Magyar Hírlap, 1969. június (2. évfolyam, 149-178. szám)
1969-06-25 / 173. szám
Magyar Hírlap HAZAI KORKÉP 1969. JÚNIUS 25. SZERDA 5 Alacsony színvonalú községpolitika helyett: 1-301 kis községek közös tanácsban Érdekes Vita színhelye volt a Baranya megyei Harkányfürdő. Nyolc megye vezetői, járási és községi tanácselnökök, tanácstitkárok vizsgálták a községpolitika és urbanizáció problémáit a közös tanácsú községekben. Mint ismeretes, a közös tanácsok szervezése az elmúlt években föllendült és a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez a szervezési forma bevált. A jó tapasztalatokban Baranya megye, az első. Megelőzve a többi kisközséges megyét, 1962 óta tervszerűen és eredményesen, az érdekelt lakosság teljes egyetértésével alakították ki a megye új tanácsi hálózatát. E hét év leforgása alatt Baranyában a községi tanácsok száma 272-ről 109-re csökkent. A számok önmagukért beszélnek és egyben példát mutatnak a hasonló gondokkal küzdő megyéknek. A harkányfürdői vita Az elmúlt évek tapasztalatairól Palkó Sándor, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke adott alapos, elemző értékelést. Dr. Kovács Tibor, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának helyettes vezetője pedig a községi település- és tanácshálózat helyzetét, fejlődésének irányát, korszerűsítésének szükségességét és lehetőségeit világította meg. A vitában több olyan fontos megállapítás hangzott el, amelyeket nemcsak a résztvevők, de — megfelelő publikálás alapján — az érdekelt községek vezetői, tanácstagjai is hasznosíthatnak. A kis községekben általában nem alakulhatott ki megfelelő színvonalú községpolitika. A kis községek tanácsi szervei nem feleltek meg a mezőgazdaság kollektivizálása után jelentkező új feladatoknak. A gazdasági egységek és a tanácsi körzetek között hiányzott az összhang. A választott testületek tevékenysége helyenként formálissá vált, az igazgatási munka nem tartott lépést a követelményekkel. E kis községekre a vezetés alacsony színvonala és a magas igazgatási költség volt a jellemző. A Baranya megyei tapasztalatok alapján került napirendre a községi tanácshálózat strukturális átszervezése. Hozzáértő vezetők A számok tanúsága szerint 3167 községünkből ma 2054-ben működik önállóan községi tanács, 1113 község már egyesítette erőit, 410 tanácsba tömörülve képviselik a lakosság érdekeit. A közös tanácsú községekben a munka színvonalasabb lett. A választott szervekben csökkent a tanácstagok száma, hozzáértőbb, megbízatásukat felelősségteljesebben végző emberek kerültek a felelős posztokra. Mind több az olyan vezető, aki a község érdekében előretekintve, ötletdúsan munkálkodik a közösség életének javításán, együttműködik a termelő- és egyéb szövetkezetekkel, a helyben dolgozó vállalatokkal. Együttesen közös létesítményeket hoznak létre a községben, s ez a közös tanácsba vont valamennyi településnek fontos érdeke. Az anyagi erők összevonása több lehetőséget biztosít a fejlődéshez. Természetes, hogy nagyobb összeggel jobban lehet gazdálkodni, és több rejtett tartalékra, újabb forrásokra lehet lelni. Az egyesített szellemi erők is új tervekkel, elgondolásokkal állnak elő, új, reális elképzelések megvalósítására mozgósítják a lakosságot unatkozásban (például közös orvosi rendelő építése) is. A problémák is nyíltan terítékre kerültek. Az állandó és ideiglenes bizottságok még korántsem élnek a lehetőségeikkel, nem építenek a bizottságokban működő tanácstagok képességeire, segítő szándékára. Szóvá tették, hogy sokszor még gyenge színvonalú jelentések kerülnek a közös tanács testülete elé, ami nem ad alapot a jó vitára, nem teremt lehetőséget a további teendők meghatározásához. Sokszor van baj a határozatok színvonalával és a végrehajtásával is. Régi kérdést tettek szóvá azok, akik a közös tanácsba tömörült úgynevezett társközségek helyzetét boncolgatták. A kérdés itt úgy merült fel, hogy a székhelyközség és a társközségek képviselete arányos-e, megfelelően biztosították-e a társközségek lakosságának érdekeit. Olykor bizony érdekellentétek alakulnak ki és ilyenkor a vita élessé válik. A társközségek többségében közigazgatási kirendeltséget hoztak létre, hogy a lakosság mindennapos ügyeit helyileg elintézhesse. A kirendeltség azonban csak igazgatási szerv, s mind sürgetőbben jelentkezik az igény, hogy a társközségek kirendeltsége, a tanácstagokból álló bizottság jobban képviselje a lakosság érdekeit, fogja össze a falu népét és a Hazafias Népfront helyi bizottságával együttműködve erősítse a tömegkapcsolatokat. Az érdekeltektől függ Azzal a vita valamennyi résztvevője egyetértett, hogy a kis községek közös tanácsba szervezése mind politikai, gazdasági, mind igazgatási szempontból hasznosnak mutatkozik, de csak ott, ahol az előfeltételek erre megértek, ahol az azonos gazdálkodási terület, az érintett községek közelsége, a jó közlekedés erre módot ad, s mindenekelőtt, ahol az érdekelt lakosság egyetért az új szervezési formával. A helyes tendenciát támasztja alá a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a közelmúltban hozott határozata (erről lapunk külön beszámolt), amelynek értelmében július 1-től újabb közös tanácsok alakulnak. A határozat mintegy 450 községet érint, ezek a jövőben 160 közös tanácsban egyesítik erejüket. A határozat következtében az önálló tanácsok száma 1600-ra csökken, a közös tanácsok száma 568-ra emelkedik, a 3167 község tehát 2000-nél kevesebb tanács keretében helyezkedik el. Több megye nagy lépésekkel igyekszik behozni Baranya megye „előnyét”. Zala megye 95 községe 29, Somogy megye 87 községe 27, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 63 községe 24 közös tanácsot alakít. Az Elnöki Tanács határozata újabb lehetőségeket ad e községek továbbfejlődéséhez, gazdasági önállóságuk kibontakoztatásához, az igazgatás egyszerűsítéséhez, a lakosság ügyeinek jobb, színvonalasabb intézéséhez, a kulturáltabb életmódhoz. • K. Gy. Nem kifizetődő A baranyai vitában felszólalók kifejezésre juttatták azt a véleményüket is, hogy a közös tanácsokba tömörült községek többsége jobban fejlődött, mint azelőtt, s ezt adatokkal, a községfejlesztés eredményeivel, a községek ellátottsági színvonalának emelésével bizonyították. Baranya megyében például 1962-ben az egy lakosra eső társadalmi munka átlagértéke 30 forint volt, jelenleg pedig 80 forint. Másik a jellemző adat: e megyében 1962 előtt mindössze 9 törpevízmű működött, jelenleg már 40. Magától értetődik az is, hogy egy alacsony lélekszámú, kis faluban nincsenek meg az anyagi lehetőségek művelődési ház építésére. Nem is lenne kifizetődő. Közösen azonban megvan hozzá az anyagi erő. Ugyanez a helyzet az iskola, a mozi, a könyvtár esetében is. De jól tudják egyesített erejüket hasznosítani a lakosság szolgáltatási, helyi ipari igényeinek kielégítésében, egészségügyi voa Tbiliszi küldöttség Budapesten Sarlós Istvánnak, a fővárosi tanács vbelnökének meghívására kedden többnapos látogatásra Budapestre érkezett Grúzia fővárosának küldöttsége. Psota Efrimovics Bhurasvili, a tbiliszi városi tanács elnöke, a küldöttség vezetője, továbbá Hadari Davidovics Beridze, a tbiliszi metró osztályvezetője, és Guram Georgijevics Szagaradze érdemes művész, a tbiliszi Psota Rusztaveli Színház művésze. A vendégeket a repülőtéren Sarlós István, valamint a budapesti szovjet nagykövetség képviselői fogadták. Gondoskodás az emberről Az egyik hírt Tatabányáról, a másikat Szegedről kaptuk tegnap. Az egyik bányászokról szól, a másik a fábiánsebestyéni Kinizsi Termelőszövetkezet tagjairól. A véletlen azonban úgy hozta, hogy a távirati iroda napi híranyagának végtelen sorában e két kis tudósítás egymás mellé került: a 18-as, illetve a 19-es sorszámot kapta. De korántsem csak ez a szakmai belső számjelrendszer fűzi egymáshoz őket. Sokkal inkább illeszkednek a dolgozó emberről való sokoldalú gondoskodás harmonikus rendjében Tatabányán saját erőből — a nyereségrészesedés fejlesztési alapjából — újabb 6—8 millió forintot fordít a szénbányák igazgatósága a múlt évben megnyitott fizikoterápiás gyógyintézet bővítésére. Ezzel lehetővé válik, hogy a környék bányászai — a mozgásszervi betegségek hatásosabb gyógyítása végett — a kezelések után még néhány napot az intézetben töltsenek. Örvendetes, hogy a termelési hírek, a munkasikerek, a hétköznapi hősi helytállások mellett egyre gyakoribbak az ilyen jellegű tudósítások is. Már nem elég az, ha a föld mélyéből feljövő bányász meleg fürdőt vesz az üzem korszerű fürdőjében, majd átöltözik és kényemes autóbuszba száll. Az üzem egyre többet vállal munkásainak állandó egészségügyi ellenőrzéséből. Vállalja az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Tekintélyes anyagi áldozatot hoz érte. Ami tulajdonképpen nem is áldozat — egyre természetesebb kötelesség. A gondoskodás, a törődés, a szocialista társadalom humanitásának belső parancsszava alapján. S mit mond a másik hír? A fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz 3,5 millió forintért— ugyancsak a saját pénzéből — Csongrád megye legszebb szociális épületét emelte. Konyháján 600 személyre főznek, tágas, szépen kialakított ,ebédlőjében egyszerre háromszázan ülhetnek asztalhoz; van az épületben férfi és női fürdő, zuhanyozó, barátságos klubszoba televízióval, rádióval, olvasnivalóval. Aki az elmúlt évtizedek paraszti életformáját ismerte — s ki ne tudna róla legalább egy keveset —, ennyiből is érzékeli, hogy mit jelent e hír. Mit ígér az általános változás a falu fejlődési folyamatának biztató útján. Nem, ma még nem tart itt valamennyi közös gazdaság. De a legjobbak, a legtehetősebbek — abban a pillanatban, hogy megvan az erejük hozzá — hirtelenében megnyitják önmaguknak a korábban nem is álmodott új lehetőségek egész sorát. Mint most a fábiánsebestyéniek, akik 9000 katasztrális holdon fogtak össze, s lám nemcsak termelési és tenyésztési eredményeikkel ■ tudnak ma már egy-egy újsághírbe bekerülni. Hanem azzal is, ahogyan délutánonként bevégzik a napi munkát. S a fürdőjükből felfrissülve, átöltözve távozva, benépesítik saját klubjukat. Az egri példa • Lakásépítési akciót kezdeményezett az egri Finomszerelvény gyár. Négy turnusban 48 lakást épít a fiataloknak. Eddig nincs benne semmi rendhagyó, hisz szerte az országban számos üzem, intézmény fogott már hasonló vállalkozásba, segíti a fiatalok boldogulását. Az egri példának azonban van néhány figyelemre méltó, sajátos jegye. Mindenekelőtt az, hogy a gyár nem tekint el a jelentkezők szociális körülményei mellett a munkában való helytállástól. A jelentős összegű gyári támogatás fejében a fiatalok tíz évre munkaszerződést írnak alá, s amennyiben egy évtized múltán is a munkahelyükön maradnak, az üzem nem tart igényt a lakásépítési kölcsön visszafizetésére. Nem tudhatjuk, hogy mennyi fejtörés, tűnődés, esetleg vita előzte meg az ifjúsági lakásépítkezésnek ezt a formáját Egerben. S azt sem, hogy másutt hogyan fogadják? Mindenesetre a Finomszerelvénygyárban nagy érdeklődés mutatkozik iránta. Az első lakásokat tavasszal már átadják. Az akció világos, egyértelmű és határozott szándéka érdemel szót. Az az őszinte gyári beismerés, amely a hír első olvasására is nyilvánvaló, olyanoknak segít az üzem, akikre hosszú távon számít. Mert csak azért, hogy akció legyen — s hogy nálunk is legyen! —, aligha lenne érdemes fáradozni. Sőt, vándormadaraknak sem építenek lakásokat az egriek. A munkapad melletti helytállás és a gyári hűség lesz a garanciája az akció sikerének. Ennél biztosabb alapokra nem is helyezhetnék az új lakások falait az egriek. K. Gy. J. KÖZÉLETI DIPLOMÁCIA Az Izlandi Köztársaság elnökének köszönő távirata Dr. Kristjan Eldjarn, az Izlandi Köztársaság elnökeee táviratban mondott köszönetet Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének az izlandi nemzeti ünnep alkalmából küldött jókívánságokért. Bolgár földművelésügyi és élelmiszeripari miniszterhelyettes hazánkban kedden hazánkba érkezett A. Ivanov, bolgár földművelésügyi és élelmiszeripari miniszterhelyettes. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes fogadta. A látogatás alkalmával egyeztetik a két szakminisztérium 1971— 1975 közötti gazdasági, műszaki és tudományos együttműködési tervét. Román pénzügyi delegáció Budapesten Dr. Urdea Decebalnak, a román pénzügyminisztérium igazgatójának vezetésével négytagú küldöttség érkezett Budapestre. A delegáció a magyar pénzügyminisztérium vendégeként tanulmányozza a számviteli és a pénzügyi információs rendszert, a bevételi főigazgatóság munkáját és szervezetét. A román szakemberek megismerkednek több vállalat és mezőgazdasági nagyüzem pénzügyi és számviteli rendszerével is. Szolidaritási távirat Az amerikai csapatok Dél-Koreából való kivonásáért küzdő hónap alkalmából a SZOT táviratban fejezte ki szolidaritását a Koreai Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottságának. Szovjet takarékpénztári küldöttség érkezett Az Országos Takarékpénztár meghívására P. Csetverikovval, a Szovjetunió takarékpénztári főigazgatóság-vezetőjével az élen szovjet takarékpénztári küldöttség érkezett hazánkba. A szovjet delegáció az OTP szervezetét, munkáját tanulmányozza. Elutazott a brüsszeli egyetem rektora André Jaumette, a brüsszeli egyetem rektora — a magyar—belga kulturális munkaterv alapján — két hetet töltött hazánkban. A magyar felsőoktatási intézmények oktató-nevelő munkáját tanulmányozta. Felkereste a Budapesti Műszaki Egyetemet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a Budapesti Orvostudományi és a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet. A belga vendég kedden elutazott hazánkból. A svéd exportszövetség tagja, Budapesten Jonas Nordensonnak, a svéd exportszövetség vezérigazgatójának vezetésével június 23-án és 24-én öttagú gazdasági delegáció tartózkodott Budapesten a Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására. A küldöttséggel ellátogatott Budapestre Ake Brunsson, a svéd—magyar kereskedelemfejlesztési bizottság elnöke is. Gazdaságpolitika a tudomány mérlegén Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes doktori disszertációja Dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, Gazdasági fejlődés és irányítási módszerek Magyarországon című könyvét, mint a közgazdasági tudományok doktora cím elnyerésére benyújtott disszertációt tette le a Tudományos Minősítő Bizottság asztalára. A bíráló bizottság előtt Tímár Mátyás kedden védte meg disszertációját, amely összefoglaló elemzést ad az utolsó húsz év gazdaságpolitikájáról, eredményeiről és problémáiról. A könyv gerince az új gazdaságirányítási rendszer elemzését és további fejlesztés lehetőségeit, útjait tárgyaló utolsó két fejezet. Ennek előzményeként összefoglalja a felszabadulástól az ellenforradalomig terjedő időszak gazdaságpolitikai törekvéseit is. Az opponensek: Friss István, Bognár József és Kovács Géza professzorok — nagy felkészültséggel alapos bírálat alá vették Tímár Mátyás művét. Véleményük és a vita végső kicsengése azonban egyöntetűen az volt, hogy a gazdaságpolitikus értékes, időszerű és maradandó művel gazdagította a közgazdasági irodalmat.