Magyar Hirlap, 1935. október (45. évfolyam, 223-249. szám)
1935-10-06 / 228. szám
26 1935 október 6. HIPSAP hároméves korában — a csekei magányban megírja a Himnuszt és amikor negyvenéves lesz, az Akadémia első tagjai közé őt is beválasztják. Egész világnézeti és erkölcsi hitvallását negyvenhétéves korban, a Paraine-1 s/s-ben foglalja össze, amikor egy évvel később meghal. Wesselényi Miklós megrendülve állapítja meg: nem közénk való volt... Katona, Széchenyi, Jósika, Czuczor Katona József, mint huszonegyéves joghallgató, fellép a pesti magyar színpadon. Persze, álnéven. három évvel később befejezi Bánk bán első kidolgozását és beküldi azt a kolozsvári drámapályázatra; ugyanebben az évben leteszi az ügyvédi vizsgát. Huszonhatesztendős korában fog a Bánk bán második kidolgozásához, amely azután három év múlva nyomtatásban is megjelenik — eléggé csekély eredménnyel, amennyiben igen kevesen vásárolják. Ezzel be is fejeződik írói pályája; harminckiemncéves korában meghal Kecskeméten és a kölcsönpénzből temetik el. Széchenyi István gróf irodalmi munkássága aránylag későn kezdődik. Hiszen harmincnégy éves korában ajánlja fel egész évi jövedelmét az Akadémia céljaira és három évvel később jelenik meg első könyve, a Lovakról szóló. Ezt két év múlva követi a Hitel, amely két esztendő leforgása alatt példátlan sikert mutat fel; négy magyar kiadásban jelenik meg egymásután. Majd sorra következnek Széchenyi egyéb munkái, a Világ (ekkor 40 éves), a Stádium (42) és Kelet népe (50), ötvenkét éves, amikor az első magyar felelős kormányban átveszi a közlekedési tárcát, de még ugyanebben az évben Döblingbe szállítják. Itt írja le tíz évvel később Ein Blick auf den anonymen Rücklick c. munkáját, amely után két évvel bekövetkezett a teljes lelki összeomlás és az öngyilkosság. Jósika Miklós báró negyvenkét éves, amikor első regénye, az Abap megjelenik. Ezután azonban gyors egymásutánban következik a folytatás: a következő évben Az Utolsó Bátor, további két év múlva A csehek Magyarországon és negyvenkét esztendős, amikor a Kisfaludy társaság első elnökévé megválasztják, ötvenéves korában megírja a Budapesti Híradóban az első magyar hírlapi tárcaregényt, az Akarat és hajlamot. Hét évvel később őt is eléri a forradalom hullámverése: jelképesen kivégzik és később csak nehezen sikerül kegyelmet kapnia, de Eszter c. regényét név nélkül engedik csupán kinyomtatni. Hatvannyolc éves, amire tízkötetes önéletrajzi regénye: Egy magyar család a forradalom alatt elkészül, három évvel később pedig meghal Drezdában. Bámulatos termékenységű író, az Abafitól kezdve 127 kötet regény és novella kerül ki tolla alól. Czuczor Gergely huszonnégy éves, amikor az Augsburgi ütközet négy énekét megírja, huszonnyolc az Arady gyűlés és harminchárom a Botond megírásának idején, poétai munkáit pedig harminchatéves korában bocsátja a közönség elé. Nyolc évvel később veszi kezébe az akadémiai nagyszótár szerkesztését és negyvennyolc esztendős, amikor Kossuth Hírlapjában — Bajza József ellenzése ellenére — közreadja kiadóját. Az eredmény nem is marad el: vasraverve kísérik a budai várba, majd Kufsteinbe kerül, ahonnan csak két év múlva szabadul ki. Ezután már jóval visszavonultabb életet él; költeményeit két ízben sajtó alá rendezi és hatvanhatéves korában, a szótár negyedik kötetének nyomása közben meghal. Vörösmartytól Kemény Zsigmondig Vörösmarty Mihály első nagyobb műve, Zalán futása, életének huszonötödik évében jelenik meg. Három évvel később átveszi a Tudományos Gyűjtemény és a Koszorú szerkesztését és újabb három év elmúltával a Csongor és Tünde írását fejezi be. Azután következik az Akadémia százaranyos pályadíjával kitüntetett Vérnász (ekkor 33 éves) és az ismertebbek közül Szép Ilonka (34), Százat (37), Liszt Ferenchez (41), Fóti dal (42), A szegény asszony könyve (47) és a többiek. Negyvenhárom éves, amikor a tizenhétéves Csajághy Laurát feleségül veszi és már tizenkét esztendővel később lehányja szemét. Bajza József első költeménye tizennyolcéves korában jelenik meg, első prózai dolgozata pedig, Az epigramma témája huszonnégyéves korában. Bajza meglepően fiatalon teremti meg nevét és hírét, úgyhogy amikor mint huszonhét éves fiatalembert az Akadémia tagjai közé választják, már elismert — bár nem túlságosan kedvelt — kritikusnak számít. Összegyűjtött versei harmincegy éves korában jelennek meg első ízben és kevéssel utóbb megindítja az Athenaeum c. folyóiratot, valamint ő lesz a Nemzeti Színház első igazgatója. Azután múlik az idő és már negyvennégy esztendős, amikor az akkori idők legnagyobb napilapjának, az ötezer előfizetővel rendelkező Kossuth Hírlapjának szerkesztését veszi kezébe, három évvel később pedig két kötetben kiadja összegyűjtött munkáit, ötvennégy évet él meg. Eötvös József báróban korán ébredeznek irodalmi hajlandóságai. Mint tizenötéves fiú meglátogatja Virág Benedeket és Kazinczy Ferencet és tiszteleg náluk. Huszonhat és huszonnyolc éves kora között írja első regényét, a Karlhausit és három évvel később már irányító fontosságú szerepe van a Pesti Hírlap szerkesztőségében csakúgy, mint a főrendiházban; ugyanekkor készül el Éljen az egyenlőség c. színdarabja is. Pályájának további nagyobb állomásai: A falu jegyzője (32 éves), Magyarország 1510-ben (34), vallás- és közoktatásügyi miniszter lesz (35). A nővérek (44), tárcát vállal Andrássy kormányában (54) és négy év múlva meghal. Szigligeti Ede huszonkétéves korban írja első darabját az Április bolondját, viszont első, igazán nagy sikere a Szökött katonával csak hét évvell később köszönt be: a darabot két esztendő folyamán negyvenegyszer adják, ami szokatlan eredmény abban az időben. Azután megírja a Liliomfst (35), a Fenn az ernyő, nincsen kas- (44), A trónkeresőt (54) és a többieket, amikor pedig ötvennyolc éves korában századik darabját, a Struensee-t bemutatja a Nemzeti Színház, Ferenc József-rendet kap. A következő évben a Nemzeti Színház igazgatója, hatvannégyéves korban meghal. Kemény Zsigmond báró eleinte, mint újságíró lép fel, huszonhétéves korban sűrűn írja szabadelvű hírlapi cikkeit és csak hat évvel később jelenik meg első regénye, a meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadott Gyulai Pál. Ettől kezdve is párhuzamosan halad újságírói, politikai és írói pályája. Kevertté választják (34), a Pesti Napló szerkesztője lesz, ugyanekkor megírja az Özvegy és leányát (41), A rajongókat (44), majd megkezdődik a lefelé vezető út és agylágyulásnak tünetei jelentkeznek (46). De azért még megírja a Zord időt (48, elfogadja a Kisfaludy Társaság elnökévé való megválasztását (53), amelyről azonban betegségének rosszabbodása miatt hat év múlva lemond és ugyanekkor kiadja kezéből a Pesti Napló szerkesztését is. Betegsége két esztendő alatt végez vele. A klasszikusok kora Arany János életének és pályájának fontosabb állomásait az évek száma alapján a következőképpen állíthatjuk össze: 18 Kisújszálláson tanító; 23: Szalontán másodjegyző 80 pengő forint évi fizetéssel és természetbeni járandóságokkal, megnősül; 25: Szilágyi István diáktársának hatása alatt írogatni kezd; 29: Elveszett alkotmány c. víg eposzával megnyeri a Kisfaludy Társaság 25 aranyát; 30: Toldi-ja pályadíjat nyer; 31: mint képviselőjelölt megbukik Szalontán; 34: a Tisza-családnál nevelő évi 400 forint fizetéssel; 35: Nagyidai cigányok; 36: első balada-év (Rozgonyiné, V. László, Ágnes asszony); 37: Toldi estéje; 38: második ballada-év (Bor vitéz, Szibinyáni Jank, Árva fiú; 39: két kötet kisebb költemény; 42—43: Zrínyi és Tasso c. nagyhatású tanulmánya; 44: felfedezi Madáchot és kiadja Az ember tragédiáját; 47: Buda halála; 50: összes költeményeinek gyűjteményes kiadása; 60: három hónap alatt a Margitszigeten megír harminc költeményt; 62: Toldi szerelme; 65: halála. Tompa Mihállyal kapcsolatban már kevesebb a feljegyezni való. Első versei huszonhárom éves korában jelennek meg, öt évvel később barátságot köt Petőfi Sándorral, a következő esztendőben pedig kiadja a Népregék és mondák kötetét. Harmincéves, amikor megírja Szuhay Mátyást és ezután nemsokára beavatkozik sorsába a politika, öt évvel később Kassán haditörvényszék elé is állítják. Harminchétéves korában adja ki a Virágregéket, négy évvel később pedig ötkötetben összegyűjtött versei. A véletlennek tragikus alakulása következtében azonban csak tíz év múlva kapja meg ez a gyűjtemény a megérdemelt elismerést, az Akadémia nagyjutalmát — abban az évben, amelyben Tompa Mihály elköltözik az élők sorából. Petőfi Sándor élete általánosságban ismert írói pályája pedig öt, de legfeljebb hét esztendőre terjed. Tizenkilencedik évében jelenik meg első verse, A borozó az Athenaeumban, első verskötete pedig két esztendő múlva lát napvilágot, ugyanakkor, amikor mint segédszerkesztő a Pesti Divatlapnál működik. A következő év négy kötetet termel ekkor jelenik meg a János vitéz, Cipruslombok Etelka sírjáról, Szerelem gyöngyei és Versek. Életének huszonnegyedik évében megnősül, a következőben megbukik mint képviselőjelölt, 1849 július 31-én pedig, a segesvári csatatéren befejeződik rövid sikerekben mégis oly gazdag élete. Madách Imre már tizenhétéves korában kiadja 26 versét Lantvirágok címen, ezek a Lónyay Etelkához való szerelmét zengő versek azonban még meglehetősen kezdetleges próbálkozások. Három évvel később ugyancsak kevés sikerrel járó drámát ír Férj és nő valamint Csák végnapjai címen. Irodalmi pályáján ekkor hosszú szünet következik és csak harmincnyolcesztendős korában mutatja meg Az ember tragédiáját Arany Jánosnak; a költemény a következő évben megjelenik, a hatást azonban csak rövid ideig figyelheti Madách, aki negyvenegyéves korában meghal. Jókai Mór és Mikszáth Kálmán Végül pedig álljanak itt a két nagy elbeszélőnek, Jókai Mórnak és Mikszáth Kálmánnak fontosabb adatai. Jókai, mint tizenhatéves diák, írja a pápai főiskola önképzőkörének emlékkönyvébe első versét, majd Zsidófiú c. tragédiájával az Akadémia jutalmára pályázik (17), megjelenik első regénye, a Hétköznapok (21), átveszi az Életképek szerkesztését (22), megjelenik első történelmi regénye, Erdély aranykora (27) és ekkorra már olyan rendezett anyagi viszonyok között él, hogy telket vesz és nyaralót építtet magának a Svábhegyen (28). A következő évben megjelenik Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán (29), majd megindítja az Üstököst (31). Sok egyéb dátumot átugorva, 38 éves korában Tisza Kálmán támogatására megalapítja a Hon c. napilapot, majd megírja A kőszívű ember fiait (44), a Petőfi Társaság elnökévé választják ,(51), másodszor megnősül (74) és öt év múlva meghal. Mikszáth Kálmánnak pályája később kezdődik, korábban végződik: huszonnégyéves korában tíz aranyat nyer Ami a lelket megmérgezi c. novellájával, szerkeszti a Magyar Néplapot és ugyanekkor megjelenik Elbeszéléseinek két kötete (27), majd Szegedről Pestre költözik és megjelenik első nagyobb műve, a Tót atyafiak (34), megírja A jó palócokat (35) és A tekintetes vármegyét (38). Negyvenhároméves korától kezdve egymásután jelennek meg munkái gyűjteményes kiadásban, többek között Beszterce ostroma és Szent Péter esernyője (48), Prakovszky, a süket kovács (50), Új Zrinyiász és Egy választás Magyarországon (51), Jókai Mór élete és kora (60), A Noszty-fiú esete Tóth Marival (61). Utolsó nagyobb munkája a halálának évében megjelent A fekete város. Első siker a huszonhétéves korban Időrendben összeállítva ezek volnának tehát az érdekesebb, kirívóbb adatok. Manapság, amikor olyan nagy szerephez jutott a tulajdonképpen alig száz esztendős statisztikatudománya, talán nem lesz érdektelen, ha mi is kísérletezünk efajta összeállítással. Nézzük először azt, hogy milyen korban voltak e magyar írók, amikor első munkájuk megjelent, vagy elkészült. Természetes, hogy itt-ott csupán hozzávetőleges számra vagyunk utalva, de a felső vollt harmincöt író feldolgozott adatai mégis rendkívül érdekesek. Első írásuk idején tehát a következő korban voltak a magyar írók: Jókai Mór ■ ■ i ■ ■ i ■ ■ ■ 16 Madách Imre 17 Kazinczy Ferenc 17 Bajza József a a a a a a a a 18 Petőfi Sándor tRaanRi 19 Balassa Bálint kerrmni 21 Szigligeti Ede i , 22 Tompa Mihály a a a a a a i 23 Csokonai Vitéz M. a . » ■ ■ i 23 Kölcsey Ferenc . r « a a r i 24 Katona József . , , , , , t , 24 Czuczor Gergely , , , , „ , , 24 Mikszáth Kálmán i • i t i i 24 Arany János . . , • ■ ■ , , 26 Vörösmarty Mihály i t t i » , 25 Kármán József • ■ i • s i • 25 Bapsányi János ■ t ■ ■ i i • 25 Ányos Pál .»irrrb 25 Bessenyei György ■ ■ • ■ ■ i 26 Zrínyi Miklós • «krrrb 26 Kisfaludy Sándor ........................ 26 Mikes Kelemen t , , » , , , 27 Berzsenyi Dániel ( , , , , » 27 Pázmány Péter » . • i ■ ■ » 28 Eötvös József .RRRRIRi 28 Apácai Csere János « » t t • i 28 Tinódi Sebestyén . a * a a ■ . 30 Kisfaludy Károly i ■ a ( ( ( , ül Kemény Zsigmond a ( a a a , 33 Dugonics András ■ s > r s > 34 Gyöngyösi István * , a ■ a ■ » 85 Virág Benedek . a a • a a · 35 Széchenyi István. « ( ■ a a ■ x 37 Jósika Miklós .iRust 42 Gvadányi József a a a ■ a a a 62 Átlagos életkor: 57 év Ha a statisztika eszközeivel boncoljuk ezt a számoszlopot, kiderül, hogy a magyar írók átlagosan huszonhét esztendős korukban írják első önálló munkájukat. Ami pedig életkorukat illeti, azt a következő összeállítás mutatja: Kármán József , ■ ■ s a ■ i 26 Petőfi Sándor aasisRii26 Ányos Pál . . • a ■ b ■ i 28 Csokonai Vitéz M. a a x i a a 32 Apácai Csere János a . ■ a • » 34 Katona József . i a a • • a • 39 Madách Imre . . a a a a a a 41 Balassa Bálint . a i i a a a 43 Kisfaludy Károly . a a a a a « 43 Zrínyi Miklós « a * a a a • 44 Kölcsey Ferenc ............................ 18 Tinódi Sebestyén a , a a a a • 49 Tompa Mihály a a a a a a . 51 Bajza József . . • a a a ■ » 54 Vörösmarty Mihály . a a a • 55 Eötvös József • a • a a a « 58 Berzsenyi Dániel . a a a a a • 60 Kemény Zsigmond . a a a e • 61 Mikszáth Kálmán . . . a a a . 63 Bessenyei György a a . a a 64 Szigligeti Ede agisii»164 A magyar író átlagos életkora — ezeket a számadatokat alapul véve — ötvenkét esztendő. Meglehetősen kevés ez és élénken jellemzi a sok megpróbáltatást, amelyen a századok folyamán az irodalom munkásainak át kellett mennie. Mindebből pedig talán nagyképűség voltna általános érvényű következtetéseketlevonni. De talán nem volt felesleges egyszer ebből a szemszögből, az életkorok perspektívájából terepszemlét tartani irodalmunk lapjain. Kemény István Arany János a a ■ a a . . 65 Czuczor Gergely a a a a a a • 66 Pázmány Péter i a a * ■ a . 67 Széchenyi István • a a a a a 69 Mikes Kelemen a a a a a a • 71 Kazinczy Ferenc ,aaaaaa71 Jósika Miklós »iiiiiii 71 Kisfaludy Sándor a a a « a « 72 Gyöngyösi István , , t , , , , 75 Gvadányi József ■ , , , , t , 76 Virág Benedek a a a a s » 76 Dugonics András a » a a a . 78 Jókai Mór - «aaaaaa-79 Bacsányi János a » a a a a « 82 Vasárnap*