Magyar Hírlap, 1968. augusztus (1. évfolyam, 78-108. szám)
1968-08-17 / 94. szám
oi (^(T" 6 1968. AUGUSZTUS 17. SZOMBAT TUDOMÁNY NÉPGAZDASAG_____________________Magyar Hirlap Nemzetközi orvosi konferencia nyilatkozata a szívátültetés feltételeiről Az elmúlt hetekben szinte alig akadt olyan nap, amikor ne adtunk volna hírt az „újszívesek” sorsáról, készülő vagy már végrehajtott — s valljuk meg: többségükben sikertelen — szívátültetésekről. Ezért úgy gondoljuk, olvasóink érdeklődésére tarthat számot egy nemzetközi tekintélyű orvosi gyülekezetnek e kérdésben elfoglalt álláspontja. A Nemzetközi Orvostudományi Szervezetek Tanácsa nemrégen Genfben, az Egészségügyi Világszervezet központjában Marcel Florkin liége-i (Belgium) profeszszor elnöklete alatt tudományos konferenciát rendezett, amelyen 24 orvostudós vett részt: kardiológusok, sebészek, immunológusok, neurológusok és más szakterületek művelői. Képviseltette magát az Egészségügyi Világszervezet és az UNESCO is. A konferencia végén a részvevők nyilatkozatot írtak alá, amelyet az alábbiakban némileg rövidítve ismertetünk. * A szívátültetés jelenleg olyan kivételes természetű életmentő műtét, amelynek eredményeiről még nem nyilatkozhatunk véglegesen. Ezt a műtétet csak olyan intézetekben szabad elvégezni, amelyek kardiológiával, immunológiával, neurológiával aktívan foglalkozó specialistákkal és velük szoros együttműködésben dolgozó szívsebészekkel rendelkeznek. A szívátültetés jelenleg csak olyan betegeknél javallt, akik rohamosan romló szívbetegségben szenvednek és akiknek az élete gyógyszeres kezeléssel vagy másféle sebészi beavatkozással nem menthető meg. A donor (szervet adó) személy kiválasztásában a következő három tényező legyen iránymutató: 1. A donor szíve az átültetés időpontjában tökéletesen ép legyen. 2. Végezzék el a donor és a recipiens (befogadó) közötti immunológiai kompatibilitást (megfelelőséget) bizonyító vizsgálatokat. 3. A donor agyműködése már teljesen és irreverzibilisen (megváltoztathatatlanul) megszűnt. Az agyműködés megállásának kritériumai: a) A környező világra egyáltalán nem reagál. b) A reflexek és az izomtónus teljesen megszűnt. c) A spontán légzés hiánya. d) Az artériás vérnyomás jelentős zuhanása — ha nem tartják fenn mesterg0g0g0fj# e) A legjobb technikai feltételek mellett felvett EEG rajza — még az agy ingerlése esetén is — teljesen egyenes vonal.Ezek a kritériumok nem érvényesek kisgyermekekre, hipotermiás (lehűtött) állapotban, vagy heveny mérgezésben szenvedő személyekre. A továbbiakban a nyilatkozat leszögezi, hogy a szívátültetések jelenlegi szakaszában a műtét során két egymástól független munkacsoportnak kell működnie. Az egyik annak a megállapításáért felelős, hogy minden orvosi beavatkozás hiábavalóvá vált, a donor agyműködése teljesen és irreverzibilisen megszűnt. A másik csoport felelős minden szempontból az átültetés végrehajtásáért. A veseátültetések során már bebizonyosodott, hogy a szöveti azonosságot mutató (genetikailag rokon) szervek átültetése esetén a siker kilátása nagyobb. Szívátültetéses műtétekre vonatkozólag szöveti kompatibilitási adat még nem áll rendelkezésre. A konferencia részvevői azt ajánlják: készítsenek előre osztályozást a kedvező donor-recipiens kombinációkról. Már van tapasztalat a veseátültetésekkel kapcsolatban arra, hogy a komputerek jó szolgálatot tettek annak kiválasztásában, hogy az új szervre váró betegek közül melyiknek a szervezete a legalkalmasabb az adott donor szervének (veséjének) befogadására. (Szöveti immunológiai adatok alapján.) A konferencia részvevői hangsúlyozzák a magasabb rendű emlősökön végzendő kísérletek jelentőségét. Ezek jelentősen bővíthetik az átültetett szervek kilökődésének folyamatára, illetve annak megelőzésére vonatkozó ismereteinket. Végül a nyilatkozat leszögezi, hogy miután az emberi szívátültetés még nem kidolgozott eljárás, a traszplantációk során minél több olyan adatot kell szerezni (a lépés más szervek konzerválása, szöveti antigénnyerés céljára), amelyek révén tisztázni tudják a szöveti megfelelőség jelentőségét a szívátültetésekben. El kell készíteni az így nyert adatok nemzetközi nyilvántartását. A nyilatkozatot aláíró orvostudósok között Európából legnagyobb számban franciák vettek részt. Az Egyesült Államokat a tudományos akadémia küldötte képviselte, a Szovjetuniót G. M. Szolovjev professzor, a moszkvai Petrovszkij Intézetből. A többi szocialista ország tudósai közül két prágai és egy román professzor vett részt. ■---------------------------------------------37. Új üstökössel gazdagodott a naprendszer Az idei augusztusi csillaghullást különleges égi látványosság teszi a szokottnál is érdekesebbé: egy új üstökös feltűnése, amelyet július 7-én fedezett fel Honda japán csillagász. Az eddig ismeretlen üstökös felfedezése óta folyton közeledik hozzánk. Augusztus 7-én már csaknem olyan közel volt a Naphoz, mint Földünk, csak az égbolt más táján. Mivel pedig a Nap bolygóinak keringési irányával ellentétes irányban továbbra is mind közelebb kerül a Föld pályájához, fénye állandóan fokozódik, úgyhogy a Honda 1968c — mert ezt a nevet kapta az égitestek listáján — ezekben a napokban már csaknem szabad szemmel is megfigyelhető. Szombaton pontosan abban az irányban lesz, amerre a kis Göncöl rúdja mutat, a Sarkcsillagon túl körülbelül kétszer olyan távolságra, mint az egész kis Göncöl hossza. Ha nem is színházi látcsővel, de közönséges tábori távcsővel egész éjszaka látható lesz. A legújabb elméletek szerint az üstökösök a tőlünk körülbelül másfél fényévnyire levő zónából kerülhetnek a naprendszer belső terébe. Valami felderíthetetlen tényező hatására ezen az irdatlan távolságon át kellett tehát ideérkeznie a Honda 1968c-nek is, mégpedig alighanem a viszonylag közeli múltban. JEL A GLÓBUSZON : Román film ■ Az élet kapujában ! Bemutató: augusztus 22. Verseny a kereskedelemben Ha az ember a fővárosi, vagy a vidéki kirakatokat nézegeti, örömmel nyugtázza, hogy az idén mintha szebbek lennének. Színesebb, dúsabb a választék, több a korszerű, ízléses élelmiszer és iparcikk. Látjuk, hogy az áruházak és a nagyobb szaküzletek már versenyeznek egymással: hol nagyobb a kínálat, és hol olcsóbb az ár? A hivatalos adatok szerint az új gazdasági mechanizmus eddig eltelt időszakában arányosan fejlődik és növekszik a kiskereskedelmi áruforgalom, a lakosság áruvásárlása. Százmilliárdos forgalom Érdemes közelebbről is megvizsgálni a kereskedelem tevékenységének rugóit, mozgatóit. Hogyan szerzik be ezt a sok árut, miért javult a kínálat és milyen új verseny kezd kialakulni a fogyasztók megnyerésére a kereskedelemben, illetve a kiskereskedelem szállítói között? Az országban a vevők millióit naponta több mint 30 000 üzlet és áruház látja el élelmiszerekkel és iparcikkekkel. E tekintélyes forgalomhoz — amelynek értéke évente már meghaladja a 100 milliárd forintot — természetes, hogy nagy menynyiségű és választékos árut kell rendszeresen beszerezni. Az állami vállalatokhoz és a fogyasztási szövetkezetekhez az áru több csatornából érkezik. A hús-, a tej-, a sütő-, a bor- és a söripar például közvetlenül a boltokba szállítja termékeit, és így ezekre a cikkekre „nagybani” kereskedelem nincs is. A kampányszerűen termelő malom-, cukor- és konzervipar, s más iparágak, valamint az importtermékek már megkívánják az áru nagykereskedelmi tárolását, a választék összeállítását stb. Az iparcikkek legnagyobb részét az ipar és a külkereskedelem a nagykereskedelemnek szállítja, ott a fogyasztási cikkeket raktározzák és a kiskereskedelmi megrendelés alapján szállítják a boltokba. A gazdasági mechanizmus reformja szerint a kiskereskedelem lehetőséget kapott arra, hogy árigényét közvetlenül a termelőtől, vagy a külkereskedelmi vállalattól szerezhesse be. Abba sem szól bele senki, hogy melyik nagykereskedelmi vállalattól vásárolnak. A cél csak az, hogy javuljon a lakosság áruellátása, az áruk minősége, a választék, a cikkek korszerűsége. Ezzel egyidejűleg rövidíteni kell az áruk útját, csökkenteni a kereskedelem ráfordításait, növelni a gazdaságosságot. Az erőforrások hatékonyabb felhasználása révén elő kell segíteni a lakosság életszínvonalának emelkedését. Versengés egymással is Az üzletek és áruházak egymással való versenye elsősorban a különféle ruházkodási cikkek, lábbelik esetében nyilvánul meg. A fogyasztóért versenyeznek — az áruk árának különbözőségéből ítélve — a háztartási villamos- és híradástechnikai cikkek kereskedelmében is. A javuló választék és az egymással versengő áruk sok olyan törekvést jeleznek, amelyekre érdemes felfigyelni. Évekkel előbb éppen a legnagyobb választékot követelő ruházkodási cikkekben volt bizonyos uniformizálódás. Gyakori volt a választékhiány, sok a hiányzó cikk. A kiskereskedelem ezen most úgy segít, hogy a fogyasztók tényleges igényének megfelelően szerzi be az árukat, jórészüket közvetlenül a termelőktől 1968 első felében ezek a beszerzések csaknem 1,8 milliárd forintot tettek ki, vagyis mintegy 80 százalékkal haladták meg az előző évit. Különösen a fővárosi ruházati- és cipőkiskereskedelem élt a közvetlen ipari beszerzés lehetőségével. A Centrum Áruházak is jelentékenyen igénybe vették ezt a forrást. A kiskereskedelmi vállalatok az iparral előnyös megállapodásokat tudtak kötni és ezek bővülése a jövőben is várható. A megállapodások főleg azért voltak előnyösebbek, mint a múltban, mert az ipar szállításai bővítették a választékot, a hiányt pedig csökkentették. Megállapodások történtek eddig nem gyártott fogyasztási cikkekre, ruházkodási termékekre. Így a Fővárosi Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat közvetlen úton korszerű kötött női ruhákat tud a fogyasztók rendelkezésére bocsátani. Ezeket régen csak a szalonok és a magánkisiparosok hozták forgalomba. Különféle női és férfi fehérneműből ugyancsak előnyösebb a választék, szövetkezetek közvetlenül a helyi-, illetve a gyáriparhoz fordultak áruért. A kiskereskedelem számára a közvetlen beszerzések nem csupán a jobb kínálat és így a nagyobb forgalom elérését jelentették, hanem növelték a gazdaságosságot is. Az ipar és a kereskedelem — a mechanizmus szellemében, az érvényes rendelkezések alapján — a nagykereskedelmi árrésben osztoznak. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelem a közvetlenül beszerzett árukat olcsóbban kapja, mintha a nagykereskedelemnél vásárolná, és az ipar is jobb árat tud elérni. Az ipar az esetek jó részében ezt a kis bevételi többletet költségigényesebb gyártmányok készítésére, újabb választékok beszerzésére, sőt még nyereségének növelésére is felhasználja. Igaz, a nagykereskedelem létjogosultságát és az áruforgalomban való jelenlétét nem lehet vitatni, de a kiskereskedelem — tapasztalatok szerint — sok esetben mégis közvetlenül az iparhoz fordult az áruért. Ennek okát főleg abban lehet keresni, hogy a nagybani kereskedelem még az előző évről eléggé jelentős árukészlettel rendelkezett, hiszen megrendeléseit jóval a reform előtt kellett feladnia. Meg kell azonban vallanunk, hogy bizonyos monopolisztikus magatartásokat is tapasztalhattunk és a vásárló kiskereskedelemmel szemben nem mindig az eladó szerepét töltötte be. (Gyakran előfordult, hogy az üzletek, vállalatok megrendelései helyett csak hasonló, de mégis más árut szállítottak.) A vevő megnyeréséért Az új mechanizmusnak a közvetlen beszerzésekre adott lehetőségeit a kiskereskedelem jól használja ki és várható, hogy később tovább bővülnek ezek a kapcsolatok. A nagykereskedelmet ez arra ösztönzi, hogy megrendeléseit nagyobb gonddal adja meg az ipar részére. Ezek a megrendelések a kiskereskedelem tényleges igényeit kell hogy tartalmazzák. A jó megrendeléshez, a jó ipari és kereskedelmi szállításhoz, vagyis a jó árukínálathoz a termelés és a forgalom képviselőinek jó együttműködése, a fogyasztók igényének megismerése, a gondos piackutatás, s ezek eredményeinek felhasználása szükséges. A nagykereskedelem a közvetlen beszerzésekről saját eredményeinek alakulásán át is tudomást szerzett. A rugalmasan gazdálkodó, jó kereskedelmi értékkel rendelkező nagykereskedelmi vállalatok az utóbbi hónapokban széles körű mozgalmat indítottak a vásárló kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek megnyerésére, a folyamatos üzletkötés és áruszállítás elérésére. Sok olyan cikket is termeltetnek és kínálnak, amelyek korábban hiányzó cikkek között szerepeltek. Megindult az a pezsgő mechanizmus, amely „a fogyasztóért, a vevőért" jeligével érezhetően javítja a kereskedelem árukínálatát és a fogyasztók vásárlási lehetőségét. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az áruk ára is megnyugtatóan alakult, a fogyasztó egyre inkább megkapja azokat a cikkeket, amelyekre ténylegesen szüksége van. A gazdasági mechanizmus reformja tehát nemcsak ösztönzi, de kényszeríti is a termelő és kereskedelmi vállalatokat, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a lakosság fizetőképes keresletéhez. Dr. Trencséni Lajos osztályvezető helyettes, Belkereskedelmi Minisztérium Közvetlenül az ipartól A kiskereskedelmi ruházati forgalom az év első hét hónapjában 7 százalékkal haladta meg a tavalyit, a nagykereskedelemtől ennek ellenére mintegy 10 százalékkal kevesebb árut szerzett be s a készletei csupán minimálisan változtak. Az eltérés oka természetesen nem más, mint az, hogy a vállalatok és a fogyasztási Gépcserék az öntözőtelepeken Az elmúlt hetek esőzéseinek jóvoltából lélegzetvételnyi pihenőhöz jutottak az öntözőtelepek, amelyek augusztus közepéig rekordnagyságú területet láttak el mesterséges csapadékkal. A legújabb felmérések szerint 550 000 holdat öntöztek, ami páratlan eredmény a magyar mezőgazdaság történetében. A szakemberek arra számítanak, hogy az őszi öntözések idején további 50—80 ezer holddal növekedik majd ez a terület. A szivattyútelepeken — ahol április— május óta jóformán megállás nélkül működtek a gépek — most hozzáláttak az elhasználódott berendezések kicseréléséhez. A gépcserék lényegében nem akadályozzák a folyamatos munkát. Különösen az ország keleti részében működnek most is nagy erővel az esőztető berendezések. Szolnok környékén például a tervezett 10 000 helyett már 125 000 holdat öntöttek meg, de a nagykunsági részeken is kiemelkedő eredmények születtek. Mindenhol sokat segített az eső, ismét felduzzadtak a folyók és a tárolómedencék.