Magyar Hírlap, 1971. április (4. évfolyam, 91-119. szám)

1971-04-08 / 98. szám

Magyar Hírlap AZ SZKP XXIV. KONGRESSZUSA Az SZKP kongresszusának szerdai ülése (Folytatás az 1. oldalról) tika területén a fő feladat az atomreak­torok teljesítményének egymillió kilo­wattra való felemelése. Nyeporozsnyij elmondotta, hogy a szov­jet energetika sikeres fejlesztése hozzá­járul a szocialista országok gazdaságának fellendítéséhez is, pozitív hatást gyakorol az integrációs folyamatokra. Működik már a „Béke” energetikai rendszer Bul­gária, Csehszlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK, Románia és a Szov­jetunió részvételével. A KGST-ben most tanulmányozzák új hatalmas villanyerő­művek és távvezetékek közös megépíté­sének terveit. Nyeporozsnyij vitába szállt azokkal a kongresszusi felszólalókkal, akik környe­zetvédelem címén a víztárolók, a vízi erő­müvek építését nehezményezik. Hangoz­tatta, hogy az építkezések összhangban állanak a föld védelmével. A másodikként felszólaló Vaszilij Pro­horov, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának titkára hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek tevékenyen kivet­ték részüket az új ötéves terv irányelvei­nek kidolgozásából. A dolgozók tízmilliói vitatták meg az irányelveket, számos ja­vaslatot terjesztettek elő, ámeneket fi­gyelmesen megvizsgált az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a minisztertanács. A fontos gazdasági és szociális feladatok megoldását elősegíti a szocialista verseny, amelyben több mint lietvenegymillióan vesznek részt. Az elmúlt ötéves terv éveiben a mű­száki fejlesztésen és a termelés korszerű­sítésén munkálkodó mérnökök, munkások, alkalmazottak javaslatai 12 milliárd 500 millió rubel gazdasági hasznot hoztak az országnak — mondotta. Prohorov megelégedéssel állapította meg. hogy az SZKP Központi Bizottságá­nak beszámolója támogatta a vállalati kollektívák szociális fejlesztése tervezé­sének gyakorlatát, amivel a szakszerve­zetek aktívan foglalkoztak az utóbbi években. A moszkvai Lihacsov autógyárban az automatizált és gépesített szalagok hosz­­sza elérte a 75 kilométert — mondotta felszólalásában Pavel Borogyin, a gyár igazgatója. Hangsúlyozta, hogy a nyolc szakosított leányvállalatot egyesítő terme­lési egyesülés számára korszerű műszaki színvonalának megfelelő új típusú mun­kásokra, a speciális gépi berendezések jól képzett kezelőire van szükség. Közölte: a szovjet népgazdaság igényeit szem előtt tartva, az üzem kollektívája vállal­ta, hogy az új ötéves terv folyamán a vál­lalat tervezett kapacitását meghaladó módon növelik a gépkocsigyártást. Konsztantyin Geraszimov, az Orosz SZSZSZK miniszterelnök-helyettese és tervbizottságának elnöke felszólalásában hangsúlyozta: helyesnek tartja a pártnak a köztársaság keleti körzetei gazdasági potenciáljának növelését, természeti kin­cseinek gyorsított ütemű kihasználását célzó irányvonalát. Hangsúlyozta, hogy Nyugat-Szibéria az új ötéves tervben az ország legnagyobb kőolaj- és földgázbá­zisává válik. Szibériában és a Távol-Ke­leten tovább fejlődik a fémkohászat, a gépgyártás, a fafeldolgozó- és könnyű­ipar, valamint több más iparág. Geraszimov tájékoztatta a kongresz­­szust arról, hogy a köztársaságban vala­mennyi terület, határterület és autonóm köztársaság ipara határidőre teljesítette az 1071 első negyedére szóló terveket. A köztársaság dolgozói következetesen mun­kálkodnak a társadalmi termelés haté­konyságának növelésén, a tudományos­műszaki fejlődés meggyorsításán. Az el­múlt ötéves terv során körülbelül 1,5-sze­­resére növelték az ipari termelés volu­menét, és 45 százalékkal fokozták a nem­zeti jövedelmet. szigorúan be fogja tartani a kölcsönös kapcsolatok általánosan elismert normáit, akkor „még a számos fontos kérdésben meglevő véleményeltérések mellett is le­hetségesek az együttes akciók a közös el­lenség ellen vívott küzdelemben”. „A győzelembe vetett hitünket növeli, hogy az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának szavaival újra megerősítette a Szovjetunió Kommunista Pártjának el­tökéltségét a felszabadító mozgalmak er­kölcsi, politikai és anyagi segítésére. Nem csökkentjük az afrikai szolidaritásnak és a világ többi gyarmatosításellenes erői szolidaritásának jelentőségét, ha őszintén megmondjuk, hogy harcunkhoz a legna­gyobb támogatást éppen a Szovjetuniótól kapjuk” — hangsúlyozta. A könnyűipar és a mezőgazdaság feladatai A nemzetközi kommunista mozgalom összeforrott súgóért Hernan del Canto, a Chilei Szocialista Párt képviselője kongresszusi felszólalá­sában megállapította: —. Mi, chilei szocialisták, nem érezzük idegennek és kívülállóknak magunkat a Szovjetunióban. Az önökkel való sok­éves barátság lehetővé tette, hogy meg­ismerjük a szocializmus vívmányait. Nem érezzük idegennek magunkat azért sem, mert a marxista—leninista tanításon ala­kuló elméleti nézeteink egybe esnek. Del Canto bejelentette, hogy a község­tanácsi választásokon Chile népe abszolút szavazattöbbséggel biztosította támogatá­sáról a népi egységfront kormányát. Mi, szocialisták, úgy véljük, hogy az ország­ban jelenleg végbemenő folyamat meg­határozó tényezője a munkásosztály, a né­pi forradalmi erők egysége. Ezzel kap­csolatban a szónok rámutatott a kommu­nisták és szocialisták szövetségének szük­ségszerűségére. Ezt a szövetséget úgy jel­lemezte, mint olyan magot, amely „al­kalmas forradalmi tapasztalatok szerzé­sére”. Készek vagyunk erősíteni és szi­lárdítani ezt a szövetséget — jelentette ki del Canto. A Chilei Szocialista Párt képviselője kifejezte megelégedettségét azzal kapcso­latban, hogy Chile elismerte az NDK-t. Nisizava Tomio, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára üd­vözlő beszédében pártjának harci szoli­daritásáról biztosította a kongresszusi küldötteket, az SZKP tagjait és a szovjet népet. Emlékeztetett a Japán Kommunista Párt és az SZKP küldöttségeinek nemrég Moszkvában folytatott megbeszéléseire, amelyeken a felek konkrét intézkedések­ről állapodtak meg a két párt kapcsola­tainak normalizálását gátló akadályok ’r.'gszüntetésáre, kifejezték készségüket, hogv ezen az alapon megjavítják kapcso- 1 '"-at és fejlesztik, a két párt együtt­'isét. Hisszük, hogy ennek a meg* i'r-o'Menak megvalósítása a japán és a siovj'1 nép barátságának fejlesztését, a nems’Ü-'é'i kommunista mozgalom össze­­f-rro'.tcágil szolgálja — állapította meg a szónok. Nisizava Tomio kijelentette: „Paran­cs olóan szükséges és halaszthatatlan in­ternacionalista feladat, hegy az összes szocialista erszág, minden kommunista és munkáspárt, az összes antiimperialista, demokratikus erő fejtsen ki maximális erőfeszítést az amerikai imperializmus ag­ressziója elleni küzdelemben, az indokí­nai népek támogatásában”. „Az Egyesült Államoktól függő japán militarizmus újjáéledése és fokozódása újabb veszélyes szakaszához érkezett”. A Japán Kommunista Párt feladatának te­kinti, hogy kieszközölje a japán—ameri­kai biztonsági szerződés érvénytelenítését — Okinawa teljes és feltétel nélküli visz­­szaadását, és megakadályozza a militari/.­­mus újjáéledését Japánban — hangsúlyoz­ta Nisizava Tomio. A szónok sajnálattal állapította meg, hogy a nemzetközi kommunista mozga­lomban bonyodalmak vannak. Kijelentet­te: ha minden marxista—leninista párt Nyikolaj Taraszov szovjet könnyűipari miniszter felszólalásában az üzemek mű­szaki korszerűsítésének problémáival fog­lalkozott. Elmondta, hogy iparágában az új ötéves tervben a termelés növekedésé­nek 95 százalékát a munkatermelékeny­ség emelésével érik el. Az üzemek kétszer annyi új technoló­giai felszerelést kapnak, mint az előző ötéves tervben. Az automata gépek rész­aránya az iparágon belül elérte a 82 szá­zalékot. A szakemberek most azt a felada­tot tűzik maguk elé, hogy automatizált és félautomatizált műhelyeket, végül pedig egész automatizált üzemeket hozzanak létre. Az oroszországi föderáció Furmanov ne­vű városában Vitalij Szmimov műveze­tőhelyettes, aki jelenleg részt vesz a kongresszuson, brigádverseny-mozgalmat kezdeményezett a könnyűipar termelése hatékonyságának növelésére, ezzel kap­csolatban a könnyűipari miniszter elmon­dotta, hogy a munkatermelékenység növe­lése és a termékek minőségének javítása terén éppen azok a brigádok érték el a legjobb eredményeket, amelyek csatlakoz­tak a kezdeményezéshez. Taraszov közölte, hogy öt év leforgása alatt a Szovjetunióban több mint 500 új könnyűipari üzemet építenek. Az iparág termelésének volumene 1,35—1,4-szeresáre emelkedik. A tömegfogyasztási cikkek többségénél a keresletet 2—3 éven belül teljes mértékben szeretnék kielégíteni. Alekszandra Monahova, a „Kommunar­­ka” szovhoz igazgatója elmondotta, hogy az új ötéves terv irányelveit megvitatták az általa vezetett szovhozban. Mint mon-A világsajtó SZKP XXIV. kongresszu­sával foglalkozó jelentéseiben és kom­mentárjaiban szerdán a Koszi-gin minisz­terelnök beszámolójában elhangzottakra helyezte a fő hangsúlyt. „A tudománnyal szövetségben, a társa­dalommal konzultálva" című hírmagya­rázatában a lengyel Trybuna Ludu a töb­bi között megállapította: „Az új szovjet távlati tervet lehetetlen egyetlen kom­mentárban értékelni. Első reflexióként megkülönböztetett figyelmet érdemel az a tény, hogy a feladatok végrehajtásában kulcsszerepet kap a tudomány és a tu­domány fejlesztése. A terv feszített, de tel­jesen reális, mélyreható tudományos elemzésre támaszkodik, számba veszi a Szovjetunió lehetőségeit, gazdasági po­tenciálját.” A Zycie Warszawy kommentárja rá­mutatott: „Számunkra, lengyelek számá­ra, megkülönböztetett jelentőségű Koszi­gin állásfoglalása: a Szovjetunió a jövő­ben is nagy figyelmet fordít a szocialista országokkal megvalósított gazdasági együttműködés, kooperáció és szakosodás fejlesztésére, és a KGST-tagországok gazdasági integrációs programja kidolgo­zására.” A Rabotnicseszko Delo bolgár lap kom­mentárt is fűz a Koszigin-beszámolóhoz. Egyebek között megállapítja, hogy „az I irányelvek annak a fordulatot jelentő pil­­; lanatnak a szimbólumaként kerülnek be a Szovjetunió történetébe, amelyben a szovjet gazdaságban végbement mennyi­ségi felhalmozódások minőségi változást : tesznek lehetővé a párt és az állam szo­ciális politikájában”. Az SZKP XXIV. kongresszusa az egész világ haladó erői képviselőinek legna­gyobb fórumává vált — hangsúlyozta Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnök a moszkvai Pravda tudósítójának adott nyilatkozatában. A kilencedik ötéves terv irányelveit, amelyeket a kongresszus megvitat, nem­csak a Szovjetunió gazdasági erejének hatalmas növekedését mutatják, hanem példát szolgáltatnak arra is, hogyan kell összehangolni a tudományos-műszaki for­radalom sikereit a szocialista rendszer előnyeivel, az egész társadalom és annak minden tagja, valamint a szocialista elő­rehaladás javára — jelentette ki Svoboda. A csehszlovák Rudé Právo vastagbetűs j címében megállapítja: az átfogó szociális : program mélyreható fordulatot jelez az életszínvonal emelésével összefüggő sok­­! oldalú feladatok távlati megoldásának i irányában. A beterjesztett dokumentum- 1 nak az az új vonása, hogy a szovjet öt­éves tervek történetében először a köz­szükségleti cikkek termelésének ütemét részesíti előnyben a termelőeszközök gyártásával szemben, elméleti és gyakor­lati szempontból egyaránt jelentős körül­mény — hangsúlyozza a Rudé Právo. A Tvorba, a CSKP KB politikai, tudo­mányos és kulturális hetilapja vezércik­kében elemzi a kongresszus eddigi me­netét. Megállapítja, hogy a fő referátum nem hagy kétséget az iránt, hogy a Szov­jetunió sohasem tér vissza semmi olyan­hoz, amit a párt túlhaladottnak és káros­nak ismert fel. A Szovjetunió a nemzetközi politikában elutasít mindenfajta kalandorságot, mert kifejezi és védelmezi nemcsak a szovjet nép, hanem az egész haladó és békesze­rető emberiség érdekeit. A referátum kö­vetkezetesen oltalmazza a szovjet kom­munisták irányvonalát a jobboldali és „baloldali” revizionizmussal szemben — írja a Tvorba. A Borba című jugoszláv lap arra hívja fel a figyelmet, hogy az SZKP a követ­kező időszakban igen nagy figyelmet for­dít a szovjet nép életszínvonalának eme­lésére. A könnyűipar most első ízben fog gyorsabban fejlődni, mint a nehézipar. Koszigin miniszterelnök aláhúzta beszá­molójában, hogy az elkövetkező ötéves tervben a gyorsabb fejlődés alapján kí­vánják magasabb szintre emelni az élet­­színvonalat. A Les Echos, a francia üzleti körök lapja közli az új szovjet ötéves terv fő számadatait és rámutat, hogy a terv cél­kitűzései impozáns beruházási program megvalósítását követelik, amelynek össz­értéke mintegy 500 milliárd rubel az elő­ző ötéves terv 352 milliárd rubeljével szemben. A Morning Star című angol lap lenyű­gözőnek nevezi a tervben előirányzott in­tézkedéseket. A terv a szovjet emberek életszínvonalának jelentős emelésére irá­nyul — írja a lap. A szerdai kairói lapok Koszigin mi­niszterelnök beszéde alapján részletesen ismertetik a szovjet népgazdaság 1971— 1975. évi fejlesztési tervének irányelveit. Az Egyptian Gazette kiemeli, hogy az új ötéves terv fontos szakasz lesz a kom­munista társadalom felépítésében. Az Al Akhbar rámutat, hogy a Szovjetunió szo­ros gazdasági és kereskedelmi kapcsola­tokat épített ki az Egyesült Arab Köz­társasággal, Szíriával, Irakkal és Algé­riával. E kapcsolatok továbbfejlesztését a kölcsönös érdekek alapján szorgalmaz­zák. dotta, az irányelvek lelkes helyeslésre ta­láltak a dolgozóknál. A „Kommunarka” a moszkvai terület egyik legrégibb szovhoza, amely tej- és hústermelésre szakosodott. A szovhoz dolgozói elhatározták, hogy a kilencedik ötéves terv időszakában szemes termé­nyekből elérik a hektáronkénti 45 má­zsát, tejtermelésüket pedig olyan mérték­ben növelik, hogy minden száz hektárnyi terület után kétezer mázsa legyen a tej­hozam. Gavriil Csirjajev, Jakutia pártszerveze­­zetének vezetője a következő felszólaló, a szovjet észak természeti kincseinek kiak­názását ismertette. E kincsekben gazdag vidéken vannak a Szovjetunió legfőbb arany-, gyémánt- és nikkellelőhelyei, je­lentősek a kőolaj-, a gáz- és más hasznos ásványi anyagok készletei. Csirjajev kö­zölte, hogy hatalmas bányaipar alakult a Jakut Autonóm Szovjet Köztársaságban. Az elmúlt ötéves terv időszakában az ipa­ri termelés összvolumene több mint 80 százalékkal emelkedett. Tovább fejlesztik a híres jakutiai gyémántok kitermelését. Marc Drumaux, a Belga Kommunista Párt elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy az SZKP kongresszusa nagy hatást gyakorol és a jövőben is gyakorolni fog a békéért, demokráciáért, haladásért és a szocializmusért vívott harc menetére. A felszólaló rámutatott, hogy a központi bi­zottság beszámolójában foglalt javaslat az öt nukleáris hatalom tanácskozásának összehívására nagy visszhangot váltott ki az egész világon. A Belga KP elnöke támogatásáról biz­tosította a szovjet kommunisták arra irá­nyuló erőfeszítéseit, hogy „a szocializmus világrendszere szilárd, egységes család legyen, és az egész világ számára a sza­bad népek jövőbeni világközösségének példájaként szolgáljon”. A Belga Kommunista Párt tevékenysé­géről szólva rámutatott, hogy a párt po­litikájának elsőrendű feladata továbbra is a békéért folytatott harc. A belga kom­munisták különös figyelmet fordítanak arra, hogy a legszélesebb dolgozó tömege­ket bevonják az indokínai népek iránti szolidaritási mozgalomba. Nicolas Saui, a Libanoni Kommunista Párt főtitkára felszólalásában az SZKP XXIV. kongresszusa és a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai tanács­kozása közötti szoros kapcsolatra hívta fel hallgatósága figyelmét. „A moszkvai tanácskozás hatására elért kimagasló sikerek — mondotta — meg­győző módon vádolják a kínai vezetők szakadár, szovjetellenes politikai akna­munkáját. Pártunk határozottan elítéli a kínai vezetők álláspontját és a szovjetel­­lenesség minden megnyilvánulását, bár­honnan induljon is ki és bárkivel igyekez­zék leplezni magát.” Nicolas Saui hangsúlyozta, hogy hatal­mas jelentőségű az a segítség, amelyet a Szovjetunió, az egész szovjet politika nyújt az izraeli agresszió elien harcoló arab népeknek. Ä délutáni illés Az SZKP kongresszusa délután folytat­ta a vitát Alekszej Koszigin előadói be­szédéről. Mihail Prokofjev, a Szovjetunió közok­tatásügyi minisztere kijelentette, hogy a szovjet pedagógusok helyeslik a népgaz­daság fejlesztésének új ötéves tervére vo­natkozó irányelvtervezetet. Ennek a prog­ramnak a megvalósítása, a műszaki-tu­dományos forradalom haladása — han­goztatta —- nagy társadalmi jeleptőségű feladatot tűz ki: az elkövetkező öt év so­rán végre kell hajtani az áttérést az ifjú­ság általános középfokú képzésére. A miniszter rámutatott arra, hogy a középfokú képzést nyújtó oktatási intéz­mények végzős hallgatóinak számát az 1970-es 3,2 millióról 1975-re 4,5—4,7 mil­lióra kell emelni. Jelenleg a nyolcosz­tályos iskolát elvégzett serdülőknek mint­egy 92 százaléka folytatja a tanulást. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy tökéletesíteni kell a falusi iskolát, ahol az oktatás szintje még némileg el­marad a városi iskoláé mögött. Javasol­ta, hogy hozzanak létre az iskolák, felső- és középfokú oktatási intézmények tan­(Folytatása a 8. oldalon)1 * 1971. ÁPRILIS 8, CSÜTÖRTÖK 7 A komsssiss kiiifilii vSssi&sitglii

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék