Magyar Hírlap, 1969. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1969-02-01 / 31. szám

Megjelenít a hét minden nap­ján, hétköznap 12, vasárnap 16 oldalon. Kiadja: a Lap­kiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesz­tőség és a kiadóhivatal tele­fonszámai: 221—285, 221-293, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,5 forint. Előfizethető a lap­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. 7 ÉVFOLYAM, II. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1969. FEBRUÁR 1. SZOMBAT Megfontolandó tanács Az USA vietnami agressziója 1950- ben kezdődött el. Csaknem két évtized kellett hozzá, amíg Washington belátta, hogy ez az akció, amely időközben a legkegyetlenebb gyarmati háborúvá vált, lényegében csődöt mondott Ha a kon­cepcióváltoztatáshoz — annak is egye­lőre a kezdetéhez csupán­­ majdnem­­19 évre volt szükség, akkor igazán nem csodálatos, hogy a párizsi négyes tár­gyalások csütörtöki 450 perce alatt még nem történt változás. E pillanatban, úgy tűnik, katonai problémák felvetésével manőverezik Washington és Saigon delegációja a párizsi kerek­asztal mellett, hogy húzza az időt. A mellébeszéléssel dúsított idő­húzás alatt remélik megerősíteni kato­nai és politikai hadállásaikat Vietnam véráztatta földjén. Különös makacsság ez. A két delegációnak nem tűnik fel, hogy az idő ellenük dolgozik. Nemcsak az idő fogalmával, hanem a politikai és ténykérdésekkel is — eny­hén szólva - könnyelműen bánnak Pá­rizsban a kerek asztal egyik felén ülők. Cabot Lodge és csatlósai újra meg új­ra azt próbálják bizonygatni, mintha itt valami Észak—Dél elleni háborúról len­ne szó. Igaz, egy amerikai számára ez a kifejezés már gyermekkorától ismerős. Hiszen történelemkönyveikben így tanul­tak múlt századbeli polgárháborújukról. Vitathatatlan, hogy a földrajzi határ­­oknak napjainkban is komoly jelentő­ségük van, a döntő szerep azonban mégis a politikai és társadalmi, hogy úgy mondjuk, a világnézeti kérdéseké. Azoké volt már abban a bizonyos való­di Észak a Dél elleni háborúban is. Hi­szen ott sem elsősorban Amerika két különböző földrajzi, hanem két külön­böző szemléleti egysége csatázott egy­más ellen. Elfogadhatatlan Cabot Lodge-ék ál­lítása, hogy Vietnamban Észak háborúja folyik a Dél ellen. Hiszen annyira köz­tudott, hogy a vietnami nép egységes és oszthatatlan, s éppen a külföldi betola­kodók, a régi és új gyarmatosítók ma­nipulációi nyomán keletkezett a két or­szágrész között mesterséges államhatár. Ilyen értelemben az emberek közötti differenciálás is mesterséges, mintha csak másfajta embernek tekintenék a kaposvárit, mint a békéscsabait, a sal­­gótarjánit vagy a pécsit. Az országré­szek lakossága közti keveredés Vietnam földjén is hasonló. Köztudott, hogy szá­mos VDK-beli vezető a déli területen született. Ugyanakkor Ky tábornok pél­dául, a saigoni rezsim alelnöke, észa­kon látta meg a napvilágot. Más kérdés, hogy az ország jelenlegi kettéosztottsága tény, tárgyalni is csak ilyen alapon lehet tehát. A DNFF Pá­rizsban is kifejtett programja, hogy Dél- Vietnam önálló, semleges, katonai töm­bökön kívül álló állam legyen — s hogy később mi lesz az egyesítést illetően, arról döntsön majd megfelelő időben egész Vietnam népe — józan és reális javaslat. Józan és reális az USA legtekintélye­sebb sajtóorgánumának, a New York Timesnak a javaslata is, amely új kez­deményezésekre szólítja fel Washing­tont. Például arra, hogy már a tárgya­lások tartama alatt kezdje meg a kivo­nulást Vietnamból. Az igazat megvall­va, e pillanatban magunk sem tudnánk ennél hasznosabb tanácsot adni. A népgazdaság idei feladatairól, a negyedik ötéves terv előkészítéséről beszélt dr. Timár Mátyás miniszterelnök-helyettes Zalaegerszegen Pénteken délelőtt a Zala megyében vendégeskedő dr. Tímár Mátyás minisz­terelnök-helyettes Zalaegerszegen aktíva­értekezleten vett részt, s a megye társa­dalmi életének vezetőivel a pártbizottság épületében mintegy háromórás eszme­cserét folytatott. Az előadás tájékoztató jellegű volt, mivel azonban a miniszter­elnök-helyettes részben az előre megka­pott, részben a helyszínen feltett kérdé­sekre válaszolt, joggal nevezhetnénk a zalai értekezletet szimultán beszélgetés­nek. Annál is inkább, mert a közvéle­ményt leginkább foglalkoztató problémák kerültek szóba. Timár Mátyás mindenekelőtt a tavalyi esztendőnek, az új gazdasági mechaniz­mus első esztendejének tapasztalatairól szólt. Megállapította, hogy a reform be­vált, alapvető változtatásra nincs szük­ség. A legfontosabb a reform stabilizálá­sa, az öt esztendőre érvényes szabályozók megállapítása. Ez nem jelenti azt, hogy nem javítjuk ki a közben mutatkozó hi­bákat. Melyek a fő problémák? Timár Mátyás elmondotta, hogy az egy munkásra jutó termelékenység növeke­dése nem túlságosan kedvező, ugyanak­kor lényegesen jobb az egy munkaórára jutó termelékenység. Ennek okait vizs­gálva megemlítette a munkaidő-csökken­tést. Ezzel összefüggésben hangoztatta, hogy a munkaerő-felesleg folyamatos „átirányítása” a cél. Köztudott, hogy a magyar iparban nagy a kapun belüli munkanélküliség. Ennek ellenére tavaly nem volt nagyobb elbocsátás, sőt a mun­kaerő mozgása a várakozás alatt maradt. Az átlagbér-ellenőrzési rendszer sem hat a létszámcsökkentésre. Ennek ellenére az átlagbérrendszer egyelőre nem változik. A Gazdasági Bizottság sokoldalúan meg­vizsgálta ezt a kérdést, s úgy döntött, hogy kisebb javításokkal, de egy-két évig — talán még tovább is — megtartja ezt a bérellenőrzési rendszert.. A zalai tanácskozáson szó esett a vál­lalati nyereség alakulásáról, amely lénye­gesen meghaladja a tervezettet. Ennek összetevőit, pozitív és negatív jelenségeit vizsgálva, Timár Mátyás megállapította, hogy a népgazdaságban egy esztendő alatt sok változást nem lehetett várni, ugyanakkor a mikrostruktúrában — a gazdaság kisebb egységeiben — sokkal több a változás. Éppen ezért alaposan fe­lül kell vizsgálni az állami támogatáso­kat, s a vállalatoknál olyan körülménye­ket kell teremteni, amelyek felszínre hoz­zák a még bennük rejlő nagy lehetősége­ket. Ezt szolgálja a hitelpolitikai irányel­vekben előírt szigorítás. Alapos elemzést kell készíteni a vállalati jövedelmek ala­kulásáról, amiből kitűnik majd, hogyan­ viszonyul a versenyképesség, a rentabili­tás a nyereség nagyságához, összhangba (Folytatás a 4. oldalon) Dr. Biró József és Nyikolaj Patolicsev a bővülő kapcsolatokról . Magyar—szovjet árucsere-forgalmi egyezmény Hável József, az MTI tudósítója jelenti: Pénteken Moszkvában befejeződtek a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kereskedelmi küldöttségének — a szívé­lyesség és a teljes egyetértés légkörében folytatott­­ tárgyalásai. A tárgyalások eredményeként dr. Biró József, a Magyar Népköztársaság külke­reskedelmi minisztere, a magyar küldött­ség vezetője és Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, a szovjet delegáció vezetője aláírta a két ország 1969-re szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyarország és a Szovjet­unió közötti külkereskedelmi forgalom sikeresen fejlődik. Az aláírt jegyzőkönyv értelmében 1969-ben a kölcsönös szállí­tások volumene — az 1968. évihez képest — 7 százalékkal növekszik és értéke el­éri a mintegy 1,3 milliárd rubel össze­get. A Szovjetunió változatlanul Magyar­ország fő kereskedelmi partnere, s több mint egyharmad arányban részesedik Magyarország külkereskedelmi forgalmá­ban. A maga részéről Magyarország is az egyik vezető helyet foglalja el a Szovjet­unió külkereskedelmében. A jegyzőkönyvi megállapodás fontos lé­pést jelent Magyarország és a Szovjetunió kereskedelmi és gazdasági kapcsolatának további elmélyítésében és kiszélesítésé­ben, az aláírt árucsere-forgalmi egyez­mény továbbá tanúskodik a két ország baráti együttműködéséről és kölcsönös megértéséről. Az 1969. évre szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyv előirányozza a Szovjetunió­ból Magyarországra irányuló szállítások növelését, a hosszú lejáratú megállapo­dásban rögzített mennyiségeken felül a magyar népgazdaság szempontjából fon­tos árukból. (Folytatás a 7. oldalon) (Folytatás a 3. oldalon) SZOVJET-DÉL-JEMENI TÁRGYALÁSOK (MTI) A Kremlben véget ér­tek a tárgyalások Podgornir, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, Poljansz­­kij, a szovjet Minisztertanács első elnökhelyettese és Rahtan el-Saabi, a Dél-jemeni Népi Köztársaság elnöke között. A tárgyalásokon baráti légkör­ben, gyümölcsöző eszmecsere folyt a két ország közötti kap­csolatok fejlesztéséről, vala­mint a feleket kölcsönösen ér­deklő nemzetközi problémák­ról. AFROÁZSIAI SZOLIDARITÁS (TASZSZ) Kairóban meg­tartották az Afroázsiai Szoli­daritási Szervezet végrehajtó bizottságának nyolcadik ülés­szakát. A végrehajtó bizottság elhatározta, hogy február 5-én küldöttséget meneszt Párizsba, amely támogatásáról biztosítja a VDK és a DNFF delegáció­jának álláspontját. VON BRAUN - MINT TANÚ (ADN) New Orleansben ta­núként hallgatják ki Wernher von Braun amerikai rakéta­szakembert, az egykori SS Oberstrumbannführert. Von Braun a „Dóra” náci koncent­rációs táborban elkövetett bűn­­cselekményekről tanúskodik. A REFORGER-1 ÁLDOZATA (Reuter) A csehszlovák ha­tár közelében az amerikai had­gyakorlatnak megvan az első halottja. Egy nyugatnémet autó összeütközött egy páncélozott gépkocsival; az autó vezetője meghalt ISMÉT LÉGI HÍD (AP) A nemzetközi Vörös­­kereszt 16 napos szünet után megújította a Biafra lakossá­gának támogatására indított légijáratokat. Naponta hat gép szállít élelmet DahomeybóL LUMUMBA-FILM (TAZSZ) „Fekete nap” cím­mel forgatókönyvet írt Alek­­szej Szpesnyev szovjet rende­ző, amelyet Patrice Lumumba emlékének szentelt. A filmben afrikai művészek működnek közre. A külső felvételeket va­lamelyik afrikai országban for­gatják majd, és dokumentum­felvételeket is felhasználnak. LESZÁLLT A TIZENEGYEDIK (Reuter) Tegnap eltérítették útirányától és Kubába kény­szerítették az amerikai belső légi járat egyik utasszállító gé­pét. A gép 63 személlyel San Franciscóból a floridai Tam­­pába tartott. Ez az idén a 11. amerikai repülőgép, amelyet útirányának megváltoztatására kényszerítettek. A nap híreiből . r ... . Brezsnyev üzenete Nasszerhez Gáspár Sándor beszéde az arab szakszervezeti kongresszuson (MTI, Reuter, AFP) A IV. arab szak­szervezeti kongresszus tegnap folytatta munkáját. A Kairóban megjelenő Al Ahram című lap tegnapi száma idézte a MENA közel-keleti hírügynökségnek azt az értesülését, hogy Selepin, a kong­resszuson részt vevő szovjet küldöttség vezetője, üzenetet hozott Brezsnyevtől Nasszer elnöknek. E forrás szerint Nasz­­szer hosszasan tanácskozott Selepinnel. Nagy érdeklődés fogadta a magyar szakszervezetek képviseletében fel­szólaló Gáspár Sándor beszédét. Többek között kijelentette: az egész világ haladó közvéleményét foglalkoztatja a kérdés, miként, lehet felszámolni az izraeli ag­resszió következményeit. A magyar szer­vezett dolgozók szolidárisak az arab né­pek harcával, mindenekelőtt azzal a tö­rekvésükkel, hogy minél előbb eltüntes­sék az agresszió nyomait — mondotta, majd elemezte az 1956-os és 1967-es im­perialista manőverek hátterét. Rámuta­tott, hogy közös harcunk sikere elképzel­hetetlen nemzeti vagy regionális elzár­kózás mellett. A magyar nép az izraeli agresszióban az osztályerők nemzetközi méretű összecsapását látta. Biztosíthat­juk arab munkástestvéreinket, hogy to­vábbra is minden erőnkkel támogatjuk igazságos harcukat. Az arab nemzet igaz ügye előbb-utóbb győzedelmeskedni fog, éppúgy, mint a világ valamennyi népé­nek a függetlenségért és a társadalmi haladásért vívott harca. Végül Gáspár Sándor hangsúlyozta, hogy ebben a harc­ban a nemzetközi munkásosztály egyesí­tett erejére kell támaszkodni, s felszólí­totta a kongresszus részvevőit. „Használ­juk fel ennek érdekében az idén októ­berben Budapesten tartandó szakszerve­zeti világkongresszust is, amelyre, mint házigazdák, szeretettel várjuk önöket.” Magyar—egyiptomi megbeszélések Tegnap délben ugyancsak Kairóba ér­kezett — az EAK külügyminisztériumá­nak vendégeként — dr. Házi Vencel kül­ügyminiszter-helyettes. A repülőtéren Szamih Anvar külügyi államtitkár fo­gadta. A magyar külügyminiszter-helyet­tes tárgyalásokat folytat az EAK külügy­minisztériumának vezetőivel, s találkozik Mahmud Favzival, Nasszer elnök külpo­litikai tanácsadójával. A négy nagyhatalom véleménye Hejkal, az Al Ahram főszerkesztője tegnapi vezércikkében megállapítja, hogy a Szovjetunió álláspontja a közel-keleti válságban határozott és világos, Nagy- Britanniáé ezzel szemben homályos. Az Egyesült Államok álláspontja — Nixon szavai szerint — újabb megfontolás tár­gya, míg a francia álláspont alakulása erkölcsileg, politikailag és katonailag is nagy eredményeket hozott, kudarcra vár­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék