Magyar Hírlap, 1971. április (4. évfolyam, 91-119. szám)

1971-04-09 / 99. szám

2 1971. ÁPRILIS 9. PÉNTEK HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap (Folytatás az 1. oldalról) előterjesztése alapján a kormány megvi­tatta a nukleáris fegyverek elterjedésé­nek megakadályozásáról szóló, úgyneve­zett atomsorompó-szerződés végrehajtásá­val kapcsolatos teendőket. A Miniszterta­nács a jelentést tudomásul vette, s az Or­szágos Atomenergia Bizottság elnökét megbízta a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökséggel kötendő biztosítéki (ellenőrzési) egyezmény létrehozására irányuló tár­gyalások folytatásával és a hazai felada­tok koordinálásával. A közlekedés- és postaügyi miniszter arról számolt be, hogy az Életbiztonság a tengeren elnevezésű nemzetközi egyez­ményből — amelyhez hazánk is csatlako­zott —, milyen feladatok ellátása hárul a kormányra. A Minisztertanács megbízta a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy a belföldi és — a külügyminiszterrel egyetértésben — külföldi intézmények, szervezetek és személyek részére megha­talmazást adjon műszaki és üzembizton­sági vizsgálat, valamint ellenőrzés gya­korlására, továbbá e körben bizonyítvá­nyok kiadására. A belügyminiszter előterjesztése alap­ján a kormány rendeletet hozott az ál­lamtitok és a szolgálati titok védelmének újabb szabályozására. A rendelet az ál­­lam­titkok körének korszerűsített megha­tározását adja, egységesen rendezi az ál­lamtitok, illetve a szolgálati titok védel­mének elveit, összefoglalja, módosítja és kiegészíti az erre vonatkozó korábbi kor­mányrendelkezéseket. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénz­­ügyminiszter és a Minisztertanács Taná­csi Hivatala elnöke közös javaslatot ter­jesztett elő a tanácsok információs rend­szerének továbbfejlesztéséről. Az új ta­nácstörvény, valamint a területi tervezés és tervek rendszerére vonatkozó korábbi kormányhatározat végrehajtása szüksé­gessé teszi, hogy a tanácsok feladataik el­látásához megfelelő információkkal ren­delkezzenek. Ennek érdekében a kormány határozatot hozott, mely részletesen meg­szabja az információszolgáltatás rendjét, s az egyeztetett adatok alapján lehetősé­get nyújt arra, hogy a tanácsok a tények ismeretében hozzanak döntéseket, dolgoz­zák ki fejlesztési, területrendezési tervei­ket. * A Minisztertanács ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. A Minisztertanács ülése Az Országos Tervhivatal elnöke csü­törtökön jelentést terjesztett a kormány elé a KGST-országokkal folytatott terv­egyeztetések eredményeiről és a további feladatokról. Mint az Országos Tervhivatalban az MTI munkatársának elmondták, a terv­­egyez­tető tárgyalások valamennyi KGST- országgal sikeresen befejeződtek. Ezút-­­tal negyedik alkalommal egyeztették öt­éves terveiket, s a mostani tárgyalások több szempontból újabb előrelépést je­lentettek. A tervegyeztetések koncepciói­nak kidolgozásába mindenütt bevonták az érdekelt ágazatokat, a magyar terv­hivatal erősen támaszkodott a miniszté­riumokra és az érdekelt vállalatokra. Ez elősegítette a piackutatást, s lehetővé tette, hogy a vállalatok összehangolják elképzeléseiket a többi KGST-ország igé­nyeivel,­­ exportlehetőségeivel. Az országaink közötti együttműködés rugalmasabbá vált. Ahol annak feltéte­lei megértek, időnyerés céljából már a tervegyeztető tárgyalások befejezése előtt konkrét államközi megállapodásokat is aláírtak, például a magyar—lengyel kén­­egyezményt, a magyar—bolgár szóda­egyezményt. Közvetlenül a tervegyezte­tések befejezése után létrejött a magyar —szovjet együttműködési megállapodás a papírkarton, az azbeszt és a foszfortar­talmú anyagok gyártó kapacitás­ainak létesítéséről, s aláírták a két ország ole­fingyártási egyezményét is. Az új ötéves tervben egyébként is előtérbe került a KGST-országok között a termelési koope­ráció és a gyártásszakosítás. A terv­egyeztetések alapján 1971. és 1975. között mintegy 50 százalékkal nő a forgalmunk a többi KGST-országgal. A megállapodások lényegében biztosítják a következő öt évre hazánk energia- és energiahordozó-szükségletét, mégpedig olyan összetételben, ami lehetővé teszi energiastruktúránk további korszerűsíté­sét Kohászati alapanyagokból is többet vásárolhatunk a KGST-országokból, mint eddig. Az együttműködés elősegíti a ha­zai alumíniumipar és a petrolkémia nagyarányú továbbfejlesztését is. Gép­ipari beruházásainkhoz az 1971 és 1975 közötti időszakra másfélszer annyi komp­lett berendezés importját egyeztettük, mint amennyi az előző ötéves tervben realizálódott. Jelentős mennyiségű te­hervagont és tehergépkocsit, ezenkívül korszerű mezőgazdasági gépeket is vá­sárolunk a szocialista államokból. Gépipari exportunk a gyártmányszer­kezet változásainak megfelelően cilákul, vagyis kivitelünk növekszik közúti jár­művekből, főleg autóbuszokból, továbbá műszerekből és számítástechnikai eszkö­zökből. Bővülnek exportlehetőségeink mezőgazdasági és élelmiszeripari, vala­mint könnyűipari termékekből is. Szorosabbá válik a lakosságot közvet­lenül érintő együttműködés is. Hazánk­ban öt év alatt 29—30 százalékkal nő a fogyasztási alap, s ennél gyorsabb ütem­ben, mintegy 40 százalékkal bővül a fo­gyasztási cikkek egyeztetett importja. Személygépkocsiból például öt év alatt 315 ezret szerzünk be a KGST-országok­ból, kétszázezerrel többet, mint 1966 és 1970 között. Legfontosabb partnerünk továbbra is a Szovjetunió; a szocialista országokból származó nyersanyagoknak több mint kétharmadát itt szerezzük be. A Szovjet­unióból származó kőolajimportunk pél­dául az 1970. évi 4­­millió tonnáról 1975- re hat és fél millió tonnára nő, földgáz­ból 1975-ben egymilliárd köbmétert szál­lít a Szovjetunió. Bulgáriából a hagyo­mányos termékeken kívül nagy mennyi­ségű szódát — 1975-ben már 120 ezer tonnát — importálunk. Csehszlovákiából és Lengyelországból továbbra is jelen­tős mennyiségű kokszot és kokszolható szenet, az NDK-ból az eddiginél kétszer­te nagyobb mennyiségű káliműtrágyát, PVC-t, polietilént és műgumit szerzünk be. Románia továbbra is szállít földgázt, évente mintegy 200 millió köbmétert, ám ezenkívül megkétszerezi Magyarország számára faáruszállítását is. Hazánk a Szovjetunióba sokféle fél­kész és késztermék között közúti jármű­vet és jelentős mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt, Bulgáriába gépeket, fogyasz­tási cikkeket, Csehszlovákiába az eddi­­ginél jóval több alumíniumárut, Lengyel­­országba főleg gépipari cikkeket, az NDK-ba mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari, ezenkívül alumínumipari árukat, Romániába hengerelt acélokat, alumí­niumipari cikkeket szállít. Mongóliában a magyar szakemberek továbbra is részt vesznek több geológiai kutatásban, a ter­mészeti kincsek feltárásában. Az együttműködés további lehetőségei­nek kérdését is vizsgálják. Ezenkívül va­lamennyi KGST-ország kívánatosnak tartja, hogy a tervegyeztetés folyamatos­ságának kialakítása érdekében már 1971-ben megkezdjék tárgyalásaikat az 1975 utáni együttműködés megalapozá­sára. latta, hogy a szerződés betartásának el­lenőrzéséről egyezményt köt a Bécsben székelő Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökséggel. Az atomsorompó-szerződés ugyanis előír az atombombák és más nuk­leáris robbanószerkezetek létrehozásához szükséges hasadó­anyagokkal kapcsola­tos korlátozásokat és ellenőrzéseket. Ilyen hasadóanyagokkal — uránnal, plutónium­mal, tóriummal — az atomfegyver nél­küli országok is rendelkeznek, mi pél­dául békés célokra, kísérletekhez hasz­náljuk fel ezeket az anyagokat. A szerződés azt is kimondja, hogy­­ atomfegyverrel nem rendelkező államok­nak csak akkor szabad szállítani nukleá­ris anyagot vagy annak előállítására szolgáló speciális berendezéseket, ha azokat az illető országokban a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség úgyneve­zett biztosítéki ellenőrzése alá helyezik. Hazánk kinyilvánította készségét a biztosítéki egyezmény megkötését szol­gáló tárgyalások megindítására. A Nem­zetközi Atomenergia Ügynökség kor­mányzó tanácsának különbizottsága el­készítette a tárgyalási alapként szolgáló egységes mintaszöveget. E bizottság mun­kájában tevékenyen részt vett Straub F. Brúnó professzor, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, aki a tárgyalások so­rán számos ülésen a bizottság elnöki tisztét töltötte be. A bizottság végül is olyan szöveget terjesztett az ügynökség kormányzó tanácsa elé, amely biztosítja a nukleáris anyag feletti ellenőrzés kel­lő hatékonyságát, ugyanakkor az érin­tett országokra nem ró túlzott terheket. Hazánk is e mintaszöveg alapján foly­tatja a közeljövőben az érdemi tárgyalá­sokat az atomenergia-ügynökséggel. A nukleáris anyagokra vonatkozó kö­telezettségvállalások egyébként szüksé­gessé teszik az anyagok nyilvántartására és mozgásuk ellenőrzésére alkalmas ha­zai rendszer kiépítését. E rendszer meg­teremtésével, továbbá a biztosítéki egyez­mény létrehozását szolgáló tárgyalások folytatásával bízta meg a csütörtöki ülé­sen a kormány az Országos Atomenergia Bizottság elnökét. I / IX /I A f f Tárgyalások a nukleáris anyagokról szóló biztosítéki egyezmény megkötéséről Mint ismeretes, hazánk is csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez, amelynek célja a nukleáris fegyverek további ter­jedésének megakadályozása. A szerződés­ben — más atomfegyverrel nem rendel­kező államok között — hazánk is vár- Befejeződtek a tervegyeztetések 7 Ll­ (ff )7 Eredményes a KGST-országit együttmű­ködése FELELŐSSÉGÉRZET MÁSOKÉRT, se­gítőszándék, fáradhatatlanság, lelkiisme­retesség; ezeket a tulajdonságokat egyet­len tanácstag sem nélkülözheti, ha rá akar szolgálni választói bizalmára. Arra azonban nincs recept, hogy a köz ügyét sajátjaként kezelő tanácstag milyen mó­don láthatja el leghatásosabban fel­adatait. Kelemen Dénesné, a 41-es választó­­körzet mintegy hatszáz lakója által újra jelölt tanácstag a jó szót, az emberséget, a közvetlen hangot minden más eszköz­nél eredményesebbnek tartja. Érzékenyen reagál minden bejelentésre, amellyel megbízói felkeresik. Nincs nap, amikor ne akadna tanácstagi minőségben is dol­ga szomszédaival, akiknek gondját-baját egyébként már volt elég ideje s alkalma megismerni. „Foglalkozása” ugyanis ház­tartásbeli, de abból a fajtából való, aki­nek tevékenysége, érdeklődési köre nem­csak a konyha szűk világára korlátozó­dik. Rákospalota Zuglóval szomszédos ré­szén, csendes, kertes környezetben állnak a választókörzetébe tartozó lakók ottho­nai. Javarészt középkorúak, nyugdíjasok élnek itt, s ez a tény határozza meg dön­tően a tanácstag tevékenységét is. „TYÚKPEREK” ITT IS AKADNAK, mint mindenhol, de ezekkel nem foglal­kozom — mondja keresgélve a szavakat, mert nehéz hirtelen mindazt megfogal­mazni, hogy mit jelent számára a köz­életi tevékenység, az emberekkel való állandó, eleven kontaktus. — Tizenkét évig békítgettem lakóbizottsági elnöki mi­nőségben az apró ügyekben háborúskodó haragosokat. Tulajdonképpen ez idő alatt kerültem igazán emberközelbe szomszé­daimmal, pedig már 25 éve, hogy itt la­kunk. Akkoriban mindezt még „rendes”. Újra a jelölőlistán. ! A háziasszony receptje munka mellett végeztem, bedolgozóként babatesteket készítettem egy ktsz-nek. Időközben megbetegedtem, ezért vagyok most „csak” háziasszony. De az embe­­rerek megszerzett bizalmáról nem tud­tam lemondani. így történt, hogy amikor négy évvel ezelőtt felkérték, vállalja el a tanács­tagságot, családja — férje és két felnőtt gyermeke — aggodalma ellenére boldogan igent mondott. Kicsit tartott ugyan attól, hogy nem váltja be a hozzá fűzött remé­nyeket, hogy elnyomják az ő halk szavát a hangosabb, „rámenősebb” tanácstagok. FÉLELMÉNEK ALAPTALAN VOLTÁT ma már szemmel látható eredmények jelzik: a környék minden utcájában szi­lárd betonjárda szürkéllik, nyoma sincs az esőzések utáni sártengernek, mint ré­gen. A Patyolat utcai üres telek néhány hónapja még szemétdomb képzetét kel­tette — most sehol egy rom, a szétterülő barna föld tűzszerészek vizsgálatát várja — azt beszélik, gyújtóbombák rejtőznek a­ mélyben —, hogy utána megkezdhes­sék egy száz kicsinyt befogadó óvoda építését. Hamarosan megnyílik az ön­­kiszolgáló közért az utca végében, s az elavult villanyvezetékek felújítása sem késik már soká. — Mint mindenütt, nálunk is a lakás­hiány okozza a legtöbb gondot.— tér át a nehézségekre. — Tavaly 54 igénylőm volt, de a mi körzetünk egyetlen lakást sem kapott. Talán ez is másként lesz ezután. — Legnagyobb kudarcom, ami a négy év alatt ért, az a 25-ös busz útvonal­ Nyereségrészesedés a nehéziparbanno­m A Nehézipari Minisztérium közgazda­­sági főosztályán most összegezik: milyen nyereségrészesedéshez jutnak múl­t évi munkájuk alapján a minisztériumhoz tartozó iparágak dolgozói. A nehéziparban 1970-ben a társadalmi termék 13 százalékkal, a mérleg szerinti eredmény 15,7 százalékkal nőtt, s ily mó­don az év közben és az év lezárása után kifizetett nyereségrészesedés összege át­lagosan 18,8 napi bérnek felel meg. Az előző évivel körülbelül azonos mérték­ben emelkedett a dolgozók jövedelme. A nehézipar egészének átlagánál ki­sebb nyereségrészesedésit fizet a Magyar Villamos Művek, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint az Országos Gumiipari Vállalat. Az OGV egyébként év közben csaknem 7 százalékos bérfej­lesztést hajtott végre. Az átlag fölött van a Magyar Alumí­niumipari Tröszt, a szénbányászat nyere­ségrészesedése; kiemelkedő eredményt ért el a vegyipar, ezen belül is a gyógy­szeripar. A Tiszai Vegyi Kombinát 30, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat 38, az Egyesült Vegyiművek csaknem 30 napi bér­összegének megfelelő részese­déssel rendelkezik. A gyógyszeriparban a nyereségrészesedés eléri a 40 napi bér összegét, s ennek több mint a fele a többletexportból és az ez után járó adó­visszatérítésből származik. Új építővállalat Nyíregyházán az építési kapacitás bő­vítésére a városi tanács végrehajtó bi­zottsága új építőipari vállalatot alapított. A tanácsi vállalat feladata elsősorban az állami lakóházak tatarozása, karban­tartása, felújítása, továbbá kisebb jelen­tőségű, legfeljebb kétszintes létesítmé­nyek építése, s az ezekkel összefüggő ter­vezői, mélyépítői munkák elvégzése. A vállalat kezdő vagyona 15 millió forint, s létszámát, gépparkját folyamatosan to­vábbfejlesztik. Befejeződött Debrecenben a közlekedési konferencia Csütörtökön Debrecenben befejeződött a csaknem 600 gyakorlati és tudományos szakember részvételével megrendezett III. országos közlekedésgazdasági konfe­rencia. A tanácskozás a személy­s­zállítás fejlesztését a közeljövő legfontosabb fel­adatai közé sorolta. Elhatározták, hogy terveket készítenek a szakkibernetika céltudatosabb és általánosabb kihaszná­lására. módosítási javaslatához fűződik. A körze­tembe tartozók jó része közlekedési szem­pontból teljesen ellátatlan; ha azonban a régi vonalán járna a busz, megoldód­na az ott lakó, zömmel idős emberek leg­főbb problémája. „Kudarca” — ahogy ő nevezi — nem vette el a kedvét, sem az emberek bizal­mát. A jelölő gyűlésen, amely a tanács­tagi beszámolókra jellemző családias lég­körben zajlott, a 130 jelenlevő egyhan­gúan őt javasolta újra tanácstagjának. Riválisa nincs. S bár még a szavazás hátravan, ő már tervbe vette, hogy a szomszédos bőrgyárat ráveszi: vállalja magára a járdaépítési költség egyharma­­dát, hiszen a gyár és az üzemi bölcsőde között hepe-hupás úton bukdácsolnak a mamák. MA MÁR KÖNNYEN ELIGAZODIK a hivatalos okmányokban is. Kezdetben persze ezzel is sok baja volt; a Hazafias Népfront XV. kerületi bizottságának kö­szönhető, hogy a bonyolultnak tűnő prob­lémák nyitjával tisztában van. Négy éve ugyanis az új tanácstagoknak több olyan tájékoztató összejövetelt rendeztek, ahol megismerkedhettek a leggyakrabban elő­forduló ügyek elintézési módjával. Háziasszony mivoltát még soha nem érezte hátrányosnak. Sőt, sokan irigylik érte, mert több ideje van a társadalmi munkára, s a választókkal való törődésre. Márpedig a lelkiismeretes tanácstagnak még az ilyen csendes, a nagyszabású ke­rületfejlesztési munkálatokon kívül rekedt környéken is van elég tennivalója. Ha más nem, egy jó szó, egy szívből jött mo­soly, egy kis együttérző hallgatás ... Kelemen Dénesné receptjének jó ha­tása bizonyítottan garantált... H. Valachi Anna

Next