Magyar Hírlap, 1971. május (4. évfolyam, 120-150. szám)

1971-05-05 / 124. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és ki­­adóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9—11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszá­mai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429—350. Terjeszti a Ma­gyar Posta. ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,5 forint. Előfizethető a lap­­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. 4. ÉVFOLYAM, 12­4. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1971. május 5. szerda Kaposvártól Szolnokig Egyszerre két fesztivál is zajlik e na­pokban, egy színházi Kaposváron s egy filmfesztivál Kőszegen. A minap fejeződtek be Békéscsabán a színházi napok, rövidesen kezdődnek a debre­ceniek, nyakunkon van a miskolci film­­fesztivál s ugyanott egy színházi is, egy további filmszemle pedig Szolnokon. Külön-külön mindegyiket meg lehet magyarázni, vagy akár még dicsérni is. A vidéki színjátszás például valóban igen nagyot fejlődött az utóbbi évek­ben. Fiatal és tehetséges színészek, új gondolatokat és elképzeléseket hozó rendezők tűntek fel, egynémely vidéki színház vállalkozó kedvben és olykor eredményekben is felülmúlta a fővárosi színházakat; elég, ha az új magyar drá­ma támogatására vagy kevéssé ismert külföldi szerzők bemutatására gondo­lunk. Érdemes hát fesztiválokat rendezni - érvelhetnénk -, ezek lehetővé teszik egymás eredményeinek megismerését s a személyes kapcsolatteremtést Csak­hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy a fesztiválok, nem kis részben éppen gyakoriságuk, egymásba torlódottságuk miatt, egyre kevésbé szolgálják ezt a célt, mindinkább fáradt rutinalkalmak­ká válnak. De hát - érvelhetnénk tovább - már egymagában az is jó dolog, ha a sike­rült előadásokat más városok lakossá­ga is megtekintheti. Tágul a látókör, változatosabb a szellemi étlap, s nem utolsósorban; jó propagandája ez az itt-ott erre bizony rászoruló színházmű­vészetnek. Igaz, de minek ehhez feszti­vál? A vendégjáték híre amúgy is fel­szítja a lankadó érdeklődést, s ha a vidéki színházak - minden fesztivál nél­kül - végiglátogatnák egymást legjobb produkcióikkal, akkor nem egy ünnepi hétre, hanem a hétköznapokra is, szin­te egész idényre való érdekesség, új­donság jutna, s nem egy-egy, hanem minden színházas város közönségének. Ellene vagyunk hát a fesztiváloknak? Távolról sem, ha nem szaporodnak gombamódra (olyasféleképpen, hogy ha X. és Y. városnak van, hát nekünk miért ne lenne), s ha átgondoltabban, meg­felelőbb időközökben s elosztásban je­lentkeznek. Főként pedig, ha valóban van mondanivalójuk s divatos szóval élve „profiljuk”. Nem jó dolog az, hogy a dunántúli színházak kaposvári talál­kozója az egyik évben tartani tudja a célkitűzést, s magyar szerzőket vonultat fel, a másik évben pedig (így az idén) csak mutatóban szerepel műsorán ma­gyar író. Vagy, hogy Békéscsbán tavaly a stúdiószínház jegyében kezdték el a fesztiválokat, s a kezdeményezés egy év alatt kifulladt, más témára váltott át. És így tovább. A filmszemlékkel kapcsolatban vala­mivel jobb a helyzet; itt a már kialakult vagy kialakulóban levő profilhagyomá­nyok szerint rendeződnek a fesztiválok: Kőszegen például az ifjúsági, Miskol­con a rövidfilmek, Szolnokon a képző­művészeti filmek és filmesek sereglenek össze. Az ilyen, témák és érdeklődési körök szerint ütemezett szemlék valóban módot adnak termékeny eszmecserékre, vitákra. Bár itt is problémát okoz az egymással szinte összeérő fesztiválok kampányszerű sűrítettsége. Jó dolog a fesztivál , de jóból is megárt a sok. A szakszervezetek részesei a politika alakításának Tanácskozik a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa Gáspár Sándor beszámolója . Biszku Béla felszólalása Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dol­gozók Szakszervezetének székházában kedd reggel 9 órakor megkezdődött a ma­gyar szakszervezetek XXII. kongresszu­sa. Három és fél millió szervezett dolgozó képviseletében mintegy 700 küldött elem­zi az elmúlt négy év sikereit, gondjait, a fejlődés gyorsításának, az élet- és munka­­körülmények javításának módjait. A tanácskozáson részt vesznek a ter­melőmunkában élenjáró dolgozók, szo­cialista brigádok vezetői, a művészeti és tudományos élet neves személyiségei, a szakszervezeti mozgalom tisztségviselői, veteránjai. A kongresszuson képviselteti magát 51 külföldi szakszervezet és több nemzetközi szervezet, köztük a Szakszer­vezeti Világszövetség. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Ezután a kongresz­­szus megválasztotta az elnökséget. Helyet foglalt az elnökségben Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Fock Jenő, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Politikai Bizottság tag­jai, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, továbbá Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának el­nöke. Az elnökségben helyet foglaltak még: Balla Sándorné dr., a János-kórház szb­­titkára, Baranyai Tiborné, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Bencsik István, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, Berta Emil, az ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó szb-titkára, Besenyei Miklós, a Postások Szakszervezetének főtitkára, Borsodi György, a Bács-Kiskun megyei SZMT ve­zető titkára, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Dajka Ferenc, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Darabos Pál, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Erdei László­vá, a SZOT alelnöke, Fabók Zoltán, a HVDSZ főtitkára, Gál László, a SZOT tit­kára, Gémes Péter, a Tatabányai Szénbá­nyák Állami-díjas vására, Gyöngyösi Ist­ván, az építők szakszervezetének főtitká­ra, dr Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkára, Hoszpodár Mi­hály, a 23. számú Állami Építőipari Válla­lat szocialista brigádvezetője, Hunya Ist­ván, a MEDOSZ elnöke, Jakab Sándor, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, Kimmel Emil, a nyomdászszakszervezet főtitkára, Kiss Károly, a SZOT alelnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Ko­vács István, a MEDOSZ főtitkára, Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára, Longa Jó­­zsefné, a Szegedi Konzervgyár Állami-dí­jas szocialista brigádvezetője, Méhes La­jos, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára, Pan­­durovics József, a Szakszervezetek Buda­pesti Tanácsának vezető titkára, Pálfalvi András, a Fejér megyei­ SZMT vezető tit­kára, Péter Ernő, a Pedagógusok Szak­­szervezetének főtitkára, dr. Prieszol Olga, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, Simon Antal, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének főtitkára, So­moskői Gábor, a SZOT titkára, Szabó An­tal, a vasutas-szakszervezet főtitkára, Székely József­né, a Magyar Vagon- és Gépgyár marósa, Szigetvári Mária, a Szombathelyi Pamutipar előmunkása, dr. Tamás László, az ÉDOSZ főtitkára, Tör­ök Borbála, a Budapesti Közlekedési Válla­lat kocsivezetője, Timmer József, a SZOT titkára, Tóth István, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének fő­titkára, Tóth Tiborné, a Ruházatipari Dol­gozók Szakszervezetének főtitkára, Turzó László, a Bőripari Dolgozók Szakszerve­zetének főtitkára, Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára, Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke, Vá­sári Endrévé, a Hungária Szálloda és Ét­termi Vállalat szb-titkára és Virizlay Gyula, a SZOT titkára. Az elnökségben foglalt helyet Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára és valamennyi külföldi szakszer­vezeti küldöttség vezetője. A részvevők egyperces néma felállással megemlékeztek a szakszervezeti mozga­lomnak a legutóbbi kongresszus óta el­hunyt kiemelkedő harcosairól. HAZAUTAZOTT KUBÁBÓL A SZOVJET KÜLDÖTTSÉG (TASZSZ) A Nyikolaj Baj­­bakov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnö­ke vezette szovjet kormány­­küldöttség kedden Havanná­ból visszaindult Moszkvába. A delegációt Fidel Castro, a Ku­bai KP Központi Bizottságá­nak főtitkára, miniszterelnök, Raul Castro, a KB másodtit­kára, valamint a párt és a kormány több más vezetője búcsúztatta. A küldöttség Ku­bában többször találkozott Fi­del Castróval és Osvaldo Dor­­ticos köztársasági elnökkel. Megbeszéléseiken szó volt a két ország gazdasági kapcso­latairól, valamint, a gazdasá­gi együttműködés kérdéseiről. LENGYEL-BELGA KONZULTÁCIÓ (MTI) A varsói külügymi­nisztériumban kedden lengyel —belga konzultációs megbe­szélések kezdődtek az európai biztonság és az összeurópai ér­tekezlet előkészítésének prob­lémáiról. A lengyel küldött­séget Adam Willmannt minisz­terelnök-helyettes, a belgát Etienne Davignon, a külügy­minisztérium politikai főigaz­gatója vezeti. A belga küldött­ség tagja Andre Forthomme nagykövet, a külügyminiszté­rium leszerelési szakértője is. PAKISZTÁN TILTAKOZÓ JEGYZÉKEI (Reuter) A pakisztáni kor­mány jegyzékben azzal vádol­ta meg Indiát, hogy „konfron­­tációs légkört” alakít ki a két ország között. Kedden az is­­lamabadi külügyminisztérium­ban az indiai főmegbízottnak (nagykövet) három jegyzéket adtak át. Ezekben Pakisztán többek között azzal vádolja meg a szomszédos országot, hogy onnan átlőttek kelet­pakisztáni területre, határsér­tést követtek el, s a vezetők politikai nyilatkozatai hozzá­járultak a légkör rontásához. Cáfolta Pakisztán Indiának azt a vádját, hogy az ország daccai helyettes főmegbízott­ját és munkatársait internál­ták. NEMZETKÖZI SZÖVETKEZETI ÚJSÁGÍRÓ-TANÁCSKOZÁS A TOT, a SZÖ­VOSZ és az OKISZ közös kiadásában négy nyelven megjelenő Magyar Szövetkezetek című folyóirat szerkesztőségének meghívásá­ra, az Országos Szövetkezeti Tanács keretében, nemzetközi újságíró-tanácskozás kezdő­dött Budapesten. A tanácsko­záson Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió szö­vetkezeti mozgalmának képvi­seletében 16 lapszerkesztő és szövetkezeti szakember vesz részt. ELUTASÍTOTTÁK ANGELA­ DAVIS KÖVETELÉSÉT (TASZSZ) Kalifornia állam legfelső bírósága is elutasítot­ta Angela Davisnek és ügy­védeinek követelését, hogy tiltsák el a per vitelétől Lind­say bírót. A védelem már ko­rábban bebizonyította, hogy Lindsay meggyőződéses faj­gyűlölő, s ezért alkalmatlan arra, hogy elfogulatlanul bí­ráskodjék a néger kommunis­ta lány ügyében. A legfelső bíróság döntése ezzel megerő­sítette az állam fellebbvitelt A nap híreiből A kongresszus napirendje Földvári Aladár megnyitó beszédében rámutatott, hogy a legutóbbi években né­pünk nagy lépésekkel haladt előre a szo­cializmus építésének útján. A párt X. kongresszusának programját a szervezett dolgozók is helyesléssel fogadták, azt ma­gukénak érzik, és megvalósításáért teljes meggyőződéssel dolgoznak. A képviselői és tanácstagi választások eredményei is híven tükrözik, hogy a szervezett dolgo­zók milliói, egész népünk magáénak vall­ja a párt, a Hazafias Népfront program­ját, a szocializmus építésének magasabb szinten történő folytatását. A nemzetközi munkásmozgalom harcai­ról szólva kiemelte, hogy a magyar szer­vezett dolgozókat mélységes internaciona­lista szellem, hatja át. Testvéri szolidari­tást vállalnak és támogatják a békéért, a szabadságukért küzdő népeket. — Hazánkat különösen szoros, eltéphe­­tetlen szálak fűzik a Szovjetunióhoz, mert jelenünk és jövőnk, boldogulásunk leg­főbb biztosítéka a magyar és a szovjet nép egysége és barátsága — mondotta. A kongresszus ezután a napirendről döntött. A napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Taná­csának beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szak­szervezetek soron következő feladatairól. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A magyar szakszervezetek alapsza­bályának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztá­­sa. Ezután megválasztották a kongresszus munkabizottságait: a jelölő, a mandátum­vizsgáló, a szavazatszedő, a határozat­szövegező és az alapszabály-szövegező bi­zottságot. A kongresszus egyhangúlag megszavaz­ta azt a javaslatot, hogy a Szakszerveze­tek Országos Tanácsába 195, a számvizs­gáló bizottságba 19 tagot jelöljenek. Az elnök javasolta, hogy a vitát az írá­sos és szóbeli beszámolókról, a határozati javaslattervezetről és az alapszabály mó­dosításáról együttesen tartsák meg. A kongresszus ezt a javaslatot is egyhangú­lag elfogadta. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitká­ra terjesztette elő a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának beszámolóját a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a Magyar Szakszervezetek soron következő feladatairól. (Gáspár Sándor beszámolóját lapunk 2. oldalán közöljük.) bíróságának elutasító határo­zatát. AZ EURÓPAI SZÖVETTENYÉSZTŐ TÁRSASÁG VÁNDORGYŰLÉSE Az Európai Szövettenyésztő Társaság hazánkban tartja idei vándorgyűlését. A bioló­gia úgyszólván valamennyi ágát érintő kutatási terület művelői 16 országból érkeztek erre a tanácskozásra. A vándorgyűlést tegnap az Akadémia Országház utcai új kongresszusi termében Törő Imre akadémikus, a társaság idei elnöke nyitotta meg, s ő tartotta a megnyitó előadást is. Az első külföldi előadó P. Frank londoni biológiapro­fesszor volt. A vándorgyűlés ma folytat­ja munkáját. CHILE RÉSZT VESZ AZ AMERIKA­KÖZI GYAKORLATON (UPI) Chile, egyéves szünet után, ismét részt vesz az „Uní­­tas” fedőnevű Amerika-közi tengeri hadgyakorlaton — je­lentette be Montero Corenjo admirális, a chilei flotta fő­­parancsnoka, aki hétfőn tért vissza az Egyesült Államok­ban tett látogatásáról.

Next