Magyar Hírlap, 1969. június (2. évfolyam, 149-178. szám)

1969-06-25 / 173. szám

MAGYAR Hírlap NÉPGAZDASÁGVILAGGAZDASAG 1969. JÚNIUS 25. SZERDA 7 A fagazdaság ellentmondása — Több cserfát, akácot vághatnának — Előretör Afrika és Ázsia Erdőgazdálkodási gondok és helyzetkép­e (p­b­-C] Magyarország egyik nem lényegtelen jellemzőjeként tartottuk számon, tan­könyvekből szívtuk magunkba, a föld­rajzórai feleletek sokszor így kezdődtek: fában szegény ország vagyunk ... Ez a tétel végérvényesen megdőlt. Hogyan? — hát olyan nehéz számba venni a faállományt, vagy tán holmi rejtett erdőségekre bukkantak? A magyarázat kétoldalú: 1946-tól 1967-ig 326 ezer hek­tárral nőtt az erdőterület, továbbá az in-­­­tenzívebb gazdálkodás nagyobb hozamo­kat eredményezett, másfelől azonban a statisztikai számításokban is voltak vi­ták, mégpedig szerfölött hosszú ideig. A forma a reform szülötte Ezt most ne bogozzuk, tény az, hogy jóllehet jelentős például a fenyőimpor­­tunk, feleslegeink vannak különféle lom­bos fákból. A szükségletet meghaladó a tűzifakészlet, de ha lenne rá igény, nö­velhetnék a termelést cserből, akácból, s más fajtákból is. Az utóbbi években erősen megnőtt a nyárkitermelés: tavaly például 70 ezer köbméterrel többet vág­tak ki a tervezettnél. Tavaly a fagazdaságban — ezt a nem túl szerencsés szóösszetételt alkották meg az élelmiszer-gazdaság analógiájaként — három egyesülés alakult veszprémi, bu­dapesti és szolnoki székhellyel Mivel tehát fagazdaságról van szó, az egyesü­lésekhez vegyesen tartoznak erdőgazda­ságok és faipari vállalatok — ez a forma már a reform szülötte volt. Megszűnt eb­­­­ben az ágazatban is a tervutasításos rend­szer, a termelési lehetőségek és a piaci igények alapján terveznek és értékesíte­nek a gazdaságok, vállalatok. Igaz, tavalyi munkájukat, pontosabban tervezésüket a nagyfokú óvatosság jellemezte: a piaci kapcsolatok újszerűsége, és egyes termé­kek árainak bizonytalansága magyarázta ezt Az eredmény mindenesetre az volt, hogy valamennyi vállalat és gazdaság te­kintélyes nyereséggel zárta 1968-at, min­den eddigit fölülmúló részesedést oszt­hattak tavasszal: az évi bérek 10 százalé­kát.Mint írtuk, fenyőt importálnunk kell, tehát nem minden fából van elégséges az országban, de exportálunk is: tavaly 135 millió devizaforint volt a fakivitel ér­téke. Ez a konstrukció — behozni, ki­vinni — tehát nagyon is természetes len­ne, ám ellentmondás van abban, hogy feldolgozatlan fát exportálunk és feldol­gozottat importálunk. A készletek pedig meglehetősen nagyok, ez az oka, hogy­ az év első negyedében az elmúlt évihez ké­pest csökkent a fakitermelés. Mi az ága­zat gondjairól és az említett ellenmon­dásról dr. Sári Emilnek, a Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Minisztérium Er­dészeti és Faipari Hivatala helyettes ve­zetőjének a véleménye? Az ipar számai . legsúlyosabb gondja egész fagaz­­d­álkodásunknak az, hogy akácban és csertölgyben jelentős és eddig alig ki­használt tartalékkal rendelkezünk, míg a feldolgozó iparnak nincs elégséges ka­pacitása. Igaz, hogy a kitermelés növelé­sének fontos feltételeiről is gondoskod­nunk kellene, ám ennek mindaddig nincs különösebb értelme, amíg a többletet nem tudja feldolgozni a fűrészipar, a fa­rostlemez-, a forgácslap- és a cellulóz­papíripar. — Stagnál a feldolgozás? — Erről nincs szó, csupán arról, hogy a fejlődés nem kielégítő mérvű. Tudni kell mindenekelőtt, hogy az ipar terme­lése az utóbbi tíz esztendőben nőtt leg­inkább: 1959-ben 1,1 millió, 1967-ben pedig már 2,2 millió köbméter fát dol­gozott föl. A legnagyobb eredmény a fa­rostlemez- és a forgácslapipar megterem­tése volt, de megduplázódott a fűrészipari termelés is. Sajnos, a cellulóz- és papír­ipar lassabban fejlődött ennél az ütem­nél. Mindent összevetve azonban kevés a kapacitás, ezért exportunk legnagyobb része nyersanyag. Ez az export tette per­sze lehetővé a fakitermelés növelésének egy részét. Európai tendenciák — A honi felhasználásról hallhatnánk valamit? •— Gyors ütemben növekszik a fa és a fatermékek felhasználása a népgazda­ság legtöbb területén. Az átlagos évi nö­vekedés 2,4 százalékos, egyes termékek azonban visszahúzódnak a piacon. Tavaly például a korábbi évihez képest 300 ezer köbméterrel csökkent a tűzifafogyasztás, ami biztos jele, hogy a következő években is ez lesz a tendencia. Kevesebb az igény a bányászati faválasztékokra, annak el­lenére, hogy az építőipar után Magyar­­országon még mindig a bányászat az egyik legnagyobb fafelhasználó iparág. Az építőiparban az utóbbi években már versenyt látunk kibontakozni a fa- és a fát helyettesítő anyagok között. Mind­amellett a fokozódó lakásépítkezés miatt még több fa kell az építőiparnak, a jövő­ben. Igen gyors emelkedéssel számolunk a papíripari termékekben, farostlemez­ben és forgácslapban. Az elmondottakkal érdekes — vagy in­kább természetes? — módon egybeeső tendenciákat figyelhetünk meg más or­szágokban is. A FAO fabizottsága szerint Európában tavaly mintegy három száza­lékkal csökkent a bányafa felhasználása, a szükséglet visszaesése annak következ­ménye, hogy az NSZK-ban és Angliában sok bányát bezárnak. A bányafa keres­kedelmi forgalma a prognózis szerint 15 százalékkal lesz kisebb, ezért elsősorban a Szovjetunió exportja csökken jelentő­sen. De más termékekben is jobban vá­logatnak a kereskedők, akik fokozott mértékben igényesek. Franciaországban például ezért áru-visszatartással is meg­próbálkoztak a fűrészüzemek. Francia vélemények szerint egyébként a bajok oka az, hogy 15 év alatt a fakitermelés 30-ról 45 millió köbméterre emelkedett, legalább az állami erdőkben célszerű ke­­kevesebb fát kivágni ezért. Míg Európában ezt látjuk, az erdészeti termékek exportja erőteljesen megemel­kedett az úgynevezett fejlődésben levő országokban: Afrikában és Ázsiában. 1965-ben már 770 millió dollárt tett ki ez az összeg, míg 10 évvel korábban csak 280 millió dollár volt az export értéke. A becslések szerint 1975-ben már 1500 millió dollár lesz a fejlődésben levő or­szágok erdészeti termékeinek exportja, szerepük rohamosan nő a világkereske­delemben. (A világ nyersanyagtermelé­sében egyébként a fa és feldolgozott termékei mennyiségben a kőszén után a második helyet, értékben pedig az acéltermékekkel azonos szinten az első helyet foglalják el.) És a tsz-erdők? Sáli Emilhez, befejezésül, még egy kér­déssel fordulok: miként alakul az úgy­nevezett tsz-erdők sorsa? — Tekintélyes mennyiség, az állomány 22 százaléka van az ország termelőszö­vetkezeteinek birtokában, félmillió hold­nál is több erdő. 1100 ezer köbméternyi fát vághatnának ki anélkül, hogy rabló­­gazdálkodást folytatnának, de tavaly csak 800 ezer köbmétert sikerült. Igaz, gépük is kevés van, ma már a tsz-tag sem lát neki szívesen kézifűrésszel dolgozni, ám az elsőrendű ok az értékesítésben kere­sendő. Feldolgozó kapacitásuk még in­kább kevés, az értékesítésben azonban sokat segít az ÉRDÉRT és a TASZI, a tsz-ek közös irodája. De maguk a szövet­kezetek is egyre jobban nekigyürkőznek, például közös vállalkozások formájában. Hogy az említett segítség milyen, s mennyi, valamint, hogy a tsz-ek miként rajtolhattak az állami erdőgazdaságokkal nyilván egyre inkább kiéleződő verseny­ben, arra adandó alkalommal visszaté­rünk. Keresztényi Nándor Tüzép­ telepek, építőipari vállalatok, figyelem! Szövetkezetünk cementáruüzemében többféle színben és mintában : * gyártónk* MOZAIKLAPOT, továbbá gyártunk különféle méretű KÚTGYŰRŰT, KÜTKAVÁT, ÁTERESZT, KERÍTÉSOSZLOPOT, KÉMÉNYAJTÓT.­­ Megrendelni lehet vagontételben. Kisebb távolságra saját szállítóeszközünkkel­­a kért mennyiséget leszállítjuk.­­ Kérjen árajánlatot! Cím: Bicske és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Bicske, Lenin út 76. I Szurdi István fogadta a vietnami belkereskedelmi minisztert A hazánkban tartózkodó vietnami bel­kereskedelmi delegációt — Hoang Guoc Thinh miniszter vezetésével — fogadta Szurdi István belkereskedelmi miniszter. A küldöttség tanulmányozza az új gaz­dasági mechanizmus kérdéseit, a keres­kedelempolitika eszközeit, módszereit, belkereskedelmünk felépítését, hálózatát, részletesen foglalkozik élelmiszer-keres­­kedelmünk tevékenységével. T­á­jékoztatást­udomán­y­i konferencia Budapesten A KGM Műszaki Tudományos Tájékoz­tató Intézet rendezésében ma kezdődik a Magyar Tudományos Akadémián a har­madik hazai tájékoztatástudományi kon­ferencia. Témája: együttműködés a tudo­mányos műszaki-gazdasági tájékoztatás­ban. A konferencia megnyitó előadását dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter tartja. Fóti István, az intézet igazgatója keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy mind több kohó- és gépipari vállalat vezetői fordulnak hozzájuk információkért. Az MTTI— am­ely az egykori KGM Mű­szaki Fordító Irodából fejlődött ki — immár ágazati gazdasági intézet, s 1968. január 1. óta önállóan gazdálkodó szerv. A konferenciáról szólva Fóti István elmondta, hogy hazai és külföldi részt­vevői megegyezhetnek az egyes országok tájékoztatási szerveinek kétoldalú együtt­működésében, a dokumentumok és az in­formációk rendszeres cseréjében, a mód­szertani tapasztalatok megvitatásában. A budapesti tanácskozás segítséget jelent­het a KGST-országok határozatának mi­előbbi megvalósításához, valamint a Nemzetközi Tudományos Tájékoztató Központ létrehozásához. F. T. Lassul az ipari készletek növekedése Statisztika a budapesti vállalatok első negyedévéről Néhány érdekes adatot tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal Budapesti Igazgatósága a budapesti iparvállalatok és szövetkezetek első negyedévi munká­járól, eredményeiről. A vállalatok és szö­vetkezetek együttesen 39,7 milliárd forint összegű bevételt értek el, és 2,7 milliárd forint nyereséghez jutottak. Elgondolkoztató, hogy az első évnegye­det 44 ipari állami vállalat zárta veszte­séggel. A negatív eredmény összefüggött a mérséklődő értékesítéssel, illetve az ennek következtében csökkenő bevételek­kel. Bár az állami vállalatok és szövetke­zetek 1969 első negyedévében 26 száza­lékkal kisebb állami támogatást kaptak, mint 1968 azonos időszakában, nyeresé­gük mégis 1,7 százalékkal nőtt. A jobb és tervszerűbb gazdálkodást, az új gaz­dasági mechanizmus nyújtotta nagyobb lehetőségek kihasználását mutatja, hogy a vizsgált iparvállalatok 52 százaléka növelte nyereségét. Különösen a szövet­kezetek éltek jól­ a lehetőségekkel­­, erre utal, hogy nyereségük 13,7 százalék­kal növekedett 1969 első negyedében az előző év azonos időszakához képest. Figyelemre méltó pozitív tendencia, hogy az ipari készletnövekedés üteme le­lassult. Amíg 1968. január 1. és március 31. között 6,5 százalékkal nőttek a szo­cialista ipar készletei, addig 1969 első három hónapjában a növekedés már csak 2,9 százalékos volt. A budapesti szocialista ipar 1969 első negyedévi bevételeinek 18,7 százaléka exportból származott. Norvég halszaküzlet Budapesten? A magyar háziasszonyok körében is mind népszerűbbé válik a fagyasztott tengeri hal, amelyet a Terimpex főként Norvégiából importál. Különösen nyáron vásárolják sokan. Tavaly a Norvégiából származó import mennyisége háromezer tonna volt. A norvég Frionor cég szeretné tovább bővíteni magyarországi piacát. Ennek érdekében tervezi, hogy Budapes­ten norvég halszaküzletet nyit. A Terimpex viszont Berlinben magyar élelmiszer-árusító üzlet nyitásáról tárgyal. Kezdeményezéséhez valószínűleg csatla­koznak más magyar élelmiszer-exportőrök is. A magyar élelmiszer-specialitások bolt­ja előreláthatólag a berlini Alexander Platzon kap helyiséget. * GUMIMATRAC GUMIMATRAC GUMIMATRAC nélkülözhetetlen hétvégéhez, nyaraláshoz, pihenéshez, strandoláshoz Sima és mintás kivitelben 2 és 3 részes, 1 és 2 személyes felfújható gumimatracok nagy választékban 272,- Ft-tól 417,- Ft-ig

Next