Magyar Hírlap, 1969. március (2. évfolyam, 59-89. szám)

1969-03-01 / 59. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, hétköznap 12, vasárnap 17 oldalon. Kiadja: a Lap­kiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII. Lenin körút 9-11. A szerkesz­tőség és a kiadóhivatal tele­fonszámai: 221-285, 221-293, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,­ forint. Előfizethető a lap­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. 2. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1969. MÁRCIUS 1. SZOMBAT i/ ^‘fiOOLP­­4 Változások az éterben Közhelyszámba megy, hogy a korsze­rű hírközlő eszközök megváltoztatták ko­runk létformáját Napjaink embere ér­zékeny - jelzik a szociológusok -, min­den ízével benne él a külvilágban s együtt az­ eseményekkel, kíváncsi és mozgékony, érdeklik a világ jelenségei. S ez nagyrészt éppen az információ­­közvetítés és -felvétel gyorsulásának, az úgynevezett tömegkommunikációs esz­közöknek, a televíziónak, a rádiónak kö­szönhető. A szociológusok azt is vizsgálták — s ez sem kevésbé fontos —, hogyan hat vissza az életforma változása a televízió­nézésre és a rádióhallgatásra, végül pedig hogyan hat a kettő egymásra. Olyan kérdések foglalkoztatták a kuta­tókat: nem szorítja-e ki az idősebb test­vért a rádiót a fiatalabbik, a tévé, nö­veli-e a bővülő szabad idő a rádióhall­gatásra szánt perceket, órákat, kik és mikor hallgatnak táskarádiót; milyen ré­tegek tartózkodnak napközben otthon, félig vagy teljesen odafigyelve a rádió műsoraira. .­ A rádió és televízió közvélemény­­kutató szolgálata a hallgatók segítségé­re támaszkodva azt állapította meg, hogy a televízió csakugyan konkuren­cia este, de kialakultak új csúcsidők. A szabad szombat, a három műszak, a nyugdíjas réteg növekedése bizonyos időkben új hallgatóbázist teremt. Az autó- és zsebrádiók elterjedése miatt az emberek nemcsak máskor, hanem más­képp is hallgatják a rádiót A szemét­­fület egyként követelő televízióval bíz­vást versenyezhet az a rádió, amely a zenét, a szórakoztató műsort hallgató embernek még közben más foglalatos­ságot is engedélyez. Mindenekelőtt ezeket a változásokat figyelembe véve módosítja hétfőtől mű­sorrendjét a rádió. A konkrét újítások­ról már korábban hírt adtunk: egész napos választékot nyújt a Petőfi-adó műsoridejének meghosszabbításával, s bővíti műsorát szombat éjjel a Kossuth. Több ismétlés, színvonalas, hosszabb gyermekműsorok, megnyújtott URH- adás. Íme néhány kedvező változás, amely a hallgatókat szolgálja. Szintén a társadalmi tudatváltozást, napjaink emberének növekvő informá­cióéhségét veszik figyelembe a rádió vezetői, amikor napi 29-re szaporítják a híradások számát. A közkedvelt Esti és Reggeli krónikát kiegészítő Déli krónika szintén színes és eleven információt ad. Nemcsak a szociológiai változásokat követő műsorváltozásokat nyugtázhatunk ezúttal. Jelentős anyagi beruházások ré­vén jobb vételi viszonyok teremtődtek, főleg a Dunántúlon. A vidéki hallgatók népes rétege veheti a jövőben zavarta­lanul bármelyik nagy adónk műsorát. Mindezek az előnyös változások az éterben voltaképpen beilleszkednek egy árnyaltabb művelődéspolitikai koncep­cióba. Nem egyedül a szabad idő növe­lése a célja ugyanis kormányzatunknak, hanem mindenekelőtt az, hogy kulturál­tabban töltsék el a dolgozók ezt az időt. A jobban elrendezett műsort sugárzó rádió is ezt a célt szolgálja. Rómában folytatódtak az Amerika-ellenes tüntet­ei. ( ^1/j ) Nixon a régi viták lezárását és új utak keresését javasolja de Saulié­nak (MTI, AFP) Pontosan 14.00 órakor állt meg az orlyi repülőtér díszvárótermének épülete előtt az Egyesült Államok elnö­kének különrepülőgépe. Nixon elnököt a repülőgépnél de Gaulle tábornok, Couve de Murville miniszterelnök, Michel Debré külügyminiszter és Sargent Shriver, az Egyesült Államok párizsi nagykövete fo­gadta. Két évszázados barátság De Gaulle tábornok a következő sza­vakkal üdvözölte Nixon elnököt: — Elnök úr! Nagyon örülünk párizsi látogatásának. Az ön személyében az Amerikai Egyesült Államok tesz szívé­lyes látogatást Franciaországban. — Kétszáz év óta, amely idő alatt sok minden történt, soha semmi sem idéz­hette elő azt, hogy hazánk ne érezze ma­gát az ön hazája barátjának, ön azért jött el hozzánk, hogy kifejtsük ön előtt elgondolásainkat és szándékainkat a vi­lág dolgairól és hogy ön felvilágosítson bennünket az önök nézeteiről és terveirő. Végül, elnök úr, ön az, akit vendégül lá­tunk, engedje meg, hogy elmondjam, ez nagy öröm és megtiszteltetés számunkra annak a megbecsülésnek az alapján, ame­lyet népünk érez az iránt az államférfi iránt, akit hazája az ország élére állított; ehhez a megbecsüléshez én a magam ré­széről még hozzáadom önhöz fűződő ki­próbált barátságomat. — Éljen az Amerikai Egyesült Államok! Nixon de Gaulle üdvözlő szavaira a kö­vetkezőkkel Válaszait: — Nagy megtiszteltetés számomra, hogy annak a nemzetnek a földjén állhatok, amely Amerika legrégibb szövetségese, Amerika legrégibb barátja. — Elnök úr, ön ékesszólóan beszél azok­ról a kapcsolatokról, amelyek országaink között fennálltak a legutóbbi 200 évben, és én európai utazásom végén azzal a szándékkal jövök ide, hogy hangsúlyoz­zam ragaszkodásunkat ezekhez a kapcso­latokhoz, azzal a szándékkal, hogy meg­találjuk azokat a területeket, amelyeken a jövőben folytathatjuk az együttműkö­dést . Annak a világnak a problémái, amelyben élünk, túlságosan fontosak ah­hoz, hogy a régi jelszavakat ismételges­sük, vagy a régi vitákon rágódjunk. Mi most arra törekszünk, hogy megtaláljuk az új utakat, amelyek az együttműködés­hez, a békéhez és a szabadsághoz vezet­nek a világ összes népei számára. Ebben a szellemben nagyon örülök azoknak a megbeszéléseknek, amelyeket önnel, elnök úr és kormányának tagjaival folytatni fogunk. Nixon elnök a követke­ző szavakkal fejezte be beszédét: — Mindazok, akiknek abban a kedvez­ményben volt részük, hogy az önök hazá­ját megismerjék, meglátogatva azt úgy, ahogy én tettem több alkalommal is, át­érzik, amit Benjamin Franklin mondott sok évvel ezelőtt: „minden embernek két hazája van: a saját hazája és Franciaor­szág”. Ezzel az érzéssel mondom a szívem mélyéből, elnök úr: „Éljen Franciaor­szág!” Az éltető szavakat Nixon franciául mondta. Röviddel megérkezése után Nixon Couve de Murville társaságában felkeres­te az Arc de Triomphe-ot, ahol megko­szorúzta az Ismeretlen Katona sírját, majd aláírta a magas rangú külföldi ven­dégek számára fenntartott aranykönyvet. Négyszemközti tárgyalás Magyar idő szerint 15.45 órakor az ame­rikai elnök megérkezett az Elysée-palotá­­hoz. De Gaulle a teraszig jött az amerikai elnök elé, majd elkísérte dolgozószobá­jába, ahol megkezdték első négyszemköz­ti tárgyalásukat. Megbeszélésük 17.55-kor fejeződött be. Az Elysée-palotában tartott találkozó­val egy időben Rogers amerikai és Debré francia külügyminiszter tanácskozott csaknem két óra hosszat. A megbeszélé­sen időszerű nemzetközi kérdéseket vi­tattak meg, elsősorban a közel-keleti helyzetről volt szó. Debrével tartott ta­nácskozása után Rogers amerikai kül­(Folytatás a 3. oldalon) AZ URUGUAYI ALELNÖK SZPIRIDONOVNÁL (TASZSZ) Alberto Abdala, Uruguay alelnöke pénteken látogatást tett a Kremlben Ivan Szpiridonovnál, a Leg­felső Tanács szövetségi taná­csának elnökénél. Abdala, aki egyszemélyben az uruguayi nemzetgyűlés elnöke is, szov­jet legfelső tanácsi delegációt hívott meg országába baráti látogatásra. A NEMZETKÖZI DIÁKSZÖVETSÉG HATÁROZATA (TASZSZ) Várnában folyta­tódik a Nemzetközi Diákszö­vetség végrehajtó bizottságá­nak ülésszaka. Csütörtökön a részvevők határozatban tilta­koztak a portugál gyarmati uralom alatt sínylődő országok fiataljainak, valamint az ar­gentin, panamai, columbiai és venezuelai diákoknak az üldö­zése ellen. Egy másik határo­zat a Lenin születésének cen­tenáriumával kapcsolatos ün­nepségekkel foglalkozik. AZ OSZTRÁK KP KB ÜLÉSE (TASZSZ) Február 26—27-én ülést tartott az Osztrák Kom­munista Párt Központi Bizott­sága. Az ülésen Erwin Scharf, a KB titkára tartott beszámo­lót az ország belpolitikai hely­zetéről. A központi bizottság meghatározta a Központi El­lenőrző Bizottság munkarend­jét, majd Franz Muhri, az OKP elnöke számolt be az Olasz Kommunista Párt kong­resszusának munkájáról. A JKSZ KB 13. PLÉNUM A Belgrádban, Edvard Kardelj elnökletével ülést tartott a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének Központi Bizottsá­ga. A 13. plénum két legfon­tosabb napirendi pontja a IX. kongresszusnak a bel-, illetve a külpolitikát felölelő két hatá­rozati javaslata. A két javaslat címe: „Jugoszlávia önigazga­táson alapuló szocialista fejlő­dése és a JKSZ feladatai”, il­letve „a JKSZ harca az egyen­jogú nemzetközi együttműkö­désért, a békéért és a szocia­lizmusért”. NATO-PARANCSNOK HALALA (AP) John S. Hughes ame­rikai vezérőrnagy, a dél-euró­pai különleges NATO-erők pa­rancsnoka csütörtök este, a milánói repülőtér közelében repülőgép-szerencsétlenség ál­dozata lett. A tábornok Milá­nóban szállt fel egy őrnagy­­gyal és egy katonai szakértő­vel, hogy Livornóba utazzék, de a gép a repülőtér közelé­ben lezuhant. A katonai gép pilótája is meghalt, a két má­sik utast súlyos állapotban a milánói kórházba szállították. COSTA E SILVA ÚJABB RENDELETE (TASZSZ) Costa e Silva bra­zil elnök rendeletet írt alá, amelynek értelmében a meg­üresedett helyek betöltésével összefüggő részleges választá­sokat az országos, állami, terü­leti és községi törvényhozó és végrehajtó szervekbe mostan­tól kezdve csak elnöki enge­déllyel írhatják ki. Az elnök egy másik rendeletében meg­hosszabbította a szenátus és a képviselőház meghatalmazását, amely március 1-én járt vol­na le. A nap híreiből ülést tartott az Elnöki Tanács Magyar—szovjet kulturális egyezmény, új főiskola )(721 OC­L 14 ) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pén­teken ülést tartott. Megerősítette a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége között kötött kulturális és tudományos együtt­működési egyezményt. Törvényerejű rendeletével a Felsőfokú Híradás és Műszeripari Technikum, va­lamint a Felsőfokú Villamosgépipari Technikum egyesítésével létre­hozta a művelődésügyi miniszter felügyelete alatt álló Kandó Kálmán Villamosipari Mű­szaki Főiskolát. Elhatározta a megyei (fővárosi) bíró­sági és járásbírósági (városi, városi ke­rületi bírósági) népi ülnökök 1969. május 16. és június 30. közötti választását. Megtárgyalta és elfogadta az igazság­ügy-miniszter jelentését a kegyelmi ügyek intézésének 1968. évi tapasztala­tairól. Végül a szarvasi járáshoz tartozó ör­ménykút község területén Kardos néven új község szervezését határozta el Tizenkét esztendővel ezelőtt írta alá a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió kormánya az első kulturális és tu­dományos együttműködési egyezményt. Ennek alapján sokrétű, gazdag kulturális csere fejlődött ki országaink között. 1966 júniusában került sor a magyar— szovjet kulturális és tudományos együtt­működés távlati tervének kidolgozására. 1967 májusában megalakult a magyar— szovjet kormányközi kulturális együtt­működési bizottság, amely újabb lehető­ségeket tárt fel kapcsolataink bővítésére. Az 1968 novemberében aláírt új egyez­mény alapvető vonása, hogy a kulturális és tudományos cserék mellett a közös munkára — együttes kutatásokra, alko­tásokra — helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelően mindkét fél széles­körűen fejleszti a kooperációt és a sza­kosítást, támogatja közös kutatóintézetek és tudományos laboratóriumok felállítá­sát, kutató-, tervező- és szerkesztőkol­lektívák létrehozását, a közös és kölcsö­nös publikációs tevékenységet. A szak­emberek megkülönböztetett figyelmet (Folytatása az 5. oldalo­l Időhiány miatt? Kiesinger és szóvivője kitart a provokációs nyugat-berlini terv mellett (AP, MTI) Kiesinger nyugatnémet kan­cellár televíziós nyilatkozatban Carap­­kinnal folytatott megbeszéléseire utalva elismerte, hogy a Szovjetunió őszintén óhajtja a válság rendezését. Mindazon­által, bár rendkívüli óvatos formában, de tudtul adta, nem tartja valószínűnek, hogy a hátralevő rövid idő alatt megál­lapodás születhessen ebben a kérdésben. „Úgy mondanám, az a benyomás alakult ki bennünk, hogy a szövetségi gyűlés március 5-én Berlinben kerül megtartás­ra” — mondotta. Kiesinger üdvözölte Nixonnak azt a szándékát, hogy találkozik és tárgyal a szovjet vezetőkkel. A kancellár szerint egy ilyen találkozó szükséges és nélkü­lözhetetlen, de nem lehet a korábbi ta­lálkozók ismétlése és nem születhet meg­állapodás a nyugat-európai szövetségesek terhére. Diehl államtitkár, a bonni kormány szóvivője pénteki sajtókonferenciáján, kérdésekre válaszolva kijelentette: min­den amellett szól, hogy az elnökválasztó gyűlést Nyugat-Berlinben tartják meg. Az idő nagyon rövid — fűzte hozzá —, hogy e terven változtassanak. A techni­kai előkészületek jellegét tekintve, már­cius 2-a lenne az utolsó időpont, amikor még át lehetne helyezni az elnökválasztó gyűlést Nyugat-Berlinből. Diehl kijelentette: Kiesinger kancellár jelen pillanatban nem tervezi, hogy ma­(Folytatás a 3. oldalon)

Next