Magyar Hirlap, 1935. november (45. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-03 / 250. szám

8 1935 november 3. to hIPIAp 3 generáció, 73 esztendő „a márka lett a ||jfc§| ^ »umwS^Taeo KoziTM!^ ING, NYAKKENDŐ Károly körút 3. soron SPORTKALAP d| « impregnált.......................P S szállni: városrendezési, építési, szépítési és kulturális kiadásoknál. Keservesen küzdenek a vidéki városok vezetői a közgyűléseken, a minisztériumokban a kultúra egy-egy virágcserepéért, egy zeneiskola fenntartásáért, egy múzeum kibővítéséért... Festőművészek, írók, muzsikusok, a kisebbségi kultúra tá­mogatására még fillérek is alig marad­nak ... Debrecen 12 milliós költség­­vetése egy ezrelékéért, 12.000 pengőért vett 1930 előtt képet, szobrot fiatal magyar tehetségektől. Ma ezer pengőt is sokallnak erre ... Hol vagyunk a klebelsbergi gondolatoktól, az 1 száza­lék magyar tehetség­támogatás összegé­től, melyből könyveket, képeket, szob­rokat vettek, magyar tehetségeket is­­tápoltak volna ... És mégis élnek a magyar városok. Hallatlan vitalitás van bennük, bár nincs Klebelsberg halála óta irányító­juk, nincs öt- vagy tízéves tervük. A kormányzat csak a szigorú nevelő sze­repét tölti be, vizsgáztat, nyugdíjaztak ellenőriz, de sok gondja közt nem ér rá egységesen segíteni valamennyi váro­son, kijelölni velük együtt, mi legyen az eljövendő tíz évben, a magyarság leg­nehezebb évtizedében a török hódoltság ideje óta ... A német birodalom első dolga volt az összes városok kölcsöneit egy nevezőre hozni, közös nagy alapot teremteni, melyhez minden város hozzájárul s így segített rajtuk. És mégis élnek a magyar városok. Ellátogatunk hozzájuk. Lássuk, mit alkottak eddig és mit szántak a magyar jövendőnek? 9 v Ünnepi és filléres gyorsvonatok A MÁV igazgatósága közli, hogy november 10-én legalább ötszáz utas jelentkezése esetében a következő ünnepi és filléres gyorsvonatokat indítja: Ünnepi gyorsvonat: Budapestről Sopronba a soproni Lisz­t Ferenc­­ünnepségekkel kapcsolatban. Budapest keleti p. u.-ról indul 6.10-kor, Sopronba érkezik 10.20-kor, vissza­indul 18.20-kor, Budapest ke­leti p. u.-ra érkezik 22.35-kor. A menettérti jegy ára 5 pengő. Ehhez a vonathoz a menetjegy­­irodák csak annak szolgáltatnak ki menetjegye­ket, aki egyidejűleg a Liszt-hangverseny 1 pengős belépőjegyét is megváltja. Filléres gyorsvonatok: Budapestről Nyíregyházára (Debrecenen át). Indul Budapest nyugati p. u.-ról 6-kor, érkezik Debrecenbe 10.23-kor, Nyíregyházára 11.28-kor. Vissza­indul Nyíregyházáról 17.49-kor, Debre­cenből 18.56-kor, Budapest nyugati p. u.-ra ér­kezik 23.11-kor. A menettérti jegy ára Debre­cenbe 4.70 P. Nyíregyházára 5.40 P. Budapestről Gyöngyösre. Indul Budapest ke­leti p. u.-ról 5.30-kor, Gyöngyösre érkezik 8.04-kor. Vissza­indul 19-kor, Budapest keleti p. u.-ra érkezik 21.40-kor. A menettérti jegy ára 2.40 pengő. Budapestről Kaposvár és Pécsre. Budapest déli p. u.-ról indul 6.21-kor, Kaposvárra érkezik 10.34-kor, Pécsre érkezik 11.05-kor. Vissza­in­dul Kaposvárról 49.57-kor, Pécsről 19.16-kor. Budapest déli p. u.-ra érkezik 23.51-k­or. A me­nettérti jegy ára Kaposvárra 4.30 pengő, Pécsre 6 pengő Budapestről Veszprémbe. Indul Budapest déli p­u.-ról 5.50-kor, Veszprémbe érkezik 8.40-kor, vissza­indul 20-kor. Budapest déli p. u.-ra ér­kezik 22.35-kor. A menettérti jegy ára 3.10 P. Budapestről Kőszegre. Indul Budapest keleti p. u.-ról 0.17-kor, Szombathelyre érkezik 10.50-kor, Kőszegre érkezik 11.30-kor. Vissza­indul Kőszegről 19.30-kor, Szombathelyről 20-kor, Budapest keleti p. u.-ra érkezik 0.29-kor. A menettérti jegy ára 5.50 pengő. Zalaegerszeg és Nagykanizsáról Budapest déli p. u.-ra. A menettérti jegy ára Zalaegerszegről 5­50 pengő, Nagykanizsáról 5 pengő. Törökszentmiklósről Budapest nyugati p. u.-ra. Menettérti jegy 2­ 90 pengő. Miskolcról Budapest keleti p. u.-ra. A menet­térti jegy ára 4 pengő. KALANDOS MAGYAR­­ KARRIER PERZSIÁBAN Francsek Imre, a Széchenyi-fürdő botrányhőse Perzsiában • Másodszor is romlásba döntötte a kártya a kitűnő magyar építészt A budapesti botránykrónikában egykor sokat szereplő, ismert magyar építésznek, Francsek Imrének kalandos karrierjéről érkezett hír a héten Budapestre. Évek óta nem hallatszott már hír Francsek Imréről, akinek ügyei — melyek később bűnügyekké dagadtak — nemrégiben még olyan nagy feltűnést keltettek. Most azután egy Per­zsiából érkezett levél számol be ennek a ka­landoséletű, de zseniális szakembernek kü­lönös pályájáról, amely most új forduló­ponthoz érkezett. Francsek Imre a Széchenyi-fürdő építési botrányának egyik főszereplője volt. Mikor kiderült, hogy a Széchenyi-fürdő építkezése és elszámolásai körül szabálytalanságokat követtek el, a vizsgálat a fürdő egyik ter­vezője, a szakkörökben jól ismert Francsek Imre ellen is megindult, mert a nyomozás minden adata arra mutatott, hogy a sza­bálytalanságok elkövetésében nagy szerepe volt Francseknek is. A vizsgálat annak idején nagy port vert fel. Francsek Im­rét remek építésznek is­merték szakkörökben és senki sem tudta el­képzelni, hogy miért volt szüksége ilyen szabálytalanságok elkövetésére éppen neki, aki bőven el volt látva munkával. A vizs­gálat még be sem fejeződött, amikor Fran­csek Imre szökésével kapcsolatban világos­ság derült a titokra. Megállapították a nyo­mozásban résztvevő detektívek, hogy Fran­csek nemcsak a fürdőépítkezés körül köve­tett el szabálytalanságokat, hanem több nagy összegről szóló váltót is hamisított, néhá­nyat egyik barátjának, néhányat pedig anyósának, egy közismert, előkelő ügyvéd özvegyének nevére. És mire költötte ezeket a nagy összegeket? Francsek Imre — ez is kiderült a nyomozás során — állandó láto­gatója volt a budapesti kártyaklubboknak, ahol fantasztikus összegeket veszített. Szen­vedélyes, a végletekig hazárd játékos volt, aki vagyonba illő összegeket tett fel egy-egy kártyalapra és ez mindig veszített. A szerencse Budapesten nem állott Fran­­csek Imre mellé, aki adósságot adósságra halmozott, bár azt ügyesen eltitkolta kör­nyezete előtt és senki, még legjobb barátai sem tudták, hogy a jóhírű építész volta­képpen kettős életet él és míg nappal a leg­nehezebb építészeti problémákat oldja meg bravúros könnyedséggel, éjszaka kártya­­klubbokban züllött környezetben fordul meg és nemcsak keresetét kártyázza el, hanem váltókat is hamisít, hogy fedezni tudja nagy­ veszteségeit. Mikor Francsek Imrére egyre fenyegetőb­ben esett a börtön árnyéka, a műépítész el­tűnt Budapestről. Mint a nyomozás meg­állapította, hamis útlevéllel kiszökött Tö­rökországba, abba az államba, amellyel tud­valevőleg nincs kiadatási szerződésünk. Francsek csak rövid ideig tartózkodott Törökországban. Hírét vette, hogy Perzsiá­ban nagyszabású építkezések indulnak meg s korlátlan lehetőségek nyílnak a képzett európai szakember előtt, egy szép napon, zsebében alig néhány fillérrel, elutazott Te­heránba, Perzsia fővárosába. Teheránban gyors karriert csinált Fran­csek Imre. Több középületet emelt, többek között a teheráni törvényszék és posta pa­lotáját, úgy hogy csakhamar feléje irányult Perzsia vezető embereinek figyelme és Riza Pahlavi sah, aki gyors tempóban fejelszti országát európai nívóra, udvari építészévé szerződtette az ügyeskezű Francsek Imrét. A magyar műépítész csakhamar bebizonyí­totta, hogy rászolgált a perzsa sah bizal­mára, mert szebbnél-szebb alkotásokkal gaz­dagította Teheránt, ő építette többek között a sah vadászkastélyát, amelynek csodáján­­járnak Teheránba érkező külföldiek, sőt ő restaurálta és építette újjá a sahok régi palotáját is. Francsek gyors karriert csinált, gazdag ember lett, egyike Teherán legkeresettebb építészeinek, akit mindenki megbecsült, hi­szen tudták, hogy bizalmas munkatársa a sahnak, aki az ország minden nagyobb épít­kezésénél kikéri tanácsát. Francsek nemré­giben még a családját is Teheránba utaz­tatta, ahol boldogan, gondtalanul éltek­ a legutóbbi időkig. Francsek Imre azonban, úgy látszik, új környezetében sem tudott leszokni régi szenvedélyéről, a kártyáról. Ezen a pon­ton torpant meg azután Francsek Imre fölfelé ívelő pályája. Augusztusban, mint egy Teheránban élő magyar építész írja le­velében, Francseket hiába kereste a sah, aki egy fontos középítkezésnél akarta kikérni tanácsát. Senki sem tudta, mi történt a Per­zsiába került magyar építésszel és a sah külön nyomozást indíttatott, hogy megálla­pítsa, mi is történhetett bizalmasával. Fran­csek eltűnése nem maradt sokáig rejtély Kiderült, hogy a sah udvari építésze kény­szerű pihenőt tart­­ az adósok börtönében. Összespórolt pénzét a külföldiek teheráni kaszinójában elkártyázta és adós maradt kétezer dollárral. Adósságáról váltót adott, a váltót nem fizette ki, peresítették és per­zsa szokás szerint bezárták az adósok bör­tönébe mindaddig, amíg nem fizeti ki a kétezer dollárt. A sah megsegítette régi munkatársát: ki­fizette helyette a kétezer dollár adósságot. De nem bocsátotta meg a magyar építész könnyelműségét, mert Francsek ma már nem udvari építész többé Riza sah Pahla­­vinak: elveszítette vagyonával együtt nagy­szerű pozícióját is. Most egy angol társaság vasútépítkezésénél dolgozik és ismét elöl­ről kezdi pályáját, amely a kártyán fenek­­lett meg ,­ kalandos életében immár má­sodszor. A. Gy. Három Ittas gazdálkodót elgázolt a villamos Halálos kimenetelű villamosgázolás tör­tént szombaton este fél nyolc órakor Kispest határában, az üllői út 368. számú ház előtt. Ebben a házban van Papp József vendég­lője, ahol dél óta borozgatott három gazdál­kodó: Feffer György vecsési, Grecskó József Icseri és Sági József kőbányai gazdálkodó akik este fél nyolc óra tájban énekelve, vi­dáman távoztak a vendéglőből. A három gazdálkodó a villamossíneken álldogált és tréfálkozott, miközben feléjük robogott egy 50-es villamos. A villamoskocsi vezetője csengetett, majd erősen fékezett, de nem tudta már megállítani kocsiját, amely elgá­zolta a három gazdálkodót. Mikorra kiérkez­tek a mentők, Feffer György már meghalt Grecskó Józsefet és Sági Józsefet, akik ko­ponyaalapi törést szenvedtek, életveszélyes állapotban a Szent István-k­órházba szállí­tották a mentők. Weingartner vezényli a bécsi filharmonikusok Wagner Liszt-hangversenyét Bécsből jelentik. Weingartner zeneigaz­gató vasárnap a bécsi filharmonikusok Wagner­ Liszt-hangversenyét vezeti. A hangverseny fényét emeli Sauer Emil zon­goraművész közreműködése, aki — Wein­gartner igazgatóval egyetemben — egyike Liszt még életben lévő Legkedvesebb tanít­ványainak. Sauer titkos tanácsos ezúttal Liszt A-dúr zonograhangversenyét játssza. A bécsi filharmonikusok néhány nappal ezelő itt nyújtották át Sauer Emilnek a bécsi filhar­móniai társaság dísztagsági oklevelét. ­ — A vasárnapi megyeri lóversenyek. A Pest­­vidéki Verseny­egylet őszi mílingjének második napján, vasárnap hét futam kerül lebonyolí­tásra Ezúttal is szép mezőnyök állanak start­hoz. Jelöltjeink a következők- I. Babieka II. — Maros. II. Parázna — Nem bánom III. Landler — Pancsova. IV. Napfelkelte — Emese, V. Tiró — Allegro. VI Báró II. — Baba. VII. Léhütő — Samaki. Vasárnap Speciális lúdtalpbetétek pehelykönnyű duralumi­iumból, csakis gipszlenyomat után készülnek (orvosi rondelatra is). Ugyanitt­­ gyógy- és luxuscipők beépített betéttel, tökéletes kivitelben Singer Gyula 6 r­umok szállítója, Erzsébet-krt 35, tel. 45-7-29 Cipőüzem vezetője: KOCSIS IMRE díszoklevelét kitüntetett cipész Kegyeletes ünnepségek a halottak emlékére Halottak ünnepén, Mindenszentekkor és Halottak napján az egyetemi ifjúság kegye­lettel zarándokolt el a temetőkbe, hogy fel­keresse a nemzet nagyjainak sírjait. Minden­szentek napján délelőtt az egyetemtéri diák hősi emlékmű előtt gyülekeztek az egyetemi hallgatók. Komáromi Lászlónak, az Egye­temi Kör elnökének ünnepi beszéde után ki­vonultak a kerpesi úti temetőbe, felkeresték többek közt a Kossuth-mauzóleumot, a Batthyány-mauzóleumot, Jókai Mór sírem­lékét, Arany János, a Petőfi-család sírját és Woronieczky Miriszláv síremlékét. Az idén első ízben látogatott el az egyetemi ifjúság Ady Endre síremlékéhez, amelyre hatalmas babérkoszorút helyeztek el. A Magyar Nem­zeti Diák Szövetség kulturális osztályának vezetője, Kása István méltatta Ady költői nagyságát. „Itt a sírodnál — mondotta töb­bek közt — eltűnik mindaz a sár, amellyel bemocskoltak. Az ifjúság tudja, hogy a te megbecsülésed egyenlő a saját megbecsülé­sével.“ A fővárosi főiskolák ifjúsága is nagy számban látogatott el Mindenszentekkor és Halottak napján a temetőkbe. A Munkácsy úti Werbőczy-gimnázium diákjai felkeresték Krúdy Gyula még mindig egyszerű fakereszt­tel jelölt sírját is, amelynél néhány markáns szóval Boros Ferenc tanár méltatta Krúdy Gyula zsenijét. A főváros és a magyar honvédség is meg­emlékezett a halottak emlékének szentelt napon a világháború Budapesten pihenő hősi halottairól. A hősök temetőjében az emlékmű előtt folyt le a gyászünnepség, amelyen a kormányzót és a honvédséget Vi­téz Shvoy István, a honvédség* főparancs­noka képviselte. Megjelentek*^^kegyeletes aktuson József főherceg, Aimírta főherceg­asszony és a közélet számt­elűnősége. Az emlékmű egyik oldalán tiszti küldöttség, másik oldalán pedig legénységi küldöttség sorakozott fel. Az emlékműre letették a kor­mányzó, a felsőház, a képviselőház, a főher­cegi család, a főváros és a különféle kül­döttségek koszorúit. Az ünnepi beszédet Ilász István tábori püspök mondotta. A nemzeti egység pártjának küldöttsége Mindenszentek napján felkereste Kossuth Lajos és Rubinek Gyula sírját. Kossuth La­jos mauzóleumánál Zsindely Ferenc, Ru­binek Gyula sírjánál Tóth Pál képviselő mondott beszédet és helyezett el koszorút a párt nevében. TÁBORI PÁL: SZOLIKE —! Regény. Dante-kiánlás. — Tábori Pál ebben a könyvében egy hajszál­nyira jár attól a szakadéktól, amelybe fiatal írók oly gyakran szoktak beleesni, hogy túl­ságosan nehéz és bonyolult témát választanak akkor is, amikor könnyedek és egyszerűek sze­retnének lenni. Annyi bizonyos, hogy nem éppen egyszerű és mindennapi környezetbe kerül regé­nyének központi alakja, a beteg festő, akit or­vosbarátja gyöngéd erőszakkal felpakkol és le­tesz egy göcseji falu paraszti házában. Ápo­lója, szállásadója s voltaképpen fogházőre is egy különös öregasszony, akit Szütkének szólí­tanak. Szülike azonban nem egyedüli különös sze­replője ennek a regénynek. A falu közelében van egy úrilak, amely idegenek számára hoz­záférhetetlen és lakói nem igen szoktak meg­jelenni az emberek szeme előtt. Egy három­­gyermekes özvegy lakik ott, Lamballe­nak, a világhírű színésznek özvegye. Tökéletesen el­zárkózik ettől a világtól s csak a másikkal tart fenn érintkezést: spiritiszta séance-okon beszél­get férjével, annak parancsát kéri ki minden dolgában. Gyermekei nem ismerik az embereket: legnagyobbik leánya, mint a XVIII. század vé­gén divatos „vadleányok“, szűzies őszinteséggel vallja meg a festőnek, hogy szereti; a kisebbik a muzsika bolondja s apja kólagyűjteményét zon­­gorázza végig a szerzők betűrendjében; a kisfiú, aki a Hamlet nevet viseli, az erdőben, az álla­tok közt hurcolja tragikus magányosságát. Ezt a környezetet — amelyhez még Szülike forróvérű leány­ unokáját kell hozzászámítani — voltaképen nem a festő mozgatja meg, ha­nem egy látogatója, egy pesti „jóember", egy hímnemű kávéházi angyal, akit igazán jól lá­tott és pompásan elevenített meg az író. Ez a pesti angyal, bár a maga és a mások életének rendezésében éppen olyan irreális, mint többi kávéházi-konrádkodó s luft-üzlete­­et tárgyaló angyaliam, valahogy mégis az igazi élet levegőjét hozza ebbe a kissé misztikus varázsvesszős és asztaltáncoltató környezetbe. Neki köszönhető, hogy a szerző végül sem zu­han le a fenyegető szakadékba, s hogy a lélek legfélelmesebb titkait pedző regénye végered­ményben az lesz, ami lenni akar: érdekes, sőt izgató történet

Next