Magyar Hirlap, 1934. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)
1934-09-05 / 200. szám
Szerda HÍRLAP 3.934. szeptember 5. 3 Gömbös miniszterelnök nyilatkozata a választójog reformjáról „A választójogi reformnak döntő befolyása lesz a magyar élet kialakulására Jelentettük legutóbbi számunkban, hogy a választójog törvénytervezete még nem készült el. Mihelyt a most folyó előkészítő munkálatok alapján a belügyminisztérium megfogalmazza a tervezet szövegét, azt a miniszterelnök megbeszéli pártja vezetőivel, több ellenzéki vezérpolitikussal, letárgyaltatja az egységes párt bizottságával és csak e megbeszélések alapján megalkotott javaslatot nyújtja be a parlamentben. Gömbös Gyula miniszterelnök kedden nyilatkozott a választójog kérdésében és megerősítette legutóbbi híradásunkat. A miniszterelnök nyilatkozata így hangzik: " A választójogi kérdéssel, mióta miniszterelnök vagyok, állandóan foglalkozom és tanácskozom nemcsak a nemzeti egység pártjának tagjaival, hanem ellenzéki politikusokkal is. Ezt az intenzív tanácskozást azért tartom szükségesnek, mert nagyon jól tudom, hogy a választójogi reformnak döntő befolyása lesz a magyar élet kialakulására. Eckhardt Tibor barátommal is többször tanácskoztam. Tanácskozásaink folyamán átadta nekem a napokban általa közzétett és így közismert elgondolásait. Az egyes pontokra vonatkozólag köztünk megállapodás nem jött létre, kivéve, hogy leszögeztem újból már a parlamentben is kifejtett elvi álláspontomat, amelynek lényege abban áll, hogy legyen titkos választás, de junkumban a kormányzói jogkör további kiterjesztésével. Egyébként a kormány a pannonhalmi minisztertanács alkalmával foglalkozott a választójog kérdésével és ez volt az első eset, hogy felelős tényezők erről eszmecserét folytattak. Azóta a belügyminiszterrel és a miniszterelnökségi államtitkár úrral újból átbeszéltük saját irányelveinket, mérlegelve azokat is, amelyek eddig tudomásunkra jutottak. A továbbiakban a következő lesz az eljárás: amint a nyers tervezet elkészül, megbeszéljük azt a nemzeti egység pártjának vezetőségével, így gróf Bethlen Istvánnal és Sztranyavszky Sándorral is. — E megbeszélések alapján kialakult végleges tervezetet — folytatta a miniszterelnök — átadjuk a párt illetékes bizottságainak. Egyidejűleg ezzel szándékomban van a tervezetet több ellenzéki politikussal is közölni. Elsősorban azokkal, akik világnézetileg közel állanak hozzám. Annyit most is kijelenthetek ismét, hogy csak olyan választójogi javaslatot tudok a magam részéről akceptálni, amely megfelel annak a haladó konzervatív világnézetnek, amelyet mindig hirdettem és most is hirdetek. Tudom, hogy erős vita lesz és főkép azokkal lesz kemény küzdelmem, akikkel világnézeti szempontból állunk szemben egymással. Eckhardt Tibor tanácskozása a miniszterelnökkel genfi útjáról Eckhardt Tibor kedden délelőtt megjelent a miniszterelnökségen és több mint egy óra hosszat tanácskozott Gömbös Gyula miniszterelnökkel. Eckhardt Tibor a tanácskozás után a következőket jelentette ki: — A miniszterelnök úrral csak genfi kiküldetésemről és az ott napirendre kerülő kérdésekről tanácskoztam. Kikértem a miniszterelnök úr véleményét ezekben a magyar nemzetet erőteljesen érdeklő kérdésekben és miután mindent a legtüzetesebben megbeszéltünk, megkaptam a szükséges utasításokat. Valószínűleg szerdán vagy csütörtökön utazom Genfbe, ahol komoly munka vár rám. Eckhardt Tibor ezután kijelentette még,hogy teljesen kielégítette őt az a nyilatkozat, amelyet a miniszterelnök a választójog kérdésében tett. Amit a miniszterelnök nyilatkozatában előadott, tökéletesen fedi a tényeket és megfelel annak a tényállításnak, amelyet nyilatkozatában ő is tett. — Egyébként — mondotta Eckhardt Tibor — nagy megelégedéssel olvastam, hogy a keresztény gazdasági párt vezető férfiai olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek megcáfolták azt, mintha a kereszténypárt a független kisgazdapárt választójogi elgondolásával szemben támadásra készülne és hogy legkevésbé sem felel meg a valóságnak az az inszinuáció, mintha a keresztény gazdasági párt vezérférfiai e kérdésben tömöríteni akarnák az ellenzéki pártokat. Ez a tény már magában véve is megcáfolja azokat a híreket, mintha az ellenzék összessége foglalt volna állást a javaslat ellen, hiszen a kereszténypárt vezetői lényegében magukévá tették a legerősebb ellenzéki pártnak, a független kisgazdapártnak választójogi elgondolásait. Értesülésünk szerint Eckhardt Tibor a továbbiakban nem vesz részt a választójogi kérdés körül még mindig folyó hírlapi polémiákban, hanem a még Budapesten töltendő rövid idő alatt is a Genfben szőnyegre kerülő kérdések tanulmányozásával foglalkozik. Reinhardt egyik kedvenc tanítványának halálos autókatasztrófája A prágai országúton történt a szerencsétlenség Prágából jelentik: A melnik-prágai országúton a keddre virradó éjszaka súlyos autószerencsétlenség történt. Két fiatal leány autója összeütközött egy másik kocsival és egyikük, egy ismert cseh nagyiparos színésznő-leánya életét vesztette, míg a másik súlyosan megsebesült. Kluge Helga, Reinhardt egyik kedvenc tanítványa néhány nappal ezelőtt értesítést kapott Prágából, hogy a Deutsches Theater rendes tagnak szerződtette. A fiatal színésznő, akinek atyja a hohenelbei textilgyár tulajdonosa, Melnikben nyaralt egy barátnőjével, akivel még Angliában ismerkedett meg. Miss Gibson, a fiatal angol hölgy együtt lakott vele egy penzióban, amikor Kluge Helga középiskolai tanulmányait végezte Angliában. A két fiatal leány között barátság fejlődött ki és Miss Gibson az idén, a színésznő meghívására, vele együtt töltötte a nyarat Melnikben. Kluge Helga az elmúlt két évben Bécsben lakott, ahol a Reinhardt-szemináriumba járt. Hétfőn este a két barátnő együtt vacsorázott és pezsgő mellett búcsúzott egymástól. Úgy volt, hogy autón mennek be Prágába és ott elválnak, mert Miss Gibsonnek már vissza kellett térnie Angliába. Késő éjszaka indultak el és éjfél után érte őket a szerencsétlenség. Kluge Helga nekivezette a kocsit egy szembejövő autónak és oly szerencsétlenül esett ki a kocsiból, hogy koponyaalap törést szenvedett és szörnyethalt. Miss Gibsont súlyos sebesülésekkel vitték be a prágai kórházba. A MAGYAR HÍRLAP előfizetési árai:t hén 2.90 P, 24 évre 6 P, 0 évre 15 F! f Mo.^1 /^V/u ^ és csodásan tartós i.3 PALMA OKMA C9POTALPPAL S f \\ küldje gyermekét az iskolába! Még ma rendelje meg cipészénél ! p Új ötvenpengős bankjegyeket bocsát ki a Nemzeti Bank Az egyik oldalon Petőfi Sándor jelképe, a másikon Visky ,Terelés a Hortobágyon“ című festményének metszete látható A Magyar Nemzeti Bank a forgalomban lévő, 1926. évi március 1-i kerettel ellátott 50 pengős címletű bankjegyeket 1934 szeptember 10-étől kezdődőleg a forgalomból bevonja. A bevonásra kitűzött időtartam a kormány hozzájárulásával 1935 március 31-éig terjed, amely időpontig a behívott bankjegyeket, úgy mint eddig, fizetéskép el kell fogadni. Ennélfogva a Magyar Nemzeti Bank főintézete és fiókintézetei a behívott bankjegyeket ugyancsak 1935 március 31-éig fizetésképpen vagy kicserélés végett elfogadják. Ez időpont után az említett bankjegyeket a Magyar Nemzeti Bank intézetei már csak kicserélés végett fogadják el. 1938 március 31-ével a Magyar Nemzeti Bank beváltási kötelezettsége a fent említett bankjegyekre vonatkozólag a bank alapszabályainak 94. cikke szerint megszűnik. A Magyar Nemzeti Bank az 1932. évi október 1-i kerettel ellátott 50 pengős címletű bankjegyeinek kibocsátását főintézeténél és fiókintézeteinél 1934. évi szeptember 10-én megkezdi. Az új bankjegy leírása a következő: A Magyar Nemzeti Bank 1932. évi október 1-én keltezett 50 pengőről szóló, tiszta fehér papíron nyomott jegyeinek hossza 168 milliméter, szélessége 87 milliméter. A bankjegy előoldala két alnyomattal készült, melyek összhatásukban a jegy egész felületére kiterjedő zöldesszürke-vöröses-zöldesszürke színű nyomatot alkotnak, melynek hullámos vonalai között sugár irányban elhelyezett, reliefszerűen rajzolt „50“-es számjegyek láthatók. A jegykép nyomata a két szélen sötétbarna, a középen pedig kékeslila színű. A baloldali léc felső részében világosbarna színben a koronás magyar címer, ez alatt sükét alapból kiemelkedőleg az „50“-es számjegy és egész alul sötét alapon keretbe foglalva, világos betűkkel a büntetési záradék szövege: „A bankjegyek utánzásáért törvényszabta büntetés jár“ — látható. A jegykép középmezejének felső részén kétoldalt vízszintesen elnyúló guilloche-rozettába foglalva, világos alapon, kék színben nyomva „50“-es számjegy látszik. Ezen guilloche-rozettához alul szervesen kapcsolódik a jegykép középső részét kitöltő nagyobb kiterjedésű guillocherozetta, amelyben középütt sötétebb alapból világosabb színben „50“-es szám látható. E guillocherozettára barna-sötétkékeslila-barna színben kisszerűen nyomva. Ötven pengő, alatta: Budapest, 1932. évi október hó 1-én Magyar Nemzeti Bank — nyert elhelyezést, e szöveg alatt pedig a következő aláírások olvashatók: Popovics elnök, Schober vezérigazgató, Heinrich főtanácsos. Az „ötven pengő“ szöveg értékjelzés fölött vörös színben nyomva, baloldalt a „D“ jelzésű háromtagú sorozatszám, jobbra pedig az ugyancsak vörös színben nyomott hattagú folyószám nyert elhelyezést. A jegykép középmezejét alul egy vízszintes irányban haladó guilloche-rozetta zárja be. A jegykép jobboldali részében széles, gazdagon díszített keretben Petőfi Sándor fejképe látható. A fejképet közvetlenül egy világosabb színben tartott szívalakú keret övezi, melynek felső részében közvetlenül a fejkép fölött „Petőfi Sándor“ szöveg, e fölött pedig sötét alapból fehéren kiemelkedőleg „50“-es szám, a fejkép alatt pedig a szívalakú keret alsó csúcsából kinyúló világosbarna színű kisebb mezőben, az egymást keresztező kard és toll rajza fölött elhelyezett líra látható. E szimbolikus képtől kétoldalt kinyúlólag keskeny léckeretbe foglalva, sötét alapból világosan kiemelkedőleg baloldalon „1823“, jobboldalon „1849“ évszámokat helyezték el. A bankjegy hátoldala ugyancsak két alnyomattal készült, amelyek összhatásukban az előoldalhoz hasonlóan, a jegykép egész területére kiterjedően zöldesszürke—vöröses —,zöldesszürke nyomatot alkotnak és melyek hullámos vonalai között sugár irányban elhelyezett, reliefszerűen képzett „50“-es számjegyek láthatók. A jegykép nyomatai a két szélen vörösesbarna, a középen pedig rozsdabarna színű. A jobb- és baloldalon egy-egy függőleges, ornamentikával gazdagon díszített széles léc van elhelyezve, melynek felső részében szívalakú keretbe foglalva, sötét alapon világos színben az „50“-es számértékjelzés, alatta világosabb színben, reliefszerűen képzett, négyszer ismétlődő „50“-es szám, ez alatt pedig a két felső mező kereteiből kifutó keskeny léc által körülövezve, guilloche-rozettákból képzett stilizált levelek láthatók. A jegykép középmezejében ovális alakú, a két fentebb leírt ornamentikus oldallécekkel szervesen egybefont, csipkeszerű guilloche-keretbe foglalva Visky János Terelés a Hortobágyon című képének metszete látható. Közvetlenül a képet körülövező, szalagszerű keretlécben sötét alapon világos betűkkel két sorban, hat nyelven ötven pengő szöveget helyeztek el. Az építőiparosok az OTI és a MABI házvásárlásai ellen Kedden este a Kőművesmesterek és Kőfaragómesterek Ipartestületének székházában tizennyolc ipartestület és számos egyéb ipari érdekképviselet kiküldöttei gyűltek össze nagygyűlésre. A nagygyűlést Kovalick Ferenc kamarai beltag, a Kőművesmesterek Országos Szövetségének elnöke vezette. Az Ipartestületek Országos Központja képviseletében dr Szommer László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nevében dr Bangha Ferenc jelent meg a nagygyűlésen, amelynek egyetlen tárgya az OTI és a MABI házvásárlásainak ügye volt. A nagygyűlés Kovatsek Ferenc előadói javaslatára, Tarr Béla, Stulcz Ferenc, Kardos József és többek hozzászólása után határozati javaslatot fogadott el, amely szerint a jelen volt érdekképviseletek együttes beadványban dr Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterhez, mint a társadalombiztosítási intézmények legfőbb felügyeleti hatóságához fordulnak, akitől az OTI és a MABltőkék olyirányú gyümölcsöztetését kérik, hogy az építőipar programszerűen foglalkoztatáshoz jusson. A beadványt monstreküldöttség nyújtja át a belügyminiszternek. Hitler kancellár a nürnbergi nemzeti szocialista kongresszuson Nürnbergből jelentik. A nemzeti szocialista párt birodalmi kongresszusának megnyitását félóra hosszat tartó harangi zúgás jelezte. A hivatalos ünnepségek hoszszú sorát a nürnbergi városháza dísztermében megtartott fogadtatás vezette be. Az ünnepélyesen feldíszített teremben az egész hivatalos Németország megjelent, Hitler kancellárral az élén. A kormány valamennyi tagja eljött és ott voltak a kancellár körül a nemzeti szocialista párt összes nevesebb vezérei is. A birodalmi hadsereg tiszti küldöttséggel képviseltette magát. Elküldték megbízottaikat az összes birodalmi és állami hatóságok is. A birdalmi gyűlés legtöbb tagja is megjelent. Hitler kancellár érkezését kürtszó jelezte, majd gyermekkórus énekeit hódoló dalt. Ezután Liebl nürnbergi főpolgármester tartott beszédet, amelyben szeretettel üdvözölte Nürnberg falai között a birodalom kancellárját és vezérét. Hitler rövid beszéddel válaszolt az üdvözlésre és köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért,.