Magyar Hírlap, 1969. március (2. évfolyam, 59-89. szám)

1969-03-01 / 59. szám

2 1969. MÁRCIUS 1. SZOMBAT ________NEMZETKÖZI POLITIKA­I r-k­) MflGYjtW HÍRLAP K­Ü­L­F­Ö­L­DI LA­PO­K­B­Ó­L Nixon beiktatásakor tett­ megbízatását a béke ügyének szenteli. A Vietnammal foglalkozó párizsi konferencia egy lépés­sel sem haladt előre hat ülés után, és ezért Nixon a felelős. Magát a háborút Nixon nemcsak folytatja, hanem még fo­kozza is. Általánossá, mindennapossá vált a polgári lakosság bombázása. Moreau végül emlékeztet arra, hogy Nixon Euró­pába utazása előtt azt jelentette ki, hogy nem leckéztetni, hanem meghallgatni jön. ****^^a*— A szocialista Len­­gyelország és a 'gfr­g? K Szovjetunió között Orr^SSlVsr'l a marxista—leni­­nista ideológia kö­zösségén, a szocializmus és a kommuniz­mus építése céljainak közösségén alapuló új típusú kapcsolatok alakultak ki — hangsúlyozta Stefan Jedrychowski len­gyel külügyminiszter a Novoje­­Vremja című szovjet hetilap legújabb számában közölt nyilatkozatában. A lengyel külügyminiszter, aki moszk­vai látogatása során beható megbeszélé­seket folytatott a szovjet vezetőkkel, nyi­latkozatában a szovjet—lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződést, valamint a hét európai szocialista országot egyesítő védelmi jel­legű Varsói Szerződést a lengyel külpoli­tika alapkövének nevezte. Jelentőségük a lengyel nép számára annál is nagyobb — húzta alá —, mivel a Szovjetunió, Lengyelország és a többi szocialista or­szág régi ellensége, a német imperializ­mus még nem tűnt le a nemzetközi po­rondról. Azok az erők, amelyek a „Drang nach Osten”-t vallották jelszavuknak, továbbra is tevékenyek a Német Szövet­ségi Köztársaságban. Az NSZK az egyet­len állam Európában, amely területi kö­vetelésekkel lép fel mindenekelőtt Len­gyelországgal és a Szovjetunióval szem­ben is. Ezek az erők arról ábrándoznak, hogy felszámolják és bekebelezik a világ­­történelem első békés német államát, a német munkások és parasztok államát, a Német Demokratikus Köztársaságot. Ezért a lengyel—szovjet szövetség alapvető biz­tosítéka a Lengyel Népköztársaság szuve­renitásának, területi épségének és bizton­ságának. A KGST-ről szólva kiemelte, hogy a tagországok gazdasági integrációja a vég­bemenő tudományos-műszaki forradalom feltételei közepette szükségszerűvé válik s elengedhetetlen a szocialista országok harmonikus fejlődése és politikai összefo­gásuk megerősítése szempontjából A hatodik Kerald OiBate­­Tribune amerikai flot­ta legutóbbi törökországi látogatása nyomán a lap ve­zércikkben foglalkozik az amerikai—tö­rök kapcsolatok helyzetével. A flotta törökországi látogatásával ösz­­szefüggésben kirobbant tüntetések a leg­több amerikait arra az anekdotára em­lékeztetik, amelyben a kutya megharap­ta a táplálékot kínáló és védelmet nyújtó kezet. Az efféle reakció természetesen nagyon káros lenne. A hidegháború két évtizede alatt az Egyesült Államok 5 mil­liárd dollár segélyben részesítette Anka­rát. Viszonzásképpen Amerika élvezte a megbízható NATO-tag kínálta katonai és politikai előnyöket, számíthatott Török­ország támogatására a koreai ügyben és máshol. Egyszóval Törökország jó szö­vetséges volt. A probléma az, hogy az Egyesült Ál­lamok nem helyezett kellő súlyt a Török­országgal fennálló szövetség modernizá­lására, nem figyelt fel a törökök nem­zeti önérzetét sértő számtalan jelre, és főleg nem tett semmit sérelmei orvos­lása érdekében. Ez lehetővé tette, hogy a szövetségben előforduló problémák nyílt Amerika-ellenes tüntetésekhez ve­zessenek. Köztudott, hogy a törökök már többször kifogásolták a területükön lé­tesített amerikai katonai támaszpontok működésére és a támaszpontokon szolgá­latot teljesítő személyekre vonatkozó sza­bályok bizonyos pontjait. Amerikai rész­ről mégsem tettek meg mindent az ide­vágó rendszabályok módosítása érdeké­ben. Az amerikai és török életszínvonal kö­zötti nagy különbségek szintén közismer­tek. Törökország lakosságának évi szapo­rulata 3%, az amerikai segély döntő többségét mégis katonai célokra fordít­ják. De ezen túlmenően is olyan rosszul magyarázták meg a törököknek az ame­rikai érdekeket, hogy amikor 1964-ben a ciprusi válság idején az Egyesült Álla­mok Ciprus török megszállása ellen fog­lalt állást, a törökök ezt egyenesen áru­lásnak minősítették. Vagy például mind a mai­­napig nem találták mind a két félnek megfelelő megoldást a törökorszá­gi ópiumalapanyag-termelés megszünte­tésére, pedig ebből állítják elő az ame­rikai nagyvárosokban illegálisan terjesz­tett heroin jelentős részét. :Neiies Deutsch land “p kop^5. tárjában megállapítja, hogy a nyugat­berlini kormányzó polgármester magatar­tása elzárja a tárgyalások útját. A kom­mentár hangsúlyozza: a nyugat-berlini szenátus követelései megkerülik a problé­ma magvát, azt, hogy Nyugat-Berlin nem tartozik a Szövetségi Köztársasághoz, ha­nem önálló politikai egység. „Az NDK és Nyugat-Berlin között a kapcsolatok nor­malizálásának előfeltétele a nyugat-ber­lini helyzet normalizálása. Ez azt jelenti, hogy Nyugat-Berlinben fel kell hagyni a revansista, a helyzetet élező politikával, és az érvényes nemzetközi megállapodá­sok talajára kell helyezkedni, továbbá meg kell akadályozni, hogy a nyugatné­met kormány állami funkciókat fejtsen ki Nyugat-Berlinben.” A lap hozzáfűzi, hogy az NDK javaslata a feszültség enyhítése útján tett lépés, és ezt Schütz kormány­zó polgármester nem hajlandó megérteni. Olyan követeléseket támaszt az NDK-val szemben, amelyek megtárgyalásának elő­feltétele a bonni kormány lemondása a kizárólagos képviseleti igényről és a Hall­­stein-doktrínáról. A kommentár ismétel­ten aláhúzza, a jelen helyzetben a leg­fontosabb lépés annak bejelentése, hogy a szövetségi gyűlés megtartására az NSZK-ban kerül sor. Az irreális követe­lések útját állják a megoldásnak és az enyhítés lehetőségének — hangsúlyozza a Neues Deutschland kommentárja. LE FIGARO 5?" ToS"kl. francia elnök forró fogadtatást akar az amerikai elnöknek biztosítani. Nixon pá­rizsi látogatását ennek ellenére sem lehet pusztán a francia—amerikai kapcsolatok szemszögéből vizsgálni. Ez a valóságban csak egyik állomása az európai körutazás­nak, amelynek során minden tárgyaló­­partnerét az amerikai elnök egyenlőnek tekinti. Massip rámutat, hogy Nixon nem annyira kitapasztalni akarja de Gaulle nézeteit. Ezek ugyanis ismertek. Elsősor­ban arra törekszik, hogy megvizsgálja vele az Atlanti Szövetség átalakításának és korszerűsítésének lehetőségeit, amit az Egyesült Államok és többi európai szövet­ségese akar, de amihez Franciaország hoz­zájárulását nagyon fontosnak tekinti. ~ «_ A lap vezércikke szerint 1 ,1 JillKA | Nixon európai körútja eddigi állomáshelyein mindenütt megértésre talált, Párizsban azonban falba fog ütközni. A formákat minden bizonnyal megtartják, és mind­két fél örömmel nyugtázza majd a láto­gatás eredményét, az eszmecserék szívé­lyességét, sőt az egyes kérdésekben ta­pasztalt nézetazonosságokat. Ez utóbbi kérdéseknek a köre azonban rendkívül szűk lesz a valóságban, akár a NATO-ról, akár a közel-keleti, akár a nemzetközi va­­lutahelyzetről, akár a kelet—nyugati eny­hülésről legyen szó. Ez utóbbi tekinteté­ben az elvi egyetértés sem takarhatja el a módszerek dolgában fennálló ellentéte­ket — nagyon távol áll egymástól Nixon és de Gaulle álláspontja. Yves Moreau If ff y |Tp 1 $ fi | $ | |[ vezércikkében HBMHHfHBHMmHH elsősorban vietnami tárgyalások szempontjából kom­mentálja Nixon amerikai elnök párizsi látogatását. Rámutat, a hivatalba lépése óta eltelt hat hét tényei ellentmondanak annak az ünnepélyes ígéretnek, amelyet Grinzingi hangulat a Szondi Borozóban BÉKE SZÁLLÓ Budapest, VI., Lenin krt. 97. Telefon: 123-530 melyről gondoskodik: KRATOCHVILL JENŐ, ARANYOSI IMRE, ANTAL GYÖRGY, NAGY LÁSZLÓ Kedden szünnap Izraeli légitámadás Jordánia ellen Eltemették Eskolt (MENA) Egy jordániai katonai szóvivő közölte, hogy izraeli vadászgépek pénte­ken, kora délelőtt két ízben is megsér­tették Jordánia légi terét, és rakétatűzzel árasztották el a Jordán folyó völgyét. A légvédelmi ütegek azonnal működésbe léptek, és visszafordulásra kényszerítet­ték a támadókat. Jordániai részről em­beréletben nem esett kár. A svájci külügyminisztériumba kéret­ték pénteken Szíria, Jordánia és Libanon nagykövetét, hogy átnyújtsák nekik a szövetségi kormány tiltakozását a múlt heti zürichi incidens miatt. Svájc fel­­­­kérte az arab országokat, tegyék meg a megfelelő intézkedéseket, hogy svájci te­rületen hasonló incidensekre a jövőben ne kerüljön sor. A külügyminisztérium illetékes tiszt­­viselője az izraeli nagykövetnél is meg­kereséssel élt, megállapítva, hogy a szó­ban forgó izraeli repülőgép egyik utasa — az izraeli kormány biztonsági szolgálatá­nak tagja — fegyverét használta a tá­madók ellen, s ezzel megsértette a Svájc­ban érvényben levő törvényes rendelke­zéseket. Pénteken délelőtt Jeruzsálemben az or­szág nagy halottainak temetőjében ünne­pélyes külsőségek között eltemették Lévi Eskol miniszterelnököt. A ravatalnál La­­zar államfő vett búcsút az elhunyt mi­niszterelnöktől, majd a sírnál a parla­ment elnöke mondott búcsúbeszédet. A temetésen a politikai élet és a katonaság vezetőin kívül csak néhány ország ala­csony szintű küldöttsége jelent meg. / -----------------------------------------­Ceausescu: v—^^nézetkülönbségek átmeneti jellegűek (MTI) A bukaresti köztársasági palotá­ban pénteken este a párt és a kormány vezetőinek részvételével nagygyűlést tar­tottak, amelyen Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az Államtanács elnöke, a Szocialista Egységfront elnöke megtartot­ta a választási kampányt berekesztő be­szédét. Ceausescu a többi között emlékeztetett Románia felszabadulásának idei, 25. év­fordulójára. Ismertette az elért sikereket, az ország problémáit, s a problémák le­küzdésére tett erőfeszítéseket. Elmondta, hogy a párt 9. kongresszusának és a leg­utóbbi pártkonferenciának határozatait hogyan érvényesítik a gyakorlatban. „A szocializmus ügye Romániában nincs veszélyben — mondta Ceausescu. — Sem belső, sem külső erők nem tá­madhatják meg, mert minden ilyen kí­sérlet a nép ellenállásába ütközne. Ro­mánia nincs egyedül, vele vannak bará­tai, a szocialista országok’’ — hangsú­lyozta, majd a továbbiakban Románia és a szocialista országok kapcsolatait elemezte, kifejtve azt a véleményét, hogy a szocialista építés és a nemzetközi élet egyes kérdéseivel kapcsolatos nézetkü­lönbségek átmeneti jellegűek, ezek leküz­dése minden érintett kormánynak és pártnak kötelessége. Ceausescu kijelentette, hogy a Román­ KP és kormánya mindent megtesz a kom­munista és munkásmozgalom egységé­nek erősítéséért. Románia célkitűzéseiről szólva hangoz­tatta, hogy továbbra is jó kapcsolatokat kívánnak fenntartani a világ valamennyi országával, együttműködve a szocialista országokkal, minden demokratikus és an­­tiimperialista erővel a világ békéjéért és biztonságáért. Aláírták a szovjet—csehszlovák kulturális és tudományos együttműködés tervezetét (CTK) A pozsonyi várban pénteken folytatódott a cseh és a szlovák nemzeti tanács összevont elnökségi ülése. Cisart, a Cseh Nemzeti Tanács elnökét pénteken Sadovsky, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányelnöke fogadta. A délutáni záróülésen a két elnökség közös nyilatkozatot fogadott el. A nyi­latkozat a többi között leszögezi, hogy az alkotmányos rendnek megfelelően az egy­séges törvényhozás céljából mindkét nemzeti tanácsnak állást kell foglalnia a szövetségi gyűlés (parlament) elé kerülő fontosabb törvényjavaslatokkal kapcso­latban. A nyilatkozat felszólítja az ország la­kosságát, hogy nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül folytassák az 1968 januárban elkezdett utat, amelynek kö­vetkezménye a föderális elrendezés. Az összevont ülés Klokocnak, a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnökének zársza­vával ért véget. Klokoc hangsúlyozta, hogy az ülés munkája jelentősen hozzá­járult a cseh és a szlovák nép testvéri kapcsolatainak erősítéséhez. (MTI) Pénteken Pozsonyban aláírták Csehszlovákia és a Szovjetunió 1969-re szóló kulturális és tudományos együtt­működésének tervezetét. A tervezet ér­telmében fokozzák a két ország kulturá­lis kapcsolatait, elmélyítik a csehszlovák és a szovjet kulturális intézmények és szervezetek baráti viszonyát. A tervet az 1966 áprilisban aláírt szov­jet—csehszlovák kulturális és tudomá­nyos együttműködési egyezménnyel, va­lamint a két ország hosszú lejáratú, 1965—1969 közötti időszakra szóló kultu­rális és tudományos együttműködési egyezményével összhangban dolgozták ki. A csehszlovák katonai küldöttség Moszkvában (TASZSZ) A csehszlovák katonai kül­döttség pénteken Martin Dzúr vezérez­redes, nemzetvédelmi miniszter vezeté­sével, látogatást tett a páncélos csapatok Malinovszkij katonai akadémiáján. A vendégeket Szergej Szokolov hadsereg­tábornok, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének első helyettese kísérte. Pénteken Moszkvában Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter fogadást adott a csehszlovák katonai küldöttség tiszteletére, amely Martin Dzur vezérez­redes, nemzetvédelmi miniszter vezetésé­vel tartózkodik a Szovjetunióban. A ceyloni miniszterelnök nyilatkozata / O­11 A Barátság és együttműködés m minden állammal Dudley Senanayake, Ceylon miniszter­­elnöke, nyilatkozatot adott Kalmár Györgynek, az MTI delhi tudósítójának. Ceylon külpolitikáját ismertetve a kor­mányfő hangsúlyozta, hogy hazája el nem kötelezett ország, ezért külpolitikája a barátság és az együttműködés minden állammal, tekintet nélkül annak társa­dalmi és gazdasági rendszerére vagy ideológiájára. Ennek jegyében a szocia­lista országokhoz fűződő kapcsolatai amelyek ezen a politikán alapulnak, a kölcsönös előnyök irányában fejlődtek. A hozzáintézett kérdésekre válaszolva a miniszterelnök ezután a többi között a következőket mondta: „A fejlődő orszá­goknak, gazdasági életük fejlesztéséhez jelentős mértékű külső anyagi eszközre van szükségük, mégpedig gépek és üze­mek formájában. Hálásak vagyunk azért a segítségért és támogatásért, amelyet a szocialista orszá­goktól kaptunk és kapunk most is. A se­gítséget és a támogatást Ceylonban hasz­nos célok érdekében használtuk fel. Szerte az országban sok ipari létesítmény tanúskodik ennek a segítségnek a hasz­nos voltáról: egy acélüzem, egy autó­gumigyár és egy őrlőüzem csak néhány példa arra, milyen célok érdekében hasz­­náltuk fel a Szovjetuniótól kapott segít­­séget. Tulhirigában a Német Demokra­tikus Köztársaság segítségével egy nagy textilkombinát épült. Lengyel segítség tette lehetővé egy fémipari üzem felállí­tását. A Csehszlovákiától kapott segítsé­­get egy textilgyár, több tetőcserépgyár, egy cukorgyár és egy vízi erőmű bizo­nyítja. Magyar és ceyloni közreműködés­sel most épült fel egy lámpagyár. A vietnami konfliktus rendezésének esélyéről szólva a miniszterelnök kife­jezte reményét, hogy a párizsi béketár­gyalások eredményének jelentős hatása lesz Délkel­et-Ázsia jövőjére. Elítélték Manolisz Gíezoszt (ADN) Az athéni junta bírósága csütör­tökön négyhónapi börtönbüntetésre ítélte Manolisz Gíezoszt, a hős görög hazafit. Hasonló ítéletet hozott a bíróság Leoni-­disz Kirkosz, az EDA-párt volt parla­menti képviselője ellen is.

Next