsapatokat a katasztrófa színhelyére. A késő éjjeli órákban kis villanytelep felállításával próbálkoznak, hogy legalább a kórházak világítása biztosítható legyen. A francia katonai parancsnokság az összes környékbeli helyőrségeket felriasztotta és a mentési munkálatok irányítását katonai csapatok veszik át. Januárban több mint egymillió pengővel csökkent a főváros adóbevétele Isonffy Lajos adóhivatali igazgató a közigazgatási bizottság hétfői ülésén ismerteti előterjesztését a januári adóbevételek eredményéről. A beszámolóból kiderül, hogy már az év első hónapja is súlyos adóbevételi veszteséget hozott a fővárosnak, amennyiben januárban a városi adók 1,080.616 pengővel csökkentek. Az egész havi bevétel 4,176.405 pengő, volt. Közel ötven százaléknál esett vissza az általános kereseti adó jövedelme, amely mindössze 151.862 pengőt eredményezett, vagyis 125.508 pengővel kevesebbet, mint az előző év januárjában. Nagymértékben csökkent az általános forgalmi adó is. Ebből az adónemből januárban 530.341 pengő volt a főváros jövedelme, 446.570 pengővel, tehát 45 százalékkal kevesebb, mint a múlt év januárjában Aránytalan a bevételi veszteség a városi vámoknál. A januári vámbevétel mindössze 155.791 pengő volt, 346.649 pengővel, azazközel 70 százalékkal kevesebb, mint a múlt év januárjában. A minisztertanács megállapította a 15 milliós közmunkákat A kormány tagjai pénteken délelőtt 9 órakor minisztertanácsra gyűltek össze, amelyen Gömbös Gyula miniszterelnök elnökölt. A minisztertanács Imrédy Béla pénzügyminiszter előterjesztése alapján foglalkozott a transzferalapból beruházások céljaira felszabadítandó 15 millió pengő mikénti felhasználásával és meghatározta azoknak a munkálatoknak a körét, amelyekre ez az összeg fordítandó lesz. E munkálatok meghatározásánál a minisztertanács figyelemmel volt arra, hogy a megvalósítandó beruházások a mezőgazdasági és ipari, valamint a városi és a falusi érdekeket egyaránt szolgálják. Ezután a minisztertanács a külkereskedelmi hivatal szervezeti kérdéseit tárgyalta. Végül az egyes miniszterek a tárcájukkal kapcsolatos adminisztratív ügyekről tették meg előterjesztéseiket. A minisztertanács három órakor véget ért. fk Mindenesetre kíváncsian várják úgy az érdekelt gazdasági körök, valamint a közvélemény is a felszabadult 15 millió pengős beruházás részletes ismertetését. ” of CJ r ■ A „Giornale d’Italia" éles támadása Herriot ellen az olasz-német-magyar titkos szövetségi szerződésről tett kijejetései miatt Rómából jelentik. A Giornale d’Italia foglalkozik Herriot-nak a francia képviselőház külügyi bizottságában az állítólagos olasz—magyar és olasz— német titkos szerződésről tett kijelentéseivel. Herriot arról beszélt, hogy e két szövetségi szerződés egybekapcsolásának lehetősége fenyeget, úgyhogy bizonyos fajta olasznémet—magyar hármasszövetség jönne létre. A Giornale d’Italia hozzáteszi, hogy ilyen kacsákat már Steed is útnak eresztett s ezek sehol sem keltettek meglepetést. Ezzel szemben meglepő, ha olyan politikus, mint Herriot, ad hitelt efféle kitalálásoknak és ilyen sötét kísérletezések politikájának segédkezet ad. Ha ma Európában van katonai szövetségek politikája, azt Franciaország körül kell keresni. Az európai rend megzavarásának egyetlen tényezője ebből a politikából ered. Hangsúlyozza továbbá a Giornale d’Italia, hogy Olaszország ellenzi a szövetségek politikáját. Genfben a leszerelésért szállt síkra és magát is törölt már katonai kiadásaiból. (MTI.) Valótlan hír olasz repülőgépeknek Magyarországra történt szállításáról Párizsból jelentik. Az Echo de Paris állítólag teljesen hiteles forrásból a következő értesülést közli: Olaszország Magyarországnak 12 Fiatgyártmányú 450 lóerős vadászrepülőgépet, valamint 20, ugyancsak Fiat-gyártmányú 650 lóerős felderítő repülőgépet szállított. A repülőgépek észrevétlenül hagyták el Olaszországot és észrevétlenül szállottak földre Magyarországon. Itt a repülőgépeket szétbontották és biztos helyre szállították. Az olasz pilóták vonaton tértek vissza hazájukba. A magyar kormány — írja a lap — jelenleg a szombathelyi repülőtér rendbehozatalán fáradozik, amely repülőtér a határ közelében fekszik. Valószínű, hogy ennek a repülőtérnek a felhasználásával hozzák majd létre az olasz aviatikával való kapcsolatot. Mindezek a tények arra vallanak tent hozzá a lapt, hogy Magyarország és Olaszország között fontos katonai megegyezés áll fenn, amely főleg a két ország közötti légügyi együttműködésről szól. Az itteni olasz nagykövet csütörtökön fölkereste Daladier miniszterelnököt. Az Ordre állítólag pontos értesülést szerzett a megbeszélés tárgyáról. A lap szerint az olasz nagykövet súlyt helyezett azoknak a híreszteléseknek a megcáfolására, amelyek állítólagos olasz—magyar—német titkos támadó és védelmi egyezményről szólnak és annyira mennek, hogy — 1932 augusztus 7-ében — még az aláírás napját is megjelölik. (MTI.) ♦ Illetékes helyen az Echo de Paris értesülését a leghatározottabban önkényes kitalálásnak minősítik. In memóriám írta: Ifj. HEGEDŰS SÁNDOR Ha Petőfi nevét hallom, mindig csodálatos örömet érzek, mint aki valami boldogító érzést kapott ajándékba — mely az ő varázslatos nevéből sugárzik elé. Ha pedig eseményeket, kis történeteket hallok az életéből, mindig azt hiszem, hogy valami drágalátos kincsnek jutottam birtokába. Ezeket összegyűjtöm, aztán közzéteszem, hadd legyen mindenkié. Multkorában hallottam beszélni róla öreg barátomtól, a kaszinóban, ő így adta elő az esetet: ... Úgy emlékszem, 1846-ban volt lenn Petőfi Gömörben, Bényén, ahol Tompa Mihály vendége volt. Bényétől nincs messze Sajó-Gömör, ahol akkor Szent-Iványi József vendégszerető háza állott. Tompa járatos volt Szent-Iványiéknál és ez alkalommal elhozta vendégét, Petőfit is. Mind a kettőjüket nagy szeretettel fogadták és fényes ebédet adtak tiszteletükre. Ebéd után az urak kártyázni ültek össze, amiért Petőfi rendkívül megharagudott és nemtetszésének hangos szóval is kifejezést adott: — Hogy lehet ott kártyázni, ahol egy Petőfi van jeleni Szent-Iványi József a házigazda tapintatával simította el a dolgot, mikor így szólt Petőfihez: — Kedves Petőfi úr, engedjen meg, de nekem több vendégem van és azok így szeretnek mulatni; de ha nem kedveli a kártyát, az istállóban három paripám áll és ha tetszik, kilovagolhat a lovásszal, míg a többiek kártyáznak! Petőfi ki lovagolt a lovász kíséretében, de a lovaglás nem sikerült, a ló ledobta Petőfit a Sajó mellett. Aztán hazatérve a lovaglásból, csendesen üldögélt a szobában, míg Tompával később átment Gortváre, a másik gömörmegyei faluba, egy másik nemesi kúriába, látogatásra Adorján Boldizsárékhoz. ★ A kaszinóban fiatal koromban esténként biliárdozott egy kedves, finom öreg úr (a társaságban jól ismert Szabó Nándor édesatyja), Szabó Ágoston kúriai tanácselnök, ő néha megtisztelt azzal, hogy felhívott egy egy játszma biliárdra. Szabó Ágoston ahhoz a nagy bírói karhoz tartozott, amely akkor európaszerte híres volt. Nárai Szabó Miklós, Karap Ferenc, Oberschall Adolf, Nagy Ödön és egy sor oly kiváló ember, hogy Anglia megirigyelhette tőlünk őket. Egy biliárdjátszma közben valahogyan Petőfire terelődött a beszéd és akkor a jó öreg Guszti bácsi azt mondta nekem: — Petőfit én jól ismertem. Szeretett is engem, aki a 48-as lázas napokban csak tizenhétéves ifjú voltam. Az emlékezetes március idusán Petőfi több helyen elszavalta a „Talpra magyar!"-t és az egyik helyen az én vállaimra állva szavalta el. Barátságát továbbra is megtartotta Irányomban, azonban egyszer nagyon megharagudott rám. A dolog úgy történt, hogy Károlyi grófnőhöz voltunk hivatalosak, valami jó tékolycélú mulatság előkészítésének megbeszélésére. Abban az időben az elegancia a tükörfényesre fényesített csizmában csúcsosodott ki. A nevezett napon azonban csúnya sár volt. Az akkori szokás szerint, csizmánkat papirosba göngyöltük és a papirburkolatot spárgával kötöttük rá. A papirt aztán levágtuk róla az előszobában. Én Petőfivel mentem fel a lépcsőn és mellettem állt, mikor én gyanútlanul el*vágtam a spárgát és a csizmát védő papírgöngyöleg a földre esett. De erre Petőfi szörnyű haraggal támadt rám: — Szentségtörés ilyet tenni! Költeménybe csizmát csavarni! Akkor vettem észre, hogy az egyik papírlapon, melyet csizmámról levágtam, Petőfi verse volt. Sohasem bocsátotta meg ezt a véletlen bűnömet. * Jó nénémtől hallottam ezt: Pápán, Vály Ferenc házához sokat járt Petőfi, mert Jókai ott tanult és nővérénél, Jókay Eszternél, Vály Ferencnénél lakott. Volt a háznál egy kedves kis kutyás ,,Laker“-nek hívták. Ez, valahányszor Petőfi látogatóba jött, dühös ugatással rontott Petőfire. Jókai Eszter füttyentett a kutyának és maga mellé rendelte: — Lakőr, gyere ide! Erre Petőfi szívére tette kezét és Igyt Szelt: — Bocsánat, nagytiszthetsi asszonyom, ez nem Lakőr, hanem „Le coeur" (A szív). Jókai Eszter elnevette magát Az lehet Jue coeur“, de ez lakőr , mert a lak őre. A párizsi kávéházak és áruházak sztrájkja Párizsból jelentik. Csütörtökön délután a párizsi kávéházak és nagy áruházak zárva lesznek, tiltakozásul a pénzügyi tervezet őket érintő rendelkezései ellen. Szomba! A belügyminiszter nem vádolta Izgatással a sajtóot Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a Ház csütörtöki ülésén válaszolt Eckhardt Tibornak a gyűlésbeliltási rendelet ügyében elhangzott felszólalására. A belügyminiszter az Izgatásokkal kapcsolatban a sajtóra is hivatkozott és ezt úgy értelmezték, mintha a belügyminiszter azt mondotta volna, hogy sajtó izgat. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter pénteken délelőtt nyilatkozott csütörtöki felszólalásával kapcsolatosan és kijelentette, hogy félreértették szavait, mert ő nem azt mondotta, hogy a sajtó izgat, hanem a sajtóból meg lehet állapítani, hogy az utóbbi időben tartott gyűléseken milyen izgatások folytak. Laskay Dénes kiadatása Bécsből jelentik. A Neue Freie Presse estilapjának jelentése szerint Laskay Dénes kiadatása küszöbön ált. Laskay néhány nappal ezelőtt történt letartóztatása óta a tartományi törvényszék fogházában ül. A Presse szerint úgy Magyarország, mint Svájc kiadatási kérelemmel fordult az osztrák hatóságokhoz. Hogy a kettő közül melyiknek adja ki Ausztria Laskay Dénest, arról a lap nem ír. Építőiparosok gyűlése a telepítések ügyében Építészek és építőipari érdekeltek gyűlést tartottak pénteken délután a Kispipa-vendéglőben. A gyűlés tárgya az volt, hogy megbeszéljék a módozatokat, hogyan lehetne kivívni, hogy a városszéli telepítés munkálatait az arra legjobban rászoruló építészek kapják meg Szentkirályi Gyula építész megnyitóbeszéde után Pál L. Leó építész és építőmester hosszabb beszédben kifejtette, hogy a főváros XIII. ügyosztálya olyan versenytárgyalási hirdetményt írt ki a városszéli telepítések ügyében, amely egyáltalában nem felel meg sem a szakmabeli, sem a szociális követelményeknek. Az a véleménye, hogy ilyen versenytárgyalás alapján a munkálatokat nem azok az építészek fogják megkapni, akik a legsúlyosabb helyzetben vannak, tehát a munkára a legjobban rászorultak. Azt indítványozta, hogy az építészek és építőipari érdekeltek tömörüljenek blokkba és fellebbezzék meg ezt a versenytárgyalási hirdetményt. Felkérte kollégáit arra, hogy járuljanak hozzá adatokkal a fellebbező memorandumhoz, amit haladéktalanul meg fognak szerkeszteni. Nemecz József és Ehrlich János mérnök felszólalása után a gyűlés elfogadta Pál L. Leó indítványát és a memorandum elkészítését építészekből, mérnökökből, építő- és kőművesmesterekből, valamint egyéb építőiparosokból álló bizottságra bízta. A memorandumot küldöttség fogja eljuttatni a miniszterelnökhöz, a belügy- és kereskedelmi miniszterekhez, valamint a főpolgármesterhez.