Magyar Hírlap, 1968. december (1. évfolyam, 200-228. szám)
1968-12-12 / 211. szám
Magyar Hírlap I KULTÚRA - MŰVÉSZET ___________1968. DECEMBER 12. CSÜTÖRTÖK 9 PREMIER MA: férf ! C, é V (4M) Két film, kétféle meglepetés A moziműsor is az év végét jelzi, mintha tarsolya kimerülőfélben volna. A szokásos három helyett ezen a héten csak két film kerül bemutatásra. Érdekes véletlen folytán mind a szovjet Lombhullás, mind a francia Minden nő bolondul érte 1966-ból való. Az előbbi kellemes meglepetést jelent, az utóbbi kínos csalódást Lombhullás ( [Nálunk eddig ismeretlen Lombhullás grúz rendező, Otorosze- , ----— Kiani munkája. Az 1934-ben született művész a grúz neorealizmus iskoláját képviseli; ez az irányzat a maga természetes egyszerűségével mintegy visszahatása a Mihail Csiaurelt diktálta, a negyvenes évek végén, ötvenes évek elején divatozó monumentalitásnak. Ioszelianit is — akár az olasz neorealistákat, De Santist, De Sicát meg a többieket — az egyszerű ember érdekli. Az apró örömök, bánatok, a kis bosszúságok, a mindennapos harcok, amelyeket az életben kinek-kinek meg kell vívnia munkahelyén igazáért, magánéletében helyéért, szerelméért. Az Olasz- és Franciaországban nagy sikert aratott film tulajdonképpen laza szerkezetű életkép. Két fiatal borásztechnikus, diplomával a zsebében, kikerül abba a bizonyos nagybetűs Életbe, s a maga módján igyekszik az iskolában tanultakat a gyakorlatban is kamatoztatni. Otar, a talpraesettebb, hamarosan kiismeri magát és alkalmazkodik (ha az igazgató úgy kívánja, a tervet feltétlenül teljesíti, rossz borral? — rosszall). Nikót, a gyámoltalanabbat azonban más fából faragták. Bármennyire élhetetlennek és jóindulatúnak tűnik is, amikor a szakmájáról, lelkiismeretéről van szó, nem ismer tréfát. Ha csalódások árán is, de végül kiismeri magát az életben. Stílusában a Lombhullás egy kicsit rokon a közönségünk által jól ismert Fekete Péter című csehszlovák filmmel. Ioszeliani azonban optimistább alkat, mint Milos Forman, a csehszlovák rendező. Közös vonás viszont a természetes környezetű, úgynevezett cinema-verité technika, a valóság lehető leghívebb, dokumentumelemeket alkalmazó megközelítése. Ioszeliani a maga sajátos módszerével nemcsak hangulatot tud teremteni, hanem bátran és találóan kritizálni is. Kimondja azt, ami nem tetszik neki, s ügyesen hangsúlyozza a kép és a hang groteszk kontraszthatásával. Jó érzékkel válogatja össze figuráit, a legkisebb szereplő is a helyén van, jellemző figura. A fiatal Ramaz Ceorgibiani (Nikó) eszköztelen, természetes játéka híven tolmácsolja a rendezői koncepciót. Kedves Marine Karcivadze csélcsap leányfigurája. Georgij Habaradze Otarja kissé színtelenebb a kelleténél. Annál kitűnőbb Akakij Kvantaliani, Dodo Abasidze és Beszo Zakariadze munkástriója. “———— ’ Valósá-Minden nő bolondul érte gos csoda,_______________________ hogy ez a film csak olyan, amilyen. Alapjában minden együtt van, hogy jó legyen. Először is: vígjáték, amit mindig hálásan fogad a közönség. Rendezője, Norbert Carbonneaux, a Candide elkészítésével már korábban világsikert aratott. A főszereplő Robert Hirsch, a kitűnő komikus (mellesleg a Comédie Francaise tagja). A téma is sokat ígérő. Egy jámbor jógatanár nagynénjétől egy gondosan álcázott, de félreérthetetlen célú nemzetközi „műintézet”-hálózatot örököl. A naiv fickó azt hiszi, hogy a római „mosoda”, valóban mosoda és a nyugat-berlini „mentőszolgálat” tényleg kizárólag ember-, nem pedig férfibarát intézmény — s ebből a furcsa alaphelyzetből remek, fejtetőre állított cselekménysor alakulhatna ki. De, lám, a csoda megtörténik! A forgatókönyv s a rendező nem tud mit kezdeni az anyaggal. Még az a néhány ötlet és poén is, ami valóban mulatságos — alig-alig kap hangsúlyt. A filmet, kiváltképpen az elején, agyonbeszélik, humora külsőleges, erőtlen, Robert Hirsch becsülettel igyekszik ugyan tempót diktálni, de bizony nem sok sikerrel. Maria Latour és a többi fiatal női szeplő csinos — ez azonban korántsem a film érdeme. A téma, a műfaj, Robert Hirsch jó híre, a mozikirakatokban kifüggesztett fotók nyilván sok nézőt vonzanak majd a filmhez. Csalódni fognak. Ábel Péter Díjtalan házhoz szállítással és gyorsított eljárású OTP-hitelakcióra kaphatók.* a FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT boltjaiban hazai gyártmányú porszívó, 10 százalék előleggel hazai gyártmányú mosógépek, 1800,5 Ft felett 10 százalék előleggel LEHEL hűtőgép, 10 százalék előleggel centrifuga, parkettkefélő, villanykályha, villanytűzhely, grillsütő VI. , Bajcsy-Zsilinszky út 3. VII. , Baross tér 12. IX., Tolbuchin krt. 5. VII., Rákóczi út 24. XIII., Váci út 4. V., Szent István krt 15. XIII., Váci út 136/c. A I .1 X£2f'3 A hattyúk tavai* bukaresti balett bemutatkozása A bukaresti Állami Opera- és Balettszínház együttese kedden kezdte meg a budapesti Operaházban négy előadásos vendégszereplését. A nyitó esten A hattyúk tavát Oleg Danovski felfogásában láthattuk. A Meszszerer-féle, nálunk ismert verzióhoz viszonyítva bizonyos szerkezeti változásokat hajtott végre. A négy felvonást egy előképpel és egy utóképpel mesekeretbe állította, ami a dramaturgiát a virágszedő lány hattyúvá válásával finoman exponálja, és a szerelmen keresztül való emberré válás képi jelzésével egyértelműen zárja le. Danovski tudatos szerkesztése különösen a fehér felvonásoknak vált előnyére. Szép, harmonikus térbeli alakzatok váltják egymást. Példa erre a II. felvonás pas de deux-jének hattyúháttere (a zárópóz V-alakú alátámasztással való kiemelése); vagy a IV. felvonásban a herceg beléptekor a feléje forduló szabályos csoport üdvözlő-kérő kéztartása; vagy a hattyúk visszafogott ritmusú diagonális kivonulása, aminek lassúsága és egyirányúsága döbbenetes erővel idézi valami feltartóztathatatlannak tűnő veszély közeledtét. A gonosz varázsló és a herceg összecsap. E küzdelemben azonban nicsen kézitusa, nem férfi küzd férfival a nőért, hanem szándék a szándékkal a beteljesülésért. A nemes és a gonosz nem is érintik egymást, hiszen más közegben mozognak. A még a varázsló hatalmában levő Odette és a tiszta szerelem fegyverével küzdő herceg egymás felé nyúló, de egymást el nem érő karjai között villannak át az ellenállhatatlan vágy szikrái, és abban a pillanatban, amikor ennek lángja egyesíti őket, a varázsló tehetetlenül omlik össze, vergődik és merevedik görcsbe. Danovski koreográfiájának intellektuális poézise itt érzelmi kitörésben csúcsosodik, és itt értjük meg a fehér felvonások hűvösen tartott geometriai szépségének előkészítő funkcióját. Ileana Iliescu szerepfelfogása ezzel az atmoszférával szerencsésen cseng össze, ami egyébként Odiliában is megmutatkozik: nem szenvedélyes énjével — hiszen az nincs neki —, hanem külsejével, hidegen számító táncával akarja a herceget elcsábítani. Sergiu Stefanski igen jó partnernek bizonyult: különösen emelései adtak lehetőséget Ileana Iliescu néhány igen szép vonalú, hullámzó mozdulatának érvényesülésére. Ki kell emelnünk a pas de trois finom és lendületes előadását és a kis hattyúk óramű pontossággal táncolt négyesét. A karakterfelvonásokban kevésbé tetszett a spanyol, a nápolyi, a magyar és a lengyel tánc, amelyek korpográfiailag jellegtelenek voltak (igaz, hogy dramaturgiáiig nem is lényegesek). Ion Ioset díszletei és jelmezei hangulatkeltő keretet adtak az előadásnak. A zenekart Cornel Trailescu, a balettzene értékeinek kibontásában nagy jártassággal rendelkező karmester vezényelte. Dienes Gedeon -------------------------TIT----„Magyarország a modern filmművészet Mekkája A magyar filmművészet egyik legnagyobb idei sikeréről tudósítottak "a minap a lapok: Acapulcóban, a fesztiválnyertes filmek rangos világvetélkedőjén a magyar Nyár a hegyen, Dacsó Péter munkája nyerte a nagydíjat. A rendező már hazaérkezett Mexikóból, és az ottani, tengerparti nyárból a mi telünkbe érkezve, kicsit fázósan ugyan, de boldogan beszél a nagy fesztiválról, filmje sikeréről: — Acapulco: a fesztiválnyertes filmek fesztiválja. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a világ valamennyi, elsőosztályú nemzetközi fesztiváljának díjnyertes alkotásai indulhatnak itt. Az Ezüst Istennő nevű nagydíjat, melyet úgy is neveznek, hogy az év legjobb filmjének díja, idén adták ki harmadszor. Két évvel ezelőtt Pontecorvo Algíri csata című alkotása, tavaly pedig Antonioni Nagyítás című filmje nyerte el a díjat, mellyel most, legnagyobb örmömre, a Nyár a hegyent jutalmazták. Sikerünk kettős volt, hiszen a legjobb férfialakítás díját a filmem orvosfiguráját alakító Mensáros László kapta. — Szívből gratulálunk a nagyszerű sikerhez. Milyen mezőnyben került első helyre a Nyár a hegyen? — A Mar del Plata-i, a Karlovy Vary-i, a San Sebastian-i és a nyugat-berlini fesztiválok nyerteseiből állt az idei mezőny. Filmem a San Sebastianban kapott második díj és két különdíj alapján nyerte el a részvétel jogát. Versenyben volt Peter Collinson angol rendező nagyszerű háborúellenes filmje, az Egy hosszú napja meghalásra, a csehszlovák Jiri Menzel krúdys hangulatú, kitűnő munkája, a Szeszélyes nyár, az olasz Enzo Muzil filmje, a Mint a szerelem, és Arthur Penn méltán világhírű filmje, a Bonnie és Clyde. Vetítették még a versenyprogramban a jugoszláv Dusa Makajev Ártatlanság védelem nélkül című alkotását, az angol Kenneth Loach filmjét, a Szegény tehént, és Resnais nagy érdeklődést keltő munkáját, amelynek címe: Szeretlek, szeretlek... — Számított arra, hogy ilyen nagy vetélytársak ellenében győztesként tér haza Acapulcóból? — őszintén megvallom: nem. Annyira nem — noha a Nyár a hegyen vetítése után sokáig zúgott a taps a gyönyörű, a tenger felé magasodó sziklaerődítmény 3000 személyes, szabadtéri mozijában —, hogy az eredményhirdetés előtt nyugodtan strandoltam. S ahogy a tengerparti homokban napoztam, odajött hozzám a fesztivál egyik titkárnője, hogy írjam le neki fonetikusan Mensáros László és a magam nevét. Ekkor kezdtem remélni, hogy valamit nyerhettünk ... — Minek tulajdonítja a sikert? — A zsűri mexikói filmkritikusokból állt. Latin-Amerikában most nagy társadalmi erjedést, forrongást tapasztalhattunk. A Mexikóban gyártott évi százegynéhány film nagy többsége Viszont kommerszáru, megkerüli a társadalmi problémákat A Nyár a hegyen nagydíjával a film őszinteségét, vizsgálódó önkritikusságát kívánták honorálni, amint az kitűnt a zsűritagok véleményéből, a lapok elemzéseiből. A legnagyobb mexikói lap, az Il Heraldo így írt például filmemről: „Vajon 58 évvel a nagy mexikói forradalom után miért nem tartunk mi ott önkritikában, nemzeti önvizsgálatban és a társadalmi problémákkal való szembenézésben, mint a magyarok? ...” De szólt ez a díj az egész, megújhódott magyar filmművészetnek is, melynek Mexikóban igen nagy a tekintélye. Az idei acapulcói fesztivál információs vetítéssorozatában Passolini, Bondarcsuk, Roman Polansky egy-egy filmje mellett levetítették Jancsó Miklós Csillagosok, katonák című alkotását — nagy sikerrel. De vetítették már Mexikóban az Apát, a Húsz órát is, az elismerés hasonlóan nagy volt. Meglepő tájékozottsággal érdeklődtek a mexikói kritikusok és rendezők az említett magyar filmek alkotóin kívül Gaál István, Kása Ferenc és Kovács András munkásságáról is. Egyikük így fogalmazta véleményét: Magarország a modern filmművészet Mekkájat — Most, hogy újabb fesztiváldíja is vitrinjébe került, min dolgozik? — Számomra újfajta rendezői hangvétellel kísérletezem: szatirikus politikai komédia forgatására készülök. Emellett dolgozom egy, eddigi filmjeimhez hasonlóan ismét fiatalokról szóló forgatókönyvön is. Szálkai Sándor IWI W. ARANYHOMOK-KÖNYVTÁR sorozatot ad ki a 600 éves Kecskemét várostanácsa. A sorozatban megjelentetik az alföldi város forradalmárainak életútjáról írt tanulmányokat, amelyeket a forradalmárok írásaiból összválogatott szemelvényekkel egészítenek ki. A kötet 1060 márciusában a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójára jelenik meg. GÁL ISTVÁN rendező Keresztelő című filmjét kedden estet mutatták be Varsóban. A bemutatóan a meghívott közönség körében megjelentek a párt és az állam vezető szerveinek, valamint a lengyel főváros kulturális és művészeti életének képviselői. A film alkotói közül Herczenik Miklós operatőr és Majcen Mária, a film egyik főszereplője vett részt a bemutatón. VÉRTES NÁNDOR keramikusművész kiállítását december 13-án délután fél hat órakor nyitják meg a Fényes Adolf-teremben. Megnyitó beszédet mond Katona Imre, az Iparművészeti Múzeum osztályvezetője. REDŐ FERENC ÉS VÖRÖS ROZÁLIA gobelinkiállítását dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg december 11-én déli 12 órakor az Ernst Múzeumban. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE hagyományos újévi köszöntőjét, az 1969-es Kincses kalendáriumot ezekben a napokban több tízezer példányban juttatja el a posta a külföldön élő magyaroknak. A gazdagon illusztrált, ízléses kivitelű, mintegy 300 oldalas kalendárium az elmúlt 12 hónap legfontosabb politikai, gazdasági, kulturális és sporteseményeiről ad híradást, írásban és képben. A X. ORSZÁGOS MISKOLCI KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS félidejéhez érkezett. A több mint 200 olajfestményt, grafikai művet, valamint a félszáznál több szobrot és érmét bemutató tárlatot ez ideig ötezren tekintették meg, a különböző intézmények pedig 80 ezer forint értékű művet vásároltak meg. Menü és á la carte v is• Szilveszter a Rádióban — Milyen lesz a szilveszteri rádióműsor? — kérdeztük Marton Frigyest, a magyar szilveszterek állandó hősét, a Magyar Rádió főrendezőjét. — Az idén nagyon szerényen ünnepeljük a szilvesztert. Ez az időtartamban is kifejezésre jut: délután kettőkor kezdjük el és reggel hatra már be is fejezzük. Tudom, lesznek, akik keveslik, de jövőre talán tovább lépünk. A műsor a rádió automata közönségszolgálatával kezdődik. Szepesi György vezetésével több URH-kocsi és még több riporter igyekszik teljesíteni a 139—660-as telefonszámon jelentkező közönség kívánságait. A Rádió és Televízió Újság listát állított össze az elmúlt tízegynéhány év legmulatságosabb kabarészámaiból. A közönség ebből a menüből is választhat, de egyéb kívánságokkal, á la carte is jelentkezhet. — Háromnegyed kilenc körül meghívjuk a közönséget a 6-os stúdióba, a hagyományos szilveszteri kabaréra, amelynek ápciikussége hogy az idén a legnagyobb demokratizmus jegyében zajlik•. A Rádió és Televízió Újságban megjelent totószelvényeken szavazhatott a közönség, hogy kiket hallgatna szívesen szilveszterkor. A kiválasztott 13 színész és a plusz 1 konferanszié mintegy kétórás műsort mutat be . A kabaréműsort helyszíni közvetítés követi a Gellért-szálló különterméből, ahol a színészfotó szelvények telitalálatot tulajdonosait, valamint a délután 2 órától lebonyolított rejtvények megfejtőit a Rádió vendégül látja. És itt már az előbb elhangzott rádiókabaré műsorra frissen reagálunk is. Ezzel a zenés műsorral búcsúztatjuk az óév utolsó perceit, együtt a szerencsés hallgatókkal Éjfél után zenés műsor reggelig, ami közben a rádió riporterei, élükön Szepesi Györgygyel helyszíni közvetítésben számolnak be a szilveszterező Budapest jellegzetes pillanatairól. — Jobb lesz ez a szilveszteri kabaré, mint a tavalyi? — Jobb volt ez az év, mint a tavalyi? — Köszönöm szépen. Dr.ÁK