Magyar Hírlap, 1968. június (1. évfolyam, 17-46. szám)

1968-06-01 / 17. szám

Francia ellentmondások Több mint háromnegyed millió pári­zsi munkás és diák szerdai tüntetése, a kormány támogatóinak mintegy negyed­milliós csütörtöki felvonulása, a péntek­re meghirdetett diákmegmozdulás, és kö­rülbelül tízmillió dolgozó immár példa nélkül hosszú idő óta tartó sztrájkja köz­ben hangzott el De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök tegnapi la­punkban­ közölt beszéde. Eszerint elha­lasztja az általa meghirdetett népszava­zást és feloszlatja a nemzetgyűlést. De Gaulle az eseményekért a francia balodalt és benne elsősorban a kom­munista pártot mondotta felelősnek, azt állítva, hogy az országot totalitárius kommunista diktatúra fenyegeti. A bal­oldal vezetői viszont, akik mögött a ta­valyi választáson már a szavazók 49 szá­zaléka sorakozott fel, éppen a tábornok kormányzási rendszerét jellemzik szemé­lyi hatalmaként, s a demokráciáért küzd­ve különösen legutóbbi lépéseit minősí­tik diktatórikus jellegűeknek. Ellentmondás azonban­ nem csupán a politikailag egymással szemben állók nézeteiben mutatkozik. Ellentmondás ta­pasztalható a gaulleista kül- és belpoli­tika között is. Mert hogyan tekintheti De Gaulle - ha csak nem taktikai meggon­dolásból - a felforgatás, a káosz párt­jának azt a szervezetet, a szavazók több mint egynegyede által támogatott FKP-t, amelynek Kelet-Európában hatalmon le-­­­vő testvérpártjai a francia elnök által is­­ gyakran méltatott kontstruktív szerepet töltenek be a világban. Amikor a tábor­nok síkraszállt az Egyesült Államok euró­pai befolyása és vietnami háborúja el­len, s lazította országa kapcsolatát a NATO-val, az a felismerés vezette, hogy­­ nem lehet többé Nyugat-Európát fenye-­­­gető szovjet veszélyről, kommunista ös­-­­ szeesküvésről beszélni. Most viszont egy amerikai lapnak, a New York Times-nak kell őt figyelmeztetnie: „Arra irányuló erőfeszítésének, hogy a sztrájkokat kom­munista összeesküvésnek állítsa be, nem sok köze van a tényekhez.” Franciaországban két igazi politikai erő van: mi és a kommunisták - szokta emlegetni André Malraux, a gaulleiz­­mus egyik fő ideológusa. Ez lehet némi­nemű egyszerűsítés, de semmikép sem jelentheti a két erő egyikének kirekesz­tését a nemzetből. Annál kevésbé, mert az FKP nem csupán az ország legna­gyobb, a nép tömegeiben kitéphetetlen gyökereket vert pártja, hanem a francia történelem és kultúra legjobb hagyomá­nyainak örököse is. Tovább élnek benne Voltaire és Rousseau, Robespierre és Jaurès eszméi, a francia forradalmak szent célkitűzései, a demokratikus köz­társaság gondolata, amelyeket De Gaulle is nemes pátosszal idéz. Tíz évvel ezelőtt a tábornok a gyar­mati terhektől megszabadítva pozitív szerephez juttatta Franciaországot a vi­lágban. A belső arcvonalon azonban — ezt mutatják a legutóbbi események - megmerevedett sajátos rendszere, a gazdasági fejlődés pedig nem járt együtt az életszínvonal, a szociális ellá­tás, a termelésben részt vevők jogainak kívánatos fejlesztésével. Csakis ennek az elmaradásnak a felszámolása , amely nem mehet végbe a nép nélkül, még kevésbé a nép ellenére - emelheti fel Franciaországot arra a magaslatra, amelyen nemzetközi porondon is pozi­tív szerepet játszhat. ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy nőnapra 25,5 forint. Előfizethető a lap­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv- és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. Megjelenik a hét minden nap­ján, hétköznap 12, vasárnap 16 oldalon. Kiadja: a Lap­kiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9—11. A szerkesz­tőség és a kiadóhivatal tele­fonszámai: 221-285, 221-293, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta I. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM POLITI­KAI NAPI­LAP 1968. JÚNIUS 1. SZOMBAT Folytatódik a sztrájk Franciaországban A CGT kész a tárgyalásokra • Pompidou átalakította kormányát Jelentések csapatmozdulatokról Lehel Miklós, az MTI párizsi tudósító­ja jelenti: Lényegesen megváltozott formában péntek délután megalakult Georges Pom­pidou új kormánya. Ugyanakkor június 23-ára és 30-ra tűzték ki a franciaországi nemzetgyűlési választásokat. Pompidou új kormányában a legérde­kesebb változás, hogy Michel Debré pénz­ügyi és gazdaságügyi miniszter, valamint Maurice Couve de Murville külügymi­niszter tárcát cserélt, tehát Debré­ tölti be a külügyminiszteri és Couve de Mur­ville — aki egyébként is pénzügyi szak­ember — a pénzügy- és gazdaságügyi mi­niszter tisztséget. René Capitant, az úgy­nevezett baloldali gaulle-isták vezetője, aki a legutóbbi bizalmi vita során a Pom­­pidou-kormánnyal való egyet nem értése miatt lemondott képviselői mandátumá­ról, igazságügyminiszterként belépett a kormányba. A belügyminiszter Raymond Marcellin eddigi tervezési miniszter lett. Az oktatási tárcát Francois-Xavier Or­­tols volt lakásépítésügyi miniszter kapta meg. Maurice Schumant szociális ügyek­kel megbízott államminiszterré nevezték ki. Tájékoztatásügyi miniszter Y­ves Guéna, eddigi postaügyi miniszter lett. Megtartotta tárcáját André Malraux, a kulturális ügyek államminisztere, Pierre Messmer hadügyminiszter, Edgar Fame földművelésügyi miniszter. Több más mi­niszter tárcát cserélt, és még néhány új ember került a kormányba, így Albin Chalandon bankár, a gaulle-ista párt egy­kori főtitkára iparügyi­ miniszter lett. Az új kormány­.IMSKetétele arra mutat, hogy egyrészt immrékeztek kihagyni azo­kat­­. minisztereiéért akik e, legutóbbi ese­ményekben leginkább kompromittálták magukat, másrészt pedig — tekintettel a választásokra — igyekeztek bevenni a kormányba a gaulle-isták minden irány­zatát. A miniszterelnnökségi hivatal közölte, hogy a m­inimális órabért rendeletileg, 3 frankra emelik az eddigi­­2,22 frankról. Ez az aiejtézkedés részét képezte annak a megállapodás-tervezetnek, amely az el­­rnúliüg®e­ végén folytatott tárgyalásokon ■ született, s amelyet hiányosságai miatt a dolgozók nem fogadtak el. A CGT állásfoglalása A hírügynökségek jelentése szerint pénteken reggel változatlan erővel foly­tatódott a franciaországi általános sztrájk. Georges Séguy, a CGT főtitkára péntek délelőtti sajtóértekezletén elutasította »az államfő vádjait a szakszervezetekkel szemben«. Hangoztatta, hogy De Gaulle elnök »szándékosan eltorzította a szak­­szervezetek célkitűzéseit«. Kiemelte: »a sztrájk eredete a dolgozók követelései­ben rejlik, ezek pedig nem demagóg jel­legűek«. Amennyiben a kormány és a munkál­tatók el akarják érni a munka újrafel­­vételét, folytatniuk kell a tárgyalásokat, figyelembe véve, hogy a dolgozók nem tartották kielégítőnek azokat az enged­ményeket, amelyeket a hét végén kidol­gozott megállapodási jegyzőkönyv tartal­mazott — mondotta Séguy. »A CGT a maga részéről kész folytatni­­ tárgyalá­sokat.« »Minden félreértés eloszlatása végett, a CGT célkitűzéseivel kapcsolatban kije­lentem — mondotta a főtitkár —, hogy a szakszervezet semmiben sem kívánja akadályozni a választások lefolyását. A dolgozók érdeke, hogy a választások ke­retében kifejezhessék óhajukat a változá­sokra.« A társadalombiztosítási törvény viszs­szavonásával kapcsolatos követelésre utalva a CGT vezetője elmondotta: ez a probléma a nemzetgyűlés hatáskörébe tartozott. Mivel azonban a nemzetgyűlést feloszlatták, végül is a választó testületre (Folytatása a 3. oldalon) KOZMOSZ 222. (TASZSZ) A Szovjetunióban felbocsátották a Kozmosz 222. elnevezésű szputnyikot, amely­nek az a rendeltetése, hogy a korábban meghatározott prog­ramnak megfelelően folytassa a világűr tanulmányozását. CSEHSZLOVÁK KÉPVISELŐK UTAZÁSA (MTI) Június 4-én a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának meghívására tíznapos viszont­­látogatásra a Szovjetunióba utazik a csehszlovák nemzet­­gyűlés küldöttsége. A szovjet parlamenti küldöttség 1967 májusában járt Csehszlovákiá­ban. A csehszlovák delegáció ve­zetője Josef Smrkovsky, a nemzetgyűlés elnöke lesz. JAPÁNBAN ÉLŐ KOREAIAK HAZATÉRÉSE (TASZSZ) A Japánban élő koreaiak képviselői azzal a ja­vaslattal fordultak a Japán Vöröskereszt Társaság elnöké­hez, hogy újítsák fel a tárgya­lásokat a koreai állampolgárok repatriálásáról, amint ezt a napokban már a Koreai NDK vöröskeresztje is javasolta. Je­lenleg több mint 17 000 koreai állampolgár szeretne vissza­térni hazájába. SUKARNO HÍVEI BÖRTÖNBEN (MTI) Sukarno volt indonéz elnök kormányának újabb két tagja fölött ítélkezett pénteken a bíróság. Ah­madi volt tájé­koztatásügyi miniszter izgatás címén hatévi börtönbüntetést kapott, Achadi volt szövetke­zeti minisztert pedig gazdasági felforgatás vádjával 12 évi börtönnel sújtották. A két mi­niszter büntetéséből levonják a katonai vizsgálati fogságban eltöltött két évet. A vádlottak az ítélethozatalkor ártatlansá­gukat hangoztatták. FÖLDRENGÉS, VIHAROK OLASZORSZÁGBAN (UPI) Kisebb földrengést ész­leltek Torino közelében csütör­tökön este. Anyagi károkat nem okozott, de nagy pánikot keltett a lakosság körében. Olaszország nagy részén óriá­si károkat okozott a vihar. Északon és Délen is nagy te­rületeket öntött el az árvíz. SZENEGÁL: KIJÁRÁSI TILALOM (AFP) A diákzavargások miatt a szenegáli kormány es­te 9 órától reggel hatig tartó kijárási tilalmat rendelt el az egész ország területére. * ' A nap'híreiből Nguyen Duy Trinh nyilatkozata magyar újságíróknak a vietnami háborúról, a párizsi VDK— USA-tárgyalásokról Nguyen Duy Trinh, a demokratikus Vietnam miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere nyilatkozatot adott Pécsi Ferencnek, az MTI Hanoiban járt főszerkesztőjének és Hajdú Já­nosnak, az MTI állandó vietnami tudósítójá­nak. A miniszterelnök-helyettes bevezetőben értékelte a jelenlegi vietnami helyzetet és megállapította: a DNFF idei általános of­­fenzívája és Dél-Vietnam népének felke­lése új szakaszba juttatta a nemzeti fel­­szabadulásért vívott küzdelmet. Az offen­­zíva és a felkelés stratégiai méretű vere­séget okozott az amerikaiaknak, csatló­saiknak és bábjaiknak. Az offenzíva meg­kezdése óta négy hónap telt el, és a fel­szabadító fegyveres erők továbbra is kez­deményeznek. Dél-Vietnamban az a­meri­­­kaiak és bábjaik katonai vereségein kí­vül kudarcot jelez hírhedt pacifikációs programjuk is. Az elmondottakból arra lehet következtetni — mondotta a minisz­terelnök-helyettes —, hogy a felszabadító erők helyzete jó és tovább javul, az ame­rikaiak és csatlósaik dél-vietnami straté­giai helyzete viszont alapvetően megvál­tozott. Csapataikat sok helyről vissza kel­lett vonniuk a városok védelmére, és most már passzív védelemre rendezkednek be. Nguyen Duy Trinh ezután rámutatott a dél-vietnami városi lakosság megméz­(Folytatás a 3. oldalon.) Rendelet két új főiskola alapításáról X­I. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pén­teken ülést tartott. Törvényerejű rende­leteket hozott a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Főiskolája, továbbá Győrött Közlekedési és Távközlési Mű­szaki Főiskola létesítéséről. A Politikai Főiskolán az oktatás az 1968/69-es tanév­be kezdődik. A Politikai Főiskola feladata, hogy a társadalmi élet különböző területén a ve­zető munkakörök betöltéséhez szükséges egyetemi szintű politikai képzést nyújt­son. A főiskola az általános elméleti és politikai képzés mellett — gazdaságpoli­tikai, propagandista-tanári és más tago­zatokon — a gyakorlati feladatok követel­ményeinek megfelelő kiegészítő képzést is biztosít. A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola felett a felügyeletet a művelő­désügyi miniszter gyakorolja. A A főiskola közlekedés-építési kara már az 1968 69. tanévben Budapesten, a Műszaki Egye­tem közreműködésével meglesdi tevé­kenységét és mindaddig itt marad, amíg Győrbe való áttelepítésének tárgyi felté­telei nem valósulnak meg. A főiskola töb­bi karán az oktatás a IV. ötéves terv idő­­­szakában indul meg. Az Elnöki Tanács Püspöklak és Geresd községet — a községek lakosságának ja­vaslata alapján — Geresdlak néven egye­sítette. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. Októberre hívták össze az SZVSZ főtanácsának XVSZB. ülésszakát Az SZVSZ elnökségének ötvenhatodik ülésszaka pénteken befejezte munkáját és a következő dokumentumokat fogad­ta el: Felhívás valamennyi kontinens dolgo­zóihoz és szakszervezeteihez a vietnami nép erkölcsi és anyagi támogatásának to­vábbi szélesítésére. Nyilatkozat a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az USA képviselői között folyó tárgyalások jelenlegi helyzetéről. Határozat az SZDSZ főtanácsa XVIII. ülésszakának összehívásáról, amelyet 1968. október 2­5 között tartanak meg az NDK-ban, Rostockban.

Next