Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)

1970-09-01 / 243. szám

V V­­SAS&iJfAS­ Ej, ff a V ARA: 80 FILLÉR 16 oldalon, más napokon 12 DBfl __ r­lWii­W t*« Előfizetési díj egy hónapra oldalon. Kiadja a Lapkiadó JsgJjS Misi jtófffiffijL. *”7 ifgf raSS jHebS PBra ilsS» 25,­forint. Előfizethető a lap-Válalat. Szerkesztőség és ki­­íjgMrJ |||B& Mw'bH IpSB «8 I3| ^ jSfj fM H9 affsfle Ij? »I­ kézbesítőknél, bármely posta­adóhivatal: Bpest, VII., Lenin Hljj$ (ggfesl jggflH MM TM*­­8HB Wj. jf£í KE |B| jSs 3$j HjtS hivatalban és a posta hírlap­körút 9-11. A szerkesztőség EgSp EH M| lif l­SaR Bj®' BEK fj® ggtiES g® 10SS ggfaság üzleteiben. Külföldön a Kid­ér a kiadóhivatal telefonszá­ M S&i §11 TP IH &É WS fi gjyttgT Si SSS túra Könyv és Hírlap Köske­itől: 221-285, 221-293, 222- EpS SS? libjf isjSLsM 111 wE. |§§ lllrw Kg WjM sfl? gH IIf raj­reskedelmi Vállalat kirendelt-Z'r‘^150­,M* if N­rSlyp i VIIs liBllftiMI ja.* 3. ÉVFOLYAM, 24 3. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 197­0. SZEPTEMBERI, KEDD Kezdődik a tanév Vége a vakációnak, s mint minden szeptemberben, táskával kezükben vagy vállukon, újra elindulnak gyerekeink az iskolába. Holnap megtelnek a zsibon­gók, beülnek a padokba a fiúk s lányok, katedrára lépnek a tanítók, tanárok. Kezdődik a tanév. Megszokott, évről évre ismétlődő kép. De csak a külső szemlélőnek tűnik úgy, mintha csupán az arcok változnának a padokban és a katedrákon. Valójában maga az iskola intézménye is rohamosan változik. Változik a tan­anyaga, a követelményrendszere, a ta­nítási módszere, korszerűsödnek a könyvek, a szemléltetőeszközök, még az iskolaépületek is. A kérdés csupán az, hogy elég gyors-e az iskolai élet változásának üteme; hogy eleget tesz-e a sokat em­legetett „gyorsuló idő" követelményei­nek; hogy eléggé tekintetbe veszi-e a tananyag, az oktatás metodikája azt az igényt, amelyet korunk technikai-tudo­mányos forradalma az iskola elé tűz. Eléggé alkalmazkodik-e ahhoz a táv­lathoz, hogy a most első osztályba lépő mintegy 140 ezer kisdiák már 1980 tá­ján kapcsolódik be a termelésbe, s az ezredfordulón a jelenlegi általános isko­lások alkotják majd a társadalom de­rékhadát. Nyílt és izgató kérdések ezek, s az idei tanév — legalábbis részleges — vá­laszt ígér rájuk. Hiszen még e hónap végén összeül a nagyszabású perspek­tívát adó V. nevelésügyi kongresszus, melynek programja egyszerre tartal­mazza a jele­nlegi iskola helyzetének tudományos pedagógiai, közgazdasági és szociológiai elemzését, meghatároz­za az elkövetkező néhány év ifjúság- és oktatáspolitikai teendőit, s egyúttal fel­villantja a jövendő évezred iskolájának képét is. Az V. nevelésügyi kongresszus tanéve azonban nem az álmodozások eszten­deje, hanem a nagyon is körülhatárolt, lépésről lépésre megvalósítható re­form, a didaktikai újítások, a nagysza­bású kiterjedt pedagógiai kísérletek, az egyre egzaktabbá váló korszerű tanítá­si módszerek fejlesztésének, az iskola demokratizálásának esztendeje is. Hi­szen álmodozni is csak reális talajon lehet. A jövő nevelési céljai csakis megfontolt pedagógai újítások révén valósíthatók meg. S az idei tanév a tanítási feltételek javításának éve is. Az új ötéves terv­nek, amely januárban — tehát a tanév derekán - kezdődik, egyik legfontosabb feladata a tudomány intenzív fejleszté­se. Ez pedig szorosan összefügg az ok­tatás színvonalának s körülményeinek javításával. A tudományos és technikai forradalom eredményeinek jó hatásfokú hasznosítása elképzelhetetlen ugyanis a tanítás, a nevelés színvonalának javí­tása, tökéletesítése nélkül. A tudomá­nyos és technikai forradalom végrehaj­tásának egyik kulcskérdése éppen az, hogy milyen iskolában, milyen képzett­ségű nevelők készítik fel az életre a jö­vő nemzedéket. Igen, a táskával iskolába igyekvő gyerekek már a jövő évezred felnőttei­nek képét idézik. Azokét, akiknek kor­szerű és eredményes tanításához a fel­tételeket most teremtjük meg. Ebben a tanévben s a most következőkben. Losonczi Pál vidéki körútjáról visszatért Kairóba Szalay Hanna, az MTI kiküldött tudó­sítója jelenti: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke hétfőn folytatta vidéki körútját az EAK északi tartományaiban. Alexand­­riából, ahol az éjszakát töltötte, a kö­zeli Kafr el-Davarba látogatott. Megte­kintette a helyi textilgyárat, amely az EAK harmadik legnagyobb ilyen üzeme: évente 112 millió méter pamutszövetet állít elő. A műhelyekben a gyár igazga­tója kalauzolta Losonczi Pált, akit min­den üzemrészben lelkes éljenzéssel és tapssal fogadtak a munkások. Az Elnöki Tanács elnöke rövid beszélgetést folyta­tott az itt dolgozó négy magyar szerelő­vel, akik a Kafr el-Davar-i textilgyár rekonstrukciójához szállított magyar gé­peket állítják fel. A gyárlátogatás végez­tével a helybeli munkások az EAK és Magyarország barátságát éltetve búcsúz­tatták Losonczi Pált és kíséretét. Az Elnöki Tanács elnöke délután visz­­szatért Kairóba. Az Elnöki Tanács elnöke nyilatkozott a kairói rádiónak­ ­ Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke m­átfőn­ nyilatkozatot adott a kairói rádió­nak. Értékelte az EAK népének küzdel­mét az imperializmus és a cionizmus el­len, rámutatott, hogy a Magyar Népköz­­társaság szolidáris a­z Egyesült Arab Köz­társasággal a közel-keleti probléma poli­tikai rendezése érdekében kifejtett erőfe­szítése során, foglalkozott a térségben ki­alakult válságnak a világbékére gyakorolt hatásával és szólt az európai biztonság biztosítására irányuló lépésekről. (Folytatása az 5. oldalon) « Az Egyesült Arab Köztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság közötti kapcsolatok az élet minden területén örvendetesen fejlődnek — hangsúlyozta Losonczi Pál, hozzáfűzve, hogy a két ország közötti kap­csolatok szilárd alapja a közös célban és a közös harcban rejlik. A közel-keleti helyzetről szólva az Elnöki Tanács elnöke rámutatott, hogy az imperialista békebon­tók elleni híre fő terheit Közel-Keleten Jó úton halad élelmiszer-gazdaságunk Fehér Lajos nyilatkozata a mezőgazdasági vásárról, az élelmiszer-termelés eredményeiről és jövőjéről Fehér Lajos, a kormány elnökhelyette­se, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár alkal­mából nyilatkozatot adott a sajtó munka­társainak. Lát-e fejlődést a korábbi kiállításokhoz ké­pest, s miben ad teljesen újat ez a nagy ren­dezvény? Előrebocsátom, hogy csak a kiállítás egy részén szerzett benyomásaim alap­ján válaszolhatok. Nem jártam végig — s ez úgy hiszem, érthető — a több mint 33 hektárt elfoglaló seregszemle 70 ezer négyzetméternyi szabadtéri bemutatóját és 40 ezer négyzetméter alapterületet betöltő pavilonjait. Mégis úgy hiszem, nem tévedek, ha azt mondom: ez a ki­állítás korszerűbb, látványosabb és tar­talmasabb elődeinél. Jól tükrözi a mezőgazdaság és az élel­miszeripar negyedszázados fejlődését, méltóképpen mutatja be a 25 év alatt megtett utunk eredményeit, továbbá azt a minőségi változást, amely a tudomá­nyos-technikai forradalom eredménye­ként hazánkban is szinte robbanássze­rűen következett be, főleg az utóbbi években. Nemcsak néhány év, hanem az elmúlt negyedszázad fejlődését is lemérhetjük a mostani bemutatón. Tudom, hogy ered­ményeink a legfejlettebb országokéhoz viszonyítva szerények, de gondoljunk ar­ra , honnan indultunk el. A felszabadu­láskor egy tönkretett ország kifosztott mezőgazdaságát kaptuk örökségként. A háborúban elpusztult vagy elhurcol­tak egymillió 300 ezer szarvasmarhát, kétmillió 200 ezer sertést és egymillió 300 ezer juhot. Egy olyan mezőgazdaságtól rabolták el ezt, amelyben a háború előtt a gőzeké volt a nagy teljesítményű gépek egyetlen képviselője, ahol korlátlanul uralkodott a kézi kasza és a külterjes ter­melést alacsony termésátlagok jellemez­ték. S egy olyan parasztságra várt a ma­gyar mezőgazdaság talpra állítása és fel­lendítése, amelyet negyedszázaddal ez­előtt kegyetlenül tizedelt a nyomor, az éhség, s az „ezernyi fajta népbetegség”. Ha ehhez mérjük mai eredményeinket, óriási változásokat látunk. Így kellően tudjuk becsülni a többi mint 14-szeresére növekedett traktorállományt, a 12 és fél ezer korszerű gabonakombájnt, a szövet­kezeti parasztság nyugdíjrendszerét, a gomba módjára szaporodó új falusi há­zakat, az ingyenes orvosi kezelést — mindazt, amiről ez a jól rendezett kiál­lítás számot ad. Ha múltunkra gondolunk, jobban megértjük, mit jelent az élelmi­szer-termelés m­egkétszerezése, a búza s a kukorica termésátlagának mintegy száz­­százalékos növelése, a zöldségtermelés 217, a gyümölcs 356, a hústermelés 90 százalékos emelkedése. Megértjük és kel­lően tiszteljük érte a mezőgazdaság dol­gozóit, akik immár az élenjárók nyom­dokain haladnak, s országhatárainkon túl is hírnevet, elismerést szereznek a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak. Az élelmiszer-termelésben elért sikerek természetesen nemcsak a mezőgazdaságot dicsérik, hanem az élelmiszeripart is. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar ter­melési kapcsolatai főképp az utóbbi években, a gazdaságirányítás új rendsze­rében indultak gyors fejlődésnek. Ekkor kezdődött az egységes, a vertikális együtt­működésre épülő élelmiszer-gazdaság ki­alakulása. Élelmiszer-gazdaságunk — e mind egy­ségesebbé váló népgazdasági ágazat — most először jelenik meg országos bemu­tatón, hogy érzékeltesse és szemléltesse vertikális kapcsolatait (Folytatása a 7. oldalon) ZSIVKOV FOGADTA GORSKOV ADMIRÁLIST (BTA) Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke va­sárnap fogadta Gorskov admi­rálist, a szovjet haditengeré­szeti flotta főparancsnokát. A szívélyes, baráti légkörben megtartott találkozón részt vett Dobri Dzsurov hadsereg­tábornok, bolgár nemzetvédel­mi miniszter is. A HELSINKI IFJÚSÁGI KONFERENCIA ZÁRÓKÖZLEMÉNYE (TASZSZ) Vasárnap — mint ahogy tudósításunkban beszá­moltunk róla — Helsinkiben befejeződött az európai fiata­lok négynapos konferenciája. A záróközleményben a rész­vevők támogatásukról bizto­sítják a gyarmatosítás és mi­­litarizmus ellen harcoló népe­ket. Üdvözlik a nemrég alá­írt szovjet—nyugatnémet szer­ződést. Hangsúlyozzák, hogy nemzetközi jogilag el kell is­merni az NDK-t, és a két né­met államot fel kell venni az ENSZ-be, valamint annak szerveibe. HATÁROZATTERVEZET AZ UNESCO ÉRTEKEZLETÉN (MTI) Az UNESCO velen­cei értekezletén Ukrajna és Belorusszia küldöttei határo­zattervezetet nyújtottak be A kulturális és tájékoztatási szervek szerepe a béke és biz­tonság megszilárdításában címmel. Ebben követelik a fajüldözés és a más népek kultúrájával szembeni lenéző magatartás elítélését, és az e szellemben íródott művek be­tiltását. A BRIT KP FŐTITKÁRÁNAK LEVELE BRANDTHOZ (TASZSZ) John Gollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára levélben fordult Willy Brandt nyugat­német kancellárhoz, hogy en­gedélyezze Németország Kom­munista Pártja működését, amelyet 1956-ban tiltottak be. A főtitkár üdvözli a nemrég megkötött szovjet—nyugatné­­­met szerződést, mint a két or­szág kapcsolataiban beállt ja­vulás jelét és rámutat, hogy a párt működésének engedé­lyezése elősegítené az NSZK demokratikus szervezeteinek és lakosságának összefogását a múlt politikájához visszatérni akarók elleni harcban. ÉSZAKI KÜLÜGYMINISZTEREK MEGBESZÉLÉSE (TASZSZ) Oslóban hétfőn megnyílt az északi országok külügyminisztereinek tanács­kozása. A külügyminiszterek megvitatják a jelenlegi nem­zetközi helyzet problémáit, valamint az ENSZ-közgyűlés Holtponton a közel­­keleti tárgyalások (Reuter, AFP, DP­A) Az izraeli kormány újabb lépése gyakorlatilag stagnálásra készteti a Gunnar Jarring vezette New York-i arab—izraeli tárgyalásokat — írja a DPA hírügynökség Jeruzsálemből. A kormányon belül súlyos nézeteltéré­sek támadtak a „tűzszünet megsértésének” ügyében. Vasárnapra világossá vált, hogy Dajan hadügyminiszter a tűzszünet állító­lagos megsértésének „tisztázását” a Jar­­ring-misszió folytatása előfeltételének te­kinti. Golda Meir miniszterelnöknek és a kormány több tagjának az a véleménye, hogy az ügyet ugyan tisztázni kell, de ez ne legyen előfeltétele a további tárgyalá­soknak. A nézeteltéréseket a kabinet vasárnapi ülésén sem sikerült elhárítani, s így ma újabb — rendkívüli — ülést tartanak. Te­­koah, aki Izraelt a New York-i tárgyalá­sok első menetében képviselte, nem utaz­hatott vissza az ENSZ székhelyére, hanem kivárja a kabinetülést. Ammanban közölték,­ hogy Mohammed El-Farra, Jordánia állandó ENSZ-képvi­­selője, s egyúttal a jordániai kormány megbízottja a Jarring vezette tárgyaláso­(Folytatása az 5. oldalon) közelgő ülésszakával kapcsola­tos kérdéseket. VETERÁNOK TANÁCSKOZÁSA BÉCSBEN (VPI) Franz Jonas államel­nök hétfőn megnyitotta a Ve­teránok Világszövetsége 13. közgyűlését. A jelenlegi ülés­szakon 350 küldött vesz részt a világ minden részéből. A napirenden többek között a közel-keleti és­­az indokínai helyzet, a hadifoglyok problé­mája, a vegyi- és bakterioló­giai fegyverek használatának betiltása szerepel. A NATO-BÓL VALÓ KILÉPÉSÉRT (TASZSZ) Befejeződött Dá­niában a NATO-ból való ki­lépésért folytatott harc hete. A különböző megmozduláso­kon az ország számos politi­kai és társadalmi szervezete vett részt. Vasárnap Koppen­hága egyik parkjában tömeg­gyűlést rendeztek, amelyen felszólalt Knud Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke.

Next