Magyar Hírlap, 1971. június (4. évfolyam, 151-180. szám)

1971-06-01 / 151. szám

2 1971. JÚNIUS 1. KEDD HAZAI KORKÉP A Tanácsakadémia feladatai Miért gond egy Králik Jánosné, a gödöllői járás Szada községének tanácsi vb-titkára egész tan­évben a Tanácsakadémia Cházár András úti kollégiumában él, 79 társával együtt. Eddig államigazgatásból (vizsgaanyag: 250 oldal), dialektikus materializmusból (180 oldal), történelmi materializmusból (300 oldal), munkajogból (150 oldal), ál­­­­lam- és jogelméletből (100 oldal), mező­­gazdasági jogismeretből (250 oldal), sta­tisztikából (50 oldal) és büntetőjogból (100 oldal) kollokvált. A csinos fiatalasz­­szony egyébként családanya. Férjének és gyermekének csak az otthon töltött hét­végeken viselheti gondját. Felmentés csak kivételes esetben — Hány szigorlat van? — Három... A második félévben ál­lamigazgatásból, szabálysértési jog- és el­járásból, adó- és illetékügyből kell szi­gorlatot tenni. De kollokválni kell a mar­xista szociológiai ismeretek, a tanácsok költségvetési gazdálkodása, és a tanácsi munka szervezése és vezetése című tan­tárgyakból is. Králik Jánosnéhoz hasonlóan hetven­kilenc másik kinevezett vagy eljövendő vb-titkár is ezeket a tantárgyakat tanul­ja itt. Ezekből vizsgázik többek között Leskó Jolán, a Borsod megyei Szalaszend huszonhárom éves vb-titkára, Koczka Margit tiszaugi és Horváth Béláné kis­­marosi vb-titkár. Azonos tanulmányokat folytatnak mind a nyolcvanan, akik a négy tanulócsoportban dolgoznak. — Intézményünk az 1950-es évek ele­jétől működik különböző formákban, összesen mintegy négyezer tanácsi dol­gozó szerzett itt oklevelet — mondja Ká­rolyi József, a tanulmányi osztály veze­tője. — Ma a Tanácsakadémia szakokta­tási tagozatán kell különbözeti vizsgát tenniük mindazoknak, akik régebben sze­reztek itt diplomát. Ez mintegy ezerkét­száz vb-titkárra vonatkozik. Felmentést csak kivételes esetben, ötven éven felüli férfiak és negyvenöt éven felüli nők kap­hatnak. Azok számára, akik frissen ke­rültek a tanács apparátusába, s így nem végezhették el a Tanácsakadémiát — a vb-titkári kinevezés feltételéül szabták, hogy meghatározott időn belül megszer­zik a kétéves szakoktatási tagozat okle­velét. Aki életében csak egyszer is felkészü­letlen „hatósági ember” elé került (és melyikünk nem került?!), az pontosan érti e követelmény jelentőségét. Hiszen a tájékozatlan tisztviselő még a legjobb akarattal sem tud eleget tenni a felada­taival járó tennivalóknak. Rendszerint a­­felkészületlenség következménye, hogy olykor feleslegesen küldözgetik az ügyfe­let, újabb meg újabb aláírásokat, pecsé­teket követelnek, s előírásokra hivatkoz­nak olyankor is, amikor elegendőnek bi­zonyulna a józan ész, az emberi hang, a személyes tekintély. Ilyenkor az állam­polgár a logikus előírást is értetlenül vagy ellenkezve fogadja, s hajlamos ar­ra, hogy kanosszajárásra induljon, meg­célozván a legkülönbözőbb fórumokat. Az ilyen esetek a tanácsi apparátus munkájának javulásával, szakmai szín­vonalának emelkedésével arányosan csökkennek az összegezett tapasztalatok szerint. Kereket keresünk, akik valamikor már végeztek oktatómunkát, s ezenkívül több esztendős államigazgatási gyakorlat­tal rendelkeznek. — Változott a hallgatóság összetétele az utóbbi esztendőben? — Hallgatóink valamennyien 35 évnél fiatalabbak. Mindannyian érettségiztek. Ugyanakkor kevés államigazgatási gya­korlattal rendelkeznek. Ez új jelenség, hiszen régebben — éppen ellenkezőleg — a hallgatók több gyakorlati tapasztalat­tal, de kisebb műveltséggel érkeztek hoz­zánk. Ez olyan változás, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Bennün­ket is vitára késztet. A kérdés az, hogy ilyen körülmények között mire fordít­sunk több időt: a gyakorlati ügyintézés és szervező munka tanítására, vagy az elméletre ? — Ez módszertani kérdés ... — Igen, de többféle értelemben is. Most készítjük el a következő kétéves tagozat tantervét. Alaposan meg kell fon­tolnunk az előadásokra és a más jellegű foglalkozásokra szánt idő arányait. Az sem közömbös, hogy egy vagy két cso­portnak tartjuk-e az előadásokat. Sokat foglalkozunk a számonkérés megfelelő formáinak kialakításával. Most ugyanis — úgy tűnik — túl sok vizsgát követe­lünk. A félévenkénti hét-nyolc vizsga ta­lán csökkenthető .. . — Az egyetemeken félévenként öt vizsgánál többet általában nem követel­nek a hallgatóktól. Milyen elképzeléseik vannak a vizsgaterhelés enyhítésére? Nem tűr halogatást — Különböző vizsgamódszerekkel pró­bálkozunk. A történelmi materializmus tantárgyából például a félévben minden hallgató négy dolgozatot írt, és mind­egyikben öt, összesen tehát húsz kérdés­re válaszolt. Most a tanszék az egyes kérdésekre osztályzatokat adott, és az összes osztályzatok átlaga, valamint a hallgatók teljes félévi munkája alapján megajánlotta a vizsgajegyet. Aligha is kételkedhet bárki abban, hogy a Tanácsakadémia rendkívül fon­tos szerepet tölt be az új tanácstörvény végrehajtásában, a tanácsapparátusok­ban dolgozó tisztviselők felkészítésében. Nagyon megnyugtató a hallgatók össze­tétele, az intézmény távlati koncepciója és jelenlegi követelményrendszere. De azt már enyhén szólva kevésbé találjuk megnyugtatónak, hogy egy ilyen fontos intézmény is elhelyezési gondokkal küzd, hogy a széttagoltság következtében kárt szenvedhet a tartalmi munka. Úgy vél­jük, ennek az utóbbi gondnak a megol­dása nem tűr semmiféle halogatást. Geszti Pál tanszéki értekezlet összehívása? Nagyobb műveltség — kisebb tapasztalat — Első tanévét fejezi be idén az újjá­szervezett szakoktatási tagozat. Milyen problémákat jelent az intézmény életében az új oktatási forma speciális jellege? — kérdeztük Kovács Tibortól, a Tanácsaka­démia főigazgatójától. — Először talán az oktatás kifejezést­­ a kiképzéssel helyettesíteném. A szakok­tatási tagozat tulajdonképpen egy bizo­nyos funkció betöltésére, a vb-titkár munkakörének ellátására jogosít, bár az­­is igaz, hogy a tanácsapparátus néhány más feladatkörének ellátására is képesí­tést ad. Legnagyobb gondunk a szétta­goltság. Ugyanis jelenleg három oktatási intézményünk ellátása hárul négy tan­székre. Egyik iskolánk Budapesten, a másik Veszprémben képez vb-titkárokat, egy harmadik pedig Szombathelyen mű­ködik: az öthónapos elnökképző tagozat. Világos, hogy ilyen körülmények között gondot jelent még egy közönséges tan­széki értekezlet összehívása is. — Ez a helyzet nyilvánvalóan tartha­tatlan. Engedjen meg egy másik kérdést: hogyan választják ki a legalkalmasabb tanerőket? — Ez mindig gondot jelent. Hiszen nem biztos, hogy egy-egy szakterület ki­váló ismerője ugyanakkor tehetséges pe­dagógus is. Általában az a módszer bizo­nyul célravezetőnek, hogy olyan szakem­ MEGYEI LAPSZEMLE tennm­­ile rímmel Vattai Miklós írt cikket a panelépítkezés helyzetéről. Megszólaltatta Mile Lajos fő­építésvezetőt. Mi, építésvezetők, művezetők, szak­munkások, mindnyájan csak újoncok vagyunk még, akik tanuljuk ennek az új építkezési módszernek a fogásait, fortélyait. Korán sincs még minden rend­ben a munkaszervezéssel és gépesítés­sel: az ideális az lenne, ha gépláncsze­­rűen menne minden, kevés emberi be­avatkozással, fizikai munkával, hiszen a legnagyobb problémát éppen az embe­ri munkaerő hiánya jelenti. A főépítés­vezetőség területén pillanatnyilag száz ember, főleg szakmunkás, betonozó hiányzik; ezt a hiányt is elsősorban gé­pesítéssel igyekszünk pótolni. Nézze pél­dául a tízemeletesnél azt a magasba nyúló görbe csövet: ez az egyetlen be­tonszivattyú, pedig három kellene ah­hoz, hogy még gyorsabban menjen a munka, és a nagy teljesítményű darukat se kössük le néhány mázsa beton emel­­getésével. f­m . üdültetéséről jelent meg beszámoló. sto­moKána A Komárom me­gyei napilapban a termelőszövet­kezeti tagok figyelemre méltó Szebbé, tartalmasabbá vált a falusi emberek élete. Oly nagy változáson mentek keresztül az utóbbi évtized alatt, amit korábban egy évszázad sem nyúj­tott. S még szebb, még változatosabb is lehetne a sorsuk , ha élni tudnának a közös gazdaságok által nyújtott lehe­tőségekkel. Több termelőszövetkezet vásárolt, vagy bérel üdülőt a Balaton-parton. Ezekben ingyen, esetleg néhány forintos térítés ellenében kaphatnak helyet a tsz-tagok. A szobák egy része a múlt évben mégis üresen maradt. A megyei termelőszövetkezetek társu­lása gyönyörű üdülőt épített Hévízen. S míg az ipari üzemekben külön gond elosztani az üdülőjegyet a sok igénylő között, addig a társulásban részt vevő tsz-elnökök egynémelyikének azért fáj a feje, mert a tagok egy része nem akar elmenni pihenni. Mosolyogtató, de igaz az az alábbi jelenség, amelyet egyik szövetkezetünkben tapasztaltunk. A szö­vetkezet 84 ezer forinttal járult hozzá a hévízi üdülő felépítéséhez. Ennek fe­jében egész évben 50 darab, 10 napos beutalót kap. Az üdültetés megszerve­zésére külön bizottságot létesítettek. A bizottságnak tetemes erőfeszítésébe ke­rül, hogy az ingyenes üdülőjegyeket a legszorgalmasabban dolgozó tsz-tagokkal elfogadtassa. „Nyomatékul” az agitáció­hoz, az üdülési költség viselésén felül 75 forintot számolt el a tsz - tagnak, minden Hévízen töltött nap után. Arra még így is előfordul, hogy a tsz-tag min­den különösebb indok nélkül visszauta­sítja az utazást. Diákok ezrei nyári gyakorlaton Tanulmányutak a Szovjetunióban, Lengyelországban és az NDK-ban A következő hetekben a felsőoktatási intézmények 53 ezer nappali tagozatos hallgatójának többsége, leendő szakmájá­nak megfelelően, a különböző vállalatok­nál, intézményeknél ismerkedik válasz­tott hivatásának gyakorlati alapjaival. Országszerte valamennyi felsőoktatási intézményben befejeződött a nyári gya­korlatok előkészítése. Különös körülte­kintéssel szervezték meg a most végző, mintegy 12 ezer nappali tagozatos hall­gató zárógyakorlatát azokon a fakultáso­kon, amelyeken a diplomamegszerzésnek ez még szerves része. A Budapesti Műszaki Egyetemen az elsőévesek általában szakmunkás jellegű fizikai munkát végeznek. Az építőmér­nöki kar több mint 240 elsőévese a tervek szerint két, illetve négy hetet tölt majd munkatáborban Százhalombattán. Szak­ipari gyakorlatot végeznek az építész­mérnöki kar gólyái is. A harmadéves mű­­egyetemisták számára általában már négyhetes, technikusi szintű gyakorlat kö­telező. Újítás: a hallgatók saját maguk keresnek gyakorló munkahelyet, érdeklő­dési körüknek megfelelően. A gyakorlati mérnökképzés szerves része, hogy évente mind tö­bb hallgató végzi nyári gyakorla­tát a baráti országokban. Az építőmérnöki kar mintegy 60—70 diákja például négy­hetes tanulmányútra készül a Szovjet­unióba, Lengyelországba és az NDK-ba. Ebben az évben is megszervezik az aquincumi nemzetközi építési tábort, ahol az amphiteátrum maradványainak feltá­rásában vesznek részt az egyetemisták. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen jelentősen emelkedett a gya­korlati képzés aránya. A harmadévesek általában hathetes, a negyedévesek pedig már 12 hetes zárógyakorlat során ismer­kednek a közgazdasági feladatokkal a legkülönbözőbb vállalatoknál. Mintegy 100 leendő közgazdász négyhetes külföldi tanulmányúton vehet részt a Szovjet­unióban, az NDK-ban, Bulgáriában, Len­gyelországban. Harmincezren a nyári építőtáborokban Verőcén, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda nyári táborában tartotta ülését hétfőn a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló tanácsa. Megvitatta a KISZ VII. kongresszusán hozott határo­zatok végrehajtásának tapasztalatait, a középfokú tanintézeti KISZ-szervezetek tevékenységét, továbbá az idei nyári épí­­tőtáborozás előkészítésének tennivalóit. A tanács egyebek közt megállapította: a középfokú tanintézetek KISZ-tagjainak nagy többsége ismeri, magáénak vallja a marxizmus-deninizmus eszméit, s az életkori szinteknek megfelelően többé­­kevésbé alkalmazni is tudja. A tanácsülés megállapította, hogy jó ütemben haladnak a hagyományos nyári építőtáborozás előkészületei, szinte vala­mennyi hely „elkelt” a KISZ 40 önkén­tes építőtáborában, ahol az idén 30 ezer 950 egyetemistát, főiskolást, középiskolást és szakmunkástanulót fogadnak. A táborozók az idén is napi hat órát dolgoznak majd, s kéthetenként váltják egymást. Az első turnus június 13-án kezd, az utolsó augusztus 21-én fejezi be a munkát. A táborok kijelölésével egy­­időben összeállították azokat a progra­mokat is, amelyek a táborozók szabad idejét színesítik, a legjobban dolgozó is­kolák elnyerik a KISZ KB emlékzászla­ját, oklevelét. Régi gyár — új gépekkel Lebontják a 37 éve működő és ma már korszerűtlen vörösiszapszűrő berendezése­ket az ország legrégebbi timföldüzemé­ben, a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyárban. A régi gépek helyett a wiesbadeni Dorr-Oliver cégtől vásárolt három 20 tonnás szűrőberendezést sze­relnek fel. A gépek már megérkeztek Mosonma­gyaróvárra, s üzembelépésükkel 25 száza­lékkal nő majd az üzem termelése. Magyar Hírlap Pedagógiai tudományos napok Alkotó gyermekek, alkotó pedagógusok címmel továbbképzéssel és kiállításokkal összekapcsolt pedagógiai tudományos na­pok kezdődtek hétfőn Egerben Heves, Komárom, Nógrád és Pest megye neve­lőinek közös rendezésében. Az országosan is újszerűnek számító rendezvénysorozat jelentősége abban rejlik, hogy az elmé­letet és a gyakorlatot összekapcsolva vizsgálja az alkotó személyiség szerepét a társadalomban, s az iskolában, mint pe­dagógiai közösségben. Dr.­ Simon Gyula a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára tartott bevezető elő­adást. A művelődési központban megnyi­tották azt a gazdag és érdekes kiállítást, amely a részvevő négy megye pedagógu­sainak és diákjainak alkotásait mutatja be. Az egri tudományos napokon több mint 50 előadás, korreferátum hangzik el. A Bács-Kiskun megyei napilap­ Miá­ban Sokat javult .. . az egészségügyi ellátás címmel dr. Sántha Józsefné, a KSH közgazdásza írt cikket. 1970-ben a megyében 7800 gyermek született, 4 százalékkal több, mint 1965- ben, de 7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Sajnálatos, hogy az élveszületéseknél 28 százalékkal több művi vetélés történt. 1970. év végén 43­ szülészeti-nőgyógyászati kórházi ágy állt a megyében rendelkezésre, 23 százalék­kal több, mint öt évvel korábban. A gyermekgondozási segély igen nagy segítség az anyáknak, kedvez a gyer­mekeknek és némileg enyhíti a bölcső­dei elhelyezés gondjait. Bevezetése óta, 1967-től, megyénkben évenként 27 3 ezer anya, a kereső szülő nők mintegy 60 százaléka veszi igénybe. A * mi • m A Kaposvárott Somogyi Néplap lisstá­jából Erről be­szélnek a gyárban címmel a helybeli Vil­lamossági Gyár törzsgárdatagjairól jelent meg cikk. A gyárban általában megbecsülik a törzsgárda tagjait, mégis előfordul, hogy az újonnan beállt dolgozó annyit, vagy többet kap, mint a régi. Ezt többen nehezményezik. Jóllehet a gyár vezetői megállapodtak, hogy a tőlük magasabb fizetésért eltávozott munkást két éven belül nem veszik vissza, akinek egy év­ben három vagy több munkahely­­változás szerepel a munkakönyvében, nem alkalmazzák, a kiskapu megmaradt, s ezen beszivárognak azok az embe­rek, akik egy cseppet sem javítják a munkafegyelmet. Keserű hangon beszél­nek a szakszervezeti bizalmiak a segéd­munkások munkaerkölcséről is. Ha a ve­zető néhány renitensnek szól, nem­ ritkán visszakapja, hogy „csinálja meg maga, ha olyan sürgős, és nem töröm össze magam”.

Next