Magyar Hírlap, 1971. július (4. évfolyam, 181-211. szám)
1971-07-24 / 204. szám
Magyar Hírlap közönségszolgálat 1971. JÚLIUS 24. SZOMBAT 11 Nyolcezer lift Budapesten Javuló munkát ígér a felvonójavító Az ország liftjeinek száma megközelíti a 12 ezret, s ezeknek kétharmada Budapesten található. A felvonók felerészben elavultak, s gyakori rajtuk a felirat:*„Nem működik”. — Mikor lesz számottevő javulás? — kérdeztük Mészáros Istvántól, a Fővárosi Tanács Felvonójavító Vállalatának főmérnökétől. — Ma már fővállalkozóként javítjuk a budapesti lakóházak és közintézmények liftjeit. Lényegesen jobban és gyorsabban dolgozhatunk — hangzik a válasz. — Magunk készítjük az építési és gépészeti terveket, s így a korábbi egy-két év helyett három-négy hónap alatt kicserélünk egy felvonóberendezést. Évente 120 új liftet szerelünk fel, ugyanennyin végezzük el a nagyjavítást. Arra törekszünk, hogy egy lift három napnál tovább ne álljon, s egész évben se legyen tizennyolc napnál hosszabb üzemszünete. A gyorsabb javítás érdekében öt fővárosi kerületben, összesen 600 liftnél bevezettük az, átalányáras szolgáltatást. Elég a telefonbejelentés, és kilenc Moszkvics autónkkal sietünk a hibákat kijavítatni. Az idén beszerzünk még tíz URH-s kocsit, s az ingatlankezelő vállalat egész liftállományára kiterjesztjük az említett karbantartási formát. Az ötéves tervben vállalatunk 160 millió forintos rekonstrukciót hajt végre. Elkezdtük a Lehel úti központi üzem 30 millió forintos bővítését, a munka 1973-ra fejeződik be. A Megyeri úti új alkatrészgyártó és javító üzem 1975-ben kezd termelni, a vállalat kapacitása megnégyszereződik. — Nehezíti a munkát a szakemberhiány — mondotta Mészáros István. — Tavaly harminc fiút akartunk tanulónak fogadni, de csak öten jelentkeztek. Bérezésben nem tudunk még versenyezni egyes termelőszövetkezeti melléküzemágakkal, amelyek elszippantják előlünk a gyakorlott szerelőket. Ebben a szakmában nem lehet egykönnyen mester az ember, mert elektroműszerésznek, géplakatosnak kell lennie egy személyben. Nehezek, kedvezőtlenek a munkakörülmények is. Reméljük, fokozatosan megoldjuk ezeket a gondokat — mondta befejezésül a főmérnök. Sz. F. L. RADIO KOSSUTH. 8.20: Lányok, asszonyok. 8.40: Magnóval a világ körül. Útibeszámoló. X. 9.10: Peter Pears énekel. 9.35: Színes népi muzsika. 10.05: Alkhimon almája. Szatirikus komédia. 11.05: Magyar előadóművészek felvételeiből. 12.29: Zenei anyanyelvünk. 12.30: Melódiakoktél. 14.00: Szirmay Márta énekel. 14.15: Új zenei újság. 15.05: Csak fiataloknak! 15.55: Kis magyar néprajz. 18.02: Frimi: Rose Marie — Indián szerelmi dal. 18.08: Kiváló Bartókfelvételek. 19.30: Az MRT népszkra játszik Boross Lajos és Kozák Gábor József vezetésével, Madarász Katalin énekel. 20.05: Dinu Lipatti Bach felvételeiből. 20.30: Ádám apánk gyermekei. Regény. 21.00: Táncdalfesztivál 1971. I. elődöntő. Kb. 22.45: Nóták. 23.15: Daljátékokból. 0.10—1.58: Melódiakoktél. PETŐFI. 8.05: Zenekari muzsika. 9.00: Részi. Lopez operettjéből. 9.25: Kórusok, hangszerszólók. 9.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 12.00: Szalay László nótákat énekel. 12.20: Pásztor László táncdalaiból. 12.40: Igor Ojsztrah hegedül. 13.03: Beszélgetés szokásokról és szökésekről. 13.33: Verdi: Rigoletto — az opera fináléja. 14.00—15.00: Napraforgó. 15.00: Orvosok a mikrofon előtt. 15.05: A lengyel kultúra hete. 15.27: Falvakban, mezőkön. 16.05: Gulliver utazásai. Regény, II. 16.45—17.31: A hét műsorából. 17.31: Farkas Antal fúvósműveiből. 18.10: Jelky András kalandjai. Rádiójáték, II. 18.51: Híres prímások lemezfelvételeiből. 19.03: Beethoven: ül. (Eroica) szimfónia. 20.25: Új könyvek. 20.28: Massenet: Manón. Négy felv. opera. URH. 16.05: Egy óra dzsessz. 17.05: Ötórai tea. 18.10: Hanglemezparádé. 18.58: Hangfelvételek — felsőfokon. 20.20: Kilátó. 21.16: Bachművek. 22.02: Magyar zeneszerzők. 22.29: A dzsessz kedvelőinek. TELEVÍZIÓ BUDAPEST. 9.30: Műsorism. 9.31: A tv politikai tanfolyamának adása. 9.50: Salto mortale. NSZK-film, IV. (Ism.) 10.50: Mindenki közlekedik. Riportműsor. (Ism.) 11.35—11.50: Milliók munkája nyomán. Lengyel kisfilm. (Ism.) 15.35: Nemzetközi lovasverseny. Közv. a fennállásának 700. évfordulóját ünneplő Győrből. 17.00: Reklám. 17.10: Hírek. 17.15: Ifjú zenebarátok. Zenés rip.-film. 17.55: A magyar művészet története. IX. 18.25: A tenger titkai. Dók.-film, III. 19.15: Cicavízió. 19.25: A perceim meg vannak számlálva. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Oh, derűs Albion. Tv-játék angol komédiákból. 21.00: Táncdalfesztivál. 1971. I. elődöntő közv. a Madách Színházból. 22.35: Tv-híradó. — 2. 22.45—23.00: Jó éjszakát, felnőttek! Amerikai komédiák (befejező rész). XV. Csak utána . . . POZSONY. 9.00: Postaláda. Katonák műsora. 10.00: Szökés. Tv-film kicsinyeknek. 10.25: A világ minden vonata. Francia tv-sorozat, I. rész. Ism.) 11.00: Hit-dalok. (Ism.) 11.45: Tvhiradó? 15.00: Országos vízilabda-bajnokság. 15.55: Labdarúgótorna a szlovák nemzeti felkelés kupáért. 17.45: A világ a filmobjektívon keresztül. Portugália Afrikában. 18.00: Lányokfiúk magazinja. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Idő- szerű nemzetközi kérdések. 19.35: Amiről beszélnek. 19.50: Szovjet dokumentumaim. 20.05: Mates. 21.05: Fekete óra A. Hitchockkal. A gyémánt nyakék. Amerikai film. 21.35: Dokumentumfilm Ravenna és Verona történelmi és kulturális műemlékeiről. 22.00: Tv-híradó. 22.10: Esztrádműsor Liberecből. JUGOSZLÁV. 16.00: Az, én falum. 16.30: Úszás.Jugoszlávia—Nagy-Britannia. Utána: Jugoszláv atlétikai bajnokság. 18.15: Ballada a vöröshajúról. Gyermekműsor. 19.05: Rajzfilm. 19.20: Harminc év. Rodoljub Colakovic visszaemlékezése. 20.35: Omts. Dalmát zenei csoportok fesztiválja. 21.35: Jelzések a város felett. Jugoszláv játékfilm. SZÍNHÁZAK Margitszigeti Szabadtéri Színpad: Szovjet együttes (este 8). Városmajori Szabadtéri Színpad: Charley nénje (este 8). Budai Parkszínpad: Tulipán (este 8). Körszínház: Ramajana (18; a jegypénztár telefonja: 223—640). Fővárosi Nagycirkusz: Nyári parádé (14, 18). Szentendrei Teátrum: Comico-tragoedia. Pikko hertzeg és Jutka Perzsi (8). Gyulai várszínház: Donna Diana, avagy közönyt közönnyel (19). MÚZEUMOK - KIÁLLÍTÁSOK Bajor Gizi Emlékmúzeum: Jászai Mari-, Márkus Emilia. Bajor Gizi-emlékszobák. — Budapesti Történeti Múzeum: Középkori királyi palota a budai Várban. Fővárosunk ezer éve. Régészeti ásatások Budapesten. Pest-budai arcképek. Népművészetünk történetéből. — Ernst Múzeum: A mongol népi forradalom 50 éve — fotódokumentációs kiállítás. — Fényes Adolf-terem: Dallos Ferenc festőművész kiállítása. — Dürer-terem: Magyar grafikusművészek kiállítása. — Hadtörténeti Múzeumi Magyarország hiadtörténete a honfoglalástól a Rákóczi-szabadságharcig. Magyarország hadtörténete 1711—1848. Az 1848—49-es szabadságharc. Az 1848-tól 1914-ig terjedő korszak. Az első imperialista világháború. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege. Magyar önkéntesek a spanyol nép szabadságharcában. Fegyverrel a fasizmus ellen. A második világháború és Magyarország felszabadítása. Nevezetes csaták kilenc diorámajelenetben. Haditechnikai park. — Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum: A múzeum legszebb műtárgyai. (Zichy Jenő kaukázusi és szibériai régészeti gyűjteménye, Közel-Kelet, Mongólia, Nepál, Pakisztán, India, Hátsó-India és Indonéz művészeti tárgyai.) — Iparművészeti Múzeum: 10 év új szerzeményei. Művészi bőrmunkák. Európaikerámiaművészet. XVIII. századi legyezők. Anatóliai szőnyegek. Magyar és európai csipkeművészet. Az ötvösművészet remekei. — Kína Múzeum: Jadefaragások. — Kiscelli Múzeum: A fővárosi képzőművészeti gyűjtemény kiállítása. Pest-Buda művészete 1686—1872-ig. Budapesti nyomdák a XIX. században. Iskolai szemléltető eszközök a fővárosban 1850—1938-ig. — Magyar Nemzeti Múzeum: Magyarország népeinek története a honfoglalás koráig. Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig. Negyedszázad az úttörőmozgalomban. — Magyar Nemzeti Galéria: XIX. századi magyar festészet. XIX. századi magyar szobrászat. XX. századi magyar szobrászat. Zilzner Gyula emlékkiállítása. Kádár Béla emlékkiállítása. — Magyar Közlekedési Múzeum: 125 éves a magyar vasút. Vasúttörténeti kiállítás. A közlekedési eszközök fejlődése. Közlekedési játékkiállítás. 109 éves a budai hegypálya. 75 éves a földalatti. — Magyar Mezőgazdasági Múzeum: Pásztorélet. Sertéstenyésztés. Szarvasmarha-tenyésztés. Lótenyésztés. Juhtenyésztés. Takarmányozási kiállítás. Baromfifajta-bemutató. Erőgép-kiállítás. Erdészeti, borászati, halászati, vadászati kiállítások. Ekék a XVII—XIX. században. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 75 éve. 20 éves a ,,Sasad” Mezőg. Tsz. — Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum: A magyar szakács- és cukrászmesterség múltjából. — Műcsarnok: Állami vásárlások V. kiállítása. — Nagytétényi Kastélymúzeum: Magyar bútorművészet a XVIII. században XV—XVII. század* európai bútorok. XIX. századi bútorművészet. Gótikus bútorok. Kályha- és kályhacsempebemutató. Nagytétényi lapidárium. X—XVIII. századi elefántcsont-faragások. — Petőfi Irodalmi Múzeum: A reformkor és szabadságharc irodalma. „Teremteni új nemzedéket” — a XIX. század második felének irodalomtörténete. — Semmelweis Orvostörténeti Múzeum: Képek a gyógyítás múltjából. — Szépművészeti Múzeum: Egyiptomi kiállítás. Görög-római kiállítás. Régi képtár. Modern külföldi képtár. Moderszobor-kiállítás. MAI MŰSOROK . Piaci helyzetjelentés: Olcsóbb a paradicsom, a zöldpaprika, a sárgadinnye, az uborka — Emelkedett a tojás ára — Hiányzik a hal Gyümölcsből és zöldségfélékből országszerte egyre emelkedik a piaci felhozatal. Ennek megfelelően az árak is zuhannak. Tegnap a budapesti Nagyvásártelepre 92, a Bosnyák téri termelő szabadpiacra 94,5 vagon áru érkezett. Minden városunk piacán bőséges volt a választék, s a háziaszszonyok olcsóbban vásárolhatták a dinynyét, az őszibarackot, a zöldbabot, a zöldpaprikát, a paradicsomot és az uborkát, mint előző napokon. A tojás ára néhány fillérrel emelkedett. Változatlan az élő és a tisztított csirke ára. Megindult a pecsenyekacsa-felhozatal, az ára azonban a hét eleje óta nem esett. Minden városunk piacán jóval több burgonyát, fejes káposztát, karfiolt, főzőtököt, zöldbabot, sárga- és görögdinnyét, őszibarackot vásároltak, mint a hét elején. A kereslet nagy volt, de a kínálat azt bőven kielégítette. Valóságos dinnye-, őszibarack-, paradicsom- és zöldpaprikadömping van a piacokon. Zöldpaprikából tegnap a budapesti piacokra majdnem 27, paradicsomból több mint 15 vagon érkezett. Telítve vannak a piacok uborkával, kelkáposztával, főzőtökkel, almával s körtével is. Az őszibarack-felhozatalra jellemző, hogy úgyszólván minden városunk piacán már 3— 5 forintért is nagyon szép őszibarackot lehet vásárolni, de az osztályon felülit az egyéni termelők még 8—12 forintért értékesítik. Kajszibarackból viszonylag kevés került a piacokra. Ez a tavaszi rossz időjárás következménye. A felhozott mennyiség azonban mindenütt kielégítette az igényeket. A sárgabarack ára Budapesten 4,80—9,60 között mozog. A Zöldért-boltokban az átlagár 9,20 volt. Tegnapi piaci jelentések szerint a dunántúli városokban és Budapesten görögdinnyéből nincs megfelelő kínálat. Az ára az utóbbi napokban csökkent. Budapesten tegnap a görögdinnyét 4,50—7,80 forint között értékesítették kilónként. A sárgadinnye olcsóbb lett. Általában 4—6 forintért árulják, de Kecskeméten, Szegeden, Egerbe és Győrben már 3,20—4,50 forintért is nagyon szép sárgadinnyét lehetett vásárolni. Bőven érkezett a piacokra szilva. A ringlót általában 4 forintért árulják. Különösen sokat kínáltak belőle eladásra Nyíregyházán, Debrecenben, Miskolcon, Sopronban és Szombathelyen. Kelet-Magyarországon már 3 forintért is nagyon szép szilvát lehetett kapni. A dunántúli árak megegyeznek a budapestivel. Élő csirkéből nem növekedett a felhozatal. Az ár sem változott. A szövetkezeti és tsz-kereskedelem kilónként az élő csirkét 28—30, az egyéni termelők 35—50 forintért árulják. A tojás ára országszerte 10— 30 fillérrel emelkedett. Budapesten tegnap a tojást 1,20—1,700 forintért árulták. Ugyanakkor Szolnokon, Szentesen, Békéscsabán, Kaposvárott 1 forintért is lehetett tojást vásárolni. Halból nincs nagy kínálat. Vidéki városainkban halhiány van. Még Szolnokon, Egerben és Szegeden is. A halárak változatlanok. Mindenütt tengeri halfilével pótolják a hiányzó hazai halféleségeket. Budapesten a fogyasztói átlagárak tegnap a következőképpen alakultak: burgonya kilogrammonként 3,40—5, főzőhagyma 4—6, kelkáposzta 3,80—6,80, paradicsom 3—5, zöldpaprika 3,60—7,50, főzőtök 1,40—2,50, uborka 2—5, zöldbab 3,60—8, alma 3,50—8, körte 3,60—7,60, a sárgarépa csomója 1,20—4, a gyökéré 1,60—4 forint volt. B. I. Jelöltjeink a mai ügetőversenyekre 1. Tangens (6) — Tátra a) — Terefere (2). 2. Paulette (2) — Talentum (7) — Siker (6) — Óvónő (3). 3. Trisztán (6) — Rózsalovag (7) — Talán (1). 4. Radar (1) — Super class (6) — Truce (3). 5. Pilvax (5) — Svindler (1) — Nadir (7). 6. Örömanya (6) — Seneca (1) — Rondella (3) — Renáta (10). 7. Pilvax (5) — Svindler (1) — Nadir (7). 8. Rafinált (8) — Rácürmös (7) — Spártai (1) — Konzul (5). 9. Reszi (4) — Kotnyeles (5) — Sába (3). 10. Soroksár (5) — Peru (7) — Samesz (8) — Siess (1). Törvénysértő ítéletet változtatott meg a Legfelsőbb Bíróság Széles körű a vállalat kártérítési felelőssége Törvényességi óvás során tárgyalta a Legfelsőbb Bíróság Sz. L.-né bajai vasalónő kártérítési ügyét. 1969. december 8-án Sz. L.-né, a Bajai Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat ruhatisztító részlegéből a szomszédos irodaépületbe ment, hogy az öregségi nyugdíjához szükséges igazolásokat beszerezze. Ügyét elintézve, visszaindult, a síkos lépcsőn megcsúszott, s bokáját törte. A baleset miatt több mint öt hónapot töltött táppénzes állományban. Vállalatától kérte a táppénzes időszakban felmerült keresetkiesés megtérítését, de azt mind a vállalat, mind annak munkaügyi döntőbizottsága elutasította, mondván: „ha elővigyázatosan közlekedik, úgy balesetét elkerülhette volna”. A balesetet szenvedett dolgozó kártérítési igényét — téves jogértelmezés miatt — a Kecskeméti Járásbíróság is elutasította. Az első fokú bíróság törvénysértő ítéletét a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívülhelyezte, és új eljárással, új határozat hozatalára utasította a járásbíróságot. A Munka Törvénykönyve 62. paragrafusa értelmében a vállalat a dolgozó munkaviszonyának keretében felmerülő minden kárért felelős. A kárvallott vétkességét szükségtelen vizsgálni. A vállalattal szembeni kártérítési igény akkor is megalapozott, ha a kár „a munkaviszonyból folyó kötelezettségek teljesítése során kifejtett tevékenységgel összefüggésben keletkezik”. A munkán kívül a dolgozó egy sor olyan tevékenységet is végez, amelyek ugyan nem kötelezőek, de összefüggenek a munkával (üzemi étkezés, tisztálkodás stb.). Sz. L.-né is hasonló tevékenységet végzett. A közben elszenvedett baleset éppen ezért üzemi jellegű volt, a vállalat köteles megtéríteni a dolgozó ebből keletkezett kárát. R. T. Esetleg Koncz Zsuzsát vagy netán egy igazi NB/I.-es szélsőt néznek úgy az emberek, mint őt. Nézik? Bámulják ezt a kisöreget itt, az alföldi kisváros állomásának peronján. Mert hogy olyan hegyes, peckes, önérzetes, tempós járású ez a parasztember. Ami stílszerűtlen rajta, az az, hogy bajusza nincs. Merevül barna bársony a ruhája, rámás a csizmája. Mozgása viszont — nyalka tartását meghazudtolóan — egy kicsit trottyos. Pedig kitartóan lépeget le-fel, ameddig a perontető árnyékot tart. Foga közül messzi kilóg a hosszú csutora. Ennek folytatása egy ugyancsak feltűnően hosszú szár, amely lent, a tuskó kis ember köldöke magasságában tekintélyes nagyságú, cifra faragású cseréppipában végződik. Pöfékel az öreg. A füstfellegek mögül sandít jobbra, balra. Figyeli, hogy figyelik-e. Roppant élvezi, valahányszor önkéntelenül megtorpannak a mellette elhaladók. Ilyenkor jó ízűt szörtyögtet a csutorán. Mert nemcsak a kétöklömnyi pipa a különleges rajta, hanem a vállán akkurátusan átvetett tekert karikás is. Gazdag cifrázatú bőrbojtok díszítik a vastagon, fonott részt. Fehér manila- vagy raffiacsapóban fejeződik be az egyszálas szíj. A csapóból tudniillik csak a fehérség látszik, "mert az ostorvéget olyan szigorúan szorítja bal markában a mi emberünk, mint katonatiszt a kardja markolatát. Karikás! Pipa! Dieselek, villanymozdonyok vasútja mentén? No, nem is állják meg szó nélkül az emberek. — Karikás! Van még ilyen? — hőköl hátra egy forgalmista. — Álljon már meg, szaktárs — fogja karon a különös embert. — Meséljen, hol kell ez még? Azzal már simítja, tapintja aszíjszerszámot. A kiöreg majdhogynem sértődötten válaszol. Csak úgy lassítás közben, valódi pusztai bőbeszédűséggel. — Hogy kell-e?... Affene megette! Sétál odább. De már többen kísérik. Fiatalemberek. Az utasok fejleményeket várnak. — Oszt hogy kell ezt használni?— faggatja egy diákforma. A pipás ember elereszti a kérdést a füle mellett. *A fiú nem tágít. — Igazán, mit lehet evvel csinálni, fater? Lasszó ez? ... Talán az idegenből honosodott szavak — a fater meg a lasszó — okozták, mindjárt kész felvilágosításra a sűrű kis ember. Elmondja, milyen jól lehet karikással terelni a disznófalkát. Majd a szakmai tájékoztató végén váratlan javaslattal áll elő. — Álljon oda, gyerekem mint vagy öt méterre. — Elpattintok úgy az orra előtt, hogy még a szikráját is érzi a csapónak, de magának nem lesz semmi baja. Neki is készül, őszintén, komolyan, de a fiú nem vállalja a mutatványt. Evődnek, huzakodnak, vállalkozik-e más? Nem ... Ellenben összesúg három nagydiák. — Látjuk, bátya, jó hosszú ez a, karikás-micsoda. De ha a szűk váróteremben csördít vele? A padok közt... A kis ember ingatja a fejét, hát ez meg miféle kitaláció, és — látszik — nincs kedve belemenni a játékba. Addig húzzák, levalják azonban, hogy jó öt perc múlva rááll. Ekkorra már nézőhad gyűrűzik és szabálysértés ide, meg oda, mindenki a csördítésnek drukkol.* Tucatnyian kísérik a kanászt a váróterembe, a többség egymás hegyén-hátán tolakodva állja el a kijáratot. A benti utasok mit sem sejtve töltik az időt. Merengenek, olvasnak, csevegnek, falatoznak. Legfeljebb néhányuk néz oda, miféle szerzettel bajlódnak az újonnan jöttek. A kisöreg meg naiv készséggel, ártatlan jószándékkal csavarintja le a karikást. Tempósan indításra emeli, aztán a lócák közti keskeny folyosón előre villámoltatva, ügyes rántással akkorát csördít, hogy két pisztoly se szól olyat. Akit váratlanul ér, majd frászt kap. De csodák csodája! Amikor — hiszen egy pillanat műve volt az egész — látják a „lövés” okozóját, legtöbben szélesen elmosolyodnak. Itt is, ott is álmélkodó lejtéssel hallatszik: — Karikás... — Nini, karikás... — De régen láttam ... Tóth István A karikás