Magyar Hírlap, 1969. augusztus (2. évfolyam, 210-240. szám)

1969-08-01 / 210. szám

4 1969. AUGUSZTUS 1. PÉNTEK HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap A szovjet parlamenti küldöttség találkozója a győri képviselőkkel és dolgozókkal (Folytatás az 1. oldalról) A megyei tanács épületében lezajlott találkozón dr. Lombos Ferenc tájékoz­tatta a szovjet vendégeket a megye éle­téről, azokról az eredményekről és gon­dokról, amelyek a képviselőcsoport tag­jait, a megye dolgozóit foglalkoztatják. A többi között elmondotta, hogy a me­gye iparának legnagyobb és legjobb partnere a Szovjetunió. Hangoztatta, hogy mind ipari, mind mezőgazdasági vonatkozásokban kiemelkedő eredménye­ket mutat fel ebben az esztendőben is Győr-Sopron megye, de ugyanakkor ön­kritikusan megállapította, hogy a terme­lési mutatók emelkedése nem járt együtt a termelékenység kielégítő fejlődésével. Elmondotta azt is, hogy kevés a munka­erő, ami nem a legjobb hatással van a munkafegyelem alakulására. Ismertette a megye ipari és mezőgazdasági dolgozói­nak átlagkeresetét, rámutatva arra, hogy e két réteg jövedelme lényegesen nem különbözik. Megemlítette, hogy a megyében kitűnő a gabonatermés és — amire még nem volt példa — 1970-re a szarvasmarha­állomány tbc-mentes lesz. Röviden ki­tért a megye állandóan fejlődő idegen­­forgalmára, s a megyével szomszédos országokkal kialakult kapcsolatokra. A kapcsolatok állandó fejlődése Dr. Lombos Ferenc tájékoztatója után Pjotr Mironovics Maserov válaszolt az elhangzottakra. Tolmácsolta az SZKP és a Szovjetunió Legfelső Tanácsának baráti üdvözletét. Megköszönte az általa nagyon tárgyilagosnak nevezett információkat és átadta a szót Vladimir Fjodorovics Zsi­­galinnak, a Szovjetunió nehézenergeti­kai, közlekedési és gépipari miniszteré­nek. A miniszter ismertette röviden a Szovjetunió gazdasági eredményeit, az elmúlt félév tervteljesítését, amit jónak nevezett. Itt közbeszólt P. M. Maserov, a delegáció vezetője és tréfásan megje­gyezte, hogy a tervteljesítés valóban ki­tűnően alakult, de a Zsigalin elvtárs ál­tal irányított tárca nem teljesítette teljes egészében a szállítási tervet. A minisz­ter a közbeszólás után úgy folytatta, hogy éppen erről akart beszélni, mire Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete megjegyezte: akkor mondja el azt is, mit akarnak csinálni a helyzet megjavítása érdekében. A miniszter ez­után ismertette elképzeléseit, amely so­rán megjegyezte, hogy nagyon jó lenne, ha még több vagont kapnának Magyar­­országról és a kitűnő magyar portálda­­rukból is többet tudnának használni. Ekkor újra Tyitov nagykövet szólt köz­be és megállapította, hogy a két ország közötti gazdasági együttműködés állan­dóan fejlődik, de azért akadnak nega­tív tapasztalatok is. Neki személy sze­rint tudomása van arról, hogy a Szovjet­unió késik bizonyos alkatrészek szállí­tásával. Erre a delegáció vezetője azon­nal szavát adta, hogy amint hazaérkezik, haladéktalanul utána néz az ügynek, s mindent megtesz az alkatrészek mielőbbi szállításáért. V. F. Zsigalin a továbbiak során még azt is elmondotta, hogy csu­pán az általa vezetett minisztériumhoz tartozó vállalatok közül ötven üzem szállít Magyarországra, s harminchat metrókocsi készül el a budapesti föld­alatti számára. Együttműködésünk példa lehet Amint a tudósításunk is érzékelteti, a beszélgetés rendkívül közvetlen, baráti hangnemben zajlott le. Az elmondotta­kon kívül még számos gyakorlati prob­léma került szóba; az eszmecserének az vetett véget, hogy elérkezett az ebéd­idő. A küldöttség délután a­­gy­őri Vagon- és Gépgyárba látogatott, ahol Horváth Ede vezérigazgató fogadta és az igazgató­ság tanácstermében tájékoztatta a ven­dégeket az üzem legjellemzőbb adatairól. Bár ezek az adatok többsége ismert, mégis érdemes közülük néhányat ez al­kalommal is megemlíteni. A gyár 18,5 ezer munkást, köztük 4500 nőt foglalkoz­tat. A fejlesztési program keretében 1971 végéig a járműfejlesztésre több mint 6 milliárd forintot fordítanak. Az április óta gyártott Diesel-motorok többsége szovjet megrendelők részére készül. A vezérigazgató elmondotta, hogy az üzem termelékenységét három fő terme­lési ágazatra lehet bontani. — Négyre — vetette közbe Horgos Gyula­­miniszter. — Akikor már beszéltünk az ötödikről is — így a vezérigazgató, arra célozva, hogy ez­ évben megindult a termelés a Kapuvárra kihelyezett üzemben is. A vendéglátók szavaira P. M. Maserov, a delegáció vezetője válaszolt. — Jó érzéssel jöttünk Magyarországra, mert tudtuk, hogy olyan országba érke­zünk, amellyel jó az együttműködés. En­nek az együttműködésnek a színvonala példa lehet a többi szocialista országgal való együttműködés tekintetében is. A szovjet delegáció vezetője ezután egy kis méretű Lenin-szoborral ajándékozta meg a gyár kollektíváját, emlékeztetvén ama, hogy országaink együttműködése a népek közötti barátság lenini gondolatá­nak szellemében fogant. Az ünnepélyes hangulatú beszélgetés után — amely egyébként egyáltalán nem nélkülözte a délelőtti tárgyalások opera­tív szellemét — a vezérigazgató meghívta a vendégeket, tekin­tsék meg a gyár üzem­egységeit. A vendégek érdeklődésére mi sem jel­lemzőbb, mint az, hogy Zsigalin minisz­ter már az udvaron megkérte Horváth vezérigazgatót, mondja el annak a konté­nerszállító kocsinak a jellemző adatait, amely a gyár udvarán áll. A vezérigaz­gató szakszerű előadást tartott a szállító­­kocsi előnyeiről, és megjegyezte, hogy e típus iránt a Lihacsov Autógyár is érdek­lődik. Ezután megtekintették az automata gépsorokat is. A pasztellszínű falakra és mennyezetre tekintve, a miniszter meg­kérdezte: minek ez a sokféle szín? — Nagyon megnyugtató e színekre te­kinteni munka közben, mert pihentet és megtöri az egyhangúságot. — Azt hittem, ön vezérigazgató, most látom, hogy pszichológus is ... A gyár látogatása végig kellemes be­szélgetéssel, tartalmas tapasztalatcserével zajlott le. A vendégek a nap hátralevő részében megismerkedtek a város neve­zetességeivel is. Este a város vezetői va­csorán látták vendégül a delegációt. Fodor Gábor—Kanyó András Az öreg Teréz-központ állomását Határidő előtt készült el majdnem ötezer telefonkábel-érpár Horváth Ferenc, a Budapesti Távbe­szélő Igazgatóság vezetője szerint a Ma­gyar Posta telefonügyben ekkora lépést, ilyen rövid idő alatt még nem tett. Ha nem is szó szerint, de ez volt a lényeges értelme annak a rövid kis be­szédnek, amelyet a fővárosi telefonké­szülékek legfőbb felelőse mondott a csü­törtök reggeli bensőséges ünnepségen, az öreg Teréz-központ kultúrtermében. Az alkalmat az a tény szolgáltatta, hogy az említett központ hálózatbővíté­sének nagyon bonyolult munkálatait a kábelüzem az előírt határidőhöz viszo­nyítva 20, a hálózatépítő üzem 5 nappal előbb befejezte. Ez még lehetne egyszerű postai „bel­­ügy” is. Akárcsak az, hogy az elmúlt 5 évben négyszázhuszonnyolc-ezer méter kábelt építettek a posta emberei. Ez a főváros teljes telefonkábel-mennyiségé­nek 52 százaléka! Ami egyben azt is je­lenti, hogy 1964-től napjainkig a buda­pesti postások több kábelt fektettek le, mint elődeik a magyar posta születése óta! Ami már viszont nem „belügy”: ebben a periódusban — tehát az elmúlt 5 év­ben — 64 547 új állomást kapcsoltak be a telefonhálózatba Budapesten. Ami ennek ellenére még sokáig ügy marad: 90 ezer kérvény fekszik az ille­tékesek előtt, 90 ezer fővárosi lakos vár­ja telefonja felszerelését és bekapcsolá­sát. Ezért is jelentős ez a csütörtökön reg­gel megtartott ünnepség. Fényt derített olyan rejtett tartalékokra, erkölcsi, esz­mei erőforrásokra, amelyekből a jövőben is meríteni kell. Az történt ugyanis, hogy az adott pillanatban szocialista szerző­dést kötött a Posta Központi Kábelüze­me, a Posta Anyaghivatala, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság, a Posta Hálózat­­építő Üzeme, a Posta Alközponti Üzeme és a Teréz Távbeszélő Üzeme. Az eredmény az eddig leírtakból már ismert. És amíg a terem egyik oszlopára helyezett papírlapról a jelmondatot ol­vasom: „A szocialista brigádmozgalom magasabb foka a vállalatok és üzemek közötti szocialista munkaszerződés”, ar­ra gondolok, hogy ez itt nem maradt üres szólam. Az eszmei, eszményi elképzelés anyagi erővé változott a hozzáértő szak­embereik becsületes, őszinte, tenni kész összefogása nyomán. Négyezer-kilencszázötvenkét érpárral gyarapodott a Teréz-központ állománya. Kilencszázötven új állomást máris be­kapcsoltak. Meg tudják oldani a televí­zió, az Express Utazási Iroda régóta va­júdó távbeszélő problémáit, és eleve biz­tosított a Duna-szálló telefonközpontjá­nak zavartalan működése. A kölcsönös köszönetnyilvánitások és a jutalmak kiosztása után az egybegyűlt szakemberek, munkatársak, az érintett üzemek vezetői egyöntetűen megállapí­tották, hogy ez a szocialista típusú össze­fogás a jövő eredményeinek záloga. Cs. L Befejezték az aratást Baranyában Baranya megye állami gazdaságai — pl­soken: az országban — csütörtökön befejezték az aratást és a cséplést. Ez volt az utóbbi évek legnehezebb betaka­rítása és a kombájnosok helytállását di­cséri, hogy augusztusra nem hagytak lábon álló gabonát. A 23 ezer holdnyi vetésterületen búzá­ból 22 mázsa termett holdanként a ter­vezett 19,7 mázsa helyett. A betakarítás végén érkezett esőzés kedvező körülményeket teremtett a tarló­munkára. Kempingbútorok Kanadába Kanadai megrendelésre 190 ezer kem­pingágyat, széket és más bútort készít az idén a HAFÉM, valamint a Fém- és Vastömegcikk Készítő Ktsz. Az első 10 ezer bútordarab elkészült ég nemsokára útnak indul a tengeren túlra. A ktsz-ek idei 160 millió forint értékű külföldi megrendeléséből a kanadai ex­port 600 ezer dollárt tesz ki. A két szö­vetkezet sok kemping-felszerelést szállít Angliába, Svédországba, Hollandiába, Norvégiába és Csehszlovákiába. Lovak, csirkék Bábolnán Az idén augusztus 20-án ünnepli fenn­állásának 180. évfordulóját a világhírű Bábolnai Állami Gazdaság. Munkáját évtizedeken át a lótenyésztés fémjelez­te. A lótenyésztés ma sportcélokat szolgál Bábolnán, ám a gazdaság fejlődését jól példázza az iparszerű nagyüzemi ba­romfitenyésztés és a sertéstenyésztés. Nick Chick tyúkjaik évi tojáshozama csaknem háromszorosa az országos átlag­nak. Nemzetközi összefogás a fertőző betegségek ellen M­a­­ Szigorúbb egészségügyi ellenőrzési rendszer Dr. Tóth Béla egészségügyi miniszterhelyettes nyilatkozata Dr. Tóth Béla egészségügyi miniszter­­helyettes, az Egészségügyi Világszervezet Bostonban tartott XXII. közgyűlésén részt vett küldöttségünk vezetője nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának a világértekezlet munkájáról. A többi között elmondotta, hogy a köz­gyűlés központi témája a világszervezet 1968. évi munkájáról szóló beszámoló, az idei költségvetés és program alakulásá­ról szóló jelentés, továbbá az 1970. évi költségvetésre vonatkozó előterjesztés volt. Az idei vitában is jelentős szerepet kapott a himlő és a malária elleni küzde­lem. A felszólalók úgy találták, hogy a hatalmas költségvetési ráfordítások nem hozzák meg az optimális eredményt, és behatóan vizsgálták ennek okait. Az ed­dig alkalmazott módszerek nem eléggé hatékonyak, korszerűsítésre szorulnak. A fejlődő országok viszonyai között például a tömeges himlőoltásokat nem lehet ugyanolyan módszerrel végrehajtani, mint nálunk és más fejlettebb országokban. A malária felszámolására, a betegség ter­jesztőinek irtására harcba vetett DDT sem tartozik már a korszerű rovarirtó szerek közé, s az emberre is káros. Tárgyalt a közgyűlés a nemzetközi egészségügyi szabályzat elnevezésű jog­szabálygyűjtemény módosításáról is. En­nek legfontosabb része, hogy a veszteg­zárt, tehát a legszigorúbb elkülönítő, ka­rantén intézkedéseket a nemzetközi utas­­forgalomban csak a négy legveszélyesebb fertőző betegségre, a himlőre, a kolerára, a pestisre és a sárgalázra kell alkalmaz­ni. Egyéb fertőző betegségek behurcolásá­­nak megakadályozására úgynevezett egészségügyi ellenőrzési rendszert vezet­nek be, és egyértelműen meghatározzák az egyes országokban megkövetelendő és megkövetelhető védőoltások rendszerét, annak feltételeit. Minden évben nagy érdeklődés fogadja az úgynevezett technikai vagy szakmai vitát, amelynek az alapja ezúttal „A fej­lődő technika és technológia alkalmazása a népek egészségügyi szükségleteinek ki­elégítésében” című tanulmány volt. A ma­gyar delegáció a beszámoló vitájában ki­fejtette, hogy a világszervezet céljainak megvalósításához elengedhetetlen feltétel az egyes népek elleni agressziók, a hábo­rús gócok felszámolása, és az Egészség­­ügyi Világszervezetben az egyetemesség elvének érvényesítése. Meg kell szűnnie a diszkriminációnak. Olyan országoknak, mint az NDK, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, el kell foglalniuk helyüket a világszervezet­ben. Biztosítani kell, hogy Dél-Vietnam népét annak tényleges érdekeit szolgáló forradalmi kormány delegációja képvisel­je az Egészségügyi Világszervezetben is. A delegációk vezetői a közgyűlésen kap­ták meg az Európai Iroda Budapesten tar­tandó szeptemberi közgyűléséről készült előzetes tájékoztató programot. — Öröm­mel tapasztaltuk — mondotta befejezésül dr. Tóth Béla —, hogy az érdekelt dele­gációk körében milyen élénk volt az ér­deklődés a közgyűlés és hazánk iránt. A SÁRVÁR AZ ELSŐ SZÜLETÉS­NAPJÁRA készül. Egy évvel ezelőtt avat­ták várossá, azóta sokat fejlődött ötven lakást adtak át Entzbruder-lakótelepen, s a Hunyadi úton 16 lakásos háztömb épül. Korszerűsítették a közvilágítást, megkezdték egy új orvosi rendelő és egy 6 tantermes ipari tanuló­iskola építését. Kijelölték a Rákóczi úti új lakótelep he­lyét is, ahol 200 lakást építenek fel, szol­gáltató részlegekkel. A FELAVATTÁK HAJDÚSZOBOSZ­­LÓ ÚJ SZÁLLODÁJÁT, a Délibábot. A csütörtökön átadott új hotel kilencmillió forintba került, közvetlenül a híres gyógyfürdő mellett áll, egyszerre 130 ven­déget fogadva. Modern dolgozószobák az Otthon Áruházból 1 3 db-os dolgozószoba, dörzsölt dió kivitelben — — — 8442 Ft 4 db-os lengyel dolgozószoba, sötét dió, fényezett kivitelben 5320 Ft , min­i ■mink Otthonába mindent az Otthon Áruházból VlUiUililSV

Next