Magyar Hírlap, 1970. november (3. évfolyam, 304-333. szám)
1970-11-21 / 324. szám
2 1970. NOVEMBER 21. SZOMBAT HAZAI KORKÉP Magyar Hírlap j.Vas megyei jelszó: Y 2,^^ S-\ Napról napra jobban akarunk élni Beszélgetés dr. Gonda György megyei tanácselnökkel A gépek nem kerülnek ócskavasba \/ 2^ 'J? (B Q Közös úton a szövőgyár és a szövetkezet Vas megye az ellentétek,a végletek földje. Az utolsó fasiszta egységek 1945. IV. 4-én itt hagyták el az országot, 6 nappal később, pontosan 1945. április 10-én délelőtt 9 órakor Vasszilvágyon alakult meg az ország első földművesszövetkezete és itt telekkönyvezték elsőnek a kiosztott földeket Azóta negyedszázad telt el és megváltozott az élet Vasban. Ma már csak a múlt rossz emlékei, a „gyerekkocsit vennék — pálinkáért”, „tűzifát adok — sóért’’ szövegű hirdetések, az üzletek tele vannak áruval, vásárlóval. Ma már nem fenyeget a pusztító gyermekhalál, mint akkoriban, amikor 322 élve született kis állampolgár közül 283 meghalt. Vasban megváltozott az élet. 1952 nyarán már 13 gépállomás működött 300 traktorral, 800 munkagéppel. A Kanotapusztai és a Sárvári Állami Gazdaságok gabonatábláin megjelentek az első kombájnok... 1956—57 fordulóján lezárult egy korszak, elkezdődött egy új, máig tartó, holnapot ígérő. Elhárultak azok az akadályok, amelyek határmenti helyzete miatt a vasi gazdasági élet fejlődését korlátok közé szorították. Iparosítani kellett... Meggyorsult a lakásépítés, befejeződött a falvak villamosítása... S mintha a természet is segíteni akarna: 1960. december 5-én mennydörgésszerű robajjal, 10 atmoszféra nyomással, 60 méteres forró vízoszlop tört fel a magasba Bükön. A gyógyvíz követelte: gyógyítani akarom a rászorulókat... Sárváron megindult a termelés a Hőtőgépgyárban ... öt év alatt a megye szocialista iparában foglalkoztatottak száma 8 ezerrel növekedett, s megközelítette a 30 ezret. Amire van fedezet A megye történetében is szomorúságot, gondot, bajt idézett elő a víz. 1965. április 21-ről 22-re virradó éjszaka Kőszeg déli része került víz alá. A Rába menti községeket is elöntötte a víz. A Répce is kilépett medréből. A határhullám 2466 házat öntött el, 393 rombadőlt, tíz híd megsemmisült. A kár szinte felbecsülhetetlen volt, de egy évvel később mindent kijavítottak, az elpusztult házak helyén ma újak, maradandók állnak, és hirdetik a vasi jelszót. Napról napra jobban akarunk élni! Ma a szocialista iparban 41 400-an dolgoznak. A 3042 hold között 1900 traktorral, 270 gabonakombájnnal és több ezer munkagéppel művelik. 1960 óta évenként több mint ezer lakással gyarapodott a megye, a múlt esztendőben épült otthonok 95 százaléka már két- vagy több szobás. A megye 99 óvodájában 5092 gyermek nevelkedik, a 258 általános iskolában 33 816-an tanulnak. A húsz középiskolába 6650-en járnak, a három felsőfokú technikumban 880 szakembert képeznek. A megye egészségügyi helyzete is igen sokat fejlődött, javult, és több egyetemi tanár került onnan katedrára. S ma Vas megyében a legkisebb a gyermekhalandóság. A jövőről dr. Gonda Györggyel, a megyei tanács elnökével beszélgettünk. Ezzel kezdte mondanivalóját: „Azt tervezzük, amire fedezetünk van.Éveik között szerepel a kőszegi út korszerűsítése. Ez idegenforgalmi szempontból igen fontos. 12 ezer lakás — Diákváros — A lakásépítésről, általában a megyei építkezésekről is szeretnénk hallani... — A lakásépítési tervek szerint a következő 5 esztendőben 12 ezer új otthon felépítésével számolunk, ez 2500-zal több, mint amennyi a harmadik ötéves tervben épült. A szórványépítkezés helyett a szervezett, csoportos, emeletes építéseket szorgalmazzuk. Különös gondot fordítunk a fiatalok családalapítását segítő lakásépítkezésekre. Itt példának tudnám megemlíteni a Simasági Állami Gazdaságot, ahol utcasorokat építettek 600 fiatal részére. — Jelentős szállodaépítkezésekkel is számolunk. Szombathelyen megépül a Claudius-szálló, Kőszegen és Sárváron tervezünk még új szállodákat. A megyeszékhelyen vásárcsarnok, áruház, bútoráruház kell. Kőszegen élelmiszer-áruházat, Körmenden pedig kisebb áruházat tervezünk. Lényegesnek tartom, hogy Szombathelyen megkezdődik az 50 méteres fedett uszoda építése, és jövőre teljesen elkészül a sportcsarnok. Korszerűsítjük a Haladás-pályát, Sárváron kisebb sportcsarnokot, Répcelakon pedig sporttelepet létesítünk. — Sok a tanuló korú fiatal is Vas megyében. Ők mire számíthatnak? — Talán azzal kezdem, hogy korszerűsítik a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumot, de még ennél is fontosabb, hogy Szombathelyen diákváros létrehozásán fáradozunk. Ez egy 250 férőhelyes diákotthon építésével kezdődik, majd sor kerül egy 300 férőhelyes szakmunkásotthon felépítésére, és ezt követné az ifjúsági ház. — Az oktatási, egészségügyi és művelődési hálózat fejlesztése? ... — A Markusovszky Kórház rekonstrukciója és bővítése tovább folyik. A megyeszékhelyen 600 személyes mozi épül, amelynek érdekessége az, hogy a földszinten a régészek által feltárt Pannon-korabeli házrészt láthatnak majd a mozibamenők. A megyei könyvtár épületét december 12-én avatjuk, a 700 négyzetméter felnőtt olvasótéren kívül, 300 négyzetméteres gyermek-olvasótermet is létesítettünk, és 110 ezer könyv elhelyezésére lesz lehetőség. Körmenden is hozzákezdünk a kórház felújításához. A büki gyógyfürdő első fedett része jövőre készen lesz. A SZOT több száz ágyas gyógyüdülőt épít, a faluban pedig kastélyszállót alakítunk ki... Gonda György így sorolta a terveket, a tennivalókat a jövőre készülő és annak alakításában részt vevő ember örömével. Szavaiból az is kicsendült, hogy csak olyasmit terveznek, ami megvalósítható. Fontosnak tartják, hogy amit az állampolgároknak megígérnek, azt valóra is váltsák, mert az emberek mindent számon tartanak. A megye nagy óhaja , amiről szintén szó esett: szeretnék, ha a földgázvezeték a negyedik ötéves tervben Szombathelyt is érintené, mert ezzel meggyorsulna az ipari fejlődés, és megoldódna az új lakótelepek fűtési gondja, hiszen az elkövetkező években csaknem ötezer lakás épül Vas megye fővárosában... Ennek a kívánságnak érdemes hangot adni... Fahidy József Nem akartam hinni a fülemnek, amikor a minap Zsámbékra utaztamban azt hallottam az autóbuszban, hogy a perbáli Egyetértés Tsz szövődét rendezett be gyümölcscsomagolójában. Egy barna szemű lány újságolta útitársnőjének. Szavaiból kiderült, hogy már május óta a szövődében dolgozik és havonta 1300—1400 forintot keres. Azóta nem kel hajnali 4 órakor, mert Zsámbékhoz közel van Perbál. Nem szalad a háromnegyed ötös zsámbéki budapesti autóbuszhoz, hogy hatra beérjen fővárosi munkahelyére. — Én se sokáig járok már be — szólt a szőke útitársnő, akinek karikagyűrű ragyogott az ujján. — Anyám meg a vőlegényem régóta ellenzik. De hol kapok munkát Zsámbékon? — Itthon nem kapsz, de eljöhetsz hozzánk a perbáli szövődébe. Rövidesen még 33 szövőnőre lesz szükség. Most szerelik a gépeket. Szólok Lóránt Gyula bácsinak, a technikusnak. Biztos felvesznek. Szeget ütött a fejembe, amit hallottam. Szövőgépek a téesz majorjában, a gyümölcscsomagolóban, ahol két esztendeje nyáron azokat a szem-szájnak ingere, belföldön, külföldön egyaránt dicsért, nagyon-nagyon keresett őszibarackokat csomagolni láttam? Érdemes talán megnézni, mi történik Perbálon... A Tök községből Perbálra vivő országút melletti lejtőn ott láttam az ismerős gyümölcsházat. A végéhez új épületet húztak, még nincs befedve, vakolatlan, de mellette rendbe rakva egy kazán alkatrészeit fedeztem fel. Megkérdeztem egy kék overallos embertől — akiről később kiderült, hogy ő Lóránt Gyula, a technikus —, mikor szerelik a kazánt? — A napokban. A X. pártkongresszus tiszteletére vállaltuk, hogy a 38 gépnek meg a kazánnak decemberben működnie kell. A helyszínen találkoztam Kemenes Jánossal, a Magyar Pamutipar újpesti szövőgyárának vezetőjével. Elmondta, hogy a szövőgyárból mostanában mintegy 400 munkás hiányzik. Ez útjában áll a termelés növelésének. Ezért a Szovjetunióból automata szövőgépeket hozattak be. Ezek felszerelésével egy időben kiselejtezik a régi gépeket. Folyamatosan több mint 800 gépet szerelnek le, ugyanakkor lebontják a műhelyt és annak tégláját, s egyéb, még használható építőanyagát Perbálra szállítják. Abból építi fel a tsz építőbrigádja a 100 gépes kis szövődét. Szóba került a régi gépek ócskavastelepre való szállítása is. Ezt azonban a gyár vezetősége nem helyeselte. A nők dicsérete — Azt mondtuk — veszi fel a szót Kemenes János —, hogy a régi gépeket még hasznosítani tudják ott, ahol van elegendő munkáskéz. Így rendeztünk be Kiskunhalason is üzemet és így kerültünk kapcsolatba, munkáskezeketkeresve, a perbáli Egyetértés Termelőszövetkezettel. Itt száznál több asszony és lány van, akiknek a szövetkezet nem tud egész esztendőn át munkát adni. Nekünk pedig munkáskézre van szükségünk. Így találkozott a gyár érdeke a termelőszövetkezetével. Mészáros Lajos, a termelőszövetkezet segédüzemeinek közgazdásza elmondotta, hogy amióta a mezőgazdasági munkákat magas szinten gépesítette a termelőszövetkezet, ,a, lányoknak és asszonyoknak — akiknek hozzátartozóik rendszeresen dolgoznak a termelőszövetkezetben — csak időszakonként tudtak munkát adni. — Erkölcsi kötelességünk — érvel Mészáros Lajos —, hogy itthon tartsuk azokat az asszonyokat, lányokat, akik az elmúlt években sokat segítettek nekünk a termelőszövetkezeti munkában, a gazdálkodás megszilárdításában, a jó közszellem, a téeszdemokrácia kialakításában. — A termelőszövetkezet így a régi gyümölcsházat átengedte a Magyar Pamutipar szövőgyárának és az ott még áprilisban húsz gépet szerelt be. Betanítottak több asszonyt és lányt a szövődéi munkára. A gyár a gépek mellé szakembereket is küldött, így került ide Lóránt Gyulán kívül Bohus Jenő, Vincze Barna és Misi István szerelő. Bohusné és Vinczéné képzett szövőnő,ök segítettek Lórántnak betanítani a kis üzem első munkásait. Korszerűbb ipar — Azt akarjuk, hogy a megye ipara korszerűbb és hatékonyabb legyen. Tovább növekszik majd az iparban foglalkoztatottak száma. Eléri a 43—44 ezret. A Nyugat-magyarországi Fűrészek fejlesztésére 300 millió forint jut. Tovább folyik Répcelak korszerűsítése, fejlesztése, Szombathelyen otthonra talál a Hungária Műanyaggyár. Az országhatáron túl is ismert Szombathelyi Cipőgyár 65 százalékkal növeli termelését — a termelékenység fokozásával. A negyedik ötéves tervben számítástechnikai központ létesítésére gondolunk Szombathelyen. Az elmaradott Őrség fejlesztésére is nagy figyelmet fordítunk, mert több mint 15 millió forint áll erre a célra rendelkezésünkre. Elmondotta Gonda György, hogy az elkövetkező években Vas megye területén nagyszabású közműépítési programot kell megvalósítani, a csatornahálózat kiépítésén kívül fontos a vízellátás javítása, de a mélyépítő kapacitással pillanatnyilag nagy gondjaik vannak — kicsi! Szó esett a közlekedésről is, amelynek javítására az elkövetkező öt évben 800 millió forintot használnak fel, sor kerül a Szombathely— Kám közötti, 27 km-es főút korszerűsítésére, s ezzel megjavul a közúti összeköttetés Budapest és Szombathely között. Az autóbuszpark 40 új kocsival bővül. Terelést tartott a Magyarok Világszövetsége elnöksége. Dr. Bognár József elnöki megnyitója után Kárpáti József főtitkár tartott beszámolót a jubileumi évben folytatott tevékenységről. Mint elmondotta, az idén különösen megnőtt az érdeklődés országunk iránt. Az eddigi tapasztalatok alapján százezer hazalátogatóra számított a világszövetség, a december végéig érkezőkkel együtt azonban mintegy 115—120 ezer lesz az idei látogatók száma. Szinte példa nélkül álló kezdeményezés volt a jubileumi év egyik legkiemelkedőbb eseménye, a magyar nyelv megőrzését szolgáló első anyanyelvi konferencia. A debreceni konferencia zárónyilatkozata felhívta a külföldön élő magyarok figyelmét az anyanyelv ápolására és megőrzésére, s megalakította a magyar nyelv baráti körének előkészítő bizottságát. Nagy sikert aratott az MVSZ-nek az a kezdeményezése, amelynek nyomán megrendezték külföldön élő magyar képzőművészek első kiállítását a Műcsarnokban. Itt 90 szobrász, festő, grafikus, építész és fotóművész több mint 400 alkotását mutatták be. Az alkotók közül sokan felajánlották műveiket a magyar múzeumoknak. Szép példája volt a külföldön élő magyarok együttérzésének az a nagyszabású akció, amelyet az árvíz okozta károk enyhítésére indítottak. Több mint százezer hazalétogató 1970-ben Az új szövőnők mondják Bohus Jenőék ezelőtt Leányvárról vonattal jártak be Újpestre. Bohusné 10 éve dolgozik a szakmában és azért jött Perbálra férjével, hogy letelepedjenek. Az albérletért Perbálon 400 forintot fizetnek, ebből 320 forintot térít a Magyar Pamutipar. Házat szeretnének építeni. Ugyanilyen szándékkal jött Vincze Barna és felesége is Újpestről. Egy gyerekük van. Ők is itt, a kis üzem környékén szeretnének fészket rakni... Bálint Istvánné május óta dolgozik az üzemben. Férje kocsifényező a termelőszövetkezetben. Bálintné naponta bejárt Budára, a Gyermekélelmezési Vállalat I. kerületi üzemébe, ő is reggel 4 órakor kelt, mert hatkor kezdődött a munkaideje. — A férjem is, a szüleim is állandóan hívtak haza — mondotta Bálintné. — Ám a termelőszövetkezet csak a gyümölcsszezonban tudott munkát adni. Most megtanultam a szövést, a fűzést. Havonta 1300—1400 forintot keresek. Perbálon már kétszázezer méter Fibrella nevű nyers árut szőttek, többet, mint amennyit az újpesti gyár elvárt tőlük. S erre nagyon büszkék ezek az újdonsült szövőnők. Szárváth Zsuzsanna Zsámbékról jár be. „A legújabb munkaerő” — így mondja magáról. Falujában a csecsemőotthonban havi ötszáz forintot keresett. Október 5-én lépett be a szövődébe. Egy hónapig óránként öt forint tanulóbért kapott, majd október 26-án háromszáz forint fizetési előleget. Tetszik neki a munka, megszerette. Itt akar maradni, míg a gyár áll. És sorolhatnám a többi asszonyt,és leányt, akiknek a tsz és a szövőgyár összefogása teremtett munkaalkalmat Bodnár István A közművesítés meggyorsítása A negyedik ötéves tervben előirányzott nagyarányú közművesítési program megvalósításáról tárgyaltak tegnap a szakemberek a MÉLYÉPTERV székházában rendezett országos ankéton. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes vitaindító előadása tárta fel a legfontosabb feladatokat. Utalt arra, hogy az ország arányos területi fejlesztésének egyik nagyon fontos feltétele a közművesítés meggyorsítása. Ezért a harmadik ötéves tervhez viszonyítva a negyedik ötéves terv 60 százalékkal több infrastrukturális és közműberuházást irányzott elő, tehát jóval nagyobb ütemű fejlődést, mint a termelő beruházásoknál. A vitaindító előadás alapján az ankét felszólalói főleg azokról a korszerű gépesítési, munka- és vállalatszervezési módszerekről tárgyaltak, amelyekkel az eddiginél hatékonyabbá, gyorsabbá tehetik a közművek építését. Készül az ifjúsági törvény tervezete Az ifjúságról szóló törvény előkészítésében jelentős előrelépés történt. A televízióhoz, a sajtóhoz és más szervekhez érkezett több száz javaslat feldolgozása után az Igazságügy-minisztérium az érdekelt állami és társadalmi szervek képviselőinek bevonásával kidolgozta a törvény tartalmára vonatkozó javaslatot. A törvény előkészítésére létrehozott bizottság az elmúlt napokban tartott ülésén ezt megtárgyalta és elfogadta. Az Igazságügy-minisztérium az elfogadott elvi tételek alapján kidolgozza a jogszabály tervezetét és december elején az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács elé terjeszti. Decemberben és januárban a törvénytervezetet az ifjúság különböző rétegei, a pedagógusok és az ifjúsággal foglalkozó állami szervek, a szakszervezetek és a Hazafias Népfront előtt ismertetik és kikérik a véleményüket. A vita eredményének összegezése után alakul ki a törvény végleges tervezete, amelyet az igazságügy-miniszter 1971. március 31-ig nyújt be a kormányhoz. ______________________ Engels-emlékünnepség Engels Frigyes születésének 150. évfordulója alkalmából pénteken emlékünnepséget tartottak a Tanácsakadémia budapesti intézetében. Az ünnepségen dr. Vészi Béla, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektorhelyettese Engels az államról címmel mondott emlékbeszédet.