Magyar Hirlap, 1934. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)
1934-09-01 / 197. szám
^ ,i1"“ I ELŐFIZETÉSI ÁRAK:I AB ^ willlHln ■ni— - Szerkesztőség I mag,.non szagon, fi ^'i.rtfv AHBkHHpT asMat* 4a kiadóhivaSst ■ 1 Wrt 190, 14 évre S. H erre » pengő.1 |jt£ jgjpiWV*. £3^1 JpfPjil VI., Aradi nCOft 10. SSflni.9 ROMÁNIÁBAN: | ' Oja «iS W WMk NP IJjEk Telefon: 21-8-47,23-6-80 és HW-06 H 1 bér. ISO W, « ewe «X M. g BBS &|ji m£& IPP» B ^ggftk H |p§| JUGOSZLÁVIÁBAN: WBr'~ Ws: 00 §18L Jífáf Wak Hl mm. api gmm | Utazási és fürdőirodai bér. 00 dinár. Sta. in dinár. I jjgM ||g| jmM jfpBp | VL, Aradi ucca 10. s*Am.| 88 «. |JpL ||^|| B|| jHk Telefón: ti -8-47, 23-6-8 ca 100-061 BUDAPEST 1934. SZEPTEMBER 1. SZOMBAT főszemcesztő, p. friedmann ernő XLIV. ÉVFOLYAM 197. SZÁM ma: az osztaureorsiateh nuzssaiah teljes niwramilmnistaia Ma Richard Katz: Az indiai hegyekben TITKOS VÁLASZTÓJOGOT Legyen szabad nekünk megállnunk abban a viharban, amelyet a magyar közélet fölött egy nyilvánosságra került választójogi tervezet kavart —, megállni egyetlen egy elvi ponton, minden részletnek mellőzésével s ez a pont: a választások titkossága. A titkosság követelése már nem támaszt vihart s nem idéz háborút. A hajdan radikális program immár hivatalos tervvé szelídült, vagy talán az idő érett hozzá annyira, hogy a kormányzat a maga feltétlen tennivalóinak sorába iktatta. S bár a politikai iskolát kijárt minden polgár tudja könyv nélkül, nem fölösleges, mint minden igazságot, amely még csak elmélet s nem lépte át a gyakorlat küszöbét, elismételni, hogy tudniillik titkosság nélkül a választás nem választás. Nekünk alapvető tulajdonságunk, hogy szívünkhöz nőtt még olyan elvi kérdésben is igyekszünk egészen tárgyilagosak lenni, megpróbálni az ellenfél szemszögéből nézni, feltenni jóhiszeműségét és mérlegelni érveit. Ismerjük a szempontokat, amelyek a háború előtt a titkosság bevezetését a hatalom akkori köreiben oly aggályosnak tüntették fel, ismerjük az érveket, megfontolásokat, amelyek nem egy kitűnő hazafi és gondolkodó államférfi kezét lefogták, mert végzetes következményektől féltek. Távol legyen tőlünk, hogy ezeket a meggondolásokat most utólag igazolni akarjuk, vagy osszuk. De bírái sem akarunk lenni abban a könnyű szerepben, hogy késői jósokként a ,,mi lett volna, ha ...“ kissé gyermeteg játékát játsszuk. Mi azt mondjuk: lehet nagyon tiszteletreméltó egy olyan felfogás, amely konzervatív, sőt reakciós célokat tekintve, nem akarja megadni a polgárnak a szabad véleménynyilvánítás tökéletes jogát. Csak azt fűzzük hozzá, hogy a mai viszonyok és államberendezkedés adta lehetőségek közt ez a nem választás. Fölösleges volna itt felsorolni mindazt a sérelmet, amelyet a háború előtti és utáni évek politikai történetéből az ellenzék panaszol. Az erőszakoskodástól, a nyílt leterrorizálástól az egészen művészi árnyalatfinomságokig emelt halk befolyásokig minden szerepelt a választások vádiratában s ha az angyalok tárgyilagossága töltené is el az embert, egészen lehetetlen föltételezni, hogy ezek a panaszok valamennyien a képzelet szülöttei voltak csupán. És az ok mindig és mindenütt ugyanaz: a nyílt szavazás. Mert akármi történjék, vagy ne történjék a valóságban, maga az a tény, hogy a nyílt színvallás megnyitja az előzetes befolyásolás és utólagos megtorlás lehetőségét — már az ettől való puszta félelem megingathat egy megingathatóbb elhatározást és bizonnyal kedvez a hatalomnak és nem kedvez az ellenzéknek. Az emberi gyarlóság teszi, hogy nem vagyunk mindnyájan hősök és ingathatatlan félistenek. Kenyér, család, üzlet, iroda, munka: mindez összefügghet esetleg valakivel s függhet valakitől, akinek a szeme rajta van a szavazói listán és figyeli, kinek a neve melyik jelölté alá kerül. Ne legyen félreértés: volt eset, amikor ez ellenzéki jelöltet segített mandátumhoz. Volt olyan erős közhangulat valamelyik kuruc kerületben, volt olyan hatalom valamelyik roppant dús úr birtokán, hogy éppen olyan félő lett volna kormányjelöltre szavazni, mint a másik kerületben az ellenzékre. De viszont: valóban csak az éteri magasságokba emelkedő tárgyilagosság kedvéért kellett ezt megemlíteni. Mert elvesző kivételek voltak persze az ilyenek a választások legnagyobb részében. S mindezt, összevéve, már olyan általános hangulat kísérte, hogy néhány évvel ezelőtt érezni lehetett: jönni kell egy kormánynak most már rövidesen, amely a titkosság követelését a magáévá teszi. S így örömet keltett, de meglepetést alig okozott, amikor a miniszterelnökségre került. Gömbös Gyula megtartva elvi alapját, a titkos választójogot a megvalósítandó kormánytervek és elhatározások sorába iktatta. Mi ezen az egy elvi ponton megállunk. S a részletekkel nem foglalkozunk. Nem azért, mintha a részletek nem lehetnének éppen olyan fontosak, nem mintha nem tudnók, hogy a részleteken múlhat: vájjon valóban a nemzeti akarat őszinte és szabad megnyilvánulását biztosítja-e majd a reform, vagy korrektívumok alkalmazásával nem hiúsítja-e meg. Ami másfelől azt jelenti, hogy a korrektívumokat sem hárítjuk el általánosságban — de hiszen ez az a terület, amelyre most rátévedtünk s amelyet kerülni akartunk, a részleteké. Úgy érezzük, az a tervezet, amely most nyilvánosságra került, egy olyan tervezet, amelyet a parlament egyik pártja, vagy annak egyik tagja készített a maga elgondolásáról. S aminek ezután következni kell, az szerintünk nem más, mint hogy az egyik párt tervezetét kövesse a másik párt tervezete, ellenzéké és kormányé, kerüljön nyilvánosságra, mutatkozzék meg a közvélemény előtt. S aztán, ha mind itt áll, világosan és éles vonalakban megrajzolva, akkor induljon meg felettük a vita. Minél alaposabban, minél szélesebb mederben. Akkor jön el, szerintünk, a részletek és állásfoglalások ideje azokban a kérdésekben, amelyek a titkosság alapelvét körülveszik és a maguk szerves összefüggésében érvényesülését, becsületes végrehajtását biztosítják. Mert a jelzőtábla s az elalkudhatatlan alappillér: a szavazás titkossága. Az „ellenséges" bomba vető repülőgépek másodszor is elérték Párizst Befejeződtek a Párizs-környéki légi hadgyakorlatok, amelyeken ötszáz repülőgép vett részt és amelyek tanulságai a főváros védhetetlen légi támadás ellen Párizsból jelentik. A jövő légiháborújának csak halottai lesznek, győztesei és legyőzöttei azonban nem — írják a péntek esti párizsi lapok a négy napja tartó légi gyakorlatok befejezése alkalmából. A manőver a lapok véleménye szerint kétséget kizáróan bebizonyította, hogy ellenséges bombavető gépek támadását majdnem lehetetlen elhárítani. A jövő légi háborúja tehát abban áll majd, hogy egyszer az egyik, másszor pedig a másik hadviselő fél légiflottája bombázza az ellenfél városait. Minden ilyen bombázás teljes sikerrel jár majd, úgyhogy fokozatosan mind a két hadviselő fél valamennyi városa elpusztul, anélkül, hogy akár az egyik, akár a másik fél győztesnek nyilváníthatná magát és legyőzöttnek a másikat. A légi gyakorlat eredményéhez fűzött politikai kommentárok intő szóval fordulnak a világ közvéleményéhez és felszólítják a hatalmakat, mondjanak le a légi háború fegyverneméről és kötelezzék magukat arra is, hogy kereskedelmi repülőgépeket sem használnak fel háborús célokra. Ezt a kérdést sürgősen rendezni kell — írja az Intransigeant —, mielőtt még kitör az új háború. A lap szerint a leszerelési konferenciának nem lehet sürgősebb feladata, mint az, hogy egyezménytervezetet dolgozzon ki, amelyben valamennyi hatalom lemond a légi háború fegyvernemének alkalmazásáról. A négynapos légi hadgyakorlat egyébként pénteken délben fejeződön be. A Kelet- Franciaországban állomásozó támadó flotta az utolsó 24 órában ismét két támadást kísérelt meg Párizs ellen, amelyek közül az egyiket a rossz lejárás miatt abba kellett hagyni. Ez a félbemaradt támadás éjszakai rajtaütés lett volna, miután azonban éjféltájban vad orkán kerekedett, a támadást az utolsó pillanatban lefújták. Ehelyett hajnalban a Párizst jelképező rebourgeti repülőtér ellen hajtottak végre újabb bombatámadást, amely a manőver vezetőségének véleménye szerint teljes sikerrel járt, bár ezúttal a támadó repülőraj is súlyos veszteségeket szenvedett. A gyakorlatok végkövetkeztetéseit a vezérkar még csak néhány nap múlva vonja le. A gyakoratokon összesen ötszáz repülőgép vett részt. A Journal des Débats jelentése szerint a vezérkar köreiben az általános nézet az, hogy a támadó erők — a kékek — nagy győzelmet arattak a vörös védelmi erők felett. Erre egyébként már eleve el voltak készülve, de a kékek sikere felülmúlta a várakozást. A kedvezőtlen ködös és felhős időjárás erősen elősegítette a támadó erők munkáját. A rádiófelvevő- és eladókészülékek a gyakorlatok során nem működtek kielégítő módon. A most először kipróbált géptípusok egy része jól bevált, más részén azonban bizonyos módosítások mutatkoznak szükségesnek. Szovjet-Oroszország felvétele a népszövetségbe biztosítva van - írja a francia félhivatalos Oroszország visszatér az európai nagyhatalmai körébe és európai politikát folytat — írja a „Temps“ Párizsból jelentik. A Quai d'Orsay félhivatalos lapja, a Temps péntek esti számában meleg hangon üdvözli a szovjetet abból az alkalomból, hogy be akar lépni a nemzetek szövetségébe. A lap megállapítja, hogy Szovjet-Oroszország felvétele biztosítva van és hogy az oroszok állandó tanácstagságot is kapnak. Szovjet-Oroszország — írja a lap — visszatér az európai nagyhatalmak körébe és mostantól kezdve megint európai politikát folytat, miután az elmúlt években folytatott politikája inkább európaellenes és ázsiai