Magyar Hírlap, 1971. május (4. évfolyam, 120-150. szám)
1971-05-04 / 123. szám
Magyar Hírlap HAZAI KÖRKÉP FORUM ibl 1971. MÁJUS 4. KEDD ! KÖZÉLETI DIPLOMÁCIA Romániába utazott Aczél György és Komócsin Zoltán Aczél György és Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására baráti látogatásra hétfőn este Bukarestbe utaztak. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Nagy Miklós, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője és Garai Róbert, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. Jelen volt Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Hétfőn este megérkezett Bukarestbe Aczél György és Komócsin Zoltán. Az otopeni repülőtéren a vendégeket Manea Manescu, Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagjai, a KB titkárai, Vasile Vlad, az RKP KB külügyi osztályának vezetője és pártmunkások fogadták. Jelen volt Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. Budapestre érkezett a Francia Kommunista Párt küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Francia Kommunista Párt küldöttsége Gustave Ansart, a párt politikai bizottsága tagjának vezetésével. A küldöttség gazdaságpolitikai kérdéseket tanulmányoz hazánkban. A küldöttséget fogadta Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A megbeszélésen jelen volt Bálint József, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője is. Budapestre érkezett az új olasz nagykövet Dr. Mario Franzi, az Olasz Köztársaság új magyarországi nagykövete hétfőn Budapestre érkezett. Megérkezése alkalmából a Ferihegyi repülőtéren dr. Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője üdvözölte. A szakszervezeti kongresszus újabb külföldi vendégei Negyvennégy ország és négy nemzetközi szövetség küldöttei érkeztek meg eddig a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusára. Vasárnap, illetve hétfőn délelőtt érkezett meg Budapestre Pavel Stefan, a Románn Szakszervezetek Általános Szövetsége központi tanácsának titkára, Gad Gad Radwan, az Egyesült Arab Köztársaság Munkásszövetségének képviselője és az Ír Szakszervezetek Kongresszusának (ICTU) küldöttsége Stephen McConagle vb-tag vezetésével. Hétfő délután, érkezett hazánkba a Szakszervezeti Világszövetség delegációja Pierre Gensous főtitkár vezetésével, Wladyslaw Kruczek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Kosztadin Gjaurov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Karel Hoffmann, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsénak elnöke vezette csehszlovák küldöttség, P. T. Pimenov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára, a Finn Szakszervezetek Központi Szervezetének (SAK) küldöttsége, Arvo Hautala első elnökhelyettes vezetésével, a Jugoszláv Szakszervezetek Szövetségének küldöttsége Ljubica Dukics vezetésével, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) delegációja Gerd Muhr alelnök vezetésével, Gino Guerra, az Olasz Általános Munkásszövetség (CGIL) titkára, valamint a Skót Szakszervezeti Kongresszus (STUC) küldöttsége Raymund McDonald elnök vezetésével. A vendégeket Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára és a SZOT titkárságának tagjai fogadták. Munkaügyi küldöttség utazott Ulánbátorba Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes vezetésével küldöttség utazott hétfőn Ulánbátorba, a KGST-országok munkaügyi szervei vezetőinek tanácskozására. Hazaérkezett Londonból a Magyar Vöröskereszt küldöttsége Hétfőn délután hazaérkezett Londonból a Magyar Vöröskereszt háromtagú delegációja, amely dr. Soóki László főtitkárhelyettes vezetésével egy hetet töltött Angliában a Brit Vöröskereszt meghívására. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Darvas Józsefnek, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára igazgatójának eredményes munkássága elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából, a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese. Az ausztrál kereskedelmi delegáció fogadása Első alkalommal kereste fel Magyarországot ausztráliai piackutató delegáció, amelyet W. J. Austen, az Ausztráliai Exportfejlesztési Tanács végrehajtó bizottságának tagja vezet. A küldöttség tagjai tegnap este a Duna Intercontimentalszállóban fogadáson találkoztak a magyar gazdasági élet képviselőivel, tárgyaló partnereikkel, a Magyar Kereskedelmi Kamara, valamint az ipari és külkereskedelmi vállalatok vezetőivel. Részt vett a fogadáson Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek több tagja. Dr. Tímár Mátyás hazaérkezett Párizsból (Folytatás az 1. oldalról) Lois-Xavier Ortolival, az iparfejlesztési és tudományos kutatások ügyeinek miniszterével és André Bettencourt tervezési és területfejlesztési miniszterrel. Alkalmam volt találkozni Jacques Chaban-Delmas francia miniszterelnökkel. Hosszabb időt töltöttem a gyáriparosok szövetségében. Tárgyalásaink őszinték, nyíltak, célratörőért voltak. Az elmúlt években, és főleg Fock Jenő franciaországi látogatása óta bővültek a magyar—francia gazdasági kapcsolatok, de úgy látjuk, hogy még sok lehetőség van a kooperációk, az együttműködés különböző formáinak kibontakoztatására. A Magyarországról származó francia áruvásárlások volumene kisebb, mint a magyar beszerzéseké, ezért kerestük annak lehetőségeit, hogyan tudnák növelni vásárlásaikat a francia cégek, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a forgalom. Ezenkívül szóba került a harmadik piacokon való együttműködés: Dél-Amerikában, Észak-Afrikában és máshol is kínálkozik ilyen lehetőség. Tárgyalásainkon az egyik központi kérdésként merült fel, hogy a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek franciaországi bevitelét erősen sújtják a Közös Piac rendelkezései, s vizsgáltuk, milyen — mindkét fél számára előnyös — megoldásokat lehet találni ennek kiküszöbölésére, és arra, hogy hosszabb időre nagyobb stabilitást biztosítsunk e termékeink franciaországi exportjának. — Jacques Chaban-Delmas miniszterelnök és azok a miniszterek is, akikkel alkalmam volt tárgyalni, nagy érdeklődést tanúsítottak a magyar gazdaságirányítási rendszer és más kérdések, így például a szocialista demokratizmus kiszélesítése, az új választójogi és tanácstörvény iránt. — Megbeszéléseinkről emlékeztetőt állítottunk össze, amely összefoglalja a legközelebbi tennivalókat. Ezt az emlékeztetőt hazánk párizsi nagykövete útján eljuttatjuk Valery Giscard d’Estaingnak. Részben a kooperációkra vonatkozóan tartalmaz konkrétabban meghatározott feladatokat. Megjelöli, hogyan lehetne a közös piaci rendtartásokkal kapcsolatosan mindkét fél számára kedvező megoldást találni. Szó van benne olyan kérdésekről, mint a tervező szervek munkájának koordinációja, elképzeléseink összehangolásának tartalmi és metodikai problémái. Felmerült az is, hogy célszerű lenne a mezőgazdasági miniszterek, vagy helyetteseik találkozóját megszervezni. Ezek a most előttünk álló legfontosabb tennivalók, amelyek eredményei remélhetőleg egy éven belül már jelentkeznek — fejezte be nyilatkozatát dr. Tímár Mátyás. FÉSZEK A házasság és a család struktúrája a "A történelem folyamán számtalan változáson ment át, s mi sem természetesebb, mint az,, hogy manapság, amikor a társadalmi mozgások általában dinamikusabbá váltak, a házasság és a család szerkezete, funkcióinak rendszere is gyorsabb ütemben alakul át. Szinte szemünk előtt játszódik le például az a folyamat, amely polgárjogot ad a tradícióktól, előítéletektől függetlenedő párválasztásnak. Igaz, egyre több a válás is, ám a közerkölcs egyre kevésbé néz ferde szemmel azokra, csak rosszul sikerült vagy megromlott házasságukat felbontják —, főként akkor, ha a válás humánus, kulturált módon zajlik le, a házasságból nem származott gyermek, vagy ha igen, sorsát a szülők a válás után is megnyugtató módon, okos szeretettel alakítják tovább. A házasság belső szerkezetét alaposan átrendezi a nők munkába állása, s mind gyakoribb, hogy a nők társadalmi egyenjogúsítása nem torpan meg a családi fészek küszöbénél, hanem a házasfelek kölcsönös kapcsolatát is alaposan megváltoztatja, és a régi családtípusok helyett a házasfelek valódi egymás mellé rendeltségét hozza létre. A szülők és a gyermekek viszonya is sok új jelenséget mutat fel, egyebek között a szülői tekintély új alapokra helyeződését: a szülő egyre kevésbé várhat tiszteletet gyermekétől az automatikus fölérendeltség alapján vagy éppen a leendő örökhagyó jogán, ám egyre jogosabban vár tiszteletet példaszerű életvitele, magatartása, gondolkodásmódja és nevelési tevékenysége alapján. Vajon miféle következtetéseket lehet levonni ezekből a változásokból ? Vannak, akik a gyakran ellentmondó vagy egyszerűen csak váratlannak tetsző tények láttán a házasság és a család intézményének válságát, sőt, végét emlegetik, méghozzá kétségbeesett vagy — éppen ellenkezőleg —, nyeglén malíciózus hangnemben. Akik a családstruktúra feudális jellegű kötöttségeinek legkisebb lazulásától is azonnal elborzadnak, szinte a kétségbeesetten átkozódó próféták hangján jövendölik meg a család felbomlását. Velük szögesen szemben állnak — és végső soron mégis egy követ fújnak — azok, akik anarchisztikus vágyaiktól fűtve az ember társadalmi létének legszükségesebb intézményeit is a pokolba kívánják, s így a házassági kötelékek lazulása miatt sem aggodalmaskodnak, hanem alig leplezett örömmel üdvözlik, sőt, sürgetik a házassági, családi tradíciók sutba dobását, a legteljesebb szabadosságot. Ksit válaszolhatunk a kétségbeesetten átfokozódóknak, a gyanús eufóriával lelkendezőknek és a többieknek, akik a házasság és a család intézményének „válságáról” kiáltoznak? Mindenekelőtt el kell ismernünk, hogy a házasság és a család ősi tradícióinak háttérbe szorulása s az új struktúra, az új funkciók kialakulása csakugyan nem mentes ellentmondásoktól és bizonyos vargabetűktől sem, amelyek a felületes szemlélőben a bomlás jeleinek benyomását kelthetik. Tény, hogy a szabadabb párválasztás sok esetben okoz elsietett, meggondolatlan, rossz házasságokat, amelyeknek óhatatlanul válás a vége. A nők munkába állása, a „második műszak” energiaelszívó hatása gyakran vezet a házastársak közötti kapcsolat meglazulásához, a gyermeknevelés háttérbe szorulásához, sőt, esetleg kudarcához is. A tekintélyelvek átértékelődése is gyakran ölt torz formát, s ilyenkor a gyerekek — mivel a régi alapokon márnem, az új alapokon pedig még nem tudják tisztelni a szüleiket — csakugyan a gyermeki tiszteletlenség legdurvább példáit produkálják ... Mindez azonban egyáltalán nem igazolja a válsághangulatok terjesztőit. Mert akárhány aggasztó példát említünk is, ezek semmiképpen nem fedhetik el a családi viszonyok átrendeződésének fő tendenciáját, a házasság és a család szokásainak és szerkezetének demokratizálódását. Ezt a demokratizálódást igazolja a többi között az is, hogy az élettárs megválasztását a szülői parancs, a származás, a vallás, a társadalmi és anyagi helyzet helyett egyre inkább két összetartozó és egyenrangú ember elhatározása dönti el. S ugyan ki aggódhat amiatt, ha az apa tekintélyét nem az adja meg, hogy az ő kezében van a pálca, hanem az, hogy megértő irányítója és segítőtársa tud lenni gyermekének? Társadalmi viszonyaink szocialista átalakulása, életünk általános demokratizálódása nem is lehetne teljes, ha ez a demokratizálódás nem érvényesülne a házassági és a családi szokások rendszerében is. S tegyük hozzá: a válságot hangoztatóknak már csak azért sem lehet igazuk, mert hiszen világos, hogy ez a folyamat egyáltalán nem a házasság és a család intézményének felbomlását, hanem — éppen ellenkezőleg — újabb nagy távlatait jelzi. |_ra akadnak — mint ahogyan akadnak —z egészségtelen részjelenségek az egészséges tendencia érvényesülése közben, akkor nem az a dolgunk, hogy elhamarkodott következtetéseket vonjunk le belőlük, hanem hogy szembenézzünk velük, és igyekezzünk gátat vetni elterjedésüknek. Erre mutattak példát az MSZMP Központi Bizottságának ifjúságpolitikai irányelvei is, amikor egyebek között megállapították: „Korunkban szükségszerűen átrendeződik a család életmódja. Vannak e változásnak pozitív velejárói is, ugyanakkor jelentékeny rétegeknél megrövidül a gyermekekkel való szülői foglalkozás ideje, csökken a fiatalkorúak családi ellenőrzése ... Számos családban életfeltételeik biztosításán túl nem fordítanak kellő gondot a fiatalok erkölcsi, szellemi fejlődésére, társadalmi életére .. Az ifjúságpolitikai irányelvek így figyelmeztetnek a családnak arra a funkciójára, amelyet a szaktudomány szocializációnak nevez. Arról van szó, hogy a gyermekeket elsősorban a családnak kell előkészítenie a társadalmi létre, a társadalomba való egészséges és hasznos beilleszkedésre. Ezt a megalapozó munkát a család egyetlen társadalmi szervezetre vagy intézményre sem háríthatja át. Kétségtelen, hogy a családi viszonyok átrendeződése nyomán folytonosan növekszik az iskola szerepe a gyermeknevelésben, ez azonban nem mond ellent annak, hogy a megalapozásban a fő feladatot és a fő felelősséget a családnak kell magára vállalnia. A család így válik a szocialista társadalom alapvetően fontos társadalmi — sőt aligha túlzás, ha így fogalmazunk: politikai — intézményévé. Minden családnak meg kell szívlelnie azt, amit Aczél György, az V. Nevelésügyi Kongresszuson mondott: „Nem érezhet igazi felelősséget a szocializmus, az emberiség ügye iránt az, aki felelőtlen családjával, munkahelyével, hazájával szemben." A hagyományos szókép a családot a madarak fészkéhez hasonlítja. Ezt a szóképet érdemes nagyon tágan értelmeznünk. Természetesen az is nagyon lényeges, hogy a család a fészek melegével, a szülői „védőszárnyak” biztonságát nyújtó védelme alatt tegye lehetővé a gyermek harmonikus fejlődését, de a családnak egyúttal kirepítő fészeknek is kell lennie. Arany János a mondabeli hun fejedelmek városát jellemzi, amikor ezt írja: „Az erőnek szolgál kirepítő fészkül. ! Nem a pulyaságnak biztos menedékül.” Szavai azonban a jó légkörű, jól szervezett, jól funkcionáló családra is érvényesek. Ma inkább, mint bármikor korábban. Bármit mondjanak is azok, akik a szélsőséges jelenségek vagy akár csak a számukra váratlan tények látszólagos szövevényébe belebonyolódva, a család ,.válságának” és „felbomlásának” képét akarnák elibénk vetíteni. G. TÍMÁR GYÖRGY Vállalati jogászok tanácskoznak Siófokon Hétfőn Siófokon megkezdődött a Magyar Jogász Szövetség vállalati jogászszakosztályának negyedik országos munkaértekezlete, amelyen megjelent többek között dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter, dr. Nagy Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője, dr. Andó Ferenc, a Központi Gazdasági Döntőbizottság elnökhelyettese, dr. Bartos István, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának főigazgatója és Böhm József, a Somogy megyei Tanács elnöke. Dr. Prandler Árpádnak, a Magyar Jogász Szövetség főtitkárának megnyitója után dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter mondott beszédet. Dr. Korom Mihály beszéde után megkezdődött a háromnapos tanácskozás, amelyen hat fontos témakörben hangzanak el előadások és korreferátumok. A munkaértekezlet első napján a gazdálkodó szervezetek szerződéseinek időszerű kérdéseiről esett szó. -------------------------------------------------------------------- Baranya megye bírósági dolgozóinak szakmai napja •• Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke tartott előadást Igazságügyi szakmai napot rendezett hétfőn Pécsett a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága, Baranya valamennyi bírósági dolgozójának részvételével. A tanácskozást dr. Csíki Ottó, a Pécsi megyei Bíróság elnöke nyitotta meg, majd dr. Szakács Ödön, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke tartott előadást A bíróságok szerepe, különös tekintettel a Legfelsőbb Bíróság irányító tevékenységére címmel. Az előadást konzultáció követte.