Magyar Hírlap, 1968. május (1. évfolyam, 1-16. szám)

1968-05-23 / 8. szám

alm O Ccr-iMagyar Hírlap KULTÚRA-TUDOMÁNY 968. MÁJUS 23. CSÜTÖRTÖK9 Elgépiesedett világ, elnyomott gondolatok­­­­ Franz Kafka Amerikáját próbálják a Nemzeti Színházban A színpadon csigalépcső csavarodik f­el­­felé. A semmibe vezet. Egyenlőtlen hosz­­szúságú létrák meredeznek vastraverzek között — ezek sem vezetnek sehova. Me­nekülni lehet rajtuk, de csak néhány tu­cat lépcsőfokon. Még döccen, meg-megáll a próba, köz­beszól, instruál a rendező, de a kafkai világ teljessége már ott él, taszít és vonz a színpadon. Max Brod dramatizálásában viszi színre a Nemzeti Színház Franz Kafkai Amerika című regényét. A rendező ars poeticája — Azért az Amerikát választottam, mert megragadó a főhős, az emberi kap­csolatokat naiv és romlatlan tisztasággal kereső Karl Rossmann kudarcról kudarc­ra is megújuló reménye — mondja a ren­dező, Marton Endre. — A kafkai cél, az ember elhelyezkedési kísérletei a társa­dalomban, itt nem torkollnak a remény­telen bukásba. A főhős sikertelensége ugyan teljes, de ezzel nem zárul le a da­rab, hanem tovább kell hogy hullámoz­zon gondolatainkban, az amerikai életfor­mát leleplező tanulságaival együtt. Marton Endre a teljes színpadtér ál­landó kavargását tudatosan kihasználva, filmszerűen szerkeszt. Egy rövid díszlet­­igazítási szünetben így beszél erről: — Hitem, ha szabad így mondanom, rendezői ars poeticám, a teljes színház, másnéven: szintézis színház. A színházi élmény az együttes hatás: a történet, a dialógus, a díszlet, a zene, az ének, a szí­nészi játék és mozgás, de még a statisz­téria mozgása is. Mindez egy nagy, együt­tes képi és hanghatást eredményez, mely­nek minden alkotóeleme szinte egyen­rangú. Ez az az alapelv, mely megszabta nálam az Amerika színrevitelének min­den mozzanatát. Ahonnét menekülni kell , ezt igazolja a próba következő jele­nete: a főhőst taníttatják, s a csővázas díszlet különböző pontjain, egy időben, de emeletnyi magasságokban megjelennek a­­»tanárok«. A fiú ízelítőt kap az amerikai tempóból­: egy időben zuhog rá az ezernyi ismeret, nincs megállás, nincs lélegzet­vételnyi szünet, a cső- és létraépítmény félelmes méretűre nő, rajta harsognak a tanárok, a fiú picire zsugorodik, mene­külne __ — Karl Rossmann története a humá­num és az antihumánum küzdelme — folytatja Marton Endre. — A humánu­mot egy kedves és tiszta fiatalember, az antihumánumot az egész amerikanizált társadalom képviseli ebben az irrealitá­sában, a valóságtól történt elvonatkozta­tásában is nagyon valóságos és reális já­tékban. S a színpadról a gyenge fiatalem­ber igazságának ereje sugárzik, ez benne a mai! Sajátos díszletek Sok szó esett a darab sajátos, önálló funkciót betöltő díszleteiről, amelyek ter­vezője Ladislav Vychodil, a bratislavai Nemzeti Színház fődíszlettervezője, aki tavaly elnyerte a Sao Paoló-i színházi fesztivál aranyérmét.­­ A vasrudakból, csövekből készült díszlet mindig más és más helyszínt jelez — mondja a díszlettervező a­ próba után. — Úgy láttatja az amerikai világot, ahogy az Karl Rossmannra hat, így a különböző helyszínekből az egységes benyomást ra­gadja ki. A vas, a fémkonstrukció egyre ridegebb. Eleinte még benépesíti ezt a környezetet Kari gyermekes, naiv kép­zelete, otthonát idéző gyermekkocsija, a kerékpározók... Álmai vetített képek­ben jelennek meg, ám aztán egyre ke­gyetlenebb, egyre embertelenebb lesz a díszlet. Jelzi, hogyan nyomja el az elgé­piesedett életforma az embert, az emberi gondolatot. S ebbe a díszletbe kitűnően komponálta bele Marton Endre a színé­szeket, statisztákat, kialakítva ezzel az egységes színpadképet. A Nemzeti Színház május 24-én, pén­teken este mutatja be Franz Kafka Ame­rikáját. Szálkai Sándor Tízesztendős a Mecseki Fotoklub 1958-ban alakult a máris jelentős múlt­ra visszatekintő Mecseki Fotoklub, amely feladatának tekintette, hogy összefogja a Dél-Dunántúlon dolgozó fotoamatőröket, és segítse művészi fejlődésüket. A klubnak sikerült — amint arról Ha­lász Rudolf elnök röviden beszámolt — anélkül, hogy az egyéni látásmódot, tö­rekvéseket elnyomta volna, közös, már­­már jellegzetesnek mondható stílust ki­alakítania. Az indulás éveiben kezdeményezett pé­csi fotókiállítás serkentőleg hatott az or­szágos amatőrfotó mozgalomra. Nyomá­ban a többi vidéki városban is rendeztek hasonló jellegű tárlatokat. A jubileum alkalmával most sor kerülhetett a II. Nemzetközi Fotószalon megrendezésére. A pécsiek mellett 17 klub, közte 14 kül­földi, szovjet, argentin, olasz, francia és más nemzetiségű állította ki tagjainak legjobb alkotásait. A magyar mezőnyt a házigazdákon kívül a budapesti, a mis­kolci, a győri fotósok képviselték. A pécsi Technika Házában mintegy 200 képet mutattak be, s az anyagot, amely­ről a televízió is riportot készített, szép számú érdeklődő tekintette meg. H. Zs. I­l'J'i 2 Jubiláló kórus Jelentős zenei esemény évfordulójáról emlékeztek meg a napokban Szegeden. Tíz évvel ezelőtt alakult meg a Szegedi Zenebarátok Kórusa. Már az első próbán — 1958. május 5-én — több mint 100 szegedi zenebarát jelent meg, és az azóta is változatlan létszámú kórus tízéves pá­lyafutása gazdag volt sikerekben és él­ményekben. A szegedi kórus megalakulása óta vál­tozatlan lelkesedéssel érzi és érezteti a közös éneklés örömét. Ez alatt az arány­lag rövid idő alatt szép és jelentős művé­szi sikerek jelzik az énekkar működésé­nek állomásait. Május 19-i ünnepi hang­versenyük, amelyen az énekkar igazgató karnagya, Vaszy Viktor vezényelt, 95 nyilvános fellépésük volt. A 95 hangver­senyen 22 kórusművet mutattak be. Gazdag reperotárjukban fontos helyet foglalnak el a magyar szerzők művei. 29 alkalommal szólaltattak meg magyar mű­vet. Az országban 13 város közönsége is­merkedhetett meg a kórus művészetével. 1966 decemberében pedig Szabadkán arattak fellépésükkel maradandó sikert. Budapesti vendégszerepléseikről is min­denkor meleg hangon emlékezett meg a kritika. A szakmai sikerek mellett azon­ban legalább ilyen jelentős a kórus ze­nei ismeretterjesztő tevékenysége. E te­vékenység eredményességét 20 ifjúsági és 7 üzemi hangversenyük is fémjelzi. Az önálló hangversenyeken kívül a kórus tagjai a szegedi szabadtéri játékok elő­adásain is közreműködnek. Ünnepi hangversenyük méltó volt a ju­bileumhoz, a vállalkozás nagyságában (Liszt: Szent Erzsébet legendája című művét adták elő) és sikerében egyaránt. Ezt ismételték meg kedden — 21-én — este szintén forró sikerrel a Zeneakadé­mián. .­­ , ..C&F&G Szombathely a kilencedik nyar­egyetemi város__ Hazánkban immár hagyományosak — s a külföldiek ezreit vonzzák — a nyári egye­temek. Debrecen, Esztergom, Keszthely, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged és Veszp­rém mellé most az 1925 éves, még Clau­dius császár idején alapított Savaria, vagyis Szombathely is felzárkózik. A Nyugat-Dunántúl legnagyobb városában az idén először rendezi meg a TIT a nyá­ri egyetemet. Az augusztus 12—25 közötti esemény­­sorozatban a szokásos előadásokon kívül szerepel Szombathely műemlékeinek, kö­zöttük az Isis-szentélynek megtekintése, kirándulás a történelmi emlékekben gaz­dag Kőszegre, a sárvári Nádasdy-várba, a jaki templomhoz s a Balatonhoz. Megis­merkedhetnek a vendégek Nyugat-Pan­­nónia szobrászatéval, a gótika és a re­neszánsz kor Vas megyei emlékeivel; emellett üzemekbe, művelődési intézmé­nyekbe látogatnak el. A szombathelyi nyári egyetem iránt mind a szocialista, mind a nyugati orszá­gokból nagy az érdeklődés. . Sikeresen fejlődnek Magyarország és a Szovjetunió kulturális kapcsolatai Ilku Pál és Jekatyerina Furceva közös kommünikét írt alá Moszkvában Május 20-tól 22-ig Moszkvában meg­tartotta harmadik ülésszakát a szovjet— magyar kulturális együttműködési kor­mányközi bizottság. Az ülésszak befejez­tével szerdán Ilku Pál magyar és Jeka­tyerina Furceva szovjet művelődésügyi miniszter kommünikét írt alá a két or­szág együttműködéséről a zene-, a szín­ház- és a filmművészet területén. Az ülésszak részvevői megállapították, hogy mindkét fél részéről teljes megértés nyilvánult meg a Szovjetunió és Magyar­­ország kulturális együttműködésének va­lamennyi kérdését illetően, s ez vissza­tükrözte az SZKP és az MSZMP, vala­mint a két ország kormánya és népei kö­zötti egyetértést és testvéri barátságot. A kommüniké rámutat arra, hogy a két ország kulturális kapcsolatai sikeresen fejlődnek, ezt továbbra is fejleszteni kí­vánják és ennek érdekében szimpóziono­­kat fognak tartani, amelyeken megvitat­ják a kultúra és a művészetek fejleszté­sének problémáit. A felek megállapodtak, hogy együtte­sen emlékeznek meg Lenin születésének 100., a Magyar Tanácsköztársaság kikiál­tásának 50. és Magyarország felszabadu­lásának 25. évfordulójáról. Ilku Pál megelégedését fejezte ki a tár­gyalások eredményeivel. Hangsúlyozta, hogy a »kommüniké nagy jelentőségű né­peink barátságának és kölcsönös megér­tésének fejlődése szempontjából­. Az okmány aláírásánál Szipka József moszkvai nagykövet és a nagykövetség munkatársai is jelen voltak. Pjotr Gyemicsev, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, Központi Bizott­ságának titkára fogadta Ilku Pál műve­lődésügyi minisztert, az MSZMP KB Po­litikai Bizottságának póttagját, és baráti megbeszélést folytatott vele. A hivatalos közlemény szerint a szovjet—magyar tu­dományos és kulturális együttműködés további fejlesztésének kérdéseiről tár­gyaltak. A megbeszélésen Jekatyerina Furceva szovjet művelődésügyi miniszter is részt vett. A magyar küldöttség tiszte­letére Jekatyerina Furceva szerdán foga­dást adott. Ilku Pál két hét óta tartózkodik a Szov­jetunióban, Jeljutyin szovjet felsőokta­tásügyi miniszter meghívása alapján. A szovjet akadémiai küldöttség szerdai látogatásai A Szovjet Tudományos Akadémia tár­sadalomtudományi delegációja, amely kedden késő este érkezett Budapestre, szerdán gazdag programot bonyolított le. A. M. Rumjancev, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia alelnöke, N. P. Fedorenko akadémikus és Al. P. Gapocska, a filozó­fiai tudományok kandidátusa a Konjunk­túra és Piackutató Intézetben Rédei Jenő igazgatótól és munkatársaitól kapott tá­jékoztatást az intézet munkájáról. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen Szabó Kálmán rektorral ta­lálkoztak. J. M. Zsukov akadémikus a Magyar Tudományos Akadémia Történettudomá­nyi Intézetében a két akadémiai intézet együttműködésének kérdéseiről beszélge­tett Pach Zsigmond Pál igazgatóval és az intézet vezető munkatársaival. M. B. Hrapcsenko akadémikus az Iro­dalomtörténeti Intézetben Sőtér István akadémikussal és Szabolcsi Miklós leve­lező taggal folytatott beható eszmecserét. F. P. Fijin levelező tag az Eötvös Lo­­ránd Tudományegyetem orosz filológiai tanszékén elsősorban a hazai orosz nyelv­szakos tanárképzés helyzetéről és problé­máiról érdeklődött dr. Baleczky Emil tanszékvezető docensnél. Délután J. M. Zsukov akadémikus a marxista történettudomány módszertani kérdéseiről tartott előadást az Akadé­mián. Rusznyák István, az Akadémia elnöke az elnökség több tagja jelenlétében fo­gadta a szovjet akadémikus küldöttséget. A találkozón jelen volt F. J. Tyitov, bu­dapesti szovjet nagykövet. Ezt követően az Akadémia elnöksége fogadást adott a delegáció tiszteletére az Akadémia Tudósklubjában, amelyen részt vett Rusznyák István, az Akadémia el­nöke, Ligeti Lajos alelnök, Erdey-Grúz Tibor főtitkár, Nagy Miklós, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és az Akadé­mia elnökségének több tagja. Ott volt F. J. Tyitov szovjet nagykövet is. Magyarország előbbre került a könyvfordítások listáján Változatlanul a Szovjetunióban jelenik meg a legtöbb idegen nyelvből fordított könyv. Magyarország is javított és előre­tört — állapítja meg az UNESCO kiadta Index Translationum (Fordítások jegy­zéke) legújabb, tizenkilencedik kiadása, amely az 1966. évi kiadványokkal foglal­kozik és 70 országban megjelent összesen 39 267 fordításról számol be. A Szovjetunióban­­3968, idegen nyelvből fordított könyv jelent meg. Második he­lyen Jugoszlávia áll 3452 fordítással. Ez nagy előrelépés: 1964-ben még a nyolca­dik helyen állt. További kilenc ország­ban jelent meg ezernél több fordítás; ezen a sorrenden belül Spanyolország áll az élen, 2429 fordítással, és csak utána következik az USA 2069 fordítással. Tizenhárom országban jelent meg öt­száznál több fordítás 1966-ban, köztük az első helyen Magyarország áll 949 kiad­vánnyal, és amint az UNESCO kiadvá­nya megállapítja, 1964-hez képest Ma­gyarország és Brazília lépett e téren a legnagyobbat előre. A legtöbb fordításban megjelent kiad­ványok, illetve szerzők: Lenin (201 for­dítás), a biblia (197), Georges Simenon (137) ,és Lev Tolsztoj (122). Érdekes, hogy 1964-ben a harmadik helyet Shakespeare, a negyediket pedig Verne foglalta el. Mindenütt a centrumban a BUDAPESTI ÁRU­HÁZAIN­K Calvin téri Áruház Corvin Áruház Csepel Áruház Csillag Áruház Extra Áruház lottó Áruház luxus Áruház Divatcsarnok Otthon Áruház Úttörő Áruház Újpesti Áruház Verseny Áruház VIDÉKI ÁRUHÁZAINK Centrum Áruház Békéscsaba Eger Kecskemét Miskolc Ózd Salgótarján Szolnok Székesfehérvár Kiskunfélegyháza Debrecen Győr Nyíregyháza Pécs Szeged Szombathely Tatabánya Veszprém NAGY VÁLASZTÉK - SZOLID ÁRAK

Next