Magyar Hirlap, 1935. november (45. évfolyam, 250-273. szám)
1935-11-03 / 250. szám
8 1935 november 3. to hIPIAp 3 generáció, 73 esztendő „a márka lett a ||jfc§| ^ »umwS^Taeo KoziTM!^ ING, NYAKKENDŐ Károly körút 3. soron SPORTKALAP d| « impregnált.......................P S szállni: városrendezési, építési, szépítési és kulturális kiadásoknál. Keservesen küzdenek a vidéki városok vezetői a közgyűléseken, a minisztériumokban a kultúra egy-egy virágcserepéért, egy zeneiskola fenntartásáért, egy múzeum kibővítéséért... Festőművészek, írók, muzsikusok, a kisebbségi kultúra támogatására még fillérek is alig maradnak ... Debrecen 12 milliós költségvetése egy ezrelékéért, 12.000 pengőért vett 1930 előtt képet, szobrot fiatal magyar tehetségektől. Ma ezer pengőt is sokallnak erre ... Hol vagyunk a klebelsbergi gondolatoktól, az 1 százalék magyar tehetségtámogatás összegétől, melyből könyveket, képeket, szobrokat vettek, magyar tehetségeket istápoltak volna ... És mégis élnek a magyar városok. Hallatlan vitalitás van bennük, bár nincs Klebelsberg halála óta irányítójuk, nincs öt- vagy tízéves tervük. A kormányzat csak a szigorú nevelő szerepét tölti be, vizsgáztat, nyugdíjaztak ellenőriz, de sok gondja közt nem ér rá egységesen segíteni valamennyi városon, kijelölni velük együtt, mi legyen az eljövendő tíz évben, a magyarság legnehezebb évtizedében a török hódoltság ideje óta ... A német birodalom első dolga volt az összes városok kölcsöneit egy nevezőre hozni, közös nagy alapot teremteni, melyhez minden város hozzájárul s így segített rajtuk. És mégis élnek a magyar városok. Ellátogatunk hozzájuk. Lássuk, mit alkottak eddig és mit szántak a magyar jövendőnek? 9 v Ünnepi és filléres gyorsvonatok A MÁV igazgatósága közli, hogy november 10-én legalább ötszáz utas jelentkezése esetében a következő ünnepi és filléres gyorsvonatokat indítja: Ünnepi gyorsvonat: Budapestről Sopronba a soproni Liszt Ferencünnepségekkel kapcsolatban. Budapest keleti p. u.-ról indul 6.10-kor, Sopronba érkezik 10.20-kor, visszaindul 18.20-kor, Budapest keleti p. u.-ra érkezik 22.35-kor. A menettérti jegy ára 5 pengő. Ehhez a vonathoz a menetjegyirodák csak annak szolgáltatnak ki menetjegyeket, aki egyidejűleg a Liszt-hangverseny 1 pengős belépőjegyét is megváltja. Filléres gyorsvonatok: Budapestről Nyíregyházára (Debrecenen át). Indul Budapest nyugati p. u.-ról 6-kor, érkezik Debrecenbe 10.23-kor, Nyíregyházára 11.28-kor. Visszaindul Nyíregyházáról 17.49-kor, Debrecenből 18.56-kor, Budapest nyugati p. u.-ra érkezik 23.11-kor. A menettérti jegy ára Debrecenbe 4.70 P. Nyíregyházára 5.40 P. Budapestről Gyöngyösre. Indul Budapest keleti p. u.-ról 5.30-kor, Gyöngyösre érkezik 8.04-kor. Visszaindul 19-kor, Budapest keleti p. u.-ra érkezik 21.40-kor. A menettérti jegy ára 2.40 pengő. Budapestről Kaposvár és Pécsre. Budapest déli p. u.-ról indul 6.21-kor, Kaposvárra érkezik 10.34-kor, Pécsre érkezik 11.05-kor. Visszaindul Kaposvárról 49.57-kor, Pécsről 19.16-kor. Budapest déli p. u.-ra érkezik 23.51-kor. A menettérti jegy ára Kaposvárra 4.30 pengő, Pécsre 6 pengő Budapestről Veszprémbe. Indul Budapest déli pu.-ról 5.50-kor, Veszprémbe érkezik 8.40-kor, visszaindul 20-kor. Budapest déli p. u.-ra érkezik 22.35-kor. A menettérti jegy ára 3.10 P. Budapestről Kőszegre. Indul Budapest keleti p. u.-ról 0.17-kor, Szombathelyre érkezik 10.50-kor, Kőszegre érkezik 11.30-kor. Visszaindul Kőszegről 19.30-kor, Szombathelyről 20-kor, Budapest keleti p. u.-ra érkezik 0.29-kor. A menettérti jegy ára 5.50 pengő. Zalaegerszeg és Nagykanizsáról Budapest déli p. u.-ra. A menettérti jegy ára Zalaegerszegről 550 pengő, Nagykanizsáról 5 pengő. Törökszentmiklósről Budapest nyugati p. u.-ra. Menettérti jegy 2 90 pengő. Miskolcról Budapest keleti p. u.-ra. A menettérti jegy ára 4 pengő. KALANDOS MAGYAR KARRIER PERZSIÁBAN Francsek Imre, a Széchenyi-fürdő botrányhőse Perzsiában • Másodszor is romlásba döntötte a kártya a kitűnő magyar építészt A budapesti botránykrónikában egykor sokat szereplő, ismert magyar építésznek, Francsek Imrének kalandos karrierjéről érkezett hír a héten Budapestre. Évek óta nem hallatszott már hír Francsek Imréről, akinek ügyei — melyek később bűnügyekké dagadtak — nemrégiben még olyan nagy feltűnést keltettek. Most azután egy Perzsiából érkezett levél számol be ennek a kalandoséletű, de zseniális szakembernek különös pályájáról, amely most új fordulóponthoz érkezett. Francsek Imre a Széchenyi-fürdő építési botrányának egyik főszereplője volt. Mikor kiderült, hogy a Széchenyi-fürdő építkezése és elszámolásai körül szabálytalanságokat követtek el, a vizsgálat a fürdő egyik tervezője, a szakkörökben jól ismert Francsek Imre ellen is megindult, mert a nyomozás minden adata arra mutatott, hogy a szabálytalanságok elkövetésében nagy szerepe volt Francseknek is. A vizsgálat annak idején nagy port vert fel. Francsek Imrét remek építésznek ismerték szakkörökben és senki sem tudta elképzelni, hogy miért volt szüksége ilyen szabálytalanságok elkövetésére éppen neki, aki bőven el volt látva munkával. A vizsgálat még be sem fejeződött, amikor Francsek Imre szökésével kapcsolatban világosság derült a titokra. Megállapították a nyomozásban résztvevő detektívek, hogy Francsek nemcsak a fürdőépítkezés körül követett el szabálytalanságokat, hanem több nagy összegről szóló váltót is hamisított, néhányat egyik barátjának, néhányat pedig anyósának, egy közismert, előkelő ügyvéd özvegyének nevére. És mire költötte ezeket a nagy összegeket? Francsek Imre — ez is kiderült a nyomozás során — állandó látogatója volt a budapesti kártyaklubboknak, ahol fantasztikus összegeket veszített. Szenvedélyes, a végletekig hazárd játékos volt, aki vagyonba illő összegeket tett fel egy-egy kártyalapra és ez mindig veszített. A szerencse Budapesten nem állott Francsek Imre mellé, aki adósságot adósságra halmozott, bár azt ügyesen eltitkolta környezete előtt és senki, még legjobb barátai sem tudták, hogy a jóhírű építész voltaképpen kettős életet él és míg nappal a legnehezebb építészeti problémákat oldja meg bravúros könnyedséggel, éjszaka kártyaklubbokban züllött környezetben fordul meg és nemcsak keresetét kártyázza el, hanem váltókat is hamisít, hogy fedezni tudja nagy veszteségeit. Mikor Francsek Imrére egyre fenyegetőbben esett a börtön árnyéka, a műépítész eltűnt Budapestről. Mint a nyomozás megállapította, hamis útlevéllel kiszökött Törökországba, abba az államba, amellyel tudvalevőleg nincs kiadatási szerződésünk. Francsek csak rövid ideig tartózkodott Törökországban. Hírét vette, hogy Perzsiában nagyszabású építkezések indulnak meg s korlátlan lehetőségek nyílnak a képzett európai szakember előtt, egy szép napon, zsebében alig néhány fillérrel, elutazott Teheránba, Perzsia fővárosába. Teheránban gyors karriert csinált Francsek Imre. Több középületet emelt, többek között a teheráni törvényszék és posta palotáját, úgy hogy csakhamar feléje irányult Perzsia vezető embereinek figyelme és Riza Pahlavi sah, aki gyors tempóban fejelszti országát európai nívóra, udvari építészévé szerződtette az ügyeskezű Francsek Imrét. A magyar műépítész csakhamar bebizonyította, hogy rászolgált a perzsa sah bizalmára, mert szebbnél-szebb alkotásokkal gazdagította Teheránt, ő építette többek között a sah vadászkastélyát, amelynek csodájánjárnak Teheránba érkező külföldiek, sőt ő restaurálta és építette újjá a sahok régi palotáját is. Francsek gyors karriert csinált, gazdag ember lett, egyike Teherán legkeresettebb építészeinek, akit mindenki megbecsült, hiszen tudták, hogy bizalmas munkatársa a sahnak, aki az ország minden nagyobb építkezésénél kikéri tanácsát. Francsek nemrégiben még a családját is Teheránba utaztatta, ahol boldogan, gondtalanul éltek a legutóbbi időkig. Francsek Imre azonban, úgy látszik, új környezetében sem tudott leszokni régi szenvedélyéről, a kártyáról. Ezen a ponton torpant meg azután Francsek Imre fölfelé ívelő pályája. Augusztusban, mint egy Teheránban élő magyar építész írja levelében, Francseket hiába kereste a sah, aki egy fontos középítkezésnél akarta kikérni tanácsát. Senki sem tudta, mi történt a Perzsiába került magyar építésszel és a sah külön nyomozást indíttatott, hogy megállapítsa, mi is történhetett bizalmasával. Francsek eltűnése nem maradt sokáig rejtély Kiderült, hogy a sah udvari építésze kényszerű pihenőt tart az adósok börtönében. Összespórolt pénzét a külföldiek teheráni kaszinójában elkártyázta és adós maradt kétezer dollárral. Adósságáról váltót adott, a váltót nem fizette ki, peresítették és perzsa szokás szerint bezárták az adósok börtönébe mindaddig, amíg nem fizeti ki a kétezer dollárt. A sah megsegítette régi munkatársát: kifizette helyette a kétezer dollár adósságot. De nem bocsátotta meg a magyar építész könnyelműségét, mert Francsek ma már nem udvari építész többé Riza sah Pahlavinak: elveszítette vagyonával együtt nagyszerű pozícióját is. Most egy angol társaság vasútépítkezésénél dolgozik és ismét elölről kezdi pályáját, amely a kártyán feneklett meg , kalandos életében immár másodszor. A. Gy. Három Ittas gazdálkodót elgázolt a villamos Halálos kimenetelű villamosgázolás történt szombaton este fél nyolc órakor Kispest határában, az üllői út 368. számú ház előtt. Ebben a házban van Papp József vendéglője, ahol dél óta borozgatott három gazdálkodó: Feffer György vecsési, Grecskó József Icseri és Sági József kőbányai gazdálkodó akik este fél nyolc óra tájban énekelve, vidáman távoztak a vendéglőből. A három gazdálkodó a villamossíneken álldogált és tréfálkozott, miközben feléjük robogott egy 50-es villamos. A villamoskocsi vezetője csengetett, majd erősen fékezett, de nem tudta már megállítani kocsiját, amely elgázolta a három gazdálkodót. Mikorra kiérkeztek a mentők, Feffer György már meghalt Grecskó Józsefet és Sági Józsefet, akik koponyaalapi törést szenvedtek, életveszélyes állapotban a Szent István-kórházba szállították a mentők. Weingartner vezényli a bécsi filharmonikusok Wagner Liszt-hangversenyét Bécsből jelentik. Weingartner zeneigazgató vasárnap a bécsi filharmonikusok Wagner Liszt-hangversenyét vezeti. A hangverseny fényét emeli Sauer Emil zongoraművész közreműködése, aki — Weingartner igazgatóval egyetemben — egyike Liszt még életben lévő Legkedvesebb tanítványainak. Sauer titkos tanácsos ezúttal Liszt A-dúr zonograhangversenyét játssza. A bécsi filharmonikusok néhány nappal ezelő itt nyújtották át Sauer Emilnek a bécsi filharmóniai társaság dísztagsági oklevelét. — A vasárnapi megyeri lóversenyek. A Pestvidéki Versenyegylet őszi mílingjének második napján, vasárnap hét futam kerül lebonyolításra Ezúttal is szép mezőnyök állanak starthoz. Jelöltjeink a következők- I. Babieka II. — Maros. II. Parázna — Nem bánom III. Landler — Pancsova. IV. Napfelkelte — Emese, V. Tiró — Allegro. VI Báró II. — Baba. VII. Léhütő — Samaki. Vasárnap Speciális lúdtalpbetétek pehelykönnyű duralumiiumból, csakis gipszlenyomat után készülnek (orvosi rondelatra is). Ugyanitt gyógy- és luxuscipők beépített betéttel, tökéletes kivitelben Singer Gyula 6 rumok szállítója, Erzsébet-krt 35, tel. 45-7-29 Cipőüzem vezetője: KOCSIS IMRE díszoklevelét kitüntetett cipész Kegyeletes ünnepségek a halottak emlékére Halottak ünnepén, Mindenszentekkor és Halottak napján az egyetemi ifjúság kegyelettel zarándokolt el a temetőkbe, hogy felkeresse a nemzet nagyjainak sírjait. Mindenszentek napján délelőtt az egyetemtéri diák hősi emlékmű előtt gyülekeztek az egyetemi hallgatók. Komáromi Lászlónak, az Egyetemi Kör elnökének ünnepi beszéde után kivonultak a kerpesi úti temetőbe, felkeresték többek közt a Kossuth-mauzóleumot, a Batthyány-mauzóleumot, Jókai Mór síremlékét, Arany János, a Petőfi-család sírját és Woronieczky Miriszláv síremlékét. Az idén első ízben látogatott el az egyetemi ifjúság Ady Endre síremlékéhez, amelyre hatalmas babérkoszorút helyeztek el. A Magyar Nemzeti Diák Szövetség kulturális osztályának vezetője, Kása István méltatta Ady költői nagyságát. „Itt a sírodnál — mondotta többek közt — eltűnik mindaz a sár, amellyel bemocskoltak. Az ifjúság tudja, hogy a te megbecsülésed egyenlő a saját megbecsülésével.“ A fővárosi főiskolák ifjúsága is nagy számban látogatott el Mindenszentekkor és Halottak napján a temetőkbe. A Munkácsy úti Werbőczy-gimnázium diákjai felkeresték Krúdy Gyula még mindig egyszerű fakereszttel jelölt sírját is, amelynél néhány markáns szóval Boros Ferenc tanár méltatta Krúdy Gyula zsenijét. A főváros és a magyar honvédség is megemlékezett a halottak emlékének szentelt napon a világháború Budapesten pihenő hősi halottairól. A hősök temetőjében az emlékmű előtt folyt le a gyászünnepség, amelyen a kormányzót és a honvédséget Vitéz Shvoy István, a honvédség* főparancsnoka képviselte. Megjelentek*^^kegyeletes aktuson József főherceg, Aimírta főhercegasszony és a közélet számtelűnősége. Az emlékmű egyik oldalán tiszti küldöttség, másik oldalán pedig legénységi küldöttség sorakozott fel. Az emlékműre letették a kormányzó, a felsőház, a képviselőház, a főhercegi család, a főváros és a különféle küldöttségek koszorúit. Az ünnepi beszédet Ilász István tábori püspök mondotta. A nemzeti egység pártjának küldöttsége Mindenszentek napján felkereste Kossuth Lajos és Rubinek Gyula sírját. Kossuth Lajos mauzóleumánál Zsindely Ferenc, Rubinek Gyula sírjánál Tóth Pál képviselő mondott beszédet és helyezett el koszorút a párt nevében. TÁBORI PÁL: SZOLIKE —! Regény. Dante-kiánlás. — Tábori Pál ebben a könyvében egy hajszálnyira jár attól a szakadéktól, amelybe fiatal írók oly gyakran szoktak beleesni, hogy túlságosan nehéz és bonyolult témát választanak akkor is, amikor könnyedek és egyszerűek szeretnének lenni. Annyi bizonyos, hogy nem éppen egyszerű és mindennapi környezetbe kerül regényének központi alakja, a beteg festő, akit orvosbarátja gyöngéd erőszakkal felpakkol és letesz egy göcseji falu paraszti házában. Ápolója, szállásadója s voltaképpen fogházőre is egy különös öregasszony, akit Szütkének szólítanak. Szülike azonban nem egyedüli különös szereplője ennek a regénynek. A falu közelében van egy úrilak, amely idegenek számára hozzáférhetetlen és lakói nem igen szoktak megjelenni az emberek szeme előtt. Egy háromgyermekes özvegy lakik ott, Lamballenak, a világhírű színésznek özvegye. Tökéletesen elzárkózik ettől a világtól s csak a másikkal tart fenn érintkezést: spiritiszta séance-okon beszélget férjével, annak parancsát kéri ki minden dolgában. Gyermekei nem ismerik az embereket: legnagyobbik leánya, mint a XVIII. század végén divatos „vadleányok“, szűzies őszinteséggel vallja meg a festőnek, hogy szereti; a kisebbik a muzsika bolondja s apja kólagyűjteményét zongorázza végig a szerzők betűrendjében; a kisfiú, aki a Hamlet nevet viseli, az erdőben, az állatok közt hurcolja tragikus magányosságát. Ezt a környezetet — amelyhez még Szülike forróvérű leány unokáját kell hozzászámítani — voltaképen nem a festő mozgatja meg, hanem egy látogatója, egy pesti „jóember", egy hímnemű kávéházi angyal, akit igazán jól látott és pompásan elevenített meg az író. Ez a pesti angyal, bár a maga és a mások életének rendezésében éppen olyan irreális, mint többi kávéházi-konrádkodó s luft-üzleteet tárgyaló angyaliam, valahogy mégis az igazi élet levegőjét hozza ebbe a kissé misztikus varázsvesszős és asztaltáncoltató környezetbe. Neki köszönhető, hogy a szerző végül sem zuhan le a fenyegető szakadékba, s hogy a lélek legfélelmesebb titkait pedző regénye végeredményben az lesz, ami lenni akar: érdekes, sőt izgató történet