Magyar Hírlap, 1971. május (4. évfolyam, 120-150. szám)

1971-05-05 / 124. szám

4 1971. MÁJUS 5. SZERDA A Habselyem Kötöttárugyár és a változó ingprognózis Egy irigyelt vállalat gondjai - Ráfizetés helyett rugalmas gyártmányszerkezet — Váratlan helyzetekre: árnyékprofil A szakmában közirigység tárgya ez a ■vállalat. — Könnyű nektek, még a divat is a ti­lalmotokra hajtja a vizet — mondják a kollégák a Habselyem Kötöttárugyár ve­zetőinek. A „könnyű nektek” látszólagos igazo­lására elegendő megemlíteni, hogy a gyár tizenkétezer volt már élüzem, s három esztendő óta évről évre — az idén is — megkapta a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. A könnyűipar gondjait és helyzetét ismerve, valóban kiváltságokat sejtet ez a sorozatos „kivá­lóság”. Valóban csak a szerencse hozza a Hab­selyem Kötöttárugyár sikereit? Regényesnek éppen nem mondható, de izgalmas gazdasági sztoriikkal gazdagon fűszerezett pályafutás áll a vállalat mö­gött. Profiltisztítás­ ok tértek át 15 évvel ezelőtt — az or­szágban elsőként — a lánchurkolt pro­filra. Addig ők is afféle „vegyes felvágot­tat” gyártottak, mint bármelyik más köt­­szövő vállalat. A világpiac tendenciái­nak ismeretében azonban elkezdték a profiltisztítást, és fokozatosan áttértek a lánchurkolt kelmék gyártására. A nagyvállalat tíz évvel ezelőtt jött létre a Váci úti és pesterzsébeti gyárak egyesüléséből. Ez átmenetileg nem cse­kély áldozatba került a Váci útiaknak, hisz a szakembereknek Pest egyik végé­ből a másikba kellett átjárniuk, hogy meghonosítsák a korszerűbb technológiát és betanítsák az embereket. Ma már gyáregységük van Kecskeméten egy fiók­­üzemmel, és Kurityánban, Miskolc mel­lett. Javarészt ezek a vidéki üzemek já­rulnak hozzá a 100 százalékos volumen­növekedéshez. A tíz évvel ezelőtti 12 millió darab helyett ma 20 milliót pro­dukálnak — főleg női fehérneműből, fér­fiingből és egyéb ruházati cikkekből. A jelek szerint tehát valóban csak egy feladata volt a gyárnak: évről évre többet termelni. ■ - - v ■ * ■ igen ára, csakhogy közben a­­világpiaci nyersanyagárak majdnem megtorpedóz­ták a gyár törekvéseit, ugyanis a fő alap­anyagnak számító viszkóz műselyem ára kétszeresére emelkedett. A vállalat vá­lasztás elé került: vagy megfizetteti a fogyasztóval, vagy „lenyeli” az áremel­kedést. . A vállalat vezetői a kettő közül a har­madikat választották. Megváltoztatták a tiszta viszkózból készült cikkek összeté­telét és egy új anyaggal álltak elő, amely valamivel ugyan drágább volt, mint a korábbi, de háromszoros az élettartama. Megváltoztatták továbbá a vállalat gyárt­mányprofitját, é­ olyan cikkeket ke­zdtek gyártani, amelyek annyit hoztak a kony­hára, amennyivel,­ele­nsúlyozhatták az áremelkedést, ellen is felvértezték magukat, árnyék­­profilt alakítottak ki, olyan tartalékot, amelyhez csak végszükségben nyúlnak. Variációk — Mit jelent az árny­ékprofil? — Olyan igény kielégítését, ami még nincs, mert nem tudnak róla. Például: senki nem számít rá, hogy az eddigi kombinégyártó nagyvállalat más textíliát is tud készíteni, sok száz tonnát, ha kell. Vagyis felkészülünk arra, hogy bármifé­le kiesést mással pótoljanak. A hitelversenyben elnyert 17­0 millió forintos beruházási keret felhasználásá­ra több változtatást is kidolgoztak, s mindegyikhez előkészítették a­­„terepet”. Amikor az idén ismét odaítélték a Hab­selyem Kötöttárugyárnak a Miniszterta­nács és a SZOT vörös vándorzászlaját, munkájukban elsősorban azt értékelték, hogy tavaly szolid árpolitikával, rugal­mas gyártmányprofillal — olykor a vál­lalat érdekeit is háttérbe szorítva —, a lehetőségekhez képest maximálisan kielé­gíthették a belföldi igényeket. Antal Anikó Változó igények Aztán itt van a Tricolon ingek ügye, amely majdnem zátonyra futtatta a vál­lalatot. Csak majdnem , hiszen éppen az az egyik jó tulajdonsága a Habselyem Kötöttárugyárnak, hogy kivédi a várat­lan és meglepő helyzeteket. Tavaly a belkereskedelem 2,7 millió inget, kért tőlük. Ennyit a legnagyobb erőfeszítéssel sem, tudtak előállítani, te­hát csak 2 milliót szállítottak a hazai piacra. Az Országos Piackutató Intézet és a belkereskedelem prognózisa szerint 1975-ig felfelé futó görbét jelzett a Tri­colon ingek kereslete. Igen ám, csakhogy ez az ing­ jóval hosszabb élettartamú az elődeinél­, s ezért hamarosan telítődött a piac. Ráadásul a kereskedelem import­­keretet is kért és kapott a férfiingekre. Így esett, hogy az idén csupán 700 ezer darab inget rendelt a belkereskedelem a gyártól. Nem is lett volna semmi baj, ha­ a vállalat — tekintettel az ingprognó­zisra — nem állítja át egész Váci úti pro­filját erre a cikkre. De átállította, fel­szerelkezett gépekkel és átképezte embe­reit.­ Most aztán a 400 varrónőt át kell állítani egy egészen másfajta cikk gyár­tására; új gépeket kell beszerezni és fi­zetni az­ álló berendezések utáni költsé­geket. Csupán az átállási bér több mint félmillió forint... — Jogos igénye mind a fogyasztónak, mind a kereskedelemnek, hogy az ipar­ rugalmasabban szolgálja ki a piaci igé­nyeket. Csakhogy ennek a rugalmasság­nak is vannak határai — mondja Pesz Sándor gazdasági igazgató. — Ki fizeti meg az ilyen gyors váltásokat, a téves piaci előrejelzést? A jelek szerint a termelő vállalat. De hogy az ilyen váratlan piaci fordulatok HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap A kooperációk jegyében 30 1­­0(n 11). Angol ipari cégek a BNV-n Több mint negyven angol cég­­mutatja be áruit az idei Budapesti Nemzetközi Vá­sáron. Nagy-Britanniában évek óta növekvő érdeklődés kíséri a budapesti vásárt és általában a magyar piaci lehetőségeket Mint J. E. Reeve, Nagy-Britannia buda­pesti nagykövetségének kereskedelmi ügyekkel foglalkozó első titkára elmond­ta, a brit cégek a magyar népgazdaság új ötéves terve főbb adatainak ismeretében állították össze a bemutatásra szánt anya­got. Olyan termékeket hoznak el, ame­lyeknek exportja a r1 magyar ágazatok fej­lesztési irányaival összhangban van, s amelyek az ipari-műszaki együttműködés­nél számításba jöhetnek. — A brit cégek kiállításain a kooperá­ciók is erőteljes hangsúlyt kapnak — folytatta a nagykövetség első titkára. Az angol pavilonban a magyar szakemberek tanulmányozhatják az új típusú autóda­rukat, emelőgépeket, rakodógépeket, meg­ismerkedhetnek az autóipar, a mezőgaz­daság és a hajóipar számára szerkesztett új Diesel-motorokkal,, a gépiparban és a bányászatban használatos gyémántszer­számokkal, a szerszámgépek, építőipari gépek, tudományos és orvosi műszerek, elektronikus tzlérőberendezések többféle típusával. Az egyik ismert angol cég úgy­nevezett távkapcsolású adatfeldolgozót is bemutat. Egy hirdetés nyomában Amit a hetes otthonról tudni kell „Hatodik, hetedik, nyolcadik osztályba felvételt hirdet az Arany János Fiúinter­­nátus sashegyi hetes otthona. Elfoglalt szülők rendes magatartása sim jelentkez­hetnek.” . . Aki olvasta a nemrég közzétett hirde­tést — előzetes tapasztalataitól függően — kétféleképpen reagálhatott. Vagy újság volt számára a hetes otthon léte, vagy csodálkozott; mi késztethette­ a tudva­levőleg helyhiánnyal küszködő gyermek­­intézmények egyikét a felvételi hirdetés­re? Amikor fenn jártunk a szép környe­zetben álló sashegyi hetes­­­otthonban, minket is az utóbbi kíváncsiság veze­tett. Tóth Imre, az intézet vezetője így jellemezte a helyzetet: — Általában v-a­n három .utolsó .­ felső­­tagozatos osztályban legnagyobb sz.igény- Mi sajnos,­­tanterem hiányában nem tu­dunk különben sem minden osztályba fogadni gyerekeket. Hogy miért hirdet­tünk? Főleg azért, mert tapasztalataink szerint nem ismerik az emberek eléggé ezt az intézménytípust. Itt, a XII. kerü­letben­ pedig kisebb az igény az egész heti gondozásra, mint a többi, főleg kül­ső munkáskerületben. S éppen azok tá­jékozatlanok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá, akik külnleges mun­kabeosztásuk, elfoglaltságuk, vagy sajá­tos családi és szociális körülményeik miatt nem tudják kiskorú gyermekeik nevelését biztosítani. Sajnos, sok szülő — sőt még az iskolák is — hajlamosak azt hinni, hogy ez valamiféle javító in­tézet. — Mi a különbség az állami gondozot­tak nevelőintézetei és a hetes otthonok­­között? — Mint azt a. .fővárosi tanács oktatási főosztályának egyik rendelete is kimond­ja: a kerületi nevelőotthonok a különö­sen elfoglalt és megfelelő felügyeletet biztosítani nem tudó szülők gyermekei­nek elhelyezésére szolgálnak. Az egye­dülálló szülők gyermekei a felvételnél természetesen előnyben részesülnek. A hetes otthon a többi között abban is kü­lönbözik az állami gondozásba vételtől, hogy itt a felvételhez a szülő kifejezett kérelme szükséges, amit a gondozásba vétel esetén az állam hivatalból, sőt a szülő tiltakozása ellenére is intéz. — Hogyan alakulnak a hetes intézet­be felvett gyermek életének jogi vonat­kozásai? — Míg az állami gondozottak szülei­nek egy sor jogi korláttal kell számol­niuk, öz gyermek kerületi hetes otthon­ban való elhelyezésekor nem szünetel a szülői felügyeleti jog vagy a gyámi tiszt­ség.­­ Amióta napvilágot látott a hirdetés, legalább harmincan jelentkeztek a sas­­hegyi­ internátusban. Kiderült, hogy alig akadt olyan érdeklődő, aki előzőleg hal­lotta hírét az egész heti bentlakást és iskoláztatást biztosító­­intézetnek. H. V. A. Kikötők fejlesztésére 37 millió forint Módosítják a dunai hajók menetrendjét Kedden Siófokon sajtótájékoztatót tar­tott Lékai Elek, a MAHART vezérigaz­gatója. Elmondotta, hogy tavaly több, mint kétmillió tonna árut szállítottak. Az idei feladatok még ennél is lényegesen nagyobbak: a vállalat 1971-ben 2,6 mil­lió tonna áru szállítását oldja meg. Min­denekelőtt az ásványolaj-, a vasérc-, a szén-, a koksz-, a gabona-, a cement- és a műtrágyaszállításokat növelik. 1972-ben és 1973-ban a tervek szerint a vállalat újabb két darab 12 ezer tonás hajót állít forga­lomba. Bejelentette a vezérigazgató, hogy a szabad­ Szombatok miatt módosítják a du­nai hajómenetrendet. Ezentúl szombat délelőttönként 10 órakor indul Budapest­ről az esztergomi járat, a Dunakanyarba pedig pénteken indítanak sétajáratot. A budapesti helyi sétahajók munkanapokon kétszer, szombaton háromszor, munka­szüneti napokon pedig ötször indulnak. Az idén van az első balatoni gőzhajó megindulásának 125. évfordulója. Az ez­zel kapcsolatos ünnepségek előkészületei megkezdődtek. . Az idei balatoni menetrendek rugalma­sabban követik az idény forgalmi válto­zásait, szorosabb kapcsolatot tartanak a vasúttal, a legfontosabb fürdőhelyekkel. A komp sétahajót az eddig hetenkénti hat helyett kilenc alkalommal indítják, és Siófokon kívül Balatonfüreden is beveze­tik a zenés, éjszakai, sétahajózást. A MAHART, kikötők fejlesztésére több mint 37 millió forintot fordít. A RÁDIÓ KABARÉSZÍNHÁZA. Beval­lom, hosszú ideje szurkolok a rádióban ennek a műfajnak. Féltem attól, hogy előbb-utóbb elbágyad, eddigi színvonalát kényszerűen olcsó ötletek kezdik ki, és le­süllyed a könnyű műfajnak arra az ala­csony szintjére, mely olyannyira nemkí­vánatos, de — sajnos — lépten-nyomon tapasztalható. Éppen ezért örömmel lélegeztem fel a mostani jelentkezés alkalmával. Örültem, hogy­ ismét sikerült igényes mulatsággal szolgálni. Természetes könnyedség, játszi lebegés jellemezte ezt az adást is. Ebben kétségkívül oroszlánrésze van a két szer­kesztőnek, Szilágyi Györgynek és Marton Frigyesnek (utóbbi a rendező is). .Már csak azért is, mert sikerült olyan játszó­társakat összetoborozni, akik­ a humorban valóban nem ismernek tréfát. Az igazi ne­­vettetés örömét tartják hivatásukhoz mél­tónak. Az idők folyamán kialakult a rádióka­baré hagyományos gerince, így az eseten­ként visszatérő Kicsoda-micsoda? paró­diája, Lujza és Jenő páros jelenete­, vagy­ éppen a hónap hírei.. Ez, persze, lehetne ennek a műsornak hátránya is: nem kis veszélyt jelent ugyanis,­az újszerű színes­ség megsápadására. A veszélyt azonban a szerkesztőknek és a részvevőknek eddig sikerült ép bőrrel A rádióban kabaré és hangjáték megúszniuk, az állandó kereteket új és új tartalommal feltölteniük. Ez alkalommal például ismét megfricskázva a televízió műsorát, a kérdés-felelet játékba Ősz Fe­renc és Soós András mellett Somogyi Pál is bekapcsolódott új színekkel és ötletek­kel tetézve az eddigieket. De különösen pezsdítő volt, hogy a rádiókabaré önma­gát is alaposan megcsípkedte több mű­­sorszámban is. Jót derültünk a többi kö­zött azon, hogy a Lujza és Jenő jelene­tében a Jenőt játszó Major Tamás alapo­san sarokba szorult a butácska feleséget alakító Psota Irén kérdései nyomán, mint a vitatható Rómeó és Júlia rendezője. De nagyon tetszett Angyal János és Fenyve­si Gabi paródiája, mely gúnyos fintort éppen a rádiókabaréra vágott. Mindent­ összevetve, így kell ezt vala­hogy csinálni: szellemesen, okosan, szín­vonalasan szórakoztatni az embereket. Már most szurkolok a jövő havi adás si­keréért. A RÁDIÓSZÍNHÁZ legfrissebb bemu­tatója F. Rácz Kálmán Szálloda a Gond­viseléshez című rádiójátékát sugározta. Ezt az adássorozatot is általában az igé­nyesség jellemzi. Szerkesztői és rendezői sok szép sikert könyvelhettek el. A mos­tani bemutató viszont nem tartozik a leg­szerencsésebbek közé. A túlságosan eset­leges alaphelyzetet az író nem tudta meg­nyugtató hitelességgel a hallgató elé tár­ni. Az, hogy egy Párizsba vetődő, a há­ború elől védelmet kereső fiatal magyar költőt egy szállodatulajdonos nő egysze­ribe a szívébe zár, mert a háborúban el­hunyt fiára emlékezteti , tulajdonkép­pen rendben is volna, mint kiinduló ötlet. Azt sem lehet különösebben firtatni, hogy — az író szándéka szerint — a fiatalem­ber nem vállalja a biztonságos jövővel kecsegtető, de langyos kispolgári életfor­mát, és előre­ inkább a bizonytalanabb út­ra lép. Mindezt azonban csak érzéklete­sen jellemzett figurák hitethetik el; mű­vészi aranyfedezet nélkül, minden szó üresen kong; nem tudunk azonosulni a szereplőkkel, nem tudjuk beleélni ma­gunkat az alaphelyzetbe sem. Sőt, az író szándékaival szemben rokonszenvünkkel éppen azt a szállodájáét ajándékozzuk meg, akit a szerző tulajdonképpen el­ akar marasztalni. Az előadáson nem tudott se­gíteni­, a kitűnő szereplőgárda sem (Bulla Elma, Márkus László, Vass Éva, Bálint András, Csákányi László) a rendezővel, Rósz­a G­yörggyel az élen. Szombathelyi Ervin Magyar—jugoszláv építőipari tárgyalások Kedden az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériumban Simor János mi­niszterhelyettes elnökletével megkezdő­dött a magyar—jugoszláv gazdasági-tudo­mányos együttműködési kormánybizottság keretében működő építésügyi albizottság VIII. ülésszaka. Ebből az alkalomból 15 tagú jugoszláv építésügyi delegáció tar­tózkodik hazánkban Hani­ Ahmednek, a jugoszláv tagozat elnökének vezetésével. Az ülésen egyeztették az építő- és épí­­tőanyag-ipar műszaki-tudományos és gaz­dasági együttműködésének lehetőségeit, továbbá közvetlen tárgyalásokat folytat­nak a határmenti építőipari vállalatok ve­zetőivel a határmenti együttműködés ki­szélesítéséről. KGST-tanácskozás Szegeden Szegeden kedden megkezdődött a KGST- országok valuta- és pénzügyi állandó bi­zottságának ülése. A tanácskozáson részt vesznek a KGST-tagországok pénzügymi­niszter-helyettesei és nemzeti bankjaik helyettes vezetői. A tárgyaláson megvitat­ják az állandó bizottság tavalyi munkáját és meghatározzák a további teendőket.

Next