Magyar Hirlap, 1935. október (45. évfolyam, 223-249. szám)

1935-10-06 / 228. szám

26 1935 október 6. HIPSAP hároméves korában — a csekei magányban megírja a Himnuszt és amikor negyvenéves lesz, az Akadémia első tagjai közé őt is be­választják. Egész világnézeti és erkölcsi hit­vallását negyvenhétéves korban, a Paraine-1 s/s-ben foglalja össze, amikor egy évvel ké­sőbb meghal. Wesselényi Miklós megrendülve állapítja meg: nem közénk való volt... Katona, Széchenyi, Jósika, Czuczor Katona József, mint huszonegyéves jog­hallgató, fellép a pesti magyar színpadon. Persze, álnéven. három évvel később befe­jezi Bánk bán első kidolgozását és beküldi azt a kolozsvári drámapályázatra; ugyaneb­ben az évben leteszi az ügyvédi vizsgát. Hu­­szonhatesztendős korában fog a Bánk bán második kidolgozásához, amely azután há­rom év múlva nyomtatásban is megjelenik — eléggé csekély eredménnyel, amennyiben igen kevesen vásárolják. Ezzel be is fejező­dik író­i pályája; harminckiemncéves korában meghal Kecskeméten és a kölcsönpénzből temetik el. Széchenyi István gróf irodalmi munkássá­ga aránylag későn kezdődik. Hiszen har­mincnégy éves korában ajánlja fel egész évi jövedelmét az Akadémia céljaira és három évvel később jelenik meg első könyve, a Lovakról szóló. Ezt két év múlva követi a Hitel, amely két esztendő leforgása alatt pél­dátlan sikert mutat fel; négy magyar kiadás­ban jelenik meg egymásután. Majd sorra kö­vetkeznek Széchenyi egyéb munkái, a Világ (ekkor 40 éves), a Stádium (42) és Kelet népe (50), ötvenkét éves, amikor az első ma­gyar felelős kormányban átveszi a közleke­dési tárcát, de még ugyanebben az évben Döblingbe szállítják. Itt írja le tíz évvel ké­sőbb Ein Blick auf den anonymen Rück­lick c. munkáját, amely után két évvel bekö­vetkezett a teljes lelki összeomlás és az ön­­gyilkosság. Jósika Miklós báró negyvenkét éves, ami­kor első regénye, az Abap megjelenik. Ezután azonban gyors egymásutánban következik a folytatás: a következő évben Az Utolsó Bátor­, további két év múlva A csehek Magyarorszá­gon és negyvenkét esztendős, amikor a Kis­faludy társaság első elnökévé megválasztják, ötvenéves korában megírja a Budapesti Hír­adóban az első magyar hírlapi tárcaregényt, az Akarat és hajlam­ot. Hét évvel később őt is eléri a forradalom hullámverése: jelképe­sen kivégzik és később csak nehezen sike­rül kegyelmet kapnia, de Eszter c. regényét név nélkül engedik csupán kinyomtatni. Hatvannyolc éves, amire tízkötetes önélet­rajzi regénye: Egy magyar család a forrada­lom alatt elkészül, három évvel később pe­dig meghal Drezdában. Bámulatos termékeny­­ségű író, az Abafitól kezdve 127 kötet re­gény és novella kerül ki tolla alól. Czuczor Gergely huszonnégy éves, amikor az Augsburgi ütközet négy énekét megírja, huszonnyolc az Arady gyűlés és harminc­­három a Botond megírásának idején, poé­tai munkáit pedig harminchatéves korában bocsátja a közönség elé. Nyolc évvel ké­sőbb veszi kezébe az akadémiai nagyszótár szerkesztését és negyvennyolc esztendős, amikor Kossuth Hírlapjában — Bajza Jó­zsef ellenzése ellenére — közreadja kiadó­ját. Az eredmény nem is marad el: vasra­­verve kísérik a budai várba, majd Kufstein­be kerül, ahonnan csak két év múlva szaba­dul ki. Ezután már jóval visszavonultabb életet él; költeményeit két ízben sajtó alá rendezi és hatvanhatéves korában, a szótár negyedik k­ötetének nyomása közben meg­hal. Vörösmartytól Kemény Zsigmondig Vörösmarty Mihály első nagyobb műve, Zalán futása, életének huszonötödik évében jelenik meg. Három évvel később átveszi a Tudományos Gyűjtemény és a Koszorú szerkesztését és újabb három év elmúltával a Csongor és Tünde írását fejezi be. Azután következik az Akadémia százaranyos pálya­­díjával kitüntetett Vérnász (ekkor 33 éves) és az ismertebbek közül Szép Ilonka (34), Százat (37), Liszt Ferenchez (41), Fóti dal (42), A szegény asszony könyve (47) és a többiek. Negyvenhárom éves, amikor a ti­zenhétéves Csajághy Laurát feleségül veszi és már tizenkét esztendővel később lehányja szemét. Bajza József első költeménye tizennyolc­éves korában jelenik meg, első prózai dol­gozata pedig, Az epigramma témája hu­szonnégyéves korában. Bajza meglepően fiatalon teremti meg nevét és hírét, úgy­hogy amikor mint huszonhét éves fiatalem­bert az Akadémia tagjai közé választják, már elismert — bár nem túlságosan ked­velt — kritikusnak számít. Összegyűjtött versei harmincegy éves korában jelennek meg első ízben és kevéssel utóbb megindítja az Athenaeum c. folyóiratot, valamint ő lesz a Nemzeti Színház első igazgatója. Az­után múlik az idő és már negyvennégy esz­tendős, amikor az akkori idők legnagyobb napilapjának, az ötezer előfizetővel rendel­kező Kossuth Hírlapjának szerkesztését veszi kezébe, három évvel később pedig két kötetben kiadja összegyűjtött munkáit, öt­vennégy évet él meg. Eötvös József báróban korán ébredeznek irodalmi hajlandóságai. Mint tizenötéves fiú meglátogatja Virág Benedeket és Ka­zinczy Ferencet és tiszteleg náluk. Huszonhat és huszonnyo­lc éves kora között írja első regé­nyét, a Karlhausit és három évvel később már irányító fontosságú szerepe van a Pesti Hírlap szerkesztőségében csakúgy, mint a főrendiházban; ugyanekkor készül el Éljen az egyenlőség c. színdarabja is. Pályájának to­vábbi nagyobb állomásai: A falu jegyzője (32 éves), Magyarország 1510-ben (34), val­lás- és közoktatásügyi miniszter lesz (35). A nővérek (44), tárcát vállal Andrássy kor­mányában (54) és négy év múlva meghal. Szigligeti Ede huszonkétéves korban írja első darabját az Április bolondját, viszont első, igazán nagy sikere a Szökött katoná­val csak hét évvell később köszönt be: a da­rabot két esztendő folyamán negyvenegyszer adják, ami szokatlan eredmény abban az időben. Azután megírja a Liliomfst (35), a Fenn az ernyő, nincsen kas-­ (44), A trón­­keresőt (54) és a többieket, amikor pedig ötvennyolc éves korában századik darabját, a Struensee-t bemutatja a Nemzeti Színház, Ferenc József-rendet kap. A következő évben a Nemzeti Színház igazgatója, hatvannégy­éves korban meghal. Kemény Zsigmond báró eleinte, mint új­ságíró lép fel, huszonhétéves korban sűrűn írja szabadelvű hírlapi cikkeit és csak hat évvel később jelenik meg első regénye, a meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadott Gyulai Pál. Ettől kezdve is párhuzamosan halad újságírói, politikai és írói pályája. Ke­­vertté választják (34), a Pesti Napló szer­kesztője lesz, ugyanekkor megírja az Öz­vegy és leányát (41), A rajongókat (44), majd megkezdődik a lefelé vezető út és agy­­lágyulásnak tünetei jelentkeznek (46). De azért még megírja a Zord idő­t (48, elfo­gadja a Kisfaludy Társaság elnökévé való megválasztását (53), amelyről azonban be­tegségének rosszabbodása miatt hat év múlva lemond és ugyanekkor kiadja kezéből a Pesti Napló szerkesztését is. Betegsége két esztendő alatt végez vele. A klasszikusok kora Arany János életének és pályájának fon­tosabb állomásait az évek száma alapján a következőképpen állíthatjuk össze: 18 Kisújszálláson tanító; 23: Szalontán másod­jegyző 80 pengő forint évi fizetéssel és ter­mészetbeni járandóságokkal, megnősül; 25: Szilágyi István diáktársának hatása alatt írogatni kezd; 29: Elveszett alkotmány c. víg eposzával megnyeri a Kisfaludy Társaság 25 aranyát; 30: Toldi-ja pályadíjat nyer; 31: mint képviselőjelölt megbukik Szalontán; 34: a Tisza-családnál nevelő évi 400 forint fizetéssel; 35: Nagyidai cigányok; 36: első balada-év (Rozgonyiné, V. László, Ágnes asszony); 37: Toldi estéje; 38: második bal­lada-év (Bor vitéz, Szibinyáni Jank, Árva fiú; 39: két kötet kisebb költemény; 42—43: Zrínyi és Tasso c. nagyhatású tanulmánya; 44: felfedezi Madáchot és kiadja Az ember tragédiáját; 47: Buda halála; 50: összes köl­teményeinek gyűjteményes kiadása; 60: há­rom hónap alatt a Margitszigeten megír har­minc költeményt; 62: Toldi szerelme; 65: halála. Tompa Mihállyal kapcsolatban már keve­sebb a feljegyezni való. Első versei huszon­három éves korában jelennek meg, öt évvel később barátságot köt Petőfi Sándorral, a következő esztendőben pedig kiadja a Nép­­regék és mondák kötetét. Harmincéves, ami­kor megírja Szuhay Mátyást és ezután nem­sokára beavatkozik sorsába a politika, öt évvel később Kassán haditörvényszék elé is állítják. Harminchétéves korában adja ki a Virágregék­et, négy évvel később pedig öt­­kötetben összegyűjtött versei. A véletlennek tragikus alakulása következtében azonban csak tíz év múlva kapja meg ez a gyűjte­mény a megérdemelt elismerést, az Akadé­mia nagyjutalmát — abban az évben, amely­ben Tompa Mihály elköltözik az élők sorá­ból. Petőfi Sándor élete általánosságban ismert írói pályája pedig öt, de legfeljebb hét esz­tendőre terjed. Tizenkilencedik évében je­lenik meg első verse, A borozó az Athenaeum­­ban, első verskötete pedig két esztendő múlva lát napvilágot, ugyanakkor, amikor mint segédszerkesztő a Pesti Divatlapnál mű­ködik. A következő­ év négy kötetet termel ekkor jelenik meg a János vitéz, Cipruslom­bok Etelka sírjáról, Szerelem gyöngyei és Versek. Életének huszonnegyedik évében meg­nősül, a következőben megbukik mint kép­viselőjelölt, 1849 július 31-én pedig, a segesvári csatatéren befejeződik rövid sike­rekben mégis oly gazdag élete. Madách Imre már tizenhétéves korában kiadja 26 versét Lantvirágok címen, ezek a Lónyay Etelkához való szerelmét zengő ver­sek azonban még meglehetősen kezdetleges próbálkozások. Három évvel később ugyan­csak kevés sikerrel járó drámát ír Férj és nő valamint Csák végnapjai címen. Irodalmi pá­lyáján ekkor hosszú szünet következik és csak harmincnyolcesztendős korában mutatja meg Az ember tragédiáját Arany Jánosnak; a költemény a következő évben megjelenik, a hatást azonban csak rövid ideig figyelheti Madách, aki negyvenegyéves korában meghal. Jókai Mór és Mikszáth Kálmán Végül pedig álljanak itt a két nagy el­beszélőnek, Jókai Mórnak és Mikszáth Kál­mánnak fontosabb adatai. Jókai, mint tizen­hatéves diák, írja a pápai főiskola önképző­körének emlékkönyvébe első versét, majd Zsidófiú c. tragédiájával az Akadémia jutal­mára pályázik (17), megjelenik első regé­nye, a Hétköznapok (21), átveszi az Élet­képek szerkesztését (22), megjelenik első tör­ténelmi regénye, Erdély aranykora (27) és ekkorra már olyan rendezett anyagi viszo­nyok között él, hogy telket vesz és nyaralót építtet magának a Svábhegyen (28). A kö­vetkező évben megjelenik Egy magyar ná­bob és Kárpáthy Zoltán (29), majd meg­indítja az Üstököst (31). Sok egyéb dátumot átugorva, 38 éves korában Tisza Kálmán tá­mogatására megalapítja a Hon c. napilapot, majd megírja A kőszívű ember fiait (44), a Petőfi Társaság elnökévé választják ,(51), másodszor megnősül (74) és öt év múlva meghal.­­ Mikszáth Kálmánnak pályája később kezdődik, korábban végződik: hu­szonnégyéves korában tíz aranyat nyer Ami a lelket megmérgezi c. novellájával, szerkeszti a Magyar Néplapot és ugyanekkor megjelenik Elbeszéléseinek két kötete (27), majd­ Szegedről Pestre költözik és megjele­nik első nagyobb műve, a Tót atyafiak (34), megírja A jó palócokat (35) és A tekintetes vármegyét (38). Negyvenhároméves korától kezdve egymásután jelennek meg munkái gyűjteményes kiadásban, többek között Besz­terce ostroma és Szent Péter esernyője (48), Prakovszky, a süket kovács (50), Új Zri­­nyiász és Egy választás Magyarországon (51), Jókai Mór élete és kora (60), A Noszty-fiú esete Tóth Marival (61). Utolsó nagyobb munkája a halálának évében megjelent A fekete város. Első siker a huszonhétéves korban Időrendben összeállítva ezek volnának te­hát az érdekesebb, kirívóbb adatok. Manap­ság, amikor olyan nagy szerephez jutott a tulajdon­képpen alig száz esztendős statisz­tika­­tudománya, talán nem lesz érdektelen, ha mi is kísérletezünk efajta összeállítással. Nézzük először azt, hogy milyen korban voltak e magyar írók, amikor első munká­juk megjelent, vagy elkészült. Természetes, hogy itt-ott csupán hozzávetőleges számra vagyunk utalva, de a felső vollt harmincöt író feldolgozott adatai mégis rendkívül érdeke­sek. Első írásuk idején tehát a következő korban voltak a magyar írók: Jókai Mór ■ ■ i ■ ■ i ■ ■ ■ 16 Madách Imre 17 Kazinczy Ferenc 17 Bajza József a a a a a a a a 18 Petőfi Sándor tRaan­Ri 19 Balassa Bálint k­errmni 21 Szigligeti Ede i , 22 Tompa Mihály a a a a a a i 23 Csokonai Vitéz M. a . » ■ ■ i 23 Kölcsey Ferenc . r « a a r i 24 Katona József . , , , , , t , 24 Czuczor Gergely , , , , „ , , 24 Mikszáth Kálmán i • i t i i 24 Arany János . . , • ■ ■ , , 26 Vörösmarty Mihály i t t i » , 25 Kármán József • ■ i • s i • 25 Bapsányi János ■ t ■ ■ i i • 25 Ányos Pál .»i­rrrb­ 25 Bessenyei György ■ ■ • ■ ■ i 26 Zrínyi Miklós • «k­rrrb 26 Kisfaludy Sándor ........................ 26 Mikes Kelemen t , , » , , , 27 Berzsenyi Dániel ( , , , , » 27 Pázmány Péter » . • i ■ ■ » 28 Eötvös József .RRRRIRi 28 Apácai Csere János « » t t • i 28 Tinódi Sebestyén . a * a a ■ . 30 Kisfaludy Károly i ■ a ( ( ( , ül Kemény Zsigmond a ( a a a , 33 Dugonics András ■ s > r s > 34 Gyöngyösi István * , a ■ a ■ » 85 Virág Benedek . a a • a a · 35 Széchenyi István. « ( ■ a a ■ x 37 Jósika Miklós .i­Ru­st 42 Gvadányi József a a a ■ a a a 62 Átlagos életkor: 57 év Ha a statisztika eszközeivel boncoljuk ezt a számoszlopot, kiderül, hogy a magyar írók átlagosan huszonhét esztendős korukban írják első önálló munkájukat. Ami pedig életkorukat illeti, azt a követ­kező összeállítás mutatja: Kármán József , ■ ■ s a ■ i 26 Petőfi Sándor aasisRii26 Ányos Pál . . • a ■ b­­ ■ i 28 Csokonai Vitéz M. a a x i a a 32 Apácai Csere János a . ■ a • » 34 Katona József . i a a • • a • 39 Madách Imre . . a a a a a a 41 Balassa Bálint . a i i a a a 43 Kisfaludy Károly . a a a a a « 43 Zrínyi Miklós « a * a a a • 44 Kölcsey Ferenc ............................ 18 Tinódi Sebestyén a , a a a a • 49 Tompa Mihály a a a a a a . 51 Bajza József . . • a a a ■ » 54 Vörösmarty Mihály .­­ a a a • 55 Eötvös József • a • a a a « 58 Berzsenyi Dániel . a a a a a • 60 Kemény Zsigmond . a a a e • 61 Mikszáth Kálmán . . . a a a . 63 Bessenyei György a­­ a . a a 64 Szigligeti Ede agisii»164 A magyar író átlagos életkora — ezeket a számadatokat alapul véve —­ ötvenkét esz­tendő. Meglehetősen kevés ez és élénken jel­lemzi a sok megpróbáltatást, amelyen a szá­zadok folyamán az irodalom munkásainak át kellett mennie. Mindebből pedig talán nagyképűség voltna általános érvényű következtetéseket­­levonni. De talán nem volt felesleges egyszer ebből a szemszögből, az életkorok perspektívájából terepszemlét tartani irodalmunk lapjain. Kemény István Arany János a a ■ a a­­ . . 65 Czuczor Gergely a a a a a a • 66 Pázmány Péter i a a * ■ a . 67 Széchenyi István • a a a a a 69 Mikes Kelemen a a a a a a • 71 Kazinczy Ferenc ,aaaaaa71 Jósika Miklós »iiiiiii 71 Kisfaludy Sándor a a a « a « 72 Gyöngyösi István , , t , , , , 75 Gvadányi József ■ , , , , t , 76 Virág Benedek­­ a a a a s » 76 Dugonics András a » a a a . 78 Jókai Mór - «aaaaaa-79 Bacsányi János a » a a a a « 82 Vasárnap*

Next