Magyar Hírlap, 1969. szeptember (2. évfolyam, 241-270. szám)
1969-09-11 / 251. szám
Magyar Hírlap HAZAI KÖRKÉP 1969. SZEPTEMBER 11. CSÜTÖRTÖK 5 Megkezdődtek a magyar—lengyel tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) minket, amelyeket önök a szocialista demokrácia szélesítése során szereztek. Erről szeretnénk elsősorban véleményt cserélni, szót váltani magyar képviselő barátainkkal, ez programunk egyik legfontosabb pontja. — Meggyőződésem, hogy mostani látogatásunk hozzájárul a lengyel—magyar barátság elmélyítéséhez, a Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság kapcsolatainak további fejlődéséhez és a szocialista államok egységének megszilárdításához. E látogatással is szeretnénk kifejezésre juttatni, hogy szilárd elhatározásunk: magyar elvtársainkkal együtt tovább folytatjuk harcunkat a békéért és az egész világ dolgozó népének jobb jövőjéért. Nyilatkozata végén Czeslaw Wycech köszönetet mondott a baráti, szeretetteljes fogadtatásért, s tolmácsolta a lengyel nép testvéri üdvözletét a magyar dolgozóknak. Kállai Gyula fogadta a lengyel parlamenti küldöttséget Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke szerdán délután az Országház delegációs termében fogadta a Lengyel Népköztársaság parlamenti küldöttségét, élén Czeslaw Wycechhel, a szejm elnökével. A fogadáson jelen volt dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, az országgyűlés tisztikarának több tagja, több országgyűlési képviselő, valamint Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A látogatás alkalmával megkezdődtek a magyar és a lengyel parlament küldöttségének tárgyalásai. Kállai Gyula tájékoztatta a lengyel szejm küldöttségét a magyar nép szocialista építőmunkájának eredményeiről, további feladatairól, az országgyűlés tevékenységéről, a Magyar Népköztársaság álláspontjáról különböző nemzetközi politikai kérdésekben és méltatta az egyre szélesedő magyar—lengyel baráti kapcsolatokat. A szívélyes, baráti hangú eszmecsere során a lengyel vendégek országunk életével, az országgyűlés munkájával kapcsolatban számos kérdést tettek fel, amelyekre a magyar képviselők válaszoltak. A félidő mérlege a vásáron Az ipar és a kereskedelem szerződései Szerdán délben félidejéhez érkezett a Budapesti Őszi Vásár, és a gyors statisztika arra utal, hogy a forgalom minden szempontból lényegesen nagyobb, mint tavaly volt. Szerdán a déli órákban kereste fel a városligeti vásárvárost a 275 ezredik látogató, 1968-ban az első félidőben 178 ezren látogattak a vásárra. A közvélemény-kutatás eredményei szerint a kiállított áruk bőséges választéka és a nagy vásárlási lehetőség a tavalyinál is jóval nagyobb tömegeket vonz. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint kedd estig 20 millió 658 ezer forint értékű áru kelt el, szerda délig ez az összeg további kétmillió forinttal növekedett A múlt év első öt napi forgalma alig haladta túl a nyolcmillió forintot. A félidő tapasztalatait összegezték az ipar és a kereskedelem képviselői is. Megállapították, hogy a vásár sikeres, jó alkalmat nyújt az ipar és a kereskedelem eszmecseréjére és üzletkötésekre. Az eddig aláírt üzletkötések értéke eléri az 1,8 milliárd forintot. A legnagyobb értékű keretszerződést a Lampart írta alá: jövőre 722 millió forint értékű zománcedényt, fürdőkádat, gáztűzhelyet és egyéb cikket szállít a kereskedelemnek. A Pamutnyomóipari Vállalat félmilliárd forintos üzletet kötött, míg a Videoton naponta írt alá szerződéseket, összesen 240 millió forint értékű tv és rádió szállítására. Gyorsabb, biztonságosabb lett a közlekedés Budapest és Miskolc között Hatvanban szerdán délben átadták a forgalomnak az új kétszintes közlekedési csomópontot. A város keleti kapujában, avasút fölött új — a legkorszerűbb követelményeknek megfelelő — hidat emeltek. Ezzel egyidejűleg mintegy három kilométeres szakaszon korszerűsítették és új nyomvonalra terelték a város központján áthaladó 3-as számú fő közlekedési utat, egészen a Zagyva-hídig, amelyet korszerűsített formában ugyancsak most adtak át rendeltetésének. Ezzel egyidejűleg megszüntették a vasúti sorompót Hatvan kapujában. A nagyszabású építkezést az indokolta, hogy a város keleti bejáratánál keresztezi egymást a Budapestet Miskolccal öszszekötő vasútvonal és a 3-as számú fő közlekedési út. A kereszteződésnél forgalmasabb időszakban tízpercenként eresztették le a sorompót. Ez a közlekedési akadály óránként átlagosan húsz percre megbénította az áthaladó közútijárművek forgalmát, ezenkívül számos balesetet idézett elő. A hatvani felüljáró, valamint a belvárosi átkelőszakasz építésére és korszerűsítésére több mint negyvenmillió forintot költöttek és ezzel az ország egyik legforgalmasabb útvonalán tették gyorsabbá, kényelmesebbé, biztonságosabbá a közúti és a vasúti közlekedést Kiss Gy. János: . . | Erkölcsi pályaelőny Az ember életében vannak sorsfordulók, kivételes alkalmak, amelyek indokolhatják a visszapillantást. Mit tettünk, hogyan éltünk, s mit akarunk tenni még? Általában nem méregeti gyakran önmagát az ember — ennek a nagyon bensőséges számadásnak csak komoly okai lehetnek. Nem ezekről akarok szólni. Hanem a méltatlan pillanatokról, amikor életünkre visszanézünk ... Levelek között válogatok, mindennapi találkozások közeli emlékei élnek bennem, keserű panaszok sorakoznak a papíron, s még itt van a fülemben a megadás szomorú refrénje: végül is mit tehetnek velem, közel állok a nyugdíjhoz— legfeljebb elköszönök... Ismétlen: időnként eljuthatunk oda, hogy számadást vetünk önmagunkkal — önmagunkról. A már említett méltatlan pillanatok mögött azonban valami más, valami egészen nyugtalanító felfogásbeli zavartünet érezhető. Hadd éljek példákkal. A közelmúltban egy megyében a kiskereskedelmi vállalat első embere — a maga jogkörével élve — vétót mondott néhány bizonyítottan gyenge minőségű cipőre: a mi boltjaink a jövőben ezeket nem árusítják, gondolja meg az ipar, hogy mit gyárt! Ez az ember tudta, hogy a vásárlók ezrei vannak mögötte, a jogos panaszok sokaságát gyűjtötte össze, mielőtt döntött volna. S mégis, amikor beszélgettünk, volt egy „magánjellegű” kitérője, azzal, hogy ezt csak nekem mondja, ne jegyezzem. S amit mondott nagyon halkan, már-már megtörve, szinte megbánva mondta: érzi, hogy igaza van, de lesz, ami lesz, felkészült a legrosszabbra is... Úgy rémlik, mintha még a nyugdíjat is említette volna... Vagy itt van a bádogos esete, aki lejött a tetőről. Lejött, mert mint mondja, olyan munkát kényszerül végezni, ami — lelkiismerete szerint — nem nevezhető tisztességesnek, minőségben elfogadhatónak. Három gyermeke van, nyugodtan szeretne dolgozni és élni. Voltak, akik ellene fordultak, megfenyegették, s bár még az ügy nincs lezárva, sőt meg sem kezdődött a bejelentés kivizsgálása — elindult új munkahelyet nézni... Méltatlan pillanaton azt értem tehát, amikor ok nélkül vetünk számot az életünkkel. Igaz, a példákban idézett magatartás önmagában is lényegesen több a csendes beletörődésnél, a meghunyászkodásnál, hiszen ez a két ember már eldöntötte: ellene szól annak, ami nem tetszik, ami káros és hibás. De az első szó után, a kimondott szó után miért mindjárt a feladás mindent mérlegelő lehetőségei következnek? S az miért foglalja magában szinte az egész életünket, családunkat, múltunkat és jövőnket? Tudom, nem csekély a hivatkozások ellenpéldatára sem, a kézenfekvő érvelésé: hány esetben derült már ki utólag, hogy mégsem volt méltatlan és ok nélküli az a pillanat, amikor valaki joggal készíthetett ilyen nagyságrendű számvetést. Mi tagadás, ez is igaz. De végtére is miben bízhatunk, s főleg mire építhetünk? A vádaskodók és szándékosan zavarkeltők vékonyka rétegét különválasztva, a felelősséggel élő és dolgozó emberek nagy társadalma nemcsak a hátterét jelenti a tiszta szándékú egyéni bírálatok érvényesülésének, hanem egyben a fedezetét is. Hiszen például az idézett cipővetót egyetlen ember mondta ugyan ki, de csupán az ő megyéjében a bosszús vásárlók sokasága tudott azonnal mellé állni. A bádogossal is csupán néhány megjelölt tetőre rándultunk ki és máris a tanúk sokasága akadt arra, hogy igen, egy munkás elsietett, gondatlan munkára hívja fel a figyelmet. Egyáltalán nem azért, mintha keveselné a fizetését. Sokallja a hanyagságot és a kárt! Nos, ilyen helyzetekben ezeknek az embereknek ne a megfutamodás legyen a következő lépésük, ne az a gondolat, hogy legfeljebb átmentem magam nyugdíjba, vagy egy másik vállalat kötelékébe. Még csak az sem kell, hogy életükre viszszanézzenek, várva némi valószínűségét annak, hogy talán „megbocsátássá” enyhül a helyi vezetés hirtelen haragja ... Ugyanis végtelenül nagy erkölcsi pályaelőnnyel rendelkeznek nálunk az ilyen emberek. Akkor is, ha ezt az előnyt sokan és sok helyütt még vitatják, vagy éppen hátránnyá szeretnék minősíteni. Úgy vélem, ebből kell kiindulni. Nemcsak akkor, amikor a meggyőződés és a megbizonyosodás kimondatja velünk az első szót, hanem akkor is, amikor saját munkahelyi, lakóhelyi közösségünk jobbik és nagyobbik felének igazolását kérjük hozzá , mert van ilyen igazolás, s mert meg is kapjuk azt, ez mindig elég lesz a „pályaelőny” megtartásához. Miért gondolnánk a diszkvalifikálásra?!... K Ö Z É L E T D I P L O M Á C I A Romániába utazott dr. Bíró József Szerdán Bukarestbe utazott dr. Bíró Józsefkülkereskedelmi miniszter, hogy Cornel Burtica román külkereskedelmi miniszterrel tárgyalásokat folytasson a két ország gazdasági, külkereskedelmi kapcsolatainak több időszerű kérdéséről, egyebek között az 1970. évre vonatkozó államközi tárgyalások, valamint az 1971—75. évekre vonatkozó hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezmény előkészítéséről, továbbá a gazdasági együttműködés bővítéséről. Romániai tartózkodása során megtekinti a Román népgazdaság 25 éve című kiállítást. A miniszter búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes. Ott volt Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. A külkereskedelmi miniszter szerdán este a román fővárosba érkezett. A repülőtéren a magyar minisztert Cornel Burtica miniszter és Dumitru Bejan, a miniszter első helyettese köszöntötte. Jelen volt Argyelán Sándor, hazánk bukaresti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Dr. Bíró József szombaton reggel utazok haza. Fogadás az NDK-nagykövetségen Dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete szerdán este fogadást adott a nagykövetségen abból az alkalomból, hogy további 51 NDK-beli hallgató fejezte be tanulmányait és nyert diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. A fogadáson részt vett dr. Zoltán Imre rektorral az élen az orvostudományi egyetem több professzora és oktatója, továbbá a Külügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium több vezető beosztású munkatársa. A nagykövet a fogadáson saját és kormánya nevében köszönetet mondott a rektornak és munkatársainak az NDK- beli fiatalok kiképzéséért és hivatástudatra való neveléséért Hangsúlyozta, hogy ez ideig 276 fiatal szerzett a különböző magyar egyetemeken diplomát és hazatérve öregbítik a magyar felsőoktatás jó hírnevét. Ezt követően felolvasta dr. Ernst-Joachim Giessmann felső- és szakoktatásii miniszter, valamint dr. Max Sefrin miniszterelnök-helyettes, egészségügyi miniszternek dr. Zoltán Imréhez címzett köszönő levelét A cigarettázás és a keringési megbetegedések az egészségügyi parlament napirendjén Szerdán az Egészségügyi Világszervezet európai területi bizottsága a Néphadsereg Központi Klubjának helyiségében folytatta a vitát L. A. Kapriónak, az európai területi iroda igazgatójának beszámolójáról. A vita során több ország közös javaslatban hívta fel a figyelmet a cigarettázás káros hatásaira és sürgetett intézkedéseket a dohányzás ártalmainak csökkentésére. A tanácskozáson megkezdődött az úgynevezett hosszú távú programok vitája is. Ennek során egyebek között a keringési megbetegedések megelőzésére és leküzdésére irányuló programról tárgyaltak. Megkezdték a pszichikai ártalmak megelőzését, illetőleg csökkentését célzó program vitáját is. Este dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, a bizottság elnöke fogadást adott az ülésszak részvevőinek tiszteletére a Gundel-étteremben. Hangverseny, filmbemutató Bulgária ünnepe alkalmából Bulgária felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából Budapesten a Bolgár Kultúra és a Fészek Művészklub ünnepi hangversenyt rendezett. A műsorban fellépett Emil Kamilarov Dimitrov-díjas hegedűművész, a nemzetközi Paganini hegedűverseny első helyezettje, Dina Schneidermann Dimitrov-díjas hegedűművész, Nadia Arejan, a Bolgár Népköztársaság népművésze, a szófiai nemzeti opera magánénekese, Valentina Alekszandrova érdemes művész, a plovdivi operaház tagja, Lilia Keredzsieva ésSztojan Popov, a szófiai nemzeti opera tagjai. A közönség, amelynek soraiban megjelent Vaszil Bogdanov bolgár nagykövet is, nagy tetszéssel fogadta a jeles vendégművészek produkcióját. A Fehér szoba című bolgár film vidéki díszbemutatóját szerdán a dunaújvárosi Dózsa filmszínházban tartották meg. Ebből az alkalomból a városba érkezett bolgár filmművész-küldöttséget — Ilka Zafirova színművésznőt és Hriszto Borovot, a bolgár filmfőigazgatóság nemzetközi kapcsolatok főosztályának vezetőjét — a városi tanácsházán fogadták. A bolgár vendégek részt vettek az ünnepi filmbemutatón. „Elpárolgó“ szolgáltatások, gyanús mellékállások két megyei NEB vizsgálata a Cd-E-l lenőrzési Bizottság szerdai ülésén. A csökkenést elsősorban a kisipari szövetkezetek visszahúzódása okozza: tavaly például gazdaságossági okokra hivatkozva huszonkét felvevőhelyet szüntettek meg a megyében. De hasonló folyamat megy végbe a tanácsi iparvállalatok által korábban életrehívott javítórészlegeknél is. Sok a panasz a javításokat, szolgáltatásokat végző részlegek munkájának rossz minősége, megbízhatatlansága miatt is. Némely vállalat úgy oldja meg a problémát, hogy a részleget megszünteti. A Nógrád megyei NEB szolgáltató egyesülések létrehozását javasolja. A Komárom megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 27 helyen — gyárakban, hivatalokban, tanácsoknál — nézte meg, betartják-e a másodállásokra és mellékfoglalkozásokra vonatkozó jogszabályokat. A vizsgált üzemek, szervek a múlt év eleje óta 1210 mellékfoglalkozásra és 47 másodállásra adtak ki engedélyt. Ugyanakkor 412 mellékfoglalkozású és 12 másodállású dolgozót alkalmaztak. A mellékfoglalkozásúak többsége fizikai dolgozó, akik a szabályoknak megfelelően munkaidejük után működnek. Vannak azonban mellékfoglalkozásként engedélyezett munkáik — például a vállalati jogtanácsosoké —, amelyek csak másodállásban, vagyis a munkaidő alatt végezhetők el. Találkoztak olyan másodállásokkal, amelyek ellátása eleve kizárt, mert az illetőnek (például művezető) teljes munkaidejét főfoglalkozású munkahelyén kell töltenie. Többen két vagy több mellékfoglalkozást is vállaltak el egy időben. Több tanácsi dolgozónak van a felügyelete alatt álló szervvel munkaviszonya. Néhol azért foglalkoztatják más vállalatok dolgozóit, hogy például könnyebben szerezhessenek be bizonyos anyagokat. A megyei NEB javasolja az illetékeseknek, hogy a szocialista munkaerkölcsöt sértő munkaviszonyokat mielőbb szüntessék meg. Nógrád megyében csökkent a lakosság részére végzett javítási szolgáltatás — állapították meg a Nógrád megyei Népi El