Magyar Hírlap, 1970. május (3. évfolyam, 120-150. szám)
1970-05-01 / 120. szám
Megjelenik a hét minden napján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9—11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap ÁRA: 1 FORINT Előfizetési díj egy hónapra 25,5 forint. Előfizethető a lapkézbesítőknél, bármely postahivatalban és a posta hírlapi üzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat kirendeltségei és bizományosai terjesztik. 3. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1970. MÁJUS 1. PÉNTEK A mai nap látványa ,,És a mai nap látványa az egész világ tőkéseinek és földesurainak megmutatja, hogy manapság a világ proletárjai valóban egyesültek. Bár mellettem állna még Marx, hogy ezt saját szemével láthatná!” A fenti sorokat Engels Frigyes vetette papírra a Kommunista Kiáltvány német kiadásához írt előszavában, azon a napon, amikor az európai és amerikai proletariátus első ízben tartotta meg nagy nemzetközi, május elsejei seregszemléjét. Ennek ma éppen nyolcvan esztendeje. Mi történt azóta? Túlbecsülte-e Engels a világ forradalmi mozgalmainak erejét? Hagyomány vagy élő jelszó-e a Kommunista Kiáltvány utolsó mondata, amely így hangzik: „Világ proletárjai, egyesüljetek!”? Milyen a mai nap látványa, ennek az 1970-es május elsejének a rajza? Engels éppen úgy nem tudhatott még 1890.-ben egy eljövendő világháborúban forradalmasodó nép közelgő hatalomátvételéről, mint ahogyan nem sejthette ezt 1903 május elsején a Nagyváradi Napló Adyja, amikor így írt: „Forradalom zúg a világon, nálunk azonban nem vulkánok tüzelnek, hanem lappangó, fojtó házitűz pusztít. Megfúlunk, megüszkösödünk e tűzben mindannyian, ha a falakat ki nem döntjük, ha levegőt és napsugárt nem kapunk." Marx barátja és harcostársa a nemzetek forradalmi mozgalmaiban azonban nem „házi tüzet" látott, hanem ennél jóval általánosabb törvényszerűséget és a világ proletárjainak egyesülését sem egyetlen mozzanatként, hanem hosszan tartó folyamatként fogta fel. Ez a folyamat a legutóbbi nyolcvan esztendő során megállíthatatlannak bizonyult, s ma már senki előtt sem kétséges: a „házi tüzek" elválaszthatatlanok az emberiség vágyaitól, közös céljaitól, a földi ember viszonyainak és önnön képének megváltoztatásától. Ennek a mai, 1970-es május elsejének a látványa dobogtatná csak meg igazán annak a két németnek a szívét, akik a Kommunista Kiáltvány eredeti kéziratát szerkesztették! A jelszóvá vált utolsó mondatot azonban nem utalnak a tiszteletet érdemlő, de önmagában anakronisztikus hagyományok közé, mert a világ proletariátusának egysége ma inkább az emberiség létérdeke, mint nyolcvan esztendővel ezelőtt. A mai nap látványához mindenekelőtt hozzátartozik egy szocialista világrendszer, s e világrendszer példáján forradalmasodó népek elementáris erővel jelentkező szabadságtörekvései. Amikor Engels megírta az idézett német kiadáshoz írt híres előszavát, még egész kontinenseket kellett kihagynia a május elsejei seregszemle felsorolásából. Mi abban a helyzetben vagyunk, hogy minden földrészt hozzáírhatunk a listához. Ugyanakkor nekünk is - akárcsak Marxnak és Engelsnek - számolnunk kell egységbontó törekvésekkel. Nem új ez a munkásmozgalom történetében, de nyolcvan esztendő távlatából is kitűnik: a tendencia a dolgozók egyesülése volt és maradt. Május elseje az alkotó, a felszabadult munka ünnepe Gáspár Sándornak a rádióban és a televízióban az ünnep előestéjén elhangzott köszöntője . Munkásünnepünk, májuselsejének előestéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében köszöntöm dolgozó népünket — kezdte tegnap este a rádióban és a televízióban elhangzott ünnepi köszöntőjét Gáspár Sándor. — Üdvözöljük a gyárak, az üzemek, a bányák, a földek, intézmények és hivatalok dolgozóit. Üdvözlünk minden magyar dolgozót, aki alkotó munkával hozzájárul történelmi céljaink, nagy feladataink megvalósításához. Nemzetközi ünnepünkön köszöntjük a szocialista országok dolgozóit, külön üdvözöljük a kommunizmust építő szovjet munkásosztályt, az egész szovjet népet. Köszöntjük a kapitalizmus ellen küzdő munkástestvéreinket, a nemzeti felszabadító mozgalmak harcosait, a világ összes haladó erőit. — Testvéri üdvözletünket küldjük és szolidaritásunkat fejezzük ki mindazon népeknek, amelyek fegyverrel küzdenek az imperialista agresszió ellen, köztük elsősorban a hős vietnami népnek, és a haladásért, az agresszió ellen küzdő arab népeknek. — Tisztelt Elvtársak! — Immár 80 esztendeje, hogy az öntudatra ébredt munkásosztály első ízben bontotta ki vörös zászlaját. Azok emelték magasra a vörös lobogót, akik hittek a munkásosztály történelmi hivatásában, és vállalták a harcot egy boldogabb, igazságosabb, emberibb társadalomért. Május elseje a munkásszolidaritás, az osztálycélok megvalósításáért, a munkásosztály hivatásának betöltéséért folytatott harc ünnepe és jelképe. Az első május elseje óta eltelt 80 év megmutatta, merre tart a világ. Az Internacionálé dallamai ma egyre erőteljesebben és szabadabban csendülnek fel mindenütt a földtekén, hirdetve a lenini gondolat diadalát. A proletár internacionalizmus világot átfogó és átformáló eszmévé vált. A marxizmus—leninizmus elméletéből korunk legyőzhetetlen valósága lett. A felszabadult munkásosztály diadalmasan ünnepli ezt a napot. — Aki a maga munkájából él, nemigen hisz csodákban, megváltásban. A munkások mindig tudták, hogy sorsukon fordítani csak közös erővel, összefogással, egy akarattal lehet. Hogy a csoda valóban nem segít és hogy csak az osztály legjobbjaiból kovácsolódott élcsapat vezetésével képes a munkásosztály felszabadulni,emberhez méltó életet megvalósítani, ez ma már bizonyosság. Országok egész sorában győzedelmeskedett a munkások joga és eszméje, milliók sorsa, élete vált emberhez méltóvá. A világ számos részén, a gyárakban, műhelyekben, ültetvényeken és szántóföldeken a dolgozók millióinak szívébe remény költözött, derekuk kiegyenesedett, soraik megszilárdultak. A mai körülmények között különböző országok dolgozói más és más nyelven fejezik ki magukat, más és más módon harcolnak. Mégis egyek, mert összefogja őket a közös eszme. Egyre inkább érzik és tudják, hogy a munkások kezében mindig a leghatékonyabb fegyver volt és marad a nemzetközi munkásosztály szolidaritása, egysége. A májusi seregszemle számunkra felkészülés az új feladatok megoldására is. Az elmúlt 25 év eredményei a magyar dolgozók fáradságos, áldozatos munkája révén jöttek létre. Ezek az eredmények is mutatják, hogy érdemes volt dolgozni, van miért lelkesedni. A jövő tennivalóinak megoldásánál — az ésszerűbb, az átgondoltabb, a tervszerűbb munka mellett — az önzetlen munkáslelkesedésre is építünk. A munkások alkotó tevékenysége nemcsak az ország gyarapodását szolgálja, hanem bizonyítéka annak is: a dolgozók mélységesen megértik, hogy tár nagyszerű a megtett út, sok még a tennivaló. A dolgozó emberek számára tartalmas és kulturált életet akarunk teremteni. Célunk, hogy teljes társadalmi és szociális biztonságot nyújtsunk minden dolgozó számára. Rendszeresen emelkedő éltszínvonalat akarunk biztosítani népünknek. Minden ember számára elérhetővé kívánjuk tenni a kultúra, a művészet kincseit, mindazt, ami boldogulásukhoz, igaz emberi életükhöz szükséges . Ilyen szellemben tekintjük május elsejét az alkotó, a felszabadult munka ünj népének, amelynek jegyében népünk előretekint. Olyan feladatok várnak ránk, amelyek még szebbé, tartalmasabbá teszik életünket. Terveink reálisak, ezeket munkásosztályunk, dolgozó népünk magáénak vallja. Ez a legfontosabb biztosítéka annak, hogy céljaink megvalósulnak. — Május elseje legyen mindenki számára kellemes, szép, derűs ünnep. Fejezze ki a magyar nép, a magyar munkások harci elszántságát a békéért, a haladásért, a szocializmusért vívott világméretű küzdelemben. — Engedjék meg, hogy e nagy ünnepünkön tiszta szívből, meleg szeretettel kívánjak minden magyar dolgozónak sok sikert a munkában, boldogságot, örömet és jó egészséget életükben. — Éljen május elseje, a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepe! Szolidárisak vagyunk az indokínai népekkel Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének üzenete az indokínai népek képviselőinek tanácskozásához A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar nép és a magam nevében üdvözlöm és forró testvéri támogatásunkról biztosítom az indokínai népek képviselőinek tanácskozását, az elfogadott, történelmi felelősségtől áthatott közös nyilatkozatot. Mélységesen elítéljük az amerikai imperializmusnak a vietnami agresszió kiszélesítésére irányuló újabb manővereit, Kambodzsa ellen intézett alattomos támadását, amely nyílt kihívást jelent az indokínai népekkel, Délkelet-Ázsia és a világ békéjével szemben. Teljes szolidaritásunkról biztosítom az amerikai imperializmus és csatlósai ellen hősiesen harcoló indokínai népeket Szilárd meggyőződésünk, hogy a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép antiimperialista összefogása, közös harca — a testvéri szocialista és más baráti országok, a világ békeszerető erőinek támogatásával — győzedelmeskedni fog. Kivívják nemzeti jogaikat és megteremtik a békét, a függetlenséget és semlegességet az indokínai térség országai számára, az 1954. és 1962. évi genfi egyezmények szellemében. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke