Magyar Hírlap, 1968. augusztus (1. évfolyam, 78-108. szám)

1968-08-17 / 94. szám

oi (^(T" 6 1968. AUGUSZTUS 17. SZOMBAT TUDOMÁNY NÉPGAZ­D­A­S­A­G_____________________Magyar Hirlap Nemzetközi orvosi konferencia nyilatkozata a szívátültetés feltételeiről Az elmúlt hetekben szinte alig akadt olyan nap, amikor ne adtunk volna hírt az „újszívesek” sorsáról, készülő vagy már végrehajtott — s valljuk meg: többségükben sikertelen — szívátültetésekről. Ezért úgy gondoljuk, olvasóink érdeklődésére tarthat számot egy nemzetközi tekintélyű orvosi gyülekezetnek e kérdésben elfoglalt állás­pontja. A Nemzetközi Orvostudományi Szervezetek Tanácsa nemrégen Genfben, az Egészségügyi Világszervezet központjában Marcel Florkin liége-i (Belgium) profesz­­szor elnöklete alatt tudományos konferenciát rendezett, amelyen 24 orvostudós vett részt: kardiológusok, sebészek, immunológusok, neurológusok és más szakterületek művelői. Képviseltette magát az Egészségügyi Világszervezet és az UNESCO is. A konferencia végén a részvevők nyilatkozatot írtak alá, amelyet az alábbiakban némileg rövidítve ismertetünk. * A szívátültetés jelenleg olyan kivételes természetű életmentő műtét, amelynek eredményeiről még nem nyilatkozhatunk véglegesen. Ezt a műtétet csak olyan in­tézetekben szabad elvégezni, amelyek kardiológiával, immunológiával, neuro­lógiával aktívan foglalkozó specialisták­kal és velük szoros együttműködésben dolgozó szívsebészekkel rendelkeznek. A szívátültetés jelenleg csak olyan betegek­nél­ javallt, akik rohamosan romló szív­­betegségben szenvednek és akiknek az élete gyógyszeres kezeléssel vagy másféle sebészi beavatkozással nem menthető meg. A donor (szervet adó) személy kivá­lasztásában a következő három tényező legyen iránymutató: 1. A donor szíve az átültetés időpontjá­ban tökéletesen ép legyen. 2. Végezzék el a donor és a recipiens (befogadó) közötti immunológiai kompa­tibilitást (megfelelőséget) bizonyító vizs­gálatokat. 3. A donor agyműködése már teljesen és irreverzibilisen (megváltoztathatatla­nul) megszűnt. Az agyműködés megállásának kritériu­mai: a) A környező világra egyáltalán nem reagál. b) A reflexek és az izomtónus teljesen megszűnt. c) A spontán légzés hiánya. d) Az artériás vérnyomás jelentős zu­hanása — ha nem tartják fenn mester­g0g0g0fj# e) A legjobb technikai feltételek mel­lett felvett EEG rajza — még az agy in­gerlése esetén is — teljesen egyenes vo­nal.Ezek a kritériumok nem érvényesek kisgyermekekre, hipotermiás (lehűtött) állapotban, vagy heveny mérgezésben szenvedő személyekre. A továbbiakban a nyilatkozat leszöge­zi, hogy a szívátültetések jelenlegi sza­kaszában a műtét során két egymástól független munkacsoportnak kell működ­nie. Az egyik annak a megállapításáért felelős, hogy minden orvosi beavatkozás hiábavalóvá vált, a donor agyműködése teljesen és irreverzibilisen megszűnt. A másik csoport felelős minden szempont­ból az átültetés végrehajtásáért. A veseátültetések során már bebizo­nyosodott, hogy a szöveti azonosságot mutató (genetikailag rokon) szervek át­ültetése esetén a siker kilátása nagyobb. Szívátültetéses műtétekre vonatkozólag szöveti kompatibilitási adat még nem áll rendelkezésre. A konferencia részvevői azt ajánlják: készítsenek előre osztályo­zást a kedvező donor-recipiens kombi­nációkról. Már van tapasztalat a veseát­ültetésekkel kapcsolatban arra, hogy a komputerek jó szolgálatot tettek annak kiválasztásában, hogy az új szervre váró betegek közül melyiknek a szervezete a legalkalmasabb az adott donor szervének (veséjének) befogadására. (Szöveti im­munológiai adatok alapján.) A konferencia részvevői hangsúlyozzák a magasabb rendű emlősökön végzendő kísérletek jelentőségét. Ezek jelentősen bővíthetik az átültetett szervek kilökődé­sének folyamatára, illetve annak megelő­zésére vonatkozó ismereteinket. Végül a nyilatkozat leszögezi, hogy mi­után az emberi szívátültetés még nem ki­dolgozott eljárás, a traszplantációk során minél több olyan adatot kell szerezni (a lép­és más szervek konzerválása, szöveti antigénnyerés céljára), amelyek révén tisztázni tudják a szöveti megfelelőség je­lentőségét a szívátültetésekben. El kell készíteni az így nyert adatok nemzetközi nyilvántartását. A nyilatkozatot aláíró orvostudósok kö­zött Európából legnagyobb számban fran­ciák vettek részt. Az Egyesült Államokat a tudományos akadémia küldötte képvi­selte, a Szovjetuniót G. M. Szolovjev pro­fesszor, a moszkvai Petrovszkij Intézet­ből. A többi szocialista ország tudósai kö­zül két prágai és egy román professzor vett részt. ■---------------------------------------------37. Új üstökössel gazdagodott a naprendszer Az idei augusztusi csillaghullást külön­leges égi látványosság teszi a szokottnál is érdekesebbé: egy új üstökös feltűnése, amelyet július 7-én fedezett fel Honda japán csillagász. Az eddig ismeretlen üstökös felfedezése óta folyton közeledik hozzánk. Augusztus 7-én már csaknem olyan közel volt a Naphoz, mint Földünk, csak az égbolt más táján. Mivel pedig a Nap bolygóinak keringési irányával ellentétes irányban továbbra is mind közelebb kerül a Föld pályájához, fénye állandóan fokozódik, úgyhogy a Honda 1968c — mert ezt a ne­vet kapta az égitestek listáján — ezek­ben a napokban már csaknem szabad szemmel is megfigyelhető. Szombaton pontosan abban az irányban lesz, amerre a kis Göncöl rúdja mutat, a Sarkcsillagon túl körülbelül kétszer olyan távolságra, mint az egész kis Göncöl hossza. Ha nem is színházi látcsővel, de közönséges tá­bori távcsővel egész éjszaka látható lesz. A legújabb elméletek szerint az üstökö­sök a tőlünk körülbelül másfél fényév­nyire levő zónából kerülhetnek a nap­rendszer belső terébe. Valami felderíthe­­tetlen tényező hatására ezen az irdatlan távolságon át kellett tehát ideérkeznie a Honda 1968c-nek is, mégpedig alighanem a viszonylag közeli múltban. JEL A GLÓBUSZON : Román film­­ ■ Az élet kapujában ! Bemutató: augusztus 22. Verseny a kereskedelemben Ha az ember a fővárosi, vagy a vidéki kirakatokat nézegeti, örömmel nyugtázza, hogy az idén mintha szebbek lennének. Színesebb, dúsabb a választék, több a korszerű, ízléses élelmiszer és iparcikk. Látjuk, hogy az áruházak és a nagyobb szaküzletek már versenyeznek egymással: hol nagyobb a kínálat, és hol olcsóbb az ár? A hivatalos adatok szerint az új gaz­dasági mechanizmus eddig eltelt idősza­kában arányosan fejlődik és növekszik a kiskereskedelmi áruforgalom, a lakosság áruvásárlása. Százmilliárdos forgalom Érdemes közelebbről is megvizsgálni a kereskedelem tevékenységének rugóit, mozgatóit. Hogyan szerzik be ezt a sok árut, miért javult a kínálat és milyen új verseny kezd kialakulni a fogyasztók megnyerésére a kereskedelemben, illetve a kiskereskedelem szállítói között? Az országban a vevők millióit napon­ta több mint 30 000 üzlet és áruház látja el élelmiszerekkel és iparcikkekkel. E te­kintélyes forgalomhoz — amelynek érté­ke évente már meghaladja a 100 milliárd forintot — természetes, hogy nagy meny­­nyiségű és választékos árut kell rendsze­resen beszerezni. Az állami vállalatokhoz és a fogyasztási szövetkezetekhez az áru több csatornából érkezik. A hús-, a tej-, a sütő-, a bor- és a söripar például köz­vetlenül a boltokba szállítja termékeit, és így ezekre a cikkekre „nagybani” keres­kedelem nincs is. A kampányszerűen ter­melő malom-, cukor- és konzervipar, s más iparágak, valamint az importtermé­kek már megkívánják az áru nagykeres­kedelmi tárolását, a választék összeállítá­sát stb. Az iparcikkek legnagyobb részét az ipar és a külkereskedelem a nagyke­reskedelemnek szállítja, ott a fogyasztási cikkeket raktározzák és a kiskereskedelmi megrendelés alapján szállítják a boltokba. A gazdasági mechanizmus reformja sze­rint a kiskereskedelem lehetőséget kapott arra, hogy árigényét közvetlenül a ter­melőtől, vagy a külkereskedelmi vállalat­tól szerezhesse be. Abba sem szól bele senki, hogy melyik nagykereskedelmi vál­lalattól vásárolnak. A cél csak az, hogy javuljon a lakosság áruellátása, az áruk minősége, a választék, a cikkek korszerű­sége. Ezzel egyidejűleg rövidíteni kell az áruk útját, csökkenteni a kereskedelem ráfordításait, növelni a gazdaságosságot. Az erőforrások hatékonyabb felhasználá­sa révén elő kell segíteni a lakosság élet­­színvonalának emelkedését. Versengés egymással is Az üzletek és áruházak egymással való versenye elsősorban a különféle ruházko­dási cikkek, lábbelik esetében nyilvánul meg. A fogyasztóért versenyeznek — az áruk árának különbözőségéből ítélve — a háztartási villamos- és híradástechnikai cikkek kereskedelmében is. A javuló vá­laszték és az egymással versengő áruk sok olyan törekvést jeleznek, amelyekre érdemes felfigyelni. Évekkel előbb éppen a legnagyobb vá­lasztékot követelő ruházkodási cikkekben volt bizonyos uniformizálódás. Gyakori volt a választékhiány, sok a hiányzó cikk. A kiskereskedelem ezen most úgy segít, hogy a fogyasztók tényleges igényének megfelelően szerzi be az árukat, jórészü­ket közvetlenül a termelőktől 1968 első felében ezek a beszerzések csaknem 1,8 milliárd forintot tettek ki, vagyis mintegy 80 százalékkal haladták meg az előző évit. Különösen a fővárosi ruházati- és cipőkiskereskedelem élt a közvetlen ipari beszerzés lehetőségével. A Centrum Áru­házak is jelentékenyen igénybe vették ezt a forrást. A kiskereskedelmi vállalatok az iparral előnyös megállapodásokat tudtak kötni és ezek bővülése a jövőben is várható. A megállapodások főleg azért voltak előnyö­sebbek, mint a múltban, mert az ipar szállításai bővítették a választékot, a hiányt pedig csökkentették. Megállapodá­sok történtek eddig nem gyártott fogyasz­tási cikkekre, ruházkodási termékekre. Így a Fővárosi Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat közvetlen úton korszerű kötött női ruhákat tud a fogyasztók rendelkezé­sére bocsátani. Ezeket régen csak a sza­lonok és a magánkisiparosok hozták for­galomba. Különféle női és férfi fehérne­műből ugyancsak előnyösebb a választék, szövetkezetek közvetlenül a helyi-, illetve a gyáriparhoz fordultak áruért. A kiske­reskedelem számára a közvetlen beszer­zések nem csupán a jobb kínálat és így a nagyobb forgalom elérését jelentették, hanem növelték a gazdaságosságot is. Az ipar és a kereskedelem — a mechaniz­mus szellemében, az érvényes rendelke­zések alapján — a nagykereskedelmi ár­résben osztoznak. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelem a közvetlenül beszerzett árukat olcsóbban kapja, mintha a nagy­kereskedelemnél vásárolná, és az ipar is jobb árat tud elérni. Az ipar az esetek jó részében ezt a kis bevételi többletet költségigényesebb gyártmányok készíté­sére, újabb választékok beszerzésére, sőt még nyereségének növelésére is felhasz­nálja. Igaz, a nagykereskedelem létjogosultsá­gát és az áruforgalomban való jelenlétét nem lehet vitatni, de a kiskereskedelem — tapasztalatok szerint — sok esetben mégis közvetlenül az iparhoz fordult az áruért. Ennek okát főleg abban lehet ke­resni, hogy a nagybani kereskedelem még az előző évről eléggé jelentős árukészlet­tel rendelkezett, hiszen megrendeléseit jóval a reform előtt kellett feladnia. Meg kell azonban vallanunk, hogy bizonyos monopolisztikus magatartásokat is ta­pasztalhattunk és a vásárló kiskereske­delemmel szemben nem mindig az eladó szerepét töltötte be. (Gyakran előfordult, hogy az üzletek, vállalatok megrendelései helyett csak hasonló, de mégis más árut szállítottak.) A vevő megnyeréséért Az új mechanizmusnak a közvetlen be­szerzésekre adott lehetőségeit a kiskeres­kedelem jól használja ki és várható, hogy később tovább bővülnek ezek a kapcsola­tok. A nagykereskedelmet ez arra ösz­tönzi, hogy megrendeléseit nagyobb gond­dal adja meg az ipar részére. Ezek a megrendelések a kiskereskede­lem tényleges igényeit kell hogy tartal­mazzák. A jó megrendeléshez, a jó ipari és kereskedelmi szállításhoz, vagyis a jó árukínálathoz a termelés és a forgalom képviselőinek jó együttműködése, a fo­gyasztók igényének megismerése, a gon­dos piackutatás, s ezek eredményeinek felhasználása szükséges. A nagykereskedelem a közvetlen be­szerzésekről saját eredményeinek alaku­lásán át is tudomást szerzett. A rugalma­san gazdálkodó, jó kereskedelmi értékkel rendelkező nagykereskedelmi vállalatok az utóbbi hónapokban széles körű moz­galmat indítottak a vásárló kiskereske­delmi vállalatok és szövetkezetek meg­nyerésére, a folyamatos üzletkötés és áru­­szállítás elérésére. Sok olyan cikket is termeltetnek és kínálnak, amelyek ko­rábban hiányzó cikkek között szerepeltek. Megindult az a pezsgő mechanizmus, amely „a fogyasztóért, a vevőért" jeligé­vel érezhetően javítja a kereskedelem árukínálatát és a fogyasztók vásárlási le­hetőségét. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az áruk ára is megnyugtatóan ala­kult, a fogyasztó egyre inkább megkapja azokat a cikkeket, amelyekre ténylegesen szüksége van. A gazdasági mechanizmus reformja tehát nemcsak ösztönzi, de kényszeríti is a termelő és kereskedelmi vállalatokat, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a la­kosság fizetőképes keresletéhez. Dr. Trencséni Lajos osztályvezető helyettes, Belkereskedelmi Minisztérium Közvetlenül az ipartól A kiskereskedelmi ruházati forgalom az év első hét hónapjában 7 százalékkal ha­ladta meg a tavalyit, a nagykereskede­lemtől ennek ellenére mintegy 10 száza­lékkal kevesebb árut szerzett be s a kész­letei csupán minimálisan változtak. Az eltérés oka természetesen nem más, mint az, hogy a vállalatok és a fogyasztási Gépcserék az öntözőtelepeken Az elmúlt hetek esőzéseinek jóvoltából lélegzetvételnyi pihenőhöz jutottak az öntözőtelepek, amelyek augusztus köze­péig rekordnagyságú területet láttak el mesterséges csapadékkal. A legújabb fel­mérések szerint 550 000 holdat öntöztek, ami páratlan eredmény a magyar mező­­gazdaság történetében. A szakemberek arra számítanak, hogy az őszi öntözések idején további 50—80 ezer holddal növe­kedik majd ez a terület. A szivattyútelepeken — ahol április— május óta jóformán megállás nélkül mű­ködtek a gépek — most hozzáláttak az elhasználódott berendezések kicserélésé­hez. A gépcserék lényegében nem akadá­lyozzák a folyamatos munkát. Különösen az ország keleti részében működnek most is nagy erővel az esőztető berendezések. Szolnok környékén például a tervezett 10 000 helyett már 125 000 holdat öntöt­tek meg, de a nagykunsági részeken is kiemelkedő eredmények születtek. Min­denhol sokat segített az eső, ismét fel­duzzadtak a folyók és a tárolómedencék.

Next