Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)
1970-09-01 / 243. szám
V VSAS&iJfAS Ej, ff a V ARA: 80 FILLÉR 16 oldalon, más napokon 12 DBfl __ rlWiiW t*« Előfizetési díj egy hónapra oldalon. Kiadja a Lapkiadó JsgJjS Misi jtófffiffijL. *”7 ifgf raSS jHebS PBra ilsS» 25,forint. Előfizethető a lap-Válalat. Szerkesztőség és kiíjgMrJ |||B& Mw'bH IpSB «8 I3| ^ jSfj fM H9 affsfle Ij? »I kézbesítőknél, bármely postaadóhivatal: Bpest, VII., Lenin Hljj$ (ggfesl jggflH MM TM*8HB Wj. jf£í KE |B| jSs 3$j HjtS hivatalban és a posta hírlapkörút 9-11. A szerkesztőség EgSp EH M| lif lSaR Bj®' BEK fj® ggtiES g® 10SS ggfaság üzleteiben. Külföldön a Kidér a kiadóhivatal telefonszá M S&i §11 TP IH &É WS fi gjyttgT Si SSS túra Könyv és Hírlap Köskeitől: 221-285, 221-293, 222- EpS SS? libjf isjSLsM 111 wE. |§§ lllrw Kg WjM sfl? gH IIf rajreskedelmi Vállalat kirendelt-Z'r‘^150,M* if NrSlyp i VIIs liBllftiMI ja.* 3. ÉVFOLYAM, 24 3. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1970. SZEPTEMBERI, KEDD Kezdődik a tanév Vége a vakációnak, s mint minden szeptemberben, táskával kezükben vagy vállukon, újra elindulnak gyerekeink az iskolába. Holnap megtelnek a zsibongók, beülnek a padokba a fiúk s lányok, katedrára lépnek a tanítók, tanárok. Kezdődik a tanév. Megszokott, évről évre ismétlődő kép. De csak a külső szemlélőnek tűnik úgy, mintha csupán az arcok változnának a padokban és a katedrákon. Valójában maga az iskola intézménye is rohamosan változik. Változik a tananyaga, a követelményrendszere, a tanítási módszere, korszerűsödnek a könyvek, a szemléltetőeszközök, még az iskolaépületek is. A kérdés csupán az, hogy elég gyors-e az iskolai élet változásának üteme; hogy eleget tesz-e a sokat emlegetett „gyorsuló idő" követelményeinek; hogy eléggé tekintetbe veszi-e a tananyag, az oktatás metodikája azt az igényt, amelyet korunk technikai-tudományos forradalma az iskola elé tűz. Eléggé alkalmazkodik-e ahhoz a távlathoz, hogy a most első osztályba lépő mintegy 140 ezer kisdiák már 1980 táján kapcsolódik be a termelésbe, s az ezredfordulón a jelenlegi általános iskolások alkotják majd a társadalom derékhadát. Nyílt és izgató kérdések ezek, s az idei tanév — legalábbis részleges — választ ígér rájuk. Hiszen még e hónap végén összeül a nagyszabású perspektívát adó V. nevelésügyi kongresszus, melynek programja egyszerre tartalmazza a jelenlegi iskola helyzetének tudományos pedagógiai, közgazdasági és szociológiai elemzését, meghatározza az elkövetkező néhány év ifjúság- és oktatáspolitikai teendőit, s egyúttal felvillantja a jövendő évezred iskolájának képét is. Az V. nevelésügyi kongresszus tanéve azonban nem az álmodozások esztendeje, hanem a nagyon is körülhatárolt, lépésről lépésre megvalósítható reform, a didaktikai újítások, a nagyszabású kiterjedt pedagógiai kísérletek, az egyre egzaktabbá váló korszerű tanítási módszerek fejlesztésének, az iskola demokratizálásának esztendeje is. Hiszen álmodozni is csak reális talajon lehet. A jövő nevelési céljai csakis megfontolt pedagógai újítások révén valósíthatók meg. S az idei tanév a tanítási feltételek javításának éve is. Az új ötéves tervnek, amely januárban — tehát a tanév derekán - kezdődik, egyik legfontosabb feladata a tudomány intenzív fejlesztése. Ez pedig szorosan összefügg az oktatás színvonalának s körülményeinek javításával. A tudományos és technikai forradalom eredményeinek jó hatásfokú hasznosítása elképzelhetetlen ugyanis a tanítás, a nevelés színvonalának javítása, tökéletesítése nélkül. A tudományos és technikai forradalom végrehajtásának egyik kulcskérdése éppen az, hogy milyen iskolában, milyen képzettségű nevelők készítik fel az életre a jövő nemzedéket. Igen, a táskával iskolába igyekvő gyerekek már a jövő évezred felnőtteinek képét idézik. Azokét, akiknek korszerű és eredményes tanításához a feltételeket most teremtjük meg. Ebben a tanévben s a most következőkben. Losonczi Pál vidéki körútjáról visszatért Kairóba Szalay Hanna, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn folytatta vidéki körútját az EAK északi tartományaiban. Alexandriából, ahol az éjszakát töltötte, a közeli Kafr el-Davarba látogatott. Megtekintette a helyi textilgyárat, amely az EAK harmadik legnagyobb ilyen üzeme: évente 112 millió méter pamutszövetet állít elő. A műhelyekben a gyár igazgatója kalauzolta Losonczi Pált, akit minden üzemrészben lelkes éljenzéssel és tapssal fogadtak a munkások. Az Elnöki Tanács elnöke rövid beszélgetést folytatott az itt dolgozó négy magyar szerelővel, akik a Kafr el-Davar-i textilgyár rekonstrukciójához szállított magyar gépeket állítják fel. A gyárlátogatás végeztével a helybeli munkások az EAK és Magyarország barátságát éltetve búcsúztatták Losonczi Pált és kíséretét. Az Elnöki Tanács elnöke délután viszszatért Kairóba. Az Elnöki Tanács elnöke nyilatkozott a kairói rádiónak Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke mátfőn nyilatkozatot adott a kairói rádiónak. Értékelte az EAK népének küzdelmét az imperializmus és a cionizmus ellen, rámutatott, hogy a Magyar Népköztársaság szolidáris az Egyesült Arab Köztársasággal a közel-keleti probléma politikai rendezése érdekében kifejtett erőfeszítése során, foglalkozott a térségben kialakult válságnak a világbékére gyakorolt hatásával és szólt az európai biztonság biztosítására irányuló lépésekről. (Folytatása az 5. oldalon) « Az Egyesült Arab Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti kapcsolatok az élet minden területén örvendetesen fejlődnek — hangsúlyozta Losonczi Pál, hozzáfűzve, hogy a két ország közötti kapcsolatok szilárd alapja a közös célban és a közös harcban rejlik. A közel-keleti helyzetről szólva az Elnöki Tanács elnöke rámutatott, hogy az imperialista békebontók elleni híre fő terheit Közel-Keleten Jó úton halad élelmiszer-gazdaságunk Fehér Lajos nyilatkozata a mezőgazdasági vásárról, az élelmiszer-termelés eredményeiről és jövőjéről Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár alkalmából nyilatkozatot adott a sajtó munkatársainak. Lát-e fejlődést a korábbi kiállításokhoz képest, s miben ad teljesen újat ez a nagy rendezvény? Előrebocsátom, hogy csak a kiállítás egy részén szerzett benyomásaim alapján válaszolhatok. Nem jártam végig — s ez úgy hiszem, érthető — a több mint 33 hektárt elfoglaló seregszemle 70 ezer négyzetméternyi szabadtéri bemutatóját és 40 ezer négyzetméter alapterületet betöltő pavilonjait. Mégis úgy hiszem, nem tévedek, ha azt mondom: ez a kiállítás korszerűbb, látványosabb és tartalmasabb elődeinél. Jól tükrözi a mezőgazdaság és az élelmiszeripar negyedszázados fejlődését, méltóképpen mutatja be a 25 év alatt megtett utunk eredményeit, továbbá azt a minőségi változást, amely a tudományos-technikai forradalom eredményeként hazánkban is szinte robbanásszerűen következett be, főleg az utóbbi években. Nemcsak néhány év, hanem az elmúlt negyedszázad fejlődését is lemérhetjük a mostani bemutatón. Tudom, hogy eredményeink a legfejlettebb országokéhoz viszonyítva szerények, de gondoljunk arra , honnan indultunk el. A felszabaduláskor egy tönkretett ország kifosztott mezőgazdaságát kaptuk örökségként. A háborúban elpusztult vagy elhurcoltak egymillió 300 ezer szarvasmarhát, kétmillió 200 ezer sertést és egymillió 300 ezer juhot. Egy olyan mezőgazdaságtól rabolták el ezt, amelyben a háború előtt a gőzeké volt a nagy teljesítményű gépek egyetlen képviselője, ahol korlátlanul uralkodott a kézi kasza és a külterjes termelést alacsony termésátlagok jellemezték. S egy olyan parasztságra várt a magyar mezőgazdaság talpra állítása és fellendítése, amelyet negyedszázaddal ezelőtt kegyetlenül tizedelt a nyomor, az éhség, s az „ezernyi fajta népbetegség”. Ha ehhez mérjük mai eredményeinket, óriási változásokat látunk. Így kellően tudjuk becsülni a többi mint 14-szeresére növekedett traktorállományt, a 12 és fél ezer korszerű gabonakombájnt, a szövetkezeti parasztság nyugdíjrendszerét, a gomba módjára szaporodó új falusi házakat, az ingyenes orvosi kezelést — mindazt, amiről ez a jól rendezett kiállítás számot ad. Ha múltunkra gondolunk, jobban megértjük, mit jelent az élelmiszer-termelés megkétszerezése, a búza s a kukorica termésátlagának mintegy százszázalékos növelése, a zöldségtermelés 217, a gyümölcs 356, a hústermelés 90 százalékos emelkedése. Megértjük és kellően tiszteljük érte a mezőgazdaság dolgozóit, akik immár az élenjárók nyomdokain haladnak, s országhatárainkon túl is hírnevet, elismerést szereznek a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak. Az élelmiszer-termelésben elért sikerek természetesen nemcsak a mezőgazdaságot dicsérik, hanem az élelmiszeripart is. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelési kapcsolatai főképp az utóbbi években, a gazdaságirányítás új rendszerében indultak gyors fejlődésnek. Ekkor kezdődött az egységes, a vertikális együttműködésre épülő élelmiszer-gazdaság kialakulása. Élelmiszer-gazdaságunk — e mind egységesebbé váló népgazdasági ágazat — most először jelenik meg országos bemutatón, hogy érzékeltesse és szemléltesse vertikális kapcsolatait (Folytatása a 7. oldalon) ZSIVKOV FOGADTA GORSKOV ADMIRÁLIST (BTA) Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke vasárnap fogadta Gorskov admirálist, a szovjet haditengerészeti flotta főparancsnokát. A szívélyes, baráti légkörben megtartott találkozón részt vett Dobri Dzsurov hadseregtábornok, bolgár nemzetvédelmi miniszter is. A HELSINKI IFJÚSÁGI KONFERENCIA ZÁRÓKÖZLEMÉNYE (TASZSZ) Vasárnap — mint ahogy tudósításunkban beszámoltunk róla — Helsinkiben befejeződött az európai fiatalok négynapos konferenciája. A záróközleményben a részvevők támogatásukról biztosítják a gyarmatosítás és militarizmus ellen harcoló népeket. Üdvözlik a nemrég aláírt szovjet—nyugatnémet szerződést. Hangsúlyozzák, hogy nemzetközi jogilag el kell ismerni az NDK-t, és a két német államot fel kell venni az ENSZ-be, valamint annak szerveibe. HATÁROZATTERVEZET AZ UNESCO ÉRTEKEZLETÉN (MTI) Az UNESCO velencei értekezletén Ukrajna és Belorusszia küldöttei határozattervezetet nyújtottak be A kulturális és tájékoztatási szervek szerepe a béke és biztonság megszilárdításában címmel. Ebben követelik a fajüldözés és a más népek kultúrájával szembeni lenéző magatartás elítélését, és az e szellemben íródott művek betiltását. A BRIT KP FŐTITKÁRÁNAK LEVELE BRANDTHOZ (TASZSZ) John Gollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára levélben fordult Willy Brandt nyugatnémet kancellárhoz, hogy engedélyezze Németország Kommunista Pártja működését, amelyet 1956-ban tiltottak be. A főtitkár üdvözli a nemrég megkötött szovjet—nyugatnémet szerződést, mint a két ország kapcsolataiban beállt javulás jelét és rámutat, hogy a párt működésének engedélyezése elősegítené az NSZK demokratikus szervezeteinek és lakosságának összefogását a múlt politikájához visszatérni akarók elleni harcban. ÉSZAKI KÜLÜGYMINISZTEREK MEGBESZÉLÉSE (TASZSZ) Oslóban hétfőn megnyílt az északi országok külügyminisztereinek tanácskozása. A külügyminiszterek megvitatják a jelenlegi nemzetközi helyzet problémáit, valamint az ENSZ-közgyűlés Holtponton a közelkeleti tárgyalások (Reuter, AFP, DPA) Az izraeli kormány újabb lépése gyakorlatilag stagnálásra készteti a Gunnar Jarring vezette New York-i arab—izraeli tárgyalásokat — írja a DPA hírügynökség Jeruzsálemből. A kormányon belül súlyos nézeteltérések támadtak a „tűzszünet megsértésének” ügyében. Vasárnapra világossá vált, hogy Dajan hadügyminiszter a tűzszünet állítólagos megsértésének „tisztázását” a Jarring-misszió folytatása előfeltételének tekinti. Golda Meir miniszterelnöknek és a kormány több tagjának az a véleménye, hogy az ügyet ugyan tisztázni kell, de ez ne legyen előfeltétele a további tárgyalásoknak. A nézeteltéréseket a kabinet vasárnapi ülésén sem sikerült elhárítani, s így ma újabb — rendkívüli — ülést tartanak. Tekoah, aki Izraelt a New York-i tárgyalások első menetében képviselte, nem utazhatott vissza az ENSZ székhelyére, hanem kivárja a kabinetülést. Ammanban közölték, hogy Mohammed El-Farra, Jordánia állandó ENSZ-képviselője, s egyúttal a jordániai kormány megbízottja a Jarring vezette tárgyaláso(Folytatása az 5. oldalon) közelgő ülésszakával kapcsolatos kérdéseket. VETERÁNOK TANÁCSKOZÁSA BÉCSBEN (VPI) Franz Jonas államelnök hétfőn megnyitotta a Veteránok Világszövetsége 13. közgyűlését. A jelenlegi ülésszakon 350 küldött vesz részt a világ minden részéből. A napirenden többek között a közel-keleti ésaz indokínai helyzet, a hadifoglyok problémája, a vegyi- és bakteriológiai fegyverek használatának betiltása szerepel. A NATO-BÓL VALÓ KILÉPÉSÉRT (TASZSZ) Befejeződött Dániában a NATO-ból való kilépésért folytatott harc hete. A különböző megmozdulásokon az ország számos politikai és társadalmi szervezete vett részt. Vasárnap Koppenhága egyik parkjában tömeggyűlést rendeztek, amelyen felszólalt Knud Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke.