Magyar Hírlap, 1968. június (1. évfolyam, 17-46. szám)
1968-06-01 / 17. szám
Magyar Hírlap, NEMZETKÖZI POLITIKA 1968. JÚNIUS 1. SZOMBAT 3 Folytatódik a francia sztrájk (Folytatás az 1. oldalról) tartozik a kérdés megoldása, képviselőinek kijelölése révén. A CGT közleményt adott ki arról a találkozóról, amely csütörtökön a szakszervezeti központ, a Francia KP és a Demokrata-Szocialista Baloldali Szövetség képviselői között lefolyt. A találkozón a CGT küldöttsége emlékeztetett akciójára a baloldali összefogás érdekében, abból a célból, hogy demokratikus rendszerrel váltsák fel a gaulle-ista kormányzatot. A három küldöttség megállapította, hogy törekvéseik a jelenlegi körülmények között azonosak, s állandó érintkezésben maradnak egymással, hogy szembenézhessenek bármilyen eshetőséggel. Jelentés De Gaulle titokzatos útjáról De Gaulle tábornok szerdán rövid ideig Baden-Badenban tartózkodott. Ezt Diehl államtitkár, a bonni kormány szóvivője közölte pénteki sajtókonferenciáján. Közlése szerint a francia elnök Massa tábornokkal, a Nyugat-Németországban állomásozó francia csapatok parancsnokával találkozott, majd egy helikopteren átrepült Elzászba, ahol, mint ismeretes, több tábornokkal tanácskozott. Csütörtökön Bonnban hírek terjedtek el arról, hogy a franciák kivonják Nyugat-Németországból csapataiknak a felét, mintegy 30 ezer embert. A bonni francia nagykövetség megcáfolta ezeket a híreket. Diehl szóvivő azt mondta, hogy egy zászlóaljat és más kisebb egységeket visszairányítottak ugyan Franciaországba, de »nagyobb alakulatok mozgásáról« nincs szó. Csapatmozdulatok Párizs körül Az UPI felelős katonai forrásokra hivatkozva pénteken reggel azt jelentette, hogy az elmúlt két-három nap során jelentékeny katonai erőket irányítottak Párizs körzetébe. A Monde szerint a csapatmozdulatokban gyalogos, ejtőernyős és légi szállítású egységek is részt vesznek. Az UPI szerint az NSZK-ban állomásozó 55 000 főnyi francia katonaság riadókészültségben áll, hogy átlépje a Rajnát abban az esetben, ha De Gaulle parancsot ad. A Reuter ugyancsak arról számol be, hogy jelentések érkeznek Párizs környékén végrehajtott csapatmozdulatokról. Megbízható források szerint két harckocsizó egység — mindkettő létszáma mintegy ezer fő — a főváros körzetébe érkezett. Magánszemélyek jelentései szerint egy 50 teherautóból álló katonai oszlopot figyeltek meg, amely Párizs felé tartott. Intézkedések a frank védelmében A francia kormány a rendkívüli helyzetre való tekintettel ideiglenesen visszaállította a valutaműveletek állami ellenőrzését, hogy megakadályozza a tőke spekulatív kiáramlását. A külföldi valutákat és jövedelmeket a franciaországi rezidenseknek azonnal be kell váltaniuk frankra. Engedély nélkül tilos külföldi bankszámlát fenntartani. A rendelkezés pénteken lépett életbe és a hivatalos lap nem közli, mennyi időre terjed ki hatálya. A New York-i Federal Reserve Bank továbbra is támogatni fogja a frankot a sztrájk által megbénított francia bank nevében is, noha a baseli Nemzetközi Fizetések Bankja a francia bankkal egyetértésben az ilyen irányú támogató műveleteket megszüntette. Franciaország kész valutájának védelmére hiteleket felvenni a nemzetközi valutaalaptól, felhasználni valuta- és aranytartalékait — mondotta a Reuter által idézett francia bankvezető. Tüntetések Párizsban és Franciaország több más városában folytatódtak a gaulle-ista tüntetések, bár ezekben márcsak kisebb csoportok vettek részt. A fővárosban De Gaulle hívei autós felvonulást rendeztek, a gépkocsik kürtjével jelezve politikai állásfoglalásukat. (Ezek a kürtjelek kísérték De Gaulle hatalomrajutását is tíz évvel ezelőtt). A felvonulók egy része az Elysée-palota előtt csoportosult, mások viszont az Europe—1 és a Radio-Luxembourg rádióállomások épületei előtt tüntettek — tiltakozásul a korábbi munkás- és diáktüntetésekről adott igen részletes rádiótudósítások ellen. A Reuter beszámol arról, hogy este a diáknegyedben jobboldali tüntetők közrefogták Francois Mitterrand-t, a Demokrata Szocialista Baloldali Szövetség vezetőjét, aki egy, a lakásától nem messze fekvő étteremben vacsorázott és hazaindult. Mitterrand-t hívei szabadították ki a gyűrűből. A gaulle-ista megmozdulásokra válaszként az UNEF, a francia országos diákszövetség újabb tüntetésre hívta fel híveit. . . _ ---------------------------------------------------------------( India — otthon és a világpoliikában) Az Indiai-óceántól a Himalájáig terjedő, hazánknál harmincötször nagyobb India népessége a hivatalos adatok szerint 520 millió. E hatalmas ország csak huszonegy esztendeje szabadult meg az angol gyarmati uralomtól, amely mindenekelőtt a mezőgazdasági termékek termelését szorgalmazta. Ezzel magyarázható, hogy India lakosságának kétharmada még ma is a mezőgazdaságban dolgozik, az iparban foglalkoztatottak csak a lakosság néhány százalékát teszik ki. A függetlenség elnyerése óta jelentős változások tapasztalhatók a mezőgazdaságban és az iparban. A mezőgazdasági termelés 1950 és 1968 között majdnem megkétszereződött. Ehhez hozzájárult az is, hogy állandóan növekszik az öntözött terület (1951—1962 között 5 millió hektárral), s ma már ötven kisebb-nagyobb öntözőmű — köztük a magyar kormány által ajándékozott úszó vízkiemelő berendezés — oltja a gabonaföldek szomját. A mezőgazdaság korszerűsítése az ipar fejlődésének függvénye. Míg azonban az ipari növekedés 1959-ben elérte a 8,5 százalékot, az utóbbi időben visszaesés következett be. Ez minden bizonnyal átmeneti jelenség, részben a pakisztániindiai konfliktussal kapcsolatos katonai kiadások növekedésével, részben pedig az ország politikai-társadalmi életében tapasztalható ellentétes tendenciák hatásával magyarázható, s az idei hivatalos előzetes adatokból ismét az ipari termelés nagyobb mértékű emelkedésére lehet számítani. India kormánya a fokozatos társadalmi haladás híve. A jobboldali erők — a vallási fanatizmussal szövetkezve — a haladás ellen hatnak. Ellenzik a termelés társadalmi szektorának növelését, nyelvi vitákat provokálnak (Indiában a hivatalosan elismert 16 nyelv mellett még nagyon sok más nyelvet és nyelvjárást beszélnek), és a nacionalizmus szításával nehezítik a kormány helyzetét. A jelenleg hatalmon levő Kongresszus Pártban is voltak nézeteltérések a kormány politikai és gazdasági intézkedéseiről. Emiatt több képviselő kivált a pártból és a legutóbbi választásokon jobboldali pártok színeiben léptek fel. A párt azonban az utóbbi hónapokban ismét erősödött. A visszahúzó reakciós áramlatok mellett az ország életében jelentős szerepet játszanak a haladó erők, közülük is a legtekintélyesebb az Indiai Kommunista Párt. Az ipari fejlődés mellett kedvezően befolyásolja a gazdasági helyzet alakulását a külkereskedelmi struktúra változása. 1949-ben az export 29 százaléka irányult Angliába és a behozatal 29,4 százaléka származott onnan. Napjainkban India külkereskedelmi forgalmának egyötödét szocialista országokkal bonyolítja le. A magyar—indiai gazdasági kapcsolatok alakulására jótékony hatást gyakorolt az 1963-ban öt évre kötött kereskedelmi szerződés. Ezt azóta számtalan más megállapodás egészítette ki. Ez év elején Biró József külkereskedelmi miniszter 250 millió rúpia értékben áruszállításról szóló szerződést írt alá Delhiben. (A gazdasági kapcsolatok bővítésére, természetesen mindkét oldalon nyílnak még további lehetőségek. Ezenkívül kulturális, valamint műszakitudományos együttműködési megállapodás van érvényben országaink között. Politikai kapcsolataink fejlődésének eddigi legfontosabb állomása a Kállai Gyula vezette kormánydelegációnk 1966. februári indiai látogatása volt. Kapcsolataink további fejlesztéséhez járul hozzá dr. Zakir Husain köztársasági elnöknek a közeljövőben Magyarországra teendő látogatása is. Az országaink közötti szívélyes kapcsolatok bizonyítják, hogy lehetséges a különböző társadalmi berendezkedésű országok harmonikus együttműködése. India az el nem kötelezett országok csoportjába tartozik, s aktív békepolitikát folytat. Minél előbb sikerül Indiának legyőzni a fejlődése útjában álló belső akadályokat, annál pozitívabb, az eddiginél is nagyobb szerepet játszhat — következetes békepolitikájához híven — nemcsak az ázsiai népek életében, de, a világpolitika küzdőterén is. Kanyó András Nguyen Duy Trinh nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) dúlásainak jelentőségére, majd az északvietnami helyzetet értékelte. Emlékeztetett arra, hogy csaknem háromezer amerikai repülőgépet lelőttek, és több ezer pilóta elesett, vagy fogságba került. Eközben Észak-Vietnam állandóan erősítette gazdasági és védelmi pozícióit, úgy, hogy Észak ma erősebb és értékesebb hátországa a déli frontnak. A demokratikus Vietnam a katonai és a politikai küzdelem mellett belebocsátkozott a diplomáciai küzdelembe is, ami most új szakaszba érkezett. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett kormányának 1965-ben közzétett négy pontjára és megjegyezte, hogy ez a dokumentum meghatározza a vietnami nép harcának céljait és kinyilvánítja alapvető nemzeti jogait. A VDK kormányának megbízottja most türelemmel és komoly szándékkal fejti ki ezt az elvi álláspontot a párizsi megbeszéléseken. Ezzel kapcsolatban a VDK miniszterelnök-helyettese megállapította: az amerikaik vereségét jelenti, hogy kénytelenek voltak hivatalos megbeszéléseket kezdeni, ugyanakkor azonban ez trükk is. Az amerikaiak ugyanis Párizsban a tárgyalóasztalnál ülnek, de céljuk most is a világközvélemény leszerelése és az, hogy megakadályozzák a vietnami népet az önvédelemben. Magatartásukra fényt vet az, hogy az amerikai küldöttek eddig konokul megtagadták a VDK elleni légitámadások és minden más háborús cselekmény feltétel nélküli abbahagyását, holott világosan megmondtuk: a megbeszélések elsődleges célja a támadások megszüntetésének meghatározása, hogy utána megvitassuk a két felet érintő más problémákat is — szögezte le Nguyen Duy Trinh. Az amerikaiak megpróbálták elhitetni a világgal, hogy vannak közös pontok az USA és a VDK nézetei között. A vietnami küldöttek azonban kimutatták, hogy éppen az amerikaiak által megjelölt kérdésekben teljes és alapvető egyet nem értés van a két fél között. Párizsban a VDK kormánymegbízottja bebizonyította, hogy az Egyesült Államok provokálta a háborút és visszautasította azt a rágalmat, amely szerint Észak-Vietnam követett volna el agressziót Dél ellen. Nguyen Duy Trinh nyomatékosan hangsúlyozta: harmincegymillió vietnami szánta el magát a harcra, hogy győzelmet arasson, bárhol is legyen az agresszor. »Bárhol is van az ellenség, minden vietnaminak joga, hogy harcoljon ellene« — tette hozzá. Nguyen Duy Trinh ezután értékelte a Magyar Népköztársaság és a VDK kapcsolatait, valamint a magyar népnek a vietnami nép harcához nyújtott segítségét. Hivatkozott a magyar kormány és a párt vezetőinek kijelentéseire, amelyek szerint Magyarország internacionalista kötelezettségének tartja Vietnam harcának támogatását. Ez a gyakorlatban a legkülönbözőbb területeken be is bizonyosodott, és a segítség nagyon hasznos a vietnami nép számára. A VDK miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere elismeréssel szólt a szolidaritás magyarországi megnyilvánulásairól és a magyar sajtó tevékenységéről, majd köszönetet mondott az egész magyar népnek a Vietnam ügyéhez nyújtott segítségéért. A hatodik VOKÁLISA találkozó A VDK és az Egyesült Államok küldöttségei pénteken megtartották a párizsi előzetes tárgyalások három és fél órás hatodik ülését. Nguyen Thanh Le, a VDK küldöttségének szóvivője közölte az újságírókkal, hogy a megbeszélések a csökönyös amerikai álláspont miatt semmivel sem haladtak előbbre. Az ülésen Harriman előre elkészített nyilatkozatot olvasott fel, amelyben részletesen utalt Johnson elnök csütörtöki sajtóértekezletére. Xuan Thug, a VDK küldöttségének vezetője visszautasította és abszurdnak nevezte azt az amerikai követelést, hogy alkalmazzák a VDK elleni bombázások és más harci cselekmények megszüntetésénél a kölcsönösség elvét. A vietnami küldöttség vezetője ezután elutasította azt az amerikai indítványt, hogy tűzzék az előzetes megbeszélések napirendjére a demilitarizált övezet kérdését. Xuan Thuy utalt arra, hogy az 1954. évi genfi egyezmények elismerték a független, szuverén egységes és területileg sérthetetlen Vietnamot. Az USA azért akarja napirendre tűzni a demilitarizált övezet problémáját, mert a 17. szélességi fokot, a jelenlegi demarkációs vonalat területi és politikai határként akarja állandósítani. Az AFP hanoi tudósítója jelentette, hogy Le Duc Tho, a Vietnami Dolgozók Pártjának KB-titkára csütörtökön Hanoiból repülőgépen Párizsba indult, hogy,ott mint Xuan Thuy különtanácsadója részt vegyen a megbeszéléseken. (A következő ülés szerdán lesz.) McCarthy folytatja harcát a jelöltségért Kennedy televíziós vitát javasol (AP, UPI) McCarthy demokrata szenátor csütörtökön megtartott választási gyűlésén kijelentette, hogy igen szoros küzdelmet vár a jövő keddi kaliforniai előválasztásokon. Hozzáfűzte: bármi legyen is az eredmény, folytatja harcát az elnökjelölés megszerzéséért, egészen a chicagói kongresszusig. A szintén Kaliforniában tartózkodó Robert Kennedy táviratot intézett a harmadik vetélytárshoz, Humphrey alelnökhöz, és felszólította, hogy McCarthyval együtt vegyen részt egy nyilvános televíziós vitában. Megállapította, hogy számos kérdésben nem értenek egyet (vietnami háború, faji zavargások stb.), ezért hasznos lenne a nyilvánosság előtt szembeállítani a nézeteket. Humphrey alelnök egyik kortesvezére válaszul közölte, hogy az alelnök »egyéb lekötöttségei« folytán nem vehet részt a tv-vitában. Kennedy és McCarthy szombaton kerül szembe egymással a televízió képernyőjén. Losonczi Pál távirata Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Tunézia nemzeti ünnepe alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Habib Burgibának, a Tunéziai Köztársaság elnökének. Hazánkba látogat a felső-voltai külügyminiszter Péter János külügyminiszter meghívására a közeljövőben néhány napos hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Maliéuz Zoromé, Felső-Volta Köztársaság külügyminisztere. Az új görög nagykövet a Külügyminisztériumban Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes pénteken bemutatkozó látogatáson fogadta Jean Michel Pesmazoglut, a Görög Királyság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben adja át megbízólevelét. A norvég nagykövet búcsúlátogatásai Thor Brodtkorbot, a Norvég Királyság távozó magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét fogadta Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke és Péter János külügyminiszter. A nagykövetet, aki pénteken utazott el hazánkból, Gergely Miklós, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője búcsúztatta. Benke Valéria hazaérkezett Benke Valéria, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője, aki Frankfurt am Ivlainban részt vett a »Marxista lapok« című folyóirat »Osztályok és osztályharc napjainkban a témakörben rendezett nemzetközi tudományos konferenciáján, pénteken visszaérkezett Budapestre. Panama: az ellenzéki jelölt lett az elnök A panamai országos választási bizottság csütörtökön dr. Arnulfo Arias Madrid ellenzéki jelöltet az ország megválasztott elnökévé nyilvánította. A választási bizottság 18 napos, heves jelenetekkel tarkított munka után hirdette ki a végeredményt. A bizottság kormánypárti tagjai lemondtak tisztségükről.