Magyar Hírlap, 1970. március (3. évfolyam, 60-89. szám)
1970-03-26 / 85. szám
Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA - KÜLFÖLD I A román nagy nemzetgyűlés negyedik ülésszaka (AGERPRES) Tegnap Bukarestben megkezdte munkáját a nagy nemzetgyűlés negyedik ülésszaka. A megnyitóülésen Nicolae Ceausescuval és Ion Gheorghe Maurerral az élen megjelentek a párt- és az állami vezetők. Az első napirendi pont beszámolóját Petre Lupu munkaügyi miniszter tartotta. India az ázsiai kollektív biztonságért (AP) Az indiai külügyminisztérium jelentése szerint a kormány támogatja Leonyid Brezsnyevnek azt a javaslatát, hogy hozzanak létre Ázsiában egy kollektív biztonsági rendszert. A jelentés idézi Indira Gandhi miniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy az ázsiai országok és a nagyhatalmak írjanak alá egy megállapodást a függetlenséggel és a területi sérhetetlenséggel kapcsolatos kérdésekről. ________________________ A kurdok pártja feloszlatta hadseregét (VPI) Az iraki kurd kisebbség politikai pártja, a Kurd Demokrata Párt Bagdadban közleményt hozott nyilvánosságra, amely a március 11-i megállapodással összhangban bejelenti a párt reguláris hadseregének feloszlatását és megtiltja a kurdoknak a fegyverviselést. A tilalom megszegőinek súlyos büntetéseket helyez kilátásba. A kurdisztáni rádió már hétfőn beszüntette adását, mivel végső közleménye szerint a kurdok elérték céljukat, kivívták politikai jogaikat. Brandt nem határoz washingtoni útja előtt A bonni kormány szóvivője Bahr moszkvai tanácskozásáról (MTI) Egon Bahr államtitkár beszámolt a kormány tagjainak Moszkvában folytatott eszmecseréjéről. Von Wechmar, a bonni kormány szóvivője azt mondotta, Bahr minisztertanácsi beszámolója alapján az a benyomása, hogy az eddigi moszkvai megbeszéléseken „jó darabot előrehaladtak”. A bonni kormány csak április közepén hoz határozatot arról, hogy milyen formában kívánja továbbfolytatni az eszmecserét a szovjet kormánnyal. Ennek oka az, hogy egyrészt Scheel külügyminiszter nem vehetett részt a szerdai minisztertanácson, másrészt a bonni kormány meg akarja hallgatni szövetségeseinek véleményét. Világos, hogy Brandt nem akar addig határozni, amíg Washingtonból vissza nem tért. A moszkvai megbeszélések folytatása egyébként — természetesen — nemcsak Bonntól függ, hanem a szovjet kormánytól is. Az ellenzéki CDU—CSU a kormánytól kapott bizalmas információkat arra használja fel, hogy nyilvános vitákat provokáljon. Részleteket Bahr beszámolójáról a szóvivő ezért nem volt hajlandó közölni, a tudósítók sok kérdése ellenére sem. A kormány és az ellenzék közötti kiélesedett viszonyra egyébként jellemző, hogy tegnap Brandt találkozott volna Barrellal, a CDU—CSU parlamenti frakciójának elnökével. A találkozó elmaradt. A szóvivő kijelentette, hogy a kancellár egyszerűen nem ért rá. A CDU— CSU viszont igyekszik úgy beállítani a dolgot, mintha Brandt nem akarta volna fogadni Bartelt. 1. Nyugat-Berlin önálló politikai egység Ma kezdődik a városrészről a négyhatalmi tárgyalás A Német Demokratikus Köztársaság álláspontja szerint Berlin az NDK fővárosa, s a három nyugati megszálló hatalomnak ma már semmi jogcíme nincs a város négyhatalmi státusára hivatkozni. Nyugat-Berlin, az NDK területén fekvő önálló politikai egység, jelenleg a három nyugati hatalom megszállása alatt. Nyugat-Berlin sohasem tartozott a Német Szövetségi Köztársasághoz, és jelenleg sem képezi részét. Az NDK elutasít minden olyan lépést, amely Bonn bekebelezési szándékát juttatja kifejezésre Nyugat-Berlinnel szemben. Nyugat-Berlin nem képezheti megbeszélések tárgyát az NDK és az NSZK között. Ezzel szemben a nyugatnémet kormány (és egyben a nyugat-berlini szenátus) véleménye szerint a négyhatalmi megszállási státus egész Berlinre vonatkozik. Nyugat-Berlin a három nyugati hatalom felségjoga alatt áll. A nyugati hatalmak a ma kezdődő megbeszélésen várhatóan saját pozícióik erősítésére, a város „megnövekedett státusának” biztosítására, és elsősorban az öszszekötő utak problémájára összpontosítják erőfeszítéseiket. A Szovjetunió természetszerűleg abból indul ki, hogy Nyugat-Berlin önálló politikai egység, amelyre a Szövetségi Köztársaság semmiféle módon nem formálhat igényt. A szovjet álláspont szerint a Nyugat-Berlinbe vezető összekötő utak használatának garanciája kizárólag a megszálló hatalmak fegyveres erőire vonatkozik, s az ezzel össze nem függő forgalom tűrése az összekötő utakon, önmagában nem teremt jogokat. A Szovjetunió az NDK-val egyetértésben elutasítja a Szövetségi Köztársaság nyugat-berlini jelenlétét, s tiltakozik az ellen, hogy a város az NDK ellen irányuló provokációk támaszpontja legyen. A Szovjetunió ugyanakkor realitásnak tekinti a Nyugat-Berlinben kialakult társadalmi és gazdasági rendszert. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette: a Berlinről induló négyhatalmi tárgyalások „egy momentumot jelentenek a nyugati szövetségesek azon törekvésében, hogy tárgyalásokkal segítsék elő az Európát megosztó, feszültséget okozó problémák rendezését. Reméljük, hogy e tárgyalások olyan megállapodásokhoz vezetnek, amelyek segítik Berlin népét, és egyben Európa biztonságát is” —mondotta a szóvivő, Robert McCloskey. Győrffy Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Nyugat-Berlinben ma kezdődik a városrész helyzetéről a négy nagyhatalom tárgyalása az egykori Szövetséges Ellenőrző Tanács épületében. Laoszi útvonalakat bombáztak a B—52-esek Harcok Dél-Vietnamban és a kambodzsai határnál (AFP, Reuter). Az amerikai B—52-esek ismét laoszi útvonalakat bombáztak. Dél-vietnami terület fölött nem hajtottak végre egyetlen akciót sem. Szombaton lelőttek egy amerikai helikoptert Laosz fölött. Megélénkültek a harcok a kambodzsai határ menti területen és a Mekong-deltában. A saigoni rezsim katonái nagyobb csatát vívtak a szabadságharcosokkal, szintén a kambodzsai határ mellett. Souvanna Phouma hajlandó tárgyalni? Washingtonban titkolják a laoszi beavatkozást (AP, Reuter, TASZSZ) Souvanna Phouma herceg, laoszi miniszterelnök nem hajlandó tárgyalási alapnak tekinteni a Laoszi Hazafias Front Pártjának javaslatát, amely szerint az amerikaiaknak feltétel nélkül meg kell szüntetniük a laoszi területek bombázását. Az amerikai bombázással kapcsolatos elutasító álláspontja ellenére a miniszterelnök lehetségesnek tartja azoknak a pontoknak a kiválasztását Szufanivong javaslataiból, amelyekről esetleg a tárgyalásokat folytathatnak. Washingtonban Carl Bartsch, a külügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletén határozottan megtagadta a választ arra a kérdésre, milyen szerepet játszanak Laoszban az amerikai központi hírszerző hivatal, a CIA ügynökei. Amerikai újságírók vientianei jelentéseikben viszont beszámolnak arról, hogy az amerikai hadigépezet fontos szerepet játszik a hazafias erők támadásának visszaverésében Long Chen térségében. A hírhedt „zöldsapkások” — amelyek a CIA keretében működnek — több száz thaiföldi katonát szállítottak a Long Chen-i támaszpont megerősítésére. Brit javaslat a Szovjetunióhoz (MTI, Reuter) Nagy-Britannia kapcsolatba lép a Szovjetunióval azzal az üzenettel összefüggésben, amelyet az új kambodzsai kormány juttatott el Londonba. A levél felkéri a genfi értekezlet társelnökeit, hogy újítsa fel munkáját Kambodzsában a nemzetközi ellenőrző bizottság. Izraeli erők légi- és földi támadásai (Reuter, AFP, UPI) Izraeli és egyiptomi vadászgépek légi harcot vívtak tegnap a Szuezi-csatorna felett. A légi csatában mindkét fél részéről 16 gép vett részt. Egy izraeli repülőgépet lelőttek, egy másikat eltaláltak. Valamennyi egyiptomi repülőgép sértetlenül tért vissza támaszpontjára. Később izraeli légi kötelékek másodszor is bombatámadást intéztek a Szuezi-csatorna mentén fekvő katonai célpontok ellen. Az izraeli katonai közlemény szerint a támadásban az izraeli repülők nem szenvedtek veszteségeket. Egy izraeli gyalogosszázad tegnap délelőtt több száz méter mélyen behatolt Libanon területére és 40 perces tűzharcot vívott a libanoni hadsereg alakulataival. Mindkét fél tüzérséget is harcba vetett. A közelmúltban két ízben került sor fegyveres összetűzésre Bejrúttól mintegy 15 kilométerre egy hegyi faluban Palesztinai partizánok és helyi lakosok egy csoportja között. Iszmat Abdel Megid, az EAK kormányának szóvivője szerdán állást foglalt az amerikai kormány Izraelre vonatkozó döntésével kapcsolatban. Rogers—Dobrinyin találkozó (Reuter) Rogers amerikai külügyminiszter tegnap találkozott Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövettel és eszmecserét folytatott vele a közel-keleti helyzetről. T ■ ’ Diplomatát raboltak Argentínában is (AP, Reuter, UPI) Miután kedden Dominikában egy szélsőbaloldali szervezet tagjai elrabolták az ottani amerikai nagykövetségi légiattaséját, a 48 éves Donald J. Crowley alezredest, hogy ellenében 21 politikai fogoly szabadon bocsátását követeljék. Hosszú tárgyalás után a kormány eleget tett a követelésnek. E tárgyalások még véget sem értek, amikor Paraguay argentínai nagykövetsége értesítette a rendőrséget, hogy elrabolták Waldmar Sanchezt, Paraguay egyik konzulját. A konzul Buenos Aires centrumában, egy szálló előtt a kocsiját árusította, amikor az Argentínai Felszabadító Front emberei magukkal vitték. A szervezet Sanchez életéért két politikai fogoly szabadon bocsátását követelte, akiket szerintük a börtönökben kínoznak. Bahr és Duckwitz beszámolója (UPI) Egon Bahr államtitkár és Georg Ferdinand Duckwitz külügyi államtitkár, akik a közelmúltban Moszkvában, illetve Varsóban folytattak eszmecserét a szovjet-nyugatnémet, illetve nyugatnémet— lengyel politikai kapcsolatokról, tegnap délután a Bundestag három frakciójának együttes ülésén tájékoztatták a parlamenti pártok képviselőit tárgyalásaik eredményéről. IQ)W(k) 1970. MÁRCIUS 26, CSÜTÖRTÖK 3 Peking hidat épít A varsói hivatalos amerikai-kínai tárgyalássorozat új megvilágításba helyezi a Washington és Peking közötti kapcsolatok fejlődését. Nemrég még úgy tűnt, hogy a két állam viszonyában beállt a fagypont, ezért lepett meg sokakat a megbeszélések felújítása. Kétéves szünet után, december 11-től február 20-ig három hivatalos találkozóra került sor Varsóban. Felvetődik a kérdés: az 1968 januárjában megtartott 134. varsói találkozó után kínai részről bekövetkező elhidegülést nem taktikai lépésnek szánták-e, amelynek célja az volt, hogy elterelje a figyelmet a színfalak mögött lejátszódó eseményekről? E bizonyos 134. találkozó idején beszélgetést folytattam egy amerikai diplomatával, aki elismerte, hogy a hivatalos megbeszéléseken kívül nem hivatalos érintkezés is lehetséges a két ország képviselői között. Igaz, a diplomata hozzáfűzte, hogy a nem hivatalos találkozók az ügyrendi problémák megvitatására szolgálnak. Akkor arra gondoltam: ki tudna pontos határvonalat húzni az ügyrendi és a lényegi problémák közé? Októberben a New York Times „mértékadó körökre” hivatkozva közölte, hogy Varsóban „sohasem szünetelt az Egyesült Államok és a kommunista Kína közötti alacsony szintű érintkezés”. A mai napig homály fedi azt a kérdést, mit keresett Rogers amerikai külügyminiszter Hongkongban, a Kínai Népköztársaság „hátsó kapujánál”, tavaly őszi távolkeleti körutazása során. A hivatalos verzió szerint Rogers sajtókonferenciákra és golfjátszmákra vesztegette idejét. Japánban és Singapore-ban azonban úgy vélekednek, hogy Peking magas rangú kiküldöttjével tárgyalt, s a megbeszéléseken az amerikai—kínai kapcsolatok fontos kérdéseiről esett szó. Figyelemre méltó, hogy röviddel ezután újították fel Varsóban a két ország közötti nem hivatalos megbeszéléseket az ügyrendi problémákról, s rövidesen megegyeztek a hivatalos szintű, érdemi tárgyalások folytatásában. A New York Times január 7-i számában azt írta, hogy a kezdeményező fél Peking volt. „Kína óvatosan még arra is célzott — írta a lap —, hogy további lépéseket is hajlandó tenni a kapcsolatok normalizálásának útján”. Peking képviselői kijelentették, hogy tiszteletben tartják az amerikaiaknak a tajvani rendszer irányában vállalt „szerződéses kötelezettségeit”. Peking álláspontja tehát élesen megváltozott ebben a kérdésben, s ezt csakis a Kína iránt tanúsított amerikai udvariassági gesztusoknak tudhatjuk be. A Nixon-adminisztráció eltörölte az amerikai állampolgárok utazási korlátozásait a Kínai Népköztársaságba, liberalizálta a Kínával folytatott kereskedelmet, s végül, de nem utolsósorban feloldotta a Tajvaniszorosban cirkáló 7. amerikai flotta állandó harci készenlétét. Washington nyilván felülbírálta a Maocsoport külpolitikai koncepciójáról alkotott véleményét, s kapóra jött neki e csoport militarista, szovjetellenes hisztériája. Az amerikai—kínai megbeszélések felújítását amerikai stratégák úgy értékelik, mint nyílt erőfeszítést a Nyugat felé való hídépítés eszmei előfeltételeinek megteremtésére. Más szavakkal, nem a két ország kapcsolatainak normalizálása a megbeszélések tárgya (ezt csak üdvözölni lehetne), hanem egy meghatározott szovjetellenes kombináció létrehozásának kísérlete. A szovjetellenesség logikája teljesen egyértelmű irányba vezet. A „kulturális forradalom” vészterhes évei után a kínai vezetők szeretnék kimozdítani országukat abból a külpolitikai elszigeteltségből, amelybe került. S e téren nem lehet félreértés: Peking Nyugatra tekint. V. Zsukov, az APN szemleírója Magyar kulturális napok a Szovjetunióban (Folytatás az 1. oldalról)vábbá Jekatyerina Furceva szovjet művelődésügyi miniszter, Rapai Gyula moszkvai magyar nagykövet, valamint a szovjet főváros művészeti életének számos kiváló személyisége. Ott volt a kiállítás megnyitásán Ferenczy Béni özvegye is. (TASZSZ) Baráti találkozót tartott Jekatyerina Furceva szovjet művelődésügyi miniszter és Ilku Pál magyar művelődésügyi miniszter. Megvitatták a két ország közötti kulturális együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit. A megbeszélést meleg, baráti légkör jellemezte. (MTI) Tegnap Moszkvából Minszkbe érkezett Papp Árpád, az MSZMP KB tagja, a munkásőrség országos parancsnoka, aki az SZKP meghívására tartózkodik a Szovjetunióban. Megtekintette a város nevezetességeit. Látogatást tett a minszki traktorgyárban, amely Magyarországra is szállít. Később Sztanyiszlav Pilotovics, a Belorusz Kommunista Párt KB titkára fogadta a vendéget. A minszki képzőművészeti múzeumban kiállítás nyílt meg, amely a mai magyar iparművészetről ad képet 96 művész 200 alkotása révén. (MTI) A hazánk felszabadulásának évfordulójához kapcsolódó irodalmi rendezvényeken vesz részt a Szovjetunióban — a magyar kulturális napok során — az az íródelegáció, amely szerdán utazott el Budapestről Moszkvába. Tagjai: Fodor András, Hiadas Antal, Simon István, Somogyi Tóth Sándor, Urbán Ernő és a küldöttséghez Moszkvában csatlakozó Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára. A szovjet fővárosban és Kisinyovban kerül sor a magyar irodalmat reprezentáló kulturális eseményekre.