Magyar Hírlap, 1969. szeptember (2. évfolyam, 241-270. szám)
1969-09-01 / 241. szám
Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA 1969. SZEPTEMBER 1. HÉTFŐ 3 Nemzetközi bizottság megerősíti: a hitleristák gyújtották fel a Reichstagot (UPI) Jacques Delarue, a második világháború kialakulásának és következményeinek tudományos kutatásával foglalkozó európai bizottság elnöke, vasárnap Párizsban tartott sajtóértekezletén bejelentette: a bizottság megállapította, hogy 1933-ban a Reichstag felgyújtását valóban Hitler szervezte meg, hogy félrevezesse a német és a világközvéleményt. A bizottság kiderítette azoknak a személyeknek a kilétét, akik közvetlenül felelősek voltak az 1933. február 27-én megrendezett provokációért, és nevüket október 10-én Párizsban közzéteszik. A bizottság ez év áprilisában alakult Luxembourgban történészekből, kriminalisztikai és műszaki szakértőkből. Delarue bejelentette, hogy a szemtanúk kellő bizonyítékot tártak a bizottság elé, amelyek alapján megállapították a provokáció valamennyi vonatkozását. Eszerint a Hitler hatalomra jutása után egy hónappal bekövetkezett Reichstag-tüzet a náci titkosrendőrség szervezte meg és kivitelezésével Rudolf Diels porosz belügyminisztert bízták meg. Ő állított csapdát a holland van der Lubbénak, akit a nácik később kivégeztek. Elhagyta Damaszkuszt az eltérített TWA-gép A Folytatás az 1. oldalról (AFPI Reuter) Megérkezett, a görög fővárosba annak az amerikai TWA-gépnek a 88 utasa és 11 főnyi legénysége, amelyet pénteken az esti órákban egy Palesztinai kommandó térített el Damaszkusz felé. Az Alitalia olasz légitársaság DC 8. mintájú gépén nem volt ott a Damaszkuszban fogva tartott hat izraeli nemzetiségű utas, valamint a gép egyik nőutasa és négy gyermeke. Mrs. Donald Shaller, akinek nemzetiségéről nem közöltek adatokat, megsérült, amikor a gépből a robbanás pillanatait megelőzően menekült és ezért gyermekeivel együtt a szíriai fővárosban maradt. Az olasz repülőgép néhány órával később tovább indult Róma felé, fedélzetén a TWA-gép személyzetével, míg a 88 utast Athénba szállították, ahonnan vasárnap folytatják útjukat, ki-ki eredeti úticélja felé. Az éjszakai órákban az amerikai külügyminisztérium erélyes hangú nyilatkozatban elítélte a szíriai kormányt a gép izraeli utasainak fogva tartásáért. Az amerikai külügyminisztérium kifejezte reményét, hogy a szíriai kormány mérlegelni fogja az esetleges következmények súlyát és intézkedik a fogva tartott, utasok szabadon bocsátásáról. A TWA légitársaság szóvivője Rómában bejelentette, hogy Szíriában marad a gép főpilótája mindaddig, amíg a szíriai hatóságok által fogva tartott hat izraeli utast nem engedik szabadon. A szóvivő szerint Dean Carter kapitány a társaság képviselőjeként „azért marad a helyszínen, hogy nyomást gyakoroljon a szíriai kormányra az izraeliek szabadon bocsátása érdekében”. Jeruzsálemben közleményt adtak ki az izraeli kormány vasárnapi üléséről, amelyen a Szíriába térített gép ügye volt a fő téma. A közlemény a szíriai kormányt teszi felelőssé a fogva tartott hat izraeli állampolgár sorsáért és hangoztatja, hogy ezzel az akcióval megsértették a nemzetközi jogokat és megállapodásokat. Az izraeli kormány felhívással fordult valamennyi nemzetközi testülethez, tegyen meg mindent az izraeli utasok szabadon bocsátása előmozdítására. A szíriai kormány bejelentése (AP) A szíriai kormány vasárnap este közleményben jelentette be, hogy lehetővé teszik a Damaszkuszba térített amerikai gép hat fogva tartott izraeli utasa közül a négy nő kiutazását az országból. A közlemény nem tesz említést a másik két izraeli utas sorsáról. Görögország ^ ^ „A király bátorította az összeesküvőket.. (AFP) A görög katonai rendőrség szombat este Szalonikiben — mint jól tájékozott forrásból jelentik — sok nyugdíjas katonatisztet letartóztatott. E tömegesnek minősített letartóztatások hír szerint öszszefüggésben állnak az úgynevezett szabad görögök összeesküvésével. Másrészt polgári személyek, különösen diákok körében néhány „megelőző” letartóztatást hajtottak végre abból a célból, hogy a szeptember 6-án megnyíló szaloniki nemzetközi vásárral kapcsolatban — amelyet Papadopulosz miniszterelnök nyit meg — megakadályozzanak mindennemű zavargást. A vasárnapi görög sajtó szenzációs tálalásban ad hírt az „összeesküvés leleplezéséről”. Egyes lapok közvetlenül a királyt vádolják az összeesküvés megszervezésével. Így például a kormányhoz közelálló Nea Politia azt írja, hogy „a király bátorította az összeesküvőket’’. Közös érdekünk az együttműködés szélesítése (Folytatás az 1. oldalról) Tímár Mátyás jugoszláviai látogatásának végén nyilatkozatot adott Kocsis Tamásnak, az MTI belgrádi tudósítójának és a Tanjug jugoszláv hírügynökségnek. A miniszterelnök-helyettes elmondotta, hogy Alekszandar Grlicskovval egyebek között megbeszélést folytatott a magyar és a jugoszláv gazdasági rendszer tapasztalatairól. — Tájékoztattuk egymást az utóbbi időszak gazdasági eseményeiről és beszéltünk azokról a kérdésekről, amelyek tekintetében feltehető, hogy egymás tapasztalataiból is tanulni tudunk. Tájékoztatást adtam nagyobb fejlesztési elképzeléseinkről az ipar területén. Beszéltünk a kétoldalú kapcsolatokról, arról, hogy milyen területeken van lehetőség az eddigiek kiszélesítésére. Szó volt a nemzetközi gazdasági szervezetekkel fennálló kapcsolatainkról is. Ezekről a kérdésekről Kiró Gligorov elvtárssal, a JKSZ elnöksége végrehajtó irodájának tagjával is megbeszélést folytattam. Tanácskozásaink a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folytak — mondotta. Tímár Mátyás pozitívan értékelte jugoszláviai látogatását. — Ezek a megbeszélések eddig is, a múltban is előnyösen hatottak a kölcsönös gazdasági együttműködésre és hasznos gondolatokat adtak a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével kapcsolatban. Úgy vélem, hogy az ilyen tárgyalásoknak a gazdasági kapcsolatokon is túlmenő jelentőségük van. A magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok egyes részleteiről szólva a miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy a két ország gazdasági együttműködése tavaly is tovább szélesedett. A kereskedelmi áruforgalom 1968- ban mintegy 12 százalékkal emelkedett, s a kétirányú árucsere volumene nem hosszú időn belül eléri a 100 millió dollárt. A jelenleginél is nagyobb lehetőséget látok a gépipari kooperációra, például a magyar autóbuszprogrammal kapcsolatban. Úgy gondolom, egyes nagyobb jugoszláv beruházásoknál szélesíteni lehetne magyar vállalatok részvételét. Az együttműködés bővítésére lehetőséget látok egyes alapanyagok termelésében és a fogyasztási cikkek forgalmában. Az áruforgalommal kapcsolatban fejleszteni kell a pénzügyi tevékenység módszereit. Ehhez az szükséges, hogy a két ország szakértői kidolgozzák ennek megfelelő rendszerét. Szükségesnek tartom, hogy a magyar és a jugoszláv vállalatok között már kialakult közvetlen kapcsolatok tovább fejlődjenek. Úgy vélem, hogy mindkét szomszédos szocialista országnak érdeke, hogy a gazdasági élet minden területén keresse az együttműködés szélesítésének lehetőségeit — jelentette ki Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes. Tímár Mátyás hazaérkezett Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese vasárnap visszaérkezett Budapestre. Társaságában volt Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, Vas János, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője és Takács Béla, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság titkára. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vangi Péter pénzügyminiszter, Szita János, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának titkára, ott voltak a budapesti jugoszláv nagykövetség képviselői. De te fabula narratur... Egy harminc év előtti nap tanulsága 1939. szeptember 1., az újkori történelem legvéresebb dátuma. Az általános iskolás tankönyv ezt írja róla: „Németország, Olaszország és Japán összefogott, hogy világháborúval valósítsa meg imperialista törekvéseit, a világ újabb felosztását ... Terveik kivitelezése során az első tűzfészek a Távol-Keleten alakult ki . .. Németország fegyverkezését a nyugati hatalmak elnézték, sőt kölcsönökkel támogatták. Európában létrejött a második háborús tűzfészek. Az etiópiai és a spanyolországi fasiszta agresszió következtében a Földközi-tenger medencéjében kialakult a harmadik tűzfészek. A fasizmus támadásai ugyan sértették a nyugati nagyhatalmak érdekeit, azok mégsem tettek semmit e támadások elhárítására. A nyugatiak engedékenysége és be nem avatkozása megnövelte a fasiszta államok támadókedvét. A megfélemlítés, a katonai nyomás és fenyegetés eszközeinek alkalmazása után Németország bekebelezte Ausztriát. Münchenben aláírták a Csehszlovákia megcsonkítását jelentő egyezményt. A be nem avatkozási politika a kis népek elárulása volt és előkészítette a Szovjetunió elleni háborút... A fasiszta államok hódító politikája ellen csak a Szovjetunió tiltakozott erélyesen. Felajánlotta erejét egy antifasiszta koalíció felállítására ... A német fasiszták végül Lengyelország lerohanása mellett döntöttek. A támadásra az szolgált ürügyül, hogy 1939. augusztus 31-én lengyel katonaruhába öltöztetett németek színlelt támadást intéztek a gleiwitzi német rádióadó ellen... Másnap, szeptember 1-én, Németország hadüzenet nélkül megtámadta Lengyelországot. Ezzel megkezdődött a második világháború.’* A háború első napjáról, s egyáltalán a kezdetéről a mai negyven éven aluliaknak nincsen közvetlen élményeik. A későbbi háborús kínokból is csupán annyira emlékezhetnek — mint e sorok írója is —, hogy azokban az években mindig éhes volt az ember. Ama végzetes szeptember elseje az idősebbeknek még politikai élmény, a negyven éven aluliaknak már csak leszűrt történelem, tananyag. Márpedig a statisztikai adatok szerint Magyarország lakosságának mintegy 60 százaléka — negyven éven aluli... A történelmi távlatnak természetesen vannak előnyei. Higgadtan, okosan, „sine ira et studio” lehet az eseményeket latolgatni. S nemcsak lehet, kell is. A mai nap gyötrő kérdése így hangzik: vajon meg lehetett volna-e akadályozni 1938— 1939-ben a vérfürdőt, 52 millió férfi és nő vágóhídra hurcolását és lemészárlását? Vegyük a tényeket. Tavaly volt a gyászos emlékezetű müncheni egyezmény 30. évfordulója. Akkor, 1938-ban nagyjából egy évvel a háború kirobbantása előtt, a magát jó diplomatának képzelő Chamberlain angol miniszterelnök Münchenből jövet ezzel a mondattal lépett le a londoni repülőtér betonjára: „Uraim! Megmentettük a békét!” Nem tudta, vagy nem akarta tudni, hogy éppen ajtót nyitottak a fasiszta fenevad előtt, s rászabadították Európára? — ma már mindegy. Ami ennél sokkal fontosabb: Európa legjobb koponyái — köztük Barbusse, Thomas Mann, Romain Rolland — már évekkel 1938 előtt intettek a vadállat megfékezésére. Mindhiába. Csupán egyetlen hatalom volt, amelynek kormánya világosan felismerte a világot fenyegető borzalmas veszedelmet, s amely a nagy elmék szellemében európai kollektív biztonságot javasolt. A Szovjetunió volt ez az ország. Nem hallgattak szavára. Sőt, sanda szándékkal, szinte cinkosként kacsingattak a hitlerista fenevadra, hogy szabad az út előtte, Keletre szabad ... Ha az ember ma az akkori lapokat lapozgatja, elképed ama begubózó, ostoba közöny láttán, amelyet a torkukra emelt karmok láttán Nyugat-Európa felelős államférfiai tanúsítottak. Az angol—francia kettős akkor még aligha gondolt arra, hogy a borzalmas csapás először rájuk sújt majd le. Erejük, vélt biztonságuk tudatában megszállott póker játékosként reménykedtek a több partner közti játszmában, vagy egészen egyszerűen a jószerencsében. Az imperialista boszorkánykonyha régi és aljas, a XX. században mind gyorsabban avuló receptje szerint abban bíztak, hogy „van az asztalnál más ellenfél is, jó lesz az villámhárítónak”. Persze, a Szovjetunióra gondoltak. Nem így fordult a kocka. Hogy miért? — az okokat itt talán nem érdemes boncolgatni. De annyi bizonyos, hogy ahol ilyen kockázást folytatnak a népek, milliók sorsával, ott az eseményeknek nem lehet jó végük. A nyugati hatalmak 1938—39-es elvtelen megalkuvása törvényszerűen vezetett el a világháborúhoz. S ebből már adódik a válasz a bevezetőben feltett kérdésre: igen, a világháborút és annak minden, generációkat sújtó és nyomorító borzalmát meg lehetett volna előzni. Csupán a hamiskártyázás helyett a népek hangjára, a becsületre, a józan észre kellett volna hallgatni... És ma? A polarizált világban mekkorák ma a béke esélyei ? Nem fenyeget-e máris mindennél pokolibb, harmadik világháború? A harminc év előttihez viszonyítva a mai helyzetet, sajnos csak ezt mondhatjuk: azok az erők, amelyek 1938—39-ben levizsgáztak, nemigen adják jelét, hogy tanultak volna. Azok pedig, akik akkor égő fáklyával a kezükben gyújtották fel Európát, ma ismét gyufával és gyújtózsinórral játszadoznak. A helyzet jellemzésére talán jól tesszük, ha idézzük a tekintélyes moszkvai hetilap, a Lityeraturnaja Gazeta minapi cikkét, amely nyíltan felteszi a kérdést: „Megismétlődik-e?”. A kérdésre hasonlóan nyíltan válaszol: „A harmadik világháború lehetőségét, sajnos, nem zárhatjuk ki. .. A müncheni front újra felállt, s ez megkettőzi a háborús veszélyt. Ma az európai NATO-seregeket Amerika vezényli, holnapra azonban a vezetés gyakorlatilag végérvényesen átkerülhet a Bundeswehr tábornokainak kezébe. Akkor majd a német revansizmus megkísérli, hogy diktálni kezdjen Nyugat- Európának. Mostani egész politikájuk erre irányul ... S agressziójuk első célpontja az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország. De ez már a harmadik világháború ... A washingtoni héják — Rajna-parti ösztönzésre — egy gyászos napon elveszíthetik a fejüket és nekiindulhatnak a szakadéknak ... s az agresszió erőihez egy újabb erő kezd felzárkózni: Mao Ce-tung Kínája. Azt, hogy mi fog történni Kínában a legközelebbi években, meddig maradnak a maoisták hatalmon, senki nem tudja megmondani. De kétségtelen tény, hogy a maoisták részéről veszély fenyegeti a szocialista közösség szárnyoldalát ... A pekingi politikusok készek partnernek felajánlkozni a Szovjetunió, a szocialista közösség bekerítéséhez. Ez vitathatatlanul új és nagyon veszélyes. Jelenleg talán a legveszélyesebb háborús tűzfészket jelenti. Nincs kizárva, hogy a legközelebbi években összehozzák a Bonn—Peking tengelyt. Ha a fejlemények idáig fajulnak, s a szocialista közösséget újból gyűrűbe zárják, akkor a harmincas évek vége — természetesen más formában — valóban megismétlődhet...” A tűzfészkek — a Közel- és a Távol-Keleten — mind komorabb füsttel figyelmeztetnek, ez minden újságolvasó ember előtt világos. A héják az imperialista országokban mind hangosabban üvöltöznek. Manőverezési terük egyre szűkebb, s ezért mind vakmerőbb akciókba kezdenek. Velük szemben a béke barátainak derékhada, a szocialista közösség, e veszélyekkel terhes helyzetben ismét meghirdette az európai biztonság programját. Kiadta a tárgyalóasztalhoz szólító budapesti felhívást, s a helsinki csatlakozással reményt keltően kibővült diplomáciai akció halad a maga útján, előre. A békére kinyújtott kéz elfogadása a másik oldal dolga. Mi, a magunk részéről állítjuk, hogy az égető európai problémák — kölcsönös jóakarattal — megoldhatók vagy csillapíthatók. A szocialista országok — híven alapelveikhez és fokozott lendületet kapva az idei, moszkvai nagy tanácskozás döntésétől — minden erejükkel a béke pártján állnak. Szent meggyőződésünk továbbá, hogy az európai biztonság garantált megerősítése a világbéke számára is üdvös lenne, s fordítva: a huszadik század egy és oszthatatlan világában a Távol-Keleten is kipattanhat a földgolyót lángba borító tűzvész szikrája. Békeakaratunk több mint óhajtás — aktív igyekezet előre lépésre a kölcsönös biztonság útján. Mi lehetne az első lépés? Talán éppen a mai nap alkalmas arra, hogy leszögezzük: a harminc évvel ezelőtti hibák megszívlelése. Mert a régi, római mondás ma minden tekintetben érvényes: „de te fabula narratur.. Firon András Letartóztatás Ostravában A nemzetbiztonsági szervek letartóztatták az ostravai Profil kiadó egyik szerkesztőjét — jelentette be az észak-morva területi állambiztonsági szervek vezetősége —, mivel olyan anyagokat tartott magánál, illetve terjesztett, amelyek sértik a szocialista rendszert és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét. Az ügy kivizsgálása folyik. ♦ (AP) Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter vasárnap 24 órás „munkalátogatásra” Rómába érkezett. A Közös Piac és az európai biztonság problémáit, továbbá a nemzetközi pénzügyi helyzetet vitatja meg. Ötvenöt ország kiállítói a Lipcsei Őszi Vásáron (ADN) Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke vasárnap Willi Stoph miniszterelnök és más politikusok társaságában felkereste a Lipcsei Őszi Vásárt. Az idei Lipcsei Őszi Vásáron 55 országból 6500 kiállító vesz részt. A vásár területe 211000 négyzetméter. A legnagyobb kiállító a házigazda, sorrendben utána következik a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia. Gazdag választékkal képviseltetik magukat a nyugateurópai országok vezető vállalatai, bővült a legtöbb fejlődő ország — különősen az EAK és India — kiállítási területe is.