Magyar Hírlap, 1971. április (4. évfolyam, 91-119. szám)
1971-04-09 / 99. szám
2 1971. ÁPRILIS 9. PÉNTEK HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap (Folytatás az 1. oldalról) előterjesztése alapján a kormány megvitatta a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, úgynevezett atomsorompó-szerződés végrehajtásával kapcsolatos teendőket. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette, s az Országos Atomenergia Bizottság elnökét megbízta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel kötendő biztosítéki (ellenőrzési) egyezmény létrehozására irányuló tárgyalások folytatásával és a hazai feladatok koordinálásával. A közlekedés- és postaügyi miniszter arról számolt be, hogy az Életbiztonság a tengeren elnevezésű nemzetközi egyezményből — amelyhez hazánk is csatlakozott —, milyen feladatok ellátása hárul a kormányra. A Minisztertanács megbízta a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy a belföldi és — a külügyminiszterrel egyetértésben — külföldi intézmények, szervezetek és személyek részére meghatalmazást adjon műszaki és üzembiztonsági vizsgálat, valamint ellenőrzés gyakorlására, továbbá e körben bizonyítványok kiadására. A belügyminiszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott az államtitok és a szolgálati titok védelmének újabb szabályozására. A rendelet az államtitkok körének korszerűsített meghatározását adja, egységesen rendezi az államtitok, illetve a szolgálati titok védelmének elveit, összefoglalja, módosítja és kiegészíti az erre vonatkozó korábbi kormányrendelkezéseket. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke közös javaslatot terjesztett elő a tanácsok információs rendszerének továbbfejlesztéséről. Az új tanácstörvény, valamint a területi tervezés és tervek rendszerére vonatkozó korábbi kormányhatározat végrehajtása szükségessé teszi, hogy a tanácsok feladataik ellátásához megfelelő információkkal rendelkezzenek. Ennek érdekében a kormány határozatot hozott, mely részletesen megszabja az információszolgáltatás rendjét, s az egyeztetett adatok alapján lehetőséget nyújt arra, hogy a tanácsok a tények ismeretében hozzanak döntéseket, dolgozzák ki fejlesztési, területrendezési terveiket. * A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A Minisztertanács ülése Az Országos Tervhivatal elnöke csütörtökön jelentést terjesztett a kormány elé a KGST-országokkal folytatott tervegyeztetések eredményeiről és a további feladatokról. Mint az Országos Tervhivatalban az MTI munkatársának elmondták, a tervegyeztető tárgyalások valamennyi KGST- országgal sikeresen befejeződtek. Ezút-tal negyedik alkalommal egyeztették ötéves terveiket, s a mostani tárgyalások több szempontból újabb előrelépést jelentettek. A tervegyeztetések koncepcióinak kidolgozásába mindenütt bevonták az érdekelt ágazatokat, a magyar tervhivatal erősen támaszkodott a minisztériumokra és az érdekelt vállalatokra. Ez elősegítette a piackutatást, s lehetővé tette, hogy a vállalatok összehangolják elképzeléseiket a többi KGST-ország igényeivel, exportlehetőségeivel. Az országaink közötti együttműködés rugalmasabbá vált. Ahol annak feltételei megértek, időnyerés céljából már a tervegyeztető tárgyalások befejezése előtt konkrét államközi megállapodásokat is aláírtak, például a magyar—lengyel kénegyezményt, a magyar—bolgár szódaegyezményt. Közvetlenül a tervegyeztetések befejezése után létrejött a magyar —szovjet együttműködési megállapodás a papírkarton, az azbeszt és a foszfortartalmú anyagok gyártó kapacitásainak létesítéséről, s aláírták a két ország olefingyártási egyezményét is. Az új ötéves tervben egyébként is előtérbe került a KGST-országok között a termelési kooperáció és a gyártásszakosítás. A tervegyeztetések alapján 1971. és 1975. között mintegy 50 százalékkal nő a forgalmunk a többi KGST-országgal. A megállapodások lényegében biztosítják a következő öt évre hazánk energia- és energiahordozó-szükségletét, mégpedig olyan összetételben, ami lehetővé teszi energiastruktúránk további korszerűsítését Kohászati alapanyagokból is többet vásárolhatunk a KGST-országokból, mint eddig. Az együttműködés elősegíti a hazai alumíniumipar és a petrolkémia nagyarányú továbbfejlesztését is. Gépipari beruházásainkhoz az 1971 és 1975 közötti időszakra másfélszer annyi komplett berendezés importját egyeztettük, mint amennyi az előző ötéves tervben realizálódott. Jelentős mennyiségű tehervagont és tehergépkocsit, ezenkívül korszerű mezőgazdasági gépeket is vásárolunk a szocialista államokból. Gépipari exportunk a gyártmányszerkezet változásainak megfelelően cilákul, vagyis kivitelünk növekszik közúti járművekből, főleg autóbuszokból, továbbá műszerekből és számítástechnikai eszközökből. Bővülnek exportlehetőségeink mezőgazdasági és élelmiszeripari, valamint könnyűipari termékekből is. Szorosabbá válik a lakosságot közvetlenül érintő együttműködés is. Hazánkban öt év alatt 29—30 százalékkal nő a fogyasztási alap, s ennél gyorsabb ütemben, mintegy 40 százalékkal bővül a fogyasztási cikkek egyeztetett importja. Személygépkocsiból például öt év alatt 315 ezret szerzünk be a KGST-országokból, kétszázezerrel többet, mint 1966 és 1970 között. Legfontosabb partnerünk továbbra is a Szovjetunió; a szocialista országokból származó nyersanyagoknak több mint kétharmadát itt szerezzük be. A Szovjetunióból származó kőolajimportunk például az 1970. évi 4millió tonnáról 1975- re hat és fél millió tonnára nő, földgázból 1975-ben egymilliárd köbmétert szállít a Szovjetunió. Bulgáriából a hagyományos termékeken kívül nagy mennyiségű szódát — 1975-ben már 120 ezer tonnát — importálunk. Csehszlovákiából és Lengyelországból továbbra is jelentős mennyiségű kokszot és kokszolható szenet, az NDK-ból az eddiginél kétszerte nagyobb mennyiségű káliműtrágyát, PVC-t, polietilént és műgumit szerzünk be. Románia továbbra is szállít földgázt, évente mintegy 200 millió köbmétert, ám ezenkívül megkétszerezi Magyarország számára faáruszállítását is. Hazánk a Szovjetunióba sokféle félkész és késztermék között közúti járművet és jelentős mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt, Bulgáriába gépeket, fogyasztási cikkeket, Csehszlovákiába az eddiginél jóval több alumíniumárut, Lengyelországba főleg gépipari cikkeket, az NDK-ba mezőgazdasági és élelmiszeripari, ezenkívül alumínumipari árukat, Romániába hengerelt acélokat, alumíniumipari cikkeket szállít. Mongóliában a magyar szakemberek továbbra is részt vesznek több geológiai kutatásban, a természeti kincsek feltárásában. Az együttműködés további lehetőségeinek kérdését is vizsgálják. Ezenkívül valamennyi KGST-ország kívánatosnak tartja, hogy a tervegyeztetés folyamatosságának kialakítása érdekében már 1971-ben megkezdjék tárgyalásaikat az 1975 utáni együttműködés megalapozására. latta, hogy a szerződés betartásának ellenőrzéséről egyezményt köt a Bécsben székelő Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. Az atomsorompó-szerződés ugyanis előír az atombombák és más nukleáris robbanószerkezetek létrehozásához szükséges hasadóanyagokkal kapcsolatos korlátozásokat és ellenőrzéseket. Ilyen hasadóanyagokkal — uránnal, plutóniummal, tóriummal — az atomfegyver nélküli országok is rendelkeznek, mi például békés célokra, kísérletekhez használjuk fel ezeket az anyagokat. A szerződés azt is kimondja, hogy atomfegyverrel nem rendelkező államoknak csak akkor szabad szállítani nukleáris anyagot vagy annak előállítására szolgáló speciális berendezéseket, ha azokat az illető országokban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség úgynevezett biztosítéki ellenőrzése alá helyezik. Hazánk kinyilvánította készségét a biztosítéki egyezmény megkötését szolgáló tárgyalások megindítására. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kormányzó tanácsának különbizottsága elkészítette a tárgyalási alapként szolgáló egységes mintaszöveget. E bizottság munkájában tevékenyen részt vett Straub F. Brúnó professzor, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, aki a tárgyalások során számos ülésen a bizottság elnöki tisztét töltötte be. A bizottság végül is olyan szöveget terjesztett az ügynökség kormányzó tanácsa elé, amely biztosítja a nukleáris anyag feletti ellenőrzés kellő hatékonyságát, ugyanakkor az érintett országokra nem ró túlzott terheket. Hazánk is e mintaszöveg alapján folytatja a közeljövőben az érdemi tárgyalásokat az atomenergia-ügynökséggel. A nukleáris anyagokra vonatkozó kötelezettségvállalások egyébként szükségessé teszik az anyagok nyilvántartására és mozgásuk ellenőrzésére alkalmas hazai rendszer kiépítését. E rendszer megteremtésével, továbbá a biztosítéki egyezmény létrehozását szolgáló tárgyalások folytatásával bízta meg a csütörtöki ülésen a kormány az Országos Atomenergia Bizottság elnökét. I / IX /I A f f Tárgyalások a nukleáris anyagokról szóló biztosítéki egyezmény megkötéséről Mint ismeretes, hazánk is csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez, amelynek célja a nukleáris fegyverek további terjedésének megakadályozása. A szerződésben — más atomfegyverrel nem rendelkező államok között — hazánk is vár- Befejeződtek a tervegyeztetések 7 Ll (ff )7 Eredményes a KGST-országit együttműködése FELELŐSSÉGÉRZET MÁSOKÉRT, segítőszándék, fáradhatatlanság, lelkiismeretesség; ezeket a tulajdonságokat egyetlen tanácstag sem nélkülözheti, ha rá akar szolgálni választói bizalmára. Arra azonban nincs recept, hogy a köz ügyét sajátjaként kezelő tanácstag milyen módon láthatja el leghatásosabban feladatait. Kelemen Dénesné, a 41-es választókörzet mintegy hatszáz lakója által újra jelölt tanácstag a jó szót, az emberséget, a közvetlen hangot minden más eszköznél eredményesebbnek tartja. Érzékenyen reagál minden bejelentésre, amellyel megbízói felkeresik. Nincs nap, amikor ne akadna tanácstagi minőségben is dolga szomszédaival, akiknek gondját-baját egyébként már volt elég ideje s alkalma megismerni. „Foglalkozása” ugyanis háztartásbeli, de abból a fajtából való, akinek tevékenysége, érdeklődési köre nemcsak a konyha szűk világára korlátozódik. Rákospalota Zuglóval szomszédos részén, csendes, kertes környezetben állnak a választókörzetébe tartozó lakók otthonai. Javarészt középkorúak, nyugdíjasok élnek itt, s ez a tény határozza meg döntően a tanácstag tevékenységét is. „TYÚKPEREK” ITT IS AKADNAK, mint mindenhol, de ezekkel nem foglalkozom — mondja keresgélve a szavakat, mert nehéz hirtelen mindazt megfogalmazni, hogy mit jelent számára a közéleti tevékenység, az emberekkel való állandó, eleven kontaktus. — Tizenkét évig békítgettem lakóbizottsági elnöki minőségben az apró ügyekben háborúskodó haragosokat. Tulajdonképpen ez idő alatt kerültem igazán emberközelbe szomszédaimmal, pedig már 25 éve, hogy itt lakunk. Akkoriban mindezt még „rendes”. Újra a jelölőlistán. ! A háziasszony receptje munka mellett végeztem, bedolgozóként babatesteket készítettem egy ktsz-nek. Időközben megbetegedtem, ezért vagyok most „csak” háziasszony. De az embererek megszerzett bizalmáról nem tudtam lemondani. így történt, hogy amikor négy évvel ezelőtt felkérték, vállalja el a tanácstagságot, családja — férje és két felnőtt gyermeke — aggodalma ellenére boldogan igent mondott. Kicsit tartott ugyan attól, hogy nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, hogy elnyomják az ő halk szavát a hangosabb, „rámenősebb” tanácstagok. FÉLELMÉNEK ALAPTALAN VOLTÁT ma már szemmel látható eredmények jelzik: a környék minden utcájában szilárd betonjárda szürkéllik, nyoma sincs az esőzések utáni sártengernek, mint régen. A Patyolat utcai üres telek néhány hónapja még szemétdomb képzetét keltette — most sehol egy rom, a szétterülő barna föld tűzszerészek vizsgálatát várja — azt beszélik, gyújtóbombák rejtőznek a mélyben —, hogy utána megkezdhessék egy száz kicsinyt befogadó óvoda építését. Hamarosan megnyílik az önkiszolgáló közért az utca végében, s az elavult villanyvezetékek felújítása sem késik már soká. — Mint mindenütt, nálunk is a lakáshiány okozza a legtöbb gondot.— tér át a nehézségekre. — Tavaly 54 igénylőm volt, de a mi körzetünk egyetlen lakást sem kapott. Talán ez is másként lesz ezután. — Legnagyobb kudarcom, ami a négy év alatt ért, az a 25-ös busz útvonal Nyereségrészesedés a nehéziparbannom A Nehézipari Minisztérium közgazdasági főosztályán most összegezik: milyen nyereségrészesedéshez jutnak múlt évi munkájuk alapján a minisztériumhoz tartozó iparágak dolgozói. A nehéziparban 1970-ben a társadalmi termék 13 százalékkal, a mérleg szerinti eredmény 15,7 százalékkal nőtt, s ily módon az év közben és az év lezárása után kifizetett nyereségrészesedés összege átlagosan 18,8 napi bérnek felel meg. Az előző évivel körülbelül azonos mértékben emelkedett a dolgozók jövedelme. A nehézipar egészének átlagánál kisebb nyereségrészesedésit fizet a Magyar Villamos Művek, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint az Országos Gumiipari Vállalat. Az OGV egyébként év közben csaknem 7 százalékos bérfejlesztést hajtott végre. Az átlag fölött van a Magyar Alumíniumipari Tröszt, a szénbányászat nyereségrészesedése; kiemelkedő eredményt ért el a vegyipar, ezen belül is a gyógyszeripar. A Tiszai Vegyi Kombinát 30, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat 38, az Egyesült Vegyiművek csaknem 30 napi bérösszegének megfelelő részesedéssel rendelkezik. A gyógyszeriparban a nyereségrészesedés eléri a 40 napi bér összegét, s ennek több mint a fele a többletexportból és az ez után járó adóvisszatérítésből származik. Új építővállalat Nyíregyházán az építési kapacitás bővítésére a városi tanács végrehajtó bizottsága új építőipari vállalatot alapított. A tanácsi vállalat feladata elsősorban az állami lakóházak tatarozása, karbantartása, felújítása, továbbá kisebb jelentőségű, legfeljebb kétszintes létesítmények építése, s az ezekkel összefüggő tervezői, mélyépítői munkák elvégzése. A vállalat kezdő vagyona 15 millió forint, s létszámát, gépparkját folyamatosan továbbfejlesztik. Befejeződött Debrecenben a közlekedési konferencia Csütörtökön Debrecenben befejeződött a csaknem 600 gyakorlati és tudományos szakember részvételével megrendezett III. országos közlekedésgazdasági konferencia. A tanácskozás a személyszállítás fejlesztését a közeljövő legfontosabb feladatai közé sorolta. Elhatározták, hogy terveket készítenek a szakkibernetika céltudatosabb és általánosabb kihasználására. módosítási javaslatához fűződik. A körzetembe tartozók jó része közlekedési szempontból teljesen ellátatlan; ha azonban a régi vonalán járna a busz, megoldódna az ott lakó, zömmel idős emberek legfőbb problémája. „Kudarca” — ahogy ő nevezi — nem vette el a kedvét, sem az emberek bizalmát. A jelölő gyűlésen, amely a tanácstagi beszámolókra jellemző családias légkörben zajlott, a 130 jelenlevő egyhangúan őt javasolta újra tanácstagjának. Riválisa nincs. S bár még a szavazás hátravan, ő már tervbe vette, hogy a szomszédos bőrgyárat ráveszi: vállalja magára a járdaépítési költség egyharmadát, hiszen a gyár és az üzemi bölcsőde között hepe-hupás úton bukdácsolnak a mamák. MA MÁR KÖNNYEN ELIGAZODIK a hivatalos okmányokban is. Kezdetben persze ezzel is sok baja volt; a Hazafias Népfront XV. kerületi bizottságának köszönhető, hogy a bonyolultnak tűnő problémák nyitjával tisztában van. Négy éve ugyanis az új tanácstagoknak több olyan tájékoztató összejövetelt rendeztek, ahol megismerkedhettek a leggyakrabban előforduló ügyek elintézési módjával. Háziasszony mivoltát még soha nem érezte hátrányosnak. Sőt, sokan irigylik érte, mert több ideje van a társadalmi munkára, s a választókkal való törődésre. Márpedig a lelkiismeretes tanácstagnak még az ilyen csendes, a nagyszabású kerületfejlesztési munkálatokon kívül rekedt környéken is van elég tennivalója. Ha más nem, egy jó szó, egy szívből jött mosoly, egy kis együttérző hallgatás ... Kelemen Dénesné receptjének jó hatása bizonyítottan garantált... H. Valachi Anna