Magyar Hírlap, 1969. március (2. évfolyam, 59-89. szám)
1969-03-01 / 59. szám
Megjelenik a hét minden napján, hétköznap 12, vasárnap 17 oldalon. Kiadja: a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII. Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 221-293, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25, forint. Előfizethető a lapkézbesítőknél, bármely postahivatalban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat kirendeltségei és bizományosai terjesztik. 2. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1969. MÁRCIUS 1. SZOMBAT i/ ^‘fiOOLP4 Változások az éterben Közhelyszámba megy, hogy a korszerű hírközlő eszközök megváltoztatták korunk létformáját Napjaink embere érzékeny - jelzik a szociológusok -, minden ízével benne él a külvilágban s együtt az eseményekkel, kíváncsi és mozgékony, érdeklik a világ jelenségei. S ez nagyrészt éppen az információközvetítés és -felvétel gyorsulásának, az úgynevezett tömegkommunikációs eszközöknek, a televíziónak, a rádiónak köszönhető. A szociológusok azt is vizsgálták — s ez sem kevésbé fontos —, hogyan hat vissza az életforma változása a televíziónézésre és a rádióhallgatásra, végül pedig hogyan hat a kettő egymásra. Olyan kérdések foglalkoztatták a kutatókat: nem szorítja-e ki az idősebb testvért a rádiót a fiatalabbik, a tévé, növeli-e a bővülő szabad idő a rádióhallgatásra szánt perceket, órákat, kik és mikor hallgatnak táskarádiót; milyen rétegek tartózkodnak napközben otthon, félig vagy teljesen odafigyelve a rádió műsoraira. . A rádió és televízió közvéleménykutató szolgálata a hallgatók segítségére támaszkodva azt állapította meg, hogy a televízió csakugyan konkurencia este, de kialakultak új csúcsidők. A szabad szombat, a három műszak, a nyugdíjas réteg növekedése bizonyos időkben új hallgatóbázist teremt. Az autó- és zsebrádiók elterjedése miatt az emberek nemcsak máskor, hanem másképp is hallgatják a rádiót A szemétfület egyként követelő televízióval bízvást versenyezhet az a rádió, amely a zenét, a szórakoztató műsort hallgató embernek még közben más foglalatosságot is engedélyez. Mindenekelőtt ezeket a változásokat figyelembe véve módosítja hétfőtől műsorrendjét a rádió. A konkrét újításokról már korábban hírt adtunk: egész napos választékot nyújt a Petőfi-adó műsoridejének meghosszabbításával, s bővíti műsorát szombat éjjel a Kossuth. Több ismétlés, színvonalas, hosszabb gyermekműsorok, megnyújtott URH- adás. Íme néhány kedvező változás, amely a hallgatókat szolgálja. Szintén a társadalmi tudatváltozást, napjaink emberének növekvő információéhségét veszik figyelembe a rádió vezetői, amikor napi 29-re szaporítják a híradások számát. A közkedvelt Esti és Reggeli krónikát kiegészítő Déli krónika szintén színes és eleven információt ad. Nemcsak a szociológiai változásokat követő műsorváltozásokat nyugtázhatunk ezúttal. Jelentős anyagi beruházások révén jobb vételi viszonyok teremtődtek, főleg a Dunántúlon. A vidéki hallgatók népes rétege veheti a jövőben zavartalanul bármelyik nagy adónk műsorát. Mindezek az előnyös változások az éterben voltaképpen beilleszkednek egy árnyaltabb művelődéspolitikai koncepcióba. Nem egyedül a szabad idő növelése a célja ugyanis kormányzatunknak, hanem mindenekelőtt az, hogy kulturáltabban töltsék el a dolgozók ezt az időt. A jobban elrendezett műsort sugárzó rádió is ezt a célt szolgálja. Rómában folytatódtak az Amerika-ellenes tüntetei. ( ^1/j ) Nixon a régi viták lezárását és új utak keresését javasolja de Sauliénak (MTI, AFP) Pontosan 14.00 órakor állt meg az orlyi repülőtér díszvárótermének épülete előtt az Egyesült Államok elnökének különrepülőgépe. Nixon elnököt a repülőgépnél de Gaulle tábornok, Couve de Murville miniszterelnök, Michel Debré külügyminiszter és Sargent Shriver, az Egyesült Államok párizsi nagykövete fogadta. Két évszázados barátság De Gaulle tábornok a következő szavakkal üdvözölte Nixon elnököt: — Elnök úr! Nagyon örülünk párizsi látogatásának. Az ön személyében az Amerikai Egyesült Államok tesz szívélyes látogatást Franciaországban. — Kétszáz év óta, amely idő alatt sok minden történt, soha semmi sem idézhette elő azt, hogy hazánk ne érezze magát az ön hazája barátjának, ön azért jött el hozzánk, hogy kifejtsük ön előtt elgondolásainkat és szándékainkat a világ dolgairól és hogy ön felvilágosítson bennünket az önök nézeteiről és terveirő. Végül, elnök úr, ön az, akit vendégül látunk, engedje meg, hogy elmondjam, ez nagy öröm és megtiszteltetés számunkra annak a megbecsülésnek az alapján, amelyet népünk érez az iránt az államférfi iránt, akit hazája az ország élére állított; ehhez a megbecsüléshez én a magam részéről még hozzáadom önhöz fűződő kipróbált barátságomat. — Éljen az Amerikai Egyesült Államok! Nixon de Gaulle üdvözlő szavaira a következőkkel Válaszait: — Nagy megtiszteltetés számomra, hogy annak a nemzetnek a földjén állhatok, amely Amerika legrégibb szövetségese, Amerika legrégibb barátja. — Elnök úr, ön ékesszólóan beszél azokról a kapcsolatokról, amelyek országaink között fennálltak a legutóbbi 200 évben, és én európai utazásom végén azzal a szándékkal jövök ide, hogy hangsúlyozzam ragaszkodásunkat ezekhez a kapcsolatokhoz, azzal a szándékkal, hogy megtaláljuk azokat a területeket, amelyeken a jövőben folytathatjuk az együttműködést . Annak a világnak a problémái, amelyben élünk, túlságosan fontosak ahhoz, hogy a régi jelszavakat ismételgessük, vagy a régi vitákon rágódjunk. Mi most arra törekszünk, hogy megtaláljuk az új utakat, amelyek az együttműködéshez, a békéhez és a szabadsághoz vezetnek a világ összes népei számára. Ebben a szellemben nagyon örülök azoknak a megbeszéléseknek, amelyeket önnel, elnök úr és kormányának tagjaival folytatni fogunk. Nixon elnök a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Mindazok, akiknek abban a kedvezményben volt részük, hogy az önök hazáját megismerjék, meglátogatva azt úgy, ahogy én tettem több alkalommal is, átérzik, amit Benjamin Franklin mondott sok évvel ezelőtt: „minden embernek két hazája van: a saját hazája és Franciaország”. Ezzel az érzéssel mondom a szívem mélyéből, elnök úr: „Éljen Franciaország!” Az éltető szavakat Nixon franciául mondta. Röviddel megérkezése után Nixon Couve de Murville társaságában felkereste az Arc de Triomphe-ot, ahol megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját, majd aláírta a magas rangú külföldi vendégek számára fenntartott aranykönyvet. Négyszemközti tárgyalás Magyar idő szerint 15.45 órakor az amerikai elnök megérkezett az Elysée-palotához. De Gaulle a teraszig jött az amerikai elnök elé, majd elkísérte dolgozószobájába, ahol megkezdték első négyszemközti tárgyalásukat. Megbeszélésük 17.55-kor fejeződött be. Az Elysée-palotában tartott találkozóval egy időben Rogers amerikai és Debré francia külügyminiszter tanácskozott csaknem két óra hosszat. A megbeszélésen időszerű nemzetközi kérdéseket vitattak meg, elsősorban a közel-keleti helyzetről volt szó. Debrével tartott tanácskozása után Rogers amerikai kül(Folytatás a 3. oldalon) AZ URUGUAYI ALELNÖK SZPIRIDONOVNÁL (TASZSZ) Alberto Abdala, Uruguay alelnöke pénteken látogatást tett a Kremlben Ivan Szpiridonovnál, a Legfelső Tanács szövetségi tanácsának elnökénél. Abdala, aki egyszemélyben az uruguayi nemzetgyűlés elnöke is, szovjet legfelső tanácsi delegációt hívott meg országába baráti látogatásra. A NEMZETKÖZI DIÁKSZÖVETSÉG HATÁROZATA (TASZSZ) Várnában folytatódik a Nemzetközi Diákszövetség végrehajtó bizottságának ülésszaka. Csütörtökön a részvevők határozatban tiltakoztak a portugál gyarmati uralom alatt sínylődő országok fiataljainak, valamint az argentin, panamai, columbiai és venezuelai diákoknak az üldözése ellen. Egy másik határozat a Lenin születésének centenáriumával kapcsolatos ünnepségekkel foglalkozik. AZ OSZTRÁK KP KB ÜLÉSE (TASZSZ) Február 26—27-én ülést tartott az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága. Az ülésen Erwin Scharf, a KB titkára tartott beszámolót az ország belpolitikai helyzetéről. A központi bizottság meghatározta a Központi Ellenőrző Bizottság munkarendjét, majd Franz Muhri, az OKP elnöke számolt be az Olasz Kommunista Párt kongresszusának munkájáról. A JKSZ KB 13. PLÉNUM A Belgrádban, Edvard Kardelj elnökletével ülést tartott a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága. A 13. plénum két legfontosabb napirendi pontja a IX. kongresszusnak a bel-, illetve a külpolitikát felölelő két határozati javaslata. A két javaslat címe: „Jugoszlávia önigazgatáson alapuló szocialista fejlődése és a JKSZ feladatai”, illetve „a JKSZ harca az egyenjogú nemzetközi együttműködésért, a békéért és a szocializmusért”. NATO-PARANCSNOK HALALA (AP) John S. Hughes amerikai vezérőrnagy, a dél-európai különleges NATO-erők parancsnoka csütörtök este, a milánói repülőtér közelében repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. A tábornok Milánóban szállt fel egy őrnagygyal és egy katonai szakértővel, hogy Livornóba utazzék, de a gép a repülőtér közelében lezuhant. A katonai gép pilótája is meghalt, a két másik utast súlyos állapotban a milánói kórházba szállították. COSTA E SILVA ÚJABB RENDELETE (TASZSZ) Costa e Silva brazil elnök rendeletet írt alá, amelynek értelmében a megüresedett helyek betöltésével összefüggő részleges választásokat az országos, állami, területi és községi törvényhozó és végrehajtó szervekbe mostantól kezdve csak elnöki engedéllyel írhatják ki. Az elnök egy másik rendeletében meghosszabbította a szenátus és a képviselőház meghatalmazását, amely március 1-én járt volna le. A nap híreiből ülést tartott az Elnöki Tanács Magyar—szovjet kulturális egyezmény, új főiskola )(721 OCL 14 ) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között kötött kulturális és tudományos együttműködési egyezményt. Törvényerejű rendeletével a Felsőfokú Híradás és Műszeripari Technikum, valamint a Felsőfokú Villamosgépipari Technikum egyesítésével létrehozta a művelődésügyi miniszter felügyelete alatt álló Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolát. Elhatározta a megyei (fővárosi) bírósági és járásbírósági (városi, városi kerületi bírósági) népi ülnökök 1969. május 16. és június 30. közötti választását. Megtárgyalta és elfogadta az igazságügy-miniszter jelentését a kegyelmi ügyek intézésének 1968. évi tapasztalatairól. Végül a szarvasi járáshoz tartozó örménykút község területén Kardos néven új község szervezését határozta el Tizenkét esztendővel ezelőtt írta alá a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya az első kulturális és tudományos együttműködési egyezményt. Ennek alapján sokrétű, gazdag kulturális csere fejlődött ki országaink között. 1966 júniusában került sor a magyar— szovjet kulturális és tudományos együttműködés távlati tervének kidolgozására. 1967 májusában megalakult a magyar— szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság, amely újabb lehetőségeket tárt fel kapcsolataink bővítésére. Az 1968 novemberében aláírt új egyezmény alapvető vonása, hogy a kulturális és tudományos cserék mellett a közös munkára — együttes kutatásokra, alkotásokra — helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelően mindkét fél széleskörűen fejleszti a kooperációt és a szakosítást, támogatja közös kutatóintézetek és tudományos laboratóriumok felállítását, kutató-, tervező- és szerkesztőkollektívák létrehozását, a közös és kölcsönös publikációs tevékenységet. A szakemberek megkülönböztetett figyelmet (Folytatása az 5. oldalol Időhiány miatt? Kiesinger és szóvivője kitart a provokációs nyugat-berlini terv mellett (AP, MTI) Kiesinger nyugatnémet kancellár televíziós nyilatkozatban Carapkinnal folytatott megbeszéléseire utalva elismerte, hogy a Szovjetunió őszintén óhajtja a válság rendezését. Mindazonáltal, bár rendkívüli óvatos formában, de tudtul adta, nem tartja valószínűnek, hogy a hátralevő rövid idő alatt megállapodás születhessen ebben a kérdésben. „Úgy mondanám, az a benyomás alakult ki bennünk, hogy a szövetségi gyűlés március 5-én Berlinben kerül megtartásra” — mondotta. Kiesinger üdvözölte Nixonnak azt a szándékát, hogy találkozik és tárgyal a szovjet vezetőkkel. A kancellár szerint egy ilyen találkozó szükséges és nélkülözhetetlen, de nem lehet a korábbi találkozók ismétlése és nem születhet megállapodás a nyugat-európai szövetségesek terhére. Diehl államtitkár, a bonni kormány szóvivője pénteki sajtókonferenciáján, kérdésekre válaszolva kijelentette: minden amellett szól, hogy az elnökválasztó gyűlést Nyugat-Berlinben tartják meg. Az idő nagyon rövid — fűzte hozzá —, hogy e terven változtassanak. A technikai előkészületek jellegét tekintve, március 2-a lenne az utolsó időpont, amikor még át lehetne helyezni az elnökválasztó gyűlést Nyugat-Berlinből. Diehl kijelentette: Kiesinger kancellár jelen pillanatban nem tervezi, hogy ma(Folytatás a 3. oldalon)