Magyar Hírlap, 1969. április (2. évfolyam, 90-117. szám)

1969-04-01 / 90. szám

Megjelenik a hét minden, nap­ján, hétköznap 12, vasárnap 16 oldalon. Kiadja: a Lap­kiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesz­tőség és a kiadóhivatal tele­fonszámai: 221-285, 221-293, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap Előfizetési díj egy hónapra 25,­ forint. Előfizethető a lap­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. 2. ÉVFOLYAM, 9­0. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1969. ÁPRILIS 1. KEDD ÁRA: 80 FILLÉR Gyűjtögető vállalatok Sok árukészlet halmozódik a vállala­tok raktáraiban. A reform első eszten­dejében nem sikerült mérsékelni a kész­letnövekedést. A köznapi szóhasználat a készlet fő­névhez állandó vonzatként teszi hozzá a felesleges jelzőt. Nem alaptalanul, mert sok eladatlan áru is porosodik a raktárpolcokon. Ám a készletállomány gazdasági jelentése ennél mégis sokkal tágabb. Lényegében azt fejezi ki, hogy bizonyos érték előállításához - tágabb értelemben: a nemzeti jövedelem növe­léséhez - mennyi anyagi eszközt, s ben­ne: készletet kötnek le a vállalatok. Mindez — könnyű belátni — jócskán be­folyásolja, hogy olcsón vagy drágán, ha­tékonyan vagy gyenge hatásfokkal gaz­­dálkodunk-e. Ami, közelebbről nézve a tényeket, a tavalyi helyzetképet illeti: a vállalatok anyagkészletei általában nem csökken­tek, sőt, néhol nőttek is, a késztermékek szférájában pedig általános az emel­kedés. Fogyasztói, vásárlói nézőpontból nyil­vánvaló a logikai ellentmondás: sok az áru és mégis kevés, hiány van ebből­­abból és közben nehezen értékesíthető árukészletek is gyülemlenek. Mindez to­vábbi kérdésekkel tetézhető: hogyan il­leszkedik a nyilvánvaló ellentmondás a reform összképébe, prózaibban: miért éri meg a vállalatnak, hogy efféle gyűj­tögető életmódra rendezkedjék be? A kérdőjeles gondolatsor egészen az üzemi pénztárig és a dolgozók zsebéig meg­hosszabbítható: kifizetődő-e vállalni a zsúfolt raktárak pénzügyi terheit? Nem lehet mindezt csupán ökonómiai megfontolásokkal indokolni. Az ómecha­nizmus általános hiánypszichózisa, az anyagkiutalások akadályversenye aligha múlt el gondolkodásbeli utóhatások nél­kül. A vállalatok irányítói sok esztendő tapasztalataiból okulva rendelnek, s már­­már feltételes reflexként akkor is, ha meglennének a szállítmányok nélkül, csak éppen­ jó ha van a raktárban eb­ből is, abból is. Ezért halmozódtak fel tavaly egész sor nagyvállalatnál a fo­lyamatos termelés normális igényeit jócskán meghaladó kohászati anyag­­készletek. Gazdasági tünetről van szó, nyilván­való tehát, hogy a gazdasági tényezők erőteljesen vegyülnek a vállalati maga­tartás pszichikai indokaival. A bolti kér­dés — miért kevés az áru, ha mégis sok? — talán a legfontosabb gazdasági ösz­­szefüggést világítja meg. Az új gazda­ságirányítás első esztendejében egyelő­re mérsékelten hatottak a termelést a piaccal, az ipart a vásárlóval közvetle­nebbül összekötő szabályozók. Az ipar termel, a kereskedelem vásárol, de ko­rántsem mindig azt, amit a boltban vé­gül is eladhat. Az érdekek sem kényszerítették eléggé sürgetően a vállalatokat a piaci igények árnyaltabb kielégítésére. Azért sem, mert hiszen a nyereségek olykor különösebb fejtörés nélkül is meghaladták a terve­zettet, következésképp: a termelési szer­kezetet csak fokozatosan alakíthatjuk pontosabban és rugalmasabban a piac­hoz­ . S hogy ez valóban megkezdődött, arra egyebek között a növekvő pénzügyi terhek is biztató prognózist jeleznek. Változnak az idők és a szabályozók: az idén már költségesebb lesz a vállalati gyűjtögetés! A magyar külképviseletek vezetői i­s átadják az európai kormányoknak a budapesti felhívást A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumának sajtófőosztálya közli: A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz­­társaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében kül­képviseleteink vezetői ezekben a napokban szóbeli jegyzék kíséretében átadták, illetve átadják az európai országok kormányainak a Varsói Szerződés tagállamainak Európa országaihoz intézett felhívását, amelyet a politikai tanácskozó testület 1969. március 17-én, Budapesten tartott ülésén írtak alá. Külképviseleteink vezetői az átadás alkal­mával tolmácsolják őszinte reményünket, hogy az európai országok kormányai Európa békéjéért és biztonságáért viselt felelősségük tudatában tanulmányozzák a felhívást, és hatékonyan támogatják az abban foglalt elképzeléseket. • Az NDK Államtanácsa üdvözli a Varsói Szerződés államainak felhívását Az NDK Államtanácsa hétfőn Walter Ulbricht elnökletével megtartotta ülését. Otto Winter, az NDK külügyminisztere beszámolt a Varsói Szerződés országai po­litikai tanácskozó testületének budapesti ülésezéséről. Az NDK külügyminisztere hangsúlyozta, hogy a budapesti tanácsko­zás eredménye megfelel a tartós békét és biztonságot óhajtó európai népek kíván­ságainak. Kiemelte a különböző társadal­mi rendszerű országok közötti együttmű­ködés kifejlesztésének fontosságát a bé­kés egymás mellett élés alapelveinek megfelelően. A külügyminiszter kitért a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsola­tait szabályozó normákra is, és ezzel ösz­­szefüggésben idézte az ENSZ alapokmá­nyának idevonatkozó meghatározásait. Ezek — mint a miniszter kiemelte : Európára vonatkoztatva a többi között megkövetelik a hátrányos politikai vagy gazdasági megkülönböztetések felszámo­lását az egyes országok között. A­ külügyminiszter üdvözölte a Szovjet­uniónak a genfi leszerelési konferencián előterjesztett javaslatait, és bejelentette az NDK felvételi igényét a genfi leszerelési bizottságba. Az ülésen felszólalt Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke is. Beszédé­ben reagált­­a legutóbbi időben elhang­zott nyugatnémet megnyilvánulásokra, és megállapította, hogy Bonn ködös megfo­galmazásaival ki akar térni a budapesti felhívásra adandó egyenes válasz elől. Az NDK Államtanácsa határozatot fo­gadott el, amelyben hangsúlyozza, hogy egyetért a Varsói Szerződés tanácskozó testülete budapesti ülésének határozatai­val. Üdvözli az európai biztonsági kon­ferencia összehívására kiadott felhívást. „Egy ilyen konferencia, amelynek a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság egyenjogú részvevője volna, megkönnyítené mindkét német állam számára, hogy a béke és biztonság érdekében szerződéses megálla­podásra jusson egymással” — hangoztat­ja a határozat. A határozat megállapítja: az NDK Ál­lamtanácsa és a minisztertanács elvárja a szövetségi köztársaság kormányától, hogy előfeltételek nélkül és az egyenjo­gúság alapján késznek mutatkozzék az európai biztonsági konferencia összehívá­sára. BELGA ELLENÁLLÓK ÉS ÚJFASISZTÁK ÖSSZECSAPÁSA (ADN) Mintegy 2000 egykori belga ellenálló vasárnap a hol­land határ közelében levő Ste­­kene községben összecsapott belga újfasisztákkal, akik a községben úgynevezett díszte­metőt akarnak létesíteni a Flamand , Waffen-SS egykori tagjai és más kollaboránsok számára. Az összecsapásban 12-en megsebesültek, a rend­őrség húsz személyt őrizetbe vett. NATO-ELLENES TÜNTETÉS REYKJAVÍKBAN (Reuter) Reykjavíkban va­sárnap kétezren tüntettek Iz­land NATO-tagsága ellen. A tüntetők bezúzták az amerikai nagykövetség több ablakát. CSEHSZLOVÁK-FRANCIA TÁRGYALÁSOK (TASZSZ) Vaclav Pleskot csehszlovák külügyi államtit­kár vasárnap Párizsba érke­zett, ahol a francia diplomácia vezetőivel tárgyal a két ország kapcsolatairól ANGOL PILÓTASZTRÁJK (AFP) Vasárnap éjfél óta sztrájkol a BOAC angol légi­­forgalmi társaság 1100 pilótá­ja, miután a nagyobb bérek biztosítása céljából a társaság képviselőivel folytatott tárgya­lások megszakadtak. AMERIKAI HADI REPÜLŐGÉPEK GÖRÖGORSZÁGNAK (ADN) Az Egyesült Államok továbbra is fegyvereket és ha­dianyagot szállít Görögország­nak. Athéni katonai körökből nyert értesülés szerint az Egyesült Államok február 17- én öt F—104-es típusú vadász­­repülőgépet, az elmúlt héten pedig öt F—5a típusú lökhaj­­tásos gépet szállított a görög légierőnek.­­ JAPÁN DÚSÍTOTT URÁNIUM (Reuter) A japán atomener­gia társaság szokásos évi köz­gyűlésén hétfőn bejelentették, hogy japán tudósok 13 tagú csoportjának sikerült nukleáris energia és nukleáris fegyver előállítására alkalmas dúsított urániumot nyernie. A japán fi­zikai és kémiai kutató intézet szóvivője szerint a kutatók az Urán—235-öt az Urán—238-tól alumíniumoxid hártya segítsé­gével különítették el. A nap híreiből Több amerikai katona esett el Vietnamban, mint a koreai háborúban A múlt hét végén lezajlott súlyos har­cokban elesett 200 amerikai katona hoz­záadása az amerikaiak vietnami veszte­séglistájához azt jelenti, hogy 1961 ja­nuár 1-e óta az Egyesült Államok több katonát vesztett Vietnamban, mint amennyi halálos áldozatot a koreai há­ború követelt. A hivatalos amerikai sta­tisztika szerint Vietnamban a múlt hét végéig 33 529 amerikai katona esett el, és ebben a számmban nem foglaltatnak benne azok, akik sebesülésükbe haltak Washingtoni nyilatkozatok Vietnamról Mansfield szenátor, az amerikai szená­tus demokrata párti többségének vezetője vasárnap televíziós programban nyilat­kozott Vietnamról, s kijelentette, hogy minél tovább tart a háború, annál ke­vesebb olyan kezdeményezési lehetőség marad az Egyesült Államok számára, amely eredménnyel járhat. Az amerikai külügyminisztérium va­sárnap nyilvánosságra hozott egy inter­jút, amelyet Cabot Lodge adott egy ame­rikai hírügynökségnek. A Párizsban tár­gyaló amerikai küldöttség vezetője kije­lentette, némi haladást elértek a párizsi megbeszéléseken azóta, hogy a Johnson­­kormány beszüntette Észak-Vietnam bombázását. Laird amerikai hadügyminiszter a U. S. News and World Reportnak adott exkluzív nyilatkozatában a többi között kijelentette, ha rajta múlna, természete­sen elfogadná egy koalíciós kormány meg­alakítását Saigonban, feltéve, hogy az szabad és független választások eredmé­nyeként jön létre. Véleménye szerint el­érkezett az ideje annak, hogy „vietnami­­zálják a háborút” s az Egyesült Államok­nak ki kell próbálnia, vajon a saigoni rezsim maga akarja-e megvédeni önma­gát. Jahja Khán Pakisztán új elnöke (AP) Jahja Khán hétfőn este Pakisztán új elnöke lett. A Rawalpindiben kiadott hivatalos kormányközlemény szerint az 52 éves tábornok addig kívánja gyako­rolni az elnöki hatalmat, amíg az ország új alkotmányt kap. Az új elnök az el­múlt héten mint a pakisztáni hadsereg főparancsnoka gyakorolta a hatalmat, s most — mint megfigyelők mondják — azért vette fel az elnöki tisztséget is, hogy ténylegesen és jogszerűen is az ország ve­zetője legyen. Jahja Khán Pakisztán harmadik elnö­ke, elődje Ajub Khán 1958 óta volt ha­talmon, amikor puccsal megdöntötte Mirza elnököt. Ajub Khán hatalmának megdöntésében jelentős szerepet játszott az egyetemi if­júság, amely öt hónapon át az előadá­sok bojkottálásával, tüntetésekkel fejezte ki elégedetlenségét az országban fennálló állapotokkal. Amikor Jahja Khán vette át a hatalmat, Kelet-Pakisztánban a diák­ság visszatért az egyetemekre. A pakisztáni rádió hétfői jelentése sze­rint Jahja Khán elrendelte tisztjeinek, hogy területükön számolják fel a korrup­ciót, tartóztassák le és állítsák bíróság elé a korrupt kormánytisztviselőket, és javít­sák a közigazgatás hatékonyságát. Vasárnap rakéta, hétfőn akna robbant Saigonban (AFP, AP) Saigon vasárnap ismét a hazafias erők rakétatámadásainak cél­pontjai között szerepelt. Kevéssel éjfél előtt három rakéta érte Saigont, kettő a kikötőben, a harmadik a IX. kerületben robbant. Hétfőre virradó éjjel ezenkívül még körülbelül 15 tüzérségi támadást hajtottak végre a szabadságharcosok az ellenség katonai állásai ellen országszer­te. Amerikai katonai szóvivők a támadá­sok okozta veszteségeket „csekélynek” minősítették. A saigoni országos rendőr-főkapitány­ság épülete közvetlen közelében hétfőn délben akna robbant. A házi készítésű robbanószerkezetet állítólag egy motorke­rékpáros helyezte el az épület sarokkö­vénél, három személy megsebesült­ bele. A­ koreai háborúban, ugyancsak a hivatalos adatok szerint 33 629 amerikai katona esett el a harcmezőn.

Next