Magyar Hírlap, 1969. június (2. évfolyam, 149-178. szám)
1969-06-25 / 173. szám
MAGYAR Hírlap NÉPGAZDASÁGVILAGGAZDASAG 1969. JÚNIUS 25. SZERDA 7 A fagazdaság ellentmondása — Több cserfát, akácot vághatnának — Előretör Afrika és Ázsia Erdőgazdálkodási gondok és helyzetképe (pb-C] Magyarország egyik nem lényegtelen jellemzőjeként tartottuk számon, tankönyvekből szívtuk magunkba, a földrajzórai feleletek sokszor így kezdődtek: fában szegény ország vagyunk ... Ez a tétel végérvényesen megdőlt. Hogyan? — hát olyan nehéz számba venni a faállományt, vagy tán holmi rejtett erdőségekre bukkantak? A magyarázat kétoldalú: 1946-tól 1967-ig 326 ezer hektárral nőtt az erdőterület, továbbá az in-tenzívebb gazdálkodás nagyobb hozamokat eredményezett, másfelől azonban a statisztikai számításokban is voltak viták, mégpedig szerfölött hosszú ideig. A forma a reform szülötte Ezt most ne bogozzuk, tény az, hogy jóllehet jelentős például a fenyőimportunk, feleslegeink vannak különféle lombos fákból. A szükségletet meghaladó a tűzifakészlet, de ha lenne rá igény, növelhetnék a termelést cserből, akácból, s más fajtákból is. Az utóbbi években erősen megnőtt a nyárkitermelés: tavaly például 70 ezer köbméterrel többet vágtak ki a tervezettnél. Tavaly a fagazdaságban — ezt a nem túl szerencsés szóösszetételt alkották meg az élelmiszer-gazdaság analógiájaként — három egyesülés alakult veszprémi, budapesti és szolnoki székhellyel Mivel tehát fagazdaságról van szó, az egyesülésekhez vegyesen tartoznak erdőgazdaságok és faipari vállalatok — ez a forma már a reform szülötte volt. Megszűnt ebben az ágazatban is a tervutasításos rendszer, a termelési lehetőségek és a piaci igények alapján terveznek és értékesítenek a gazdaságok, vállalatok. Igaz, tavalyi munkájukat, pontosabban tervezésüket a nagyfokú óvatosság jellemezte: a piaci kapcsolatok újszerűsége, és egyes termékek árainak bizonytalansága magyarázta ezt Az eredmény mindenesetre az volt, hogy valamennyi vállalat és gazdaság tekintélyes nyereséggel zárta 1968-at, minden eddigit fölülmúló részesedést oszthattak tavasszal: az évi bérek 10 százalékát.Mint írtuk, fenyőt importálnunk kell, tehát nem minden fából van elégséges az országban, de exportálunk is: tavaly 135 millió devizaforint volt a fakivitel értéke. Ez a konstrukció — behozni, kivinni — tehát nagyon is természetes lenne, ám ellentmondás van abban, hogy feldolgozatlan fát exportálunk és feldolgozottat importálunk. A készletek pedig meglehetősen nagyok, ez az oka, hogy az év első negyedében az elmúlt évihez képest csökkent a fakitermelés. Mi az ágazat gondjairól és az említett ellenmondásról dr. Sári Emilnek, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti és Faipari Hivatala helyettes vezetőjének a véleménye? Az ipar számai . legsúlyosabb gondja egész fagazdálkodásunknak az, hogy akácban és csertölgyben jelentős és eddig alig kihasznált tartalékkal rendelkezünk, míg a feldolgozó iparnak nincs elégséges kapacitása. Igaz, hogy a kitermelés növelésének fontos feltételeiről is gondoskodnunk kellene, ám ennek mindaddig nincs különösebb értelme, amíg a többletet nem tudja feldolgozni a fűrészipar, a farostlemez-, a forgácslap- és a cellulózpapíripar. — Stagnál a feldolgozás? — Erről nincs szó, csupán arról, hogy a fejlődés nem kielégítő mérvű. Tudni kell mindenekelőtt, hogy az ipar termelése az utóbbi tíz esztendőben nőtt leginkább: 1959-ben 1,1 millió, 1967-ben pedig már 2,2 millió köbméter fát dolgozott föl. A legnagyobb eredmény a farostlemez- és a forgácslapipar megteremtése volt, de megduplázódott a fűrészipari termelés is. Sajnos, a cellulóz- és papíripar lassabban fejlődött ennél az ütemnél. Mindent összevetve azonban kevés a kapacitás, ezért exportunk legnagyobb része nyersanyag. Ez az export tette persze lehetővé a fakitermelés növelésének egy részét. Európai tendenciák — A honi felhasználásról hallhatnánk valamit? •— Gyors ütemben növekszik a fa és a fatermékek felhasználása a népgazdaság legtöbb területén. Az átlagos évi növekedés 2,4 százalékos, egyes termékek azonban visszahúzódnak a piacon. Tavaly például a korábbi évihez képest 300 ezer köbméterrel csökkent a tűzifafogyasztás, ami biztos jele, hogy a következő években is ez lesz a tendencia. Kevesebb az igény a bányászati faválasztékokra, annak ellenére, hogy az építőipar után Magyarországon még mindig a bányászat az egyik legnagyobb fafelhasználó iparág. Az építőiparban az utóbbi években már versenyt látunk kibontakozni a fa- és a fát helyettesítő anyagok között. Mindamellett a fokozódó lakásépítkezés miatt még több fa kell az építőiparnak, a jövőben. Igen gyors emelkedéssel számolunk a papíripari termékekben, farostlemezben és forgácslapban. Az elmondottakkal érdekes — vagy inkább természetes? — módon egybeeső tendenciákat figyelhetünk meg más országokban is. A FAO fabizottsága szerint Európában tavaly mintegy három százalékkal csökkent a bányafa felhasználása, a szükséglet visszaesése annak következménye, hogy az NSZK-ban és Angliában sok bányát bezárnak. A bányafa kereskedelmi forgalma a prognózis szerint 15 százalékkal lesz kisebb, ezért elsősorban a Szovjetunió exportja csökken jelentősen. De más termékekben is jobban válogatnak a kereskedők, akik fokozott mértékben igényesek. Franciaországban például ezért áru-visszatartással is megpróbálkoztak a fűrészüzemek. Francia vélemények szerint egyébként a bajok oka az, hogy 15 év alatt a fakitermelés 30-ról 45 millió köbméterre emelkedett, legalább az állami erdőkben célszerű kekevesebb fát kivágni ezért. Míg Európában ezt látjuk, az erdészeti termékek exportja erőteljesen megemelkedett az úgynevezett fejlődésben levő országokban: Afrikában és Ázsiában. 1965-ben már 770 millió dollárt tett ki ez az összeg, míg 10 évvel korábban csak 280 millió dollár volt az export értéke. A becslések szerint 1975-ben már 1500 millió dollár lesz a fejlődésben levő országok erdészeti termékeinek exportja, szerepük rohamosan nő a világkereskedelemben. (A világ nyersanyagtermelésében egyébként a fa és feldolgozott termékei mennyiségben a kőszén után a második helyet, értékben pedig az acéltermékekkel azonos szinten az első helyet foglalják el.) És a tsz-erdők? Sáli Emilhez, befejezésül, még egy kérdéssel fordulok: miként alakul az úgynevezett tsz-erdők sorsa? — Tekintélyes mennyiség, az állomány 22 százaléka van az ország termelőszövetkezeteinek birtokában, félmillió holdnál is több erdő. 1100 ezer köbméternyi fát vághatnának ki anélkül, hogy rablógazdálkodást folytatnának, de tavaly csak 800 ezer köbmétert sikerült. Igaz, gépük is kevés van, ma már a tsz-tag sem lát neki szívesen kézifűrésszel dolgozni, ám az elsőrendű ok az értékesítésben keresendő. Feldolgozó kapacitásuk még inkább kevés, az értékesítésben azonban sokat segít az ÉRDÉRT és a TASZI, a tsz-ek közös irodája. De maguk a szövetkezetek is egyre jobban nekigyürkőznek, például közös vállalkozások formájában. Hogy az említett segítség milyen, s mennyi, valamint, hogy a tsz-ek miként rajtolhattak az állami erdőgazdaságokkal nyilván egyre inkább kiéleződő versenyben, arra adandó alkalommal visszatérünk. Keresztényi Nándor Tüzép telepek, építőipari vállalatok, figyelem! Szövetkezetünk cementáruüzemében többféle színben és mintában : * gyártónk* MOZAIKLAPOT, továbbá gyártunk különféle méretű KÚTGYŰRŰT, KÜTKAVÁT, ÁTERESZT, KERÍTÉSOSZLOPOT, KÉMÉNYAJTÓT. Megrendelni lehet vagontételben. Kisebb távolságra saját szállítóeszközünkkela kért mennyiséget leszállítjuk. Kérjen árajánlatot! Cím: Bicske és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Bicske, Lenin út 76. I Szurdi István fogadta a vietnami belkereskedelmi minisztert A hazánkban tartózkodó vietnami belkereskedelmi delegációt — Hoang Guoc Thinh miniszter vezetésével — fogadta Szurdi István belkereskedelmi miniszter. A küldöttség tanulmányozza az új gazdasági mechanizmus kérdéseit, a kereskedelempolitika eszközeit, módszereit, belkereskedelmünk felépítését, hálózatát, részletesen foglalkozik élelmiszer-kereskedelmünk tevékenységével. Tájékoztatástudományi konferencia Budapesten A KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézet rendezésében ma kezdődik a Magyar Tudományos Akadémián a harmadik hazai tájékoztatástudományi konferencia. Témája: együttműködés a tudományos műszaki-gazdasági tájékoztatásban. A konferencia megnyitó előadását dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter tartja. Fóti István, az intézet igazgatója keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy mind több kohó- és gépipari vállalat vezetői fordulnak hozzájuk információkért. Az MTTI— amely az egykori KGM Műszaki Fordító Irodából fejlődött ki — immár ágazati gazdasági intézet, s 1968. január 1. óta önállóan gazdálkodó szerv. A konferenciáról szólva Fóti István elmondta, hogy hazai és külföldi résztvevői megegyezhetnek az egyes országok tájékoztatási szerveinek kétoldalú együttműködésében, a dokumentumok és az információk rendszeres cseréjében, a módszertani tapasztalatok megvitatásában. A budapesti tanácskozás segítséget jelenthet a KGST-országok határozatának mielőbbi megvalósításához, valamint a Nemzetközi Tudományos Tájékoztató Központ létrehozásához. F. T. Lassul az ipari készletek növekedése Statisztika a budapesti vállalatok első negyedévéről Néhány érdekes adatot tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal Budapesti Igazgatósága a budapesti iparvállalatok és szövetkezetek első negyedévi munkájáról, eredményeiről. A vállalatok és szövetkezetek együttesen 39,7 milliárd forint összegű bevételt értek el, és 2,7 milliárd forint nyereséghez jutottak. Elgondolkoztató, hogy az első évnegyedet 44 ipari állami vállalat zárta veszteséggel. A negatív eredmény összefüggött a mérséklődő értékesítéssel, illetve az ennek következtében csökkenő bevételekkel. Bár az állami vállalatok és szövetkezetek 1969 első negyedévében 26 százalékkal kisebb állami támogatást kaptak, mint 1968 azonos időszakában, nyereségük mégis 1,7 százalékkal nőtt. A jobb és tervszerűbb gazdálkodást, az új gazdasági mechanizmus nyújtotta nagyobb lehetőségek kihasználását mutatja, hogy a vizsgált iparvállalatok 52 százaléka növelte nyereségét. Különösen a szövetkezetek éltek jól a lehetőségekkel, erre utal, hogy nyereségük 13,7 százalékkal növekedett 1969 első negyedében az előző év azonos időszakához képest. Figyelemre méltó pozitív tendencia, hogy az ipari készletnövekedés üteme lelassult. Amíg 1968. január 1. és március 31. között 6,5 százalékkal nőttek a szocialista ipar készletei, addig 1969 első három hónapjában a növekedés már csak 2,9 százalékos volt. A budapesti szocialista ipar 1969 első negyedévi bevételeinek 18,7 százaléka exportból származott. Norvég halszaküzlet Budapesten? A magyar háziasszonyok körében is mind népszerűbbé válik a fagyasztott tengeri hal, amelyet a Terimpex főként Norvégiából importál. Különösen nyáron vásárolják sokan. Tavaly a Norvégiából származó import mennyisége háromezer tonna volt. A norvég Frionor cég szeretné tovább bővíteni magyarországi piacát. Ennek érdekében tervezi, hogy Budapesten norvég halszaküzletet nyit. A Terimpex viszont Berlinben magyar élelmiszer-árusító üzlet nyitásáról tárgyal. Kezdeményezéséhez valószínűleg csatlakoznak más magyar élelmiszer-exportőrök is. A magyar élelmiszer-specialitások boltja előreláthatólag a berlini Alexander Platzon kap helyiséget. * GUMIMATRAC GUMIMATRAC GUMIMATRAC nélkülözhetetlen hétvégéhez, nyaraláshoz, pihenéshez, strandoláshoz Sima és mintás kivitelben 2 és 3 részes, 1 és 2 személyes felfújható gumimatracok nagy választékban 272,- Ft-tól 417,- Ft-ig