Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)

1970-09-01 / 243. szám

Magyar Hírlap HAZAI KÖRKÉP FÓRUM 1970. SZEPTEMBER 1. KEDD 3 Üdvözlő távirat A líbiai forradalom és a Líbiai Arab Köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvözölte Muam­­mar Kadafit, a forradalmi parancsnoki tanács elnökét. Csehszlovák szakszervezeti küldöttség érkezett A SZOT elnökségének meghívására hétfőn Budapestre érkezett a csehszlovák forradalmi szakszervezetek központi ta­nácsa (URO) küldöttsége Jan Pillernek, a CSKP elnöksége tagjának, az URO el­nökének vezetésével. Fogadásukra a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára, továbbá a SZOT elnökségének több tagja. A vendégek megbeszélést folytatnak a SZOT vezetőivel a szakszervezetek hely­zetéről, feladatairól s a hazánkban szer­zett tapasztalatokról. Dr. Ajtai Miklós látogatása Dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn látogatást tett a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézetben. A vendéget Simon József, a X. kerületi pártbizottság titkára, dr. Ta­l­abér József, az intézet igazgatója és dr. Révai Miklós, a pártszervezet titkára fo­gadta. A helyi vezetők ismertették az in­tézet munkáját, feladatait, majd bemu­tatták a cement- és beton-, a szik­lfát­­kémiai, az üveg- és durvakerámiai osz­tályt. Ezt követően dr. Ajtai Miklós részt vett és felszólalt az intézet pártszerveze­tének beszámoló taggyűlésén. Szovjet közlekedésügyi küldöttség Budapesten V. Sz. Gavrilov szovjet közlekedésügyi miniszterhelyettes vezetésével hétfőn kül­döttség érkezett Budapestre a magyar­­szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság vasúti szállítási állandó munkacsoportjá­nak ülésére. A tanácskozáson közös in­tézkedéseket dolgoznak ki a következő ötéves tervre a két ország szállítási igé­nyeinek jobb kielégítése érdekében. A VDK-ba utazott dr. Jávor Ervin Dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese hétfőn időszerű gaz­dasági kérdések megtárgyalására a Viet­nami Demokratikus Köztársaságba uta­zott. Az őszi szezon nyitánya a Parlamentben n­ap Megkezdődött az országgyűlés következő ülésszakának előkészítése Tegnap délelőtt a Parlament Gobelin­­termében megkezdődött az országgyűlés soron levő ülésszakának előkészítése és ezzel tulajdonképpen kezdetét vette a Duna-parti palota nagy őszi szezonja. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke 10 órára hívta meg a képviselőcsoportok ve­zetőit, az állandó bizottságok elnökeit, valamint a Parlament tisztségviselőit, akiket elsőként Párai Imre, az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatott a nép­gazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatról. A tanácskozáson részt vettek Vass Istvánné, az országgyűlés al­­elnöke, valamint Drecin József, dr. Gadó Ottó és Hont János, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese. Párdi Imre a többi között hangsúlyoz­ta : A negyedik ötéves terv kidolgozására irányuló tervezőmunka népgazdasági szinten befejeződött. A párt Központi Bi­zottsága júliusban határozatot hozott az ötéves terv irányelveiről. Július 30-án a kormány elé terjesztettük a tervről szóló dokumentumokat és a törvényjavaslat tervezetét a népgazdaság negyedik ötéves tervéről. A kormány az előterjesztett do­kumentumokat alkalmasnak tartotta ar­ra, hogy a vitában elhangzottak figye­lembevételével véglegesítésre kerüljenek és ezt követően az országgyűlésben törté­nő megtárgyalás céljából az országgyűlés elnökségének megküldje. Úgy véljük, minden szükséges feltétel rendelkezésre áll ahhoz, hogy az országgyűlés a legkö­zelebbi ülésén népgazdaságunk fejleszté­sének következő öt évre szóló program­járól érdemi vitát folytasson és megal­kossa a IV. ötéves tervről szóló törvényt. Az Országos Tervhivatal elnöke részle­tesen szólt a terv kidolgozásának demok­ratizmusáról is. Kijelentette: Meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a IV. ötéves terv kidolgozásának időszakában fejlődött népgazdasági tervezőmunkánk demokratizmusa. A terv kidolgozását nemcsak magas szintű párt- és állami szervek vitái és határozatai segítették, hanem a szakemberekkel szakmai és tu­dományos testületekben, tanácsi és vál­­­lalati vezetőkkel lefolytatott viták, az ál­taluk kidolgozott elemzések és javaslatok értékes hozzájárulást jelentettek a tervja­vaslat kidolgozásához. Ilyen értelemben elmondhatjuk: a hozzáértő társadalmi közvélemény ismeretében megfelelő „pár­beszéd” alapján folyt a munka. Ezután arról beszélt, hogy a tervjavas­lat reálisan­ megítélt gazdasági valóságra épül, amelyben megfelelően kifejezésre jut népgazdaságunk jelen fejlődési sza­kaszának lényege és sajátosságai. Párdi Imre a továbbiakban leszögezte: A gazda­ságirányítás reformja számottevően hoz­zájárult a harmadik ötéves terv sikeres teljesítéséhez, ezért alapelveinek válto­zatlanul hagyásával az új ötéves tervidő­szakban folytatják a reform teljes kibon­takoztatását. A kormány — mondotta — e törvényjavaslattal az országgyűlés elé terjeszti a népgazdaság negyedik ötéves tervében a fejlesztés fő céljait, a fonto­sabb szerkezeti változásokat, a népgazda­ság egyensúlyfeltételeit és követelmé­nyeit, s a gazdasági szabályozás fő irá­nyát. Az Országos Tervhivatal elnöke ezután részletes tájékoztatót adott a népgazda­sági terv főbb vonásaiból, az életszínvo­nal tervezett alakulásáról, s kiemelten foglalkozott a nemzetközi gazdasági együttműködéssel. Az Országos Tervhivatal elnökének tá­jékoztatójához több képviselő szólt hoz­zá, tett fel kérdéseket. Ezután dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter ismertette a választójogi tör­vény módosításáról szóló törvényjavasla­tot, amelyet, mint ismeretes, a közeljövő­ben az országgyűlés elé terjesztenek. Az igazságügyminiszter elmondotta, hogy a fennhatósága alatt működő intézmény jo­gi formulákba öntötte a kormány és az MSZMP Központi Bizottsága áprilisi ha­tározatát a választójogi törvény módosí­tásáról. Leszögezte: a jelenleg is érvényes választójogi törvény alapelvei megma­radnak, a szükséges változtatásokat a szocialista demokrácia további kibonta­koztatása igényli. Végül Kállai Gyula, az országgyűlés el­nöke ismertette a következő, őszi ülés­szak előkészítésének tennivalóit. A napi­rendek fölötti vitában kifejtette vélemé­nyét Galló Ernő, Kerkay Andorné, Dr. Gonda György, Inokai János, dr. Varga Jenő, Pólyák János, Varga Péter, Vida Miklós, Gazsó Sándor, Báli Zoltán, Varga Zsigmond, Illés Dezső, Papp Lajos, dr. Révai Zoltán, Iván Istvánné, Jedlicska Gyula és Kovács István képviselő, V. A. ■'IV JÁTÉK K­arinthy Ferenc és dr. Váradi György beszélgetett vasárnap este a televízió­ban, a Gellérthegyi álmok vetítése előtt. Háborús színdarab ez, s a beszélgető part­nerek megjegyezték: érdekes, hogy amíg az első világháborút aránylag gyorsan maga mögött hagyta az irodalmi emléke­zet, a második új és új ihletet, új és új mondanivalót ad ma is, negyedszázad múltán is az íróknak. S amíg a színdarabot, a szívmelegítő játékot néztem, eszembe jutott, hogy egye­bek között azért nem felejtették el az em­berek a második világháborút, mert nem engedjük elfelejtelek „Nem engedjük” — ezen nagyon sokakat értek. Karinthy Fe­rencet és más írókat, filmrendezőket, akik most is a második világháború témaköré­ből merítenek. De gondolok természetesen másokra is. Politikusokra, kormányokra, mozgalmakra, akik és amelyek olyan ele­venen emlékeznek és emlékeztetnek a második világháborúra, ahogy az az első után legfeljebb egy évtizedig volt tapasz­talható. Ezerkilencszáztizennégy-tizen­­nyolc valahogy még az előző háborúkhoz tartozott (ezt mondta Karinthy Ferenc is), míg a harminckilenc-negyvenötös valami újat hozott. Az a hagyományos emberirtás módszereinek tetőfoka, ez a pusztítás új technológiájának kezdete. Kezdete? — írom le, s megdöbbenek. Nem kezdet, mert nem akarunk folyta­tást. Hanem mi? Bemutatkozás, riasztó példa, felrázó mementó, egy elképzelt har­madik világháború előjátéka? Kicsinyí­tett mása? Itt találom egyik okát annak, hogy nem akarjuk, nem engedjük ho­mályba veszni, történelemkönyv-fejezet­té, monográfiatémává szelídíteni. Félel­metes matematikai pontossággal ki tud­juk számítani a harmadik világháború hatását. Ha ilyen és ilyen bombát dob­nak le, úgy X. város centrumától számí­tott ilyen és ilyen sugarú körben pusztul el minden, ennek ilyen és ilyen szorzata szerinti távolságig csak az élőlények, a szél adott sebessége a radioaktív hamut... H­asonlítsuk össze az emlékműveket. Az első világháború elesettjeinek szentelt szobrokat és vésett köveket csupa pátosz lengi körül, a borzalmakat akkor gyorsan eltakarta a romantika, az igaz vagy az álhazafiság, a zászlólobogtatás. A második világháború után is emeltünk szobrokat az elesett hősök tiszteletére, de a legtöbb, a legnevezetesebb emlékmű­vek a borzalmat fejezik ki, a tiltakozást, a soha többet. Próbáljunk nagyon tárgyi­lagosan fogalmazni: a második világhá­ború megmutatta, hogy igen nagy tömegű embert lehet kiirtani. De amit a fasiszták csak nehézkes, lassú technológiával tud­tak megtenni, azt az atombomba másod­percek alatt elvégzi. S hogy semmi kétsé­günk ne legyen efelől, Hirosimával és Na­­gaszakival a harmadik világháború előre küldte hírnökeit, bemutatta prototípusát. A második világháború megmutatta, hogy mi rejlik az emberi lélek mélyén jóságban és állatiasságban, mennyire jutottak föl és le a végletes szenvedélyek, a végletes szenvedések és a végletes elembertelene­­dések. Bemutatta az elembertelenedés messzi-messzi szélsőségeit, a futószalagon pusztítandó emberek adatait közömbösen könyvelő katonatisztviselőt, és a gáz­kamra ajtajában álló csont-bőr lényt, a ledobandó vagy irányítandó bombát nyo­mógombokkal kezelő, jól öltözött tech­nikustisztet és az ég felé tekintő parasz­tot, városi polgárt, aki nem menekülhet, nem állhat tető alá, nem áshat árkot, mert az égből jön, megállíthatatlanul jön va­lami ... S a kettő között fölvonultatta a típusok, a szándékok, a gondolatok, a kis és a nagy életek millióit, amelyekből máig is merítenek az írók. De talán elsősorban azért merítenek mindebből, mert a jövő nem engedi feledtetni a múltat. A moziplakátokon gyakran látni bomba­­robbanástól spriccelő földet, harcko­csit, repülőgépet, s a járókelő olykor már bosszúsan legyint: megint egy háborús film! Igaz, vannak sablonos háborús filmek, de nincsenek sablonos háborúk. S az is igaz, hogy a jó, az igazi írók, a jó rendezők nem a sokszor lejátszott kliséket veszik elő, igyekeznek mind mélyebbre ásni. Teszik azt, amit csak a művészek tudnak: em­bert, a háborúk szereplőinek gondolatait, lelkét ábrázolni. Segítenek megérteni vég­letes események diktálta magatartások okait, megláttatják velünk, hogyan rea­gálnak az emberek a társadalmi, a külső hatásokra, a rájuk zúduló történelemre. A mi politikai világunk pedig megmutat­ja a társadalmi talajt, amelyből a fasiz­mus fakad, és általános mozgósításra hív az atomháború ellen. Közösen dolgozunk. Nem engedjük el­felejteni a második világháborút, mert meg akarjuk akadályozni a harmadikat. Talán nem túlzott optimizmus, ha azt mondom, hogy van reményünk a sikerre. Karinthy Ferenc színdarabja arról szól, hogy a háborúba belopakodik a játék. Mi vigyázunk — sokan, sokan —, hogy játé­kunkba, amelyet életnek nevezünk, ne lopakodhassék be a háború. TATÁR IMRE -------------------------------------------------------------------­Tanulásról, tanításról tanév előtt Az 1970—71-es tanév megkezdése al­kalmából, a Magyar Távirati Iroda mun­katársának kérdéseire válaszolt dr. Fe­kete József, a Művelődésügyi Miniszté­rium közoktatási főosztályának vezetője. Bevezetőül­ ismertette a beiratkozás, a továbbtanulás helyzetét hazánkban, majd elmondotta, hogy milyen lényeges tar­talmi változásokat terveznek az általá­nos iskolákban és a gimnáziumokban. Kitért arra, hogy ott, ahol kell, foglalkoz­nak egyes tantárgyak tantervének és tan­könyveinek korszerűsítésével, de nagy horderejű változásokra nálunk már nincs szükség! A kialakított alapelveket kell a hibák kijavításával, az anyagi, gazdasági feltételek folyamatos gyarapításával megvalósítani. A fizikai dolgozók gyer­mekeinek hátrányos tanulmányi helyzeté­nek megszüntetésére többek között azt tervezi a minisztérium — a budapesti Műszaki Egyetem KISZ-szervezete ta­pasztalatait felhasználva —, hogy kis lét­számú csoportok részére másfél éves elő­készítő tanfolyamokat szervez a közép­iskolák III—IV. osztályaiban az egyete­mi, főiskolai továbbtanulás elősegítésére. E tanfolyamok — mondotta Fekete Jó­zsef — évente 6—7 ezer fiatal előkészí­tését biztosítanák. — Abból az alapelvből kiindulva — folytatta —, hogy minden iskolareform megvalósulásának alapvető feltétele a nevelők személye, előtérbe kerül a pe­dagógusok továbbképzése. 1969-ben új továbbképzési rendszert vezettünk be. Ennek lényeges vonásai: az egyetemek és főiskolák intézményes részvétele a to­vábbképzésben, a megyei továbbképző kabinettek kialakítása és működtetése, valamint az egyéni továbbképzés. A továbbiakban szólt az V. nevelésügyi kongresszus jelentőségéről, arról, hogy lesz elegendő tankönyv az idén, s befeje­zésül leszögezte: az 1970—71-es tanév in­dításának feltételei biztosítottak. Most már az igazgatókon, nevelőkön és a diá­kokon a sor, hogy ki-ki a maga poszt­ján minél eredményesebben oldja meg a reá váró feladatokat. Helytálltak az árvízvédelemben A Szolnok megyei polgári védelmi ezred kitüntetése Szolnokon, a Tisza-parti Szabadtéri Színházban hétfőn díszünnepségen kö­szöntötték a megyei polgári védelmi ezre­det, amelynek személyi állománya az ár­víz idején hősi helytállást tanúsított. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt Csáki István, a Szolnok megyei pártbi­zottság első titkára, Fodor Mihály, a me­gyei tanács vb-elnöke, megyei polgári vé­delmi parancsnok, Sipos Károly, a városi pártbizottság első titkára és Tóth Lajos ezredes, a Polgári Védelem Országos Törzsparancsnokságának képviselője. Schwarcz Imre alezredes felolvasta Czi­­nege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter parancsát, amelyben a legfelsőbb párt- és állami vezetők nevében méltatta a polgári védelmi ezred hősies helytállá­sát. Fodor Mihály megyei polgári védelmi parancsnok ünnepi beszédében kiemelte hogy az utóbbi négy évtized legnagyobb tiszai áradása idején a megyei polgári vé­delmi ezred tízezer méter töltésszakaszt épített, huszonkilencezer homokzsákot töltött meg, s a május 24-től július elejéig tartó, intenzív védekezés idején, százhar­minc kilométeres Tisza-szakaszon biztosí­totta a rendszeres járőrellenőrzést. Az ünnepség keretében a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa megbízásából a Tisza­­völgyi árvízvédelemben, az élet- és va­gyonmentésben kiemelkedő eredményt el­ért polgári védelmi ezred parancsnokait, tagjait kitüntetésben részesítették. A sze­mélyi állomány nevében Ligán Rudolf tartalékos tiszt mondott köszönetet. Úttörők az árvízkárosuláskolákért Hétfőn a MÉH Tröszt vezérigazgatósá­gán ünnepélyesen aláírták az Úttörők az árvízkárosultakért elnevezéssel indult mozgalom feladatait rögzítő együttműkö­dési megállapodást. Az ország több mint négyezer úttörőcsapatának társadalmi ak­ciója szeptember­ 15-től november 15-ig tart. A vállalások dokumentumait Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Országos Szö­vetségének főtitkára, Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, Máthé Mihály, az ifjúsági osztály vezetője, va­lamint Balassa János, a MEH vezérigaz­gatója írta alá. A két hónapra szóló megállapodás sze­rint a segélyakció célja a tönkrement is­kolai felszerelések pótlása, kiegészítése, az árvíz sújtotta iskolák úttörőcsapatait ért károk enyhítése, az arra rászoruló pajtások megsegítése. A mozgalomban részt vevő úttörők intenzív hulladékgyűj­tésbe kezdenek, felajánlják iskolai ren­dezvényeik bevételeit s a különféle tár­sadalmi munkájukért kapott összegeket is. Nagyjavítás a kőolaj-feldolgozóban Karbantartók szállták meg hétfőn a Komáromi Kőolajipari Vállalat legna­gyobb üzemét, az évi egymillió tonna teljesítményű szőnyi kőolaj-feldolgozót. A két hétig tartó nagyjavítással alapozzák meg a naponta milliós értéket előállító üzemben a következő év zavartalan munkáját.

Next