Magyar Hírlap, 1968. május (1. évfolyam, 1-16. szám)
1968-05-23 / 8. szám
alm O Ccr-iMagyar Hírlap KULTÚRA-TUDOMÁNY 968. MÁJUS 23. CSÜTÖRTÖK9 Elgépiesedett világ, elnyomott gondolatok Franz Kafka Amerikáját próbálják a Nemzeti Színházban A színpadon csigalépcső csavarodik felfelé. A semmibe vezet. Egyenlőtlen hoszszúságú létrák meredeznek vastraverzek között — ezek sem vezetnek sehova. Menekülni lehet rajtuk, de csak néhány tucat lépcsőfokon. Még döccen, meg-megáll a próba, közbeszól, instruál a rendező, de a kafkai világ teljessége már ott él, taszít és vonz a színpadon. Max Brod dramatizálásában viszi színre a Nemzeti Színház Franz Kafkai Amerika című regényét. A rendező ars poeticája — Azért az Amerikát választottam, mert megragadó a főhős, az emberi kapcsolatokat naiv és romlatlan tisztasággal kereső Karl Rossmann kudarcról kudarcra is megújuló reménye — mondja a rendező, Marton Endre. — A kafkai cél, az ember elhelyezkedési kísérletei a társadalomban, itt nem torkollnak a reménytelen bukásba. A főhős sikertelensége ugyan teljes, de ezzel nem zárul le a darab, hanem tovább kell hogy hullámozzon gondolatainkban, az amerikai életformát leleplező tanulságaival együtt. Marton Endre a teljes színpadtér állandó kavargását tudatosan kihasználva, filmszerűen szerkeszt. Egy rövid díszletigazítási szünetben így beszél erről: — Hitem, ha szabad így mondanom, rendezői ars poeticám, a teljes színház, másnéven: szintézis színház. A színházi élmény az együttes hatás: a történet, a dialógus, a díszlet, a zene, az ének, a színészi játék és mozgás, de még a statisztéria mozgása is. Mindez egy nagy, együttes képi és hanghatást eredményez, melynek minden alkotóeleme szinte egyenrangú. Ez az az alapelv, mely megszabta nálam az Amerika színrevitelének minden mozzanatát. Ahonnét menekülni kell , ezt igazolja a próba következő jelenete: a főhőst taníttatják, s a csővázas díszlet különböző pontjain, egy időben, de emeletnyi magasságokban megjelennek a»tanárok«. A fiú ízelítőt kap az amerikai tempóból: egy időben zuhog rá az ezernyi ismeret, nincs megállás, nincs lélegzetvételnyi szünet, a cső- és létraépítmény félelmes méretűre nő, rajta harsognak a tanárok, a fiú picire zsugorodik, menekülne __ — Karl Rossmann története a humánum és az antihumánum küzdelme — folytatja Marton Endre. — A humánumot egy kedves és tiszta fiatalember, az antihumánumot az egész amerikanizált társadalom képviseli ebben az irrealitásában, a valóságtól történt elvonatkoztatásában is nagyon valóságos és reális játékban. S a színpadról a gyenge fiatalember igazságának ereje sugárzik, ez benne a mai! Sajátos díszletek Sok szó esett a darab sajátos, önálló funkciót betöltő díszleteiről, amelyek tervezője Ladislav Vychodil, a bratislavai Nemzeti Színház fődíszlettervezője, aki tavaly elnyerte a Sao Paoló-i színházi fesztivál aranyérmét. A vasrudakból, csövekből készült díszlet mindig más és más helyszínt jelez — mondja a díszlettervező a próba után. — Úgy láttatja az amerikai világot, ahogy az Karl Rossmannra hat, így a különböző helyszínekből az egységes benyomást ragadja ki. A vas, a fémkonstrukció egyre ridegebb. Eleinte még benépesíti ezt a környezetet Kari gyermekes, naiv képzelete, otthonát idéző gyermekkocsija, a kerékpározók... Álmai vetített képekben jelennek meg, ám aztán egyre kegyetlenebb, egyre embertelenebb lesz a díszlet. Jelzi, hogyan nyomja el az elgépiesedett életforma az embert, az emberi gondolatot. S ebbe a díszletbe kitűnően komponálta bele Marton Endre a színészeket, statisztákat, kialakítva ezzel az egységes színpadképet. A Nemzeti Színház május 24-én, pénteken este mutatja be Franz Kafka Amerikáját. Szálkai Sándor Tízesztendős a Mecseki Fotoklub 1958-ban alakult a máris jelentős múltra visszatekintő Mecseki Fotoklub, amely feladatának tekintette, hogy összefogja a Dél-Dunántúlon dolgozó fotoamatőröket, és segítse művészi fejlődésüket. A klubnak sikerült — amint arról Halász Rudolf elnök röviden beszámolt — anélkül, hogy az egyéni látásmódot, törekvéseket elnyomta volna, közös, mármár jellegzetesnek mondható stílust kialakítania. Az indulás éveiben kezdeményezett pécsi fotókiállítás serkentőleg hatott az országos amatőrfotó mozgalomra. Nyomában a többi vidéki városban is rendeztek hasonló jellegű tárlatokat. A jubileum alkalmával most sor kerülhetett a II. Nemzetközi Fotószalon megrendezésére. A pécsiek mellett 17 klub, közte 14 külföldi, szovjet, argentin, olasz, francia és más nemzetiségű állította ki tagjainak legjobb alkotásait. A magyar mezőnyt a házigazdákon kívül a budapesti, a miskolci, a győri fotósok képviselték. A pécsi Technika Házában mintegy 200 képet mutattak be, s az anyagot, amelyről a televízió is riportot készített, szép számú érdeklődő tekintette meg. H. Zs. Il'J'i 2 Jubiláló kórus Jelentős zenei esemény évfordulójáról emlékeztek meg a napokban Szegeden. Tíz évvel ezelőtt alakult meg a Szegedi Zenebarátok Kórusa. Már az első próbán — 1958. május 5-én — több mint 100 szegedi zenebarát jelent meg, és az azóta is változatlan létszámú kórus tízéves pályafutása gazdag volt sikerekben és élményekben. A szegedi kórus megalakulása óta változatlan lelkesedéssel érzi és érezteti a közös éneklés örömét. Ez alatt az aránylag rövid idő alatt szép és jelentős művészi sikerek jelzik az énekkar működésének állomásait. Május 19-i ünnepi hangversenyük, amelyen az énekkar igazgató karnagya, Vaszy Viktor vezényelt, 95 nyilvános fellépésük volt. A 95 hangversenyen 22 kórusművet mutattak be. Gazdag reperotárjukban fontos helyet foglalnak el a magyar szerzők művei. 29 alkalommal szólaltattak meg magyar művet. Az országban 13 város közönsége ismerkedhetett meg a kórus művészetével. 1966 decemberében pedig Szabadkán arattak fellépésükkel maradandó sikert. Budapesti vendégszerepléseikről is mindenkor meleg hangon emlékezett meg a kritika. A szakmai sikerek mellett azonban legalább ilyen jelentős a kórus zenei ismeretterjesztő tevékenysége. E tevékenység eredményességét 20 ifjúsági és 7 üzemi hangversenyük is fémjelzi. Az önálló hangversenyeken kívül a kórus tagjai a szegedi szabadtéri játékok előadásain is közreműködnek. Ünnepi hangversenyük méltó volt a jubileumhoz, a vállalkozás nagyságában (Liszt: Szent Erzsébet legendája című művét adták elő) és sikerében egyaránt. Ezt ismételték meg kedden — 21-én — este szintén forró sikerrel a Zeneakadémián. . , ..C&F&G Szombathely a kilencedik nyaregyetemi város__ Hazánkban immár hagyományosak — s a külföldiek ezreit vonzzák — a nyári egyetemek. Debrecen, Esztergom, Keszthely, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged és Veszprém mellé most az 1925 éves, még Claudius császár idején alapított Savaria, vagyis Szombathely is felzárkózik. A Nyugat-Dunántúl legnagyobb városában az idén először rendezi meg a TIT a nyári egyetemet. Az augusztus 12—25 közötti eseménysorozatban a szokásos előadásokon kívül szerepel Szombathely műemlékeinek, közöttük az Isis-szentélynek megtekintése, kirándulás a történelmi emlékekben gazdag Kőszegre, a sárvári Nádasdy-várba, a jaki templomhoz s a Balatonhoz. Megismerkedhetnek a vendégek Nyugat-Pannónia szobrászatéval, a gótika és a reneszánsz kor Vas megyei emlékeivel; emellett üzemekbe, művelődési intézményekbe látogatnak el. A szombathelyi nyári egyetem iránt mind a szocialista, mind a nyugati országokból nagy az érdeklődés. . Sikeresen fejlődnek Magyarország és a Szovjetunió kulturális kapcsolatai Ilku Pál és Jekatyerina Furceva közös kommünikét írt alá Moszkvában Május 20-tól 22-ig Moszkvában megtartotta harmadik ülésszakát a szovjet— magyar kulturális együttműködési kormányközi bizottság. Az ülésszak befejeztével szerdán Ilku Pál magyar és Jekatyerina Furceva szovjet művelődésügyi miniszter kommünikét írt alá a két ország együttműködéséről a zene-, a színház- és a filmművészet területén. Az ülésszak részvevői megállapították, hogy mindkét fél részéről teljes megértés nyilvánult meg a Szovjetunió és Magyarország kulturális együttműködésének valamennyi kérdését illetően, s ez visszatükrözte az SZKP és az MSZMP, valamint a két ország kormánya és népei közötti egyetértést és testvéri barátságot. A kommüniké rámutat arra, hogy a két ország kulturális kapcsolatai sikeresen fejlődnek, ezt továbbra is fejleszteni kívánják és ennek érdekében szimpózionokat fognak tartani, amelyeken megvitatják a kultúra és a művészetek fejlesztésének problémáit. A felek megállapodtak, hogy együttesen emlékeznek meg Lenin születésének 100., a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. és Magyarország felszabadulásának 25. évfordulójáról. Ilku Pál megelégedését fejezte ki a tárgyalások eredményeivel. Hangsúlyozta, hogy a »kommüniké nagy jelentőségű népeink barátságának és kölcsönös megértésének fejlődése szempontjából. Az okmány aláírásánál Szipka József moszkvai nagykövet és a nagykövetség munkatársai is jelen voltak. Pjotr Gyemicsev, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, Központi Bizottságának titkára fogadta Ilku Pál művelődésügyi minisztert, az MSZMP KB Politikai Bizottságának póttagját, és baráti megbeszélést folytatott vele. A hivatalos közlemény szerint a szovjet—magyar tudományos és kulturális együttműködés további fejlesztésének kérdéseiről tárgyaltak. A megbeszélésen Jekatyerina Furceva szovjet művelődésügyi miniszter is részt vett. A magyar küldöttség tiszteletére Jekatyerina Furceva szerdán fogadást adott. Ilku Pál két hét óta tartózkodik a Szovjetunióban, Jeljutyin szovjet felsőoktatásügyi miniszter meghívása alapján. A szovjet akadémiai küldöttség szerdai látogatásai A Szovjet Tudományos Akadémia társadalomtudományi delegációja, amely kedden késő este érkezett Budapestre, szerdán gazdag programot bonyolított le. A. M. Rumjancev, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke, N. P. Fedorenko akadémikus és Al. P. Gapocska, a filozófiai tudományok kandidátusa a Konjunktúra és Piackutató Intézetben Rédei Jenő igazgatótól és munkatársaitól kapott tájékoztatást az intézet munkájáról. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen Szabó Kálmán rektorral találkoztak. J. M. Zsukov akadémikus a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében a két akadémiai intézet együttműködésének kérdéseiről beszélgetett Pach Zsigmond Pál igazgatóval és az intézet vezető munkatársaival. M. B. Hrapcsenko akadémikus az Irodalomtörténeti Intézetben Sőtér István akadémikussal és Szabolcsi Miklós levelező taggal folytatott beható eszmecserét. F. P. Fijin levelező tag az Eötvös Loránd Tudományegyetem orosz filológiai tanszékén elsősorban a hazai orosz nyelvszakos tanárképzés helyzetéről és problémáiról érdeklődött dr. Baleczky Emil tanszékvezető docensnél. Délután J. M. Zsukov akadémikus a marxista történettudomány módszertani kérdéseiről tartott előadást az Akadémián. Rusznyák István, az Akadémia elnöke az elnökség több tagja jelenlétében fogadta a szovjet akadémikus küldöttséget. A találkozón jelen volt F. J. Tyitov, budapesti szovjet nagykövet. Ezt követően az Akadémia elnöksége fogadást adott a delegáció tiszteletére az Akadémia Tudósklubjában, amelyen részt vett Rusznyák István, az Akadémia elnöke, Ligeti Lajos alelnök, Erdey-Grúz Tibor főtitkár, Nagy Miklós, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és az Akadémia elnökségének több tagja. Ott volt F. J. Tyitov szovjet nagykövet is. Magyarország előbbre került a könyvfordítások listáján Változatlanul a Szovjetunióban jelenik meg a legtöbb idegen nyelvből fordított könyv. Magyarország is javított és előretört — állapítja meg az UNESCO kiadta Index Translationum (Fordítások jegyzéke) legújabb, tizenkilencedik kiadása, amely az 1966. évi kiadványokkal foglalkozik és 70 országban megjelent összesen 39 267 fordításról számol be. A Szovjetunióban3968, idegen nyelvből fordított könyv jelent meg. Második helyen Jugoszlávia áll 3452 fordítással. Ez nagy előrelépés: 1964-ben még a nyolcadik helyen állt. További kilenc országban jelent meg ezernél több fordítás; ezen a sorrenden belül Spanyolország áll az élen, 2429 fordítással, és csak utána következik az USA 2069 fordítással. Tizenhárom országban jelent meg ötszáznál több fordítás 1966-ban, köztük az első helyen Magyarország áll 949 kiadvánnyal, és amint az UNESCO kiadványa megállapítja, 1964-hez képest Magyarország és Brazília lépett e téren a legnagyobbat előre. A legtöbb fordításban megjelent kiadványok, illetve szerzők: Lenin (201 fordítás), a biblia (197), Georges Simenon (137) ,és Lev Tolsztoj (122). Érdekes, hogy 1964-ben a harmadik helyet Shakespeare, a negyediket pedig Verne foglalta el. Mindenütt a centrumban a BUDAPESTI ÁRUHÁZAINK Calvin téri Áruház Corvin Áruház Csepel Áruház Csillag Áruház Extra Áruház lottó Áruház luxus Áruház Divatcsarnok Otthon Áruház Úttörő Áruház Újpesti Áruház Verseny Áruház VIDÉKI ÁRUHÁZAINK Centrum Áruház Békéscsaba Eger Kecskemét Miskolc Ózd Salgótarján Szolnok Székesfehérvár Kiskunfélegyháza Debrecen Győr Nyíregyháza Pécs Szeged Szombathely Tatabánya Veszprém NAGY VÁLASZTÉK - SZOLID ÁRAK