Magyar Hírlap, 1968. október (1. évfolyam, 139-169. szám)

1968-10-04 / 142. szám

Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁG—VILÁGGAZDASAG 1968. OKTÓBER 4. PÉNTEK Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése • 6. A korszerű vízgazdálkodás állami és társadalmi feladat­a Távlati vízigény: a Balaton, hatszorosa Napirenden: a vízügyi és a vasúti törvény, a közlekedéspolitika irányelvei Csütörtökön a Parlament Gobelin-ter­mében kibővített ülést tartott az ország­­gyűlés mezőgazdasági bizottsága, Bencsik István elnökletével. Részt vett a tanács­kozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Dégen Imre államtitkár, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke, dr. Soós Gá­bor mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, dr. Szilbereky Jenő igazságügyminiszter-helyettes, Breinich Miklós, az OVH elnökhelyettese, az érde­kelt tárcák több meghívott szakértője, s megjelentek az országgyűlés ipari, vala­mint jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottságának képviselői. Három tárgykör szerepelt a napiren­den: a vízgazdálkodásról szóló tájékozta­tás és a vízügyi törvény egyes szakaszait módosító törvényerejű rendelet tervezete, valamint a vasútakról szóló törvényja­vaslat, s végül a magyar közlekedéspoli­tika irányelvei. A gazdálkodás változatos formái Dégen Imre volt az első tárgykör elő­adója. Bevezetőül utalt arra, hogy az 1965-ben hatályba lépett vízügyi törvény egyértel­mű tapasztalatok szerint a gyakorlatban jól bevált, rendelkezéseinek helyessége beigazolódott. A törvény fundamentális elve, hogy országunkban a vizek az ál­lam tulajdonában vannak, ugyanakkor azonban nem minden vízgazdálkodási te­vékenység kizárólagos állami feladat, igen változatos formák jöttek létre a víz­­gazdálkodásban. Egyebek között már csak azért is, mert a 33 ezer kilométer hosszú­ságú belvízi csatornahálózatból több mint 20 ezer kilométer részint üzemek, részint tanácsok és vállalatok kezében van. A vízkincs védelme, az árvízveszély el­hárítása, a belvizek elleni védekezés sok más területet megelőzően fontos társa­dalmi ügy. A vízügyi közfeladatok egy részét — a helyi jellegűeket — a vízgaz­dálkodási társulatok látják el, másik há­nyadát a tanácsok vízügyi szakigazgatási szervei, illetőleg azok irányításával más szervezetek végzik. Tanácsi feladat pél­dául a víz- és csatornamű útján biztosí­tott ivóvízellátás, azután a szennyvíz­­tisztítás, tehát elsődlegesen az olyan jel­legű munkák, amelyek közvetlen ténye­zői az életkörülmények javításának. Az előadó ezután rámutatott, hogy­­­z új gazdaságirányítási rendszer bevezeté­sével az ágazati irányítás és a hatósági szabályozás került előtérbe a vízgazdál­kodásban. Különös jelentőségre tettek szert az úgynevezett közgazdasági sza­bályozók. E szabályozás keretében nőtt a vízgazdálkodás saját anyagi erőforrásai­nak szerepe, a vízügyi alap jelentősége, amely a vízgazdálkodás részleges ön­­finaszírozásának módja. Merőben új elem, minőségi változás — mutatott rá Dégen Imre —, hogy a gaz­dasági ösztönzőket szélesebb körben al­kalmazzák. A vízgazdálkodás ma már az anyagi termelés szférájához tartozik. Ko­rábban az államnak egyedül kellett biz­tosítani a tetemes anyagi támogatást er­re a területre, holott a víz az üzemek­ben legalább annyira termelési nyers­anyagnak számít, mint mondjuk a gáz, a szén, az olaj, s ez utóbbiakért mindig is fizetni kellett. A reform bevezetése a víz­zel kapcsolatban is változást hozott, vi­szont továbbra is változatlanul az állam viseli a lakossági vízellátás, a csatorna­díjrendszer költségeit. Túlnyomó hánya­dában ugyanez a helyzet a mezőgazda­sági vízszolgáltatási díjak esetében is, mivel a mezőgazdasági árrendszer jelen­leg még nem teszi lehetővé az értékará­nyos vízdíjfizetést, annyira, hogy a me­zőgazdasági üzemek most még vízkészlet­hasznosítási díjat sem fizetnek. Takaré­kos vízfelhasználásra szorítja viszont az üzemeket az új, progresszív szennyvíz­bírságolási rendszer, amely nagyban szol­gálja a vizek minőségének védelmét is. Vállalati, tanácsi fejlesztés Ezután arról szólt az OVH elnöke, hogy a vízgazdálkodás nagyobb részének pénzügyi fedezetét a jövőben is az állami költségvetésből biztosítják. Az új mecha­nizmusban azonban szélesedik az egyéb anyagi források köre is, jelentősen növek­szik a vállalati, üzemi és a tanácsi fej­lesztési alapokból megvalósuló vízügyi beruházások mértéke. Jól jellemzi a vál­tozott helyzetet, hogy olyan esetekben, amikor az érdekeltek nagyobb áldozato­kat hoznak, az állam is nagyobb támoga­tást ad. Ebben az évben a vízügyi alapból a mezőgazdasági területek vízhelyzetének javítására 220 millió, egyéb, ipari és közműves jellegű munkálatokra IS0 mil­lió forint jut. Ezenkívül a saját fejleszté­si és amortizációs alapokból jócskán gyorsítani lehet a vízgazdálkodás fejlesz­tési ütemét, amelynek gyorsulnia is kell. Ehhez azonban a saját eszközök, saját anyagi források sokasítása mellett feltét­lenül szükséges, hogy növekedjék - a le­hetőségekhez mérten-az állami költségve­tési juttatás is. Elmondotta ezután Dégen Imre, hogy a vízügy idei beruházásainak összege el­éri a 3,6 milliárd forintot. Évente 5 mil­liárd forintot tesznek ki az üzemeltetési költségek, hogy a víz kellő mennyiségben és minőségben a megfelelő helyen és idő­ben rendelkezésre álljon, s a vízkárok csökkenjenek. A növekvő vízigények jellemzéséül ez­után rámutatott: 1960-ban évi 3,4 milliárd köbméter volt a népgazdaság vízigénye, ez 1970-ig mintegy 5,6 milliárd köbmé­terre, 1985-ig pedig 12 milliárd köbmé­terre növekszik. Hozzátette — összeha­sonlításként —, hogy a Balaton vize kere­kítve kétmilliárd köbméter. Regionális vízműrendszerek A feladatok részletes elemzése kere­tében hangsúlyozta, hogy a helyi vízkész­letek felhasználása, fokozódó fogyasztása következtében különösen az ipari üzemek érdekében fontos a nagy térségekre ki­terjedő regionális vízművek építése, olyanok, mint például a borsodi, a ba­latoni, a Mátra vidéki s a Dunakanyarba tervezett vízműrendszerek. A továbbiak­ban az élővizek szennyeződéséből szár­mazó feladatokra mutatott rá. Az öntözéses gazdálkodásról szólva el­mondta, hogy az idén — az évszázad leg­aszályosabb esztendejében — 600 ezer hold földön öntöztek. A jó termésben mutatkozott ennek az eredménye. A ne­gyedik ötéves terv időszakában további 300 ezer holddal növelik — az OVH, va­lamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium együttes elképzelései sze­rint — az öntözött területek nagyságát, a belvízrendezést a talajvédelmi és erdé­szeti munkákkal összhangban folytatják. A tanácskozás részvevői Dégen Imre vitára bocsátott beszámolóját s a véle­ménycserében elhangzott kérdésekre adott válaszát elfogadták. Úgy határoz­tak, hogy elismerésüket fejezik ki az Or­szágos Vízügyi Hivatalnak eredményes te­vékenységéért. Az ugyancsak megvitatott — a vízügyi törvény egyes szakaszainak módosításáról szóló — törvényerejű ren­delet tervezetével, kisebb szövegpontosí­tások után a bizottság egyetértett. Dr. Mészáros Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes terjesztette elő a vasutakról szóló törvényjavaslat — szintén megvitatott — tervezetét, vala­mint a közlekedéspolitika irányelveiről szóló jelentést Mindkettőt elfogadta a bizottsági ülés. A Cithern-A'lt fut/o árnyéka parj ' (P ([) ) megnyílt a párizsi autószalon Csütörtök délben megnyílt az 55. pári­zsi autószalon. A világ egyik legjelentő­sebb nemzetközi autókiállítása most ün­nepli fennállásának 70. évfordulóját. Ez az első autószalon, amelyet a közös piaci belső határok leomlása után rendeznek, s a francia gépkocsiipar még érzi az idei sztrájkmozgalom miatt történt termelés­­kiesés hatását is. A nyugtalanságot a francia gépkocsi­ipar jövője iránt még fokozzák a néhány héttel ezelőtt a Fiat és a Citroen társulá­sáról kiszivárgott hírek. Francia gazda­sági körökben attól tartanak, hogy ez a társulás előbb-utóbb a Citroennek a Fiat által való teljes elnyeréséhez vezet. A hírek szerint kormánykörökben nö­vekedett a nyomás annak érdekében, hogy megvizsgálják, nem lehetne-e a Citroen és az egész francia autóipar ne­hézségeit a három állami kézben levő nagy francia autógyár, a Renault, a Peu­geot és a Citroen összefogásával megol­dani. E terv előmozdítói attól tartanak, hogy a Citroennel való együttműködése révén a francia piacra amúgy is nagy­mértékben behatolt Fiat a belföldi pia­con is veszedelmes konkurrenssé válhat a francia autógyártás számára. Az autókiállításon az idén kevés az új­donság. Teljesen új típussal a francia gyárak közül csak a Peugeot jelentkezett, amely most hozta forgalomba az eddi­gieknél nagyobb, 1800 köbcentiméteres, 504-es típusát A valóban jól sikerült konstrukciót­, tetszetős vonalú kocsit igen sokan tekh­ették meg már a kiállítás első óráiban is. Most mutatták be első ízben a Jarret­­fivérek elektromos meghajtású, három­kerekű gépkocsiját, amelynek irányítása és kezelése egyetlen botkormány segítsé­gével történik. A kocsi előre-hátra-oldal­ra halad, aszerint, hogy a kormányrudat merre döntik, sebessége pedig a döntés mértékétől függ. A játékszernek ható kis járművet nagyüzemek és repülőterek bel­ső közlekedésének megoldására szánták, de már dolgoznak a városi közlekedésben használatos változatán is. Világtakarékossági nap Minden évben október utolsó napján rendezik meg a világtakarékossági napot, amelyen ismertetik a pénztakarékosság fontosságát. Hazánk ezúttal negyedszer kapcsolódik be a nemzetközi programba. A takarékossági napon Budapesten és vi­déken színes programokat rendeznek. A múlt vizsgálata — a jövő prognózisa­i ·­­­ Bemutatják a gazdaságkutató Intézetet , várták­ a­ szakem­berek, hogy milyen ha­tást gyakorol a kínálat a keresletre. Az új mechanizmusban nőtt a kereslet sze­repe, s a Gazdaságkutató Intézet most elsősorban a kereslet várható alakulását és a kereslet hatására változó termelést vizsgálja. — E kutatómunkában — mondták az intézetben — először a végső népgazda­sági fogyasztást vizsgáljuk, tehát a lakos­ság, a közületek és az intézmények fo­gyasztását, a beruházásokat, az exportot. Ezután tekintjük át az úgynevezett ter­melő fogyasztást. A fogyasztásra ható té­nyezők közül különösen fontos a személyi jövedelmek, ezen belül a reálbérek vál­tozásának vizsgálata. Ma már a fejlődés jelentős tényezője a vállalati önállóság, s így a Gazdaságku­tató Intézetnek figyelembe kell vennie a vállalati döntések várható eredményeit, illetve azt, hogy miként reagálnak a vál­lalatok egy-egy központi gazdasági intéz­kedésre. A tájékozódást megkönnyítik az úgynevezett gazdasági tesztek, amelyek két területen használhatók fel előnyösen. A tesztekkel vizsgálhatják egyrészt a vállalatok beruházási „hajlamát”, más­részt választ adhatnak arra, hogy a vál­lalatok véleménye alapján hogyan ala­kulnak előreláthatólag az értékesítés, a beszerzés, a készletek és az árak. Ez a vizsgálati módszer szükségszerűen együtt jár bizonyos szociológiai elemzésekkel is. A gazdaságkutatásnak és a gazdasági előrejelzésnek minden részérdektől füg­getlenül kell dolgoznia. Az eredmények regisztrálása mellett ugyanis szükségképp fényt kell deríteni bizonyos hibákra, téve­désekre is. Kiderülhet például, hogy hely­telennek­ bizonyul egy-egy döntés, nem megfelelő valamely gazdasági intézkedés A népgazdaság egészét felölelő vizsgá­latok eredményeit, az előrejelzéseket, el­sősorban a gazdasági irányító szervek kapják meg. Természetesen egyes esetek­ben a vállalatok is hasznosíthatják elem­zéseiket, számításaikat. A Gazdaságkutató Intézet egy éve mű­ködik. Az időpont is jelzi munkája lénye­gét: az új gazdaságirányítási rendszerben nem nélkülözhető a gazdaság minden ágá­ra kiterjedő elemzés, a főbb gazdasági törvényszerűségek feltárása és — e vizs­gálatokra alapozva — a rövid távú fej­lődés várható irányainak tudományos körvonalazása. A kutatás egyik kiindulópontja: a ke­reslet és a kínálat öszefüggéseinek elem­zése. Korábban túlnyomórészt azt vizi­ ÉSSörrg› ŐSZI VÁSÁR Még 2 nap! — Nagy árengedménnyel! Fényképezőgépek: «•­ ZENIT E. Industar, tokkal----------------- 1500,— 1300,— FED 4, tokkal----------------------------- — 1400,— 1200,— VOSZHOD, tokkal------------------------- — 1000,— 850,— LJUBITELJ, tokkal-------------------------- 300,— 250,— Mozigépek: QUARZ—M felvevő, tokkal------------ 1200,— 1000,— L.UCS—2 leadó, tonkoplerrel------------ 1730,— 1480,— Színes filmek: ORWOCOLOR fordítós film, 24X36 mm------------------------------ 52,— 40,— ORWOCOLOR negatív film, 24X36 mm------------------------------ 52,— 40,— ORWOCOLOR mozifilm, 2X8 mm---------------------------------- 90,— 72,— ORWOCOLOR fordítós hívó, 1 lit.------- 92,— 70,— f~' Horizont ~\ Nemzetközi kávéegyezmény Életbe lépett az 1968. évi nemzetközi kávéegyezmény , miután 51 állam rati­fikálta. Az 1962-ben kötött kávéegyez­mény szeptember 30-án járt le. A mos­tani megállapodást februárban hagyta jóvá a 66 országból álló Nemzetközi Ká­vétanács londoni ülése. A megállapodás véglegesen akkor lép életbe, ha legalább 20 kávéexportáló és 10 kávéimportáló or­szág ratifikálja. Szovjet-lengyel gazdasági együttműködés A Szovjetunió 150 millió tonna kőszenet importált Lengyelországból. Az elmúlt évben a Szovjetunió csaknem kétharma­dát vásárolta meg az export-célokat szol­gáló lengyel szén mennyiségének. A szén a második helyet foglalja el a Szovjetunió lengyel importjában. Az elmúlt két év­tized alatt Lengyelország 8,6 milliárd de­­viza-zloty értékű szenet szállított a Szov­jetuniónak. Román-chilei kereskedelem Román kormányküldöttség Gheorge Radulescu miniszterelnök-helyettes veze­tésével Santiagóban három kereskedelmi és fizetési egyezményt írt alá a chilei kormánnyal. Ezek az egyezmények alkot­ják a két ország kereskedelmének alap­ját. Eddig ugyanis Románia és Chile kö­zött gyakorlatilag nem volt kereskedelem. A jugoszláv középlejáratú tervről A jugoszláv kormány jelentése és a parlamenti bizottság vitája szerint a jugo­szláv szakértők úgy vélik, hogy az ipari termelés a tavalyi stagnálás után az utób­bi hónapokban fellendült, s így lehetővé válik, hogy a mostani ötéves terv befeje­zéséig (1970-ig) a gazdaság fejlesztésének üteme 5,5—6,5 százalék legyen, noha ez is alacsonyabb az eredetileg tervezett 7,5 —8,5 százaléknál. A következő két évben a jugoszláv gazdaság fő feladatának a termelés növelésének meggyorsítását, a kivitel növelését, s nem utolsósorban a foglalkoztatottság fokozását tekintik, főleg a fiatal szakemberek alkalmazásával.

Next