Magyar Hirlap, 1935. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-01 / 1. szám

4 1935 január­­. Újévi üdvözlések a politikai életben Mint minden évben, úgy most is újév napján a diplomáciai testület megjelenik Flórika Miklós kormányzó előtt, hogy az újév alkalmából üdvözölje. A Budapesten akkreditált diplomaták nevében Angelo Rotta pápai nuncsi*– mondja az üdvözlő be­szédet. A diplomáciai testület előtt Gömbös Gyula mainiszterelnök — aki egyébként hét­főn audiencián volt a kormányzónál — je­lenik meg Horthy Miklós kormányzónál, hogy ő maga és a kormány nevében jókí­vánságait fejezze ki az államfőnek. A fővá­ros nevében Sipőcz Jenő főpolgármester és Szendy Károly polgármester vezetésével a fővárosi törvényhatósági bizottság küldött­sége adja át Budapest újévi kívánságait a kormányzónak. A kormánypárt testületileg akarta üdvö­zölni Gömbös Gyula miniszterelnököt, aki­nek kívánságára azonban ez elharad és így a párt táviratilag üdvözli a miniszterelnököt. A kereszténypárt szintén táviratilag üd­vözli elnökét, gróf Zichy Jánost, a független kisgazdapárt pedig testületileg keresi fel a párt vezérét, Eckhardt Tibort, akit Tildy Zoltán alelnök üdvözöl és Eckhardt Tibor hosszabb politikai beszéddel válaszol. A napilapok politikai munkatársai hétfő délelőtt küldöttségileg felkeresték Antal Ist­ván miniszteri tanácsost, a miniszterelnök­ségi sajtóosztály vezetőjét, hogy újévi jó­kívánságaikat kifejezésre juttassák. A poli­tikai hírlapírók üdvözlése után pedig­ a mi­niszterelnökségi sajtóosztály tisztviselői já­rultak a sajtófőnök elé és üdvözölték őt az újév küszöbén. Bukarest cáfolja Tatarescu és Háry találkozását Bukarestből jelentik. Egyes lapoknak oly­­értelmű hírét, hogy Tatarescu miniszter­elnök Kolozsvárott találkozott volna Háry Andrással, a külügyminiszter állandó helyet­tesével, hivatalos körök határozottan meg­cáfolják. A fodrosszoknyás asszony finom meghaj­lással ereszkedett az urához. — Hazudtam András... a maga gye­reke... Olyan igaz, mint a Krisztus szenve­dése ... Aztán Dénes városi iskolába került Hete­dikes gimnazista volt, amikor sürgöny hívta haza az anyja betegágyához. Sáros, csúnya őszi nap volt. Az udvaron beléakaszkodott a tehenesné. És suttogva, rívó hangon mondta el, hogy négy nappal ezelőtt lejött vadászni Prestről az uraság. Az ispán urat el­küldte másnap a városba, hogy a zabot adja el. Hogyan, hogyan nem, az ispán csak a falu határáig ment, aztán nagy dirrel-durral ment be a házba. Mi történt ott bent, mi sem, senki sem tudja, de egy fertályóra múlva látta a ajtón kigyúrni az uraságot. Alig ment az el, kalap nélkül futott kifelé az ispán úr is. Akkor ő bement a házba. Hát a ténsasszony csak ott fekszik aléltan a szoba földjén. Ecettel mosta fel. De lábra ásni nem tudott Az oldalát tapogatta csak és nyöszörgött. Nagy nehezen felemelte a földről, hogy ágyba fektesse. Amint vetkőz­­tek­, látja hogy az oldalán hatalmas vörös folt van. Bizonyosan az ispán úr csizmájá­nak a helye. Aznap már orvost is kellett hívni, de bizony csak odáig van azóta is a tésasszony, az angyalszemű tésasszony, aki még a légynek sem vétett soha ., Kitört a vénasszonyból a sírás. —— Jaj, jaj ifijuram, nagy szomorúságra gyütt haza. Jaj, de nagy szomorúságra... A szobában az ágy szélén ült az apja. Nem kelt fel, csak a kezét nyújtotta a fiának. Megtört öreg­ember lett Szabó Andrásból a pár nap alatt. Dénes rekedt, kamaszos sí­rással esett az anyja vánkosára. Az édes­anyja ránézett, de szólni már nem tudott. Az éjszakát átvirasztotta az apjával az Agy mellett. Mióta megjött, nem váltott egy szót sem. Dénes az anyja forró kezét fogta. Nem tudott gondolkodni. Milyen jó volt még tegnap. Kisfiú volt, gondtalan, boldog gyermek. És ma?... A torkán kiáltásba fulladt a fájás. — Édesanyám... Az apja megfogta a karját. ... — Ne bántsd fiam . .. Most szólt hozzá először. Dénes durván elrántotta karját az apja érintésétől. Felug­rott a székről és egy pillanatig farkasszemet nézett az apjával. Szavakat keresett, ret­tentő és súlyos szavakat, amikkel most le­sújthat rá. A szája felhasadt, hogy kapuján­ kitóduljanak a gomolygó szavak. — Maga ... hallja ... maga. Szabó András felnézett a fiára. Legyintett a kezével. Mintha kérné, hogy ne most, majd máskor ... ráérnek még ezzel. És amint így nézték egymást, a nyakas, robusztus paraszt Szabó Andrásból talán szoknyás gyerekkora óta először, kitört a zokogás. Látszott, nem igen próbálta meg. Vakkantó, állati bömbö­­lés volt ez. A könnyek dús harmatozása vé­gigpermetezett arcán, befolyt bajuszába és megduzzasztotta azt. Dénes megrettenve nézte. Nem látta még sohasem az apját sírni. Talán már sajnálta is, de nem talált szavakat a számára. Reggelre csendesen, észrevétlenül meghalt Szabó Andrásné. A temetés után azonnal el­utazott Dénes. El sem búcsúzott az apjától. Később mégis megenyhült iránta, leveleket küldözgetett az öregnek. Utolsó évét járta a gimnáziumban, amikor a komoly tanár urak valami ártatlan leány­­história miatt kitették az iskolából. Nem akart hazamenni, hanem összeköttetései ré­vén bejutott az egyik frissen alapított újság szerkesztőségébe. Budapesti újságíró lett. Akkorában csinálták meg az új irodalmi folyóiratot. Ez közötte néhány versét és a nevét kezdték megismerni. Aztán jött a nagy felfordulás, amit világ­égésnek, véresőnek, meg tudom én minek neveztek már azóta. Háború! Minden rémületével, borzalmával, vérével én nyomorával ennek a szónak. Szabó Dénes katona lett, harctérre került, káromkodott, istenhívó szavakat jajgatott, fagyoskodott, izzadott, vízben gázolt, porban csúszott, megsebesült, kórházba került, újra a ferge­­tegbe állították. Elmúlt ez is. A béke enyhe vattás paplana rásimult a testekre, meleget, nyugalmat­­adón. Dénes visszakerült a lapjához. Novel­lákat írt, a kárpáti harcokról, szépen, ille­delmesen, hogy a szalonszobák gyenge kis­­asszonykát megdöbbents nélkül olvashas­sák. Az apjával megbékélt teljesen és fiúi sze­retettel írogatta leveleit Az életnek értelmét, célját még mindig nem találta. Utálta a fővárost, ahol a vérből kimosakodottság után veszekedett déridók­ban kurjongatták az emberek visszaéledt örömüket. A pénz még soha sem volt cé­dább és még soha nem gurult olyan sietősen a mocsoktól ragadós kezekbe. Új­gazdagok újfajta páváskodással mutogatták a rotha­dásból kivirágzó­ jólétüket a zajos uccákon. Nem bírta ezt. Ajánlatot kapott valame­lyik nagyobb városból és szerkesztője lett a vidéki lapnak. Hozzávaló barátokat nem ta­lált itt, de lehetett nagyokat mulatni és ölelő karú asszony is akadt bőven. A városban azt mondták, kár érte, mert elzüllik, mert tehetséges, ő is sajnálta ön­magát, mert társtalanul és célt nemtudón haldoklik a csendes városban ... ... A pent­­újságot nézte, de a szavak nem futottak fel agyába. Fáradt volt és álmos az éjszakai muritól. Nem akart a holnapra gondolni. ... A városi öntöz­éko­csi vízsugaráva­l a kávéház előtti teret locsolta. Nézte sajnál­­kozóan a két sovány gebét, amint látható erőlködéssel húzzák a kocsit. Hirtelen felütötte fejét valami rég nem ér­zett illatra. A terranz kerítése mellett tiszta ruhás, mezilábas cselédleány ment lassú léptekkel. Nagy, remegő melléhez frissen sült kenyeret szorított. Hatalmas, barnahéjú búzakenyeret, aminek szaga összekeveredett a most öntözött föld szagával. Betódult ez az illat Dénes orrába, torkába, mellébe és m­ár a szívén is ott érezte. Nézte, a simafejű mezítlábas cselédlányt és mint valami nagy­szerű szimbólum, úgy sugárzott rá ez a kép. Az élet célját, a r­eghasított föld illatos üze­netét hozta feléje ez a lány izmos karjában Szabó Dénes érezte izmainak roppanását Felállt a székről. Derekát nyújtogatta. Erős volt, dolgozni akart, régi és elfeledett munkakedvvel. Roppanó markolással emelte ég felé vékony nádpálcáját. — Úristen, dolgozni akarok a két kezem­mel. Nem születtem úrnak ... A pálca kettétört a szorítástól. Otthagyta a földön. Futott a lakására. Ládába rakta cink-mókját és vonatra ült. Másnap reggel már otthon volt. Az apja régóta bent lakott a faluban. Földet vásá­rolt, néhány holdat. Maga gazdálkodott és szabad idejében orvosolta a falusiak felfú­vódott tehenét, him­pókos lovát. Az egyszerű, hűvös parasztszobák riadva (!"!)bantották vissza a vendég lépéseit. Szótlanul csókolta meg az apja kezét És Szabó András megérezte, hogy a fia most már mindig otthon marad. ítip TaB Az angol király üdvözlő üzenete a 150 éves Timeshez Londonból jelentik­­ V. György király üd­vözlő üzenetet intézett a Times-hez a lap megalapításának 150. évfordulója alkalmá­ból. Az üzenet, amelyet a Times keddi, ju­bileumi számának első oldalán fog közölni, így szólt: " Azok, akik 150 évvel ezelőtt megalapí­tották a lapot, büszkeséggel látnák azt mai alakjában s abban a páratlan helyzet­ben, amelyet a nemzet életében betölt. Re­mélem, hogy a Times kiválóságával és be­csületességével i­ég sokáig fel fogja vinni magának azt a megbecsülést, amelyet most világszerte élvez. Mikor utazik Rómába Laval külügyminiszter? A párizsi hétfő esti lapok tudósításai az olasz-francia tárgyalások elhúzódásainak okairól Párizsból jelentik: „Mikor utazik Laval Rómába?“ — ez a kérdés áll a hétfő esti lapok érdeklődésének középpontjában. A múltheti túlságos bizakodó hangulatot Pá­rizsban most túlságosan sötét hangulat vál­totta fel. A lapok egy része a francia—olasz tárgyalások csődjéről beszél, amit főleg an­nak tudnak be, hogy Mussolini erényesen kitartott a középeurópai kérdésben elfoglalt álláspontja mellett. Emellett súlyos szemre­hányások érik Ausztriát, amiért a maga ré­széről is akadályokat gördít a megegyezés elé. Mivel Mussolini válasza a legutóbbi fran­cia javaslatokra még nem ismeretes, Párizs­ban egyes l­apák nem adták fel telejsen azt a reményt, hogy íróval a hét közepén mégis Rómába indulhat. Általában azonban a ró­mai látogatás elhalasztásával mint igen valószínű ténnyel számolnak. A Paris Soir római tudósítója szerint a francia—olasz tárgyalások fennakadása jó­részt annak tudható be, hogy a vitás kérdé­seket nem egymásután tárgyalták meg, ha­nem valamennyit egyidőben akarták meg­oldáshoz juttatni. Jelenleg is egyszerre jár­ üzletbarátait és az uj IMI»JUJIHt esztendő alkalmából leg­­........... jobb kívánságait küldi Erdős József össz*. Tel.: 12­ 5-68 Budapest, Teréz-körút35 . gyalnak a tuniszi alattvalók ügyéről, a szó­rnál­i partvidékre vonatkozó területi enged­ményekről és a középeurópai kérdésről. Ami ezt az utóbbi kérdést illeti, a lap je­lentése szerint francia részről nem tartják teljesen kielégítőnek azt az olasz javaslatot, amely szerint Mussolini január 3-án Turin­­ban egy beszéd keretei közt szolgáltatna elégtételt Jugoszláviának. Olaszország egyébként — írja a tudó­sító — egy általános barátsági szerző­dés megkötését helyezi kilátásba, amely valamennyi dunai állam határait bizo­­síthatná. Felajánlotta továbbá azt is, hogy a len­gyel kormánynál és a német kormánynál közbelép a keleti Locarno megkötése érde­kében. Az Havas-iroda hétfőn délután a követ­kező jelentést tette közzé: A külügyminisztérium közli: A sajtó bizo­nyos értesüléseivel kapcsolatban hivatalos körökben hétfőn délelőtt kijelentették, hogy a Közép-Európára irányuló olasz—francia tárgyalások során nem volt szó revizioniz­­musról, hanem ellenkezőleg, az érdekelt államok függetlenségének és integritásának tiszteletben tartásáról. (A tárgyalásokka­l, illetve azoknak előké­szítésével kapcsolatban annyi ellentmondó hír jelenik meg, hogy e híradás ügyében is fenn kell tartani e ténymegállapítást, míg a hiteles részletek közlésre nem kerülnek. A szerk.) Kedd Antal Géza református püspök Masala Súlyos csapás érte a református egyházat és a magyar társadalmat. Felsőgelléri Antal Géza dunántúli református püspök, felső­házi tag, volt országgyűlési képviselő 09 éves korában hosszú betegség után Pápán meg­halt. Cukorbajban és fehérvérűségben szen­vedett. A múlt hét végén urémiával súlyos­bodott az állapota s vasárnap éjfélkor ki­szenvedett. Az elhunyt püspök 1860 március 17-én született Tatán. A család ,őse, Antal Ambrus, 1662-ben kapott nemességet, édesatyja, Antal Lajos, ügyvéd volt Pápán. Két fivére közül az idősebbik, Lajos, tatai esperes, már régeb­ben meghalt, nővérei: Berta és Irén, szintén papi családokkal jutottak rokonságba. Antal Géza Tatán és Pápán végezte középisko­láit, teológiai tanulmányait pedig Pápán kezdte meg. Mint diák, sokat dolgozott az ifjúsági képzőtár­láb­an, amelynek valami­kor Petőfi és Jókai is tagjai voltak 1885 ben stipendiummal az uttrechti egyetemre ment, ahol három évet töltött. A nyári szemeszte­rekben gyakran meglátogatta a thübingeni, heidelbergi és berlini egyetemeket és több európai hírű tudóssal jutott intim ismeret­ségbe. 1905-ben és 1906-ban a református konvent megbízásából hosszabb tanulmány­utat tett az Északamerikai Egyesült Államok­ban és az ottani magyarság helyzetéről és a kivándorlás kérdéséről könyvet írt. 1910-ben Pápa városa országgyűlési képviselővé vá­lasztotta. A háború alatt kizárólag humani­tárius ügyeknek szentelte munkásságát és az összeomlás után visszavonult a közélettől. A kommün alatt túszként fogságba hurcol­ták. Az egész nemzet osztatlan háláját érde­melte ki azzal a propagandatevékenységgel, amelyet 1919 végén Hollandiában folytatott a magyarság érdekében. Számos propaganda­­cikket írt és előadásokat tartott. Ebben a munkában hű társa volt a felesége, aki A. S. C. Wallis néven Hollandia egyik nagy írónője volt. Tudományos és irodalmi mun­kássága nemcsak Magyarországon, de kül­földön is nagy elismerést szerzett neki. ál református egyház s a magyar közélet nagy halottját január 2-án temetik Pápán. A gyász­szertartást Ravasz László püspök végzi. Antal Géza elhúnyta alkalmából báró Wlassics Gyula, a felsőház elnöke meleg részvétét fejezte ki az elhúnyt nővérének, valamint a református egyetemes konvent világi elnökének és intézkedett, hogy Antal Géza ravatalára a felsőház koszorúját elhe­lyezzék. A temetésen a felsőház is képvisel­teti magát. Takarékos Mziasszony az uj esztendőben is csak gázon... mert a ház a legjobb, a legtisztább és a legolcsóbb tüzelőanyag. Látogassa meg bemutató helyiségeinket és gyakor­lati fotoelőadásainkat. VI., Vilmos császár-ut 8.­­ L emelet Nyitva: reggel 9 órától este 6 óráig. Előadások: kedden és pénteken dél­után 5 órakor. Belépés díjtalan. TANFOLYAMOK: Kezdők főzőtanfolyama Különleges főzőtanfolyamok Garcon tanfolyamok Hogyan főzzünk beleseinknek ! Diétás főzőtanfolyam Cserkészlányok főzőtanfolyama­­ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS GÁZMŰVEI

Next